Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2021. 11. 26

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2017.(XII.14.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2021.11.26.

Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazással, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012 (XI. 8.) Kormányrendelet alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

– Általános rendelkezések

1. A rendelet célja, alkalmazási köre, hatálya

1. § A helyi településképi rendelet célja Rábapatona község településképére jellemző elemek és követelmények, valamint a településkép-védelem eszközének és módjának meghatározása.

2. § (1) E rendelet hatálya Rábapatona község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott területen telket kialakítani, építési tevékenységet folytatni a hatályos jogszabályoknak, a község Helyi Építési Szabályzatának, valamint jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően szabad.

(3) E rendelet előírásait a hatályos Helyi Építési Szabályzattal együttesen kell alkalmazni.

3. § Jelen rendelet az alábbi mellékletekkel együtt érvényes:

a) 1. sz. melléklet – Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

b) 2. sz. melléklet – Helyi védelem alatt álló objektumok listája

4. § E rendeletben Rábapatona területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra a rendelet 1. melléklete szerint lehatárolt területekre vonatkozóan, valamint a 2. mellékletben felsorolt helyi védett létesítményekre és növényzetre vonatkozóan, amely területek a településszerkezet, táji- természeti környezet, településkarakter, tájkarakter vagy egyéb helyi adottság, településképi jellemző alapján kerültek kijelölésre.

5. § A rendeletben foglalt településképi követelmények teljesülése érdekében a polgármester szakmai konzultációt biztosít.

6. § A településképi követelmények teljesülése érdekében új közterület kialakításakor, közterület felújításakor, kiemelt közlekedési területek átépítésekor Közterület alakítási tervet (KAT) kell készíteni.

2. Értelmező rendelkezések

7. § Fogalommeghatározások:

a) Közterület alakítási terv: a közterület egységes kialakítása érdekében készülő, szabadtér-építészetet, kertépítészetet, gyalogos és gépjármű közlekedést, közmű- és felszíni vízelvezetést, hírközlést is magába foglaló terv.

b) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

c) Közterület: az az állami, vagy önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.

d) Településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji-, természetiérték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.

e) Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.

f) Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

g) Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket –, valamint amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek és annak használati módja is, amelyen a védett épület, illetve építmény áll.

h) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.

i) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

j) Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület.

k) Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.

l) Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága min. 50%.

II. Fejezet

– Helyi védelem

3. A helyi védelem célja, feladata

8. § (1) A helyi védelem célja az épített környezet és települési környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében.

(2) Az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti, természeti, táji értékeket helyi védelem alá helyezi.

(3) A helyi védelem feladata általánosan a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, természeti, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

4. A helyi védelem fajtái

9. § (1) A helyi védelem a településen egyedi védelem lehet.

(2) A helyi egyedi védelem hatálya kiterjed a 2. mellékletben meghatározott helyi védett értékekre.

5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

10. § (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről - jelen rendelet módosításával - a Képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett épület, vagy érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap,

e) a védett érték statikai szakvélemény alapján élet- vagy balesetveszélyes állapotban van.

(3) A helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A védelemre településrendezési eszköz, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész);

c) a védendő érték rövid leírását (dokumentációt);

d) a kezdeményezés indoklását.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíteni kell:

a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,

b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),

c) a kezdeményezőt.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

(6) A helyi védettség elrendeléséről vagy megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan/objektum tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,

b) a kezdeményezőt.

(7) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről az Önkormányzat honlapján a döntés napjától számított 15 napon belül tájékoztatást kell közzétenni.

(8) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.

(9) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(10) A helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására az önkormányzat a költségvetésében a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.

6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek

11. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat, részletképzéseket, anyag és színhasználatot.

(2) A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi, településképi szerepe ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt, a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése (kivéve hagyományos, épített kémény) nem helyezhető el.

(5) A helyi védelem alatt álló épület, illetve építmény nem bontható.

(6) A védett fasor esetében gondoskodni kell annak szakszerű növényvédelméről, pótlásáról, szükség szerinti megifjításáról, és folyamatos kertészeti ápolásáról.

7. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.

a) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

a) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha

a) a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

a) a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

III. Fejezet

- Településképvédelem, településképi követelmények

8. Településképi szempontból meghatározó és egyéb területek fajtái

13. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész

b) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területek

(2) Egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területek:

a) egyéb beépítésre szánt, átalakuló területek

b) egyéb beépítésre nem szánt területek

9. településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére vonatkozó településképi követelmények

14. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területére:

(1) A területen az utcahálózat vonalvezetése megtartandó, a közterületek szélessége nem változtatható.

(2) Az épület, épületbővítés helyét, tömegét és annak arányait a hagyományosan kialakult beépítési formához kell igazítani.

(3) A területen meg kell tartani a településképet meghatározó, jellemző beépítési módokat, oldalhatáron álló és zártsorú beépítést, előkert nélkül vagy kis (2-4 méteres) előkerttel.

(4) Az előkert az utcában jellemző méretű legyen. Az utcában jellemző méret a szomszédos 3-3 épület előkertjének átlaga. Az átlagtól eltérni +/- 1,0 méterrel lehet.

(5) Épületet elhelyezni csak úgy lehet, hogy a kialakuló előkert max. 5 méter legyen.

(6) A területen a kialakult telekszélességeket meg kell tartani.

(7) A területen maximum két terepszint feletti szint létesíthető.

(8) A területen csak - a településképet meghatározó, jellemző – épített, áttört fém vagy fa kerítés létesíthető.

(9) A kerítéshez maximum 50 cm magas tömör lábazat építhető.

(10) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(11) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény utcai homlokzaton ill. közterületről látható módon nem létesíthető.

(12) Cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el.

(13) Közterületről látható homlokzaton portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges.

(14) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(15) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. melléklete tartalmazza.

(16) A telek területének burkolatlan és be nem épített részét zöldfelületként kell kialakítani.

(17) A területen önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(18) A közterületek térbútorait egységes koncepció alapján kell megvalósítani. Az anyaghasználat során elsősorban természetes anyagokat ajánlott alkalmazni (kő, tégla, fa), de egységes építészeti koncepció alapján kortárs anyagok, szerkezetek használata is megengedett.

(19) Az utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat a területen fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

(20) Közterületen a szikkasztó árkok területén kúszótuja, terülőtuja nem ültethető.

(21) Közterületen fasorként tájidegen tűlevelű fafajok, tujafajok, nem lombhullató fafajok, illetve a termésükkel vagy virágukkal erősen szennyező fafajok pl: nyírfa, gyümölcsfa, japán akác stb. nem telepíthetők.

(22) A közparkok, egybefüggő nagyobb zöldfelületek kialakításánál a tájra jellemző növénytársulások jellegzetes fajai közül a honos vagy meghonosodott, tájba illő fajokat kell alkalmazni. Előtérbe kell helyezni a lombhullató fafajták telepítését és kerülni kell a tájidegen, un. rabszolganövények alkalmazását.

(23) Közparkokban, közterületeken telepíthető fák pl. tölgy, kőris, vérszilva, hárs, gesztenye, szil és juhar, lisztes berkenye, déli berkenye, fehéreper, dió, illetve a vízpartok közelében fűz.

(24) Tűlevelű fafajok (boróka, fekete fenyő, erdei fenyő, görög jegenyefenyő, szurkos fenyő, különböző tuják) alkalmazása csak a közparkokban lehetséges, lakóutcákban nem engedélyezett.

15. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes – történeti településrész területére:

(1) Az épületeken tetőfelépítmény nem létesíthető.

(2) Túltagolt tetőkialakítás nem megengedett.

(3) Tetőhéjazatként természetes színű (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) égetett agyag cserépfedés vagy betoncserép megengedett. A héjazat cseréje esetén egy tetőfelületen csak egyféle cserép helyezhető el. Alacsony hajlásszögű tetőidom esetében a tető héjazatként megengedett a fémlemezfedés is.

(4) Az épület utcai homlokzatán erkély, vagy loggia nem alakítható ki.

(5) A párkány kiülése nem lehet nagyobb 50 cm-nél. Az oromfalon a héjalás túlnyúlása nem lehet több 10 cm-nél.

(6) Közterületről látható oldalon a tető síkjából kiugró tetőablak nem létesíthető.

(7) Új épület építése, meglévő épület átalakítása, felújítás, bővítése esetén az épület építészeti megformálásánál, a tetőformájának kialakításánál, a homlokzati kialakításánál, homlokzati anyaghasználatánál, nyílásosztásánál, homlokzati tagozatainak kialakításánál figyelemmel kell lenni az arculati kézikönyv vonatkozó javaslataira, fotódokumentációjára, település hagyományőrző építészeti karakterére.

(8) Az épületek színezésénél a természetes földszínek alkalmazása a megengedett. Harsány, rikító vagy túlzottan sötét színek (pl. kék, lila, piros) a területen nem alkalmazhatók.

(9) A homlokzat színezése során csak két, egymással, a természetes anyagokkal harmonizáló szín, vagy egy szín legfeljebb két árnyalata alkalmazható.

(10) Az épületek lábazata kő, tégla vagy vakolt lábazat lehet. Ragasztott csempe, csempe-utánzat alkalmazása tilos.

(11) Utcai homlokzaton fekvő téglalap arányú nyílászárók kialakítása tilos.

(12) A településkép védelme érdekében gerendaház, faház ill. deszka borítású épület a területen nem létesíthető.

(13) A területen a villamosellátás és gyengeáramú hálózat bekötéseit új építés esetén az ingatlanokra földkábelben kell kialakítani.

(14) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen.

(15) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(16) Gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.”

10. A településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények

16. § Területi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:

(1) Szélkerék, napelem, adótorony létesítése a területen nem megengedett.

(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. melléklete szerint, a tiltott fajtákat a 4. melléklete tartalmazza.

(3) Tájképvédelmi területen, ökológiai magterületen és ökológiai folyosó területén, régészeti lelőhely területén és műemléki környezetben, valamint e területek 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető

17. § Egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területekre:

(1) A területen (tájképvédelemmel, vízminőség védelemmel, NATURA 2000 besorolással érintett területek 5. melléklet valamint ökológiai magterület- és ökológiai folyosó területek) az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú és színfelület képzéssel készülhet.

(2) Az épületek színezése során természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra.

(3) A tájba illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. Az épület feltárulását a fő feltáró útvonalakról is igazolni kell. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.

(4) Tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

(5) A településkép védelme érdekében az épületek földszinti padlóvonal magassága az épület és a terepszint csatlakozásától mért 0,02-1,0 méter között legyen.

(6) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad.

(7) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(8) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.

(9) Égéstermék elvezetésére szolgáló, külső szerelt kémény közútról látható homlokzaton nem létesíthető.

(10) Nagyfeszültségű elektromos vezeték országos jelentőségű természetvédelmi területen, tájképvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(11) A mezőgazdasági utakat, vízfolyásokat kísérő fasorokat, erdősávokat fenn kell tartani, és a fák szakszerű pótlását el kell végezni.

11. Az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó - területekre

vonatkozó településképi követelmények

18. § Egyedi építészeti követelmények az egyéb – településképi szempontból nem meghatározó – területekre:

(1) Az épületek homlokzati szerkezeteinek és a tetőfedés anyagának színhasználata során lehetőleg természetes földszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) A gazdasági területeket kivéve a tetőfedés színeként csak természetes színek (barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók. Más szín magastetőkön csak közterületről nem látható módon, melléképítményeken alkalmazható.

12. Az egyéb beépítésre nem szánt területekre vonatkozó településképi követelmények

19. § Területi építészeti követelmények az egyéb beépítésre nem szánt területekre:

(1) Új fejlesztési területek kialakítása, meglévő területek fejlesztése során kötelező telken belüli védőfásítással, kell elősegíteni a fejlesztések tájba illesztését. (gazdasági területek, kavicsbánya, állattartó telepek) A védőfásítás három szintű (fa, bokor, gyep) és minimum 5 méter szélességű legyen.

(2) Szántók, rétek, legelők, gyepek területén 6. melléklet különös gondot kell fordítania vizuális környezetszennyezés elkerülésére. (Azaz a területen mobil konténerek, lakókocsik kihelyezése, ’bódé’ jellegű építmények elhelyezése nem megengedett.)

(3) Tájképvédelmi terület, ökológiai magterület és ökológiai folyosó terület, régészeti lelőhely terület és műemléki környezet 200 m-es környezetében önálló távközlési antennatorony, nagyfeszültségű elektromos vezeték széltorony nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető.

(4) Kerítés csak telekhatáron építhető.

(5) A területen csak áttört és tömör lábazat nélküli kerítés létesíthető.

(6) Az épületek, építmények környezetének, valamint a közterületek rendezése során növényzet telepítése kizárólag tájba illő, őshonos növényekkel történhet e rendelet 3. melléklete szerint. A tiltott fajtákat a 4. melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

- szakmai konzultáció

20. §1 (1) A szakmai konzultáció és ezen belül a szakmai tájékoztatás (a továbbiakban: szakmai konzultáció) lehet szóbeli vagy írásbeli.

(2) A szakmai konzultáció iránt a 8. melléklet szerinti kérelmet papír alapon kell benyújtani - a jegyző útján - a települési főépítészhez. A kérelemhez - a kérelem tárgyától függően - építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni. A települési főépítész a szóbeli konzultáció idejéről elektronikus úton értesíti a kérelmezőt.

(3) A települési főépítész emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, amelyeket - a záradékolt műszaki dokumentációval együtt - a konzultáció időpontjától, írásbeli konzultáció esetén a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküld a kérelmező részére.

(4) Kötelező az írásbeli szakmai konzultáció lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá tartozó

a) lakóépületek építését megelőzően, ha

aa) az épület elhelyezésére szolgáló ingatlan beépített, vagy azon 1-nél több épület elhelyezését tervezik, vagy

ab) a tervezett épület ikres vagy zártsorú beépítésű,

b) meglévő lakóépületek utcaképet érintő bővítése esetén.

c) településképi szempontból meghatározó településszerkezetileg értékes - történeti településrész területén minden építési, átalakítási felújítási munka megkezdése előtt

d) településképi szempontból meghatározó tájképvédelemmel érintett és ökológiai szempontból értékes beépítésre nem szánt területeken minden építési, átalakítási, felújítási munka megkezdése előtt

(5) A szakmai konzultációt – a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben – a jegyző a települési főépítész útján látja el.

(6) a kötelező szakmai konzultációhoz írásbeli kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik az egyszerű bejelentéssel végezhető építési tevékenységekhez beadandó dokumentáció vázlatterv szintű dokumentumaival.

(7) Az ajánlott településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek.

(8) A konzultációról és a tájékoztatóról írott formában feljegyzés készül, a feljegyzés 8 napon belüli kiadásáról és nyilvántartásáról a jegyző, vagy az általa kijelölt személy gondoskodik.

20/A. §2 (1) E rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni - amennyiben az építtető nem az Önkormányzat

a)minden helyi egyedi védelem alatt álló és az azzal szomszédos telken álló, valamint helyi védelem alatt álló területen lévő,·
b) a 300,0 m2-nél nagyobb összes szintterületű új vagy bővített, építmény építészeti-műszaki tervének vizsgálata tárgyában.
A véleményezési eljárás részletes szabályai
(2) A véleményezési eljárás iránt a 9. melléklet szerinti kérelmet papír alapon kell benyújtani a jegyzőhöz. Az eljárást-a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben – a jegyző folytatja le a megbízott települési főépítész útján.
(3) Az ügyintézési határidő a kérelem és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentáció beérkezését követően indul.
(4)A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell különösen, hogy·
a) az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e e rendeletben foglalt követelményeknek,·
b) az építészeti-műszaki tervdokumentáció figyelembe veszi-e az előzetes szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t,
c) az épület használata korlátozza-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,·
d) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
e) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, az anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival

20/B. §3 (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni - amennyiben a tevékenység végzője nem az Önkormányzat.

a)az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött új épület építése vagy meglévő épület bővítése,·
b) helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatát érintő átalakítása, megváltoztatása, azon tárgyak, berendezések elhelyezése,·
c) épület közterületről látható homlokzatát érintő átalakítása, megváltoztatása,·
d) közterületről látható vagy 1,8 m-nél magasabb tömör kerítés építése, átalakítása, felújítása,·
e) meglévő építmények rendeltetésének - részleges vagy teljes - megváltoztatása,·
f) épületben az önálló rendeltetési egységek számának megváltoztatása,·
g) megfelelőség igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű, tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, és legfeljebb 180 napig fennálló, 100 m2-nél nagyobb alapterületű, rendezvényeket kiszolgáló szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,építése.
A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
(2) A településképi bejelentési eljárás az ingatlan tulajdonosa által benyújtott bejelentésre indul. A bejelentéshez a 10. melléklet szerinti formanyomtatványt kell alkalmazni. Papír alapú bejelentéshez az építészeti-műszaki tervdokumentációt 2 példányban kell mellékelni, amelyből egy igazolt példány az eljárás során hozott hatósági döntés mellékleteként a bejelentőnek visszajár. Az építészeti-műszaki tervdokumentáció munkarészeit a 11. melléklet tartalmazza.
(3) Rendeltetésváltozás esetén vizsgálni kell, hogy a tervezett rendeltetésváltozás illeszkedik-e a szomszédos és a környező telkek beépítési sajátosságaihoz, és azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem korlátozza-e.
(4) A bejelentési eljárásban a jegyző döntését a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozza.
(5)A településképi eljárásban hozott döntés polgári jogi igényt nem dönt el, és nem mentesít a tevékenység megkezdéséhez az egyéb jogszabályokban előírt engedélyek, hozzájárulások vagy nyilatkozatok megszerzésének kötelezettsége alól.
V. Fejezet

- Településképi kötelezés és bírság

21. §4 (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:·

a) a kötelező településkép-védelmi konzultáció elmulasztása esetén;·
b) a településképi bejelentés vagy a településképi véleményezési eljárás elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési vagy véleményezési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;·
c) a településképet rontó feliratok, cégérek megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő; megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;·
e rendeletben foglalt településképi követelményeket megszegték.
(2)Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a jegyző – a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben - önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot megszüntetésére.
(3) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a jegyző – a Képviselő-testülettől átruházott hatáskörben - településképi bírságot szab ki.
(4)A településképi bírság összege minimum százezer Ft, legmagasabb összege természetes személyek esetén ötszázezer forint, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén kétmillió forint lehet.
(5) A jegyző a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény alapján dönt a bírság összegéről.Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:·
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,·
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,·
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,·
d) a jogsértő állapot időtartamát,·
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,·
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint·
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6)A bírság adók módjára behajtható. A jegyző döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be Rábapatona Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül meghozza.
VI. Fejezet

- Záró rendelkezések

13. Hatályba léptető rendelkezés

22. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

23. § (1) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

(2) E rendelet végrehajtásáról a polgármester a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a Helyi építési szabályzat Rábapatona község rendezési tervéről szóló 8/2003.(V.5) számú önkormányzati rendelet 11. § és 12. §-a.

(4) Jelen rendelet hatályba lépésével hatályát veszti Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti értékek helyi védetté nyilvánításáról szóló 11/2016.(VI.29.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

2. melléklet

A helyi védelem alatt álló objektum listája
Helyi védett értékek, helyi védett építmények

Szemtháromság római katolikus templom

a temetőben található kápolna

első világháborús emlékmű

Szentháromság szobor a templomkertben

Szűz Mária szobor a település központjában

3. melléklet

Természet és talajvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája
Őshonos fafajok

Tudományos név

Magyar név

Acer campestre

mezei juhar

Acer platanoides

korai juhar

Acer pseudoplatanus

hegyi juhar

Acer tataricum

tatár juhar

Betula pendula

közönséges nyír

Carpinus betulus

közönséges gyertyán

Fraxinus angustifolia subsp. pannonica

magyar kőris

Fraxinus excelsior

magas kőris

Fraxinus ornus

virágos kőris

Malus sylvestris

vadalma

Populus nigra

fekete nyár

Populus termula

rezgő nyár

Prunus avium

madárcseresznye

Prunus padus

zselnicemeggy

Pyrus pyraster

vadkörte

Quercus cerris

csertölgy

Quercus petraea

kocsánytalan tölgy

Quercus pubescens

molyhos tölgy

Quercus robur

kocsányos tölgy

Salix alba

fehér fűz

Sorbus aria

lisztes berkenye

Sorbus aucuparia

madárberkenye

Sorbus domestica

házi berkenye

Sorbus torminalis

barkóca berkenye

Tilia cordata

kislevelű hárs

Tilia platyphyllos

nagylevelű hárs

Ulmus glabra

hegyi szil

Ulmus laevis

vénicszil

Ulmus minor

mezei szil

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Őshonos cserjefajok

Tudományos név

Magyar név

Berberis vulgaris

közönséges borbolya

Cerasus fruticosa

csepleszmeggy

Cornus mas

húsos som

Cornus sanguinea

veresgyűrű som

Coryllus avellana

közönséges mogyoró

Cotinus coggygria

cserszömörce

Cotoneaster niger

fekete madárbirs

Crataegus laevigata

kétbibés galagonya

Crataegus monogyna

egybibés galagonya

Euonymus europeus

csíkos kecskerágó

Euonymus verrucosus

bibircses kecskerágó

Hedera helix

közönséges borostyán

Ligustrum vulgare

közönséges fagyal

Lonicera xy
losteum

ükörke lonc

Prunus spinosa

kökény

Prunus tenella

törpemandula

Rosa canina

gyepűrózsa

Rosa pimpinellifolia

jajrózsa

Rubus caesius

hamvas szeder

Salix cinerea

rekettyefűz

Spiraea media

szirti gyöngyvessző

Viburnum lantana

ostorménfa

Viburnum opulus

kányabangita

Vinca minor

kis télizöld meténg

Telepítésre javasolt egyéb fa- és cserje fajok

Tudományos név

Magyar név

Acer ginnala

tűzvörös juhar

Aesculus carnea

vadgesztenye

Aesculus hippocastanum

vadgesztenye

Catalpa bignonioides

szivarfa

Colutea arborescens

sárga borsófa

Corylus colurna

törökmogyoró

Ginkgo biloba

páfrányfenyő

Laburnum anagyroides

közönséges aranyeső

Liriodendron tulipifera

tulipánfa

Malus baccata

díszalma

Platanus × acerifolia

közönséges platán

Prunus × cistena

vérszilva

Salix caprea

kecskefűz

Sophora japonica

japánakác

Sorbus rotundifolia

kereklevelű berkenye

Staphylea pinnata

mogyorós hólyagfa

Tilia tomentosa

ezüsthárs

Prunus fruticosa

csepleszmeggy

Prunus serrulata

díszcseresznye

4. melléklet

Természet és talajvédelmi szempontból tiltott fajok listája - 1143/2014. EU rendelet - az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának - és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről
A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

Magyar név

Tudományos név

borfa, tengerparti seprűcserje

Baccharis halimifolia

kaliforniai tündérhínár

Cabomba caroliniana

vízijácint

Eichhornia crassipes

perzsa medvetalp

Heracleum persicum

sosnowsky-medvetalp

Heracleum sosnowskyi

hévízi gázló

Hydrocotyle ranunculoides

fodros átokhínár

Lagarosiphon major

nagyvirágú tóalma

Ludwigia grandiflora

sárgavirágú tóalma

Ludwigia peploides

sárga lápbuzogány

Lysichiton americanus

közönséges süllőhínár

Myriophyllum aquaticum

keserű hamisüröm

Parthenium hysterophorus

ördögfarok keserűfű

Persicaria perfoliata

kudzu nyílgyökér

Pueraria montana var. lobata

Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:

Magyar név

Tudományos név

közönséges selyemkóró

Asclepias syriaca

vékonylevelű átokhínár

Elodea nuttallii

bíbor nebáncsvirág

Impatiens glandulifera

felemáslevelű süllőhínár

Myriophyllum heterophyllum

kaukázusi medvetalp

Heracleum mantegazzianum

óriásrebarbara

Gunnera tinctoria

tollborzfű

Pennisetum setaceum

Alternanthera philoxeroides

Microstegium vimineum

5. melléklet

NATURA 2000 területek Rábapatonán (14/2021. (V.11.) KvVM rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészekről))
Rába
09/1a, 010/1, 010/3, 010/4, 010/5, 010/6, 010/7, 010/8, 010/9, 010/10, 010/11, 010/13, 010/14, 010/15, 010/16, 010/17, 028/2, 028/3, 029, 031/7, 033, 036/1, 036/2, 038, 039/1, 039/2, 040, 041, 042, 044, 045, 046, 047/1, 047/3, 047/4, 047/5, 047/6, 047/7, 047/8, 047/9, 047/10, 047/11, 047/12, 047/13, 047/14, 047/15, 047/16, 047/17, 047/18, 047/19, 047/20, 047/21, 047/22, 048, 051, 052/4, 052/5, 052/6, 053/1, 053/2, 055/1, 055/2, 055/5, 055/6, 055/9, 055/10, 055/11, 072/2, 073/1, 073/2, 073/3, 074, 075, 076/4, 077/1, 077/2, 077/3, 078/4, 079/1, 079/2, 079/3, 079/6, 079/7, 079/8, 079/9, 079/10, 079/11, 079/12, 079/13, 079/14, 079/15, 079/16, 079/17, 079/18, 079/19, 079/20, 079/21, 079/22, 080, 081, 084/4, 084/6, 084/7, 084/8, 085, 099, 0100, 0101/1, 0101/2, 0101/3, 0102, 0104, 0105, 0112, 0113/1, 0113/2, 0113/3, 0113/4, 0114, 0115, 0116, 0117, 0118, 0119/1, 0119/3, 0119/4, 0120, 0121, 0122/1, 0122/2, 0122/3, 0123, 0229/1, 0229/2, 0230/1, 0230/2, 0231/1, 0231/2, 0231/3, 0231/5, 0231/6, 0232/2, 0232/3, 0232/4, 0232/5, 0232/6, 0232/7, 0232/8, 0232/9, 0233 hrsz-ú területek

6. melléklet - NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabálya269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól
A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.
Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

akác

Robinia pseudo-acacia

amerikai kőris

Fraxinus americana

bálványfa

Ailanthus altissima

keskenylevelű ezüstfa

Elaeagnus angustifolia

fekete fenyő

Pinus nigra

erdei fenyő

Pinus silvestris

gyalogakác

Amorpha fruticosa

kései meggy

Prunus serotina

zöld juhar

Acer negundo

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

Magyar név

Tudományos név

alkörmös

Phytolacca americana

japánkeserűfű fajok

Fallopia spp.

kanadai aranyvessző

Solidago canadensis

magas aranyvessző

Solidago gigantea

parlagfű

Ambrosia artemisifolia

selyemkóró

Asclepias syriaca

süntök

Echinocystis lobata

7. melléklet

Régészeti lelőhelyek

8. melléklet a 15/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ IRÁNTI KÉRELEM
Rábapatonai Polgármesteri Hivatal Jegyzője
9142 Rábapatona, Kossuth u. 18.

1. Kérelmező neve (szervezet neve, képviselője), címe:
.....................................................................................................................................................................................................................

2. Kérelmező levelezési címe:
........................................................................................................................................................................................……………………
3. Kérelmező telefonos elérhetősége:
...............................................................................................................................................
elektronikus címe:
.......................................................................................................................................................
az emlékeztető megküldését 1. postai úton - 2. elektronikus úton kérem
(a megfelelő rész bekarikázandó)
4. Kérelmezett ügy fajtája (a megfelelő rész aláhúzandó):
1. szóbeli szakmai konzultáció
2. írásbeli szakmai konzultáció
3. kötelező szakmai konzultáció
(a) szóbeli
b) írásbeli
5. A tevékenység helye (helyrajzi szám, cím):
...................................................................................................................................................................................................................
....................................................................................................................................................................................................................
6. A szakmai konzultáció tárgya (rövid leírás)
.....................................................................................................................................................................................................................
.........................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................................

7. A kérelemhez csatolt mellékletek (2 pld.) felsorolása:
.....................................................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................


Rábapatona, .......................................
..............................................
kérelmező aláírása

9. melléklet a 15/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

Rábapatonai Polgármesteri Hivatal Jegyzője
9142 Rábapatona, Kossuth u. 18.
KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁSHOZ

1. Kérelmező neve (szervezet neve, képviselője),címe:
………………………………………………………………………………………………………………………………………………………

2. Kérelmező levelezési címe: ..........................................................................................................................................................

3. A tervezett építési tevékenység helye (helyrajzi szám, cím): .....................................................................................................

4. A tervezett építési munka rövid leírása: ………………………………………....................................................................................

5. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása az alábbiak miatt szükséges:
a) helyi egyedi védelem alatt álló és az azzal szomszédos telken álló,
valamint helyi védelem alatt álló területen lévő építmény,
b) 300 m2-nél nagyobb összes szintterületű új vagy bővített építmény,
(a megfelelő pont bekarikázandó)

6. Az ÉTDR tárhelyre feltöltött építészeti-műszaki tervdokumentáció ÉTDR azonosítója (amennyiben a kérelmező jogi személy):
......................................................................................................................................................
7. Az ÉTDR tárhelyre feltöltés dátuma (amennyiben a kérelmező jogi személy):
......................................................................................................................................................


Rábapatona, .................................
...............................................
kérelmező aláírása

10. melléklet a 15/2017. (XII. 14.) önkormányzati rendelethez

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS
Rábapatonai Polgármesteri Hivatal Jegyzője
9142 Rábapatona, Kossuth u. 18.

1. Bejelentő neve: ……………………………………………………..........................................................................................
2. Bejelentő lakcíme, székhelye: .........................................................................................................................................
Bejelentő levelezési címe (ha az nem egyezik meg a lakcímével, székhelyével):
....................................................................................................................................................................................................
3. A tervezett tevékenység helye:
..................................................................................................................................................................................................
A tevékenységgel érintett ingatlan helyrajzi száma: ...............................................................................................................
4. A tervezett tevékenység fajtája (a megfelelő rész aláhúzandó):
1. építési munka, rendeltetési egységek számának megváltoztatása;
2. rendeltetésváltoztatás;
3. reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
5. A tervezett tevékenység rövid leírása:
.......................................................................................................................................................................................................
.......................................................................................................................................................................................................
6. A tervezett tevékenység végzésének időtartama (a megfelelő rész aláhúzandó):
1. végleges;
2. határozott idejű (a műszaki leírás tartalmazza az időtartamot).
Rábapatona, ..................................
…………………………………………
bejelentő aláírása

11. melléklet

A településképi bejelentéshez szükséges építészeti-műszaki dokumentáció tartalma

1. Építési munka esetén
· a) műszaki leírás,
· b) helyszínrajz,
· c) alaprajzok,
· d) homlokzatok,
· e) metszetek,
· f) fotódokumentáció a meglévő állapotról (telek, építmény),
· g) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik utcaképi vázlat vagy fotómontázs,
· h) helyi védett épület esetén értékleltár,
· i) látványvédelmi vizsgálat.

2. Rendeltetésváltoztatás esetén
aa) (terület)használat vagy technológia jellemzőjét,
ab) az új rendeltetés vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelőségének igazolását,
ac) a rendeltetésmódosítás következtében a szomszédos és a környező ingatlanokat érintő változásokat, hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat, parkolómérleg számítást, parkolómérleg megfelelőségének igazolását,
· a) műszaki leírás, mely tartalmazza az új rendeltetésnek megfelelő
· b) helyszínrajz (szükség szerint zöldfelületek, burkolt felületek ábrázolása, számítása),
· c) meglévő és tervezett alaprajzok,
· d) metszet(ek).

3. Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén
Fentiekben felsoroltak a bejelentés tárgyától függően értelemszerűen alkalmazandók.
· a) műleírás,
· b) helyszínrajz,
· c) a reklámberendezés elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldása,
· d) az érintett homlokzat egészét ábrázoló homlokzati rajz,
· e) látványtervet vagy fotómontázst.

1

A 20. § a Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 20/A. §-t a Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

3

A 20/B. §-t a Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

4

A 21. § a Rábapatona Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2021. (XI. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.