Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 15/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 10. 28Nyergesújfalu Város Önkormányzati Képviselő-testületének 15/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Nyergesújfalu Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint Nyergesújfalu Város Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017. (IV. 3.) önkormányzati rendelete szerinti partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Bevezető rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § (1) Nyergesújfalu város településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) célja Nyergesújfalu város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő megőrzése és alakítása. A Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, a helyi védelem alatt álló építészeti örökség, mint a nemzeti közös kulturális kincs része, fenntartásának, védelmével összhangban lévő használatának és bemutatásának biztosítása:
a) a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények rögzítésével,
e) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
f) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A Rendelet területi hatálya – az 5. § (2) bekezdésében, valamint a 18. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt eltérésekkel – Nyergesújfalu város teljes közigazgatási területe.
(3) A Rendelet alkalmazásában:
1. Áthaladás szempontjából meghatározó terület: A településen áthaladó/településre érkező szemszögéből jelentkező látvány területe.
2. Áttört kerítés: A legalább 30 %-os átláthatóságot biztosító kerítés.
3. Főépület: Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének Nyergesújfalu Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 17/2008. (V. 30.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: HÉSZ) használt fogalom. Az övezeti előírásokban megnevezett rendeltetéseknek helyet adó, melléképületnek nem minősülő épület.
4. Melléképület: A HÉSZ-ben használt fogalom. Főépület rendeltetésszerű használatát, üzemeltetését segítő, kiegészítő funkciójú épület.
5. Településkapu: a különböző közlekedési eszközzel érkezők települési szövetbe való belépési pontja.
6. Történeti települési terület: a Második Katonai Felmérés térképén települési térségként ábrázolt terület.
A helyi védelem
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) Helyi védelem alá helyezés általános szabályai:
a) Védelem alá helyezést Nyergesújfalu Város Önkormányzat Képviselő-testületének a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 8/2017. (IV. 3.) önkormányzati rendeletében (továbbiakban: Partnerségi Egyeztetési Szabályzat) nevesített partner, valamint Nyergesújfalu Város Önkormányzata kezdeményezhet.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés),
bb) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) a kezdeményezés rövid indoklása,
bd) a kezdeményező adatai, elérhetősége, aláírása, valamint
be) a védendő elem ismert további adatai (tulajdonosa, története, korábbi állapota).
c) A kezdeményező a védelem alá helyezést Nyergesújfalu város polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.
d) A helyi védelem alá helyezéshez szükséges, okl. építészmérnök által készített értékvizsgálati lap tartalma:
da) cím,
db) helyrajzi szám,
dc) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,
dd) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,
de) védelem alá helyezés indoklása, tervezett védelmi kategória megnevezése,
df) a védelemre javasolt elemet bemutató legalább 3 db fénykép, valamint
dg) a védelemre javasolt elem elhelyezkedését jelölő alaptérképi kivágat.
(2) Helyi védelem megszüntetésének általános szabályai:
a) A védelem megszüntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, valamint Nyergesújfalu Város Önkormányzata kezdeményezheti.
b) A kezdeményezés tartalma:
ba) a védett elem beazonosítására alkalmas adatok (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
bb) a helyi védelem jellege (területi, egyedi),
bc) a megszüntetés kezdeményezésének rövid indoklása, valamint
bd) a megszüntetést kezdeményező adatai.
c) A kezdeményező a védelem megszüntetését a Polgármesternek címzett e-mailben, vagy postai úton, vagy a honlapon a Településképi Arculati Kézikönyv és Településképi rendelet értékelő felületére feltöltött, jelen bekezdés b) pontjában szereplő tartalmi követelményeknek megfelelő írásos javaslattal kezdeményezi.
d) Helyi védelem megszüntetésére:
a) műszaki indokok alapján,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése okán, vagy
d) jelentős települési érdekből kerülhet sor.
e) Helyi védelem alatt álló épület, építmény, vagy annak védett része csak a védelem megszűntetését követően bontható el.
(3) A helyi védelem nyilvántartása a Rendelet mellékletében szerepel. A nyilvántartás vezetőséről a Polgármester gondoskodik.
(4) A helyi védelem alatt álló érték megjelölésére vonatkozó követelmények:
a) A helyi védelem alatt álló értéket – a tulajdonossal egyeztetve – táblával lehet megjelölni, amely a helyi védelem tényét és elrendelésének időpontját tartalmazza („Nyergesújfalu Város Önkormányzata védetté nyilvánította – dátum”).
b) A tábla elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik
3. Az egyedi védelem meghatározása
3. § (1) Nyergesújfalu város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségét a 1. melléklete tartalmazza.
(2) Egyedi védelem kiterjedhet:
a) építmény egészére,
b) építmény részletére,
c) alkalmazott anyaghasználatra,
d) tömegformálásra,
e) homlokzati kialakításra,
f) táj- és kertépítészeti alkotásra,
g) egyedi tájértékre,
h) növényzetre,
i) szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint
j) utcabútorra.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
4. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi érték mindenkori tulajdonosát terhelő kötelezettségek:
a) A védett elem, elemrészlet használatával nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását.
b) A védett elem, elemrészlet jókarban-tartása, állapotának megőrzése. A kötelezettség kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.
c) A védett elemen, elemrészleten végzett építési munka során a védett elem, elemrészlet értékóvó átalakítása, karakterének megőrzése, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartása.
d) A helyi védelem alatt álló értéket megjelölő tábla megőrzése és karbantartása.
(2) A védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.
5 A helyi védelemhez kapcsolódó helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje
5. § (1) A településkép javítása érdekében, a helyi védelem alatt álló építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő:
a) Helyrehozatali kötelezettséget a Polgármester hatósági döntésében írhat elő.
b) Helyrehozatali kötelezettség kizárólag a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re írható elő.
c) A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:
ca) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés),
cb) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa,
cc) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet(ek), arculati elem(ek) leírását, vagy a teljes építmény megnevezését,
cd) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét,
ce) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait,
cf) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit, valamint
cg) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (településképi kötelezés, településképi bírság).
(2) Helyrehozatali kötelezettséggel érintett a település – e Rendelet 1. melléklete szerinti – egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének területe.
6. A helyi védett építmények felújításához igénybe vehető önkormányzati támogatás
6. § (1) A védett épület tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokat meghaladó mértékű, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást nyújthat.
(2) A támogatás mértékét és részletes feltételeit a Képviselő-testület határozatban állapítja meg.
A településképi szempontból meghatározó területek
7. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § (1) Nyergesújfalu Város településképi szempontból meghatározó területét a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük:
A településképi követelmények
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános követelmények
8. § (1) A homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók:
a) erős, élénk színű anyagok,
b) ipari terület és kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatáról idegen anyagok (különösen műanyag), valamint
c) túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek.
(2) A tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazhatók:
a) hullámpala,
b) rozsdásodó bádog, valamint
c) műanyag.
(3) A nyílászáróknál nem alkalmazhatók:
a) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint
b) igénytelen formai kialakítású elemek.
(4) A világításnál nem alkalmazható:
a) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé irányított fény,
b) égbolt felé irányuló, talajszintbe épített fényvető,
c) egyenetlen, villogó, vibráló, magas intenzitású világítás,
d) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, különösen az éjfél utáni fényerő-csökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása.
9. A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) ikres beépítési módnál a már kialakult épület-ikerpárokkal összhangban álló épület-elhelyezést kell alkalmazni.
ab) oldalhatáron álló beépítési módnál a keresztutcák csatlakozási pontja közötti utcaszakaszonként egységes oldalkerti épület-elhelyezést kell alkalmazni.
ac) a településen megjelenő, egyedi telepítésű épület-elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) kerti építmény(eke)t, műtárgya(ka)t hátsókertben kell elhelyezni a következő kivételek figyelembevételével:
ba) közműbecsatlakozási műtárgy, elsősorban növényzettel takartan, előkertben és oldalkertben is elhelyezhető. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el.
bb) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, szaletli előkertben és oldalkertben is elhelyezhető.
c) kerítéskialakítás tekintetében
ca) közterület, vagy magánút menti telekhatáron áttört kerítést kell létesíteni a következőkivételek figyelembevételével:
ca) forgalmi terhelések mérséklésére,
ca) történeti hagyományok megtartására,
ca) utcaképi illeszkedés biztosítására, valamint
ca) átlátás megakadályozására tömör kerítés is kialakítható.
cb) a kerítés létesítésére és fenntartására vonatkozó előírások:
1. az épülettel összhangot mutató anyagok és színek használata,
2. tartós, minőségi anyagok használata,
3. élénk színek kerülése,
4. elsősorban természetes anyagok (különösen kő, tégla, fa) használata,
5. növényzet alkotta kerítés lehetősége, valamint
6. balesetveszélyt okozó kialakítás kerülése.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek művi elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos, valamint
bc) funkciójával összhangot mutató,
tömegformálás használható.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében:
ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,
cb) tagozatokat visszafogottan használó,
cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,
cd) nyílásrendszerében rendezett, valamint
ce) elsősorban természetes anyagokat (különösen vakolat, kő, tégla) alkalmazó
homlokzat alakítható ki.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) e Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind külterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó,
dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő
növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,
ee) a táji látványt előtérbe helyező, valamint
ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő
módszer alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni,
fd) hálózatbővítés és fejlesztés során az utcabútorozási és utcafásítási lehetőség biztosítása érdekében a közvilágítási, valamint a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, továbbá a hírközlési hálózatokat légvezetékes kialakítását el kell kerülni.
10. A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
10. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, területi építészeti követelmények:
11. A helyi egyedi védelemben részesülő ingatlanokra vonatkozó építészeti követelmények
11. § (1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő védett épületek, közterület felőli látványt érintő átépítésénél a következő általános követelményeknek kell együttesen eleget tenni:
a) az eredeti terveket figyelembevevő, a meglévő arculat kedvezőtlenebbé válását elkerülő,
a) karaktert megtartó, helyreállító,
b) arányrendszert megőrző,
c) stílusidegen részeket eltávolító,
d) új elemeiben a megmaradt részekhez igazodó,
e) az utcai homlokzat színezését egységben kezelő,
f) esztétikát, minőséget hozó, valamint
g) építészeti értéket teremtő.
(2) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti –területére vonatkozó, közterület felőli látványt érintő építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) az eredeti anyaghasználatot alkalmazó,
ad) az eredeti színhasználatot alkalmazó,
ac) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni:
ba) az épülettömeget,
bb) az épület eredeti épülettartozékokat és felszereléseket,
bc) a geometriai formát és arányrendszert, valamint
bd) a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető felálló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem a védett épületre, sem az utcaképre.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni:
ca) a homlokzatképzést a részletekkel,
cb) az eredeti anyaghasználatot,
cc) a tető kialakítását, vízelvezetését, tetőépítményeit,
cd) a nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint
ce) az épülettartozékokat.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind külterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint
dg) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő
növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, valamint
ee) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő
módszer alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
fd) hálózatbővítés és fejlesztés során, az utcakép kedvező megjelenésének biztosítása érdekében a közvilágítási, valamint a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, továbbá a hírközlési hálózatokat légvezetékes kialakítását el kell kerülni.
(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések esetén:
a) időtálló,
b) minőségi,
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) élénk színeket kerülő,
e) állagát hosszútávon megőrző,
f) a település karakterével összhangban lévő anyagot kell használni.
12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó, építési munka során érvényesítendő, sajátos területi és egyedi építészeti követelmények
12. § (1) HÉSZ szerinti településközpont vegyes területre vonatkozó követelmények: Zártsorú beépítési módú területen, új építmények magastetős kialakítással építendők.
(2) Az épületek tömegformálására vonatkozó előírások:
a) Építési övezet lakótelkein „melléképület” 6,50 m-es legnagyobb gerincmagassággal épülhet.
b) Kazánház a „főépületben” vagy a mögött helyezhető el.
c) Szomszédos „melléképületek” egy épülettömegben, de külön tűzszakaszként létesíthetők.
d) A közterületről látható „melléképületek” a „főépülethez” igazodóan, hagyományos szerkezettel és kialakítással építendők.
e) Intézmények telkén „melléképület” csak a „főépülettel” egy tömegben építhető.
13. § (1) Mester sori ikres lakóterületre vonatkozó követelmények: A Mester sori ikres lakóterület – a Rendelet 3.2. melléklete szerinti – területén lévő épületek, közterület felőli látványt érintő átépítésénél a következő általános követelményeknek kell együttesen eleget tenni:
a) az eredeti terveket figyelembevevő, a meglévő arculat kedvezőtlenebbé válását elkerülő,
b) karaktert megtartó, helyreállító,
c) arányrendszert megőrző,
d) stílusidegen részeket eltávolító,
e) új elemeiben a megmaradt részekhez igazodó,
f) az utcai homlokzat színezését egységben kezelő,
g) esztétikát, minőséget hozó, valamint
h) építészeti értéket teremtő.
(2) A Mester sori ikres lakóterület – a Rendelet 3.2. melléklete szerinti – területére vonatkozó, közterület felőli látványt érintő építési munka során érvényesítendő, egyedi építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) az eredeti anyaghasználatot alkalmazó,
ad) az eredeti színhasználatot alkalmazó,
ae) elsősorban természetes (különösen kő, tégla, fa), valamint
af) nem telített és környezetétől nem elütő színű
anyag használható.
b) a tömegformálás tekintetében meg kell őrizni:
ba) az épülettömeget,
bb) az épület eredeti épülettartozékokat és felszereléseket,
bc) a geometriai formát és arányrendszert, valamint
bd) a tetőformát. E követelmény teljesítésére tetősík-ablak helyett csak abban az esetben létesíthető felálló tetőablak, amennyiben az nem jelent zavaró hatást sem az épületre, sem az utcaképre.
c) a homlokzatkialakítás tekintetében meg kell őrizni:
ca) a homlokzatképzést a részletekkel,
cb) az eredeti anyaghasználatot,
cc) a tető kialakítását, vízelvezetését, tetőépítményeit,
cd) a nyílászárók arányrendjét, osztásrendszerét, anyaghasználatát, díszítettségét, szerkezeti kialakítását, valamint
ce) az épülettartozékokat.
d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében:
da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,
db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
dc) a művi értékekkel egységben kezelt,
dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
de) a Rendelet 4. mellékletében szereplő ültetési távolságokat betartó,
df) a Rendelet 5. mellékletében szereplő növényeket mind külterületen, mind magánkertekben kizáró, sem allergén, sem invazív fajokat nem alkalmazó, valamint
dg) közterületen, keresztutcák közötti utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő
növényzet telepíthető.
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében:
ea) egységes arculatot kialakító,
eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,
ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,
ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító, valamint
ee) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő
módszer alkalmazható.
f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai, továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – a következő előírásokat kell betartani:
fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését, növényzet telepíthetőségét figyelmen kívül hagyó új nyomvonal kijelölését el kell kerülni,
fb) a közterületről való láthatóságot szerkezettel, vagy növényzettel nem takaró, vagy mérséklő elhelyezést – a mérőórák leolvashatóságának biztosítása kivételével– el kell kerülni,
fc) az egyéb műszaki berendezések (különösen antennák, légkondicionáló kültéri egységei, napkollektorok) közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni. A homlokzatra rögzítés műszaki szükségszerűségének fennállása esetén – a homlokzat rendezett megjelenését rontó kialakítást, el kell kerülni.
fd) hálózatbővítés és fejlesztés során, az utcakép kedvező megjelenésének biztosítása érdekében a közvilágítási, valamint a villamosenergia közép- és kisfeszültségű, továbbá a hírközlési hálózatokat légvezetékes kialakítását el kell kerülni.
(3) A védelem alatt álló helyi építészeti örökség – a Rendelet 1. melléklete szerinti – területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések esetén:
a) időtálló,
b) minőségi,
c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
d) élénk színeket kerülő,
e) állagát hosszútávon megőrző,
f) a település karakterével összhangban lévő anyagot kell használni.
13. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
14. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas területek:
a) gazdasági (kereskedelmi, szolgáltató, ipari, általános) területek,
b) különleges területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges közműterületek) területek,
c) közlekedési és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül a sajátos használatuk alapján erre alkalmas (különösen különleges beépítésre nem szánt közműterületek) területek.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
15. § (1) A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények:
a) A reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények:
aa) nem rozsdásodó,
ab) állékony,
ac) könnyen karbantartható, valamint
ad) élénk színeket nem használó kialakítás alkalmazható.
(2) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben rögzített országos rendelkezésektől való eltérési lehetőségek esetei és időtartama:
a) építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, a település teljes területén megengedett, valamint
b) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklám, reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése, évente összesen 12 naptári hét időszakra, a település teljes területén megengedett.
(3) A nyilvánosság biztosítására – különösen a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített célok teljesítésére –, továbbá közérdeket is szolgáló önkormányzati információs vagy más célú berendezés időkorlát nélkül, a település teljes területén elhelyezhető.
15. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A település területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények:
Szakmai konzultáció
16. Rendelkezés a szakmai konzultációról
17. § (1) Szakmai konzultációt lehet lefolytatni Nyergesújfalu város közigazgatási területen tervezett építési tevékenység megkezdése előtt – független annak építési engedélyezési, egyszerű bejelentési, vagy építési engedély nélkül végezhető voltára.
(2) Szakmai konzultáció lehetőségével érintett a település teljes közigazgatási területe.
(3) A szakmai konzultáció általános szabályai:
a) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész, vagy – jelenlétének hiányában – a Polgármester feladata.
b) A szakmai konzultációt a tulajdonos, az építtető, vagy a tervező írásban kezdeményezi.
c) A kezdeményezés tartalma:
ba) tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),
bb) tervezett tevékenység rövid leírása,
bc) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
bd) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
d) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben rögzítésre kerül:
da) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,
db) felvetett javaslatok,
dc) a települési főépítész, vagy a Polgármester lényegi nyilatkozata.
17/A. §1 [Településképi véleményezési eljárás]
(1) A polgármester a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 26-26/A. §-aiban meghatározott településképi véleményezési eljárást folytat le az építési engedélyezési eljárást megelőzően minden az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához szükséges kérelmet a 4. melléklet szerinti nyomtatványon papír alapon, az építészeti-műszaki dokumentációt a Korm. rendelet 26/A§ (1) bekezdésben meghatározott módon, a Korm. rendelet 26/A§ (3) bekezdésben meghatározott tartalommal kell benyújtani, a polgármesternek címezve.
(3) A polgármester a településképi véleményét a települési főépítész szakmai álláspontja alapján adja ki.
Településképi bejelentési eljárás
17. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
18. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett, a (2) bekezdés területi hatályával – a nyilvántartott műemléki értéket, vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez, vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenység kivételével:
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység,
b)2 az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása, (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás)
c) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.
(2) Településképi bejelentése eljárással érintett:
a)3 az (1) bekezdés a) pontja tekintetében, a település - a Rendelet 2. melléklete szerinti - településképi szempontból meghatározó területe,
b) az (1) bekezdés b) pontja tekintetében a település teljes belterülete,
c) az (1) bekezdés c) pontja tekintetében a település teljes közigazgatási területe.
18. A bejelentési eljárás részletes szabályai
19. § (1) A településképi bejelentése eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa kérelmére indul. A kérelmet a Polgármesternek, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált település-fejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. § (2), (3) bekezdésében meghatározott tartalommal és formában kell benyújtani.
(2) A bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység, rendeltetésváltoztatás, vagy reklámok és reklámhordozók elhelyezése:
a) illeszkedik-e a településképbe,
b) megfelel-e a településképi követelményeknek, valamint
c) megfelel-e a reklám-elhelyezési kormányrendeletben foglalt elhelyezési követelményeknek.
A településképi kötelezés, településképi bírság
19. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei
20. § A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:
a) településképi kötelezés, valamint
b)4 településkép-védelmi bírság.
20. A településképi kötelezési eljárás
21. § A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai:
a) A településképi kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre indul, és a következő eseteket vizsgálja:
aa) településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
ab) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
ac) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása, vagy
ad) a Rendeletben szereplő követelmények nem teljesítése.
b) A településképi kötelezési eljárást a Polgármester folytatja le, és – szükség esetén, önkormányzati hatósági határozat formájában – kötelezést bocsát ki.
c)5 A kötelezésben a településképi követelmények teljesülése érdekében, az ingatlan tulajdonosa, az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására vagy rendeltetés visszaállítására kötelezhető, ha
ca) a megvalósult építmény nem felel meg a rendeletben foglaltak településképi követelményeknek,
cb) a rendeletben előírt kötelezettség ellenére elmulasztja a településképi bejelentési eljárás kezdeményezését,
cc) a bejelentés feltétellel vagy anélkül történő tudomásul vétele ellenére a döntésben foglaltakkal ellentétesen végzik az építési tevékenységet,
cd) a döntésben foglalt tiltás ellenére a településképi követelmény megsértésével végzik a tevékenységet..
21. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
22. § (1)6 Településkép-védelmi bírság a következő esetekben szabható ki:
a) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása,
b) a bejelentésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése,
c) a településképi követelmények be nem tartása,
d) a bejelentésben szereplő döntés végre nem hajtása.
(2)7 A polgármester az ingatlantulajdonost a 21. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezéssel egyidejűleg közigazgatási bírságnak megfelelő településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi, melynek összege:
a) településképi bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása esetén természetes személy esetében százötvenezer forint, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében ötszázezer forint.
b) a bejelentésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén az eltérés mértékétől függően természetes személy esetében százötvenezer forintig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében egymillió-ötszázezer forintig terjedhet,
c) a településképi követelmények be nem tartása esetén a be nem tartás mértékétől függően természetes személy esetében kétszázezer forintig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forintig terjedhet.
d) a bejelentésben szereplő döntés végre nem hajtása esetén természetes személy esetében kétszázezer forint, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében kétmillió forint.
22. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja
23. §8
Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
23. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
24. § (1)9 A 7. § (2) bekezdése szerinti településképi szempontból meghatározó területen lévő ingatlan a településképi követelményeknek való megfelelése érdekében szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül tervezés, engedélyeztetés, építési munkák, kivitelezés műszaki ellenőrzése – finanszírozásához az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati eljárás alapján vissza nem térítendő támogatást adhat az ingatlantulajdonosának az épület homlokzatának, nyílászáróinak, utcafronti kerítésének felújításához, helyreállításához.
(2) Az ösztönzési rendszer nagyságáról – a pénzügyi lehetőségek függvényében – a mindenkori költségvetési rendeletben dönt a Képviselő-testület.
(3)10 A Támogatást pályázat útján lehet igénybe venni.
(4)11 A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés elfogadását követő 30 napon belül a polgármester írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a pályázati kiírás tartalmazza.
(5)12 A beérkezett pályázatokat, a mindenkori városfejlesztéssel foglalkozó önkormányzati bizottság véleménye alapján a képviselő-testület bírálja el a pályázat benyújtási határidejét követő 30 napon belül.
(6)13 A támogatást elnyert pályázóval a polgármester a döntést követő 15 napon belül támogatási szerződést köt.
(7)14 A támogatási szerződés tartalmazza:
a) a támogatásra jogosult adatait, a támogatott ingatlan adatait,
b) a támogatás folyósításának idejét, módját,
c) a támogatás felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait,
d) az elvégzett munkák igazolásának, bizonylatolásának rendjét.
Záró rendelkezések
24. Hatálybalépés
25. § (1) A Rendelet 2017. december 16-án lép hatályba.
(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
25. Hatályon kívül helyező rendelkezések
26. § (1) Hatályát veszíti Nyergesújfalu Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nyergesújfalu város helyi építészeti örökségének védelméről szóló 16/2008. (IV. 30.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszíti Nyergesújfalu Város Önkormányzat Képviselő-testülete Nyergesújfalu helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 17/2008. (IV. 30.) önkormányzati rendeletének:
2. 9 § (3) bekezdés utolsó mondata,
3. 9 § (4) bekezdés „és 6,50 m-es legnagyobb gerincmagasság”- és „Kazánházat a főépületben, vagy mögötte kell elhelyezni.”-szövegrészei, valamint az utolsó két mondata,
10. 12 § (7) bekezdés b) pontja,
12. 17 § (9) bekezdés „és a látvány”- szövegrésze,
14. 20 § (13) bekezdés b) pont utolsó két mondata,
15. 20 § (14) bekezdés a) pontja,
16. 20 § (14) bekezdés b) pont „valamint az utca-fásítási és utcabútorozási lehetőség biztosítására”-szövegrésze,
17. 20/A § (26) bekezdése,
18. 20/A § (29) bekezdés utolsó mondata,
19. 20/A § (30), valamint (31) bekezdései,
20. 21 § (5), valamint (6) bekezdései,
21. 21 § (9)-(12) bekezdései,
22. 22 § (10) bekezdése,
23. 24 § (7) bekezdése,
24. 35 § (7) bekezdés „A tervezett épületek, építmények igényes építészeti kialakítására ügyelni kell.”-szövegrésze,
25. 37 § (12) bekezdése,
26. 37 § (15) bekezdés utolsó mondata,
27. 37 § (16) bekezdése,
29. 38 § (12) bekezdés „és a táj- és településkép-védelem” szövegrésze.
Beiktatta a 18/2021. (X.27.) önk. rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Módosította a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 3.§ (1) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Módosította a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 3.§ (2) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Módosította a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 4.§-a. Hatályos 2021. október 28-tól.
Módosította a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 5.§ (1) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Módosította a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 6.§ (1) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Beiktatta a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 6.§ (2) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Hatályon kívül helyezte a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 8.§ (1) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Módosította a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 7.§ (1) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Módosította a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 7.§ (2) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Beiktatta a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 7.§ (3) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Beiktatta a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 7.§ (4) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Beiktatta a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 7.§ (5) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Beiktatta a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 7.§ (6) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Módosította a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 1.§ (1) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.
Módosította a 18/2021.(X.27.) önk. rendelet 2.§ (1) bekezdése. Hatályos 2021. október 28-tól.