1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Gyöngyöshalász önkormányzata illetékességi területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személyekre.

(2) Az (1) bekezdés tekintetében alkalmazni kell a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1)-(3) bekezdéseit és a 7. § (1) bekezdését.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket eltérő rendelkezés hiányában a képviselő-testület gyakorolja.

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott valamennyi szociális ellátásra érvényes értelmező rendelkezéseket és az általános eljárási szabályokat az Szt. 4–16. §-a határozza meg.

(2) Az adott ellátásnál alkalmazandó sajátos eljárási szabályok az adott ellátáshoz kapcsolódva kerülnek meghatározásra.

(3) A szociális igazgatási eljárásra vonatkozó eljárási szabályokat az Szt. 5. § (1) bekezdése szerint kell alkalmazni.

(4) Az eljárást:

• a) a polgármesteri hivatalnál szóban vagy írásban előterjesztett kérelemre kell, vagy
• b) hivatalból lehet

megindítani.

(5) A kérelmet a jogszabályokban, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal – igazolásokkal, nyilatkozatokkal – együtt kell benyújtani.

(6) Az e rendeletben meghatározott vagyoni helyzetre vonatkozó feltétel meglétét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti vagyonnyilatkozat benyújtásával kell igazolni. A vagyonnyilatkozat II. részét - a nyomtatványon szereplő tájékoztató szövegtől eltekintve - az adott ellátásnál meghatározott személyi körre vonatkozóan kell kitölteni.

(7) A hiányosan előterjesztett kérelmek ügyében a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított 15 munkanapon belül meg kell tenni.

3. § A kérelmezőnek a kérelemben, illetve az annak mellékleteként benyújtott dokumentumokban feltüntetett jövedelem-adatokat az Szt. 10. §-ában meghatározottak szerint kell igazolnia.

4. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése utalással történik.

(2) A polgármester jogosult az általa rendkívül indokolt esetnek minősülő helyzetekben utasítást adni az eseti pénzbeli ellátások házipénztárból készpénzben történő kifizetésére.

5. § (1) A rendszeres pénzbeli települési támogatásokat utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(2) Az eseti pénzbeli települési támogatásokat a határozatban meghatározott időpontig kell folyósítani.

(3) A természetbeni települési támogatások biztosításának szabályait, határidejét, formáját a vonatkozó határozat rendezi.

(4) A rendszeres települési támogatás a támogatásról rendelkező határozatban megjelölt időponttól illeti meg az érintettet azzal, hogy a jogosultság kezdő hónapjában a havi támogatás teljes összegét kell folyósítani.

6. § Az önkormányzat képviselő-testülete e rendelet alapján a jogosult részére települési támogatást nyújt.

7. § A pénzbeli települési támogatás formái:

• a) eseti települési támogatás:
  • aa) rendkívüli települési támogatás,
  • ab) települési temetési támogatás;
  • ac) gyermekek karácsonyi támogatása;
  • ad) idősek települési támogatása;
  • ae) újszülöttek egyszeri települési támogatása;

  af)^[1] óvoda-, és iskolakezdési támogatás;

• b) rendszeres települési támogatás:
  • ba) települési gyógyszertámogatás,
  • bb) települési lakásfenntartási támogatás,
  • bc) települési ápolási támogatás.

8. § (1) Rendkívüli települési támogatásra jogosult az a személy, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt anyagi segítségre szorul, és

• a) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át nem haladja meg:
• b) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200%-át nem haladja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti létfenntartást veszélyeztető élethelyzet, többletkiadás különösen:

• a) ha a kérelmező családjában kizárólag nyugdíjjal, nyugdíjszerű ellátással, családi pótlékkal rendelkező személy él,
• b) ha a kérelmező családjának egyik tagja 5 napot meghaladó kórházi kezelésben részesült,
• c) az egészségbiztosítás által nem, vagy csak részben támogatott az egészség megőrzése, helyreállítása érdekében szükséges szolgáltatás igénybevétele, ha annak díja a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 30 %-át meghaladja,
• d) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
• e) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,
• f) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorulása,
• g) a családban történt haláleset,
• h) gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadások, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele,
• i) a családban egyidejűleg három vagy több gyermek születése.

(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben jövedelemre tekintet nélkül települési támogatásban részesíthető a kérelmező évi egy alkalommal.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása szempontjából rendkívüli méltánylást érdemlő eset különösen az elemi kár, súlyos betegség, alkalmanként jelentkező többletkiadás.

(5) El kell utasítani azt a kérelmet, mely esetében a kérelmező, illetve családjában élő személy

• a) az elemi kárt szándékosan idézte elő,
• b) az elemi kár elhárításában, csökkentésében a körülményekhez, lehetőségeihez képest nem, vagy nem megfelelő mértékben vett részt.

(6) A rendkívüli települési támogatás eseti települési támogatás formájában nyújtható.

9. § (1) Rendkívüli települési támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(2) Az egy alkalommal megállapított települési rendkívüli támogatás maximális összege a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszörösét nem haladja meg, kivéve a 8. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén.

(3) A kérelmezőnek a kérelméhez csatolnia kell a kérelmet megalapozó igazolásokat, dokumentumokat.

10. § A rendkívüli települési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt, kivéve 8. § (3) bekezdése esetén. Az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt a 8. § (3) bekezdésében foglalt rendkívüli települési támogatásra való jogosultságról.

11. § ^[2] (1) Települési temetési támogatásra jogosult az a bejelentett gyöngyöshalászi lakóhellyel rendelkező személy, aki a bejelentett gyöngyöshalászi lakóhellyel rendelkező elhunyt temetési költségeit viseli.

(2) A támogatás mértéke 50.000,- Ft.

(3) A kérelmezőnek a kérelmet formanyomtatványon a Gyöngyöshalászi Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(4) A települési temetési támogatás megítéléséről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

12. § (1) Azon gyermek, aki

• a) bejelentett állandó gyöngyöshalászi lakóhellyel rendelkezik, és
• b) a támogatás évében legfeljebb a 18. életévét tölti be,

pénzbeli támogatásra jogosult.

(2) A támogatás évente egy alkalommal állapítható meg.

(3) A támogatás mértékét a képviselő-testület minden év december 10. napjáig meghozott határozatával állapítja meg. A jogosultakat az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester értesíti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján.

13. § (1) Idősek települési támogatására jogosult az, aki

• a) a támogatás évében, december 31. napjáig tölti be a 80. életévét; és
• b) bejelentett gyöngyöshalászi állandó lakóhellyel rendelkezik.

(2) A támogatás mértéke 50 000 Ft.

(3) A jogosultakat az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester értesíti a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatai alapján.

14. § (1) Azon újszülött, aki

• a) bejelentett állandó gyöngyöshalászi lakóhellyel rendelkezik, és
• b) e lakóhelyen életvitelszerűen tartózkodik, és
• c) a támogatás évében születik,

egyszeri pénzbeli támogatásra jogosult.

(2) A támogatás mé^[3]rtéke 50.000 Ft.

3 ^[4]A jogosultakat az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester értesíti a személyi adat és lakcímnyilvántartás adatai alapján.

14/A. § (1) Az a gyermek, aki:

• a) bejelentett állandó gyöngyöshalászi lakóhellyel rendelkezik, és
• b) e lakóhelyen életvitelszerűen tartózkodik, és
• c) a támogatás juttatásának évében óvodai nevelésben vesz részt vagy a támogatás juttatásának évében óvodai nevelésben való részvételre kötelessé válik

óvodakezdési támogatás címén évi egyszeri pénzbeli támogatásra jogosult.

(2) Az a gyermek, aki:

• a) bejelentett állandó gyöngyöshalászi lakóhellyel rendelkezik, és
• b) e lakóhelyen életvitelszerűen tartózkodik, és
• c) általános iskolában tanulói jogviszonnyal rendelkezik

iskolakezdési támogatás címén évi egyszeri pénzbeli támogatásra jogosult.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti támogatás mértéke 10 000,- Ft/fő/év.

(4) A jogosultakat az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester értesíti. A nem a gyöngyöshalászi Szent Anna téri Óvodába vagy Széchenyi István Általános Iskolába járó gyermek esetében az óvodai jogviszony vagy a tanulói jogviszony fennállását a támogatás átvételekor igazolni kell.

(5) Aki a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, az a támogatás késedelmi kamatokkal növelt összegének visszafizetésére köteles.

16. § (1) A települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) A települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha

• a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át nem haladja meg, vagy
• b) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át nem haladja meg, és
• c) szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(3) A gyógyszerkiadásokat, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 4 000 Ft.

(5) A települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(6) Nem jogosult települési gyógyszertámogatásra az, akinek közgyógyellátásra való jogosultságát megállapították és e jogosultsága a kérelem beadásakor is fennáll.

17. § A települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt.

15. § (1) Gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra jogosult az a gyöngyöshalászi állandó lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező személy, aki a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás iránti kérelmet a kérelem beérkezését követő 30 napon belül el kell bírálni.

(3) A települési gyógyszertámogatás kezdő napja a jogosultság megállapítása esetén a kérelem benyújtását követő hónap 1. napja.

16. § (1) A települési gyógyszertámogatást havi rendszerességgel, legalább 3 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) A települési gyógyszertámogatás a kérelmezőnek akkor lehet megállapítani, ha

• a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180%-át nem haladja meg, vagy
• b) egyedül élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 220%-át nem haladja meg, és
• c) szakorvos igazolja a gyógyszerkiadások, vagy a betegséghez kapcsolódó egyéb kiadások szükségességét.

(3) A gyógyszerkiadásokat, illetve betegséghez kapcsolódó kiadásokat számlákkal kell igazolni.

(4) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési gyógyszer támogatás maximális összege 4 000 Ft.

(5) A települési gyógyszertámogatást éven belül legfeljebb 2 alkalommal lehet megállapítani.

(6) Nem jogosult települési gyógyszertámogatásra az, akinek közgyógyellátásra való jogosultságát megállapították és e jogosultsága a kérelem beadásakor is fennáll.

17. § A települési gyógyszertámogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt.

19. § (1) A települési lakásfenntartási támogatást rendszeres települési támogatás formájában lehet nyújtani. A támogatást havi rendszerességgel, legalább 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

(2) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési lakásfenntartási támogatás maximális összege:

• a) 8 000 Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem összege legfeljebb 15 000 Ft,
• b) 6 000 Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem összege legfeljebb 30 000 Ft,
• c) 5 000 Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem összege legfeljebb 45 000 Ft,
• d) 4 000 Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem összege legfeljebb 60 000 Ft,
• e) 2 000 Ft, ha a háztartásban az egy főre jutó jövedelem összege legfeljebb 71 250 Ft.
  

20. § A Képviselő-testület a települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja számára a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozóan az alábbi együttes feltételeket határozza meg:

• a) tiszta legyen
  • aa) a kérelemmel, illetve az ellátással érintett lakás vagy a ház (a továbbiakban: ház) udvara, kertje,
  • ab) a ház kerítéssel - kívül - határos területe, a járda,
• b) a ház állagmegőrzése biztosítva legyen,
• c) a ház olyan állagú legyen, amely biztosítja a rendeltetésszerű használhatóságot,
• d) a ház vonatkozásában biztosítva legyen a higiénikus állapot.
  

21. § (1) A 20. § a) pont aa) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

• a) az udvarban, kertben szilárd kommunális hulladék csak az arra rendszeresített tárolóban található, és
• b) az udvar, kert zöldfelülete karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni az alábbi időpontokban
  • ba) az első kaszálás ideje június 1-je és június 30-a között, míg
  • bb) a második kaszálás ideje szeptember 1-je és szeptember 30-a között, és
• c) csak fedett melléképületben találhatóak olyan eszközök, berendezések vagy egyéb holmik, melyek eredeti rendeltetésüknek megfelelően fedett helyen történő tárolást igényelnek, és
• d) az udvarban, kertben nincs veszélyesnek minősülő hulladék, építési törmelék.
  

(2) A 20. § a) pont ab) alpontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

• a) szilárd kommunális hulladéktól mentes a házzal érintett ingatlan (továbbiakban: ingatlan) kerítéssel - kívül - határos területe és a járda, és
• b) a kerítés és a járda közötti terület, járda hiányában a közútig tartó terület karbantartott, mely alatt évente legalább 2 alkalommal történő kaszálást kell érteni (1) bekezdés ba) és bb) pontokban meghatározott időpontokban, és
• c) a téli hónapokban megtörténik a járda síkosság-mentesítése és a hó eltakarítása, és
• d) az érintett területen az őszi lomb eltakarítása legkésőbb november 30-ig megtörténik.

(3) A 20. § b) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

• a) az ingatlanon a csapadékvíz elvezetés megoldott, és
• b) a házon, a melléképületeken, az udvaron tárolt eszközökön, kerítéseken nem lehet észlelni – anyagi jellegű kiadást nem igénylő – karbantartási, javítási munkák elvégzésének hiányát, valamint balesetveszélyes állapotot.

(4) A 20. § c) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha a ház megfelel az építésügyi jogszabályok szerinti lakásfennmaradási engedély kiadási feltételeinek.

(5) A 20. § d) pontjában meghatározott feltétel akkor teljesül, ha

• a) a ház tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi kártevők elleni védekezést, és
• b) a ház lakhatásra használt helyiségei higiénikusak.
  

22. § A 20. §-ban meghatározott feltételeket a kérelmező vagy a jogosult által életvitelszerűen lakott lakókörnyezetére kell vonatkoztatni.

23. § A jegyző a 20. §-ban meghatározott feltételek teljesítésére az érintettet legalább 5 napos határidővel, de a kötelezettség jellegét figyelembe véve szólítja fel.

24. § A települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt.

25. § (1) Települési ápolási támogatásra jogosult az a gyöngyöshalászi bejelentett állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg gyöngyöshalászi bejelentett állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személy ápolását, gondozását végzi és a beteg ápolása miatt létfenntartása veszélyeztetett.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a kérelmező létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem:

• a) nem egyedülálló kérelmező esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagy
• a) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át

nem haladja meg.

(3) Nem jogosult települési ápolási támogatásra a hozzátartozó az Szt. 42. § (1) bekezdésében meghatározott esetek fennállása esetén.

(4) A kérelemhez csatolni kell

• a) a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg; és
• b) arra vonatkozó orvosi szakvéleményt, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.
  

26. § (1) A települési ápolási támogatás megszüntetésére alkalmazni kell az Szt. 42. § (2), (3) és (3a) bekezdését.

(2) Az ápolást végző személy az Szt. 42. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha több egymást követő napon nem gondoskodik:

• a) az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási igényének kielégítéséről, így különösen:
  • aa) a megfelelő – legalább napi egyszeri – meleg étel biztosításáról, és
  • ab) a gyógyszerhez való hozzájutásról, és
  • ac) az egyéb alap ápolási feladatok ellátásáról, vagy
• b) az ellátott és lakókörnyezete megfelelő higiéniás körülményének biztosításáról, különösen:
  • ba) a fürdetésről, mosdatásról, és
    
  • bb) a lakás takarításáról és tisztántartásáról, vagy
• c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről.
  

27. § Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a házi segítségnyújtást végző rendszeres időközönként, havonta legalább egy alkalommal ellenőrzi, és az ellenőrzési tapasztalatairól évente vagy nem megfelelő kötelezettségteljesítés esetében az ellenőrzést követően haladéktalanul értesíti a jegyzőt.

28. § (1) A települési ápolási támogatás havi összege az ápolási díj központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszegének 80%-a.

(2) A támogatást havi rendszerességgel, minimum 6 és maximum 12 hónapra lehet megállapítani.

29. § Az ellátást egy évben egy kérelmező részére kétszer is meg lehet állapítani.

30. § A települési ápolási támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság dönt.

31. § (1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv, személy döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak. Az így hozott határozatnak rögzítenie kell a természetben nyújtott ellátás konkrét formáját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a természetbeni ellátás formái a következők lehetnek különösen:

• a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, vagy
• b) tankönyv - és tanszervásárlás, vagy
• c) vásárlási utalvány, vagy
  
• d) élelmiszervásárlás, vagy
• e) anyagok, eszközök közvetlen megvásárlása, vagy
• f) szolgáltatások szolgáltató részére történő megfizetése, vagy
• g) tüzelő vásárlás.

(3) A (2) bekezdés a), b), f), g) pontjai szerinti természetbeni ellátást lehetőség szerint közvetlenül az ellátó intézménynek, a forgalmazónak, a szolgáltatást nyújtónak kell folyósítani.

(4) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátást nyújtja:

• a) köztemetés.

5 A rende^[6]let 13. §-ában, valamint a 14. §-ában nevesített pénzbeli ellátáson túl a természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátást nyújtja: legfeljebb 7000 Ft értékben ajándékcsomag.

32. § (1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(2) Az önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezd b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 200%-át, egyedül élő esetében a 250%-át.

(3) A megtérítési kötelezettség alóli mentesítésről az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

33. § (1) A települési önkormányzat a személyes gondoskodás körében

• a) az étkeztetés, és
• b) a házi segítség nyújtás, és
• c) a családsegítés

szociális alapszolgáltatási formák igénybevételi lehetőségét biztosítja.

(2) A szolgáltatást nyújtó intézményvezető külön eljárás nélkül köteles ellátást nyújtani

• a) ha azzal meg lehet előzni az érintett személy életveszélyes állapotba kerülését, vagy
• b) az ellátást az (1) bekezdés a) és c) pontja esetében rendkívüli időjárási helyzet indokolja.

(3) Külön eljárás keretében akkor lehet ellátást nyújtani, ha az ellátást az érintettnek megállapították, de annak igénybevételével felhagyott, majd az ellátás megállapítását követő 2 hónapon belül ismét kéri az ellátást és közben az ellátás nyújtásának feltételei továbbra is fennállnak.

(4) A személyes gondoskodás keretében nyújtott ellátás megszűnik:

• a) a jogosulatlan igénybevétel esetén, vagy
• b) amennyiben az ellátásról az érintett írásban lemond.

(5) A szociális törvényben, illetve e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy a szociális törvény és e rendelet megsértésével nyújtott szociális alapszolgáltatást a (4) bekezdés a) pontja szerint meg kell szüntetni, továbbá az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt kötelezni kell az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére. Az ellátás megszüntetését és az esetleges megtérítési kötelezettséget határozatba kell foglalni.

34. § (1) A személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak mértékét az önkormányzat az Szt. 92. § (2) bekezdés f) pontja alapján rendeletben állapítja meg.

(2) A térítési díjat el lehet engedni vagy mértékét csökkenteni a kötelezett jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján.

(3) A csökkentett, vagy elengedett térítési díjakról a képviselő-testület határozatban dönt.

35. § ^[7] (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve ellátottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk, pszichiátria betegségük,
• d) szenvedélybetegségük,
• e) hajléktalanságuk miatt.

(2) Kora miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha betöltötte a 90. életévét. A 90. életévét betöltött szociálisan rászorult térítésmentesen jogosult a szociális étkezést igénybe venni.

(3) Egészségi állapota miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemény és háziorvosi igazolás alapján igazolja, hogy betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkezést.

(4) Fogyatékossága, illetve pszichiátriai betegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemény és háziorvosi igazolás alapján igazolja, hogy betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkezést.

(5) Szenvedélybetegség miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a vonatkozó szakorvosi szakvélemény és háziorvosi igazolás alapján igazolja, hogy a betegség jellege miatt az érintett nem képes biztosítani az (1) bekezdésben meghatározott étkeztetést.

(6) Hajléktalanság miatt akkor minősül valaki szociálisan rászorultnak, ha a személy nyilatkozatában tartózkodási helyként az önkormányzat illetékességi területét jelölte meg, s a hajléktalan étkeztetésének hiánya veszélyezteti a hajléktalan életét.

36. § ^[8] (1) Az önkormányzat az étkeztetési szolgáltatást a Szent Anna Téri Óvoda és Konyha (3212 Gyöngyöshalász, Fő út 15.) közreműködésével biztosítja.

(2) Az étkeztetés történhet az (1) bekezdésben meghatározott intézményből az étel házhoz szállításával vagy a jogosult általi elvitellel.

(3) A szociális étkezésért havonta, utólag térítési díjat kell fizetni. A szolgáltatás igénybevételéért fizetendő térítési díjakat Gyöngyöshalász Község Önkormányzatának Képviselő-testülete külön rendeletben állapítja meg és évente felülvizsgálja.

(4) ^[9]A szociális étkeztetés igénybevételére vonatkozó kérelmet formanyomtatványon a Gyöngyöshalászi Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a kérelmező jövedelmi viszonyaira és a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges egyéb vonatkozó igazolásokat. Az étkeztetés iránti kérelemről a település polgármestere határozattal dönt.

(5) A szociális étkeztetés megszűnik:

• a) az ellátás feltételei már nem állnak fenn,
• b) az ellátott szakosított ellátást nyújtó intézetbe kerül elhelyezésre,
• c) a jogosult vagy hozzátartozója az ellátás megszüntetését kéri,
• d) a jogosult elhunyt,
• e) a jogosult tartozása a kéthavi térítési díjat eléri,
• f) a jogosultsági feltételek mindenkori felülvizsgálata során az adatszolgáltatási, iratbemutatási és egyéb tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget.

37. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtási feladatot Gyöngyös Körzete Kistérség Társulása intézményi háttérrel látja el.

38. § (1) 2016. január 1-jétől az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatainak ellátását - a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatást is ellátó - Gyöngyös Körzete Kistérség Társulásának Kistérségi Humán Szolgáltató Központja szolgáltató végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltató a családsegítés keretében ellátja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény - a 2015. évi CXXXIII. törvénnyel módosított - 64. § -a (4) bekezdés szerinti feladatokat.

(3) A családsegítésre alkalmazni kell a 39. § (2) - (5) bekezdésében és a 40. §-ban meghatározott előírásokat.

39. § A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

40. § Az Szt. 58/B. § (2) bekezdése szerinti szociálpolitikai kerekasztal tagjainak minősülnek a törvényben meghatározottakon kívül a következő szervezetek képviselői:

• a) a polgármestere (alpolgármestere),
• b) a Szociális Bizottság elnöke,
• c) a háziorvos,
• d) a védőnő,
• e) az általános iskola igazgatója,
  
• f) az óvoda vezetője,
• g) a Gyöngyös Körzete Kistérség Társulásának Kistérségi Humán Szolgáltató Központja képviselője,
• h) a polgármesteri hivatal szociális ügyintézője.
  

41. § (1) E rendelet – a 14. § kivételével – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 14. §-a 2018. január 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatályba lépésekor már beadott, de még el nem bírált kérelmet a kérelem beadásakor hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni.

(4) E rendelet hatályba lépését megelőzően megállapított támogatások tekintetében - a jogosultság határozatban megállapított időtartamára, vagy annak megszüntetéséig - a kérelem elbírásakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

42. § Hatályát veszti a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról szóló, többször módosított 4/2015. (II.28.) önkormányzati rendelet.