Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelete
Szarvas Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 19/2006.(V.19.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2017. 07. 01- 2017. 07. 01Szarvas Város Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017.(VI.16.) önkormányzati rendelete
Szarvas Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 19/2006.(V.19.) önkormányzati rendelet módosításáról1
Szarvas Város Önkormányzat Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a Békés Megyei Kormányhivatal - Állami Főépítész, a Békés Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, a Körös-Maros Nemzeti Park, az Országos Vízügyi Főigazgatóság Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a Békés Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgatóhelyettesi Szervezet Katasztrófavédelmi Hatósági Szolgálat, a Békés Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, a Békés Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztálya, a Békés Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály Erdőfelügyeleti és Hatósági Osztály, a Jász – Nagykun – Szolnok Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság, a Békés Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Főosztály, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság, a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal, az Országos Tisztiorvosi Hivatal, a Békés Megyei Önkormányzat, Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata, Csabacsűd Nagyközség Önkormányzata, Kardos Község Önkormányzata, Kondoros Község Önkormányzata, Örménykút Község Önkormányzata, Mezőtúr Város Önkormányzata, Gyomaendrőd Város Önkormányzata, Szentes Város Önkormányzata, Eperjes Község Önkormányzata véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. § A Szarvas Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 19/2006. (V. 19.) önk. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. mellékletét képező Szabályozási Terv K14-es számú szelvénye helyébe e rendelet 1. melléklete lép.
2. § A Rendelet 2. mellékletét képező Szabályozási Terv 8. számú szelvénye helyébe e rendelet 2. melléklete lép.
3. § A Rendelet 10. § (1) és (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó-helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, közösségi szórakoztató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, melyek a lakófunkciót nem zavarják.
(2) A területen az OTÉK 16. § (2)-(3) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el.”
4. § A Rendelet 16. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A terület legfeljebb két üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál.”
5. § A Rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Nagyfoki- holtág melletti telkeken épületek az alábbi szabályok betartásával építhetők:
a) A Nagyfoki-holtág melletti telkeken az épületek padlószintje a terepcsatlakozástól mért + 0,15 és + 0,80 m között változhat.
b) Az épületek szimmetrikus magastetővel, nád vagy cserépfedéssel alakíthatók ki.
c) Közműpótló berendezés csak az út felőli harmadban helyezhető el.
d) A telkeken az állattartás nem megengedett.
e) A telkek 200 négyzetméterén a biológiai aktivitást kétszintes (gyep és 40 db cserje/l50 m2) vagy gyep és 1 db nagy lombkoronájú fa /150m2 növényzettel kell pótolni.”
6. § A Rendelet 16. § -a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Nagyfoki-holtág mindkét partján elterülő üdülőházas építési övezet területén üdülőépület, csak a részleges közművesítettség esetén létesíthető.”
7. § A Rendelet 22. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) Ha a telek jelenlegi beépítése nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, átalakítható, a tetőtere beépíthető, de sem a beépítettség, sem az épületek szintterülete, sem az építménymagasság nem növelhető a területre előírt legnagyobb érték fölé. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és az (1) bekezdés szerinti előírásokat kell alkalmazni.”
8. § A Rendelet 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A telek beépítésének feltétele a legalább részleges közművesítettség kiépülése.”
9. § A Rendelet 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az övezetben nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék.”
10. § A Rendelet 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az övezetekbe általában a városközponthoz csatlakozó lakótömbök utcavonalas vagy előkertes zártsorú illetve oldalhatáron álló (hosszúházas) beépítésű lakótelkei tartoznak.”
11. § A Rendelet 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A telek beépítésének feltétele a legalább részleges közművesítettség kiépülése.”
12. § A Rendelet 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az övezetbe nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék.”
13. § A Rendelet 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Utcavonalon áttört, oldalhatáron áttört vagy tömör felületű kerítést kell létesíteni.”
14. § A Rendelet 28. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Az övezetben nem helyezhető el: állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló.
15. § A Rendelet 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A telek beépítésének feltétele a legalább részleges közművesítettség kiépülése.”
16. § A Rendelet 29. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az övezetben nem helyezhetők el: háztartási célú kemence, háztartási célú húsfüstölő, háztartási célú jégverem, állatkifutó, trágyatároló, siló, ömlesztett anyagtároló, szélkerék, árnyékszék.”
17. § A Rendelet 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes övezetekben előírt legnagyobb építménymagasság - részletesebb terv hiányában - az épület egyik homlokzatánál sem léphető túl 30%-nál nagyobb értékben.”
18. § A Rendelet 36. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közpark és közkert céljára kijelölt terület legalább 75%-át zöldterülettel fedetten kell kialakítani. A közparkon belül rekreációs célú felszíni víztározók, dísztavak, medencék létesíthetők.”
19. § A Rendelet 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § Általános mezőgazdasági övezet (Ma)
(1) Az övezetbe a nem beépíthető mezőgazdasági, jellemzően szántóföldi művelésű területek tartoznak
(2) Az övezet területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. 2000 m2-nél nagyobb épület - a növényházat és az üvegházat kivéve-csak településképi vélemény birtokában építhető.
(3) Kiváló termőhelyi adottságú területek a jelenlegi belterülethez kapcsolódóan beépítésre szánt területté, csak a mezőgazdasági termeléssel, feldolgozással, szolgáltatással, és kereskedelemmel, összefüggő céllal minősíthetők át.
(4) A területeken talajvédelmi szempontból a szántóterületek között, fasorok telepítése javasolt.
(5) Gazdasági építményt, lakóépületet egyaránt - elhelyezni szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén csak 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2-t meghaladó telekterület esetén, legfeljebb 10%-os beépítettséggel szabad.
(6) Az övezet területén az épületeket szabadonállóan, legalább 10 méter mély előkert és 10 méter széles oldalkert biztosításával lehet elhelyezni.
(7) A területen
a) különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 m lehet,
b) egyéb építmények 7,5 m vagy a technológiailag szükséges építménymagassággal telepíthetők.”
20. § A Rendelet 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma1)
(1) A területbe a jellemzően nagy tanyás jellegű területek tartoznak.
(2) Új tanyák létesítésénél kizáró szempont a talajt és vizeket szennyező tevékenységek folytatása közmű és közműpótló létesítmények egyidejű meglétének hiányában.
(3) Az övezet területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. 2000 m2-nél nagyobb épület -a növényházat és az üvegházat kivéve-csak településképi vélemény birtokában építhető.
(4) A területen egy telken csak egy tanyaudvar alakítható ki, ahol a tájra jellemző, tájképet nem zavaró, ill. abban beilleszkedő tanyák
a) szabadon állóan,
b) önálló lakóépület esetén legfeljebb 5,0 m építménymagassággal és kontyolás nélküli magastetővel,
c) egyéb építmények esetén legfeljebb 7,5 m építménymagassággal és kontyolás nélküli magas tetővel vagy a technológiailag szükséges építménymagassággal telepíthetőek.
(5) Az övezet területén
a) 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
b) a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken -a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el.
d) az övezet területén lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.”
21. § A Rendelet 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„42. § Mezőgazdasági tanyás övezet (Ma2)
(1) A területbe a volt tanyacsoportok területei tartoznak.
(2) Az övezet területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. 2000 m2-nél nagyobb épület -a növényházat és az üvegházat kivéve-csak településképi vélemény birtokában építhető.
(3) Az övezet területén
a) 720 m2-t el nem érő területű telken épületet elhelyezni nem szabad,
b) a 720-1500 m2 közötti területnagyságú telken - a nádas, a gyep és a szántó művelési ágban nyilvántartottak kivételével - legfeljebb 10%-os beépítettséggel elsősorban a tárolás célját szolgáló egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el,
c) az 1500 m2-t meghaladó területű telken építmény legfeljebb 10%-os beépítettséggel helyezhető el.
d) az övezet területén lakóépület szőlő, gyümölcsös és kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy az a megengedett 10%-os beépítettség felét nem haladhatja meg.
(4) Új tanyák létesítésénél kizáró szempont a talajt és vizeket szennyező tevékenységek folytatása közmű ill. közműpótló létesítmények egyidejű meglétének hiányában.
(5) A területen a már kialakult építési módot, építési formát kell alkalmazni, utcavonalas vagy legalább 10 méter előkert biztosításával.
22. § A Rendelet 42/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
23. § A Rendelet 43. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
24. § A Rendelet 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„44. § Mezőgazdasági városkörnyéki tanyás övezet (Ma-vk)
(1) A terület a kialakult tanyasorok családi önellátó, illetve kisárú termelő gazdaságainak övezete.
(2) Az övezet területén a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos, a saját termék feldolgozására, tárolására és árusítására szolgáló, valamint a területen élők alapellátását szolgáló építmények helyezhetők el. 2000 m2-nél nagyobb épület -a növényházat és az üvegházat kivéve-csak településképi vélemény birtokában építhető.
(3) Új tanya akkor építhető, ha a tanyatelek nagysága szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén legalább 3000 m2, egyéb művelési ág esetén legalább 6000 m2.
(4) Telken belül tanyaudvart kell kialakítani - a tervezett igénybevételnek megfelelő nagyságban -a földhivatal által adott földvédelmi engedélyt követően -amelyet a művelési ágból ki kell vonni. A tanyaudvar beépítettsége max. 40% lehet, de a telek 10%-os beépítettségét nem haladhatja meg.
(5) A területen a már kialakult építési módot, építési formát kell alkalmazni. Különálló lakóépület magassága legfeljebb 5,0 m lehet, egyéb építmények 7,5 m magassággal vagy a technológiailag szükséges építménymagassággal telepíthetők.
(6) Kialakult állapot esetén (igazolhatóan már tanyaépülettel beépített ingatlannál) az egyes építmények a tanyaudvar beépítésének 40%-áig bővíthetők, amennyiben a beépítettség a 10%-ot nem haladja meg.”
25. § A Rendelet 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A területen kertműveléshez szükséges gazdasági épület helyezhető el, legfeljebb 10%-os beépítettséggel, a kertterület 75%-ának gyümölcsfákkal való betelepítése mellett.”
26. § A Rendelet 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
27. § A Rendelet a következő 48/A. §-al egészül ki:
„48/A. § (1) A HÉSZ előírásaitól az alábbi esetekben és a (2) bekezdésben foglaltak szerinti feltételekkel lehet eltérni:
a) a területek építési használatának HÉSZ-ben foglalt felső értékei esetében az OTÉKban előírt megengedett felső határ mértékéig,
b) az elő- oldal-és hátsókertek előírásai esetében az OTÉK-ban megengedett határértékek mértékéig,
c) a terepszint alatti építmények építésére vonatkozó előírások esetében az OTÉK-ban megengedett határértékek mértékéig.
(2) A HÉSZ előírásaitól való eltérés akkor alkalmazható, ha a tervezett építményre vonatkozó településképi vélemény kiadásra kerül.”
28. § A Rendelet 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az országos védelem alatt álló táj-és természetvédelmi területek védőövezetében művelési ág-változtatás, építmények elhelyezése csak a természetvédelmi jogszabályok figyelembevételével történhet.”
29. § A Rendelet 61. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szabályozási szélességen belül a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények az OTÉK előírásai, és a mindenkor hatályos Szarvas város közterület használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el.”
30. § A Rendelet 63. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az oltóvíz biztosítására, a táplálást végző kutak, tározók, vezetékek felmérésére, a hálózatépítésre terv készítése szükséges.”
31. § Hatályát veszti a Rendelet 30. § (6) bekezdése.
32. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2017. július 2. napjával.