Hidas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2018. 01. 01Hidas Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hidas község önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi. CLXXXIX. Törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága, Kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkár, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, és a partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Hidas község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség és botanikai érték egyedi és területi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
(2) A helyi védelem célja, a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(4) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
(5) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja egyrészt, hogy a település karakterét meghatározó építmények, jellemző lakóházak, illetve egyéb funkciójú épületek díszes homlokzatai fennmaradjanak. Továbbá célja, hogy a természeti, táji környezetben történő művi beavatkozások illeszkedjenek a környezetbe, annak látványát, értékeit erősítsék.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladata, hogy a védelmet igénylő építészeti örökségek meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése megtörténjen.
(2) Feladata továbbá a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(3) A helyi védelemben részesülő építmény tulajdonosa jókarbantartási kötelezettségének teljesítése a magasabb előírásában meghatározottakon túlmenően a védettséget megalapozó helyi érték sértetlen fennmaradásának és érvényesülésének biztosítására is kiterjed.
3. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki - természetes, vagy jogi személy - írásban kezdeményezheti, valamint erre az örökségvédelmi hatástanulmány értékleltára, a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálatának az épített környezet, illetve a táji és természeti környezet értékeire vonatkozó vizsgálata is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezés iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot,
e) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját.
(3) A helyi védelem megszüntetése iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védett épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védettség megszüntetésének rövid, szakszerű indokolását, fotódokumentációját.
(4) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését a képviselő-testület e rendeletben állapítja meg.
(5) Helyi védelem alatt álló építmény nem bontható el.
4. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés szakmai előkészítője a települési főépítész. Feladata a kérelmek befogadása, a kérelem tárgyával kapcsolatos szakmai véleményének írásban történő meghozatala, és a kérelem, valamint a szakmai véleményének előterjesztése a képviselő-testületi ülésen.
(2) A helyi védelem alá helyezésben, illetve a megszüntetésében érdekeltek: a kérelmező, az érintett ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője. Az érdekelteket írásban kell értesíteni a képviselő-testületi döntésről.
(3) A helyi védelem alá helyezés, illetve a megszüntetés tényéről a lakosságot is tájékoztatni kell a település honlapján, a közterületen elhelyezett hirdető felületen és helyi lapban.
(4) Ha a helyi védelem alatt álló ingatlan országos műemléki védelem alá kerül, úgy a védettség tényét megállapító jogszabály hatályba lépését követően a települési főépítész, annak hiányában a polgármester kezdeményezi a helyi védelem törlését.
(5) A polgármester gondoskodik a helyi építészeti örökség nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
a) a védendő épület, épületrész pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
b) a védendő épületre, épületrészre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot,
e) a védendő épület, épületrész rendeltetését és használatának módját
(6) Táji és természeti érték helyi védelem alá helyezése kertészmérnök szakmai véleménye alapján történhet.
(7) Táji és természeti érték helyi védelemmel kapcsolatos további szabályokat a (1) – (3) bekezdés tartalmazza.
(8) A polgármester gondoskodik a helyi táji és természeti értékek nyilvántartásának vezetéséről. A nyilvántartás legalább az alábbi adatokat kell tartalmazza:
a) a védendő érték pontos helyét (utca, házszám, dülőnév, helyrajzi szám),
b) a védendő táji és természeti értékre vonatkozó szakszerű, rövid indokolást,
c) fotódokumentációt,
d) helyszínrajzot.
4. A területi védelem meghatározása
5. § (1) A helyi területi védelem alá tartozó ingatlanok helyrajzi számos jegyzékét és térképi ábrázolását jelen rendelet 1. melléklet a. pontja tartalmazza.
(2) A területi védelem az (1) meghatározott területeken
a) a településszerkezet
b) a telekstruktúra,
c) a beépítési mód,
d) és az utcakép
megőrzésére, értékóvó fenntartására irányul.
5.A helyi egyedi védelem meghatározása
6. § (1) A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklet b. pontja tartalmazza.
(2) A helyi egyedi védelem alá tartozó táji, természeti értékek pontos címét, helyrajzi számát, a védett növényzetet meghatározó jegyzéket jelen rendelet 1. melléklet c. pontja tartalmazza.
(3) A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok fényképét, leírását, korrekciós javaslatát a függelékbe csatolt Értékleltár tartalmazza.
7. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(4) Az egyedi védelem alatt álló épületek a településkép fontos elemei. A karbantartási, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a jelen rendelet 21. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.
7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer
8. § (1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget, támogatást önkormányzat a főépítésze útján látja el.
(2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszközei lehetnek különösen:
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
9. § (1) Településkép védelme szempontból kiemelt területek:
a) a régészeti lelőhely területe;
b) műemlék, műemléki környezet;
c) a helyi védettségű egyedi érték területe;
d) a helyi területi védelemmel érintett terület;
e) természeti terület
f) a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület.
(2) Településképi szempontból eltérő, meghatározó karakterű területek Hidas területén belül az alábbiak:
a) Történeti településmag
b) Kishidas
c) Bányatelep
d) 6-os sz. főút menti terület
(3) Településképi szempontból eltérő, meghatározó karakterű területek térképi lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8.Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények a teljes közigazgatási területre
10. § (1) A település közigazgatási területén állandó használatra szánt lakókocsi, konténer és egyéb bódé jellegű építmény nem helyezhető el.
(2) Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható
(3) Épületek fedésére az agyagcserép, betoncserép használható Erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett. Fazsindely, kőpala, sík fémlemez, üveg anyagokon kívül más anyag nem megengedett.
(4) Kék, zöld, sárga, egyéb élénk, a környezetéstől elütő színű tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett.
(5) Tömör kerítés maximum 1,50 m magasságig létesíthető. Az áttört kerítés min. 30 cm, max. 90 cm tömör lábazattal rendelkezhet. Épített kerítés anyaga a környezetébe illeszkedő kell, hogy legyen, anyaga csak tégla, kő, fa, kovácsoltvas, illetve vakolt felület lehet. Sövénykerítés létesíthető.
(6) Az újonnan kiépülő távközlési, elektromos és hírközlési hálózatokat földkábelbe kell fektetni.
(7)
9.A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános területi építészeti követelmények az alábbiak:
a) az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
b) épületet úgy kell elhelyezni, hogy az a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában környezete adottságaihoz illeszkedjen.
c) az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
d) az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően kell kialakítani.
e) a telekhatárokon a csatlakozó és a telken belül kialakított rendezett terepszint közötti legnagyobb eltérés legfeljebb 1,00 méter lehet. A tereprendezéssel kialakuló új terepalakulatnak illeszkednie kell a környező területek terepadottságaihoz.
f) az épületek melletti feltöltés, illetve bevágás mértéke támfal alkalmazása nélkül, csak rézsűvel legfeljebb 1,0 m, támfallal legfeljebb 1,0 m lehet.
(2) A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények az alábbiak:
10.A helyi és műemléki védelemben részesülő értékekre vonatkozó építészeti követelmények
12. § (1) Az 1. melléklet a. pontjában szereplő helyi területi védelemben részesülő településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) új építési telkek minimális szélessége 16 m, maximális szélessége 24 m lehet.
(2) Az 1. melléklet b. pontjában szereplő helyi és műemléki védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
b) közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés közterületről látható főhomlokzaton nem vagy csak takart kialakítással helyezhető el;
c) amennyiben a helyi védelem kiterjed az épület tömegére, az eredeti (hagyományos) tömegében, tetőformájában kell megtartani azt. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
d) az eredeti homlokzati elemeket (nyílások, tagozatok, díszek) meg kell őrizni.
e) belső korszerűsítés és átalakítás – hacsak védelem nem terjed ki az épületbelső, vagy valamely belső részlet hangsúlyozott megtartására – illetve bővítés engedélyezett.
f) helyi építészeti karaktert hordozó épület homlokzatai, vagy egyéb épületrészei esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája felújítás során korrigáltatható, ha annak eredményeként egységes építészeti kialakítás jön létre.
g) helyi építészeti karaktert hordozó épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:
fa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
fb) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
fc) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
fd) eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
11.Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások
13. § (1) Átjátszó állomás elhelyezése adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
(2) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedést főépítészi véleménnyel kell igazolni.
(3) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
(4) Új antennát 300 m-es körzetben már meglevő antenna tartószerkezet előfordulása esetén, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
14. § (1) Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési és elektromos hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(3) A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti
vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös
tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása
esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
(4) Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a
villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös,
egyoldali oszlopsorra kell fektetni.
15. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) el kell kerülni a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítsuk meg;
d) igazítsák a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez.
12.Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
13.A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
16. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - nem helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdés alól évente 12 naptári hét időszakra a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében el lehet térni.
(3) A település teljes közigazgatási területén, építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú reklám) létesíthető, a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(4) Beépítésre nem szánt övezetekben önálló reklámberendezés mérete 2 m2 nagyságot, a reklámhordozót tartó berendezések teljes magassága a 6 métert nem haladhatja meg.
(5) A saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez. Mérete legfeljebb 0,8 m2 nagyságú lehet.
(6) Utasváró felületén nem helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. A tetőn reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(7) A reklámhordozók és reklámhordozót tartó berendezések szerkezeti alapszínének és típusonkénti formájának azonosnak kell lennie.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
14.Rendelkezés a szakmai konzultációról
17. § (1) Kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően:
a) cégér, cégtábla,
b) Étv.33/A. §-ban szabályozott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.
(3) Szakmai konzultáció lehetőségéről minden esetben a települési főépítész gondoskodik.
(4) A szakmai konzultáció havi rendszerességgel történik, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kihirdetett időpontokban.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
18. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni mindazon építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkoznak.
(2) A polgármester a véleményét általánosan a települési főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
(3) A véleményezési anyagot a 3. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
(4) Az eljárás során a településképi követelmények teljesülését kell vizsgálni.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
19. § (1) A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók köre:
a) településképi szempontból meghatározó területen belül meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje;
b) településképi szempontból meghatározó területen belül meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása; nyílászáró beépítése;
c) településképi szempontból meghatározó területen belül lakóutcával határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése;
d) helyi területi védelem területén belül cégér, cégtábla elhelyezése;
e) meglévő, helyi védelem alatt álló épületen, a védendő értéket érintő építési tevékenység végzése esetén;
f) település területén reklám-berendezés elhelyezése.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. A bejelentést a 4. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.
(3) A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
(4) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
(5) Több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.
20. § (1) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikéri a települési főépítész szakmai véleményét.
(3) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
a) megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
c) alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
d) az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
e) a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
f) védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
g) a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
(6) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a közléstől számított egy évig érvényes.
(7)
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
21. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül
a) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása,
b) a településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül,
c) a polgármester tiltása ellenére,
d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően, és
e) a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően
végzett tevékenység.
(2) A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy bejelentés alapján indul.
(3) Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.
(4) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.
(5) A polgármester a településképi kötelezési eljárást általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL törvény szabályai szerint folytatja le.
(6) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
(7) A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 20.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.
(8) A településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, mely Hidas község Önkormányzat bevételét képezi.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15.Hatálybalépés
22. § Ez a rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
1. melléklet a 16/2017. (XII.7.) önkormányzati rendelethez a 16/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelethez
a) A település műemléki védettségű, műemléki védelemre javasolt és helyi védett épületei, valamint hely területi védelem alatt álló területei és műemléki környezetei
b) A település műemléki védelem alatt álló, műemléki védelemre javasolt és helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
Országos műemléki védelem alatt állnak:
M1. |
Kossuth Lajos utca 50. |
Római katolikus templom |
Hrsz.: 545 |
M2. |
Kossuth Lajos utca 84. |
Evangélikus templom |
Hrsz.: 628 |
M3. |
Kossuth Lajos utca 111. |
Tájház |
Hrsz.: 789 |
Műemléki védelemre javasolt épületek:
MJ1. |
Arany János utca 5. |
lakóépület |
Hrsz.: 395 |
MJ2. |
Arany János utca 11. |
lakóépület |
Hrsz.: 392/2 |
MJ3. |
Arany János utca 13. |
lakóépület |
Hrsz.: 391 |
MJ4. |
Zrínyi Miklós utca 4. |
lakóépület |
Hrsz.: 338 |
MJ5. |
Bem József utca 1. |
lakóépület |
Hrsz.: 484/2 |
MJ6. |
Bem József utca 1. |
lakóépület |
Hrsz.: 486 |
MJ7. |
Ady Endre utca 9. |
lakóépület |
Hrsz.: 188 |
MJ8. |
Kossuth Lajos utca 50. |
Polgármesteri Hivatal |
Hrsz.: 545 |
Műemléki környezet:
Helyi egyedi védelem alatt álló épületek:
H1. |
Ady Endre utca 9. |
lakóépület |
Hrsz.: 200/1 |
H2. |
Arany János utca 1. |
lakóépület |
Hrsz.: 397 |
H3. |
Arany János utca 3. |
lakóépület |
Hrsz.: 396 |
H4. |
Arany János utca 6. |
lakóépület |
Hrsz.: 380 |
H5. |
Arany János utca 7. |
lakóépület |
Hrsz.: 394 |
H6. |
Árpád utca 26. |
lakóépület |
Hrsz.: 582 |
H7. |
Árpád utca |
présház |
Hrsz.: 584/3 |
H8. |
Árpád utca |
présház |
Hrsz.: 588 |
H9. |
Árpád utca 8. |
lakóépület |
Hrsz.: 572 |
H10. |
Bem József utca 4. |
lakóépület |
Hrsz.: 472/2 |
H11. |
Deák Ferenc u. 7. |
lakóépület |
Hrsz.: 73 |
H12. |
József Attila. u. 1. |
lakóépület |
Hrsz.: 254/1 |
H13. |
József Attila. u. 4. |
lakóépület |
Hrsz.: 210 |
H14. |
József Attila. u. 12. |
lakóépület |
Hrsz.: 217 |
H15. |
Kölcsey Ferenc utca 22. |
lakóépület |
Hrsz.: 410 |
H16. |
Kossuth Lajos utca 29. |
lakóépület |
Hrsz.: 128/1 |
H17. |
Kossuth Lajos utca 28. |
lakóépület |
Hrsz.: 152 |
H18. |
Kossuth Lajos utca 34. |
lakóépület |
Hrsz.: 157 |
H19. |
Kossuth Lajos utca 35. |
lakóépület |
Hrsz.: 827 |
H20. |
Kossuth Lajos utca 46. |
Művelődési ház |
Hrsz.: 302/1 |
H21. |
Kossuth Lajos utca 63. |
lakóépület |
Hrsz.: 812 |
H22. |
Kossuth Lajos utca 79. |
lakóépület |
Hrsz.: 805 |
H23. |
Kossuth Lajos utca 91. |
lakóépület |
Hrsz.: 799/2 |
H24. |
Kossuth Lajos utca 124. |
lakóépület |
Hrsz.: 724/1 |
H25. |
Kossuth Lajos utca 135. |
lakóépület |
Hrsz.: 777 |
H26. |
Petőfi Sándor utca |
présházak |
Hrsz.: 362-363. |
H27. |
Petőfi Sándor utca 69. |
lakóépület |
Hrsz.: 458 |
H28. |
Petőfi Sándor utca 81. |
lakóépület |
Hrsz.: 443 |
H29. |
Petőfi Sándor utca 83. |
lakóépület |
Hrsz.: 442 |
H30. |
Petőfi Sándor utca 89. |
lakóépület |
Hrsz.: 439 |
H31. |
Petőfi Sándor utca 95. |
lakóépület |
Hrsz.: 435 |
H32. |
Petőfi Sándor utca 97. |
lakóépület |
Hrsz.: 434 |
H33. |
Petőfi Sándor utca 113. |
lakóépület |
Hrsz.: 377 |
H34. |
Petőfi Sándor utca 125. |
lakóépület |
Hrsz.: 358 |
H35. |
Petőfi Sándor utca 57. |
lakóépület |
Hrsz.: 356 |
H36. |
Radnóti Miklós utca 3. |
lakóépület |
Hrsz.: 225 |
H37. |
Rákóczi Ferenc utca 19. |
lakóépület |
Hrsz.: 1176 |
H38. |
Rákóczi Ferenc utca 30. |
lakóépület |
Hrsz.: 1187 |
H39. |
Rákóczi Ferenc utca 34. |
lakóépület |
Hrsz.: 1192 |
H40. |
Széchenyi I. u.13-15. |
lakóépület |
Hrsz.: 705-704 |
H41. |
Tamási Áron utca 5. |
lakóépület |
Hrsz.: 212 |
H42. |
Tamási Áron utca 8. |
lakóépület |
Hrsz.: 177/3 |
H43. |
Tamási Áron utca 12. |
lakóépület |
Hrsz.: 197 |
H44. |
Vörösmarty Mihály u. 7. |
lakóépület |
Hrsz.: 293 |
H45. |
Vörösmarty Mihály u. 12. |
lakóépület |
Hrsz.: 164 |
H46. |
Vörösmarty Mihály u. 21. |
lakóépület |
Hrsz.: 285 |
H47. |
Vörösmarty Mihály u. 22. |
lakóépület |
Hrsz.: 170/2 |
H48. |
Vörösmarty Mihály u. 25. |
lakóépület |
Hrsz.: 283 |
H49. |
Vörösmarty Mihály u. 35. |
lakóépület |
Hrsz.: 278 |
H50. |
Vörösmarty Mihály u. 42. |
lakóépület |
Hrsz.: 239/1 |
H51. |
Vörösmarty Mihály u. 44. |
lakóépület |
Hrsz.: 238 |
Helyi védett területek:
2. melléklet a 16/2017. (XII.7.) önkormányzati rendelethez a 16/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 16/2017. (XII.7.) önkormányzati rendelethez a 16/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelethez
településképi véleményezési eljárás kérelmezéséhez
Neve/megnevezése: |
|
Címe/székhelye: |
|
Telefonszáma: |
|
e-mail-címe: |
|
Kapcsolattartója: |
Címe: |
|
helyrajzi száma: |
műszaki leírás |
|
fotó a tevékenységgel érintett terület, épület, épületrész jelenlegi állapotáról ... db |
Felsorolás: |
igen (db) |
nem |
térképmásolat |
||
helyszínrajz |
||
alaprajz |
||
metszet |
||
homlokzat |
||
utcaképi vázlat |
||
látványterv, színterv |
||
egyéb: |
||
egyéb: |
||
egyéb: |
Aláírás
4. melléklet a 16/2017. (XII.7.) önkormányzati rendelethez a 16/2017. (XII. 7.) önkormányzati rendelethez
településképi bejelentési eljáráshoz
Neve/megnevezése: |
|
Címe/székhelye: |
|
Telefonszáma: |
|
e-mail-címe: |
|
Kapcsolattartója: |
Címe: |
|
helyrajzi száma: |
Kezdete: |
|
Vége: |
rövid leírás/műszaki leírás ... oldal |
|
fotó a tevékenységgel érintett terület, épület, épületrész jelenlegi állapotáról ... db |
Felsorolás: |
igen (db) |
nem |
térképmásolat |
||
helyszínrajz |
||
alaprajz |
||
metszet |
||
homlokzat |
||
utcaképi vázlat |
||
látványterv, színterv |
||
egyéb: |
||
egyéb: |
||
egyéb: |
Aláírás