FARKASLYUK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

 17/2017.(XII.20.) RENDELETE

Farkaslyuk község településkép védelmével kapcsolatban

1. FEJEZET

Bevezető rendelkezések

Farkaslyuk Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016.évi LXXV. törvény 12.§. (2) bekezdés (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. /A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§.

E törvény célja, az építési beruházások támogatása, a községünk sajátos településképének védelme és alakítása, társadalmi bevonás és konszenzus által.

2.§. 

A község településképi védelme a település, vagy településrész jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését, vagy kialakítását jelenti.

3.§.

A településképi követelmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Étv.) a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézménye.

4.§.

A rendelet területi hatálya a település teljes közigazgatási területére terjed ki, azaz a település egészére, ezen belül differenciáltan a településképi szempontból meghatározott területekre, a helyi védelemben részesülő örökségre és a fentiek alá nem tartozó egyéb területekre.

A helyi védelem célja:

5.§.   

A település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja.

6.§. 

  (1) A településképi rendelet

a.) az építési tevékenységgel érintett építmények – ide értve a sajátos építmény fajtákat is – a településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöld felületek kialakításának módjára,

-2 -

b.)  a – településkép szerkezet, táji környezet, településkarakter, vagy egyéb helyi adottság miatt – településképi szempontból meghatározó területekre,

c.)  az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi, területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,

d.) a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat.

(2)  A településképi rendelet (1) bekezdés szerinti településképi követelményeinek részletes tartalmi kereteit – ide értve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is – kormányrendelet határozza meg.

7.§.

 (1)  A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében, településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.

(2)  A kézikönyv a – a településünk természeti és épített környezete által meghatározott településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

(3)  A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.

A rendelet területi hatálya

8.§. 

 A rendelet területi hatálya Farkaslyuk község teljes közigazgatási területére terjed ki.

A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata

9.§. 

1. közterület: az Étv. 2.§.13. pontja szerinti közterület, valamint a magyar állam, vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánút:

2. plakát: a gazdasági reklám tevékenység alapfeltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008.évi LXVIII. törvény 3.§. d) pontja szerinti gazdasági reklámnak, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti kampányeszköznek nem minősülő falragasz, vagy felírat, mérettől és hordozó anyagtól függetlenül:

3. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapfeltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi LXVIII. törvény 3.§. d)pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve:

a.) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,

b.) az üzlethelység portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,

c.) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá

d.) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apró hirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán, vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket,

4. reklámhordozó: olyan eszköz, berendezés, létesítmény, amelynek rendeltetésszerű céljai közé tartozik az e törvény szerinti reklám közzététele.

• 3 -

II. FEJEZET

A helyi védelem

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek.

A helyi védelem feladata

10.§.

 (1) A helyi védelmet igénylő építészeti örökséget a kézikönyv 3.fejezete határozza meg, amely az 1.sz. melléklet II. fejezetében szerepel (utca, házszám, helyrajzi szám feltüntetésével).

(2) A védetté nyilvánítás jelen önkormányzati rendelet hatályba lépésének napja. Nyilvántartását a jegyző által kijelölt személy végzi.

(3)  Az építészeti örökség megőrzése az ingatlan tulajdonosának kötelezettsége.

A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

11.§.

 (1)  A védelem alá helyezést a polgármester a főépítész évenkénti felülvizsgálati   javaslata alapján, az önkormányzat képviselő testülete határozza meg.

(2)  A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében, a partnerségi önkormányzati rendeletben meghatározott érdekeltek bevonásával az önkormányzati képviselő testület dönt.

(3)   A döntéshez a nyilvánosságot a helyben szokásos tájékoztató felületeken szükséges biztosítani.

(4)  A védelem megszűnik, ha

a.)  az épületben, illetve építményben olyan természeti károsodás keletkezik, amellyel az épületet jellemző értékek helyreállítása nem lehetséges,

b.)  a képviselőtestület által hozott határozattal és szakmai véleménnyel alátámasztva,

      (5) Helyi védelem és országos védelem összefüggései.

Amennyiben a helyi védettség alatt álló építmény országos műemléki védelem alá kerül, úgy a nyilvántartásban lévő érték elemzéseket, felülvizsgálati jegyzőkönyveket a testületi döntés alapján a műemléki hatóság részére az önkormányzat átadja és a nyilvántartásából kivezeti.

Testületi döntéssel összefüggő feladatok.

12.§.

 (1) A képviselő testületi döntéshez a főépítész minimális szakmai tartalmat (értékvizsgálat, fotó, stb.) az előterjesztésben előkészíti és a polgármester ellenjegyzésével beterjeszti.

(2)   Meg kell szerezni a partnerségi határozatban az egyeztetésben résztvevő szervektől a szükséges véleményeket.

(3)  A képviselő testület az elkészült előterjesztést a soron következő testületi ülésen köteles megtárgyalni és érdemi döntést hozni.

(4)  A képviselő testület által hozott döntésről az érdekeltek értesítése, tájékoztatás közzététele, a védelem jogi jellegként történő feljegyzése a jegyző feladata.

(5) A védettség alapját jelenti a főépítész által elkészített értékvizsgálat, amely tartalmazza a védendő építmény főbb jellegzetességeit, épület szerkezeteit, anyaghasználatát.

• 4 -

3. A területi védelem meghatározása

13.§.

 (1) A község történelmi településrészét alkotó utcák területvédelmére a Rendelet 1.sz. mellékletének I./ fejezete tartalmazza.

4. Az egyedi védelem meghatározása

14.§.

 (1)  Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek az értékük alapján nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi, vagy településszerkezeti értéküknél fogva, a térség illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik. Ezen építmények jegyzékét a Rendelet 1.sz. mellékletének II./ fejezete tartalmazza.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

15.§.

(1) Az 1.sz. melléklet II./ fejezetében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban-tartani, állapotát megőrizni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség megóvását.

(2)  A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi, vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen, vagy környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3)  A helyi védetté nyilvánításról, vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a községi önkormányzat dönt.

(4)  A védettség alatt álló épület, építmény csak végveszély esetén bontható el, amelyhez az önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(5) A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni.

(6)   A védett építmények bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, - bővítés, átépítés, homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tetőfelújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását, a falfelületek és a nyílászárók arányait megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket, tagozatok festett díszítések, korlátok, kapuk, egyéb értékeit meg kell őrizni.

(7)  A védett épületekről, építményekről az önkormányzat épületkatasztert vezet.

• 5 -

3. fejezet

Településképi szempontból meghatározó területek.

6.    A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása.

16.§.

(1)  A településképi szempontból meghatározó terület: Jellegzetes, értékes hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, vagy meghatározó település, vagy egy település ilyen jellemzőkkel bíró lehatárolható településrésze. A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a Rendelet 1.sz. mellékletének  I./ fejezete tartalmazza.

4. fejezet

Településképi követelmények

7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények.

17.§.

(1)   Az anyaghasználati követelmények a település egész területére vonatkozik.

(2)  Lábazatképzés: nem jelenhet meg a lábazaton fémfelület.

(3) Falfelületek: nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű burkolat, mázas kerámia, csempe, függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

(4)  Tetőfedés anyaga: nem alkalmazható fém tető-héjalás. (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedésként) azbeszt tartalmú hullámpala, azbeszt tartalmú síkpala, műanyag síklemez.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények.

A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó építészeti követelmények:

18.§

(1)  A területi építészeti követelmények a község történelmi településrészére - 1.sz. melléklet 1/fejezetében - lehatárolt területre vonatkozik keretszabályként a helyi építési szabályzat, a beépítési terv és a közterület alakítási tervekkel kapcsolatosan.

(2)  A történelmi településrészen a népi hagyományokat követő és jellemző féloldalas, oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható.

(3)  Jellemző szintszám: földszintes. A fő funkció építménye nem lehet alacsonyabb a mellékfunkció építményénél.

(4) Kerti építmények, műtárgyak: Az elő- és oldalkertekbe kerti építmények nem helyezhető el, kivéve közmű csatlakozási műtárgyak.

(5)  A lakótelek utcai telekhatárainál kerítés az épülettel összhangban a lakóépület homlokzati megjelenését nem zavaró, áttört felületű és a parapet magasságtól nem magasabb formában építhető.

• 6 -

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

19.§.

(1) Lábazatképzésnél: kő, műkő vagy egyéb igényes természetes anyag használható fel. Falfelület képzésnél: vakolt, fehér vagy pasztellszínek (rikító, erős színek nem) alkalmazhatók. Falburkolat kialakítása: kő, műkő, mészhomok tégla tagolt plasztikus homlokzatképzés, a helyi hagyományos díszítő motívumok alkalmazásával, a helyi kultúra formakincseinek felhasználásával történhet.

(2)  Tömegformálás: A hagyományos népi építészeti kultúra szerinti nyílás- és falfelületi arány, valamint a homlokzat és a tető felépítmény arány kerüljön kialakításra. Oromfal falazottan jeleníthető meg.

(3)  Tetőszerkezet: A régióra is jellemző oromfalas nyeregtető, kontyolt nyeregtető. A tetőgerinc merőleges az úttengelyre, hajlított ház esetén utcával párhuzamos összetett. Tetőhajlásszög: 35-42 fok. A tető anyaga: cserép, vagy pikkelyszerű égetett kerámia. Színe: piros, barna, vagy szürke.

20.§.

A település közigazgatási területén található, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési körébe eső védett területek, településképi és országos jelentőségű kategóriák, országos jelentőségű védett természeti területek, Natura2000 területek, Ramsari területek, kiemelten kezelendő természeti értékek, természeti emlékek, ezért helyi védelem alá tartoznak.

A Bükki Nemzeti Park 1352/1/2017. számú előzetes szakvéleményében megadta természetvédelmi értékkategóriák jegyzékét.

(1)   Az építési tevékenységgel érintett telken (közterületen, magánterületen) a zöldfelületek településképet befolyásoló növénytelepítését az alábbiak szerint lehet végezni:

(2)  A fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzékében, lombos fafajok, tűlevelű fenyőfajok és lombos cserjék telepíthetők. (2.sz. melléklet)

(3) A település közigazgatási határában található Natura2000 gyepfelületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007.(X.18.) Korm. rendelet, a növényvédelmi tevékenységről a 43/2010.(IV.23.) FVM rendelet, az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének, vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 1143/2014.Ell. rendeletek betartása kötelező.  (3.sz. melléklet)

(4) A BAZ megyei Kormányhivatal Miskolci Járási hivatala BO-08D/ÉH/3143-2/2017.sz. levelében nyilatkozott, hogy Farkaslyuk község közigazgatási területén ismert és nyilvántartott védett ingatlan, műemlék, illetve régészeti lelőhely nem található.

• 7 -

9. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó

építészeti követelmények

A helyi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények.

21.§.

(1) A község történelmi településrészén az örökölt építészeti hagyomány értékeit követő szemlélettel, az illeszkedési szabályoknak és a korszerű lakhatási igényeknek is megfelelő lakóépületek létesíthetőek.

(2)  A jól megválasztott lépték az új épület alapvető kérdése, a község központi részén „léptéken felüli” épület nem fogadható el.

(3)  Az épületek tervezésekor a jó megjelenítéshez tartozó racionális homlokzatképzéssel a hagyományos léptékű, tömegű, forma és arányok megjelenítésével szükséges a jó arculatot megtalálni.

A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények.

22.§.

(1) A község közterületein található egyedi értékek megőrzése, karbantartása, felújítása az önkormányzat feladata.

(2)  A helyi értékek naprakész bemutatása, az évszakoknak megfelelő gondozása (hó eltakarítás, rendszeres kaszálás, tisztítás) az önkormányzat feladata.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése.

23.§.

(1) ^[1] A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság CM/27784-3/2017.számú előzetes szakvéleményében jelezte, hogy a „Digitális Nemzet Fejlesztési Program” második ütemében Észak-magyarországon is elkezdődhetnek a szükséges fejlesztések, melyet a PR-TELECOM Zrt. tervez elvégezni. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési saját építmények, műtárgyak elhelyezésére alkalmas terület, Farkaslyuk 6218/3 hrsz-n biztosítható.

(2)  A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas terület, a község teljes belterülete.

(3)  A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények. A község történelmi településrészén acélszerkezetű transzformátor ház, magas feszültségű villamoshálózati oszlopok nem helyezhetők el.

- 8 –

11. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

24.§.

A reklámhordozókra vonatkozó rendelkezéseket lásd: a 14/2017.(XII.5.) számú önkormányzati rendeletben.

5. FEJEZET

Kötelező szakmai konzultáció

12. Rendelkezés a szakmai konzultációról.

25.§.

(1)  A kötelező szakmai konzultáció esetei: Az önkormányzat minden a község arculatát érintő építési, homlokzat felújítási, tető átépítési, homlokzati hőszigetelés-színezés stb. esetben biztosít szakmai konzultációt térítésmentesen.

(2)   A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megtartják a szakmai konzultációt, ezen belül a szakmai tájékoztatást.

(3)  A konzultáció az önkormányzati főépítész, vagy a Polgármester feladata.

(4)  A konzultáció felelőse az elhangozottakról emlékeztetőt készít, amelyben rögzíteni kell a felvett javaslatok lényegét, valamint a főépítész vagy a polgármester főbb nyilatkozatait.

(5)  Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi, véleményezési, bejelentési és a kötelezési eljárásban.

6. FEJEZET

Településképi véleményezési eljárás.

13. A véleményezési eljárással érintett építmények köre.

26.§.

 A véleményezési eljárás esetei: A polgármester a község területén építési engedéllyel, illetve egyszerű bejelentéssel épülő tervezett építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz, településképi véleményt ad.

14. A véleményezési eljárás részletes szabályai

(1)  Az egyszerű bejelentéssel építhető lakóépületekre (155/2016.(VI.13.) Korm. rendelet. (300 m2 alatti és feletti).

(2) Bejelentés nélkül építhető építményekre (ha a településképet befolyásoló építményt terveznek) terjednek ki.

(3)  A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be és a véleményezendő műszaki dokumentációt feltölti a hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, amelyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

A véleményezési eljárás során vizsgálni kell: a településképi követelményeknek való megfelelést. (a környezetbe illeszkedés, a beépítés, vagy az építészeti jellegzetesség és

• 9 -

látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illeszkedését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását.

(4)  A polgármester a szakmai megalapozottság érdekében beszerzi a főépítész szakmai véleményét.

(5) A kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül érdemben határoz:

a./ feltétel meghatározásával, vagy anélkül javasolja a tervezett építési tevékenységet,

b./ engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha a kérelem vagy melléklete nem felel meg a településképi követelményeknek.

A polgármester a véleményét feltölti az elektronikus tárhelyre.

7. FEJEZET

Településképi bejelentési eljárás.

15. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre.

27.§.

1. A rendelkezés célja a település építészeti, városképi, illetve természetvédelmi értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött településképet érintő reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésének szabályozása.

16. A bejelentési eljárás részletes szabályai

28.§.

(1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiak: bejelentő) kérésére indul a kormányrendeletben meghatározott mellékletek tartalmával.

(2)A kérelmet az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani.

(3)A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.

(4)A polgármester a településképi bejelentési eljárást a kormányrendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(5)A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését a főépítész (ha nincs alkalmazásban, akkor a polgármester) készíti elő.

(6)A bejelentés a tudomásulvétele a kiadásától számított 1 évig érvényes.

8. FEJEZET

A településképi kötelezés, településképi bírság

17. Településképi kötelezési eljárás

29.§.

1. A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, amely az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására vonatkozhat.
2. A kötelezés kiterjedhet továbbá az eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.

• 10 –

3. A településképi bejelentési döntést megelőzően megkezdett, az eljárás hatálya alá tartozó építési tevékenység.
4. A településképi bejelentés elmulasztása esetén.
5. A településképi kötelezettség körébe tartozó a településképet rontó reklámok, reklámberendezések, cégérek megszüntetése, átalakítása, vagy elbontás elrendelése.

18. A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei

30.§.

1. A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul, a főépítész, illetve a polgármester kezdeményezésére.
2. A polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló törvény szabályai által meghatározottak szerint folytatja le.
3. A polgármester településképi kötelezési határozatát a főépítész készíti elő.
4. A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz határozat formájában.

19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

31.§.

(1) A kiszabható bírság esetkörei:

(2) A településképi rendelet és a településképi követelmények megszegése,

(3) A településképi eljárás kezdeményezése, elmulasztása esetén,

(4) A bejelentésben, vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése esetén,

(5)  A településképi követelmények be nem tartása, döntés végre nem hajtása esetén,

(6)  A döntés részleges végrehajtása esetén, pénzbírság kiszabását rendelheti el.

(7) A bírság kiszabásának minimális mértéke: 10.000.- Ft, maximális mértéke: 1.000.000.- Ft lehet.

(8)  A bírság meghatározásához szükséges mérlegelési szempontokat a KET, illetve az ÁKR szabályaival összhangban kell meghatározni.

20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

32.§.

1. A kiszabott településképi bírságot a határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 30 nap alatt kell befizetni az önkormányzat KORONA TAKARÉK Takarékszövetkezetnél kezelt 55400118-11024996 számú számlájára.
2. A 30 napos befizetési határidő sikertelen elteltét követően a bírság adók módjára történő végrehajtási eljárással is kikényszeríthető.

-11 -

9. FEJEZET

21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése.

Eldöntendő kérdés az ösztönző rendszer esetei és mértéke!

10. FEJEZET

Záró és átmeneti rendelkezések

22. Hatálybalépés

33.§.

Jelen önkormányzati rendelet 2018. január 1-i nappal lép hatályba.

23. Átmeneti rendelkezések

34.§.

A korábban megindult véleményezési és bejelentési eljárásra, valamint a kötelezési eljárásokra és szankció rendszerre vonatkozóan is szükséges átmeneti rendelkezés!!!

24. Hatályon kívül helyező rendelkezések

35.§.

Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével, a

• 13/2017. (X.25.) sz. önkormányzati rendelet a településképi bejelentési eljárásról és a településképi kötelezésről.

……………………………………                                       ……………………………………                        

             Gábor Dezső s.k.                                                          Farkasné Koós Erzsébet s.k.

             polgármester                                                                                     jegyző

Z á r a d é k :

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. tv. 51.§. (2) bekezdés alapján a jelen rendelet 2017. december 19.napján kihirdetésre került.

Farkaslyuk, 2017. december 19.

                                                                                                       Farkasné Koós Erzsébet

                                                                                                                 jegyző

[1] Módosította 4/2020.(V.19.) Farkaslyuk Község Polgármesterének Önkormányzati rendelet 1. §-a.   Hatályos 2020. május 20-tól.

  1.sz. melléklet

A 17/2017.számú önkormányzati rendelet

A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke.

1. fejezet

A helyi területi védelem alatt álló területek elnevezése és lehatárolása.

Történelmi településrész meghatározása (védett):

• A szilvásváradi út K-i oldalán, a megnyitott Gyürky táró környékén alakult ki, az alábbi utcák határozzák meg: Tárna út, Déryné út, Gyürky út, Ötház út, Blaha L.út, Avar út, Esze Tamás út, Görgey út, Makkos út, Jegenye út, Vájár út, Víg út, Erkel út, Attila út.
• 
  

Átalakuló, új településrész (nem védett):

• A Szilvásváradi út, Ny-i oldalán lévő településrész utcái: Szilvásváradi út, Illyés, Gy. út, Nárcisz út, Kinizsi út, Vak Bottyán út, Völgyes út, Mikszáth út, Jázmin út, Boroszlói út, Boroszló-dűlő út, Rózsa út, Peja út, Eperjes út, Klapka út, Szőlőlápa út, Rozmaring út.

2. fejezet

A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények, „elemek” jegyzéke:

1. A Gyürky táró bejárata, I.sz. táró, amely a II. világháborúig biztosította a széntermelést, 5918/1 hrsz.,
2. A farkaslyuki Bánya legnagyobb nyitópontja 1914.04.01-1990.01.22-ig üzemelt. Itt jött a felszínre 15.433.000 tonna barnaszén. 5984 hrsz.,
3. A Gyürky Gyula téren található Kucs Béla Munkácsy díjas szobrász 1958-ban felavatott bányászkőszobor, 5984 hrsz.,
4. A Bányász Emlékparkban található a”Th”acélbordás biztosítású bánya keresztmetszetében ez az erős kis mozdony. 5984 hrsz.,
5. Az első általános iskola 1922.január 5-én nyitotta meg kapuit, Hoffman Albert tanító vezetésével 40 gyermek kezdte meg a tanulást az új iskolában. Ma Polgármesteri Hivatal, 5860 hrsz.,
6. 1923-ban épült meg a Rk. kistemplom, Légmán mérnök készítette a terveit, Szent István királyról nevezték el. 5938 hrsz.,
7. 1961-62-es tanévben még a régi iskolában tanítottak, ekkor nyílt meg az új 8 tantermes iskola. Jelenleg is folyik a szervezett oktatás az épületben. 5955 hrsz.,
8. 1945-ben Óvodát hoztak létre a növekvő gyermek létszámra tekintettel, a gyermekek gondozására. 1950-ben költözött át az óvoda a régi bányász igazgató lakásába az átalakítás után. 6100 hrsz.,
9. Ebben a Művelődési Házban alakult meg a kulturális központ (olvasóegylet, könyvtár, bányász dalárda, fúvós zenekar, néptánc csoport, színjátszó csoport működött benne) 5857 hrsz.,
10. A bányász településre jellemző kétcsaládos iker bányászlakások, az 1940-es évekből. Többféle típus található az ikerlakásokból. A legrégebben épült épületek eredeti arculatát és jellegét meg kell őrizni. 5859 hrsz.,
11. Egy másik jellegzetes beépítésű 5-6 fogatú sorházak a község meghatározó és karakteres arculatához tartoznak, ezért helyi védelem alá helyezésük szükséges.  5960 hrsz.
12. Római katolikus kápolna.

2.sz. melléklet

Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke

Lombos fafajok

Tűlevelű fajok (fenyők)

Lombos cserjék

* nem „szöszös”, hím egyedek telepítése javasolt csak

** 500 m felett javasolható a telepítése

Allergén növényfajok telepítése kizárólag külterületen, belterülettől és beépítésre szánt területtől nagy távolságra javasolható.

3.sz. melléklet

1143/2014. EU rendelet

az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának

 és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről

A rendelet alapján a tagországok képviselőiből álló inváziós fajok elleni védelemért felelős bizottság elfogadta azt a növény- és állatfajlistát, mely az Unió számára veszélyt jelentő inváziós idegenhonos fajok jegyzékét alkotja. A listán szereplő fajok egyedeire vonatkozó szigorú szabályok szerint tilos az egész EU területén forgalomba hozni és a természetbe kibocsátani akár egyetlen példányt is, de a behozatalra, tartásra, tenyésztésre, szaporításra, szállításra, kereskedelemre és felhasználásra is hasonlóan szigorú szabályok vonatkoznak.

A listában szereplő növényfajok:

Várhatóan 2017-ben az alábbi fajokkal fog bővülni a lista:

269/2007. (X. 18.) Korm. rendelet

a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól

A kormányrendelet melléklete meghatározza azoknak a fajoknak a listáját, melyek inváziós és termőhely-idegen növényfajoknak tekinthetők, így az 5. § (2) bekezdés értelmében a Natura 2000 gyepterületeken ezek megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, állományuk visszaszorításáról gondoskodni kell mechanikus védekezéssel vagy speciális növényvédőszer-kijuttatással.

Az érintett növényfajok:

1. Fásszárú inváziós és termőhely-idegen növényfajok:

2. Lágyszárú inváziós növényfajok:

43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet

a növényvédelmi tevékenységről

A rendelet 2. § (1) bekezdése értelmében a földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen: parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), keserű csucsor (Solanum dulcamara), selyemkóró (Asclepias syriaca), aranka fajok (Cuscuta spp.).