1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed:

(2) Az egyházi tulajdonú temetők felsorolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

2. § A Köztemetők üzemeltetését és fenntartását a Miskolci Városgazda Városgazdálkodási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: Közszolgáltató) látja el az Önkormányzattal kötött kegyeleti közszolgáltatási szerződés alapján.

3. § (1) A Köztemetők temetési helyei lehetnek:

(2) A díszsírhely a temető területén erre kijelölt sírhely, amelyet Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere kérelemre díjmentesen adományoz, vagy megváltását engedélyezi a teljes díj megfizetése mellett.

(3) A közéleti sírhelybe való temetkezést Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere engedélyezi kérelemre. Engedély akkor adható, ha a kérelmező valószínűsíti, hogy az elhunyt által kifejtett tevékenység alkalmas volt arra, hogy a Miskolc városa iránti megbecsülést fokozza vagy a város egészének vagy egy részének fejlődését elősegítse a közéleti, tudományos, oktatási, kulturális, sport, egészségügyi, szociális, vallási vagy gazdasági területen.

(4) A temetési helyért a temettető e rendelet 6. melléklete szerinti díjat köteles fizetni. A díjat a temetést, kihantolást és rátemetést megelőzően kell befizetni.

(5) Arra nézve, hogy a sírboltba kik temethetők be, a sírbolt felett rendelkezőnek a sírbolt könyvbe bejegyzett rendelkezése az irányadó. Ha a sírbolt felett rendelkező e tekintetben nem intézkedett, a sírboltba az elhunyt házastársa, továbbá egyenesági rokonai, valamint ezek házastársai temethetők be. A sírboltba a sírbolt felett rendelkező más hozzátartozói akkor temethetők be, ha a temetést kérelmező a Közszolgáltatónak bemutatja az előbbiekben felsorolt temetésre jogosultak írásbeli hozzájárulását.

(6) A díszsírhelybe és a közéleti sírhelybe az elhunyt házastársa - az elhunyt után fizetendő sírhely díjával megegyező összegű - díj fizetése mellett betemethető. Az adományozott díszsírhelybe történő rátemetés esetén, a teljes megváltási ciklus díját akkor is meg kell fizetni, ha az adományozástól számított 25 év még nem telt el.

4. § (1) A temetési helyek feletti rendelkezési jog időtartama:

(2) A temetési hely feletti rendelkezési jog meghosszabbítható a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X.1.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint.

(3) Ha az eltemettetőnek nincs a temetőben egyéb temetési hely feletti rendelkezési joga, az elhunytat a sorrendben következő temetési helyre kell temetni.

(4) Nem vonatkozik a (3) bekezdésben meghatározott temetési sorrend az újraértékesítésre kerülő, vagy megüresedett temetési helyekre.

5. § (1) A sírhelyek eredeti befogadóképessége alapján az:

(2) A temetési hely mélyítésével – a Korm. rendeletben rögzített szabályok betartása mellett:

6. § (1) Azon közéleti sírhelyek megszüntetése, vagy tovább fenntartása tárgyában, amelyek sírhelyhasználati jogát nem váltották meg újra, Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése határoz. E határozat meghozataláig a Közszolgáltató e sírokat nem szüntetheti meg.

(2) Nem szüntethetők meg azon sírok, amelyek műemléki védettség alatt állnak, vagy kultúr-, vagy ipartörténeti szempontból értéket képviselnek. E sírok gondozója a temetési hely feletti rendelkezési joggal bíró személy hiányában a Közszolgáltató.

(3) A Közszolgáltató a Köztemetőkben folyamatosan köteles gondoskodni azokról a sírokról, amelyek az I. és II. világháborús katona áldozatok nyughelyei.

7. § (1) Sírbolt, síremlék építése az e rendeletben foglaltak betartása mellett végezhető, és a Közszolgáltató engedélyéhez kötött. Az előírt feltételek betartása érdekében a Közszolgáltató 10.000,- Ft összegű biztosítékot kérhet a munkálatokat végzőtől. Amennyiben a sírbolt, síremlék építője az előírtakat nem tartja be, úgy a letétbe helyezett biztosíték terhére az elmaradt és helyreállítási munkák elvégezhetők, vagy elvégeztethetők, és a kivitelezővel szemben szabálysértési eljárás kezdeményezhető.

(2) Hat személyesnél nagyobb sírbolt a Közszolgáltató külön engedélyével létesíthető.

(3) A sírboltok soron belüli egymástól való távolsága 80 cm, a sírbolt sorok egymástól való távolsága 80 cm lehet.

(4) Síremléket, sírjelet létesíteni, annak eredeti állapotát megváltoztatni az jogosult, aki az e rendelet szerinti rendelkezési joggal bír. Ha a síremléket vagy sírjelet létesítő, vagy azt megváltoztatni kívánó nem azonos a rendelkezni jogosulttal, a kiépítéshez, vagy átépítéshez annak engedélyét meg kell szerezni.

(5) Parcellánként nem létesíthető olyan sírjel, amely az adott temetőrész jellegét megváltoztatja.

(6) Síremléket építeni csak szilárd talajra lehet, a síremlék méreteit a Közszolgáltató állapítja meg.

(7) A sírjelen fel kell tüntetni az elhunytról a legfontosabb információkat: a betemetettek nevét, születésük és elhalálozásuk évét.

(8) A síremlék vagy sírjel nem haladhat túl a temetési hely megállapított területén.

(9) A síremlék körül létesített járda magassága a talajszinttől maximum 6 cm lehet. A temetési hely területén kívül 30 cm széles járda létesíthető. A síremlék magassága a járda szintjétől maximum 150 cm lehet, kivéve ez alól a kopjafa. Sírbolt esetén magassági korlátozás nincs.

(10) Síremlék, sírjel felállítását, átépítését, felújítását, lebontását a bemutatott vázrajz, terv alapján a Közszolgáltató engedélyezi.

8. § (1) Urnákat az alábbi mennyiségben lehet a sírokban elhelyezni:

(2) Ha a 3. § (1) a)-d) pontjai szerinti temetési helybe urna elhelyezésére kerül sor és a 10 éves nyugvási idő az eredetileg megváltott használati időben – 25 vagy 60 év - biztosítható, külön használati időt megfizetni nem kell. Ha azonban az urna nyugvási ideje csak a használati időn túl biztosítható, akkor a sírhely, sírbolt díjának időarányos részét meg kell fizetni.

(3) Az urnasírhelybe, családi urnasírhelybe, és egy, kettő vagy három urna befogadására alkalmas urnafülkébe elhelyezett urnák nyugvási idejének megváltására a (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a megfelelő megváltási idő figyelembevételével.

(4) Az urnafülkéből urnasírhelybe, urnasírhelyből urnafülkébe történő áthelyezést a Közszolgáltató engedélyezi. Ha az áthelyezésre a megváltott használati időn belül kerül sor, a használati időt folyamatosan kell számítani, azonban az urnafülke és sírhely közötti használati díj különbözetének időarányos részét meg kell fizetni. A megüresedett temetési hellyel a továbbiakban a Közszolgáltató rendelkezik.

9. § (1) Az Önkormányzat Közgyűlése a sírjel, síremlék, sírbolt művészeti értéke miatt, vagy a köztiszteletben álló elhunyt személy, valamint háború idején Miskolcon elhalálozott katona emlékének megőrzése érdekében sírjelet, síremléket, temetési helyet - a temetéstől számított 20 év elteltével - védetté nyilváníthat.

(2) A sírjel, síremlék, temetési hely védetté nyilvánítására kérelem alapján kerülhet sor. A védetté nyilvánítást bármely természetes vagy jogi személy kérelmezheti.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

(4)² A kérelmet Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteréhez kell benyújtani. A sírjel, síremlék, temetési hely (a továbbiakban együtt: védett síremlék) védetté nyilvánításáról egy legalább öt főből álló szakértői testület javaslata alapján a Közgyűlés dönt. A szakértői testület tagjait a Polgármester bízza meg, tagjai:

(5) A védett síremlékek védettsége megszüntethető. A megszüntetést bármely természetes vagy jogi személy kezdeményezheti. A megszüntetés iránti kérelemnek tartalmaznia kell a megszüntetésre okot adó részletes indokolást. A megszüntetésre vonatkozó kérelem benyújtására és elbírálására a (4) bekezdésben foglaltak az irányadóak.

(6) A védelem alá helyezési és a védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról, majd a döntésről értesíteni kell:

10. § (1) A védett síremlékek esetében a védetté nyilvánítástól kezdődően a védelem – a temető megszüntetéséig – határozatlan idejű.

(2) A temetési hely felett rendelkező személy a védett síremléket – a temetési helyre a védetté nyilvánítást követően temetett személyek nevének, adatainak feltüntetése kivételével – csak a Közgyűlés hozzájárulásával változtathatja meg.

(3) A védett síremlékek gondozásával kapcsolatos feladatokat a temetési hely felett rendelkezni jogosult személy hiányában az Önkormányzat látja el.

(4) A védett síremlékekben keletkezett kárt, rongálódást a temető fenntartója köteles jelezni Miskolc Megyei Jogú Város Polgármestere felé.

(5) Amennyiben olyan személy sírjelének, síremlékének, temetkezési helyének védetté nyilvánítására érkezik kérelem, aki megfelel a 9. § (1) bekezdésben foglaltaknak, de az adott temetési hely felett nincsen rendelkezni jogosult személy és a kérelmező nem tudja vállalni a temetési hellyel kapcsolatos anyagi kötelezettségeket, az Önkormányzat minden, a védett síremlékkel kapcsolatos költség megtérítését vállalhatja. A költségek fedezetét a Közgyűlés évente, a költségvetési rendeletben határozza meg.

(6) Azon védett síremlékek megszüntetése vagy tovább fenntartása tárgyában, amelyek esetében a temetési hely használati jogát nem váltották meg újra, a Közgyűlés határoz. A határozat meghozataláig a védett síremlék nem szüntethető meg.

11. § (1) A védelem alá helyezést, valamint a megszüntetésének tényét a sírbolt könyvbe, egyéb temetési helyek esetében a nyilvántartó könyvbe be kell jegyezni. A bejegyzésről a temető üzemeltetője gondoskodik.

(2) Az adott temetőben a védett síremlékek elhelyezkedéséről a főbejáratnál elhelyezett tábla tájékoztatja a látogatókat.

(3) A védett síremlékekről az Önkormányzat és az egyházak között külön megállapodás rendelkezik.

12. § (1) A Köztemetőkben a sírhelygazdálkodás a Közszolgáltató feladata.

(2) A Köztemetőt nagyságától és fekvésétől függően a Közszolgáltató osztja fel parcellákra, a parcellákat pedig sorokra. A sorokon belüli temetési helyeket a Közszolgáltató jelöli ki.

13. § A Közszolgáltató, olyan sírhelynyilvántartást köteles vezetni, amelyből a sírhely használati jog lejártát követő 25 év alatt az eltemetettek maradványainak sorsa megállapítható.

14. § (1) A Közszolgáltató temetkezési szolgáltatást is végez.

(2)³ A Köztemetőn belül az elhunyt hűtése, valamint a temetőben erre a célra rendszeresített szállító járművön történő szállítása, berendezett, felszerelt ravatalozó, ravatalozó-halottasház épületegyüttes működési feltételeinek biztosítása, valamint ezek és a temető egyéb közcélú létesítményeinek működtetése és karbantartása, létesítmény igénybevételének biztosítása, továbbá a hamvaknak az erre szolgáló berendezéssel történő szórása, urnaelhelyezése, sírásás, sírhelynyitás, sírbahelyezés, visszahantolás, újratemetéssel és exhumálással kapcsolatos feladatok ellátása a Közszolgáltató kötelezettsége.

15. § (1) A Köztemetőkben a temetések időpontját a Korm. rendeletben megjelölt határidőnek megfelelően a Közszolgáltató állapítja meg.

(2) A halottat az eltemetésig – feltéve, hogy a temettető vagy a temetésre kötelezett, a temetkezési szolgáltató igénybevételére vonatkozó szándéka vagy az eltemetés helye nem ismeretes – a hűtésre a Szentpéteri kapui köztemető halottasházában (a továbbiakban: Városi halottasház) kell elhelyezni, kivéve, ha a boncolás elvégzése érdekében az elhunytat kórházba szükséges szállítani.

(3) A kórházban elhunyt vagy boncolásra kórházba szállított elhunytakat a jogszabályi szállíthatóság bekövetkezte után azonnal, a boncolás után azonnal, de legfeljebb a boncolást követő 24 óra elteltével a temetkezési szolgáltató a Városi halottasházba átszállítja.

(4) A Közszolgáltató 0 –24 óráig terjedő folyamatos ügyeletet tart. Az elhunytak tárolása az eltemetés időpontjáig közegészség – és járványügyi szempontból csak erre a célra létrehozott, engedéllyel rendelkező – Miskolc közigazgatási határain belül lévő hűtőegységben vagy a Városi halottasházban történhet.

(5) A felravatalozás a ravatalozó helyiségben, vagy az e célra kijelölt ravatalozó helyen történik. A felravatalozott koporsót a gyászszertartásnak megfelelően nyitva lehet tartani. Ha azonban a holttetem oszlása előrehaladott, a hozzátartozók előzetes értesítése után a koporsót le kell zárni és az később, a temetés időpontjában sem nyitható fel.

(6)⁴ A Szentpéteri kapui temetőben az elhunyt szállítása az erre a célra rendszeresített szállítójárművel történhet.

(7)⁵ A Kormány által kihirdetett veszélyhelyzet elrendelésének napjától a veszélyhelyzet visszavonásáig terjedő időszakban az elhunyt átvételével, hűtésével összefüggésben felmerült speciális védőeszköz használati, többletfertőtlenítési költség a temetkezési szolgáltatót terheli.

16. § (1) Köztemetők nyitvatartási rendje:

(2) A Köztemetők parcelláiban létesítendő temetési helyek építészeti, kertészeti kialakításának és gondozásának részleteit a Közszolgáltató határozza meg.

(3) A sírokra és a parcellák belsejére fát vagy egyéb fás szárú növényt ültetni tilos.

(4) A temető területén csak a sírhelyek, sírboltok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak, koszorúk, sírlámpák, virágok, cserepes növények helyezhetők el. Minden más, e célra szolgáló tárgy csak a Közszolgáltató engedélyével helyezhető el.

(5) A temető területén a talajt és a gyepet engedély nélkül felásni és más helyre elszállítani tilos.

(6) A temetőben tüzet rakni, szemetet égetni tilos.

(7) A temetők területének tisztántartása az e rendeletben meghatározott módon a Közszolgáltató feladata.

(8) A gondozatlan megváltott sírhelyeken végzendő munkákat a Közszolgáltató a létesítő költségére elvégeztetheti. Ennek költsége betemetésnél vagy újraváltásnál kötelezően befizetésre kerül.

(9) A sírhelyek gondozása során keletkező hulladék a sírhelyek között nem tárolható. Hulladék csak az arra kijelölt helyen rakható le.

(10) A temetőben összegyűjtött hulladék elszállításáról a Közszolgáltató szükség szerint gondoskodik.

(11) Padok és egyéb ülőalkalmatosságok parcellákban sírok között nem létesíthetők, és helyezhetők el. Ezek elhelyezésének engedélyezése a Közszolgáltató hatásköre.

(12) A Szentpéteri kapui temetőbe járművel történő behajtás díj megfizetéséhez kötött. Egyéb köztemetőkbe a behajtás tilos.

(13) A temetők területére állatokat behajtani, kutyákat bevinni - a vakvezető és temetők őrzésében segédkező kutyák kivételével - tilos.

17. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)