Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelete
Balatonvilágos Község településkép védelméről
Hatályos: 2021. 11. 04Balatonvilágos Község Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017.(XII.29.) önkormányzati rendelete
Balatonvilágos Község településkép védelméről
Balatonvilágos Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet célja Balatonvilágos Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településrendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.
2. § A helyi védelem célja Balatonvilágos Község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az olyan területek kijelölése, amelyek az épített és természeti környezet összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint olyan térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
4. § (1) A rendelet területi hatálya Balatonvilágos Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya Balatonvilágos Község településkép védelmére terjed ki.
(3) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.
(4)1 A képviselő-testület az e rendeletben meghatározott önkormányzati hatósági hatáskört a polgármesterre ruházza át.
5. § A rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: Amelynél a tömör felületek aránya egy-egy kerítésszakaszon a kerítés teljes felületének 35%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 0,60 métert.
2. Eredeti állapot: Az eredeti építéskori állapot, vagy az a későbbi állapot, amelyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
3. Értékvizsgálat: Építésügyi műszaki szakértői szakterületen belül megfelelő szakképzettséggel rendelkező természetes vagy jogi személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő építészeti és természeti értéket, amely védelemre érdemes lehet, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit, illetve a természeti értékeket. Az értékvizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza. Az értékvizsgálat lehet a településrendezési terv részeként készülő örökségvédelmi hatástanulmány, s ennek örökségvédelmi adatlapja, de lehet önálló dokumentáció is.
4. Főépület: Az építmények azon csoportja, mely a területfelhasználási rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett funkciók elhelyezésére szolgál.
5. Helyi egyedi építészeti és természeti értékvédelemmel védett ingatlanok: E rendelet alapján védetté nyilvánított helyi jelentőséggel bíró épületek, épületegyüttesek és zöldterületek. A helyi egyedi építészeti és természeti védelem olyan épületre, építményre, az építmény egészére vagy részeire és annak földrészletére és növényállományára, továbbá az épületen lévő műalkotásokra, szobrokra, emléktáblákra, domborművekre, és egyéb építészeti elemekre terjedhet ki, amelyeknek településtörténeti, településképi értékük van.
6. Helyi értékvédelmi területek: A helyi értékvédelmi terület olyan területi védelemmel érintett ingatlanok együttese, amely az épített és természeti környezet egyes összefüggő részeire, valamint az ahhoz kapcsolódó térre, utcára, utcaszakaszra terjed ki, és a megjelenésével a településrész és a környezete arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak, és melyeket a Rendelet védetté nyilvánított. A helyi értékvédelmi területi védelem magába foglalja a településszerkezet, a településkép elemeit, formáit, a jellegzetes építési anyagokat, a terület meghatározó színvilágát, valamint kiterjed a település képi jelentőségű közterületek felületeire és zöldterületeire is. Magába foglalja továbbá az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, a jellegzetes építési vonal védelmét is.
7. Hirdető berendezés (részben reklámnak nem minősülő, közérdeket szolgáló információs berendezés):
a) Cégtábla: Kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség-együttes nevét és az ott folyó tevékenységet feltüntető tábla
b) Cégér: Valamely mesterség jelvényként használt, rendszerint a rendeltetési egység bejárata közelében kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra, mely a falsíkra merőlegesen kerül elhelyezésre. Cégérnek minősül az az üzlethelyiségnél nem a falsíkra merőleges tábla is, mely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
c) Címtábla: Intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla.
d) Hirdetőtábla: Hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló közterületről látható építmény.
e) Megállító tábla: Különösen az üzletek, szolgáltató egységek elé a közterületre kihelyezett mobil hirdetőtábla, amely egy- vagy kétoldalú.
f) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a település lakói számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
g) Totemoszlop: Intézmény, vállalkozás nevét, logóját, vagy arculatára jellemző egyéb adatait, információkat feltüntető műtárgy.
h) Üzletfelirat: Jellemzően közterületen álló vagy közterülethez kapcsolódó kereskedelmi- szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.
8. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
9. Melléképület: Az építmények azon csoportja, melyek a terület-felhasználási, rendeltetési szabályozás előírásaiban megnevezett épületek, építmények használatát kiegészítik, különálló funkcionális egységet, vagy rendeltetési egységet képeznek és nem minősülnek melléképítménynek.
10. Mobilházak és elemekre bontva szállítható épületek: Késztermékként, vagy főbb határoló szerkezeti elemeire bontott állapotban az építési helyszínre szállított és ott összeszerelt olyan - jellemzően lakó-, vagy üdülő funkciójú - épület, mely az elhelyezést követően – kialakításából vagy építési-szerelési technológiájából adódóan jelentős szerkezeti károsodás nélkül – szétszerelhető, majd újra összeszerelhető, vagy egyben elmozdítható.
11. Mutatványos berendezés: Minden olyan berendezés és játszószer, amelyet a mutatványos berendezések biztonságáról szóló magasabb rendű jogszabály a mellékletében felsorol.
12. Neutrális színhasználat: Semleges, szürkéhez közeli pasztell színárnyalatok alkalmazása.
13. Pasztelles földszínek: A vörös – narancs – sárga – barna színtartomány természetközeli meleg színeinek kis telítettségű vagy kevéssé telített árnyalatainak gyűjtőneve, melyeknek a szín mellett csak fehér tartalma van, fekete nincs.
14. Településképi illeszkedés: Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben a környezetéhez igazodik, a település építészeti karakterét megőrzi, a meglévő formakultúrát megtartja, léptékhelyes épülettömeget eredményez, és a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
15. Utcakert: A járdák és a közút, vagy a kerítések és a közút közötti zöldterület.
16. Védett érték károsodása: Minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános értékcsökkenését eredményezi.
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati és tulajdonosi kötelezettségek
6. § (1) Balatonvilágos Község Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti és természeti örökség
a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzéséhez, a károsodás csökkentéséhez és elhárításához, esetleges megsemmisülés esetén az újjáépítéshez történő segítségnyújtás,
c) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása,
d) a saját tulajdonú védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyreállítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtásának irányításáért a települési főépítész a felelős.
7. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell:
a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését,
b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,
c) a védendő érték rövid leírását,
d) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét.
(3) A helyi építészeti és zöldterületi értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre - az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:
a) a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,
b) a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,
c) a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek
d) a védendő érték fotódokumentációja,
e) a védetté nyilvánítás indokolása.
(4) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.
8. § (1) A helyi védettség megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.
(3) Helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben
a) az műszakilag indokoltható,
b) életveszély-elhárítása miatt szükséges,
c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.
(4) A helyi védettség megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell
a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja az alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,
b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.
(5) A helyi védettség megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.
(6) A helyi védettség megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.
(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
9. § (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(2) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot a partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.
(3) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.
(4) A helyi védettség alá helyezés, megszüntetés tényéről az érték használóját az érték tulajdonosa köteles értesíteni.
10. § A helyi védettségre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték. A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség fennállásának tényét nem érinti.
11. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni, mely a települési főépítész feladata.
(2) A helyi védettség alá helyezett értékek felsorolását a rendelet 3. és 4. melléklete tartalmazza.
12. § (1) A helyi védettség alatt álló védett építészeti és természeti értéket táblával kell megjelölni.
(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, hogy az adott védett értéket Balatonvilágos Község Önkormányzata védetté nyilvánította, és tartalmazza a védetté nyilvánítás évének megjelölését.
(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
(4) A tábla elkészíttetéséről az Önkormányzat, az elhelyezéséről és eltávolításáról a települési főépítész az intézménye útján gondoskodik.
(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
13. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani. Az egyedileg védett elemekkel kapcsolatos tulajdonosi kötelezettségek:
a) Az átalakítás, korszerűsítés során gondoskodnia kell arról, hogy az nem veszélyeztetheti a védett elem eredeti jellegét.
b) A bővítés az eredeti elem léptékében és stílusában történhet.
c) A védett elem elbontására kizárólag életveszély esetén kerülhet sor.
d) Elkerülhetetlen részleges bontás után a visszaépítés az eredeti léptékben és stílusban történhet.
e) Az építészeti örökség közvetlen közelében végzett bármilyen tevékenység az örökség épségét nem veszélyeztetheti
(4) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok szerint korlátozható.
3. A településképi szempontból meghatározó területek
14. § A község településképi szempontból meghatározó területeit a rendelet mellékletei az alábbiak szerint tartalmazzák:
b) a településképi szempontból meghatározó területek melyek felsorolását és ismertetését 1. melléklete, térképvázlatát a rendelet 2. melléklete tartalmazza,
c) a helyi területi védelemmel érintett területek felsorolását a rendelet 3. melléklete tartalmazza,
d) a helyi egyedi védelemmel érintett elemek - helyi egyedi építészei értékvédelemmel védett épületek és műalkotások - felsorolását, leírását a rendelet 4. melléklete,
g) a külön jogszabályban meghatározott régészeti érdekeltségű területek felsorolását a rendelet 1. függeléke tartalmazza
4. A településképi követelmények
15. § (1) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.
(2) A településképi szempontból meghatározó és a településkép-védelmi szempontból kiemelt területen lévő építményeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új építményeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(3) A település közigazgatási területén a romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti
a) a településkép védelmében,
b) a közbiztonság védelmében,
c) az életet, egészséget, vagyonbiztonságot veszélyeztető állapotok elhárításának érdekében,
d) az épület hatásterületéhez tartozók védelme érdekében, vagy
e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.
(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
(5) A településszerkezet és a településkép védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján végezhető.
(6) Konténert csak felvonulási épületként, valamint az ipari gazdasági területeken szabad elhelyezni.
(7) Felvonulási épület csak folyamatban lévő építési munka esetén tartható fenn.
(8) Sátorgarázsokat nem szabad elhelyezni közterületen, valamint építési telkek elő- és oldalkertjében.
16. § (1) Homlokzati felületképzés esetében nem alkalmazható harsány, földszínektől, a pasztell földszínektől vagy a neutrális színektől eltérő színű homlokzatfestés.
(2) Tetőfedés esetében új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során – a gazdasági területek kivételével - nem alkalmazható
a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés,
b) főépületeken, illetve utcai homlokzaton eternit hullámpala és műanyag hullámlemez fedés,
c) trapézlemez,
d) bitumenes hullám- és zsindelyfedés
e) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető héjazat.
(3) A közterület határán épülő kerítések esetén, a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható zárt, tömör kerítés.
(4) Az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével függőleges homlokzatfelületeken nem alkalmazható a homlokzat felület 15 %-át meghaladó mértékben:
a) nád,
b) kezeletlen farost-, pozdorja-, faháncslemez, deszka,
c) kezeletlen fém,
d) műanyag lemez,
e) hagyományos bitumenes lemez.
(5) Nem alkalmazható felület: szürke műpala (Eternit).
17. § (1) A balatonvilágosi 020/5 helyrajzi számú terület, a Balaton medre, valamint az önkormányzat által engedélyezett alkalmi rendezvények helyszíne kivételével mutatványos berendezések a település területén nem helyezhetők el.
(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken csak a közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet szerinti további korlátozásokkal szabad mutatványos berendezést elhelyezni.
(3) A vízpart közelében úgy kell elhelyezni a berendezéseket, hogy a partvédőműtől mérve legalább 6,0 m széles parti sáv szabadon maradjon.
(9) A polgármester településképi és műszaki és környezetvédelmi okokból elrendelheti az észlelt szabálytalanságok azonnali megszüntetését, valamint az engedély nélkül vagy attól eltérően elhelyezett vagy működtetett berendezések eltávolítását.
5. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános és egyedi építészeti követelmények
18. § (1) Ikres beépítésű épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén az ikres beépítés másik ingatlan részének beépítésekor a már bővített szomszédos építészeti megoldásokhoz illeszkedni kell.
(2) Főépület elé önálló melléképület nem építhető.
19. § A közterület-alakítási terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó területeken legalább utcaszakaszonként, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével,
b) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,
c) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kis-elemes, nagy-elemes beton),
e) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy területegységen belül egy tárgy-együttest alkossanak, vagy egyedi, vagy típus utcabútor család alkalmazásával,
f) nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése,
g) a közterületekre elhelyezett tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és az elhelyezett többi tárggyal.
20. § A kerítés
a) építése során áttört kerítést kell létesíteni, kivéve
aa) forgalmi terhelés mérséklése az Aligai úton,
ab) az építkezés idejére épülő kerítés esetében.
b) magassága legfeljebb 1,8 méter lehet,
c) tömör lábazatának magassága legfeljebb 60 cm lehet,
d) kapuépítményének legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 méter lehet.
e) építése és fenntartása során kötelező
ea) az időtálló, minőségi anyaghasználat,
eb) az élénk színek kerülése, a harmonikus, pasztell földszínek, vagy a neutrális és fehér szín alkalmazása,
ec) a természetes anyagok használata,
ed) a balesetmentes kialakítás,
ee) műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
21. § (1) A homlokzatok kialakítása során
a) a több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében az egyes egységek homlokzatai csak akkor változtathatók meg részben vagy egészben, és az egyes egységek – különösen előtérrel, tárolóhellyel, garázzsal – akkor bővíthetők, ha
aa) az épület homlokzati képe formai szempontból alkalmas a homlokzaton megjelenő egyes egységek egymástól eltérő formai kialakítására,
ab) a változtatás – a másféle, illetőleg új homlokzati elemek megjelenése – az egész épület és a többi egység képével formai összhangban történik,
ac) a többi egység tulajdonosa hozzájárulását adja a változtatáshoz és vállalja, hogy a saját egysége külső megjelenésének megváltoztatása esetén ugyanezeket az építészeti elveket fogja alkalmazni,
ad) az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai kialakíthatók úgy, hogy azok egymáshoz illeszkedjenek és formai szempontból egységes építményegyüttes hatását mutassák.
b) az új lakó- és közösségi épületek földszinti, illetőleg bejárati padlómagasságát a közterület tervezett, vagy már kiépített magasságának figyelembevételével – az út kezelőjével előzetesen egyeztetve – úgy kell kialakítani, hogy az építmény megközelítése biztonságos, a külső képe pedig település képi szempontból elfogadható legyen,
c) az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell megvalósítani.
d) a 30 m-nél szélesebb homlokzatokat építészeti elemekkel kell tagolni,
e) az átmenetileg takaratlan tűzfalakat vakolattal, színezéssel, indokolt esetben pedig díszítő tagozatokkal kell ellátni,
f) tilos a homlokzatok építészeti egységét részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani.
(2) A homlokzatok rekonstrukciója során feleslegessé vált közműveket környezetbarát módon kell felhagyni, és a terület helyreállítását el kell végezni.
22. § Az anyaghasználatnak
a) időtállónak,
b) minőséget képviselőnek,
c) természetesnek kell lennie.
23. § A tömegformálásnak
a) építészeti minőséget tükrözőnek,
b) arányosnak,
c) funkciójával összhangot mutatónak kell lennie.
24. § (1) A homlokzat kialakításnak
a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazónak,
b) a tagozatokat visszafogottan használónak,
c) díszítésében egyszerűségre törekvőnek,
d) pasztell földszíneket alkalmazónak vagy fehér színűnek,
e) nem telítettnek és környezetétől nem elütő színűnek,
f) nyílásrendszerében rendezettnek, és
g) természetes anyagokat alkalmazónak kell lennie.
(2) A homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók színét és jellemző osztását meg kell tartani, kivéve, ha a homlokzaton minden nyílászárót egyidejűleg kicserélnek, azonban az illeszkedés és a történeti anyaghasználat ebben az esetben is megtartandó.
(3) Szabadlépcső legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható.
(4) Építmény utcai homlokzatán égéstermék kivezető kémény nem helyezhető el.
25. § Az egyes épületek rekonstrukciója során az energetikai korszerűsítésekkel kapcsolatosan nem alkalmazható mozaikszerű homlokzati hőszigetelés.
26. § (1) Az előkertben elhelyezett tárgyakat növényzettel kell eltakarni.
(2) Antenna a védett, vagy településképi jelentőségű útvonal felőli homlokzatra nem rögzíthető.
(3) Kültéri klímaberendezést erkéllyel rendelkező lakás esetében csak erkélyre lehet kihelyezni úgy, hogy
a) az homlokzati tagozatot ne érintsen és takarjon,
b) a szomszédos lakások használatát ne zavarja,
c) és az erkély által takarásban legyen.
27. § (1) A Gksz építési övezetek kivételével tetőfedésre a következő korlátozások vonatkoznak:
a) csak olyan nagyelemes fedés alkalmazható, melynek a tetőn megjelenő osztásmérete nem nagyobb 40 cm-nél,
b) fémlemez fedések közül a hagyományos korcolt fémlemez fedés alkalmazható,
c) nádfedés alkalmazható.
(3) Az épületgépészethez (különösen: klímaberendezés, liftgépház, hűtőegység, csőhálózat, stb.) tartozó berendezéseket, vezetékeket (erős- és gyengeáram, hírközlés) csak épületszerkezetekkel takartan vagy azokba beépítve lehet elhelyezni új és kialakult épületen, homlokzaton és tetőn egyaránt.
(4) Antenna, hírközlési berendezés – kettő vagy annál több egységet tartalmazó épület kivételével – épületenként, telkenként egy helyezhető el. Több egységet magába foglaló épület esetén az egységekhez tartozó antenna, hírközlési berendezés a homlokzaton nem helyezhető el, az elhelyezést a tetőn kell megoldani. A településen elektromos, távközlési vagy más célú légvezetékek kiépítése során, meglévő légvezetékek felújításakor terepszint alatti elhelyezést kell alkalmazni.
(5) Az Üü-5 építési övezetben:
a) a telek beépített területének legalább 60%-án 35-45 fokos tetőhajlásszögű magastetős épületrészt kell kialakítani,
b) oromfalas épületrész szélessége legfeljebb 7,5 méter lehet.
28. § (1) A meglévő épületek kivételével a lapostetőket tetőteraszként vagy zöldtetőként kell kialakítani a Lk-2, Lke-7, Vk-1, Vk-2, Vk-4, Vk-7, Vk-8, Vk-9, Vk-10, Üü-4, Üü-6, Üü-8, Kszk-1, Kst-1, Z-2.építési övezetekben
(2) Lapostetős épületeken – a kialakult épületek kivételével – legalább a beépített alapterület 50%-án tetőkertet kell kialakítani.
(3) Tíz méternél nagyobb tartószerkezeti fesztávolságú tetőfödémeket nem kötelező tetőkertesen kialakítani.
(4) A tetőkertet legalább 50 cm vastag termőréteggel, legalább kétszintes növénytelepítéssel kell kialakítani.
6. A településképi szempontból meghatározó területek zöldterületeire vonatkozó általános és egyedi követelmények
29. § (1) A közutak építési területén - amennyiben műszakilag lehetséges -
a) legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasort kell telepíteni, melyek helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell,
b) új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani,
c) ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
(2) A telek előkertként meghatározott részét zöldterületként kell kialakítani, mely a közterülettől legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítéssel, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel választható el.
(3) A telek védő zöldsávként meghatározott, valamint a gazdasági területeken lévő telek más besorolású építési telkekkel határos, legalább 5,0 m széles sávját – kertépítészeti terv alapján – fásítani kell. A védőzöldsávban többszintes növényállomány telepítésével környezetvédelmi és látványvédelmi célú takaró fásítást kell kialakítani. A védőzöldsávban tilos épületet, – a közműépítmények kivételével – melléképítményt, és parkolót elhelyezni.
(5) Légvezeték alatt csak kisnövésű, legfeljebb 3,5 méter magasságot elérő fák, cserjék ültethetők.
(6) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m2 területű szabad, földes terület maradjon, melyet lehetőség szerint faverem-ráccsal vagy vízáteresztő kavicsozással kell ellátni.
(7) A közművesítés, vagy közmű bekötés munkálatainak során történő burkolat bontások esetén a burkolatot teljes szélességében kell helyreállítani, a közút, közterület kezelője által meghatározott határidőig.
30. § A járdák és a közút közötti utcakertek, zöldsávok zöldterületi jellegét meg kell őrizni.
31. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely
a) fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő,
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
c) a művi értékekkel egységben kezelt,
d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
e) nem allergén és nem invazív fajokat tartalmazó, és
f) közterületen, utcaszakaszonként egységes, minőségi megjelenést biztosító
növényzet telepíthető.
(2) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy
a) egységes arculatot teremtsen,
b) teremtse meg az építmény és a burkolat összhangját,
c) a burkolt felületeket a szükséges mértékre korlátozza,
d) utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosítson.
32. § (1) Zöldfelületi rendszer kezelését, zöldfelületek rehabilitációját Kertépítészeti (és favédelmi) terv alapján kell elvégezni.
(2) A tájra jellemző őshonos fajokat kell ültetni, örökzöldeket legfeljebb 20% arányban szabad telepíteni.
(3) Az új utakat Kertépítészeti terv szerint fásítani kell az önkormányzat részére történő átadást megelőzően.
(4) Üdülőházas és vegyes övezetekben a kötelezően növényzettel fedett felületeket díszkertként, pihenőkertként kell kialakítani.
(5) Közterületeken fasorok csak egységes kialakításban, azonos fafajból/fajtából telepíthetők.
(6) Az Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendeletben szabályozott más területfelhasználási kategóriában lévő zöldfelületet Kertépítészeti terv szerint fenn kell tartani. Terepszint alatti beépítés csak a zöldfelület megőrzése mellett létesíthető.
(7) Zöldfelületen vezetett utakat környezetbarát felülettel kell kialakítani.
7. A településképi szempontból meghatározó eltérő karakterű területekre vonatkozó építészeti követelmények
33. § (1) A településközponti területeken homlokzatformálás egy épület, egy épületszekció esetében csak azonos formában valósítható meg.
(2) Az egyes nem védett, meglévő lakó,- és egyéb funkciójú épületeken az erkélyek, loggiák beépítése akkor engedélyezhető, ha
a) az egy épületen, vagy épületszekción belül egységes megjelenésű, és
b) megvalósítása egy időben történik, vagy teljes homlokzatrekonstrukció keretén belül valósul meg, tervezett, rendezett formában.
(3) A tetőfedés anyaghasználata során nem alkalmazható az e rendelet általános előírásaiban tiltott anyaghasználaton túlmenően a cserepes lemez fedés sem.
(4) A településközpont terei és zöldfelületei csak közterület alakítási terv szerint valósíthatók meg.
34. § Hétvégi házas üdülőterületek övezeteiben hagyományosan kialakult beépítésű hétvégi házas üdülőterületen az épület fő tetőgerincét az utcával merőlegesen kell kialakítani, ha
a) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, a tervezett utcai homlokzatszélesség meghaladja az épület mélységi méretét.
b) zártsorú beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítése esetén,
c) ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor, kivéve, ha a kialakult állapot ettől eltérő.
35. § Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül melléképület csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett valósítható meg.
36. § Kertvárosias lakóterületek övezetiben hagyományosan kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken az épület fő tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani, ha
a) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén a tervezett utcai homlokzatszélesség meghaladja az épület mélységi méretét
b) zártsorú beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítése esetén,
c) ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor, kivéve, ha a kialakult állapot ettől eltérő.
37. § Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül melléképület csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett valósítható meg.
38. § (1) A gazdasági területeken megjelenő nagytömegű indusztriális jellegű épületek és összefüggő, nagykiterjedésű burkolt felületek ellensúlyozására összefüggő tömbszerű zöldfelületeket, védőfásításokat kell létesíteni.
(2) Az újonnan kialakítandó gazdasági területeken a telken belül egybefüggő zöldsávot kell kialakítani, legalább az előírt zöldfelületi terület mértékének 50%-ában. Az előírt zöldfelületet 3 szintes növényállománnyal kell megvalósítani.
(3) Ahol a gazdasági terület közvetlenül lakóterülettel, vagy más beépítésre szánt területtel határos szomszédos, ott háromszintes növényállománnyal legalább 5 méter széles egybefüggő zöldsávot kell kialakítani
8. A helyi területi védelemmel érintett területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
39. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályokat ezen alcím rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
40. § (1) A helyi területi védelemmel érintett védelme érdekében
a) meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, új telek kialakítása, vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető.
b) a területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet összhangját biztosító módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani.
(2) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
(3) A területen meg kell tartani a hagyományos
a) kerítés- és kapuformákat,
b) építményfajtákat,
c) növényzetet.
(4) A védett területen lévő építmények homlokzatán égéstermék-kivezető nem helyezhető el.
(5) A területen a közterületek burkolatát, és berendezéseit különösen az utcabútorokat, a hirdető berendezéseket, a világítótesteket, a pavilonokat, az autóbuszvárókat az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni.
(6) A védett épület hangulatához illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani, különösen az utakat, a hidakat, az átereszeket, a támfalakat. A közműveket föld alá kell helyezni.
41. § (1) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület alakítási tervet kell készíteni, mely tartalmazza
a) a burkolati terveket,
b) a mikroarchitektúra elemeket, és
c) a zöldfelületi kiviteli terveket.
(2) A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a területen az utcai díszburkolatok anyaga kis-, közepes-, vagy nagyelemes burkolat legyen,
b) a kis-elemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kis-kocka kő vagy a nagy-kocka kő jellegéhez hasonlít,
c) a burkolókő színe szürke, antracit vagy homok szín lehet, azzal, hogy legfeljebb a burkolatok harmada esetében eltérő színek is alkalmazhatók,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek, különösen aszfalt, beton, kis- és nagy-elemes beton burkolat.
(3) A közterületeken elhelyezhető utcabútorok és egyéb tárgyak kiválasztásánál vagy tervezésénél és színezési terveinek elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, lehetőleg egyedi tervezésű, vagy alkalmas típusú, illeszkedő, időtálló kivitelűek legyenek,
b) el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,
c) a tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal,
d) a védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része lehet az egyes épületekre elhelyezett felirat, reklámhordozó arculatterve is.
42. § Helyi védettségű építészeti örökségen épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
43. § (1) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.
(2) A területen igazodni kell a meglévő épületek párkánymagasságához.
(3) A területen lévő épület rekonstrukciója során az eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
(4) A tv4 jelű helyi területi védelem alatt álló területen (Mathiász telep) a beépítési jelleg nem változtatható meg. A kialakult előkerthez tartozó építési határvonal egyben építési vonal is.
(5) A tv4 jelű helyi területi védelem alatt álló területen épület bontható.
(6) A tv4 jelű helyi területi védelem alatt álló területen új épület és bővítés a helyi forma- és méretrendnek megfelelően építhető. Helyi forma- és méretrend:
a) legfeljebb 7,5 méteres épületszélesség,
b) oromfalas kialakítás,
c) ikres építési övezetben félnyeregtetős, oldalhatáron álló építési övezetben nyeregtetős épület, csonkakonty, kontytető nem létesíthető,
d) ikres beépítés esetében 25-35 fokos tetőhajlásszög, oldalhatáron álló beépítés esetében 30-45 fokos tetőhajlásszög,
e) az utcai telekhatártól számított négy méteren túl keresztszárny építhető,
f) az utcai homlokzaton erkély, konzolos épülettömeg nem létesíthető,
g) ikerházak utcai homlokzatát egymáshoz hasonlóan, tetőfedését egymással azonosan kell kialakítani.”
(7) A tv1, tv2, tv3 jellel jelölt helyi területi védelem alatt álló területen a zöldfelületek fenntartását, kiegészítését, létesítését az adott tömb (közterületekkel vagy közhasználat elől el nem zárható területekkel határolt területegység) egészére készülő Kertépítészeti terv alapján kell elvégezni.
(8) A Szabályozási terven jelölt helyeken kilátásvédelmet kell biztosítani. A jelölt helyeken az épületek között átlátást kell biztosítani legalább átlagos magasságukkal azonos szélességben.
(9) A régészeti lelőhelyek által érintett ingatlanok helyrajzi számait a rendelet 1. függeléke tartalmazza.
44. § (1) Táji értékek védelme során az e rendeletben meghatározott tv3 jelű helyi területi védelem alatt álló terület (geológiai érték) és értékes fák védelmén túl az önkormányzat helyi természeti értékvédelemről szóló rendeletében meghatározott területek és a rendeletben foglalt előírások betartásával végezhető tevékenység.
(2) A tv2 jelű helyi területi védelem alatt álló területen (magasparti sétány) épület csak a Helyi Építési Szabályzatról szóló önkormányzati rendelet mellékletében kijelölt építési helyen helyezhető el.
(3) A tv3 jelű helyi területi védelem alatt álló területen (geológiai érték) csak a partstabilizáláshoz szükséges mérnöki létesítmények, gyalogutak, információs táblák létesíthetők.
(4) A tv3 jelű helyi területi védelem alatt álló területet zöldfelületként kell fenntartani, a geológiai értékek megtekinthetőségét biztosítani kell.
(5) A rendelet 3. melléklete szerinti értékes fák eltávolítása csak a helyi természeti értékvédelemről szóló rendelet kezelési terve alapján vagy a Szabályozási terven építési hellyel jelölt területről jogerős építési engedély alapján történhet.
9. A helyi egyedi védelemmel érintett elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
45. § Az egyedi védelemben részesített épületek esetében az általános építészeti követelményeket e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
46. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek közvetlen környezetében és területén minden változtatást, beavatkozást, a helyileg védett épület település képi, illetve tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A nem védett környezetben lévő egyedileg védett érték telkén a 8. alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Átalakítás során tilos megváltoztatni az épület
a) tömegét,
b) homlokzatát,
c) anyaghasználatát,
d) jellegzetes formai kialakítását, a falfelületek és nyílászárók arányát.
(4) A homlokzati díszítőelemeket - különösen a műalkotásokat, a tagozatokat, a mozaikokat, a festett díszítéseket, a szobrokat -, az eredeti épület-kiegészítőket, korlátokat, belső nyílászárókat, kapukat meg kell őrizni.
47. § (1) A helyileg védett építészeti értékek megőrzése érdekében az eredeti vagy ahhoz közel álló rendeltetésnek megfelelő használatot fenn kell tartani, vagy a közcélú hasznosítást kell biztosítani.
(2) A védett épület, építmény
a) hagyományos építészeti értékeit, tömegét, tetőformáját és homlokzati jellegét meg kell tartani,
b) eredeti nyílásrendje, a nyílászárók osztása, a díszek, a homlokzati és kiegészítő tagozatok nem változtatható meg, szükség esetén helyreállítandó.
(3) A védett épület bővítése esetén
a) az eredeti tömegforma, homlokzati kialakítás, utcaképi és településszerkezeti szerep nem változhat,
b) a tervezett bővítés a meglévő épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe vissza kell építeni.
(5) A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza. A védelem érdekében elő kell segíteni az ilyen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és belső értékek megtartásával kell megoldani.
(6) Amennyiben az értéket csak az épület tömege képezi, az a bontás után a meglévővel azonos, párkány- és gerincmagasságú és tetőhajlásszögű épülettel pótolható.
48. § (1) A helyi védettségű építészeti örökség használata és fenntartása nem veszélyeztetheti az épület építészeti értékeinek megőrzését.
(2) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak olyan építési, átalakítási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védettségű építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességek nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.
(7) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(8) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
49. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész építészeti értéket nem hordoz,
b) a bontás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(3) A helyi egyedi védettségű épületegyüttesek területén és a helyi egyedi védettségű építmények közvetlen környezetében az adott környezetbe illeszkedő megoldások alkalmazása érdekében, építészeti értékkel nem rendelkező építmény bontható.
50. § (1) Helyi értékvédelmi területek és helyi egyedi védelem alatt álló, e rendelet 4. mellékletében felsorolt építmények, valamint a helyi területi védelem alatt álló, e rendelet 3. melléklete felsorolt területek. A helyi értékvédelmi területek lehatárolását a Szabályozási terv tartalmazza.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló építményt bontani nem lehet, azokat jó karban kell tartani. Az eredeti építményhez toldott részek bontása lehetséges.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény felújítása, átalakítása, bővítése az eredeti építmény kutatása alapján tervezhető.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló építményen külső megjelenésében az eredeti állapotnak megfelelő építési munka végezhető. Az eredeti homlokzatképző anyagokat kell alkalmazni.
(5) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény belső átalakítása a használati igénynek megfelelően végezhető.
(6) Helyi egyedi védelem alatt álló építmény bővítése az eredeti kiképzés szerint végezhető vagy az eredeti építészeti koncepcióval összhangban, formában és méretben annak alárendelve valósítható meg.
(7) Helyi egyedi védelem alatt álló építményre a rálátást parkosítás, új beépítések esetében biztosítani kell.
11. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
51. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a gazdasági területek,
b) a közlekedési- és közműterületek
alkalmasak.
(2) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére – a (1) bekezdésben foglaltak területek kivételével –
a) a helyi értékvédelemmel érintett területek,
b) a településképi szempontból meghatározó területek,
nem alkalmasak.
(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint
a) a lakó (kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) bekezdés b) pontjában nem szereplő különleges területek,
e) a zöldterületek,
f) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,
g) a vízgazdálkodási területek,
h) a természetközeli területek,
i) az (1) bekezdés d) pontjában nem szereplő különleges beépítésre nem szánt területek
nem alkalmasak.
12. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
52. § (1) Kizárólag olyan reklámhordozó helyezhető el, amely
a) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült,
b) nem korrodálódik,
c) állékony,
d) karbantartása könnyű,
e) nem használ élénk színeket,
f) másik reklámhordozót nem takar el.
(2) A reklám, reklámhordozó folyamatos karbantartásáról és megfelelő esztétikai állapotban való megjelenéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. Ennek elmaradása esetén - előzetes írásbeli felszólítás és teljesítési határidő biztosítás után – a közterület kezelője a reklámot, reklámhordozót a tulajdonosa költségére eltávolíthatja.
(3) Reklámhordozó 50 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el, azonban minden üzlet számára biztosítani kell legalább egy reklámhordozó kihelyezését.
(4) Építési reklámháló kihelyezésére az építési tevékenység időtartamára akkor van lehetőség, ha
a) a felújítás megkezdésének időpontja az építési naplóba történt bejegyzéssel igazolható,
b) építési napló vezetési kötelezettség nem áll fenn, azonban az érintettek vállalják azt, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését.
(5) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés kihelyezése évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen megengedett.
53. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
(2) Amennyiben cégérek és hirdetőtáblák utólagos elhelyezésénél az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.
(3) Az épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
54. § Közvilágítási, hírközlési berendezésen, oszlopon, egyéb közmű berendezésen kizárólag tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz helyezhető el, melynek száma oszloponként, berendezésenként legfeljebb 1 darab, mérete legfeljebb 1,0 m2 lehet.
55. § (1) Megállítótábla
a) kizárólag
aa) akciós termékek hirdetése,
ab) rendezvények, programok népszerűsítése, hirdetése, vagy
ac) standolás, szervezés céljából
megengedett, és
b) legfeljebb A0-ás méretű lehet.
(2) Megállító tábla csak ott helyezhető el, ahol a balesetmentes közlekedés biztosítva van, és az elhelyezés a gyalogos forgalmat nem akadályozza.
(3) Reklámhordozóként utánfutó közterületen, vagy közterületről látható módon nem helyezhető el.
(4) Totemoszlop és zászlótartó nem helyezhető el
13. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
56. § Az egyéb műszaki berendezések esetén a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő, arányos, esztétikus és a funkcióját tükröző kialakítás alkalmazható.
57. § Az egyéb műszaki berendezések anyaghasználata tekintetében
a) nem rozsdásodó;
b) minőséget képviselő;
c) könnyen karbantartható;
d) élénk színeket nem használó;
e) az épület vagy építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló anyag használható.
58. § (1) Védett és településképi szempontból meghatározó területen a közműlétesítmények, különösen a nyomvonalas létesítmények, az elektromos transzformátor, a közvilágítási kapcsolószekrény, a távközlési elosztószekrény, a gáznyomásszabályzó elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.
(2) Védett és településképi szempontból meghatározó területen
a) vezetékes elektronikus és hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett,
b) a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni.
59. § Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella)
a) meglévő közműoszlopokon,
b) épületek tetőszerkezetén takart módon helyezhető el.
60. § (1) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható.
(2) Homlokzati napelem elhelyezésének igazodnia kell az épület nyílásméretéhez és kiosztásához.
(3) Védett épületen homlokzati napelem nem helyezhető el.
61. § Műszaki berendezés homlokzaton történő elhelyezésének
a) illeszkednie kell a homlokzat képébe,
b) a középmagas, valamint a legalább öt önálló rendeltetési egységet magába foglaló többszintes épület esetében azonos rend szerint, az épület minden részén egységesnek kell lennie,
c) takart módon kell történnie.
d) helyi védelemmel érintett épületeken a településképi jelentőségű útvonal felőli oldalon közterület felől látható módon klíma berendezés kültéri egysége nem helyezhető el.
14. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
62. § (1) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,
b) tervezett tevékenység rövid leírása;
c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása.
(2) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
b) a konzultációt kérő kérdései, települési főépítész válaszait, felvetett javaslatok
(3) A szakmai konzultáció során a települési főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(4) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
15. A településképi véleményezési eljárás
63. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 5. melléklete tartalmazza.
64. § Az eljárás során a tervdokumentáció tartalmát a települési főépítész ellenőrzi.
65. § A polgármester a települési főépítész álláspontja alapján ad véleményt.
66. § (1) A településképi véleményezési eljárás során
a) településrendezési eszköznek való megfelelés tekintetében vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek és illeszkedési szabályoknak,
b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
ba) a földszinti alaprajz, a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, akadályozza vagy nem zavarja-e a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
c) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy építmény
ca) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
cb) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
cc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,
cd) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozást és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatot,
ce) a közterület fölé benyúló építmény-része, szerkezete és berendezése befolyásolja-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.
d) vizsgálni kell, hogy
da) – amennyiben sor került rá – figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során készült emlékeztetőben foglaltakat,
db) amennyiben da) pontban foglalt emlékeztetőben foglaltak mellőzésre kerülnek, az eltérő megoldás azzal egyenértékű vagy kedvezőbb-e,
e) vizsgálni kell, hogy a kérelem tárgya megfelel-e a rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés a)–e) pontjaiban szereplő szempontokat a települési főépítész véleményének kikérésekor is figyelembe kell venni.
16. A településképi bejelentési eljárás
67. § A településképi bejelentési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 6. melléklete tartalmazza.
68. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építési tevékenységet megelőzően,
a) az építésügyi hatósági engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében,
b) a reklámok elhelyezése tekintetében, a reklámelhelyezést megelőzően,
c) az építmények rendeltetésének megváltoztatása tekintetében, a rendeltetés-változtatást megelőzően.
69. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt legalább 15 nappal a tevékenység tervezett megkezdése előtt kell benyújtani a polgármesterhez.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a települési főépítész szakmai álláspontját megismerve hatósági határozatban dönt.
(3) A települési főépítész a bejelentéssel érintett építmény szabályossága tekintetében kikérheti a Képviselő-testület egyéb szerveinek álláspontját, azzal, hogy a kiadott hatósági határozat nem mentesít az egyéb vonatkozó jogszabályok betartása alól.
(4) A településképi megfelelőség körében a rendeletben foglalat településképi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra:
a) a településképi megfelelőség körében elsősorban
aa) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,
ab) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés,
ac) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja,
ad) közterület mentén az épület kialakításának módja, feltételei,
ae) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei, valamint
af) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdetőberendezések kialakítása.
b) a kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelés,
c) a környezet kialakult illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
d) a tervezett jövőbeli beépítéshez történő illeszkedés,
e) a kialakult magassági adottságokhoz történő illeszkedés
f) a reklám-, illetve hirdető-berendezések kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak és követelményeknek való megfelelés.
(5) A polgármester döntésében nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha a tervezett építési munka:
a) a helyi területi védettség esetén a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár;
b) a helyi területi védettség esetén a településkép feltárulása szempontjából zavaró megjelenésű, színű, formájú, a település általános építészeti színvonalát rontja;
c) egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatainak, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár;
d) bármely védettségi és településképi szempontból meghatározó kategória esetén a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték vagy településkép megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.
(6) A polgármester döntésében:
a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,
b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,
c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését, a portálokon és nyílászárókon elhelyezett reklámgrafikák megjelenését;
d) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását;
e) előírhatja és korlátozhatja reklámhordozók, hirdetőfelületek, hirdető berendezések, cégérek, cégtáblák, címfeliratok elhelyezésének módját és formáját.
17. A településképi kötelezés, a településképi kötelezési eljárás a településképi bírság
70. § (1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése, így különösen:
a) szakmai konzultáció elmulasztása,
b) települési véleményezési eljárás elmulasztása,
c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
e) településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítése.
(2) Településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítésének minősül különösen:
a) helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,
c) építmény, építményrész vonatkozásában, ha annak:
ca) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése kopott,
cb) nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,
cc) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus település képet rontja,
cd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ce) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően használják,
cf) az építkezéssel érintett telek és környezete az építés ideje alatt nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,
71. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész
a) felújítására,
b) átalakítására,
c) elbontására,
d) a több egységből álló építmények homlokzatainak, kirakatszekrényeinek, feliratainak, reklámberendezéseinek összehangolt építészeti-műszaki tervezésére és kivitelezésére,
e) a rossz műszaki állapotban lévő, a település képet rontó építmények külső helyreállítására és színezésére,
f) a jogszabályok előírásaival ellentételesen – de 10 évnél nem régebben – elhelyezett, felszerelt pavilonok, sátrak, elmozdítható (térelemes vagy kerekes) építményjellegű szerkezetek, árusítás vagy szolgáltatás céljára használt, üzlethelyiségtől független védőtetők, szabadtéri pultok, asztalok, hirdető- vagy reklámberendezések és más szerkezetek eltávolítására,
g) az egységes utcakép biztosítása, a telek településképileg megfelelő állapotának megőrzése, vagy a közterület és a szomszédos ingatlanok – a telken folytatott tevékenység miatt szükségessé váló – védelme céljából a telek bekerítésére, vagy a telek kerítésének elbontására, bekerítésének elhagyására, és helyette a telekhatár kertészeti eszközökkel (sövénnyel, rézsűvel, kis támfallal) történő megjelölésére kötelezheti.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg a polgármester az ingatlan tulajdonosát 1.000.000,-Ft-ig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településképi bírság megfizetésére kötelezheti.
(3) Amennyiben a tulajdonos megszegi a kötelezésben foglaltakat, 1.000.000,-Ft-ig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településképi bírság megfizetésére sújtandó.
(4) Amennyiben a tulajdonos a helyi védelem alatt álló épületet vagy építményt jogsértő módon elbontja, a kiszabható legmagasabb településképi bírsággal sújtandó.
(5) Amennyiben a visszaállítás nem lehetséges akkor csak az eredeti épület alapterületének 50%-a építhető be új épülettel. A korlátozást az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
(6) A késedelmes bejegyzés, vagy annak elmaradása a korlátozás fennállásának tényét nem érinti.
72. § A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot az Önkormányzat bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.
18. A helyrehozatali kötelezettség
73. § A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre a polgármester hatósági döntésében helyrehozatali kötelezettség írható elő a településképben megjelenő (közterületről látható, közterület felőli rálátással érintett) építmény(ek)re.
74. § A helyrehozatali kötelezettségnek tartalmaznia kell:
a) az építmény beazonosítására alkalmas adatait (cím, helyrajzi szám, alaptérképi elhelyezkedés);
b) a helyrehozatali kötelezettség címzettjét, aki az építménynek helyet adó ingatlan tulajdonosa;
c) a helyrehozatali kötelezettség által érintett szerkezet, arculati elem leírását, vagy a teljes építmény megnevezését;
d) a helyrehozatal teljesítésének végső határidejét;
e) a határidő meghosszabbításának lehetőségeit, indokait;
f) a helyrehozatal kivitelezéséhez nyújtható önkormányzati támogatás lehetőségét és feltételeit; valamint
g) a helyrehozatal nem teljesítésének szankcióit (pl. településképi kötelezés, településkép-védelmi bírság).
19. Záró rendelkezések
75. § (1) E rendelet 2017. december 31. napján lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.
76. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi véleményezési eljárásról szóló 14/2014.(X.07.) önkormányzati rendelet.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 8/2015. (VI.30.) önkormányzati rendelet.
(3) A rendelet hatálybalépésének napjától nem alkalmazhatóak Balatonvilágos Község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 20/2013.(XII.31) önkormányzati rendeletének településképi követelményt megfogalmazó előírásai.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
1. függelék a 6. melléklethez
A 4. § (4) bekezdését a Balatonvilágos Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 3.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.