1. § (1) Az Önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozó forgalomképtelen vagyontárgynak minősülnek a rendelet 1. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

(2) Az önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű és ezáltal forgalomképtelen törzsvagyona körében tartozó vagyonelemeket a 2. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonelemeinek jegyzékét a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4) Az önkormányzat üzleti vagyonának jegyzéket a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

2. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésüknek sérelmét nem eredményeheti, elidegenítésökre e rendelet keretei között akor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettekl jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tényállás megállapítása a képviselő-tstület kizálagos hatáskörébe tartozik.

(3) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

3. § Az önkormányzat vagyonát a számviteli törvény és az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően tartják nyilván. A számviteli nyilvántartást úgy kell megszervezni -a főkönyvi számlák további bontásáva, vagy részletező, analitikus nyilvántartás vezetésével-, hogy abból kitűnjön

4. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról ingatlan-katasztert kell vezetni. Az önkormányzati ingatlanvagyon nyilvántartása a számviteli nyilvántartás szerint bruttó értékben történik. A kataszterben szereplő adatoknak meg ekll egyezniók a földhivatali ingatlan-nyilvántartásának azonos adataival, illetve a vagyon üzemeltetőjének számviteli nyilvántartásával. A kataszter elkülönítetten tartalmazza -törzsvagyon (forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes) és üzleti vagyon szerinti bontásban- az ingatlanra vonatkozó főbb adatokat, továbbá, ha rendelkezésre áll, az ingatlan számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értéké, értékbecslés esetén a becsült értéket.

(2) A kataszter ellenőrizhetőségét biztosítja azingatlanokról vezetett kataszteri napló. Az ingatlanvagyon kataszter elkészítéséről, fogyamatos vezetéséről a Jegyző gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat tulajdonába keürlő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyeztetéséről a Polgármester gondoskodik.

(4) Ha az Önkormányzat vagyona új vagyontárggyal gyarapszik a szerzéssel egyidejűleg a képviselő-testületi ülésen kell dönteni a vagyontárgy valamely típusba történő besorolására vonatkozóan.

(5) Ha az ingatlan forgalomképességében változás történik -a Képviselő-tstület döntésének megfelelően- az ingatlan új besorolását a vagyonkimutatásban és az ingatlanvagyon kataszerben át kell vezetni a kialakuló ingatlan-nyilvántartási állapotnak megfelelően.

(6) Az önkormányzat a kataszterről adatokat szolgáltat -a Magyar Államkincstáron keresztül- a Központi Statisztikai Hivaal részére.

5. § (1) Az önkormányzati vagyont az éves zárszámadáshoz csatol vagyonmérlegben kell kimutatni.

(2) A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő -az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. §. (2) bekezdés c) pontjában meghatározott- vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben.

(3) A vagyonkimutatás a könyvviteli mérleg alapján, a tárgyi eszközök és a befektetett pénzügyi eszközök esetében arab számmal, az egyéb eszközök- és forráscsoportok esetében római számmal jelzett tételek szerinti tagolásban tartalmazza az önkormányzat vagyonát törzsvagyon (forgalomképtelen -a kizárólagos, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű-, korlátozottan forgalomképes), illetve üzleti vagyon bontásban.

(4) Az önkormányzati intézmények vezetői a vagyonkimutatás összeállításához, valamint a vagyonkimutatásban nyilvántartott ingatlanok adatainak az önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanvagyon kataszterében szerplő ingatlanok adataival való egyezősége érdekében kötelesek adatot szolgáltatni, az éves költségvetési beszámoló számszaki adatainak leadására megadott határidőig.

6. § Az önkormányzat vagyongazdálkodásának közép- és hosszú távú célkitűzéseit az önkormányzat vagyongazdálkodási tervében köteles meghatározni.

7. § A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezésnek minősül az Önkormányzat tulajdonában álló dolog, vagy az Önkormányzatot illető vagyonelem tekintetében fennálló jog vagy kötelezettség megváltoztatása, illetve megszüntetése, így különösen:

8. § (1) Az Önkormányzatot a törvényben meghatározott eltérésekkel megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet előírásai szerint:

(3) Az önkormányzati tulajdon feletti tulajdonost megillető rendelkezési jog gyakorlására 3 millió Forintot el nem érő értékű vagyonelem esetén a Polgármester, 3 millió forint értékhatár fölött a rendelkekzési jogok gyakorlására a Képviselő-testület jogosult, amennyiben e rendelet ettől eltérően nem rendelkezik.

(4) Egyes, tulajdonosi jogok gyakorlása körében felmerült feladatokat a Képviselő-testület rendelkezései szerint a Képviselő-testület hivatala, vagy a Képviselő-testület által megbízott természetes vagy jogi személy, illetve ezek jogi személyiség nélküli szervezetei is elláthatnak. Ez azonban nem minősül a tulajdonosi jogok átruházásának.

(5) A Képviselő-testület képviseletében a Polgármester jár el, aki e jogát törvényben meghatározottak alapján, a polgári jog szabályainak megfelelően átruházhatja.

9. § (1) A Képviselő-testület – ha jogszabály elétrően nem rendelkezik – indokolt esetben dönthet a vagyontárgy forgalomképességének megváltoztatásáról.

(2) A funkcióját vesztett vagyont a funkcióvesztéssel egyidejűleg, vagy az Önkomrányzat tulajdonába kerülő vagyont a megszerzéssel egyidejűleg minősíteni kell, meghatározva azt, hogy a vagyontárgy az Önkormányzat törzsvagyonába, vagy forgalomképes üzleti vagyoni körébe kerül besorolásra.

(3) Az önkormányzti költségveetési szervek használatában lévő, a költségvetési szerv alaptevékenysége ellátásához nem szükséges, vagy feleslegessé váló ingatlanvagyon tekintetében a Képviselő-testület dönt az ingatlan további hasznosításáról.

10. § (1) az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, egyéb módon történő hasznosítására (kivéve a bérbe vagy használatba adást) és megterhelésére, valamint bármilyen idegen vagyontárgy megszerzésére irányuló döntést megelőzően adz adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

(2) A vagyontárgy feletti tulajdonosi jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve – ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik – a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy, a rendelet értékhatárra – és ez alapján a tulajdonosi jog gyakorlójának meghatározására – vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

11. § (1) Követelésekről lemondani a jelen fejezetben foglalat eljárási szabályok betartásával az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet 1. § (1) bekezdésében meghatározott behajthatatlannak minősülő követelés esetén, valamint méltányosságból, továbbá bban az esetben lehet, ha lemondás a követeléssel összevethető mértékű előnyökkel jár.

(2) Behajthatatlan követelésekkel kapcsolatos eljárás:

12. § (1) Az önkormányzat követeléseiről való lemondásról a Polgármester határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékét nem haladja meg.

(2) Az önkormányzat követeléseiről való lmeondásról a Képviselő-testület határoz méltányosságból, ha a követelés egyedi értéke a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékét meghaladja. Méltányosság gyakorlására a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét meghaladó követelés elengedése esetén nincs lehetőség.

(3) A Képviselő-testület jogosult a követelésről való lemondásról szóló döntés meghozatalára, ha lemondás a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnyökkel jár a költségvetési törvényben megállapított kis összegű követelés értékének ötszörösét meghaladó követelés elengedése esetén.

(4) Az (1)-(3) bekezdésekben rögzítettek nem terjednek ki az adók módjára behajtandó követelésekre. A behajthatatlan követelésnek minősülő adótartozásokat az adóhatóság „az adózás rendjéről” szóló 2003. évi XCII. törvényben meghatározottak szerint törli.

13. § (1) Az 1,5 M Ft értéket meghaladó önkormányzati vagyo elidegenítése, használatba- vagy bérbe adása főszabályként nyilvános versenyeztetési eljárás eredményeként, az összességében legelőnyösebb jánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával történhet.

(2) A rendeleet hatálya a lá tartozó vagyonelemeket értékhatártól függően a tualjdonosi jogok gyakorlója jelöli ki értékesítésre vagy egyéb müdon történő hasznosításra az alábbi tartalommal: - a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése – forgalmi érték megjelölése – a hasznosítás módja – a (3) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladó vagyonelem hasznosítása esetén a pályázati feltételek meghatározása.

(3) A versenyeztetési eljárás szabályit külön jogszabályban nem szabályozott esetekben a Képviselő-testület által jóváhagyott, e rendelet 6. mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzat tartalmazza.

(4) az (1) bekezdésben megjelölt értékhatár 1,5 millió Ft alatt a versenyeztetés nem kötelező.

14. § (1) Bármely vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes megszerzésére vonatkozó nyilatkozat megtételre a 7. § (3) bekezdése szerinti értékhatároknak megfelelően a Polgármester, illetve a Képviselő-testület jogosult.

(2) Ha az ingatlanvagyon tulajdonjogáról az Önkormányzat, vagy intézménye javára lemondtak, a vagyon csak abban az esetben fogadható el, ha az Önkormányzat, illetve az intézmény a vagyon elfogadásával együtt járó tulajdonosi kötelezettsége teljesítésére képes.

(3) Ha az Önkormányzat el kívánja idegeníteni az elfogadott és az intézmény vagyonkezelésébe adott ingatlant, a befolyó bevétel az intézmény költségvetésén kívüli bevételét képezi.

(4) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás, amelynek ismert terhei elérhetik, vagy meghaladhatják a felajánlott vagyon forgalmi értékét.

15. § (1) A forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát az Önkormányzat – a Polgármesteri hivatal, az Önkormányzat intézményei, gazdasági társaságai – rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas állapotban köteles megőrizni, fenntartásáról, pótlásáról, működéséről gondoskodni.

(2) A törzsvagyon használati jogát, illetve üzemeltetési feladatait azok az önkormányzati gazdálkodó szervek gyakorolják, melyek a rendelet hatályba lépésekor közszolgálatatást teljesítettek, illetve azok a jogi és természetes személyek, akiket a Képviselő-testület a használatára az Nvtv. alapján vagyonkezelői vagy egyéb szerződéssel feljogosít (továbbiakban: jogszerű használók.)

(3) Az önkormányzati költségvetési szervek és egyéb jogszerű használók a rájuk bízott forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladataik sérelme nélkül e rendeletben foglalta szerint hasznosítják.

16. § (1) Az önkormányzati törzsvagyonába tartozó vagyon tulajdonjogát nem érintő hasznosításról: a) amennyiben a vagyontárgyak hasznosítására irányuló szerződések időtartama az egy évet nem haladja meg a Polgármester, b) egy évet meghaladó időtartamra történő szerződés megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A törzsvagyon hasznosítására vonatkozó döntés meghozatalára azokban az esetekben, amelyben az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatóak a 8. § (3) bekezdésének szabályai az irányadóak.

(3) A hasznosítás bevétele a törzsvagyon megtartására, gyarapítására, állagának megóvására fordítandó.

17. § (1) Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonnyilvántartásában szerepel.

(2) Az Önkormányzat intézményei részére a Képviselő-testület a működéshez szükséges vagyo használatát a feladat ellátásához szükséges és elégséges mértékben biztosítja.

(3) Az Önkormányzat intézményei a jó gazda gondosságával jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére és a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartásra.

(4) Az Önkormányzat intézményeitől a vagyoni eszközök hasznosításána kjogát a Képviselő-testület megvonhatja, ha az a feladat ellátásának veszélyeztetése nélkül az önkormányzati célok megvalósítását hatékonyabban szolgálja.

(5) Az intézmény vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és a gazdaságos működtetéséért.

(6) Az intézmény a használatában lévő feleslegessé váló ingó vagyontárgyait a selejtezési szabályzatában megfogamazottak szerint hasznosíthatja.

(7) Az intézmény használatában lévő, átmenetileg feleslegesség vált vagy kihasználatlan vagyontárgyait határozott időre történő bérbeadás útján hasznosíthajta.

(8) Az önkormányzati intézmény vezetője az alapító okiratban meghatározott tevékenységi körön belül, az alaptevékenység sérelme nélkül önállóan dönt ingatlan, ingatlanrész ellenérték fejében legfeljebb egyévi időtartamra történő bérbe-, illetve használatba adásáról.

(9) Ingatlan, ingatlanrész ismételt, azonos szervezettel történő, vagy egy évnél hosszabb, de legfeljebb ötévi időtartamra történő bérbe-, illetve használatba adásához a Képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges.

(10) A Képviselő-testület dönt az önkormányzati intézmény és használó szervezet között kötendő önkormányzati vagyont érintő olyan megállapodás jóváhagyásáról, mely edgyidejűleg tartlamazza a használó szervezetnek az önkormányzati intézmény címére történő székhely, valamint elephely bejegyzéséhez szükséges tulajdonosi hozzájárulást is.

18. § (1) A törzsvagyonon kívül egyéb vagyon körébe tartozó vagyontárgyak természetes személyek és átlátható szervezetek részére egyarán elidegeníthetők, használatba adhatók, vagy egyéb müdon hasznosíthatók, illetve tőlük megszerezhetők.

(2) Az üzleti vagyon hasznosítására a 8. § (3) bekezdése szerinti értékhatároknak megfelelően a Polgármester, és a Képviselő-testület jogosult.

(3) A vagyon egyedi forgalmi értékének meghatározását szakértői véleménnyel kell alátámasztani.

(4) Értékhatártól függetlenül a Képviselő-testület hatásköre az Önkormányzat feladat és hatáskörének változásával összefüggésben a hsználat jogának más Önkormányzat vagy állami szerv részére történő átadását, illetve e szervektől történő átvételét szolgáló megállapodás jóváhagyása, továbbá az önkormáyzati vagyon bármely módon történő megterhelése.

19. § (1) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelésbe adása:

(2) A Képviselő-testület, mint az önkormányzati vgyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlója közfeladat ellátásához kapcsolódva az Önkormányzat vagyontárgyait, azok hasznosítását – vagyonkezelési szerződéssel – az Nvtv. és e rendelet keretei között másra bízhatja. A vagyonkezelő – törvény keretei között – a tulajdonos nevében, a szerződés szerint gyakorolja a tulajdonosi jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségeit.

(3) Azon vagyonelemek nevesített jegyzékét, amelyekre vagyonkezelői szerződés köthetú a rendelet 5. melléklet tartalmazza.

(4) Az önkormányzati vagyon vagyonkezelői szerződéssel történő átengeését ingyensen biztoístja a vagyonkezelő részére.

(5) A vagyonkezelő a részére vagyonkezelésbe átadadott vagyonelemekre köteles vagyonbiztosítást kötni, a vagyon állagát megóvni, a szükséges karbantartásról gondoskodni.

(6) A vagyonkezelőt a vagyonkezelésbe vett vagyonnal kapcsolatban megilletik a tulajdonos jogai és terhelik a tulajdonos kötelezettségei azzal, hogy

(7) A vagyonkezelő köteles teljesíteni a vagyonkezelésbe vett vagyonnal kapcsolatban a jogszabályokban, valamint a vagyonkezelési szerződésben előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási, beszámolási és elszámolási kötelezettségeket.

(8) A vagyonkezelő köteles írásban adatot szolgáltatni a vagyonkezelésbe adó részére a vagyon bruttó értékének változásáról, az értékcsönnekésről évente egy alkalommal.

(9) Nagy értékű vgyontárgy esetén a selejtezést a vagyonkezelésbe adó végzi a vagyonkezelésbe vevő javaslata alapján.

(10) A vagyonkezelő a saját költségén a vagyonkezelésbe adó előzetes írásbeli engedélye alapján jogosult a vagyonkezelésbe vett ingatlant átalakítani, értéknövelő beurházást, felújítást végezni. A beruházás, felújítás érékét a vagyonkezelőnek bizonylatokkal kell igazolnlia a vagyonkezelésbe adónak.

(11) Az önkormányzat, mint tulajdonos évente egy alkalommal ellenőrizhető a vagyonkezelésbe adott vagyon állapotát, rendeltetésszerű használatát.

20. § (1) A vagyonkezelési szerződésben az önkormányzati döntést figyelembe véve meg kell határozni:

(2) Ingatlanvagyon esetében a vagyonkezelői jog létrejöttéhez annak az ingatlan nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlan nyilvántartásba nem jegyeztethető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja.

21. § (1) A vagyonkezelő a rábízott vagyont – az önkormányzat kötelező feladatainak sérelme nélkül – e rendelet és a hatályos jogszabályok szerint, illetve a vagyonkezelési szerződésében foglaltak szerint a jó gazda gondosságáva kezeli.

(2) A vagyonkezelő jogosult a vagyon birkolására, használatára és hasznosítására

(3) A vagyonkezelő a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályi kötelezettségein túl köteles

(4) A vagyonkezelői jog ellenérékeként figyelembe vehető ellenszolgáltatás különösen: a vagyontárgy értéknövelő felújítása, illetve ilyen beruázás. Az ellenszolgáltatás vagyonkezelési szerződésben rögzített ellenértékének ÁFA fizetési kötelezettségét a vagyonkezelőre kell hárítani.

(5) A vagyonkezelő az átvállalt feladatok ellátását saját szervezete útján, vagy a szerződésben foglalt felhtalmazással – más személye közreműködéséve llátja el. A közreműködő eljárásáért úgy felel, mintha maga járt volna el.

22. § (1) A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét a Polgármester - ellenőrzi.

(2) A tulajdonosi ellenőrzés célja az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás vizsgálata, különösen: az önkormányzati vagyonnyilávntartás hitelességének, teljességének és helyességének biztosítása, továbbá a jogszserűtlen, szerződésellenes, vagy a tulajdonos érekeit sértő, illetve az önkormányzatot hátrányosan érintő vagyongazdálkodási intézkedések feltárása és ajogszerű llapot helyreállítása.

(3) A Polgármester, illetve a Polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri hivatal a tulajdonosi ellenőrzés keretében jogosult:

(4) A Polgármester, illetve a polgármester felhatalmazásával a Polgármesteri Hivatal a tulajdonosi ellenőrzés során köteles:

(5) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője jogosult:

(6) Az ellenőrzött vagyonkezelő, illetve képviselője köteles:

(7) A Polgármester az adott évben elvégzett tulajdonosi ellenőrzésének legfontosabb megállapításairól, összefoglaló jelentésben a – azárszámadással egyidejűjleg – tájékoztatja a Képviselő-testületet.

23. § (1) A vagyonkezelői jog megszűnik:

(2) A felmondási idő jogszabály, vagy a felek eltérő rendelkezése hiányában:

(3) A vagyonkezelői jog megszűnésekor gondoskodni kell a kezelői jog ingatlan nyilvántartásból való törléséről.

(4) A vagyonkezelési szerződés hatálya alá tartozó vagyontárgyak körének megváltozása esetén a vagyonkezelő a változás bekövetkezésétől számított 8 napon belül köteles kezdeméynezni a szerződés módosítását.

24. § (1) Gazdasági társaság alapítására és megszüntetésére- az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult

(2) Azon gazdasági társaságokban, amelyekben az Önkormányzat legalább többségi befolyással rendelkezik, valamint azon többszemélyes, de nem többségi befolyású önkormányzati tulajdonú társaságokban, amelyekkel az Önkormányzat közszolgáltatási szerződést kötött, a legfőbb szerv hatáskörébe tartozó, tulajdonost megillető alábbi jogokat a Képviselő-testület gyakorolja:

(3) Az Önkormányzat többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságok legfőbb szervének hatáskörébe tartozó, a (2) bekezdésben nem szabályozott eseteiben a tulajdonosi jogokat a Polgármester gyakorolja

(4) A (2) bekezdésekben felsorolt hatáskörökben gyakorolt döntések meghozatalát megelőzően – a (2) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével – a vezető tisztségviselők, valamint Felügyelő Biziottság véleményét írásban kell megkérni, a társaságok alapító okiratában (társasági szerződés, alapszabály) oglaltaknak megfelelően.

(5) Az egyéb Önkormányzati részvétellel működő gazdasági társaságokban az Önkormányzatot, mint tulajdonost megillető jogokat a Polgármester gyakorolja.

25. § (1) Kizárólagos képviselő-testületi döntést igénylő vagyoni kötelezettségek:

26. § (1) Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Aba Város Önkormányzat vagyonáról, a vagyontárgyak feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról szóló 9/2017. (V.31.) önkormányzati rendelet.