Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Hatályos: 2018. 01. 01- 2023. 06. 30Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2017. (XII.20.) önkormányzati rendelete
A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL
Szada Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása és értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet célja Szada épített környezetének és sajátos településképének megőrzése és szakszerű alakítása érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények és a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával kapcsolatos szabályok megállapítása.
(2) Rendelet mellékletei az 1. számú melléklet: Műemlékek és helyi védett épületek, építmények jegyzéke a 2. számú melléklet: Szada településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolása a 3. számú melléklet: Javasolt növényfajok jegyzéke és telken belüli beültetési útmutató a 4. számú melléklet: Tiltott növényfajok jegyzéke az 5. számú melléklet: Kérelem településképi bejelentési eljáráshoz - Hirdetmény és Hirdető-berendezés elhelyezéséhez.
2. § (1) A helyi védelem célja Szada településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség települési szinten kiemelkedő értékű elemeinek védelme.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi egyedileg védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. § Az eltérő karakterű területek településképi formálásakor kiemelt cél a meglévő építészeti és településképi értékek, a karakter védelme és ezzel egyidejűleg annak elősegítése, hogy a megvalósuló építési tevékenység új értékek teremtésével járjon együtt, a meglévő településképet gazdagítsa, annak jó irányú változását eredményezze.
4. § (1a) E rendelet területi hatálya Szada Nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.
(1b) A rendelet hatálya alá tartozó területen:
a) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a település-rendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel,
b) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed valamennyi Szadán reklámot, reklámhordozót, óriásplakátot és molinót elhelyezni szándékozó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
5. § (1) E rendelet előírásait:
a) 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások során,
b) a lakóépület építésének egyszerű bejelentésével megvalósuló,
c) és az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén alkalmazni kell.
2. Értelmező rendelkezések
6. § E rendelet alkalmazásában
a) a) Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem.
a) b) Örökségvédelmi érték: a védett területek, a védett értékek, az országosan védett örökségvédelmi értékek összefoglaló megnevezése.
(3) c) Természeti érték: a védelem alatt álló természeti értékek összefoglaló megnevezése (Országos védettségű terület, Egyéb védettségi kategóriák és területek, Ökológiai hálózat).
3. A helyi védelem célja és feladata
7. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az Önkormányzat a közigazgatási területén található, Szada szempontjából kiemelkedő és magasabb szintű örökségvédelmi védettséggel nem rendelkező építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A védett értékek Szada kulturális kincsének részei, ezért fenntartásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk, megőrzésük és megfelelő bemutatásuk közérdek.
(3) A védett értékek védelme a településen működő minden szervezetnek és minden polgárának kötelessége.
(4) A település építészeti értékek védelmének feladata különösen:
a) különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, építészeti, történeti, régészeti, művészeti, műszaki szempontból védelemre érdemes területek, építmények, épületrészek, épületegyüttesek, műtárgyak, (együtt: védett érték) körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása és a közvéleménnyel történő megismertetése;
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, a károsodás megszüntetésének elősegítése.
4. A helyi védelem fajtái
8. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) A helyi védelem alá helyezett értékeket az 1. melléklet tartalmazza.
(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot,
településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) szoborra, képzőművészeti alkotásra, valamint
c) az a)-b) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telekre annak egészére vagy részére is ki terjedhet.
5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűntetésének szabályai
9. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – az önkormányzathoz írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat részletes indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
d) a védettség megszüntetését megalapozó örökségvédelmi szakértő által készített 1 évnél nem régebbi értékvizsgálatot.
10. § (1) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) szobor, képzőművészeti alkotás esetén az élő ismert alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket,
d) az illetékes építésügyi hatóságot.
(2) A helyi védelem alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról az Önkormányzat honlapján 30 napon belül tájékoztatást kell közzétenni, továbbá írásban értesíteni kell az (1) bekezdésben meghatározott érdekelteket.
(3) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek, az észrevétel nyilvános.
11. § (1) A Védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát
c) a védett érték azonosító adatait (ismert alkotó megnevezése)
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester, az általa megbízott szakember, vagy a főépítész gondoskodik.
6. Képviselő-testületi döntéssel összefüggő feladatok
12. § A helyi védettség alá helyezésre, módosításra, vagy megszüntetésre irányuló kezdeményezésekről, javaslatokról azok beérkezése esetén főépítész bevonásával a Képviselő-testület dönt.
13. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését vizsgáló értékvizsgálatnak és az érdekeltek észrevételeinek. Amennyiben a főépítész egyértelműen megállapítja, hogy a helyi védelemre vonatkozó kezdeményezés tárgya egyértelműen nem építészeti érték, akkor a kezdeményezésről főépítész bevonásával a Képviselő-testület külön értékvizsgálat nélkül is dönthet.
(2) Értékvizsgálatnak tekinthető a 10 évnél nem régebbi településrendezési eszközök megalapozó vizsgálatának vonatkozó munkarésze, vagy külön műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített értékvizsgálat.
(3) Az elkészült értékvizsgálat nyilvános dokumentum, azzal kapcsolatosan írásban bárki észrevételt tehet.
(4) Helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezés esetén a megszüntetést megalapozó műemléki szakértői névjegyzékben szereplő szakértő által készített értékvizsgálat elkészíttetése a kezdeményező kötelezettsége.
(5) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban értesíteni kell az érdekelteket.
(6) A helyi egyedi védelem alá helyezést elrendelő önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 120 napon belül a polgármester kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését. A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti.
14. § Amennyiben egy helyi egyedi védelem alatt álló értéket műemléki védelem (beleértve a nyilvántartott műemléki értékeket) alá helyeznek, annak közzétételével egyidejűleg a helyi egyedi védelem megszűnik. Ebben az esetben a polgármester kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a helyi egyedi védelem jogi jellegként való törlését.
15. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értéket egységes táblával meg lehet jelölni.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik.
(3) A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az Önkormányzat feladata.
7. A helyi értékekkel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
16. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) A helyi értékek használata és fenntartása nem veszélyeztetheti azok építészeti értékeinek megőrzését.
17. § A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak pozitív főépítészi szakmai konzultáció során az Önkormányzat ajánlása szerint lehet.
18. § (1) A védett értékek eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását, építészeti díszítő elemeit egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhatását, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani esetleges bontás esetén a védett részeket eredeti formában visszaépíteni.
19. § (1) Ha a védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg forma elemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(2) Védett érték felújítása során az épület új kortárs építészeti elemmel is kiegészíthető, amennyiben a kiegészítés nem károsítja a védett értéket és ahhoz új építészeti értéket ad.
8. A védettséggel kapcsolatos támogatás
20. § (1) A védett értékek fennmaradását és felújítását az Önkormányzat támogathatja. Ezen támogatás a védett értékeknek a szokásos karbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok részbeni finanszírozására szolgál.
(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti támogatás céljára az éves költségvetési rendeletében keretösszeget állapíthat meg.
(3) A támogatásról, annak felhasználásáról és az elszámolási szabályokról az Önkormányzat a kedvezményezettel támogatási szerződést köthet.
21. § (1) A védett értékek felújításával kapcsolatos esetleges adókedvezmény a vonatkozó adójogszabályok keretei között, az ott meghatározott feltételekkel vehető igénybe.
(2) A védett érték felújításának végrehajtását – az esetleges adókedvezmény igénybe vétele céljából – kérelemre a polgármester igazolja.
22. § A védett értékek felújításakor az építési munkák idejére fizetendő közterület-használati díjat külön kérelemre az Önkormányzat részben, vagy egészben elengedheti.
9. A településkép szempontjából meghatározó területek megállapítása
23. § (1) Az Önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki a 2. számú mellékletben feltüntetett területeket:
a) Ófalu
b) Falusias lakóterület
c) Átalakuló, kertvárosias lakóterület
d) Új építésű lakóövezet, 2000-es évek
e) Építési telkek
f) Ipari terület
g) Mezőgazdasági terület
h) Zöldterület
i) Intézmények
j) Zöldterületű intézmények
10. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
24. § A telkek utcai telekhatárán nyers beton felületű, tömör kerítés nem építhető, lábazat anyagaként az alkalmazása megengedett.
25. § Főépület tetőfedésére bitumenes zsindely, világos szürke pala, alumínium trapézlemez, cserepes lemez, hullámlemez és kék színű tetőhéjalás alkalmazása nem megengedett, kivéve az ipari és gazdasági területeken ill. a helyi adottságok és kialakult állapot figyelembe vételével hozott pozitív főépítészi vélemény esetén.
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános területi és egyedi követelmények
26. § Kerítés kialakításánál az alábbiakat kell figyelembe venni:
(1) a) A telkek utcai telekhatárán max. 1,80 méter magasságú lehet.
(2) b) Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(3) c) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(4) d) Az épületek utcafronti kerítésének anyagban és formai kialakításban az épülettel összhangban kell megjelenniük. Az utcafronti kerítés csak természetes anyagú (kő, fa, stb.) vagy élő sövény lehet.
27. § Az épületet az alábbiak alapján kell kialakítani:
(1) Főépület tetőkialakítása hagyományos nyeregtetős tetőszerkezetű, natúr színű pikkelyes fedésű lehet. Kiemelten ajánlott a húzott sima felületű égetett kerámia cserépfedés alkalmazása. A településen lakóterületen magastetős épület építhető, a tető hajlásszögének a 3-3 szomszédos beépítéshez ill. az utca kialakult karakteréhez kell igazodnia. Az épület beépített területének 20%-ig építhető 30fok-nál alacsonyabb hajlású tető (előtetők, tornácok stb.)
(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény együttes hatását keltsék, színük, anyaghasználatuk természetes és visszafogott színezésű legyen.
(3) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximum 1,0 méterrel térhet el egymástól, valamint tömegformálásukkal és színvilágukkal illeszkedniük kell egymáshoz.
28. § (1) Közterületeken a légvezetéktől mentes útszakaszokon gondoskodni kell őshonos, a tájkaraktert jellemző fasor telepítéséről, valamint a növényállomány megőrzéséről, növeléséről, aminek érdekében a tulajdonos köteles a zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően jó karban tartani vagy tartatni
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
c) fejleszteni, megfelelően tartani és felújítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jó karbantartásnak minősül a fás szárú növény:
a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása
b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
c) eltávolítása kiszáradás esetén
29. § (1) A lakótelkek előtti közterületi sávokon kétszintű (gyep- és cserjeszint) növényzet kiültetése javasolható az alábbi ültetési távolságokkal:
a) gázvezetékről 2,0 méter
b) egyéb vezetéktől, csapadékvíz elvezető ároktól 1,0 méter
c) fák közötti ültetési távolság alacsony növekedésű fa esetén, 5,0 -6,0 méter, magas növekedésű fa esetén 6,0 -10,0 méter
d) kiskoronás fa telekhatártól, épülettől legalább 2,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 2,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 0,8 méterre
e) középkoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 2,5 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,0 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,0 méterre
f) nagykoronájú fa telekhatártól, épülettől legalább 3,0 méterre, ajtó, ablak elé legkevesebb 3,5 méterre, kapubehajtótól legkevesebb 1,5 méterre ültethető.
30. § (1) Nyílt csapadékvíz elvezető árkok kialakításánál:
a) megfelelő keresztmetszetű árok kialakítás és jó karbantartása,
b) csapadékvizek helyben tartása érdekében az új vízelvezető árkok építésénél vízáteresztő természetes anyagok használata szükséges.
(2) Kertek zöldfelületének kialakításánál a 3. és 4. számú melléklet szerinti növénylistákat kell figyelembe venni.
(3) A lakóterületek megengedett zöldfelületének minden 100 m2-e után legalább egy, nagy lombkoronájú fa ültetése szükséges.
31. § (1) Új épületek kialakításánál, a meglévő házak átépítésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) az épületek utcai homlokzatának arányrendszere igazodjon a környezethez, az épületek magassága és szélessége 1: 1,5 arányú legyen,
b) a területeken csak magastetős épületek épülhetnek,
d) a meglévő, értékes beépítésű területen álló épületeknél a nyílászárók felújításánál, cseréjénél a történelmileg kialakult hagyomány szerinti ajtók – ablakok arányát és számát lehetőség szerint meg kell őrizni,
e) lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző természetes, halvány (fehér, sárga, drapp és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki,
f) épületek homlokzatán egyedi árnyékoló-berendezés elhelyezése, színezése a homlokzat felületének színéhez és a nyílászáróhoz illeszkedő, azzal harmonizáló módon megengedett,
g) a közterületről látható homlokzat tetőzetén tetőablakok egy szintben helyezhetők el.
32. § A fenti általános előírásoktól a helyszíni adottságok és a kialakult állapot figyelembe vételével hozott pozitív főépítészi állásfoglalás esetén lehet eltérni.
12. A településképi szempontból meghatározó hagyományos beépítésű területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
33. § (1a) Az ófalu területén épületeket az alábbiak betartása mellett lehet kialakítani:
(1) A magastető meredeksége 40° és 45° közöttinek kell lennie.
(2) Főépület tetőkialakítása hagyományos nyeregtetős tetőszerkezetű, héjazata natúr színű húzott égetett kerámia cserépfedésű lehet. A településen lakóterületen magastetős épület építhető, a tető hajlásszögének a 3-3 szomszédos beépítéshez ill. a kialakult utcai karakterhez kell igazodnia. Az épület beépített területének 20%-ig építhető 30fok-nál alacsonyabb hajlású tető (előtetők, tornácok stb.)
(3) A területeken oromfalas utcai homlokzat kialakítása kötelező.
(4) A meglévő, hagyományos nyílászárók felújításánál, cseréjénél a történelmileg kialakult hagyomány szerinti ajtók – ablakok arányát és számát meg kell őrizni, fa anyagút kell alkalmazni.
(5) Gépészeti berendezéseket, 1,2 méternél magasabb fém kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit (napelem, szélkerék) utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(6) Az utcafronton a kialakult beépítéshez és a hagyományokhoz igazodó kerítés építése kötelező, anyaghasználata természetes, színhasználat visszafogott, környezetéhez illeszkedő.
(7) A meglévő épületek tornácának beépítése nem megengedett.A falusias lakóterületen épületeket az alábbiak betartása mellett lehet kialakítani:
(1) (1) A magastető meredeksége 35° és 55° közöttinek kell lennie.
(2) A területeken oromfalas utcai homlokzat kialakítása javasolt.
(3) Gépészeti berendezéseket, 1,2 méternél magasabb fém kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit (napelem, szélkerék) utcafronti homlokzatra nem lehet elhelyezni.
(4) Az utcafronton a kialakult beépítéshez és a hagyományokhoz igazodó kerítés építése kötelező.
(5) A meglévő épületek tornácának beépítése nem megengedett.
(6) Nyílászárók felújításakor, cseréjekor fa anyagút, de legalább fa mintázatút kell alkalmazni.
(7) A fenti általános előírásoktól a helyszíni adottságok és a kialakult állapot figyelembe vételével hozott pozitív főépítészi állásfoglalás esetén lehet eltérni.
13. A településképi szempontból meghatározó új beépítésű területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
34. § Az átalakuló kertvárosi lakóterületen épületeket az alábbiak betartása mellett lehet kialakítani:
(1) A magastető meredekségének 30° és 60° közöttinek kell lennie.
(2) Gépészeti berendezéseket, 1,2 méternél magasabb fém kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit (napelem, szélkerék) utcafronti homlokzatra takart módon el lehet helyezni.
(3) Előkert a szabályozási terv alapján kialakítható oly módon, hogy az előkertbe telepített növények nem takarhatják ki az épület homlokzatát.
(4) A fenti általános előírásoktól a helyszíni adottságok és a kialakult állapot figyelembe vételével hozott pozitív főépítészi állásfoglalás esetén lehet eltérni.Az új beépítésű, 2000-es évek lakóterületen épületeket az alábbiak betartása mellett lehet kialakítani:
(1) A magastető meredekségének 30° és 60° közöttinek kell lennie.
(2) Gépészeti berendezéseket, 1,2 méternél magasabb fém kéményt, szellőzőt, klímaberendezést, megújuló energia berendezéseit (napelem, szélkerék) utcafronti homlokzatra takart módon el lehet helyezni.
(3) Előkert a szabályozási terv alapján kialakítható oly módon, hogy az előkertbe telepített növények nem takarhatják ki az épület homlokzatát.
(4) A területen egy főépület és max 2 lakás létesíthető
(5) A fenti általános előírásoktól a helyszíni adottságok és a kialakult állapot figyelembe vételével hozott pozitív főépítészi állásfoglalás esetén lehet eltérni.
14. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
35. § (1) A helyi értékek korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges vagy pozitív főépítészi konzultáció esetén teljes bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességei nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók ill. visszaépíthetők. Védett épület bontása csak az új épület engedélyezési vagy egyszerű bejelentési terveivel együtt engedélyezhető.
(2) Védett értékhez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(3) A védett értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(4) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló megoldásokat.
(5) Helyi értéken hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve
a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,
b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy
c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.
(6) Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégfeliratok, cégérek valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.
(7) Helyi érték jó karbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával vagy restaurálásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jó karbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
(8) A védett érték alkotórésze, tartozéka, beépített berendezési tárgya – a kivitelezési, restaurálási munkák miatt szükséges ideiglenes eltávolítás kivételével – csak különösen indokolt esetben távolítható el vagy helyezhető át.
36. § (1) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(2) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
37. § (1) Helyi értékesetén az önkormányzat kötelezheti a tulajdonost
a) a védett értéket vagy látványt eléktelenítő, idegen részek eltávolítására,
b) a védett értékek jellegének kifejezésére, vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkálatok elvégzésére.
38. § (1) Az 1. számú mellékletben megjelölt helyi egyedi védelemmel érintett elemeken a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúrája és a homlokzattagolása (nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) védettek. Az ettől való eltérés csak kármegelőzés esetén megengedett. Kötelező a meglévő anyaghasználathoz igazodó, vagy azt kiemelő anyagok beépítése.
(2) A kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése nem megengedett.
39. § Védett épület különleges esetekben bontható csak a védett elemek újraépítésével, külön főépítészi hozzájárulással.
15. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai
40. § (1) Közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályzó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a városképi megjelenésre.
(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszloplétesítése nem megengedett.
(3) A közép-, a kisfeszültségű erőátviteli és közvilágítási hálózatokat, illetve a vezetékes elektronikus hírközlési hálózat nyomvonalas létesítményeit földalatti elhelyezéssel kell kivitelezni helyi védelemmel érintett területen.
(4) Gáznyomás-szabályzók az épületek utcai homlokzatára nem vagy csak süllyesztett kivitelben helyezhetők el. A berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.
(5) Kisméretű (maximum 30 cm átmérőjű, 50 cm magasságú hengerbe foglalható) mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületek utcai homlokzatán takart módon helyezhető el.
(6) Önálló antennatartó szerkezet (torony) és lakóterület között legalább 500 méteres távolságnak kell lennie.
41. § (1) Az utcai homlokzatokon kívül a homlokzati napelemeket úgy kell elhelyezni, hogy azok igazodjanak az épület nyílásméretéhez, kiosztásához.
(2) Magastetős épület esetén táblás napelemeket/napkollektorokat a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) azok a tetőszélein, gerincén ne lógjanak túl,
b) legfeljebb 2 sort alkossanak,
c) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakaihoz,
d) legfeljebb az adott tetősík 50%-át fedheti le.
(3) Közterülettel határos 5 méteres teleksávon kívül elhelyezett melléképület teljes tetőfelülete táblás napelemmel/napkollektorral lefedhető.
(4) Napelemcserép a tető teljes felületén alkalmazható
16. Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi rendelet célja, hatálya
42. § (1) Jelen fejezet célja Szada Nagyközség sajátos településképének védelme és alakítása a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésére vonatkozóan.
(2) Területi hatálya Szada Nagyközség teljes közigazgatási területe.
(3) Személyi hatálya kiterjed valamennyi Szadán reklámot, reklámhordozót és cégért elhelyezni szándékozó természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre.
17. Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
43. § (1) A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) a reklámok mérete tekintetében: Óriásplakát és molinó a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
b) a reklámközzététel technológiája, módszere és eszköze tekintetében:
ba) a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült;
bb) egymást nem eltakaró
reklám, reklámelhelyezés alkalmazható.
c) a reklámhordozók száma tekintetében: utcaszakaszonként maximum 1 db reklámhordozó helyezhető el.
d) a reklámhordozókra vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:
da) nem rozsdásodó;
db) állékony;
dc) könnyen karbantartható;
dd) élénk színeket nem használó;
de) a reklám megjelenését nem befolyásoló
df) természetes anyaghasználatú
kialakítás alkalmazható.
(2) A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések, cégérek elhelyezésére a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.
44. § A fenti általános előírásoktól a helyszíni adottságok és a kialakult állapot figyelembe vételével hozott pozitív főépítészi állásfoglalás esetén lehet eltérni.
18. Értelmező rendelkezések e fejezet tekintetében
45. § (1) Molinó: Építményen kifeszített, illetve építmények vagy más tartószerkezetek között átfeszített, textil vagy textil-jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó
(2) Óriás plakát: 12 m2 (504 x 238 cm), vagy ezt meghaladó méretű reklámtábla
(3) Reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve
a) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,
b) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,
c) a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá
d) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket;
(4) Reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény.
19. A bejelentési eljárás részletes szabályai
46. § (1) A reklámok, reklámhordozók, cégérek elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentése eljárás a reklámot, reklámhordozót, cégért elhelyezni szándékozó (továbbiakban: bejelentő) bejelentése alapján indul.
(2) A bejelentést Szada Nagyközség polgármesteréhez (továbbiakban: polgármester) a rendelet mellékletét képező nyomtatványon, az abban meghatározott tartalommal kell benyújtani.
(3) A polgármester hatósági határozatát a települési főépítész szakmai véleményére alapozza meg.
(4) A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra egyszer van lehetőség.
20. Ellenőrzés
47. § A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartására a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadóak.
21. Szakmai konzultáció
48. § (1) Az építtető köteles főépítészi szakmai konzultációt kérni Szada polgármesterétől
a) településképi bejelentés köteles eljárást
b) lakóépület építésének egyszerű bejelentésével megvalósuló beruházást
megelőzően Szada teljes közigazgatási területén.
(2) Helyi védett épületek külső-belső felújítási, helyreállítási, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármilyen módon érintő munka alkalmával.
(3) Az építtető köteles főépítészi szakmai konzultációt kérni Szada polgármesterétől, aki véleményét a főépítész véleménye alapján adja ki, bármely építési/bontási munka esetén, ha a tervezett építési tevékenység
a) helyi védett értéket érint,
c) fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatos.
49. § (1) A szakmai konzultációt a polgármester, vagy az általa megbízott főépítész folytatja le a tervezés kezdeti, vagy az azt megelőző szakaszában.
(2) A szakmai konzultáció során a polgármester vagy az általa megbízott főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(3) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben foglaltakat a településképi és kötelezési eljárás során figyelembe kell venni.
(4) A konzultációról emlékeztető készül, és a polgármester aláírva az ügyfélnek és a tervezőnek 15 napon belül postai úton, vagy elektronikus üzenetben megküldi.
(5) Amennyiben a polgármester vagy az általa megbízott főépítész szükségesnek tartja a szakmai konzultáció megismétlését, akkor arra az emlékeztetőben javaslatot tehet, ebben az esetben az építtető és a tervező új szakmai konzultációt kezdeményezhet.
(6) Az emlékeztetőkről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, az emlékeztető tartalma nyilvános, arról kérésre a polgármester másolatot ad.
22. A településképi véleményezési eljárás hatálya
50. § (1) A rendelet területi hatálya — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — Szada község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Szada község közigazgatási területén jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.
(3) A településfejlesztési koncepcióról az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet előírásait a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.
23. A településképi véleményhez kötött engedélyezési eljárások
51. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint - a 4. § alatti területeken ill. az a) – c) pontokban felsorolt építési munkákra vonatkozóan - építési engedélyezést megelőzően - településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
1. új építmény építésére,
2. meglévő építmény, építési engedélyhez kötött átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási és továbbépítési engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekre.
3. építési engedélyhez kötött reklámfelületek létesítésére.
(1a) A jelen rendelet előírásai szerint településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az összes beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területen
25. Településképi véleményezési eljárás lefolytatása
53. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesteri hivatalhoz benyújtott, de a polgármesterhez címzett, papíralapú kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásával egyidejűleg a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.A kérelem tartalmazza a kérelmező nevét, a kérelmező lakcímét (szervezet esetén székhelyét), a folytatni kívánt építési tevékenység megjelölését, a kérelemmel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát.
(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.
(3) A településképi véleményezési eljárásban a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) feltétellel vagy anélkül - javasolja
b) nem javasolja.
(4) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi szakvéleményt, melynek tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(5) A településképi véleményt — a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül — meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (pdf formátumban) az (1) bekezdés szerint megadott elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.
(6) A vélemény kiadására vonatkozó határidőt a papír alapú dokumentáció beérkezését követő első naptól kell számítani.
(7) A vélemény hatályát veszti, ha annak kiadásától számított 6 hónapon belül a véleménnyel érintett ingatlanra vonatkozó, a vélemény tárgyát képező építési tevékenységre I. fokú építéshatósági engedély nem kerül kiadásra.
26. A dokumentáció tartalma
54. § (1) Az építészeti-műszaki tervdokumentációnak — a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésében foglaltakon túl — az alábbi munkarészeket is tartalmaznia kell:
a) a véleményezés tárgyát képező építési tevékenységtől függően az érintett építmény 1:100 léptékű, valamennyi homlokzati rajzát,
b) az érintett építmény, épület 1:100 léptékű alaprajzait és metszeteit,
c)építési engedélyhez kötött önálló reklámhordozó esetében 1:25 léptékű, elő- és oldalnézetét.
27. Településképi véleményezés részletes szempontjai
55. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásokon szereplő, továbbá a városkép építészeti illeszkedésre vonatkozó-javaslatokat.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja — az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl — megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, azok beépíthetőségét, illetve a szomszédos építmények átalakítását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje (ütemezése) megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a földszinti alaprajz — a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően — nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a közterület, illetve a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezési tartozékai elhelyezésére továbbá, hogy
e) a tetőzet kialakítása- különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló — a közterületet érintő — beavatkozásokra
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény- részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve e telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint (2)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi vélemény-előkészítés során egyaránt figyelembe kell venni.
28. Településképi bejelentési eljárás
56. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkákra a helyileg védett területeken és a 23. § a), b), c) pontjában felsorolt területeken. (Ófalu, Falusias lakóterület, Átalakuló kertvárosias lakóövezet)
57. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének –részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) a korábbi rendeltetéshez képest
aa) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
ab) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,
b) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet,
c) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, kerékpáros forgalmát.
58. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, az alábbi esetekben:
a) településképet meghatározó területek az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített 1 m2 területet meghaladó reklámtábla, kirakat elhelyezése esetén,
b) önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetében,
c) a helyi védett területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítés kapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, reklám- és hirdető berendezés elhelyezése;
d) helyi védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése esetén.
e) utcáról, közterületről, magánútról látható homlokzatokon megjelenő, valamint kirakat, portál, üvegfelület mögött elhelyezett reklám-, információs kiegészítő elem esetében,
f) utcabútorok (kioszk, utasváró, közművelődési célú hirdetőoszlop, információs, vagy más célú berendezés) elhelyezése, beleértve a rájuk kerülő reklámhordozó elemeket.
(2) Az eljárást e célra rendszeresített, az 5. mellékletben szereplő nyomtatványon és a csatolt mellékletekkel lehet kezdeményezni.
59. § (1) A telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
b) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát.
c) megfelel-e a település szabályozási tervének és a településképi rendelet előírásainak,
d) harmonikusan illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
e) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek,
(2) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:
a) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig,
b) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb a működés befejezésének időpontjáig,
c) adventi időszakban – amely e rendelet szempontjából november 30-tól január 6-ig tart, az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal kialakított mobil reklámcélú hirdető berendezés (különösen: figura, makett, ünnepi szimbólum) kihelyezése, homlokzatnak, kirakatüvegnek az ünnepekkel kapcsolatos ábrázolásmóddal történő díszítése településképi bejelentés nélkül történhet.
60. § (1) Településképi kötelezési eljárást folytathat le a polgármester a településképet rontó cégér, hirdető-berendezés, információs elem megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha annak mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen, ha:
a) műszaki állapota nem megfelelő,
b) a megjelenített tartalom aktualitását vesztette, a megjelenített rendeltetés, vagy tevékenység megszűnt,
c) nem illeszkedik a településképbe, és a jellemző településképi látványban idegen elemként jelenik meg,
d) előnytelenül változtatja meg az épület homlokzatát, tetőzetét, kirakatát, portálját,
e) bejelentés nélkül helyezték el,
f) harsány színeivel, nagy méretével, kirívó, feltűnő módon jelenik meg a településképben.
(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt tájékoztatást és felhívást küld a tulajdonosnak.
29. Településképi kötelezési eljárás
61. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül a bejelentési kötelezettség
a) elmulasztása,
b) a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
c) a bejelentési eljárás alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása.
62. § A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege 50.000-1.000.000 Ft-ig terjedhet a mulasztás mértékétől és ismétlődésétől függően.
30. Hatályba léptető rendelkezések
63. § E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
31. Hatályon kívül helyező rendelkezések
64. § E/jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Szada Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2015. (II. 13.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet