Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2025. 10. 30

Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2017. (XII. 20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2025.10.30.
Rajka Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. és 7. pontjaiban és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) aa), (2) és (3) bekezdéseiben, valamint az 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal;
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
- Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság;
- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint
- az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek
véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási célja, köre, hatálya

1. § A helyi településképi rendelet célja Rajka épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása, a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

a) az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,

b) a helyi emlék védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,1

c) 2

2. § (1) E rendelet hatálya Rajka község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet előírásait a hatályban levő Helyi Építési Szabályzattal és a településrendezési eszközökkel együttesen kell alkalmazni.

3. §3 (1) E rendeletben Rajka területére vonatkozó településképi követelmények kerülnek meghatározásra

a) 1. számú melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek – Beépítésre szánt területek (Rp.I 162-16)

b) 2. számú melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek – Beépítésre nem szánt területek (Rp.I. 162-16)

c) 3. számú melléklet: Helyi építészeti örökség által érintett terület (Rp.I. 162-16)

(2) Az 1-4. sz. melléklet szerinti részekre vonatkozóan, melyeket a településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt a településképi szempontból

meghatározó területekre, valamint az Méptv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére vonatkoznak.
(3) A cégérek, homlokzati feliratok és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozó településképi követelményeket és feltételeket határoz meg.
(4) Az e rendeletben foglalt településképi követelmények, valamint Rajka településkép védelme érdekében az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket alkalmaz, a főépítész szakmai konzultáción belül tájékoztatást ad.
(5) Az önkormányzat polgármestere az e rendeletben foglalt rendelkezéseket megszegőinek településképi kötelezést bocsájt ki és településképi bírságot szab ki.
(6) Településrendezési szerződés (TRSZ) köthető az önkormányzat és az érintett között
a) a településrendezési eszközökben rögzített újonnan beépítésre szánt és jelentős mértékben átépítésre kerülő területen megvalósuló közterület-kialakításra, útépítésre vagy közműfejlesztésre,
b) a helyi építési szabályzat egyes övezetek részletes szabályozási előírásaiban meghatározott esetben,
c) olyan fejlesztő által kezdeményezett fejlesztési célok megvalósítására, mely közterület építését, átalakítását, felújítását, közműkapacitás-növelését igényli,
d) a külterületi ingatlan belterületbe vonására, és
e) egyes településrendezési eszközök jelentős módosítására irányuló kérelemre, amennyiben azt a képviselő-testület határozatával elfogadja és támogatja.”

2. Értelmező rendelkezések

4. §4 E rendelet alkalmazásában általános fogalmak:

a) A településkép védelme: a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az

örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti,
b) Előnevelt díszfa: minimum 5 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű
(220 cm feletti törzsmagasságú) faiskolai anyag,
c) Értékvizsgálat: a helyi védelem alá helyezésről szóló önkormányzati rendelet szakmai megalapozására szolgáló esztétikai, műszaki és történeti vizsgálatot tartalmazó munkarész,
d) Fás szárú növény: az olyan növény, amely évelő, talaj feletti, és kemény kéreggel borított szára van,
e) Főépítész: e rendelet alkalmazása szempontjából az önkormányzat által foglalkoztatott önkormányzati főépítész.
f) Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa,
g) Haszonnövény: kertészeti, szántóföldi növénytermesztés során termesztett emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő kultúrnövény a pázsit kivételével,
h) Helyi emlék - Utcaképi védelem: a jelölt utcaszakaszok épületeinek beépítési módját, az épületek építészeti arculatának, tömegének, jellemző paramétereinek megőrzését jelenti,
i) Helyi településképvédelmi terület: a település olyan összefüggő része, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli, illetve olyan, ahol jelentős számban találhatók a település arculatát meghatározó épületek, ezért a védelmi szabályok egységesen kerültek kidolgozásra, így magában foglalja a - településszerkezet védelmét, - az építészeti karakter védelmét, - valamint az utcakép védelmét is,
j) Helyi emlék - Védett településszerkezet: az önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal,
k) Helyi emlék - Védett településkarakter: az önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
l) Helyi emlék - Védett épület, építmény: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati módot is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll,
m) Helyi emlék - Védett műtárgy: az önkormányzat által védetté nyilvánított műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés,
n) Törzsátmérő: a fa talajfelszíntől számított 1,3 méteres magasságban (mellmagasságban) mért átmérője, centiméterben számolva,
o) Védett növényzet: az önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes,
p) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes
vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez,
q) Zöldterület: a település közigazgatási területén lévő, a lakosság egészsége megőrzésére, közérzetének javítására, felüdülésére, a település szerkezetének tagolására szolgáló, az intézményi területek funkcionális használatát, esztétikai megjelenését biztosító, jellemzően növényzettel borított terület,
r) Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti
altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

3. A helyi védelem célja, feladata

5. § (1) A helyi értékvédelem feladata a helyi különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari, természeti, esztétikai szempontból védelemre érdemes védett értékek 6.sz.5 melléklet szerinti körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése, valamint a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelem irányítása, a védelem alá kerülő értékek körének meghatározása a képviselő-testület feladata.

(3) A helyi védelem feladatait a polgármester a helyi társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a lakosság véleményének kikérésével látja el.

4. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

6. §6 (1) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről e rendelet módosításával a Képviselő-testület dönt.

(2) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

(3) A helyi védettség alá helyezést, annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi

személy, írásban a polgármesternél kezdeményezheti. A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész),
c) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (leírás, fotók),
d) a kezdeményezés indoklását.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról 8 napon belül értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) az értékvédelemmel érintett bejegyzett helyi lakossági szervezeteket (alapítványok, egyesületek),
c) a kezdeményezőt.
A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek. A
védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni. A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.
(5) A helyi védettség elrendeléséről, annak megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét, használóját,
b) az illetékes építésügyi hatóságot,
c) az érdekelt közműveket,
d) a kezdeményezőt,
e) a használót, akinek értesítése a tulajdonos útján történik.
(6) A helyi értékvédelemmel kapcsolatos eljárásban született döntésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséről vagy törléséről a jegyző 15 napon belül gondoskodik. A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása azonban a védettség hatályát nem érinti.
(7) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, a műemléki
védetté nyilvánítással egyidejűleg a helyi védelem megszűnik.
III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

5. A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

7. §7 (1) Rajka település településképi szempontból meghatározó területei

a) 1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek – Beépítésre szánt területek szerint

aa) településközponti karakter,

ab) falusias karakter,

ac) kertvárosias karakter,

ad) kisvárosias karakter,

ae) gazdasági karakter,

af) sportolás és idegenforgalom épületei, létesítményei karakter,

ag) tervezett fejlesztési terület

b) 2. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek – Beépítésre nem szánt és a település lakott területétől kívül eső beépítésre szánt területek szerint - a mezőgazdasági karakter

c) 3. melléklet: Helyi építészeti örökség által érintett területek

d) 4. melléklet: Helyi védett értékek Rajkán

e) 5. melléklet: Telepítésre javasolt és tiltott növények listája

f) 6. Melléklet: településkép-védelmi tájékoztatás/ szakmai konzultáció/ településkép véleményezési eljárás/ településképi bejelentési eljárás kérelem

(2) Rajka település Országos védelem által érintett területei:

a) 1. függelék: Országos műemléki védelem alatt álló területek

b) 2. függelék: Országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek, NATURA 2000 területek, Országos ökológiai hálózat övezetei, Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetek területei.

IV. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM

6. Általános területi követelmények

8. §8 (1) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány rikító színek nem alkalmazhatók.

(2) Lapos tetős épületet Rajka község gazdasági területin és a sportolás és idegenforgalom épületei, létesítményei karaktererű területeken helyezhető el. A lakóterületeken lapostetős épület építése nem megengedett.

(3) 10 m-nél kisebb mélységű előkert esetében lehajtó nem építhető, ha a járdaszint és az épületben elhelyezett gépjárműtároló, illetve egyéb célú helyiség padlószintje közötti különbség a 70 cm-t meghaladja.

(4) Épület homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzatra kiterjedően és annak eredeti formavilágának megfelelően szabad. A földszinten portál kialakítás, átalakítás csak az épület teljes földszintjére kiterjedő, egységes megformálással lehetséges. Égéstermék homlokzaton történő kivezetése nem engedhető meg.

(5) A szomszéd telek kerítése vagy a telekhatáron lévő épület fala csak a szomszédos ingatlan tulajdonosainak – az esetleges feltételeket is tartalmazó – írásbeli hozzájárulásával futtatható be kúszónövénnyel.

(6) Cégér, cégtábla, homlokzati felirat, házszám, postaláda csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.

(7) A közterületen önállóan elhelyezett utcanév táblákat, valamint a falra szerelt utcanév táblákat egységes formában kell elhelyezni.

(8) Tilos az épület homlokzatát árubemutatás céljából 4 m2-nél nagyobb felületét eltakarni.

7. Növényzet

9. § (1) Az új és a meglévő utcai fásítást, illetve azok pótlását a gyorsan öregedő, szemetelő vagy allergiakeltő pollenű, termésű fafajok kivételével előnyben kell részesíteni a levegő szennyezését tűrő fajokat.

(2) Az épületek, építmények környezetének rendezése során, ahol fásítani kell, az kizárólag tájba illő, nem invazív, őshonos növényekkel történhet. A javasolt fafajokat a 5. sz. melléklet tartalmazza.9

(3) A szomszéd telkének határától - figyelemmel az adott faj, fajta tulajdonságaira, növekedési jellemzőire, szakszerű kezelésére

1. a 2 m magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1 m-re;

2. a 3 m magasságig nevelt cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 m-re;

3. fát a növekedési jellemzőitől függően

ca) alacsony termetű, gyenge növekedésű, legfeljebb 6 m magasságig nevelt fák esetében legalább 2 m-re –
cb) közepes termetű, legfeljebb 12 m magasságig nevelt fák esetében legalább 3 m-re;
cc) magas termetű terebélyes fák (pl.: diófa) esetében legalább 6 méterre kell ültetni.
1. a 3 méternél magasabbra nevelt sövényt a szomszéd telkének határától 1,5 méter és 3 méter között csak a szomszédos ingatlan tulajdonosai írásbeli hozzájárulásával lehet telepíteni.
2. Magánterületen az alábbi ültetési távolságokat kell betartani:
ea) 1,5 méternél alacsonyabb sövény, bokor az épülettől 2,0 méterre ültethető;
eb) 1,5 méternél magasabb sövény, bokor és 4,0 méternél alacsonyabb fa épülettől 3,0 méterre ültethető;
ec) egyéb fa (diófa és magasra növő, terebélyes fák kivételével) épülettől 4,0 méterre ültethető;
ed) diófa épülettől 7,0 méterre ültethető.
(4) Kiépített kerítés megléte esetén a sövény fekvése szerinti ingatlan tulajdonosa vagy bármilyen jogcímen használója köteles a sövényt folyamatosan gondozni, illetve megakadályozni a sövény átnövését a szomszéd telkére, továbbá köteles biztosítani, hogy a kiépített kerítés karbantartható legyen.
(5) 10

8. Az egyes településrészekre vonatkozó külön építési előírások

10. § (1) A hagyományőrző építészeti karaktervédelem a beépítés hagyományos jellegzetességeit viszonylag egységesen megőrző településrészek, utcák hangulatának, építészeti értékeinek megőrzése, valamint - folyamatos átépítések során megvalósítható- még egységesebb, összefüggő utcaképi megjelenés érdekében kerül bevezetésre.

(2) A helyi településképvédelmi területen az épületek csak zártsorúan és az illeszkedés szabályai szerint helyezkedhetnek el, a meghatározó építészeti jellegzetességeit a helyi védelem alatt álló épületeket alapul véve kell meghatározni. Törekedni kell a hagyományos építőanyagok használatára, a magastetős kialakítás kötelező, a nyílászárók és egyéb homlokzati elemek a meglévő épületek építészeti formavilágát, arányait kövessék.11

(3) A településközponti közterületen vendéglátóipari terasz kialakításakor -kizárólag közterület-alakítási terv alapján- a következő előírás alkalmazandó:

a) dobogó, emelvény, fa-, műfű vagy egyéb burkolat építése, kihelyezése nem megengedett, kivéve ha a közterület burkolata nem került felújításra vagy a közterületi burkolat kialakítása és lejtési feltételei indokolják,
b) a vendéglátóipari teraszon lévő bútor, berendezés stílusában, anyagában és színezésében illeszkedjen a környezethez, könnyen tisztítható és mozgatható, valamint biztonságos legyen;
c)a napellenző és árnyékoló szerkezet a közterület-használatra vonatkozó bérleti szerződésben meghatározott rögzítési pontban és módon helyezhető el;
d) a napellenző szerkezet ernyőjének legalsó pontja legalább 2,20 méter magasan lehet és nem nyúlhat ki a gyalogos sáv fölé;
e) a napellenző és esővédő szerkezet textil típusú anyagú és natúr színű lehet;12
f) 13
(4) Településkép-védelmi területen az épületek és épületrészek homlokzata természetes anyagú (kő, fa, fém, tégla, sima vakolt felület stb.), vagy a természetes anyagok megjelenésével azonos, ahhoz közeli tónusú színnel és felületképzéssel készülhet.
(5) A meglévő utcaképbe való illesztést látványtervvel kell igazolni. A látványtervben meg kell jelennie a környező terepalakulatoknak. A kilátás és a rálátás szempontjait egyaránt vizsgálni kell.
(6) A temetőben fel kell mérni és a temető kataszteren fel kell tüntetni a védett sírokat, sírjeleket, illetve a védett növényzetet. Új sírhelyek kijelölése, illetve rátemetés csak a védett sírok, illetve védett növényzet megtartása és megóvása mellett engedélyezhető.

9. Helyi védelem alatt álló építmények kialakítására vonatkozó építészeti követelmények

11. §14 (1) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők. Nem adható engedély, illetve bejelentés tudomásul vétele nem lehetséges olyan építési munka kapcsán, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti vagy azt értékvédelmi szempontból károsan befolyásolja.

(2) A helyi emlék bontására engedély csak a védelem feloldását követően adható ki.

(3) Az engedélyezési, bejelentési dokumentációnak tartalmaznia kell a védett érték beavatkozással érintett részének felmérési dokumentációját, a munkák által érintett építményrészek és környezet állapotának fénykép dokumentációját.

(4) A helyi emlék hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését.

(5) A helyi emléken semmilyen műszaki berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el.

(6) A helyi emléket érintő építési munkálatok kapcsán csatolni kell a hatályos jogszabályokban előírt tervdokumentációt, valamint a következő mellékleteket:

a) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést az eredeti anyagok figyelembevételével;

b) utcaképbe illesztett (rajzi vagy fénykép) homlokzati színtervet, amiben törekedni kell az eredeti színezésre, vagy ha ez nem ismert, a védett építmény jellegének és környezetének megfelelő színezést az épület eredeti tartozékaival és felszereléseivel, vagy ahhoz hasonló kialakítású részleteivel.

12. §15 (1) A helyi emlék jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem. A helyi emlék megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésüknek megfelelő használattal kell biztosítani.

(2) Az építészeti értékek szemléletformáló szerepének érvényesülése, a települési azonosságtudat fejlesztése érdekében a helyi emlékeknek, és a velük kapcsolatos ismereteknek a helyi oktatásban és közművelődésben helyet kell kapniuk.

(3) Költségvetésében az önkormányzat a helyi védelem alatt álló értékek megőrzésére, felújítására a magántulajdonosoknak évente meghatározott mértékű támogatást biztosíthat.

10. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások

13. §16

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

14. § (1) Önálló antennatartó szerkezet, torony nem létesíthető védelem alatt álló területeken.17

(2) Antenna, hírközlési szerelvény a víztornyokon elhelyezhető.

(3) Helyi településképvédelmi területen a villamos közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási hálózatok és távközlési hálózat létesítésekor, illetve rekonstrukciójakor földkábelen, vagy alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni.18

15. § (1) Közmű-létesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó) elhelyezésénél figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető.

(3) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(4) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(5) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat, kivéve azon eseteket, ahol a közműszolgáltató szakértői véleménnyel azt indokolja.

(6) Napelemek és gépészeti és közmű-csatlakozási, továbbá műszaki berendezések az épületek utcai homlokzatára, nem helyezhetők el.19

(7) Településképileg nem meghatározó területeken egyéb műszaki berendezés csak az előkertbe, az udvarra vagy az épület alárendeltebb homlokzatára helyezhető.20
(8) Napelemeket épületen csak a tető síkjával megegyező síkban lehet elhelyezni, kivéve a gazdasági területeken és sportolás és idegenforgalom épületei, létesítményei karakterű területeken.
​
V. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

16. § (1) Településképi szakmai konzultáció a település beépítésre szánt területén kötelező minden építési tevékenységgel érintett munkálatra kivéve a településképi véleményezési és településképi bejelentési kötelezés alá vont eseteket.21

(2) A szakmai konzultációt a települési főépítész látja el.22

(3) A kötelező szakmai konzultációhoz a 4. sz. melléklet szerinti kérelmet kell benyújtani, amelyhez a csatolandó dokumentáció megegyezik településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek dokumentumaival. A dokumentációt 2 példányban kell benyújtani.

(4) A településképvédelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelméhez a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárásban kötelező munkarészekkel azonos vázlattervek, adatok szükségesek, mivel a konzultációról készült jegyzőkönyv az említett eljárások során az önkormányzatot az emlékeztetőben rögzített állásfoglaláshoz, javaslathoz kötik, valamint a településképi kötelezés során is figyelembe vehető.23

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

17. § (1) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása szükséges a (2) bekezdésben részletezett esetekben a települési főépítész szakmai álláspontja alapján.

(2) A polgármester az építmény építésére, bővítésére irányuló építési vagy fennmaradási engedélyezési eljáráshoz, helyi emlék bontási engedélyezési eljárásához, egyszerű bejelentéssel épülő új épület hatósági eljárásához, valamint az összevont telepítési eljárás integrált építési engedélyezési szakaszához ad településképi véleményt. 24

(3)25 A településképi véleményezés során vizsgálni kell:

a) a településképi követelményeknek való megfelelést,

b) településkép-védelmi szempontból a közterületről látható épület, épületrész kialakításnak módját,

c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések kialakítását.

(4)26 A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező a véleményezendő építészeti műszaki dokumentációt és a kérelmet az ÉTDR-en keresztül nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét és címét, valamint a tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát. A kérelemhez csatolni kell az építészeti műszaki dokumentációt az legalább az alábbi tartalommal:
a) az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, mely tartalmazza az utcaképbe való illeszkedés bemutatását is,
b) a rendeltetés meghatározását, valamint
c) az építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid leírást.
(5) 27
(6) 28
(7) 29
(8) 30
VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

18. §31 (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építmények rendeltetésének megváltoztatása – így az önálló rendeltetési egység rendeltetésének módosítása vagy az építmény rendeltetési egységei számának megváltozása – esetén, az országos és a helyi építési követelmények érvényesítése érdekében.

(2) Az építésügyi hatósági engedélyhez, egyszerű bejelentéshez, örökségvédelmi engedélyhez

vagy örökségvédelmi bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, valamint zöldfelület elhelyezés, területhasználat megkezdését megelőzően, és a cégérek, cég- és üzletjelzések, homlokzati feliratok, valamint műszaki berendezések épületeken való elhelyezhetőségét megelőzően, ha a tevékenységek, épületeken való elhelyezések köre beletartozik a következőkbe:
a) épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg,
b) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
c) növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény-, illetve gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építése, bővítése kivéve, ha közterületről nem látható
helyen kerül elhelyezésre,
d) temető területén: sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése,
e) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése,
f) XX. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőségigazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező és maximum 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése,
g) Magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó, kertiépítmény építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre,
h) Kerítés, járda létesítése, építése, bővítése,
i) Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése,
j) Cégérek, cég- és üzletjelzések, homlokzati feliratok épületen való elhelyezése,
k) Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb műszaki berendezés, áru- és pénzautomata, csomagátadó automata épületen vagy épületben való elhelyezése,
l) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és tároló
elhelyezése,
m) Telken belüli közműpótló műtárgy építése, kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre,
n) Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése kivéve, ha közterületről nem látható helyen kerül elhelyezésre,
o) Úszóműves vízi létesítmény, lakóhajó, úszóház létesítése, bővítése.
(3) A bejelentési eljárás során
a) a 6. számú melléklet szerinti kérelem és annak melléklete,
b) a hiánypótlás és
c) az ügyfél által tett nyilatkozat elektronikus úton vagy – természetes személy esetén – papír alapon, írásban terjeszthető elő.
(4) A bejelentés tartalmazza:
a) a bejelentő nevét,
b) a bejelentő lakcímét, szervezet esetén székhelyét,
c) a folytatni kívánt építési tevékenység, cégér, cég- és üzletjelzés, homlokzati felirat, műszaki berendezések elhelyezése vagy rendeltetésváltoztatás megjelölését,
d) a tervezett építési tevékenység, cégér, cég- és üzletjelzés, homlokzati felirat, műszaki berendezések vagy rendeltetésváltoztatás helyét, a telek helyrajzi számát és
e) az építési tevékenység elvégzése, a rendeltetésváltozás megvalósítása vagy a cégér, cég- és üzletjelzés, homlokzati felirat, műszaki berendezések elhelyezésének tervezett időtartamát.
(5) A bejelentéshez a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki (amely tartalmazza az utcaképbe való beilleszkedés igazolását is), illetve egyéb tervet, továbbá rendeltetésváltozás esetén a rendezési terv rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentációt kell mellékelni.
VIII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

19. § (1) Településképi kötelezési eljárás lefolytatása szükséges:

a) a kötelező településképi szakmai konzultáció, településkép véleményez32ési eljárás, településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén;
b) a településképi bejelentés vagy a településképi véleményezési eljárás elmulasztása esetén, illetve a településképi bejelentési vagy véleményezési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén;
c) a településképet rontó feliratok, cégérek, cégtáblák és homlokzati feliratok megszüntetése érdekében, amennyiben az nem felel meg településképi előírásoknak, különösen, ha az állapota nem megfelelő; megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető; nem illeszkedik a megváltozott környezetéhez;33
d) a helyi településkép-védelem érdekében, amennyiben a településképi elem (egyedi és területi) fenntartása, karbantartása, vagy rendeltetésének megfelelő használata a helyi építési szabályzatban vagy a helyi településkép-védelmi rendeletben meghatározott szabályokkal ellentétes, különösen
da) az épület jó karban tartása,
db) homlokzati elemeinek, színezésének védelme,
dc) egységes megjelenésének biztosítása vagy
dd) rendeltetésének megfelelő funkciójának megőrzése;
de) az építési övezetre előírt zöldterület biztosítása;
df) a telek terület-felhasználási szabályoknak megfelelő használata;
dg) az építkezések átmeneti állapota keretében a terület adottságának megfelelő szintű bekerítése, rendben tartásaí,
dh) napelemek, műszaki berendezések, cégérek, cégfeliratok, homlokzati feliratok szabálytalan vagy engedély nélküli elhelyezése esetén.34
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén e magatartás megszegőjével szemben hivatalból, vagy bejelentésre eljárás indul; amennyiben a bejelentés megalapozott, a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva kötelezést ad ki az építtetőnek vagy a tulajdonosnak a jogsértő állapot 60 napon belüli megszüntetésére.35
(3) Amennyiben a kötelezésnek a kötelezett nem tett eleget, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a polgármester pénzbírságot szab ki:
a) első alkalommal 200 000 Ft településképi bírságot állapíthat meg, és 45 napos határidőt szab adhat a jogsértő állapot megszüntetésére;36
b) második alkalommal, amennyiben a kötelezett továbbra sem teljesíti településképi kötelezésben foglaltakat, a településképi bírság összege 500 000 Ft-ra emelkedik és 30 napot a jogsértő állapot megszüntetésére;
c) harmadik alkalommal, amennyiben a kötelezett nem tett eleget az önkormányzati hatáskörben meghozott településképi kötelezésnek, és a jogsértő állapot továbbra is fennáll, a településképi bírság mértéke 2 000 000 Ft, a jogsértő állapotot pedig 15 napon belül köteles a kötelezett megszüntetni.37
(4) A településképi kötelezés háromszori határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot 30 naponként ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
(5) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
1. a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
2. a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
3. a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
4. a jogsértő állapot időtartamát,
5. a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
6. a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
7. a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6) A bírság adók módjára behajtható. A polgármester döntésével szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezés nyújtható be a Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületéhez. A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő második rendes ülésén, de legkésőbb a fellebbezés kézhezvételétől számított 60 napon belül meghozza.
IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

12. A védett építmények fenntartásának, felújításának támogatása

20. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat az alábbiak szerint támogatást adhat:

1. a támogatás mértékét az önkormányzat képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.

2. a támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – az önkormányzat állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti önkormányzati támogatás csak az esetben nyújtható, ha:

1. a védett értéket a tulajdonos megfelelő módon fenntartja (karbantartja), azt neki felróható módon nem károsítja,

2. a karbantartással és az építéssel összefüggő hatósági előírásokat és szabályokat maradéktalanul betartja.

(3) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkát.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. Hatályba léptető rendelkezés

21. § E rendelet végrehajtásáról a polgármester a főépítész szakmai közreműködésével a polgármesteri hivatal apparátusának igénybevételével gondoskodik.

22. § (1) A rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet előírásait a hatályba lépése napján államigazgatási egyeztetés alatt lévő és a hatálybalépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. E rendeletet a már megkezdett eljárások esetében az eljárás azon szakaszától kell alkalmazni, amely a hatályba lépéskor még nem kezdődött meg.

(3) E rendelet rendelkezéseit a hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell értelmezni.

(4) A jelen rendeletben jóváhagyott előírásokat a Helyi Építési Szabályzat, és a helyi egyéb rendeletekben található településképi rendelkezésekkel együttesen kell alkalmazni; ellentmondás esetén az e rendeletben foglaltakat kell irányadónak tekinteni, és a helyi rendeleteket ennek megfelelően kell módosítani.

14. Hatályon kívül helyező rendelkezések

23. § (1) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Rajka Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településkép védelmének a reklámokra, reklámhordozókra, cégérekre és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírásairól, valamint az ezekkel kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról szóló 14/2017. (IX.26.) önkormányzati rendelete.

15. Jogharmonizációs záradék

24. § Ez a rendelet az Európai Parlament és a Tanács belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK. irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet

Településképi szempontból meghatározó területek – Beépítésre szánt területek szerint

2. melléklet

Településképi szempontból meghatározó területek – Beépítésre nem szánt és a település lakott területétől kívül eső beépítésre szánt területek szerint

3. melléklet

Helyi építészeti örökség által érintett területek szerint

4. melléklet

Helyi védett értékek Rajkán

5. melléklet

Telepítésre javasolt és tiltott növények listája

6. melléklet

Településkép-védelmi tájékoztatás/szakmai konzultáció/ településkép véleményezési eljárás/ településképi bejelentési eljárás kérelem

7. melléklet

1. számú függelék

8. melléklet

2. Számú függelék
2

Hatályon kívül helyezte a 12/2025. (X. 29.) önkormányzati rendelet

10

Hatályon kívül helyezte a 12/2025. (X.29.) önkormányzati rendelet

13

Hatályom kívül helyezte a 12/2025. (X.29.) önkormányzati rendelet

16

Hatályon kívül helyezte a 12/2025. (X.29.) önkormányzati rendelet