Aba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017.(VIII.29.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Hatályos: 2017. 08. 30- 2021. 08. 16Aba Város Önkormányzat Képviselő-testületének 19/2017.(VIII.29.) önkormányzati rendelete
a pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokról
Aba Város Önkormányzata Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 132. § (4) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében a következő rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Aba Város közigazgatási területén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-ában meghatározott személyekre.
(2) A jelen rendelet alkalmazásában a jövedelem, vagyon, család egyedül élő, háztartás, hozzátartozó, rendszeres pénzellátás fogalmak alatt a Szt. 4. §-ában meghatározott fogalmakat kell érteni.
Eljárási szabályok
2. § (1) A jelen rendeletben valamint az Szt. 48. §-nan meghatározott hatásköröket első fokon – ha e rendelet kivételt nem tesz – Aba Város Önkormányzata Képviselő-testülete által átruházott hatáskörben – a Szociális Oktatási és Kulturális Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) gyakorolja. A Bizottság és a Polgármester döntésével szemben benyújtott fellebbezésről Aba Város Önkormányzat Képviselő-testülete határoz.
(2) A Bizottság és a Polgármester az átruházott hatáskörben végzett tevékenységéről évente köteles a Képviselő-testületnek beszámolni.
3. § (1) A szociális ellátás megállapítása iránti kérelmeket az Aba Polgármesteri Hivatalhoz (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani.
(2) A szociális ellátás megállapítása iránti kérelmet a Hivatal által közzétett formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét;
b) a kérelmező születési helyét, idejét;
c) a kérelmező anyja születési nevét;
d) a kérelmező lakóhelyét, tartózkodási helyét;
e) a kérelmezővel egy háztartásban elé személyeknek az előbbiekben felsorolt adatait;
f) a kérelmező Társadalombiztosítási azonosító jelét;
g) az igényelt települési támogatás feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
(3) A kérelmező a kérelem benyújtásakor – ha jogszabály az adott ellátás vonatkozásában másként nem rendelkezik, a jelen rendelet 3. mellékletében foglalt vagyonnyilatkozat útján – köteles nyilatkozni saját és családja vagyoni viszonyairól (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat).
(4) A Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltak valódiságát a rendelkezésre álló adatbázisok felhasználásával ellenőrzi.
(5) Amennyiben a Hivatal a vagyonnyilatkozatban foglaltakat vitatja és a vagyontárgy forgalmi értékének meghatározása céljából szakértőt von be az eljárásba, a kérelmező a szakértői vizsgálat során köteles közreműködni.
(7) A jelen rendeletben szabályozott szociális ellátás nem jogosult az
a) aki vagy akinek családja a Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik;
b) aki vagy akinek családjában van olyan személy, aki a kért ellátásra már jogosultsággal rendelkezik.
4. § (1) Amennyiben jelen rendelet a szociális ellátásra való jogosultságot jövedelemhatárhoz köti, a kérelmező köteles saját, illetve családja jövedelmi viszonyairól nyilatkozni és azokat igazolni.
(2) Az Önkormányzat szabályozási hatáskörébe tartozó szociális ellátás esetében a jövedelemszámításnál irányadó időszak – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a havonta rendszeresen mérhető jövedelmek esetében a kérelem benyújtását megelőző 3 hónap, egyéb jövedelmek esetében 1 év.
(3) Jövedelemigazolásként az alábbi iratokat kell csatolni:
a) alkalmazásban allók esetében a munkáltató által kiadott jövedelemigazolás;
b) a társadalombiztosítási, illetve a rendszeres pénzellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónap utalási szelvénye, ennek hiányában az utolsó havi bankszámlakivonat;
c) vállalkozó, illetve gazdálkodó szervezet tagja esetében az illetékes állami adóhatóság által kiadott jövedelemigazolás
d) munkanélküli ellátás esetében az illetékes Munkaügyi Központi ellátás megállapító határozata, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény;
e) tartásdíj esetében a bíróság határozata;
f) az egyéb jövedelmek esetében, illetve ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes jövedelemi viszonyairól igazolást becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat (a továbbiakban az a)-f) pontok együttesen: jövedelemigazolás).
(4) A jelen rendelet által szabályozott egyéb jogosultsági feltételt okirattal kell igazolni. Ilyen okirat különösen a személyi igazolvány, lakcímkártya, hatósági döntés, bírósági döntés, iskolalátogatási igazolás, közműszámla, háziorvosi igazolás. Ha a kérelmező nem tud, illetve nem képes okiratot becsatolni, a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozat is elfogadható.
5. § (1) A kérelmező által benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal az adatot nyilvántartó közigazgatási szerv, illetve gazdálkodó szervezet megkeresése útján ellenőrizheti, illetve környezettanulmány elkészítése céljából felkérheti a Sárvíz Szociális Szolgáltató Központ munkatársait.
(5) Amennyiben a környezettanulmány megállapítása szerint vélelmezhető, hogy a vagyonnyilatkozatban, illetve jövedelemnyilatkozatban foglaltak nem felelnek meg a valóságnak, a Hivatal a Szt. 10. § (6) bekezdésének megfelelően jár el. Ennek során a jövedelemnyilatkozatban foglaltak tartalmát az (1) bekezdésben foglaltak szerint ellenőrizheti, illetve felhívja a kérelmezőt arra, hogy a kérelem átvételét követő 8 napon belül nyújtsa be az általa lakott lakás, elletve saját és a családja tulajdonában álló vagyonnak a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozó fenntartási költségeit igazoló dokumentumokat.
6. § (1) A szociális ellátás folyósítása
7. § (1) A Szt.-ben, az annak végrehajtására kiadott más jogszabályokban, illetve a jelen rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy ezen jogszabályok megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, és az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt az Szt. 17. §-ban meghatározottak szerint kötelezni kell a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére.
(2) E rendeletben szabályozott ellátások esetében a jogosulatlanul igénybe vett települési támogatás megtérítésének elrendelése esetén a támogatást megállapító szerv
a) a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és/vagy
b) a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból elengedheti, csökkentheti, illetve részletekben fizettetheti meg.
(3) A jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő jogerős határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból akkor engedélyezhető
a) részletfizetés, ha a kötelezett személy
aa) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum két és félszeresét nem éri el
ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el
b) csökkentés, ha a kötelezett személy
ba) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum kétszeresét nem éri el, vagy
bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el;
c) elengedés, ha a kötelezett személy
ca) egyedülélő és havi jövedelme a nyugdíjminimum másfélszeresét nem éri el, vagy
cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem a nyugdíjminimum összegét nem éri el.
8. § (1) A rendszeres települési támogatásban részesülő személy a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapota, lakhelye, stb.) megváltozását, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles a Hivatalhoz bejelenteni. E kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.
(2) Az (1) bekezdés tekintetében a jövedelmi viszonyok megváltozásának a Szt. 25. § (7) bekezdésében meghatározott tartós jövedelemváltozás számít.
(3) E rendeletben szabályozott rendszeres települési támogatások esetén a jogosult bejelentése vagy hivatalból történő tudomásszerzés alapján az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatának elrendelésére van lehetőség.
Pénzbeli és természetbeni ellátások
9. § (1) A képviselő-testület az alábbi szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátásokat állapítja meg:
a) rendszeres települési támogatás
aa) lakásfenntartási települési támogatás
ab) ápolási település támogatás
ac) utazási települési támogatás
b) rendkívüli települési támogatás
ba) átmeneti települési támogatás
bb) temetési települési támogatás
( c) köztemetés
Rendszeres települési támogatások
Lakásfenntartási települési támogatás
10. § (1) A Bizottság a szociális rászoruló személyek és családok részére az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásához kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez lakásfenntartási települési támogatást nyújt.
(2) A lakásfenntartási települési támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.
(3) A lakásfenntartási települési támogatás igényelhető:
11. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás állapítható meg annak a szenélynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,
b) egyedül élő vagy egyedülálló személyek esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170 %-át.
(2) Lakásfenntartási települési támogatásként
Ápolási települési támogatás
12. § (1) A Képviselő-testület az ápolási települési támogatás keretében a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy otthoni ápolására, gondozására tekintettel biztosít a hozzátartozó részére anyagi hozzájárulást.
(2) Ápolási települési támogatást akkor lehet megállapítani,ha
a) az ápolást végző lakóhelye és az ápolt személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye Aba Város közigazgatási területe, és
b) az ápolást végző személy kötelezettségét az ápolt személy érdekének megfelelő módon teljesíti.
(3) Az ápolást végző személy kötelezettséget nem, vagy nem az ápolt személy érdekének megfelelő módon teljesíti, ha
a) az ápolt személy állandó-, illetve tartós felügyeletéről nem gondoskodik, vagy
b) az ápolt személy háziorvosával egészségi állapotának helyreállítása érdekében nem tart rendszeres, illetve szükségképpeni kapcsolatot, vagy
c) az ápolt személy részére a személyi és lakókörnyezeti higiéné, illetve az egészségi állapota megtartásához, javításához szükséges előírt, valamint elvárt feltételeket nem biztosítja, az alapvető ápolási, gondozási feladatokat nem teljesíti.
(4) Az ápolási települési támogatásra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha
a) az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé, vagy
b) az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, vagy
c) az ápolt személy meghal, vagy
d) az ápolást végző vagy az ápolt személy tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott, vagy
e) az ápolt személy két hónapot meghaladó fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban részesül, vagy
f) rendszeres pénzellátásban részesül, vagy
g) nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytat, vagy
h) felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy
i) keresőtevékenységet folytat és munkaideje – ide nem értve az otthon történő munkavégzést – a napi 4 órát meghaladja.
13. § (1) Ápolási települési támogatásra az a személy jogosult, akinek a háztartásában az egy főre számított havi családi jövedelem:
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 170%-át.
b) egyedülálló kérelmező esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.
14. § (1) Az ápolási települési támogatás havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg: 80%-a.
(2) Az ápolási települési támogatás havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén az (1) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete.
(3) Az ápolási települési támogatásra való jogosultság feltételeinek fennállását naptári évente legalább egy alkalommal felül kell vizsgálni.
(4) Az (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat során csatolni kell a háziorvos szakvéleményét a tartós betegség e rendelet szerinti fennállásának tényéről.
(5) Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a jogosultság feltételei továbbra is fennállnak, az ellátást az e rendelet szerinti összegben tovább kell folyósítani.
(6) Ha a felülvizsgálat eredményeként, illetve 12. § szerinti, a települési ápolási támogatásra való jogosultság megszüntetését eredményező körülmény következik be, a települési ápolási támogatás folyósítását a határozat meghozatala hónapjának utolsó napjával meg kell szüntetni.
(7) Az ápolt személy halála esetén a települési ápolási támogatás folyósítását a halál időpontját követő második hónap utolsó napjával kell megszüntetni.
(8) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a rendelet 2. melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell:
a) háziorvos által kiállított igazolást a tartósan beteg 18. életévét betöltött személy tartós betegségének fennállásáról.
b) jövedelemnyilatkozatot
(9) A képviselő-testület az ápolási települési támogatás elbírálásával, megállapításával és folyósításával összefüggő hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.
Utazási települési támogatás
15. § (1) A Képviselő-testület a településen
Rendkívüli települési támogatások
Átmeneti települési támogatás
16. § (1) A biztosság eseti jelleggel rendkívüli települési támogatásra való jogosultságot állapít meg azon személy részére, aki a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetében annak 200%-át.
(2) A létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmező
a) váratlan betegség, baleset, orvosi kezelés miatt jelentős jövedelem-kiesést szenved;
b) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul;
c) válsághelyzetben lévő várandós anya, aki a segélyt gyermekének megtartása érdekében igényli.;
d) a segélyt iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadásokhoz igényli;
e) létfenntartása megélhetése valamilyen egyéb előre nem látható esemény, elemi kár miatt – önhibáján kívül – veszélyeztetve van, jövedelem-kiesése, váratlan többlet-kiadása keletkezik.
(3) A támogatás megállapítása iránti kérelemben a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a kérelem indokául szolgáló tényről, rendkívüli körülményről, az őt ért anyagi veszteségről, jövedelem – kiesésről, és azokat okiratokkal igazolnia kell.
(4) A rendkívüli települési támogatás mértéke rászorultsághoz igazodva naptári félévente egy alkalommal legfeljebb 5.000 Ft lehet.
(5) A rendkívüli települési támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, ruhavásárlás, közüzemi szolgáltatási díj hátralék kiegyenlítésére, valamint gyógyszertámogatás céljából.
(6) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek a 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, az abban szereplő mellékletek csatolásával.
(7) A támogatás különös méltánylást érdemlő esetben akkor is nyújtható, ha a kérelmező családjában az ez főre eső jövedelem meghaladja az (1) bekezdésben foglalt jövedelemhatárt. Az egy főre eső jövedelem ebben az esetben sem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
Temetési települési támogatás
17. § (1) A Polgármester azon személy részére, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át, eseti jelleggel rendkívüli települési támogatást nyújt.
(2) A támogatás megállapítása iránti kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatát, valamint a temetés költségeit igazoló számlát.
(3) A támogatás összege 20.000,-Ft.
18. § (1) A köztemetés elrendelése esetén a Szt. 48. §-ának szabályai szerint kell eljárni.
(2) Az eltemettetésre köteles személy kérelemre 50%-ban vagy egészben mentesíthető a köztemetés költségeinek megtérítése alól, ha
a) annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné, így a vagyoni jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy az eltemettetés költségeinek megfizetése létfenntartását veszélyeztetné vagy
b) az eltemettetés költségeinek megtérülése annak az ingatlannak az értékéből várható, amelyben kiskorú örökösök élnek, vagy
c) a közös tulajdon örökösei közül valamelyikük életvitelszerűen az ingatlanban él, és háztartásban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át.
(3) A képviselő-testület a köztemetés megállapításával összefüggő hatáskörének gyakorlását a polgármesterre ruházza át.
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
Étkeztetés
19. § (1) A képviselő-testület az Szt. 62. § (2) bekezdésében biztosított hatáskörét a Bizottságra ruházza át.
(2) Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezésről kell gondoskodni, akik önmaguknak, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani:
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk miatt.
(3) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki 70. életévét betöltötte.
(4) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése, fogyatékossága miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról részben vagy teljesen gondoskodni nem tud.
(5) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.
(6) Pszichiátriai betegsége, illetve szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki szakorvosi igazolás alapján fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(7) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a bejelentett lakóhelyen nem rendelkezik kivéve azt, akinek bejelentett lakóhelye a hajléktalan szállás.
Házi segítségnyújtás
20. § A képviselő-testület a Szt. 63. § (1) bekezdése szerinti házi segítségnyújtást a Sárvíz Szociális Szolgáltató Központon keresztül látja el.
Családsegítés
21. § A képviselő-testület a Szt. 64. § (1) bekezdése szerinti családsegítést a Sárvíz Szociális Szolgáltató Központon keresztül látja el.
Nappali ellátás
22. § A képviselő-testület a Szt. 65/F. § (1) bekezdés szerinti nappali ellátást a Sárvíz Szociális Szolgáltató Központon keresztül látja el. A nappali ellátás igénybevétele térítésmentes, térítési díjat csak az étkeztetésért kell fizetni.
Szociálpolitikai kerekasztal
23. § (1) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósulásának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kísérésére.
(2) A helyi szociálpolitikai kerekasztal évente legalább egy alkalommal ülést tart.
(3) A szociálpolitikai kerekasztal tagjai:
a) a Bizottság elnöke
b) az Abai Nagyközség Polgármesteri Hivatalának szociális ügyintézője
c) az oktatási nevelési intézmények vezetői illetve gyermekvédelmi felelősei
d) a Sárvíz Szociális Szolgáltató Központ családsegítő és gyermekjóléti munkatársai
e) háziorvosok és a védőnők
Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően benyújtott kérelmek esetén kell alkalmazni.
(4) A rendelet hatálybalépésével hatályát veszti Aba Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 12/2017. (VIII.10.) önkormányzati rendelete.