Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2017. (IX. 26.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról
Hatályos: 2017. 09. 27- 2017. 12. 31Budapest XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 20/2017. (IX.26.) önkormányzati rendelete
a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról
2017-09-27-tól 2017-12-31-ig
E rendelet célja a fás szárú növények rongálásának, értéke csökkenésének és pusztításának megakadályozása, a zöldterületi és zöldfelületi területeken a növényállomány indokolatlan megszűnésének, károsodásának megelőzése, elhárítása, és a bekövetkezett károsodás csökkentése, valamint az indokoltan megszűnő zöldterület, zöldfelület növényállományának pótlásáról való gondoskodás.
(1) E rendelet hatálya kiterjed:
a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a Budapest XVI. kerület közigazgatási határán belül minden ingatlanra, azok teljes fás szárú növényállományára, különös tekintettel az Önkormányzat helyi jelentőségű természeti értékeire, függetlenül attól, hogy tulajdonosa – üzemeltetője, bérlője, haszonélvezője, használója – természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:
a) a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelettel szabályozott esetekre;
b) az erdőről és az erdő védelméről, valamint a természet védelméről szóló törvények
hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
c) az eltérő szabályt megállapító külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
d) a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló gyümölcsfákra.
E rendelet alkalmazásában:
1. A fapótlás pénzbeli megváltás összege: az egységár és a szükséges fapótlás darabszámának szorzata
2. Cserjepótlás: A kivágott, vagy kivágandó cserje pótlására a területi borítottság arányában előírandó területi borítottságot három éven belül biztosító cserje telepítése
3. Előnevelt díszfa: minimum 6 centiméter törzsátmérőjű kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.
4. Engedélyköteles cserjekivágás: Közterületi ingatlanon a cserje területi borítottság megszüntetését eredményező cserje kivágás szándéka
5. Engedély köteles fakivágás: nem közterületi ingatlanon e rendelet alkalmazásában a gyümölcsfán kívül minimum 5 cm törzsátmérővel rendelkező lombhullató, illetve minimum 10 cm törzsátmérővel rendelkező örökzöld fás szárú növény kivágásának szándéka, közterületi ingatlanon minden minimum 3 cm törzsátmérővel rendelkező fás szárú növény kivágásának szándéka
6. Eredménytelen pótlás: a hatósági határozattal elrendelt fapótlás, mely a hatósági határozatban megadott időpontig nem ered meg.
7. Fa jelentős mértékű csonkítása: olyan mértékű beavatkozás a fa állagába, mely annak további növekedését visszafordíthatatlanul megakadályozza, vagy ellehetetleníti a fajra jellemző habitus kialakulását, vagy egészségi állapotának romlásához, illetve a fa pusztulásához vezet.
8. Fapótlás: a kivágásra kerülő fa pótlására, törzsátmérőjének arányában megállapított számú és törzsátmérőjű, továbbá a rendeletben megállapított mértékben előnevelt fa telepítése, illatve ennek pénzbeli megváltása
9. Fapótlásra kötelezett személy: nem közterületi ingatlanon a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosa, illetve tulajdonosai, közterületi ingatlanon a fakivágási engedéllyel, illetve fakivágási engedély nélkül fát kivágott személy
10. Fatelepítés: nagy lombkoronát növelő, várostűrő, előnevelt díszfa ültetése.
11. Fás szárú növény: a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom.
12. Gyümölcsfa: emberi fogyasztásra vagy egyéb hasznosításra kerülő gyümölcséért termesztett és gondozott fa, kivéve: diófa, szelídgesztenyefa, mandulafa, török mogyorófa és díszfának nemesített gyümölcsfák.
13. Kertészeti szakvélemény: jogszabályban meghatározott jogosultsággal rendelkező szakértő vagy szervezet által végzett, a fák korára, egészségi állapotára, térbeli elhelyezkedésére stb. vonatkozó vizsgálaton alapuló szakértői javaslat a fa fenntartásával, megóvásával vagy kivágásával kapcsolatban, mely javaslatnak a fás szárú növényekre vonatkozó vitalitási értéket (életképesség) is tartalmaznia kell.
14. Kertszerű használat: bozótmentesítés, kúszó-futó növények karbantartása, ingatlanhatáron belül tartása, gondozása, 5cm-t el nem érő sarjról, magról kelt fás szárú újulatok eltávolítása. (pl: borostyán, vadszőlő, tatáriszalag vagy vadsóska, hajnalka, trombitafolyondár, loncfélék, lilaakác, komló, szőlő, bálványfasarjak, akácfasarjak, meggyfasarjak, orgonasarjak, zöldjuharfa magoncok, eperfa magoncok, ostorfa magoncok)
15. Közterület: az az állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló, közhasználatra szolgáló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
16. Törzsátmérő: a fa 1 méteres magasságban mért átmérője, centiméterben számolva
17. Várostűrő fa: a káros környezeti hatásoknak (pl. levegőszennyezés, talaj-, talajvíz szennyezettség, sózás) ellenálló fafajta.
18. Vegetációs időszak: a rügyfakadás és a lombhullás közötti időszak.
19. Védett fasor: a kiemelt közcélú zöldterületekről szóló 14/1993. (IV. 30.) Főv. Kgy. rendelet mellékletében szereplő közterületi fasor.
20. Zöldfelület: biológiailag aktív növényzettel borított terület, ahol a termőtalaj és az eredeti altalaj, illetve a talajképző kőzet között nincs egyéb más réteg.
21. Zöldterület: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendeletben meghatározott fogalom.
4. Hatásköri és egyéb szabályok
(1) Az e rendeletben meghatározott valamennyi jogosultság és kötelezettség megállapítása közigazgatási
hatósági ügy, és Budapest Főváros XVI. kerület Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: Képviselő-testület) hatáskörébe tartozik. A Képviselő-testület e hatáskörét Budapest Főváros XVI. kerület polgármesterére (a továbbiakban: polgármester) ruházza át. A polgármester elsőfokú döntése ellen a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.
(2) Nem közterületi ingatlanon álló 5 cm törzsátmérőt el nem érő sarjról, magról kelt fásszárú újulatok eltávolítására,
ennek elmulasztása esetén a fásszárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fásszárú növény kivágására kötelezi a polgármester.
(3) Nem közterületi ingatlanon álló fa esetén a polgármester a fás szárú növénnyel rendelkezni jogosultat a fás szárú
növény kivágására kötelezi, ha a fás szárú növény az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, és e veszély másként nem hárítható el.
(4) A polgármester eljárására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. törvény (továbbiakban Ket.) rendelkezései az irányadók.
(5) A közterületen történő fa- és cserje kivágását a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet alapján a
növény helye szerinti illetékes jegyző engedélyezi, a közterületi ingatlanon kivágott fa- és cserje pótlásáról e rendeletben meghatározottak szerint kell gondoskodni.
II. Fejezet
Eljárási szabályok
5. A zöldterületek és zöldfelületek fenntartása, megóvása
(1) Az Önkormányzat közigazgatási határán belül gondoskodni kell a zöldterületeken és zöldfelületeken található
fás szárú növényállomány megőrzéséről, és növeléséről, ennek érdekében a tulajdonos köteles a tulajdonában lévő zöldterületeket és zöldfelületeket:
a) a mindenkori szakmai szempontoknak megfelelően karbantartani vagy karbantartatni,
b) a kórokozóktól, a kártevőktől és szakszerűtlen kezelésektől megóvni, továbbá
c) fejleszteni, megfelelően fenntartani és felújítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti karbantartásnak minősül különösen a fás szárú növény
a) fajtatulajdonságainak és növekedési jellemzőinek megfelelő metszése, ifjítása,
b) öntözési lehetőségének biztosítása, továbbá
c) eltávolítása kiszáradás esetén.
(3) A gépkocsi behajtók kivételével biztosítani kell a telekhatár vagy a járda és az úttest közötti közterületi zöldfelület
fennmaradását és épségét.
(4) Amennyiben a nem közterületi ingatlan vagy ingatlanrész a talaj vagy a növényzeti viszonyai miatt (különösen a
felszíni vagy talajvíz, vagy futóhomok miatt), illetőleg a használat módja következtében a települési környezetre káros hatást, illetve kedvezőtlen hatást gyakorol, a kedvezőtlen viszonyok megszüntetése érdekében (különösen törmelék, bontási anyag, hulladék és szemét eltávolítása, bozótirtás, tereprendezés, sarjról, magról kelt újulatok eltávolítása, illetve megfelelő növényzet telepítése) az érintett ingatlan tulajdonosát a polgármester kötelezi az ingatlan be nem épített részének kertszerű kialakítására, használatára.
(5) A belterületi, beépített, Budapest Főváros Közgyűlésének 50/2015. (I. 28.) számú határozatával elfogadott Budapest
Főváros Településszerkezeti Terve szerinti Lke-1 vagy Lk-2 építési övezetbe tartozó ingatlan tulajdonosa gondoskodni köteles az ingatlanon 80 m2-ként egy darab fa ültetéséről vagy fenntartásáról. Az e bekezdésben foglalt kötelezettségnek az ingatlan tulajdonosa e rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül köteles eleget tenni.
6. A fák és cserjék telepítése és védelme
A nem közterületi ingatlanon történő fák és cserjék ültetése
(1) A lakóépülettől, illetve ingatlan határától:
a) a 2 méternél alacsonyabbra megnövő cserjét, illetve sövényt legalább 1 méterre,
b) a fa termetű örökzöldeket, a 2 méternél magasabbra megnövő cserjét, illetve sövényt legalább 1,5 méterre,
c) fát legalább 3 méterre
kell ültetni.
(2) Kiépített kerítés megléte esetén a sövény fekvése szerinti ingatlan tulajdonosa vagy használója köteles a sövényt
folyamatosan gondozni illetve megakadályozni a sövény átnövését a szomszéd ingatlanára, továbbá köteles biztosítani, hogy a kiépített kerítés karbantartható legyen.
(3) Aki a (2) bekezdésben foglaltakat megszegi kérelemre indult eljárásban a polgármester a sövény karbantartására,
visszanyírására, gondozására kötelezi az ingatlan tulajdonosát, vagyonkezelőjét, vagy az ingatlanon lévő fás szárú növényekkel bármely jogviszony alapján rendelkezni jogosult személyt (a továbbiakban együtt: használó).
(4) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott ültetési szabályok alkalmazásakor figyelemmel kell lenni a fás szárú
növények védelméről szóló kormányrendeletben foglalt rendelkezésekre is.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegése esetén a polgármester 6 cm törzsátmérőig a fa átültetésére kötelezi a
használót.
7. A közterületi ingatlanon történő fák és cserjék ültetése
Közterületen fát, cserjét ültetni a fasorfenntartó hozzájárulásával lehet. Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületi ingatlanon a fasorfenntartó a polgármester.
8. A nem közterületi ingatlanon álló fa engedéllyel történő kivágása és pótlása
(1) A fát kivágni, e rendelet alapján definiált gyümölcsfán kívül csak a polgármester jogerős engedélye alapján
lehet. Fakivágásra engedélyt minden esetben kérni kell, azonban megalapozott indokolást csak abban az esetben szükséges csatolni, ha a fa törzsátmérője meghaladja a 20 cm-t.
(2) A kivágásra okot adó körülmény(ek) igazolására a szabad bizonyítás elve mellett szakvélemény, építési-bontási
engedély, fényképek csatolása is előírható.
(3) Az engedély iránti kérelemnek - melynek formanyomtatványa e rendelet 2. függelékében található - tartalmaznia kell
az alábbiakat:
a) a kérelmező nevét és lakcímét (székhelyét);
b) a kivágás indokát; ha a fa törzsátmérője meghaladja a 20 cm-t
c) fapótlásra kötelezett személy(ek)nek a fa kivágáshoz való hozzájáruló nyilatkozatát;
d) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát;
e) a kivágással érintett ingatlanról készült helyszínrajzot, melyen be kell jelölni a kivágandó és a kivágás után megmaradó fa (fák) helyét;
f) a kivágandó fa darabszámát, faját annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;
g) fapótlásra kötelezett személy nyilatkozatát a pótlás módjáról.
(4) A fakivágási engedély iránti kérelemhez gazdasági társaságok esetén az eljárásra jogosult személy vagy személyek
aláírási címpéldánya másolatban csatolandó.
(5) A polgármester a fakivágás engedélyezési eljárás keretében, illetve a 8. § (8) bekezdésében foglalt esetben
rendelkezik a fa pótlásáról, annak pénzben történő megváltásáról. A döntésnek tartalmaznia kell a kivágás indokát e § (1) bekezdése esetén és a pótlásként elültetendő előnevelt fa darabszámát, faját, a pótlás határidejét, illetve esetlegesen a pénzbeli megváltás összegét, valamint a befizetés határidejét is.
(6) Amennyiben a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágása nem élet-, illetve vagyonvédelem miatt
szükséges, a kivágott fák pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének 100 %-os mértékében gondoskodni kell.
(7) A kivágandó fa pótlásként ültetendő előnevelt fa darabszámát úgy kell kiszámolni, hogy a pótlásra előírt,
centiméterben megadott össztörzsátmérőt hattal kell osztani.
(8) Az élet-, illetve vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágását a tulajdonos vagy kezelő - amennyiben a veszély
elhárítására más lehetőség nincs - köteles haladéktalanul elvégezni. A veszély elhárítása érdekében elvégzett fakivágást 3 napon belül írásban be kell jelenteni a polgármesternek. A bejelentésben (kertészeti szakvéleménnyel, fényképfelvétellel vagy egyéb hitelt érdemlő módon) igazolni kell a fakivágás indokoltságát. Az indokolatlan, vagy be nem jelentett fakivágás engedély nélküli fakivágásnak minősül. A fás szárú növénynek az élet-, vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén, a polgármester a tulajdonost a pótlásra kötelezi a (11) bekezdésben vagy a (13) bekezdésben előírt módon.
(9) A polgármester a fa tulajdonosát a (8) bekezdés szerinti kötelezettségének teljesítésére felszólítja. Amennyiben a
tulajdonos az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető fa kivágásáról, illetve eltávolításáról határidőn belül nem gondoskodik, a polgármester intézkedik a szükséges munkák - a tulajdonos költségén történő - elrendelésére.
(10) A polgármester a (9) bekezdésben foglaltak alapján kivágott, illetve eltávolított fa pótlását elrendeli. A hatóság által a
pótlásra előírt fa darabonkénti költségét e rendelet 1. függelék 1.) pontja tartalmazza.
(11) Ha a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet- vagy vagyonvédelmi ok a kérelmezőnek
nem felróható, vagy ha a fa kivágása a fa kiszáradása miatt szükséges, a pótlási kötelezettség a kivágott fa darabszámával egyezik meg. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását minimum 6 cm törzsátmérőjű előnevelt fa (kivéve invazív fa) ültetésével, vagy 1 db előnevelt fa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(12) Amennyiben a nem közterület megnevezésű ingatlanon álló fa kivágását előidéző élet-, egészség- vagy vagyonvédelmi
ok a kérelmezőnek felróható, a számítandó pótlás a kivágott fák törzsátmérőjével azonos.
(13) Amennyiben a pótlás ültetéssel történő környezeti feltételei a fakivágással érintett ingatlanon nincsenek meg, akkor
a pótlás pénzbeli megváltását írja elő a polgármester. Ezen kívül a fennmaradó darabszámú fa a közterület tulajdonosának hozzájárulásával a fakivágással érintett közterületi ingatlan előtti közterületi zöldsávra is ültethető az alábbi védőtávolságok betartásával:
a) Kis lombkoronát növelő fa telekhatártól épülettől minimum 2,0 méterre
aa) lakóház ajtajától, ablakától minimum 2,5 méterre
ab) kapubejárótól minimum 0,8 méterre
ac) fák egymástól minimum 4 méterre ültethetők
b) Közepes lombkoronát növelő fa telekhatártól épülettől minimum 2,5, méterre
ba) lakóház ajtajától, ablakától minimum 3,0 méterre
bb) kapubejárótól minimum 1,0 méterre
bc) fák egymástól minimum 5 méterre
bd) villanyoszloptól 3 méterre ültethetők
c) Nagy lombkoronát növelő fa telekhatártól épülettől minimum 3,0 méterre
ca) lakóház ajtajától, ablakától minimum 3,5 méterre
cb) kapubejárótól minimum 1,5 méterre
cc) fák egymástól minimum 7-10 méterre
cd) villanyoszloptól 3 méterre ültethetők
(14) Ültetéssel történő fapótlás esetén minden pótlásra előírt 6 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa helyett 2 db 3 cm
törzsátmérőjű gyümölcsfa is ültethető, azzal, hogy amennyiben a díszfát gyümölcsfával pótolják és ez a gyümölcsfa 5 éven belül elpusztul, azt újabb 3 cm törzsátmérőjű fával pótolni kell.
(15) A polgármester pótlás nélkül engedélyezi a fa kivágását, ha az ingatlanon 60 m2-ként egy fa marad. Ebben az
esetben az ingatlan területébe a telek teljes területe (az épületek alapterülete is) beszámítandó.
A nem közterület megnevezésű ingatlanon, engedély nélkül kivágott fa pótlása
(1) A polgármester az engedély nélküli fakivágás esetén rendelkezik a fa pótlásáról, annak pénzben történő
megváltásáról. A pótlási kötelezettséget pénzbeli megváltással kell teljesíteni, amennyiben a helyben történő és a fakivágással érintett ingatlan előtti közterületi zöldsávban történő pótlásra nincs lehetőség. Pótlási kötelezettség úgy is teljesíthető, hogy a pótlásra előírt fa darabszámának egy részét a kivágással érintett ingatlanon ültetik el, vagy a 8. § (13) a-c) pontja szerint és a fennmaradó törzsátmérő alapján számítandó, pótlandó faegyed pedig pénzben váltandó meg.
(2) Amennyiben a hatósági döntésben megállapított határidőn belül a kivágott fák után szükséges fatelepítést nem, vagy
csak részben teljesítették, akkor az el nem telepített számú fa helyett 15 napon belüli pénzbeli megváltás írható elő.
(3) A fatelepítési kötelezettség nem tekintendő teljesítettnek, ha a telepített fa az ültetést követő második vegetációs
időszak kezdetén nem hajt ki. Ebben az esetben a fapótlásra kötelezett személy köteles a fatelepítést megismételni vagy pénzben megváltani.
(4) Amennyiben az engedély nélkül kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag teljes körűen nem állapítható meg,
akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat egyenként 30 cm törzsátmérővel kell vélelmezni a fapótlási eljárásban.
(5) A kivágott fa visszapótlására telepítendő fák számának meghatározásához a kivágott össztörzsátmérő 300 %-át kell
alapul venni.
(6) A pótlásra legalább 6 cm-es törzsátmérőjű fák alkalmazhatók. Minden pótlásra előírt 6 cm törzsátmérőjű előnevelt
díszfa helyett 2 db 3 cm törzsátmérőjű gyümölcsfa ültethető. A kivágás megfelelő pótlásaként csak a természetes továbbnövekedés feltételeit biztosító talajba ültetés fogadható el, vagy írható elő. E körben az egyéb mobil eszközbe - különösen konténerbe, talicskába, stb - való telepítés nem vehető figyelembe.
(7) A polgármester a fakivágással érintett ingatlan tulajdonosát kötelezi a fa pótlására, előnevelt díszfa, vagy gyümölcsfa
ültetésére, illetve a fapótlás pénzben történő megváltására.
(8) Fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.
9. Közterületen lévő fa pótlása
(1) Fát kivágni csak a jegyző által kiadott jogerős engedéllyel és megalapozott indokkal lehet, melyek az alábbiak
lehetnek:
a) kapubeálló nyitása, mely máshová nem helyezhető
b) egyéb építési engedéllyel bíró építési munka (pl. közmű fektetés, kerítésalap építés, elektromos hálózat építése), mely a közterületi fa megtartásával nem megoldható.
(2) A közterületen lévő fa kivágása esetén a kivágott fa pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének másfélszeres
mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú ingatlanon kell gondoskodni. A pótlásként ültetendő előnevelt díszfa darabszámát úgy kell kiszámolni, hogy a pótlásra előírt, centiméterben megadott össztörzsátmérőt megszorozzuk 1,5-tel, majd az eredményt hattal kell osztani. Ha az eredmény nem egész szám, akkor felfelé kell kerekíteni.
(3) Amennyiben a fakivágással érintett helyrajzi számon történő pótlásra nincs lehetőség, illetve nem jelölhető ki a
pótlás helyszínéül más ingatlan, vagy az engedéllyel rendelkező ezt kéri, a pótlási kötelezettség pénzben váltható meg. A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének e rendelet 1. függelék 1.) pontja szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
(4) A pótlás mértéke csökkenthető a kertészeti igazságügyi szakértői szakvéleményben megállapított vitalitási érték
figyelembe vételével.
(5) Ha a közterületen álló fa élet-, vagy vagyonvédelmi okból történő kivágása szükséges, a pótlási kötelezettség a
kivágott fa darabszámával megegyezik. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását 1 db minimum 6 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa ültetésével, vagy 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(6) Amennyiben a közterületen álló fa kivágása kertészeti szempontból igazolt egyéb okból elkerülhetetlenül szükséges,
a pótlási kötelezettség mértéke megegyezik a kivágott fa darabszámával. Ebben az esetben egy kivágandó fa pótlását minimum 6 cm törzsátmérőjű előnevelt díszfa ültetésével, vagy 1 db előnevelt díszfa pénzbeli megváltásával kell megoldani.
(7) A (6) bekezdés szerinti kertészeti szempontból igazolt fakivágás különösen
a) a fa kiszáradása,
b) a fa közlekedésbiztonságot veszélyeztető elhelyezkedése, vagy
c) fertőzés továbbterjedésének megakadályozása
okán fellépő fakivágás.
(8) Ha a fa a pótlásától számított második vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző évben - nem hajt ki, a
pótlás eredménytelennek tekintendő.
(9) Eredménytelen pótlás esetén a fakivágásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az újabb pótlási
kötelezést is.
10. Közterületen lévő fa engedély nélküli kivágása és ez alapján előírandó pótlása
(1) Amennyiben az engedély nélkül közterületen kivágott fák darabszáma vagy törzsátmérője utólag teljes körűen nem
állapítható meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető számú fákat egyenként 30 cm törzsátmérővel kell vélelmezni a fapótlási eljárásban.
(2) Amennyiben a helyben történő pótlásra nincs lehetőség, vagy nem jelölhető ki a pótlás helyszínéül más közterületi
ingatlan, a pótlási kötelezettséget pénzben kell teljesíteni A hatóság által a pótlásra előírt fa darabonkénti költségének e rendelet 1. függelék 2.) pontja szerinti összegét az Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
(3) A kivágásra került fa visszapótlásra telepítendő fák számának meghatározásához engedély nélküli kivágás esetén a
kivágott össztörzsátmérő 300 %-át kell alapul venni.
(4) E paragrafus (3) bekezdésében foglaltak szerint, a közterületen engedély nélküli fa kivágása esetén a kivágott fa
pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének háromszoros mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú közterületi ingatlanon kell gondoskodni. A pótlásként ültetendő előnevelt díszfa darabszámát úgy kell kiszámolni, hogy a pótlásra előírt, centiméterben megadott össztörzsátmérőt megszorozzuk 3-mal, majd az eredményt hattal kell osztani. Ha az eredmény nem egész szám, akkor felfelé kell kerekíteni.
(5) A kivágott fa visszapótlására telepítendő fák számának meghatározásához védett fasorban engedély nélküli kivágás
esetén a kivágott össztörzsátmérő 500 %-át kell alapul venni.
(6) E paragrafus (5) bekezdésében foglaltak szerint, a közterületen engedély nélküli fa kivágása esetén a kivágott fa
pótlásáról a kivágott fa törzsátmérőjének ötszörös mértékében, elsősorban a kivágott fával azonos helyrajzi számú közterületi ingatlanon kell gondoskodni. A pótlásként ültetendő előnevelt díszfa darabszámát úgy kell kiszámolni, hogy a pótlásra előírt, centiméterben megadott össztörzsátmérőt megszorozzuk 5-tel, majd az eredményt hattal kell osztani. Ha az eredmény nem egész szám, akkor felfelé kell kerekíteni.
(7) Ha a fa a pótlásától számított második vegetációs időszak kezdetén - vagy az azt megelőző évben - nem hajt ki, a
pótlás eredménytelennek tekintendő. Ebben az esetben az ültetést meg kell ismételni.
(8) Fa jelentős mértékű csonkítása az adott fa engedély nélküli kivágásával egyenértékű tevékenységnek minősül.
11. A közterületen lévő cserje pótlása
(1) Közterületen lévő cserje kivágása esetén a cserje pótlását elsősorban helyben történő ültetéssel kell megoldani.
(2) Amennyiben a helyben történő pótlás a helyszín adottságai miatt nem lehetséges, valamint nem jelölhető ki a pótlás
helyszínéül más ingatlan, vagy a kivágási engedéllyel rendelkező úgy dönt, illetve engedély nélküli cserje kivágása esetén a pótlás pénzben váltandó meg.
(3) A kivágott cserje pótlásának pénzbeli megváltása esetén a kivágott cserje tövek szerinti pótlásának összegét e
rendelet 1. függelék 3.) pontja tartalmazza.
(4) A közterületen 1 m2 területi borítást biztosított cserje kivágása esetén a pótlási kötelezettséget a pótlásra kalkulált
azonos területi borítást 4 db 40/60 méretű lombhullató cserje ültetéssel, vagy pénzbeli megváltással kell teljesíteni.
(5) Amennyiben az engedély nélkül közterületen kivágott cserjék területi borítása utólag teljes körűen nem állapítható
meg, akkor a rendelkezésre álló adatokból a vélelmezhető vagy kikövetkeztethető cserje területi borítást 5 m2-re kell vélelmezni a cserje pótlási eljárásban.
(1) Közterületi zöldterületen és közterületi zöldfelületen lévő gyepfelületre gépkocsival vagy más járművel behajtani, azon
- a kiépített parkolóhelyeket kivéve - parkolni tilos, továbbá, a közterületen fát, cserjét engedély nélkül kivágni, megcsonkítani, gallyazni, valamint zöldfelületen lévő gyepfelületben kárt tenni tilos.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megszegése, Budapest Főváros XVI. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének a
közösségi együttélés alapvető szabályairól, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló 15/2013. (III. 8.) önkormányzati rendelete alapján szankcionálható.
(1) A fapótlási előírás ültetéssel nem teljesíthető a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendeletben
meghatározottakon túl a következő fafajokkal:
a) páfrányfenyő (Ginkgo) nőivarú egyede
b) kanadai hybrid nyárfajok (Populus)
c) tuja és hamis ciprus fajok, oszlopos örökzöldek.
(2) Fapótlás, cserjepótlás pénzben történő megváltása esetén a határozatban előírt összeget a Budapest Főváros XVI.
kerületi Önkormányzat Környezetvédelmi Alapjába kell befizetni.
III. Fejezet
Záró rendelkezések
(1) E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti Budapest Főváros XVI. kerületi
Önkormányzat Képviselő-testületének a fás szárú növények védelméről, kivágásáról és pótlásáról szóló 24/2015. (IX.24.) önkormányzati rendelete.
(2) Folyamatban lévő ügyek esetében, amennyiben ügyfélre nézve kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz, e rendelet
szabályait kell alkalmazni.
Ancsin László Kovács Péter
jegyző polgármester
Jelen rendelettel Budapest Főváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete a kerület közigazgatási határán belül található fás szárú növények (fák és cserjék) megóvásának, használatának fenntartásának és visszapótlásának szabályait kívánja rögzíteni, a kerület lakosságának egészségesebb életkörülményeinek megteremtését célzó, megfelelő mértékű és állapotú zöldfelületi rendszer kialakítása, valamint a kerület zöldövezeti jellegének megőrzése, fejlesztésének elősegítése érdekében. A rendeletalkotás Európai Uniós jogot nem érint.
A rendelet célját fogalmazza meg, felsorolva a cél elérése érdekében szükséges teendőket.
A rendelet hatályát tisztázza. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet (továbbiakban Kr.) rendelkezéseivel összhangban a rendelet azokat az eseteket szabályozza, amelyek nem tartoznak a Kr., vagy külön törvény hatálya alá. Nem terjed ki továbbá a hatálya a nem közterületi ingatlanokon található gyümölcsfákra.
Az egyértelmű és egységes fogalomhasználat érdekében a paragrafus utalásokat tartalmaz magasabb szintű jogszabályokban található fogalmakra, és definiálja a rendeletben használt szakmai kifejezéseket.
A rendelet hatásköri szabályait tartalmazza, mely a nem közterületi ingatlanokon történő fakivágás esetén első fokon polgármesteri hatáskörbe helyezi a döntési kompetenciát. A fapótlás módjának, mértékének helyi rendeletben történő szabályozására a felhatalmazást a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (2) bekezdése adja. Közterületi ingatlanokon történő fa-és cserjekivágás a Kr. alapján első fokon jegyzői hatáskörbe tartozik. Amennyiben a fapótlás nem, vagy csak részben teljesíthető, a pótlás helyébe lépő kompenzáció mértékének meghatározására vonatkozó rendelkezések megalkotására a Kr. 8. § (4) bekezdése ad felhatalmazást.
Budapest XVI. kerülete zöldövezeti jellegének megőrzése érdekében minden XVI. kerületi ingatlantulajdonos jó gazda módjára történő gondoskodási kötelezettségét tartalmazza a fás szárú növényekre vonatkozóan.
A nem közterületi ingatlanokon fák, cserjék ültetési előírásaihoz ad iránymutatást e paragrafus.
A közterületi ingatlanokon fák, cserjék ültetési szabályait taglalja a paragrafus.
A nem közterületi ingatlanokon végzett fakivágások esetkörét szabályozza. A fakivágási kérelem, valamint a kérelem alapján polgármesteri hatáskörben hozott határozat elengedhetetlen tartalmi elemei kerülnek felsorolásra. A pótlási kötelezettséget differenciáltan szabályozza a rendelet a fa veszélyeztető, valamint a kertészeti szempontból indokoltan kivágott fák pótlási szabályait, figyelembe véve a fák szakértői véleményben írt állapotát is.
Tartalmazza az engedély nélküli fakivágás, és a telepítés eredménytelensége esetén teendőket a rendelet. Meghatározza továbbá a pénzbeli kompenzáció mértékét is.
Élet vagy, vagyonbiztonságot veszélyeztető okból történő fakivágás esetén fa pótlás alóli mentesség szabálya került rögzítésre e paragrafusban.
Közterületen található fapótlás mértékét, és módját a Kr. rendelkezéseit kiegészítve tartalmazza a rendelet, figyelembe véve a fa kivágásának indokát és a fa vitalitását.
Részletes előírásokat tartalmaz a rendelet az épületek állagát veszélyeztető, egyéb kertészeti okból indokolt, vagy engedély nélküli fakivágás esetében fellépő pótlásra és a kompenzáció összegére vonatkozóan. A szabályozás figyelemmel van a kertészeti szakvéleményben megállapított vitalitási értékekre is, mely alapján a kivágandó fa pótlására előírt darabszám csökkenthető.
A közterületeken végzett cserjekivágás pótlásának mértékét, és módját tartalmazza, figyelembe véve a cserje kivágásának indokát, a cserje fajtáját, a pótlást helyettesítő kompenzáció esetkörét és összegét.
Közterületi zöldterületen lévő gyepfelületen, illetve fás szárú növények károkozásának tilalmát fogja össze e paragrafus
A fapótlás ültetéssel történő teljesítése során nem alkalmazható fafajokról ad tájékoztatást.
15. §-hoz
Szabályozza a rendelet hatályba lépését, valamint a folyamatban lévő ügyekre vonatkozóan rendelkezik az ügyfélre nézve kedvezőbb szabályok alkalmazhatóságáról.