Óbarok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2017 (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 12. 19Óbarok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2017 (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Óbarok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet alkalmazása
1. § E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. § Jelen rendelet mellékletei:
1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területének lehatárolása
2. melléklet: Művi értékvédelem – helyi védett épületek, építmények listája
3. § Jelen rendelet függelékei:
1. függelék: Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, ezért nem telepíthető növényfajok listája
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
2. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
3. Védett terület: helyi területi védelem alatt álló terület
4. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem
5. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó, de legfeljebb 11 m2 méretű reklám.
6. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led-panel, elektromos led-állvány, videófal, monitor
7. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
5. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében az önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, község- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
6. § (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.
(2) Az önkormányzat helyi területi védelemmel érintett területet nem határol le.
(3) A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely
a) építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,
b) táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,
c) szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint
d) az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjedhet ki.
(4) Az önkormányzat a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. számú mellékletben meghatározott ingatlanokat, értékeket.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A helyi védelem alá helyezés értékvizsgálat alapján történik, melyet az önkormányzat készít vagy készíttet el.
8. § (1) A helyi védelem alá helyezésre, vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésről szóló előterjesztésben szerepelnie kell a védelem alá helyezés elrendelését vagy megszüntetését megalapozó értékvizsgálatnak.
(2) A Képviselő-testület e rendelet módosításával dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy annak megszüntetésről.
(3) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, alkotás, utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg.
(4) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
6. A védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
9. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
10. § (1) A védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munkát – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdeni és végezni, valamint a védett építmény rendeltetését megváltoztatni csak főépítészi konzultációt követően a főépítész egyetértő véleménye szerint lehet.
(2) Az egyéb védett értékek vonatkozásában a tulajdonos/használó kötelezettsége a védett érték megőrzése, gondozása.
7. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
11. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát
c) a védett érték azonosító adatait
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület,emelet, ajtó, helyszínrajz) és
f) a védelem rövid indokolását az értékvizsgálat alapján.
g) a védett értékhez fűződő korlátozásokat
h) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat
i) a védett érték állapotfelmérésének adatait
j) a helyreállítási javaslatot
k) a védett értékkel kapcsolatos intézkedéseket (tulajdoni lapon jogi jelleg feltüntetése, törlése)
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.
8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás
12. § (1) A helyi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) ha ismert eredeti színhatását, ha nem ismert a feltételezhetően hasonló színhatását,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését
az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egyes részét, részletét korábban az eredeti eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
13. § A védett értékek fenntartásához, felújításához az önkormányzat támogatást nyújt, azzal, hogy
a) az építési munkák végzését követő három évben a tulajdonos/használó mentesül a helyi adó megfizetése alól
b) az önkormányzat egyedi elbírálás alapján – esősorban a védett érték teljeskörű felújítása esetén – a beruházó kérelmére a beruházás érték legfeljebb 10 %-ának mértékéig pénzbeli hozzájárulást is nyújthat.
Településképi követelmények
9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
14. § A 2. számú mellékletben megjelölt egyedi védelemmel érintett épületen vagy elemen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény építőanyagaként a hagyományos természetes építőanyag (kő, tégla, fa, cserép stb.) használata megengedett.
15. § (1) A 2. számú mellékletben megjelölt egyedi védelemmel érintett épület tetőzetének kialakítása során a hagyományos, eredeti formától való eltérés nem megengedett.
(2) Az épület tetőgerincének iránya és a tető hajlásszöge nem változtatható meg.
(3) Az épületen új tetőfelépítmény építése kivételesen megengedett.
16. § (1) A 2. számú mellékletben megjelölt helyi védelemmel érintett épületen vagy elemen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett építmény homlokzati architektúra és a homlokzattagolás megtartandó, vagy az eredeti visszaállítandó.
(2) A kiegészítő elemek, egyéb műszaki berendezések homlokzaton történő elhelyezése kizárólag műszaki szükségszerűségből megengedett.
17. § (1) A 2. számú mellékletben megjelölt helyi védelemmel érintett épületen égéstermék elvezetésére szerelt kémény nem építhető.
(2) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán csak műszaki szükségszerűségből, más megoldás hiányában helyezhető el.
(3) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
(4) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban és az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.
10. A településkép szempontjából meghatározó területekre vonatkozó építészeti követelmények
18. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki
a) az 1. számú mellékletben jelölt lakóterületet,
b) az 1. számú mellékletben jelölt pihenő és rekreációs területet,
c) országos tájképvédelmi területtel érintett területet.
19. § (1) A 18. § a) pontban meghatározott lakóterületen az új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakítás kell illeszkedni.
(2) Magastetős kialakítás esetén a tető hajlásszöge nem térhet el a 30-45 fok közötti értéktől.
(3) A tetőhéjalásként égetett agyagcserép hagyományos színezéssel, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló tetőfedő anyag a megengedett.
(4) A homlokzatszínezésnél a településen hagyományos pasztellszínek használata a megengedett. Nem alkalmazható harsány, mediterrán szín.
(5) Lakóterületen kerítések a meglevő kerítésekhez illeszkedően létesíthetők
(6) A településképet meghatározó kerítéskialakítása az utcafronton áttört vagy 1/3 részben tömör kerítés lehet, legfeljebb 1,8 m magasságban. Élősövény alkalmazása a meglevő pótlásaként megengedett.
20. § (1) A 18. § b) pontban meghatározott pihenő és rekreációs területen az új épületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakítás kell illeszkedni.
(2) A tetőidom és hajlásszög: a területen jellemző a nyeregtetős kialakítás, a lapostető csak kivételesen, építhető. Magastetős kialakítás esetén a tető hajlásszöge nem térhet el a 15-45 fok közötti értéktől.
(3) A tetőhéjalásként égetett agyagcserép hagyományos színezéssel, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló tetőfedő anyag a megengedett.
(4) A homlokzatszínezésnél a területen jellemző hagyományos színezés alkalmazása a megengedett. Nem alkalmazható harsány, mediterrán szín.
(5) A településképet meghatározó utcafronti kerítés hagyományos építőanyagok felhasználásával építhető. Élősövény alkalmazása megengedett.
21. § (1) A 18. § c) pontban meghatározott országos tájképvédelmi területtel érintett területen az új épületek telepítésénél a meglevő épületekhez, a táj jellegéhez és a terepviszonyokhoz az építészeti kialakítással illeszkedni kell.
(2) A tetőidom és hajlásszög: a területen jellemző a hagyományos nyeregtetős kialakítás, a lapostetős épület tájképvédelemmel érintett területen nem építhető, kivéve a honvédelmi célú épületeket. Magastetős kialakítás esetén a tető hajlásszöge nem térhet el a 20-45 fok közötti értéktől.
(3) A tetőhéjalás magastető esetén égetett agyagcserép hagyományos színezéssel, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló, természetes anyagú egyéb tetőfedő anyag legyen,
(4) A homlokzatszínezésnél a külterületen jellemző hagyományos színezés alkalmazása a megengedett. Nem alkalmazható harsány, mediterrán szín.
(5) A tájbaillesztést minden esetben látványterv készítéssel igazolni kell.
22. § Közterület alakítási tervet kell készíteni Óbarok és Nagyegyháza belterületi közterületeire.
23. § A 18. § a) b) pontban meghatározott területen a településkép védelme érdekében az építési tevékenységgel érintett telken a zöldfelületek kialakításának módja
a) a szomszédos telkek telekhatárától a fák legalább 1,5 m, a cserjék 1,0 m távolságra telepíthetők,
b) a fás szárú növényfajok az épületektől legalább 2 m távolságra telepíthetők,
c) saroktelkeknél az utcafronti telekhatáron a telek sarokpontjaitól számított 3-3 m-es sövény nem telepíthető.
Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
11. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi követelmények
24. § A településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:
a) A község belterületeinek utcáiban legfeljebb egy oszlopsor állhat a villamos energia és hírközlés ellátására, egyébként földkábeles megoldást kell alkalmazni fejlesztésük és átépítésük során.
b) Nagyfeszültségű elektromos vezeték belterületen országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
c) Belterületen, valamint külterület beépített területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
d) A lámpákkal káprázást, vakítást, ártó fényhatást okozni nem szabad, ingatlan használatát korlátozni tilos.
e) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
f) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni – a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
g) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással lehetséges, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.
h) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető. Ettől eltérni csak műszaki szükségszerűségből lehet.
i) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
j) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
k) Elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, parabolaantennák stb.), közüzemi szolgáltatások mérő órái, nyomásszabályozó, klímaberendezés kültéri egysége, napkollektor, valamint egyéb gépészeti berendezés az épületek közterület felé néző homlokzatán nem helyezhető el.
l) Műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén nem helyezhető el, kivéve, ha műszaki szükségszerűség okán elhelyezése más módon nem oldható meg, ebben az esetén az épület közterületről látható homlokzatán és tetőfelületén csak takartan helyezhető el.
m) Az épületen elhelyezett napkollektor csak tetősíkban vagy az ingatlannal határos közterületről nem látható módon helyezhető el.
n) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:
na) fokozottan védett természetvédelmi területen,
nb) ökológiai hálózat részét képező magterületen,
nc) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,
nd) tájképvédelmi területen,
ne) Natura 2000 területen,
12. Reklámokra, reklámhordozókra és cégérekre vonatkozó településképi követelmények
25. § (1) A település belterületén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer egységes koncepció alapján helyezhető el.
(2) A cégtáblát, cégéreket, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést, az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot, a járművön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést) a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblát, egyéb felületen vagy az épület(ek) közterületről látható homlokzatain elhelyezésre kerülő kisméretű hirdetéseket úgy kell elhelyezni, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével és kialakításával.
(3) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(4) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák, cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(5) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírásoknak meg kell felelni.
26. § (1) Közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot meghaladó, cég-, címtábla, cégér nem helyezhető el.
(2) Fényreklám, fényfeliratok kialakítására vonatkozó előírások:
a) csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
b) nem alakíthatók ki villogó effektussal, illetve
c) a lakások, intézmények rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
(3) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település belterületén nem helyezhető el.
(4) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(5) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. Továbbá a felületen az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, az építési tevékenység időtartamára. Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
27. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (főépítész) – illetve, ha önkormányzati főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester - szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
13. Szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
28. § Az építtető köteles szakmai konzultációt kérni a tervezett építkezés helyszíne szerint illetékes önkormányzattól, ha
a) az építkezés helye településképi szempontból meghatározó területen vagy
b) helyi védett területen található
c) új lakó épület építése esetén ide értve az „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építését is.
A településképi bejelentési eljárás
14. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
29. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.
b) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
ba) kirakat kialakítása,
bb) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése
c) helyi védett értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése esetén.
30. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településkép védelméről szóló törvényreklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) kormányrendeletben szereplő általános településképi követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
A településképi kötelezés
31. §1 Településképi követelmény megszegésének minősül jelen rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín- és anyaghasználat, formai kialakítás és a települési bejelentési eljárás kezdeményezésének elmulasztása.
15. A településképi kötelezési eljárás szabályai
32. § A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester önkormányzati településképi bírságot szab ki, amelynek összege
a)2
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 500.000.- forint,
c) jelen rendelet előírásaitól eltérő építészeti és településképi kialakítás legalább 100.000.- forint, legfeljebb 1.000.000.- forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000.-, legfeljebb 1.000.000.- forint.
Záró rendelkezések
16. Hatályba léptető rendelkezések
33. § Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
17. Hatályon kívül helyező rendelkezések
34. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 11/2017. (IX.22.) számú önkormányzati rendelet és a településképi bejelentési eljárásról szóló 12/2017. (IX.22.) számú önkormányzati rendelet.
A 31. § Óbarok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet 1. §-ával megállapított szöveg. Hatályos 2018. december 19. napjától
A 32. § a) pontot Óbarok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2018. (XII.18.) önkormányzati rendelet 2. §-a hatályon kívül helyezte 2018. december 19. nappal.