1. § (1) E rendelet célja Szerep Község jellegzetes és értékes arculatának megóvása és az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép- érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2) E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő, illetve tervező által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
• 2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
• 3. Földszínek: (más néven terraszínek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs-sárga-zöldessárga.
• 4. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
• 5. Major szerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű különálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.
• 6. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm\. rendelet 2. § (b) pontja szerinti épülettartozék,
• 7. Településkép, tájkép fő rálátási, kilátási irányai:

3. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.

(3) Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

• a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,
• b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,
• c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,
• d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,
• e) a védelem fajtája,
• f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

(4) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást önkormányzati települési Főépítész készíti.

(5) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(6) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 1. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték

• a) megnevezését,
• b) nyilvántartási számát,
• c) azonosító adatait (alkotó megnevezése),
• d) védelem típusát, rövid indokolását,
• e) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám),
• f) fotókat,
• g) állapotfelmérésének adatait, állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,
• h) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,
• i) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.

(7) A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával meg kell jelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

(8) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

• a) megsemmisül,
• b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,
• c) A védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
• d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.

(9) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

• a) az érintett elem helyszínrajzát,
• b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),
• c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet
• d) fotódokumentációt,
• e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített

– szakvéleményt.

(10) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4. § (1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.

(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.

(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi bejelentési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.

(4) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(5) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.

(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.

(7) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról, az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.

5. § (1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 1. mellékletében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.

(2) A helyi védett értékek kategorizálása:

• a) helyi védett utcakép, jele: HU,
• b) helyi védett épület jele: HE,
• c) helyi védett természeti érték, jele: HTE.

6. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) Szerep település belterülete az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:

• a) Településközpont,
• b) Történeti településrész
• c) Később beépült általános lakóterület
• d) Beépítésre nem szánt területek

(4) A (3) bekezdés szerinti, eltérő karakterű területek közül, településképi szempontból meghatározó terület, e rendelet 1. mellékletében jelölt „Településközpont”, „Történeti településrész”, és az Alkotmány, Ady és Kossuth utcákhoz csatlakozó „később betelepült, általános lakóterületként” megjelölt ingatlanok.

(5) Településkép szempontból meghatározó terület. a (4) pont szerint meghatározott, belterületen található településrészeken kívül:

• a) régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe,
• b) NATURA 2000 terület, különleges természet megőrzési terület, országos jelentőségű és a fokozottan védett természetvédelmi terület, „ex lege” védett–természeti emlék területek, az országos ökológiai hálózat magterülete és az ökológiai folyosó területe,
• c) tájképvédelmi terület, egyedi tájérték területe,
• d) helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték,

(6) a) A településkép szempontjából meghatározó, természeti és régészeti védelemmel érintett 5. §(2) a) – (d) pontok szerinti területek településképi, településkarakteri szempontból a beépítésre nem szánt településrész részét képezik.

• b) Területi lehatárolásukat a 4. § (3), (4) bekezdések előírásai figyelembe vételével, továbbá az országos jogszabályok alapján kell megállapítani.

7. § (1) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.

(2) Tetőfedés: Tetőfedő anyagként csak a helyben hagyományos anyagok és színek alkalmazhatók. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Ennek értelmében:

• a) Földszintes épület tető héjazatául cserép, vagy ha jelen rendelet ezt a lehetőséget településképi indokkal nem szűkíti, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedés is alkalmazható. Szerep-Hosszúhát településrészen palafedés is alkalmazható.
• b) Emeletes épületek esetében, az a) pontban felsoroltakon kívül, korcolt fémlemez fedés is alkalmazható.
• c) A tetőfedő anyag színe, földszintes épület esetén csak sárgásvörös (natúr cserép színű) lehet. Szerep-Hosszúhát településrészen szürke szín is alkalmazható.
• d) Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% - át meg nem haladó össz felületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.

(3) Homlokzatok: Az épületek homlokzatában a fehér, és a halvány meleg- pasztellszíneket kell alkalmazni. Az erősebb sárga, drapp, barna és vörös árnyalatok, a téglavörös szín, a lábazaton, valamint az oromfalak, és homlokzatok díszítésénél lehet alkalmazni. A hideg színek közül csak a halvány zöld alkalmazható a vakolat színeként, de ez is csak közösségi- intézményi rendeltetés esetén.

(4) Kerítések:

• a) A kapukat és a kerítésmezőket azonos megjelenéssel kell készíteni, leszámítva a kapuknál a lábazat elhagyását. A kerítés lábazatokat betonból, téglából falazottan, vagy a kerítésmező anyagából kell készíteni, illetve külön lábazati rész kialakítása nélkül is készíthető kerítés.
• b) A kerítésmezőket deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakítással kell készíteni. Lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető.
• c) A kerítések színében vöröses-barna, szürkés- barna, szürkés-zöld színeket és árnyalatait lehet alkalmazni. Az élénk színek és fehér szín a környezetben idegenül hat, így ezek alkalmazása nem megengedett.

8. § (1) Tetők hajlásszöge: A Lakó- (Lf), a Vegyes- (Vt) övezetekben létesülő épületeket 35 - 45° között meghatározott dőlésszögű tetővel kell megvalósítani. Ez alól kivételt a manzárd tetővel kialakított épületek és a 18 méternél nagyobb fesztávolságot áthidaló tetőszerkezetű magastetős épületek jelentenek.

(2) Tetőszélesség és tetőidom összefüggése: Oldalhatáron álló beépítési mód esetében, amennyiben utcára merőleges tetőgerincű épület, épületrész kerül elhelyezésre, az építési vonaltól számított 5,0 m mélységig, maximum 8,0 méter épületszélesség alkalmazható, vagy a tetőt az utca felöl teljes kontyolással kell készíteni.

(3) Közterületen megjelenő hátsókertek: A Lakóövezetbe (Lf) és Vegyes (Vt) övezetbe tartozó telkek esetében, a szemközti épületekre telekvéggel forduló ingatlanok esetében, a hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell, az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett, legalább 20 %-ban tömör kerítéssel lezárni.

(4) Kerítések:

• a) A kerítéseket a településen kialakult 1,8 méter magassággal kell építeni, ez alól kivételt képeznek azok a kerítések, melyek közösségi rendeltetésű épületek előtt készülnek, ahol alacsonyabb kerítés is építhető, vagy a kerítés el is hagyható.
• b) A kerítéseket lábazattal és legalább külső oldalon megjelenő osztással (pillér osztással) kell készíteni, illetve függőleges fa lécekből álló, legalább 40%-ban áttört kerítés lábazat nélkül is készíthető.
• c) A kapukat és a kerítésmezőket azonos megjelenéssel kell készíteni, leszámítva a kapuknál a lábazat elhagyását. A kerítés lábazatokat betonból, vagy téglából falazottan kell készíteni.
• d) A kerítések anyag- és színhasználata a 7. §. (4) rendelkezései szerint

(5) Előkert és építési vonal viszonya:

• a) A település területén az előkert határa az építés helyének és az utcai telekhatárnak a viszonyát jelenti, ami nem jelent egyértelműen kötelező építési vonalat. Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének településképpel és hagyományos telekhasználattal összefüggő részletes szabályait, így a kötelező építési vonal helyét is, a Hész határozza meg.
• b) Az új épületek telepítése esetén, az épületnek a meghatározott építési vonalhoz kell illeszkednie, az elé nem kerülhet, de az illeszkedés aránya nincs meghatározva. (Azaz egy ponton is érintkezhet.)

9. § (1) Területi építészeti követelmények:

• a) A beépítés telepítési módja: A beépítés a középületek kivételével földszintes, „oldalhatáron álló” beépítési módban benyúló utcára merőleges főépületekkel, vagy „hézagosan zártsorú” a jellegzetesen előkert nélküli utcavonalon álló beépítésű utcaszakaszokon utcával párhuzamos épületekkel.

10. § (1) Szerep településközponttól északi (vasút utcáig) és déli irányban elhelyezkedő lakóterületei tartoznak a legrégebben kialakult, úgynevezett történeti településrészhez. A településrészt nyugati oldalon az Alkotmány utca, Ady utca határolja.

(2) Területi építészeti követelmények:

• a) A beépítés telepítési módja:
• b) A beépítés „oldalhatáron álló” építési mód földszintes beépítéssel, ahol az épületek az építési oldalon, a helyszín függvényében az oldalhatártól estenként csurgó távolságra állhatnak, utcára merőleges benyúló épületként. Az épületek utcavonalhoz viszonyított többségükben előkert nélküliek a rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon, vagy attól 2-3,0 méter távolságra is el lehessen helyezni, az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint.

12. § (1) Szerep Nyugati, „fele”, melyet az észak- déli nyomvonal vezetésű Alkotmány- Ady- Jókai utcák választanak el a történeti településrésztől. A település azon része, mely „később kialakult” jellege ellenére karakterében sokban hasonló a történeti településrészhez, de a településkép egységessége nem mindenhol azonos értékű. Vannak azonban olyan tömbök, melyek egységes megjelenésük, vagy egyéb értékük miatt eltérő szabályozás igényelnek.

(2) Területi építészeti követelmények:

• a) A beépítés telepítési módja: A beépítés „oldalhatáron álló” építési mód földszintes beépítéssel, ahol az épületek az építési oldalon, a helyszín függvényében az oldalhatártól estenként csurgó távolságra állhatnak, utcára merőleges benyúló épületként. A rendeltetési egységet magába foglaló épületek az utcavonalon, vagy attól 2-3,0 méter távolságra is elhelyezhetők.

13. § A beépítésre nem szánt, településkép szempontjából meghatározó természet – és régészeti védelemmel érintett területekbe ékelődő állattartó-, üzemi-. mezőgazdasági üzemi, különleges, valamint tanya funkciójú épületek tájba illesztési szabályai:

• a) A mezőgazdasági építmények szabadon állóan, vagy „majorszerűen csoportosítva” kell elhelyezni. Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy (a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű) homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.
• b) Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tára jellemző, hagyományos épületek magasságát, mely értéket az elvárások figyelembe vételével a Hész határoz meg. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, de ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete se készüljön tükröződő felülettel.
• c) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért nem helyezhetők el olyan építmények, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek. Ennek értelmében:
  • ca) Az épületek homlokzati képében a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű homlokzati megjelenés az elvárás. Tájidegen színezés (pl. neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék szín), nem alkalmazható.
  • cb) Az övezetben előírt építménymagasság alól felmentést kapó technológia építmények (külső falazatok, tetőzetek) nem készülhetnek tükröződő felülettel. (Matt színezés, szürke, zöld, matt fémfelület alkalmazandó)

14. § (1) A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Helyi védett utcakép (HU) esetén

• a) megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése esetén alkalmazandó építészeti jellegzetességek:
  • aa) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott méretű előkertes) épületelhelyezés,
  • ab) Tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága
  • ac) Oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja
  • ad) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság,
  • ae) Az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása,
  • af) A homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága
  • ag) A kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerítésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok.)
• b) az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,

(3) Helyi védett épület, vagy építmény (HE) esetén:

• a) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:
  • aa) tömegformáját, tömegarányait,
  • ab) tetőformáját, tetőfelépítményeit,
  • ac) homlokzati tagozatait,
  • ad) homlokzati díszítőelemeit,
  • ae) nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,
  • af) nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.
• b) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok, különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés, helyettesíthetők.
• c) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a rikító színeket és a túlzott kontrasztokat.
• d) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
• e) A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
• f) A helyi egyedi védett épületek közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.
• g) A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.

15. § (1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.

(3) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(4) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(5) Utólagos elhelyezésénél az (4) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(6) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

16. § 1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyénként ezt nem tiltja, elhelyezhető, de belterületen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül. (pl: kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony, stb)

17. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek

18. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező

• a) minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelethatálya alá esik és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található,
• b) minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.
• c) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén,

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél. Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell, a településképet érintően tervezett tevékenység rövid leírását.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester jegyzőkönyvet készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.

(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

19. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

• a) a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően, e rendelet 1. mellékletében jelölt „Településközpont”, „Történeti településrész”, és az Alkotmány, Ady és Kossuth utcákhoz csatlakozó „később betelepült, általános lakóterületként” megjelölt ingatlanok esetében,
• b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,
• c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a

• 4. melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(6) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

• a) állandó építmény esetén végleges,
• b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,
• c) Reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,
• d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,
• e) Útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.

20. § (1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el.

(2) A településképi kötelezés településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, beépítési, helyrehozatali, illetve beültetési kötelezettség lehet.

(3) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az ingatlan beépítésére, építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az ingatlan növényzettel való beültetésére, hatósági határozatban kötelezheti.

(4) A polgármester a határozatban, emlékeztetőben foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.

(5) Amennyiben a felszólításra az elkövető 8 napon belül nem reagál, a Képviselő- testület településképi bírságot szabhat ki, melyet az önkormányzat által megküldött befizetési csekken kell teljesíteni.

(6) A településképi bírság összege:

• a) helyi védett utcaképet, vagy helyi védett egyedi építészeti értéket érintő mulasztás esetén 200 000 forint,
• b) településképi szempontból meghatározó területet érintő mulasztás esetén

21. § (1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) Hatályát veszti

• a) A helyi építészeti örökség védelméről szóló 11/2008. (IX.15.) önkormányzati rendelet
• b) Szerep Község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 11/2007.(X.09.) önkormányzati rendelet