Kondoros Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017.(XII.30.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2017. 12. 31- 2018. 05. 24


BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK, A RENDELET HATÁLYA.. 2

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS ILLESZKEDÉSI SZABÁLYOK.. 3

II. FEJEZET A HELYI VÉDELEM... 5

A helyi védelem keletkezése és megszűnése. 5

A védelem tárgyának megjelölése. 6

A helyi védelem alatt álló építmények hasznosítása, fenntartása, átalakítása, bővítése, bontása. 6

Épületfelszerelések és egyéb berendezések elhelyezése helyi védelem alatt álló épületeken. 7

A helyi védelem alatt álló területek fenntartása és alakítása. 7

A helyi védelem alatt álló épületek, területek folyamatos figyelése. 8

III. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK.. 8

Településképi szempontból védett területek lehatárolása és az eltérő karakterű településrészek meghatározása. 8

A településképi védelem alatt álló területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények. 8

Építmények anyaghasználati előírásai 10

Tömegformálásra, tetőkre vonatkozó előírások a településképi védelem alatt álló területeken. 10

A homlokzati kialakításra vonatkozó előírások a településképi védelem alatt álló területeken. 10

Világítási előírások. 11

Közterületekre vonatkozó sajátos előírások. 11

Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése településkép-védelmi területen. 12

IV. FEJEZET REKLÁMOK ELHELYEZÉSE. 13

A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények. 13

V. FEJEZET A ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK.. 15

A zöldfelületek kialakítására vonatkozó általános előírások. 15

A gépkocsi várakozóhelyek, parkolók zöldfelületének kialakítására vonatkozó előírások. 16

VI. FEJEZET KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ.. 17

VII. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS. 17

A településképi véleményezéshez kötött engedélyezési eljárások. 17

A véleményezési eljárás lefolytatása. 18

A településképi véleményezés részletes szempontjai 19

VIII. FEJEZET TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS. 20

A településképi bejelentéshez kötött tevékenységek. 20

A településképi bejelentési eljárással érintett területek. 22

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása. 23

IX. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG.. 24

X. FEJEZET ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER.. 25

A helyi védelem alatt álló épületek fenntartási támogatása. 25

XI. FEJEZET ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK.. 25

1. melléklet 27

Helyi egyedi védelem alatt álló építmények jegyzéke. 27

2. melléklet Helyi területi védelem alatt álló területek jegyzéke. 32

A) védett területek. 32

B) Védett utcaképek. 32

3. melléklet Helyi területi védelem alatt álló területek jegyzéke. 33

4.melléklet Településképi szempontból eltérő karakterű területek. 34





Kondoros Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2.§ (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK, A RENDELET HATÁLYA

1. § 

A rendelet célja Kondoros Város egyedi építészeti arculata, sajátos megjelenése, jellegzetességei, építészeti, településképi, településszerkezeti értékei fenntartásának és továbbfejlesztésének szabályozása.

2. § 

E rendelet előírásait a Kondoros Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: Képviselő-testület) által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

3. § 

E rendelet alkalmazásában:

a) Helyi egyedi védelem: védelem tárgyai azok az épületek, építmények, épületrészek, épülethomlokzatok, amelyek alapvetően meghatározzák a település építészeti jellegét.

c)  Településkép védelmi terület: több ingatlanra kiterjedő, magánterületek, közterületek valamely lehatárolható részére vonatkozó védelem, amelynek elsődleges célja az egységes, esztétikus településkép megőrzése.

d) Településképi eljárás: a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, a településképi véleményezési eljárás és a településképi bejelentési eljárás.

e)  Információs vagy más célú berendezés: hirdetőtábla, faliújság, információs vitrin, útbaigazító tábla, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó, önkormányzat által telepített és üzemeltetett információs vagy reklámfelülettel ellátott utcabútor, önkormányzat által üzemeltetett egyéb információs vagy reklámfelület.

e)  Hirdetési célú berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül hirdetmény megjelenítésére szolgál.

f)  Reklámfelület: bármely irányban összesen 1,0 métert meghaladó méretű reklámhordozó felülete, homlokzaton vagy tetőfelületen anyagszínnel, festéssel, bevonattal létesülő reklám felülete – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett, közterületről látszó öntapadó felületeket és az eltérő színű cserepek alkalmazását is.

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS ILLESZKEDÉSI SZABÁLYOK

4. § 

  1. Abban a kialakult telektömbben, ahol a telkek legalább 75 %-a már beépült, a legnagyobb építménymagasság:
  1. foghíj esetében nem haladhatja meg sem a csatlakozó szomszédos épületek ±1,0 méterrel eltérő magasságát, sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembe vételével számított – építménymagasságát.
  2. Az (a) ponttól eltérő építménymagasság az utcakép kedvezőbb kialakítása érdekében az övezetben előírt maximális építménymagasság betartásával engedélyezhető.
  1. A kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében településképi eljárás keretében az utcai homlokzatmagasság tekintetében legfeljebb 3,25 méter (egy szint) eltérés megengedhető a különböző építménymagasságokat megengedő építési övezetek.
  2. Az új magastető hajlásszöge legyen közel azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével. Ott, ahol a szomszédos épületek tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok a csatlakozás módját egyedileg kell meghatározni - a szomszédos épületekhez és a terület karakteréhez illeszkedve - a főépítészi konzultáció során.
  3. A település területén nem gazdasági rendeltetésű épület esetén csak magastető létesíthető, ettől eltérni településképi eljárás keretében lehet.
  4. Új, vagy átalakításra, bővítésre kerülő épület akkor illeszkedik a településképbe, ha az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:
  1. a településrész karakterét megtartja,
  2. az épülettömeg tagolása,
  3. az anyaghasználat, a színezés, a homlokzatképzés és tagolás,
  4. a tetőfelületek hajlása és anyaghasználata,
  5. a homlokzati nyílászárók arányai, osztása és nagysága,
  6. a közterületről látható egyéb építmények kialakítása, anyaghasználata és színezése

a környezethez, a településrész karakteréhez és az épület rendeltetéséhez illeszkedő.

II. FEJEZET
 A HELYI VÉDELEM

A helyi védelem kategóriái

5. § 

Helyi egyedi védelem tárgyai azok az épületek, építmények, épületrészek,épülethomlokzatok, amelyek alapvetően meghatározzák a település építészeti jellegét, ezek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

A helyi védettség létrejötte

6. § 

  1. A védetté nyilvánításra irányuló eljárást bármely cselekvőképes nagykorú személy, bármely szervezet kezdeményezhet Kondoros Város Önkormányzatánál (a továbbiakban: Önkormányzat).
  2. A védetté nyilvánítás előzetes szakmai előkészítését az Önkormányzati Főépítész (a továbbiakban: Főépítész) végzi, az eljárást Kondoros Város Jegyzője folytatja le.
  3. Az eljárással felmerülő költségeket a kezdeményező köteles viselni.
  4. A javaslattevőnek védetté nyilvánítási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza:
  1. a területi azonosítást (utca, házszám, helyrajzi szám), térképet, fotókat,
  2. a védetté nyilvánítás indoklását, a történeti érték leírását,
  3. a védendő elem állapotát,
  4. a védendő ingatlan és környezete ingatlan- nyilvántartási adatait, hiteles tulajdoni lapot és térképmásolatot
  5. a fenntartható használat, használati mód főbb elemeit
  6. védendő terület esetén annak pontos körülhatárolását, az áttekintéshez szükséges léptékű helyszínrajzot
  1. Az eljárás megindításáról és az egyedi védelemre vonatkozó javaslat tartalmáról a értesíteni kell védendő érték tulajdonosát, amennyiben nem azonos az eljárás kezdeményezőjével.

7. § 

  1. A helyi épített örökségeket a Képviselő- testület rendeletben nyilvánítja védetté.
  2. A rendelet tartalmazza:
  1. a védetté nyilvánítás tényét,
  2. a védendő értéket, a védelem célját,
  3. a védendő épület, építmény, terület meghatározását, helyrajzi számát
  1. A helyi védelem tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül.

A helyi védettség megszüntetése

8. § 

  1. A helyi védelem megszüntetésére sor kerülhet, ha:
  1. a helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisül, vagy
  2. a helyi védelem alatt álló építészeti érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
  3. a helyi védelem alatt álló védett érték műemléki védelem alá történő helyezése esetén.
  1. A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani. A védett épület csak abban az esetben bontható el, ha életveszélyessé vált és helyreállítására nincs műszaki megoldás vagy aránytalanul nagy költséggel jár.
  2. A védettség megszüntetésének eljárása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
  3. Olyan épület helyi védettsége nem szüntethető meg a támogatás folyósításától számított öt évig, amelynek a felújításához, karbantartásához, fenntartásához, védelméhez az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer keretében az Önkormányzat támogatást adott.

A helyi védettség fenntartása

9. § 

  1. A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, fenntartásáról a tulajdonos, vagy a vagyonkezelő köteles gondoskodni.
  2. A védett ingatlanon építési tevékenység végzését megelőzően az Önkormányzati Főépítésszel előzetes egyeztetés szükséges.
  3. A védett építmények jellegét megváltoztatni nem lehet. A fenntartási kötelezettség kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, építészeti értéket képviselő képző- és iparművészeti elemekre, tartozékokra, felszerelési tárgyakra.
  4. A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.

Épületfelszerelések és egyéb berendezések elhelyezése helyi védelem alatt álló épületeken

10. § 

  1. Helyi egyedi védelem alatt álló épületen, védett homlokzaton közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (klíma, légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, stb.) nem szerelhető fel.
  2. Napelemet, napkollektort helyi egyedi védelem alatt álló építmények felületén úgy kell elhelyezni, hogy
  1. az elemek és szerkezetek egységes geometriai és építészeti rendben, szabályos alakzatban, ritmusosan helyezkedjenek el,
  2. a berendezés csak a tető síkjával párhuzamos legyen,
  3. a berendezés lehetőleg a közterületről nem látszó felületre kerüljön.

III. FEJEZET
 TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

Településképi szempontból védett területek lehatárolása és az eltérő karakterű településrészek meghatározása

11. § 

  1. Településképi védelem alatt állnak a település területén:

-   a műemléki környezet területei,

-   településközpont területe,

-   az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek (országos ökológiai hálózathoz tartozó ökológiai folyosó területe, ex lege védelem alatt álló kunhalmok) és az azokkal határos telkek,

-   a településen lévő főutak, illetve az útterület telekhatáraitól mért 30 m-es terület.

       E területeket a 2. melléklet ábrázolja.

  1. Az önkormányzat az 3. melléklet szerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból eltérő karakterű területeket jelöli ki:
  1. kisvárosi településközpont karakterű területek,
  2. falusias lakóterület karakterű területek,
  3. gazdasági területek,
  4. zöldterületek, temető, sportlétesítmények,
  5. mezőgazdasági területek.

A településképi védelem alatt álló területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

12. § 

  1. A településképi védelem alatt álló területeken
  1. az új épületek, illetve a meglévő épületek bővítményei illeszkedjenek a településrész építészeti karakteréhez, különösen a szomszédos épületek tömeg és homlokzatkialakításához,
  2. az épületek tömeg- és a homlokzatképzése a környezetükben lévő épületekéhez arányos és arányosan tagolt legyen.
  3. a területen magas színvonalú építészeti megoldásokat kell alkalmazni, óvni és fejleszteni kell az épített es természeti környezet harmóniáját, és a lakókörnyezet minőséget.
  1. Az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területeken - amennyiben épületek építése megengedett - az alábbiakat kell figyelembe venni a vonatkozó jogszabályok és a területekre vonatkozó kezelési tervek előírásainak betartása mellett:
  1. az épületeket szabadonállóan kell elhelyezni, úgy, hogy az ne zavarja a táji és természeti értékek érvényesülését,
  2. a területen elsősorban földszintes épületek létesíthetőek, a terepszint alatt épületszint abban az esetben létesíthető, ha annak létrehozása vagy fenntartása nem zavarja a táji és természeti értékek érvényesülését,
  3. az épületek legmagasabb pontja fásult terület esetében a környező fák átlagos magasságának legfeljebb 2/3-a,
  4. az épület felületeit, határoló szerkezeteit hagyományos, természetes anyagokból kell készíteni, a fedés pikkelyszerű, természetes alapanyagú legyen,
  5. az épület tömegformálása és homlokzati kialakítása nyugodt, kiegyensúlyozott, egyszerűségre törekvő legyen,
  6. az épületekhez csatlakozó zöldfelületeket csak a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével és a környezetet zavaró, veszélyeztető hatások kizárásával, szabad elhelyezni.

A településképi védelem alatt álló területeken lévő építmények anyaghasználati előírásai

13. § 

  1. Az 1945 előtt létesült épületek esetében az eredeti anyaggal és formával megegyező, illetve annak látványához legjobban hasonlító tetőhéjalás alkalmazandó. Átalakítás esetén - ha azt a műszaki állapot és megoldás megengedi - az eredeti héjazati anyagokat kell (újra)felhasználni. Egyben látszó tetőfelületeken eltérő megjelenésű héjazati anyag nem alkalmazható.
  2. Új épületeknél a magastető fedési anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, kiegészítő felületeken cink, réz, üveg vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet, nem alkalmazható a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag.
  3. A településképi védelem alatt álló területek településképi jelentőségének és helyi karakterének megőrzése, a településkép védelme érdekében a környezettől idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. A homlokzatok kialakításakor előnyben kell részesíteni a hagyományosan alkalmazott anyagok illetve homlokzati felületek kialakítását.
  4. Helyi védelem alatt álló építményeken a közterületről látható homlokzaton a nyílászárók cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, szín) építhető vissza. A nyílászárók külső megjelenése nem változhat, az eredetitől eltérő kialakítású, szélességű profil még azonos anyagból sem alkalmazható. Az építmények közterületről látható nyílászáróinak üvegfelületeit a környezetet zavaróan tükröző fényvisszaverő anyagból kialakítani vagy ilyen fóliával ellátni nem szabad.

Tömegformálásra, tetőkre vonatkozó előírások a településképi védelem alatt álló területeken

14. § 

  1. Új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést. A településképi illeszkedés szempontjából a homlokzatmagassági, párkánymagassági, gerincmagassági értékek és az építészeti minőség a meghatározók.
  2. A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű és hagyományos formá(ka)t kell alkalmazni és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni. A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének felét. A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) megjelenő több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.

A homlokzati kialakításra vonatkozó előírások a településképi védelem alatt álló területeken

15. § 

  1. Több telek összevonásával történő beépítésnél az eredeti telekosztást homlokzati tagolással jelezni kell.
  2. A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabad vagy vedőcsőben vezetett kábel (védődoboz) nem helyezhető el. A homlokzatok akár részleges felújítása esetén ezeket meg kell szüntetni.
  3. Meglévő épületek közterületről látható homlokzatán gépészeti berendezés, ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el.

A településképi védelem alatt álló területeken lévő közterületekre vonatkozó sajátos előírások

16. § 

  1. A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
  2. A burkolatbontással járó munka esetén, amennyiben azt a településképi látvány, a környezet képe indokolja, a járda teljes szélességű helyreállítását vagy roncsolásmentesen bontható burkolat kialakítását kell elvégezni.
  3. A közterületek burkolatát - a kialakult, meglevő anyaghasználathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat (zaj, rezgés, por, stb.) mérséklő megoldással kell kialakítani.
  4. A vendéglátó teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek csak olyan módon alakíthatók ki, hogy a járdán való közlekedést ne akadályozzák a fogyasztók, vevők kiszolgálásával sem, valamint az előírt, megfelelő méretű, biztonságos, szabad szélességet meg kell hagyni a gyalogosközlekedés számára.
  5. A vendéglátó teraszok, kitelepülések létesítése, a mobil elárusítóhely nem károsíthatja a zöldfelületet, fasorok egyedeit és nem korlátozhatja a zöldfelületek használatát.
  6. A teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek a környezetüket káros kibocsátásokkal (pl. szennyvíz, füst, zsiradék) nem szennyezhetik, gépészeti berendezéseik, vezetékeik takartan, balesetveszélyt nem okozva alakítandók ki.
  7. A területen a közmű- , távközlési és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén az ott található, meglévő, használaton kívüli légvezetéket a vezeték üzemeltetőjének el kell távolítani.

Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése településkép védelmi területeken

17. § 

  1. Az új közműépítmények létesítése, meglévő közműépítmények cseréje, átalakítása esetén az elhelyezést a településközpont, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában terepszint alatti kialakítással, építményen belül vagy a környezethez illeszkedő, terepszint feletti takarással kell biztosítani.
  2. Ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.
  3. Új transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
  4. Az épületek homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket lehetőleg az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
  5. Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással engedhető meg, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.

IV. FEJEZET
REKLÁMOK ELHELYEZÉSE

A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

18. § 

  1. Bármely hirdetési célú berendezés és annak tartóberendezése csak a településképbe illeszkedően és csak úgy helyezhető el, hogy az a közterületek és az ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.
  2. Az épületeken és a környezetükben elhelyezett hirdetési célú berendezés, cégér, címtábla formai és grafikai megoldásai legyenek összhangban az épület építészeti kialakításával, a vállalati vagy egyéb szervezeti színek, logók emblémák is csak ennek megfelelő formában és ezzel a korlátozással alkalmazhatók.
  3. Hirdetési célú berendezésen nem alkalmazható
  1. jogszabályban más célra fenntartott formai vagy tartalmi megoldás,
  2. a közlekedés biztonságát vagy más építmény, telek használatát zavaró világítás.
  1. Villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület nem alkalmazható.
  2. Hangos reklám hirdető berendezéshez kapcsolódóan nem alkalmazható.
  3. Nagy fényerejű LED felület csak 6-22 óráig működtethető.
  4. Építmény homlokzatán csak olyan név- és címtábla, cégér helyezhető el, amely abban az épületben levő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.
  5. Hirdetési célú berendezés megvilágításának elektromos ellátásához a vezeték csak a homlokzat síkján belül vezethető, falon kívül kábelcsatornában sem vezethető.

19. § 

  1. Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan
  1. tetőfelületén, egyéb közterületről látható homlokzatán 1 m2-nél nagyobb reklámfelület vagy hirdetési célú berendezés, kivéve, ha annak helyét az épület építésével egyidejűleg kiképezték,
  2. elő- vagy oldalkertjében vagy a kerítésen, épületközben reklámfelület vagy hirdetési célú berendezés

            nem helyezhető el.

  1. Műemléki környezetben, természetvédelmi oltalom alatt álló és az azokkal határos, illetve határaival szemben fekvő telkeken telepített és mobil LED fal kizárólag közművelődési célú reklámozás céljára alkalmazható.
  2. Településképi védelem alatt álló területen kizárólag utcabútoron, információs vagy más célú berendezésen helyezhető el reklám.
  3. Utasváró, pavilon, kioszk és más közterületi építmény időszakosan vagy állandóan elhelyezett berendezés, felszerelés felületének legfeljebb 30 %-án helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. A tetőn - beleértve a mozgatható árnyékolók függőleges szegélyén kívüli felületeit is - reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
  4. Jelentős helyi vagy országos eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó hirdetmény elhelyezhető közterületen vagy magánterületen is.
  5. Az építmények homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő információs vagy más célú berendezést, hirdetési célú berendezést, reklámfelületet, címtáblát, cégért el kell távolítani.

V. FEJEZET
 A ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A zöldfelületek kialakítására vonatkozó általános előírások

20. § 

  1. Természetvédelmi oltalom alatt álló területen - a vonatkozó általános és helyi önkormányzati jogszabályok és a HÉSZ övezeti előírásai betartása mellett - építményeket csak a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével és a környezetet zavaró, veszélyeztető hatások kizárásával, szabad elhelyezni.
  2. Közterületen kialakítandó terasz esetében műnövényzet nem helyezhető el, csak a gyalogosforgalmat nem akadályozó, megfelelően ápolt, jó kondíciójú élő növény, amely az épített környezettel színben és formában is harmonizáló növénytartóban kerül elhelyezésre.
  3. Közterületen planténerben fa csak ott telepíthető, ahol fák telepítésére nincs lehetőség.

A gépkocsi várakozóhelyek, parkolók zöldfelületének kialakítására vonatkozó előírások

21. § 

  1. A parkolók fásításánál nagy lombkoronát növelő, túlkoros, legalább kétszer iskolázott 12/14 cm törzskörméretű sorfa minőségű, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítendő.
  2. A fásítás növényzetét meg kell őrizni, gondozni kell, kipusztulásuk esetén azok pótlásáról a fenntartónak kell gondoskodni.

VI. FEJEZET
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

22. § 

  1. Szakmai konzultációt az alábbi településképet érintő építési munkák megkezdése előtt kell lefolytatni:
  1. településképi védelem alatt álló területre tervezett, településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési ügyekben a tervezés kezdeti szakaszában,
  2. településképi védelem alatt álló területre lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá eső építési munkák megkezdése előtt 30 nappal.
  1. A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell készíteni.

VII. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

A településképi véleményezéshez kötött engedélyezési eljárások

23. § 

  1. Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) vonatkozó részében meghatározott, településképi védelem alatt álló területre tervezett építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.

A véleményezési eljárás lefolytatása

24. § 

  1. A településképi vélemény alapját a Főépítész állásfoglalása képezi.
  2. Amennyiben a tervezési terület, vagy az építési munka sajátosságai alapján indokolt, a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a Főépítész kezdeményezheti településképi véleményezés eljárás lefolytatását a településképi védelem alatt álló területen kívülre tervezett építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban is.
  3. A polgármester településképi véleményét a Főépítész készíti elő.
  4. A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a Főépítész szakmai állásfoglalását is.

25. § 

A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációhoz nem kell mellékelni azokat a munkarészeket, amelyek a Főépítésszel történő előzetes egyeztetés és az általa kiadott igazolás alapján a településképi vélemény kialakításához nem szükségesek.

A településképi véleményezés részletes szempontjai

26. § 

  1. A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építmény

a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,

b) illeszkedik-e a település természeti és épített értékeihez,

c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldás esetén azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést vagy településképi megjelenést eredményez-e.

  1. A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
  1. a beépítés módja – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
  2. figyelembe veszi-e a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
  3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy építmények kilátását, használatát,
  4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén biztosítható-e az illeszkedési követelményeknek megfelelő megvalósíthatóság, a beépítés sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
  1. Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
  1. a tervezett rendeltetés az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
  2. az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
  1. Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
  1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
  2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban vannak-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
  3. a terv megfelelő javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
  4. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére és
  5. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz.
  1. A közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
  1. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, az ebből eredő használata
  1. korlátozza-e a közlekedést és annak biztonságát,
  2. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a növényzetét és
  3. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra;
  1. az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek vagy szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, vagy a telepítendő fákra, fasorokra.

VIII. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

A településképi bejelentéshez kötött tevékenységek

27. § 

  1. Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településközpont területén és az azzal határos területeken végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt:
  1. épület közterület felől építménnyel nem takart homlokzatának utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat jellegét megváltoztató tevékenység végzése, bevonat, felületképzés készítése vagy megváltoztatása, a homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje,
  2. kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,
  3. közterület felől építménnyel nem takart nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és a 4,5 m gerincmagasságot,
  4. önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása ,
  5. új önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, amelynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
  6. közterület felől építménnyel nem takart helyen vagy a közterületi határvonallal 90 foknál kisebb szöget bezáró épületszerkezeten szellőző berendezés, klímaberendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése,
  7. közterület felől építménnyel nem takart homlokzaton vagy ahhoz illeszkedően előtető, ernyőszerkezet létesítése, meglévő átalakítása, bővítése, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
  8. közterületet és a nem közterületet elválasztó új kerítés építése,
  9. helyi egyedi védelem alatt álló építmény – homlokzatának megváltoztatásával együtt járó – építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén.

28. § 

  1. A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településképi védelem alatt álló területekre tervezett
  1.             rendszerint ipari, kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató tevékenység céljára használt földrészlet, épület vagy helyiség bejárata közelében, az ott folyó tevékenységre utaló cégjelző, címjelző hirdetmények és berendezések, cégtáblák (a továbbiakban együtt: cégér),
  2.             bármely irányban összesen 1,0 métert meghaladó méretű hirdetőfelület, homlokzati bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – vagy egyéb hirdető berendezés,
  3.             útbaigazító tábla, útbaigazító reklámfelület

elhelyezésének megkezdése előtt.

  1. Nem kell lefolytatni a jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást, ha a cégér, reklámfelület vagy útbaigazító hirdetőfelület
  1. építési célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező területen, az építési munkákkal összefüggő berendezéseken, szerkezeteken, és legfeljebb az építés,
  2. rendezvény célra kiadott közterület foglalási engedéllyel rendelkező területeken, a rendezvénnyel összefüggésben, és legfeljebb a közterületfoglalási engedély érvényességének

idejéig jelenik meg.

A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

29. § 

  1. A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
  2. Nem kell lefolytatni a településképi bejelentési eljárást azokban az esetekben, amelyeknél egyéb jogszabály rendelkezése alapján nincs helye településképi bejelentési eljárás lefolytatásának.
  3. A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során – különösen – az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
  1. a kialakult településszerkezethez (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet) való illeszkedést,
  2. a településképhez való illeszkedést (külső településkép, belső településkép, utcakép),
  3. a település táji környezetéhez való illeszkedést (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
  4. a településkarakterhez történő illeszkedést (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen),
  5. a védendő értékeket,
  6. a távlati adottságokat, fejlesztési lehetőségeket,
  7. a tervezett rendeltetés kialakult környezethez való illeszkedését.
  1. A településképi bejelentésre kiadott határozat a Főépítész szakmai álláspontján alapul.

30. § 

  1. Amennyiben a tevékenység megfelel a 31.§ (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, cégér, reklámfelület, útbaigazító, hirdetőfelület elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatot hoz, amelyben érvényességi időt határoz meg:
  1.             állandó építmény és rendeltetésváltoztatás esetén végleges,
  2.             legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén az építmény fennállásának időtartama, de legfeljebb 180 nap,
  3.             közterület foglalási engedélyhez is kötött cégér esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak,
  4.             közterület foglalási engedélyhez nem kötött cégér esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak,
  5. reklámtartó, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezés esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak, de a homlokzati felületképzésként vagy bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak.
  1. A 27-28. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az (1) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető az egyéb jogszabályok és előírások betartása mellett, az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése után.
  2. A határozatban meghatározott érvényességi idő lejártáig új településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezést az érvényességi idő lejárta után is fenn kívánják tartani.
  3. A határozatban meghatározott érvényességi idő lejárta után a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezést a kihelyező saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani.

31. § 

A bejelentés elmulasztása, a határozatban előírtak – beleértve a határozat érvényességi idejét is – megszegése vagy a 37. § (3) szerinti érvényességi idő túllépése esetén e magatartás megszegőjével szemben 50.000 forintig terjedő bírság szabható ki.

IX. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

32. § 

  1. Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a településképet rontó reklám, cégér és útbaigazító hirdetőfelület megszüntetése érdekében, ha annak kialakítása (elhelyezése, megjelenése, mérete, egyéb tulajdonsága) nem felel meg e rendeletben leírtaknak, műszaki állapota (felületképzése, szerkezeti elemeinek állapota, egyéb tulajdonsága) nem megfelelő, megjelenése idejétmúlt vagy félrevezető, nem illeszkedik a környezetéhez.
  2. Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítése érdekében, a településképben megjelenő egyedi védelem alatt vagy településkép-védelmi területen lévő elem fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata érdekében, amennyiben annak állapota nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak, különös tekintettel ha
  1. az épületek jókarban tartására,
  2. az épületek homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, az egységes megjelenésének biztosítására,
  3. az előírt zöldterület biztosítására (beleértve a parkolók beültetési kötelezettség teljesítését is),
  4. az építési telek területfelhasználási előírásoknak megfelelő használatára (beleértve a be nem épített telkek beépítését is),
  5. a területfelhasználási előírásokban foglaltaktól átmenetileg eltérően használt terület adottságának megfelelő bekerítésére, rendben tartására

vonatkozó szabályokkal ellentétes.

  1. A polgármester az (1) - (2) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozattal az építmény, építményrész felújítását, átalakítását vagy elbontását rendelheti el.
  2. A kötelezés teljesítésére olyan időtartamot kell megállapítani, amely igazodik a kötelezésben előírt tevékenység elvégzéséhez szükséges időigényhez, figyelembe véve az esetlegesen lefolytatandó hatósági eljárások, engedélyezések időtartamát is.
  3. Az ügyfél indokolt kérelmére, vagy egyéb indokolt esetben a határozatban foglalt kötelezés tartalma vagy a kötelezés teljesítésére előírt határidő módosítható.
  4. A határozatban foglalt kötelezettségek megszegése vagy végre nem hajtása esetén 100.000,-Ft-tól 1.000.000,- Ft-ig terjedő pénzbírság szabható ki, egyidejűleg a kötelezettség teljesítésére új határidő kerül meghatározásra.
  5. Amennyiben a határozatban foglalt kötelezettségek a bírság kiszabását követően sem kerülnek teljesítésre, a bírság ismételten kiszabható.


X. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

Az épített környezet értékeinek fenntartásához nyújtható támogatások

33. § 

  1. A tulajdonos pályázat útján az önkormányzattól utófinanszírozással működő vissza nem térítendő támogatást igényelhet Kondoros Város területén lévő és e rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeinek részbeni fedezésére. A támogatásra fordítható összeget és forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetése tartalmazza.
  2. A támogatás mértéke nem lehet több mint, a bekerülési összeg 50 %-a, maximum bruttó 500.000 Ft.
  3. Az országos védettségű (műemlék) épületek támogatására nincs lehetőség. Támogatást nem lehet tervezésre, illetve értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
  4. A pályázatokat a Főépítész építészeti - településképi szempontok alapján véleményezi. Ezen vélemény, valamint az Önkormányzat településfejlesztéssel foglalkozó bizottsága javaslata alapján a Képviselő-testület bírálja el.
  5. A döntésről a pályázók a döntést követő 30 munkanapon belül írásban értesítést kapnak.

34. § 

  1. A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan az Önkormányzat támogatási szerződést köt. Az Önkormányzat a támogatást az építési munkák lezárása után a költségvetési számláját vezető pénzintézet útján folyósítja.
  2. A kedvezményezett a támogatási szerződés aláírásától számított 1 éven belül köteles befejezni az építési munkákat és elszámolni a költségekkel. Az építési munkák elvégzését az Polgármesteri Hivatal ellenőrzi a pályázathoz beadott tervdokumentáció és a jóváhagyott költségvetés alapján és erről jegyzőkönyvet vesznek fel.

XI. FEJEZET
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

35. § 

  (1)  Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2)  Hatályát veszti a Helyi Építési Szabályzatról szóló 2/2005. (I. 21.) számú önkormányzati rendelet 30. § (3) bekezdése, 31. § (3) bekezdése, 37. § (3) bekezdése, 40. § (2) bekezdése, 2. sz. melléklete.



                               

1. melléklet

Helyi egyedi védelem alatt álló építmények jegyzéke

Helyi védelem alatt álló épület megnevezése

Helyi védelem alatt álló épület címe

Helyi védelem alatt álló épület által érintett ingatlan helyrajzi száma

Evangélikus templom

Hősök útja 24.

2031

Katolikus templom

Hősök tere 2.

2026

Községháza

Hősök tere 4-5.

2022

Óvoda

Csabai út 25.

2023/1

Művelődési Ház

Hősök útja 23/b

1521




Mellékletek