Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 03. 30Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 21/2017. (XII.19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Lengyeltóti Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Somogy Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja Lengyeltóti város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:
a) a helyi építészeti örökség egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
c) településképi követelmények meghatározásával;
d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
2. § (1) A helyi védelem célja Lengyeltóti város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
3. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja:
a) Lengyeltóti épített és természeti értékeinek védelme, az épített környezet esztétikus kialakítása.
b) A településképi szempontból meghatározó területen a településképi illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő településképi követelmények érvényesítése.
4. § A rendelet hatálya Lengyeltóti város teljes közigazgatási területére terjed ki.
5. § E rendelet mellékletei:
1. melléklet: Településképi szempontból meghatározó területek
2. melléklet: Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív, így nem telepíthető növényfajok
3. melléklet: A Településképi bejelentési tervdokumentáció – Bejelentés minta
4. melléklet: A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
6. § (1) A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés írásban benyújtott kérelemmel kezdeményezhető.
(2) A kérelmet bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy Lengyeltóti Képviselő-testülete benyújthatja a község Polgármesterének.
(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték megnevezését, a helyszínének címét, helyrajzi számát;
b) helyi területi védelem esetén az együttes megnevezését, térképi lehatárolását,
c) a védendő érték, vagy terület ismertetését,
d) a védelem alá helyezés indoklását.
(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés kezdeményezése során hiánypótlásra nincs lehetőség.
(5) A kérelmet a beérkezésétől számított 30 napon belül a polgármester előkészíti a Képviselő-testületnek, aki dönt, hogy
a) a kérelem alapján kezdeményezi a településképi rendelet módosítását, vagy
b) részletes indokolás mellett elutasítja a kérelmet.
(6) Az (5) bekezdés szerinti döntésről a polgármester 8 napon belül értesíti az érdekelteket.
(7) A helyi védelem alá helyezési, vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosait,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) a kezdeményezőket.
(8) A helyi egyedi védelem megszüntetése az értékvizsgálat alapján csak akkor javasolható, ha a védett építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre.
8. § Ha a helyi védelem alatt álló elem országos műemléki védelem alá kerül, a helyi védelem az országos védettség hatályba lépésével egyidőben megszűnik.
9. § (1) A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) a polgármester nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
c) a védelem típusát,
d) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám) és
e) a védelem rövid indokolását.
3. Az egyedi védelem meghatározása
10. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó, az 4. mellékletben meghatározott
a) építményekre, építményrészletekre
b) alkalmazott anyaghasználatra,
c) tömegformálásra,
d) homlokzati kialakításra,
e) táj- és kertépítészeti alkotásra,
f) egyedi tájértékre, növényzetre,
g) szoborra, képzőművészeti alkotásra,
h) utcabútorra terjed ki.
4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) Az 4. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos
köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem alatt álló művi érték korszerűsítéssel, átalakítással, bővítéssel, részleges bontással, bontással kapcsolatos általános szabályai:
a) A helyi védelem alatt álló értékek jókarbantartása, használata és fenntartása során biztosítani kell a védelem alapjául szolgáló értékek megőrzését.
b) Helyi védelem alá tartozó épületek nem bonthatók. Átalakítás esetében épületrészek bonthatók, a védelmet megalapozó építményrészek kivételével.
c) Átalakítás a védett értékek fenntartása, érvényre juttatása szempontjainak szem előtt tartásával lehet végezni, olyan módon és mértékig, ami nem sérti az érték összességének (tömegalakítás, térkapcsolatok, arányviszonyok, szimbolikus tartalom, felületek kialakítása, díszítmények), valamint a történeti korok emlékeinek megtartását.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
5. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
12. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) városközpont
b) történeti településrész
c) kialakult családi házas, társasházas településrész
d) tradicionális családi házas településrész
e) újonnan beépült, folyamatosan beépülő településrész
f) gazdasági karakterű településrész
g) a településkép védelme szempontjából kiemelt területek
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
6. A helyi egyedi védelem és a védett elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
13. § (1) A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (14) bekezdések tartalmazzák.
(2) Meg kell őrizni a helyi védett épület hagyományos, értékes építészeti tömegét, tetőformáját, az eredeti nyílásrendet úgy, hogy új nyílás nem alakítható ki, a nyílások szélessége nem változtatható meg.
(3) Helyi védett épület csak úgy bővíthető, hogy az épület jellege, arányai, utcaképi szerepe ne változzon, a védett érték ne sérüljön.
(4) Védett épület homlokzatán, tetőzetén nem alkalmazható bitumenes zsindely-, cseréputánzatú fémlemez-, vagy bármilyen anyagú hullámlemezfedés.
(5) Védett épület tetőzetén nyílászáró elhelyezése, vagy a belső tér növelés céljából létesített tetősíkból kiemelkedő tetőfelépítmény nem helyezhető el.
(6) Közterület felőli homlokzaton tetőtérben, homlokzati síkból kinyúló új erkély nem létesíthető.
(7) Nyílászáró cseréje során az új nyílászáró az eredetivel azonos anyagból, azonos kialakítással és részletképzéssel kell készüljön.
(8) A homlokzatot egységesen kezelve lehet felújítani, a homlokzat egy részének önálló felújítása, színezése nem megengedett.
(9) Épületdísz, épülettagozat károsítása, eltakarása tilos.
(10) Önkormányzati rendelettel helyi egyedi védelem alá helyezett építményrészeket és épülethez nem kapcsolódó képzőművészeti alkotásokat, köztárgyakat lehetőség szerint eredeti helyükön kell megőrizni.
(11) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
(12) Helyi védett épület csak úgy bővíthető, hogy az épület jellege, arányai, utcaképi szerepe ne változzon, a védett érték ne sérüljön.
(13) Védett épület környezetében csak úgy lehet építeni, növényt telepíteni, hogy a védett érték ne károsodjon, a rálátás és a térarányok ne sérüljenek jelentősen.
(14) Épületdísz, épülettagozat károsítása, eltakarása tilos, a cégtáblákat, cégéreket, üzletfeliratokat, napvédőket, redőnyöket úgy kell elhelyezni, rögzíteni, hogy az építészeti értékhez hozzájáruló elemet ne károsítson és ne takarjon el.
14. § (1) A helyi védelemben részesülő elemek területén az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, szellőző, stb.) nem helyezhető el.
(3) Technológiai berendezés az építészeti értékhez hozzájáruló elemet nem károsíthatja, és nem takarhatja el.
(4) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
7. Városközpont területekre vonatkozó településképi követelmények
15. § (1) Városközpont megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Az új épületeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani úgy, hogy az utca felőli zárt vagy hézagosan zárt térfal megmaradjon. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, a főépülettel egy tömegben kell elhelyezni.
(3) A területen az épületek csak földszint + 1 vagy földszint + 1 + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(4) Közterület felőli homlokzaton tetőtérben, homlokzati síkból kinyúló új erkély nem létesíthető.
(5) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen, fa vagy fém anyagból.
(6) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.
16. § (1) Városközpont megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (9) bekezdések tartalmazzák.
(2) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos, javasolt szín a fehér vagy a sárga, vörös, barna és szürke halvány árnyalatai.
(4) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely. A tetőhéjazat anyagaként égetett cserép, natúr égetett cserép színárnyalatában készített beton cserép, illetve nád javasolt.
(5) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
(6) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.
(7) A tetőtér beépítése esetén tilos térdfal magasítás, beugró loggia, kiugró erkély.
(8) Tilos manzárd-tető, valamint a nyeregtetőt kiegészítő torony építése.
(9) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
17. § (1) Városközpont megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző, stb.) nem helyezhető el.
(3) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(4) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
8. Történeti településrészre vonatkozó településképi követelmények
18. § (1) Történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
(3) A területen az épületek csak földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(4) Közterület felőli homlokzaton tetőtérben, homlokzati síkból kinyúló új erkély nem létesíthető.
(5) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen, fa vagy fém anyagból.
(6) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.
19. § (1) Történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (9) bekezdések tartalmazzák.
(2) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos, javasolt szín a fehér vagy a sárga, vörös, barna és szürke halvány árnyalatai.
(4) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely. A tetőhéjazat anyagaként égetett cserép, natúr égetett cserép színárnyalatában készített beton cserép javasolt.
(5) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
(6) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.
(7) A tetőtér beépítése esetén tilos térdfal magasítás, beugró loggia, kiugró erkély.
(8) Tilos manzárd-tető, valamint a nyeregtetőt kiegészítő torony építése.
(9) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
20. § (1) Történeti településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző, stb.) nem helyezhető el.
(3) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(4) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
9. Kialakult családi házas, társasházas településrészre vonatkozó településképi követelmények
21. § (1) Kialakult családi házas, társasházas településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
(3) A területen az épületek legfeljebb földszint + 1 + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(4) Közterület felőli homlokzaton tetőtérben, homlokzati síkból kinyúló új erkély nem létesíthető.
(5) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen, fa vagy fém anyagból.
(6) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.
22. § (1) Kialakult családi házas, társasházas településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.
(2) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.
(4) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely.
(5) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
(6) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.
(7) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
23. § (1) Kialakult családi házas, társasházas településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző, stb.) nem helyezhető el.
(3) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(4) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
10. Tradicionális családi házas településrészre vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Tradicionális családi házas településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
(3) A területen az épületek legfeljebb földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(4) Közterület felőli homlokzaton tetőtérben, homlokzati síkból kinyúló új erkély nem létesíthető.
(5) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen, fa vagy fém anyagból.
(6) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.
25. § (1) Tradicionális családi házas településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.
(2) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.
(4) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely.
(5) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
(6) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 30º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.
(7) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
26. § (1) Tradicionális családi házas településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző, stb.) nem helyezhető el.
(3) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(4) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
11. Újonnan beépült, folyamatosan beépülő településrészre vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Újonnan beépült, folyamatosan beépülő településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Új beépítés esetén egy főépület épüljön. Meglévő beépítés esetén a telek rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb építményeket egy csoportban, oldalhatáron állóan kell elhelyezni.
(3) A területen az épületek legfeljebb földszint + tetőtér kialakításúak lehetnek. Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
(4) Közterület felőli homlokzaton tetőtérben, homlokzati síkból kinyúló új erkély nem létesíthető.
(5) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen, fa vagy fém anyagból.
(6) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.
28. § (1) Újonnan beépült, folyamatosan beépülő településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) A homlokzatok burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos
(4) A főépületek tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely.
(5) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
(6) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
29. § (1) Újonnan beépült, folyamatosan beépülő településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület utcai homlokzatára, látható helyre technológiai berendezés (pl. klímaberendezés, parabolaantenna, szellőző, stb.) nem helyezhető el.
(3) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(4) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
12. A Gazdasági karakterű településrész vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) Gazdasági karakterű településrész megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) A területen az épületek legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól számított maximum 9,0 m lehet, kivéve az alkalmazott technológiából adódó létesítmények.
(3) A kerítés magassága a rendezett terepszinttől mérve 1,8 m-nél kisebb kell legyen.
(4) Az utcafronton elhelyezett kerítés minimum 50 % -ban áttört lehet.
31. § (1) Gazdasági karakterű területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (6) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épületek színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.
(3) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos.
(4) A területen fás növényzet ültetése esetén – környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt – a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
(5) A parkolók és a telekhatárok mentén új fasor telepítésénél és meglévő fasor kiegészítésénél (fapótlásnál) várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, útsorfa minőségű faegyedek ültetésénél a 8 méternél kisebb tőtávolság nem megengedett.
(6) A minimálisan kialakítandó zöldfelület kétharmadán a kevesebb, mint háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint együttesen) növénytakaró alkalmazása nem megengedett.
32. § (1) Gazdasági karakterű területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2) Napelem, napkollektor elsősorban épület homlokzatán, tetején létesíthető. Annak helye az épülettel együtt tervezendő. Amennyiben szükséges földfelszínre telepíteni, az csak közterületről növényzettel takartan létesíthető.
(3) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 2 darab, összesen maximum 1,0 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(4) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
13. A településkép védelme szempontjából kiemelt területekre vonatkozó településképi követelmények
33. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi építészeti követelményeket a (2) – (3) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 12. § (1) bekezdés a), b), d) és f) pontjai szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.
(2) A 10%-osnál nagyobb lejtésű terepfelszín rendezése során a természetes tereplejtést megváltoztatni csak a földtömeg-egyensúly mértékéig lehet. A földtömeg-egyensúllyal történő tereprendezést úgy kell megvalósítani, hogy a természetes terepszinthez viszonyított feltöltés, vagy bevágás – rézsű vagy támfal megoldással- egy teraszlépcsőben legfeljebb 1,5méter szintkülönbségű lehet.
(3) Lejtős terepen való építés esetén az épület terepre illesztésével el kell kerülni a lejtő irányába kedvezőtlen látványú, magas épülethomlokzat kialakulását.
34. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelményeket a (2) – (10) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 12. § (1) bekezdés a), b), d) és f) pontjai szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.
(2) A területen az építmények kialakításánál a tájba nem illeszkedő, környezetétől jelentősen eltérő színek használata tilos.
(3) A területen az építmények tömegformálásánál a tájba nem illeszkedő, környezetétől jelentősen eltérő tömegarányok használata tilos.
(4) Az építmények homlokzatainak burkolóanyaga nagyelemes fém és műanyag hullám és trapézlemez burkolat nem lehet.
(5) Az építmények színezésénél a rikító, környezetéhez nem illeszkedő színek használata tilos.
(6) Rikító színű, környezetéhez nem illeszkedő tetőfedő anyagok használata tilos. Az építmények tetőfedő anyagaként nem alkalmazható: műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, mesterséges pala, bitumenes zsindely.
(7) Az épületek tetőhajlásszöge nem lehet 35º-nál kisebb és 45º-nál nagyobb.
(8) Tilos manzárd-tető, valamint a nyeregtetőt kiegészítő torony építése.
(9) A zöldfelület létesítésénél a zöldfelület településképi, használati és kondicionáló értékének optimalizálása érdekében a zöldfelületi telekrészek elaprózása nem megengedett.
(10) A területen fás növényzet ültetése esetén - környezetvédelmi-, értékvédelmi és látványvédelmi érdekek miatt - a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fás szárú növényfajokon kívül más nem telepíthető. E rendelet 2. mellékletében meghatározott fajok telepítése tilos.
35. § (1) A településkép védelme szempontjából kiemelt területek megnevezésű településképi szempontból meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák, melyek nem vonatkoznak jelen rendelet 12. § (1) bekezdés a), b), d) és f) pontjai szerinti településképi szempontból meghatározó területekre.
(2) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.
(3) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.
(4) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése – különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.
14. Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények
36. § Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmény: a területen a nem természetes anyaghasználatú és jellegű (minőség, szín) építmények, a nem egységes arculatú berendezési tárgyak elhelyezése tilos.
37. § (1) Az egyéb, településképi szempontból nem meghatározó területen az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelményeket a (2) – (7) bekezdések tartalmazzák.
(2) Az épület homlokzatán, illetve kerítésen, rendeltetési egységenként legfeljebb 1 darab, maximum 0,5 m2 nagyságú cégtábla, üzletfelirat, illetve cégér elhelyezése megengedett.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégtáblák, üzletfeliratok, cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(4) Kültéri világítás biztosításánál kerülni kell a hideg fehér fényű, kültéri világítótestek alkalmazását.
(5) A világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt jellemzően csak oda irányítsa, ahol arra szükség van.
(6) A közterületek, utcák megvilágításának kiépítése – különösen a természetes területek szomszédságában - egyenletes fénnyel, csak a szükséges mértékű intenzitással történjen a fényszennyezés csökkentése érdekében.
(7) Az egyes utcák, vagy útszakaszok mentén azonos fafajú fasorokat kell létesíteni az egységes utcaképi megjelenés érdekében.
15. Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
38. § (1) A település területén a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelményeket a (2) – (4) bekezdések tartalmazzák.
(2)1
(3)2
(4) A reklámhordozó anyaga az időjárásnak ellenálló (nem rozsdásodó) kell legyen, az élénk színek használata kerülendő.
39. §3
40. § A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben rögzített országos rendelkezésektől el lehet térni, a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében, évente összesen 12 naptári hét időszakra, bármely települési területen.
16. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építményekre vonatkozó településképi szabályok
41. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek Lengyeltóti településszerkezeti terve szerinti:
a) gazdasági területek,
b) a településkép védelme szempontjából kiemelt területeken kívül eső általános mezőgazdasági területek
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és az elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek Lengyeltóti településszerkezeti terve szerinti
a) lakóterületek,
b) a különleges területek
c) a közparkok,
d) a kertes mezőgazdasági területek,
42. § A településkép védelme szempontjából kiemelt területeken az elektronikus hírközlés felszíni építményeit alapvetően felszín alatti vezetéssel kell megoldani, kivéve ha a terepszint alatti vezetés védendő értéket károsítana.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
17. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
43. § (1) A településkép védelme érdekében építtető kérelmére az önkormányzati főépítész (továbbiakban: főépítész) – illetve, ha az önkormányzat által főépítész nincs alkalmazásban, akkor a polgármester – 8 napon belül szakmai tájékoztatást ad a településképi követelményekről.
(2) Szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy kérésre a helyszínen is lefolytatható.
(3) A kérelem papír vagy elektronikus formában nyújtható be az önkormányzathoz az alábbi címre:
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
18. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
44. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése esetén.
19. A bejelentési eljárás részletes szabályai
45. § (1) A településképi bejelentési eljárás a reklámozó, illetve a reklámhordozó és reklám elhelyezésével érintett telek tulajdonosa (a továbbiakban együtt: bejelentő) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Lengyeltóti Város Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) kell benyújtani a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben rögzítettek szerint.
(3) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 3. melléklet tartalmazza.
(4) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(5) A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Lengyeltóti Város Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
46. § (1) A településképi bejelentési eljárás szempontjai:
a) a kérelem megfelel-e a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek;
b) a reklámhordozó és reklám elhelyezése megfelel-e az e rendeletben megállapított településképi követelményeknek.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
20. A településképi kötelezés
47. § (1) A jelen rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a Polgármester
21. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
48. § (1) A polgármester a 47. § (4) bekezdés szerinti hatósági határozatban megállapított határidőre történő nem teljesítés esetén településkép-védelmi bírságot szab ki.
(2) A településkép-védelmi bírság összege településképi bejelentési eljárás elmulasztása esetén 100 000 forint, egyéb esetekben egyedi elbírálás alapján szabható ki a bírság, melynek maximális mértéke 1 000 000 forint.
(3) A bírság összegét 30 naptári napon belül Lengyeltóti Város Önkormányzat 11743105-15396523-00000000 számú számlaszámra kell befizetni.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
22. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
49. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa a helyi adó kivetésekor az erre vonatkozó rendelkezés szerint adókedvezményben, illetve adómentességben részesülhet. Az adókedvezmény mértéke védett épületre, épületrészre: 50 %
(4) Kérésére építményadó mentesség illeti meg a tulajdonost:
a) az épület szakszerű teljes felújítása esetén a befejezését követő 10 évig,
b) részleges felújítása esetén 5 évig.
(5) Az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használat díjat az Önkormányzat elengedi.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
23. Hatálybalépés
50. § (1) E rendelet 2017. december …. napján lép hatályba.
24. Hatályon kívül helyező rendelkezések
51. § Hatályát veszti Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testülete által jóváhagyott Lengyeltóti Város helyi építési szabályzatáról szóló 1/2017.(I.12.) rendelet
a) 4. § (2) bekezdése
b) 5. § (3) bekezdése
c) 11. § (8) bekezdése
f) 23. § (5) bekezdésében „Az övezetben elhelyezendő új létesítmények telepítése, tömege, megjelenése, színe a műemléki értékek érvényesülése mellett lehetséges.„ szövegrész
g) 27. § (4) bekezdés a) pontja.
1. melléklet a 21/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez a 21/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
2. melléklet a 21/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez a 21/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
3. melléklet a 21/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez a 21/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
4. melléklet a 21/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez a 21/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
5. melléklet a 21/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelethez
A 38. § (2) bekezdését a Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 38. § (3) bekezdését a Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 39. §-t a Lengyeltóti Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2024. (III. 29.) önkormányzati rendelete 1. § b) pontja hatályon kívül helyezte.