Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja Kőbánya településképe és történelme szempontjából meghatározó, műemléki vagy fővárosi védettséget nem élvező épített értékek védelme, a település építészeti örökségének, jellemző karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

2. Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) településszerkezet: az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal;

b) településkép: az utcakép, az épített és táji környezet együttese beleértve a használati módot;

c) védett épületegyüttes: az a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttes, amely történelmi, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentős, városszerkezeti, városképi szerepe meghatározó, és amelyet az Önkormányzat védetté nyilvánított;

d) védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás beleértve a használati módot;

e) védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el;

f) védett műtárgy: az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a d)-f) pontban meghatározottakon kívüli műszaki alkotás;

g) védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez kötődésénél fogva védelemre érdemes;

h) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő értéket, amely védelemre érdemes;

i) védett érték károsodása: minden olyan esemény, illetve beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, illetve általános esztétikaiérték-csökkenést eredményez;

j) funkcionális célú utcabútor: a közterület rendeltetésszerű használatához közvetlenül kötődő, azt elősegítő tárgy;

k) információs és más célú berendezés: információközlésre alkalmas felülettel rendelkező tárgy, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.

II. Fejezet

A kerületi helyi védelem

3. A védelem létrejötte és megszűnése

3. §

A kerületi helyi védettség alá tartozó értékeket az 1. melléklet határozza meg.

4. §

(1) A kerületi helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Kőbányai Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete dönt.

(2) A védetté nyilvánításhoz, illetve annak megszüntetéséhez be kell szerezni a főépítész véleményét.

5. §

(1) A kerületi helyi védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül, vagy

b) a védett terület, illetve érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg.

(2) A kerületi helyi védelem az állami vagy fővárosi védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül megszűnik.

(3) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban – a 7. § kivételével – a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

4. Általános eljárási szabályok

6. §

(1) A kerületi helyi védettség alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a polgármesternél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell

a) egyedi védelemre javasolt érték esetén

aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab) a pontos helymegjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),

ac) a védendő érték rövid leírását, valamint

ad) a kezdeményezés indoklását,

b) területi védelemre javasolt érték esetén

ba) az együttes megnevezését,

bb) a terület körülhatárolását,

bc) a védendő érték rövid leírását, valamint

bd) a kezdeményezés indoklását.

(3) A hiányos kezdeményezés – amennyiben az erre vonatkozó felhívásra nem egészítik ki –előzetes helyszíni szemle után érdemi vizsgálat nélkül elvethető.

(4) Műemléki vagy fővárosi helyi védelem alatt álló érték védelmének megszűnése esetén vizsgálni kell a kerületi helyi védelem alá helyezés elrendelésének indokoltságát.

7. §

(1) A kerületi helyi védelemre irányuló kezdeményezést nyilatkozattételre meg kell küldeni Budapest Főváros főpolgármesterének, hogy Budapest Főváros Önkormányzata megindítja-e a fővárosi védettség alá helyezési eljárást.

(2) Amennyiben a főpolgármester 30 napon belül úgy nyilatkozik, hogy a fővárosi eljárást megindítja, a kerületi eljárás a fővárosi döntésig függőben marad.

(3) Amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a javasolt értéket fővárosi védettség alá helyezi, a kerületi eljárás a javaslattevő egyidejű értesítése mellett lezárul.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti megkeresésre a főpolgármester 30 napon belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy Budapest Főváros Önkormányzata a javaslatot elvetette.

(5) Amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a fővárosi helyi védelemmel kapcsolatos eljárást megindítja, de 1 éven belül nem dönt a védelem alá helyezésről, a kerületi eljárást le kell folytatni.

8. §

(1) A védelemmel kapcsolatos eljárás megindításáról az Önkormányzat Képviselő-testületének helyi értékvédelemért felelős bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) dönt.

(2) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálat szükséges, továbbá be kell szerezni a főépítész szakvéleményét. Az értékvizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

(3) Indokolt esetben be lehet szerezni a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti hatóság, valamint a szakértők véleményét.

(4) Az előkészítéshez beszerezhető az érintett helyi szakmai társadalmi szervezetek álláspontja.

(5) A kerületi helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárási és szakértői költségeket az Önkormányzat viseli.

9. §

(1) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően – az Önkormányzat internetes honlapján, valamint a Kőbányai Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján hirdetmény formájában 30 napra közhírré kell tenni, és az érintett ingatlanok tulajdonosait a javaslatról írásban értesíteni kell az alábbiak szerint:

a) 25-nél nem több tulajdonos esetén valamennyi tulajdonost hivatalos levél útján,

b) 25-nél több tulajdonos esetén a védelemre javasolt ingatlan helyszínén – több lépcsőház esetén minden lépcsőházban – történő kifüggesztéssel.

(2) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(3) A közhírré tétel időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését bárki számára biztosítani kell.

10. §

(1) A kerületi helyi védettség elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell

a) az ingatlan tulajdonosát, a tulajdonosi jogok gyakorlóját és a haszonélvezőt,

b) Budapest Főváros Önkormányzatát,

c) az érintett államigazgatási szervet,

d) az építésügyi hatóságot;

e) területi védelem esetén az érdekelt közmű-üzemeltetőt, valamint

f) a javaslattevőt.

(2) Az ingatlantulajdonosok, illetve használók a közös képviselő útján is értesíthetők.

(3) A kerületi helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A bejegyzés a védettség hatályát nem érinti.

5. Az ideiglenes védettség

11. §

(1) Az Önkormányzat a védelemre javasolt értéket

a) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy

b) ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,

soron kívül,

legfeljebb egyéves időtartamra önkormányzati rendeletben ideiglenes védelem alá helyezheti.

(2) Az ideiglenes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.

(3) Az ideiglenes védelem alatt álló értékre a helyi védelem alatt álló értékre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Az ideiglenes védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló önkormányzati rendelet hatálybalépésével.

(5) Ha a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni. Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 10. §-ban meghatározottakat értesíteni kell.

6. A védett értékek fenntartása, hasznosítása

12. §

(1) A védett érték jókarbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

13. §

(1) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési vagy bontási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét:

a) a védelem alapját jelentő épülettömeg, tetőforma, homlokzati jelleg, a homlokzati nyílásrend, a nyílásosztás, a dísz, illetve a tagozat megtartását,

b) bővítés, átalakítás, illetve felújítás esetén az utcakép és a településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményét, valamint

c) építmény vagy építményrész bővítése, illetve átalakítása során a védelem alapját képező rész megtartását.

(2) Védett érték környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.

14. §

(1) A védett értéket érintő építési munka megítélése során a tervdokumentáció és – amennyiben fellelhető – az eredeti tervek felhasználásával vizsgálni kell

a) a védett érték beavatkozással érintett részének a jelenlegi állapotot bemutató dokumentációját,

b) az anyaghasználatra és az építési technológiára vonatkozó részletes műszaki ismertetést,

c) munka által érintett építményrész és a környezet jelenlegi állapotának dokumentációját,

d) a zöldterületet, illetve növényzetet érintő munka esetén a kertfelmérési rajzot és növényjegyzéket, valamint a kialakításra vonatkozó kertészeti dokumentációt.

(2) A védett értéket érintő építési munkával kapcsolatos hatósági eljárásban – amennyiben más jogszabály eltérően nem rendelkezik – be kell szerezni a Kőbányai Tervtanács (a továbbiakban: Tervtanács) szakmai véleményét.

15. §

(1) A kerületi helyi védelem alatt álló érték használata és fenntartása során biztosítani kell annak megőrzését, a használat az értéket nem veszélyeztetheti.

(2) A védett egyedi, épületegyütteshez tartozó, illetve védett épületrészt tartalmazó helyi érték a védelem fennállása alatt nem bontható el.

(3) Védett építmény teljes vagy jelentősebb részleges bontására csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének vagy részleges bontás engedélyezésének feltételeként előírható valamely épületrésznek, illetve tartozéknak új épületbe történő beépítése vagy azok megőrzése.

(4) A védett településrész jellegzetes szerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő.

16. §

(1) A védett területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, lehet átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, illetve annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.

(2) A védett építményen új parapet-konvektor vagy klímaberendezés kültéri egysége közterületről látható módon nem helyezhető el.

(3) A védett építményen csak a látványt nem érintő antenna, illetve hírközlési egység helyezhető el. Amennyiben a látványt nem érintő más műszaki megoldás nincs, a védett építményen legfeljebb egy távközlési berendezés és antenna helyezhető el, amelyet megfelelő műszaki megoldás megléte esetén takarni kell.

17. §

(1) Védelemmel érintett közterület csak a teljes területre kiterjedő, a védett érték szempontjait figyelembe vevő komplex terv alapján alakítható ki, illetve újítható fel.

(2) A közterületet, annak burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.

7. A védett építmények fenntartásának támogatása

18. §

(1) A védett értékek fenntartását és felújítását az Önkormányzat támogatja. Ezen támogatás a védett értéken végzett szokásos jókarbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő, a tulajdonost terhelő munkálatok részbeni finanszírozására szolgál.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdés szerinti támogatás céljára rendeletben támogatási keretösszeget állapít meg.

(3) Az önkormányzati támogatás odaítéléséről a Bizottság dönt.

(4) A támogatásról, annak felhasználásáról és az elszámolási szabályokról az Önkormányzat a kedvezményezettel támogatási szerződést köt.

8. A védett értékek nyilvántartása

19. §

(1) A kerületi helyi védettség alá helyezett értékekről önkormányzati nyilvántartást (értékkataszter) kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet. A nyilvántartás vezetéséről a polgármester gondoskodik.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték

a) megnevezését,

b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám), a terület határát (utca, tér, közterület, telek),

c) helyszínrajzát,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e) fotódokumentációját,

f) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából lényeges.

20. §

(1) A kerületi helyi védelmet a polgármester a főépítész közreműködésével irányítja.

(2) A kerületi helyi védelemmel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátásáról a jegyző a Polgármesteri Hivatal közreműködésével gondoskodik.

(3) A kerületi helyi védelemmel kapcsolatos szakmai előkészítő feladatokat a főépítész látja el.

III. Fejezet

A településképi véleményezési eljárás

9. A településképi véleményezési eljárás alkalmazása

21. §

(1) A polgármester településképi véleményt ad a 2. mellékletben meghatározott I. rendű főútvonal

a) közterületén,

b) mentén lévő beépítésre szánt telken, valamint

c) mentén lévő beépítésre nem szánt teleknek a közút határától számított százötven méteres sávján belül

tervezett építési munkára vonatkozó építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

(2) A polgármester településképi véleményt ad a 2. mellékletben meghatározott II. rendű főútvonal

a) közterületén,

b) mentén lévő beépítésre szánt telken, valamint

c) mentén lévő beépítésre nem szánt teleknek a közút határától számított százötven méteres sávján belül

tervezett építési munkára vonatkozó építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

(3) A polgármester településképi véleményt ad a 3. mellékletben meghatározott rehabilitációs szabályozást igénylő területen lévő telken tervezett építési munkára vonatkozó építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

(4) A polgármester településképi véleményt ad

a) az L3 (kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterület),

b) az L4 (intenzív kertvárosias lakóterület),

c) az L7 (telepszerű lakóterület),

d) a VK (városközponti terület),

e) az I (intézményterület),

f) az IZ (jelentős zöldfelületű intézményterület),

g) az M (munkahelyi terület),

h) a K-TP (tematikus intézménypark),

i) a K-SP (városi jelentőségű kiemelt sportterület),

j) a Z-KP (közpark), valamint

k) a Z-VP (városi park)

keretövezeti besorolású telken tervezett építési munkára vonatkozó építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

(5) A polgármester településképi véleményt ad a kerületi helyi védelem alatt álló épület

a) telkén, valamint

b) telkével határos telken

tervezett építési munkára vonatkozó építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

10. A településképi véleményezés eljárási szabályai

22. §

(1) A 21. § (1) és (3) bekezdésében, valamint a 21. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott településképi vélemény kialakításához a polgármester kikéri a Tervtanács véleményét.

(2) A 21. § (4) bekezdésében meghatározott településképi vélemény kialakításához a polgármester kikéri a Tervtanács véleményét, ha az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás tárgya

a) L3 kisvárosias, jellemzően szabadonálló beépítésű lakóterületen új épület létesítése,

b) L4 intenzív kertvárosias lakóterületen új épület, négynél több rendeltetési egységet tartalmazó épület, bruttó 300 m²-t meghaladó alapterületű kereskedelmi egység létesítése, illetve 800 m²-t meghaladó telekterület beépítése,

c) L7 telepszerű lakóterületen új épület, magastető, illetve intézmény létesítése,

d) VK városközponti területen bármely építési munka,

e) I intézményterületen új épület létesítése,

f) IZ jelentős zöldfelületű intézményterületen új épület létesítése,

g) M munkahelyi területen új épület létesítése,

h) K-TP tematikus intézménypark területén új épület, illetve bruttó 2000 m² feletti bővítés létesítése,

i) K-SP városi jelentőségű kiemelt sportterületen új épület, illetve bruttó 2000 m² feletti bővítés létesítése,

j) Z-KP közpark területén új építmény létesítése, valamint

k) Z-VP városi park területén új építmény létesítése.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben nem szabályozott esetben a településképi vélemény kialakításához a polgármester kikéri a főépítész véleményét.

(4) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján, indokolt esetben a polgármester a településképi vélemény kialakításához a (3) bekezdéstől eltérően kérheti a Tervtanács véleményét.

23. §

(1) A 22. § (1), (2) és (4) bekezdésében meghatározott esetben a Tervtanács elnöke a településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtásától számított öt napon belül a kérelem benyújtásától számított tíz napon belüli időpontra összehívja a Tervtanács ülését.

(2) Ha az (1) bekezdés szerint összehívott Tervtanácsi ülés határozatképesség hiányában nem ad véleményt, a polgármester a településképi vélemény kialakításához kikéri a főépítész véleményét.

24. §

A Tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.

25. §

A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

26. §

A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelem mellékletét képező építészeti-műszaki dokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdése szerinti munkarészeket az alábbi részletezéssel kell tartalmaznia:

a) a helyszínrajzot

aa)  a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények tetőfelülnézetével,

ab)  a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

b) az épület tömegalakítását a meghatározó jellemző szintek alaprajzával,

c) a metszeteket a megértéshez szükséges mértékben,

d) valamennyi közterületről látható homlokzatot és színezési tervet,

e) utcaképet, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik, valamint

f) látványtervet vagy modellfotót.

11. A településképi véleményezés szempontjai

27. §

(1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak, vagy

b) településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldása azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén

da)  biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, valamint

db)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, továbbá

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését. 

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, ebből eredő használata

aa)  korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,

ab)  korlátozza vagy zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

ac)  megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, továbbá ebből eredően

ad)  a terv megfelelő javaslatokat ad-e a szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra, valamint

b) a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

IV. Fejezet

A reklámhordozók és egyéb műszaki berendezések településképi követelményei

12. Általános szabályok

28. §

(1) Az épület homlokzatán elhelyezhető cégért, cégtáblát és üzletfeliratot úgy kell kialakítani, hogy az szervesen illeszkedjék a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(2) Cégér, cégtábla és üzletfelirat még részben sem takarhatja az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti, díszítő elemét.

(3) Tetőfelületre cégér, cégtábla és üzletfelirat, valamint információs vagy más célú berendezés nem helyezhető el.

(4) A fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégér, cégtábla és üzletfelirat a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de legalább 2,50 méteres magasság felett lehetséges.

(5) Az épület közterületről látható földszinti homlokzatának legfeljebb a 15%-án helyezhető el cégér, cégtábla, üzletfelirat, valamint információs vagy más célú berendezés. A számításnál a falsíkra merőleges cégér és cégtábla figyelmen kívül hagyandó.

(6) A cégér, a cégtábla és az üzletfelirat megvilágítását szolgáló elektromos vezetéket a falon belül kell vezetni.

(7) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálnak, nyílászárónak legalább 50%-ban átláthatónak kell lennie.

29. §

Cégér, cégtábla, üzletfelirat, valamint reklám, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés

a) villogó, káprázást okozó fényt vagy futófényt nem tartalmazhat,

b) villogó vagy káprázást okozó külső fényforrással megvilágított nem lehet,

c) fényújságszerűen mozgó feliratokat vagy mozgó alakokat nem tartalmazhat,

d) felülete fényvisszaverő anyagból nem készülhet,

e) közúti jelzéseket, azokkal összetéveszthető ábrákat, feliratokat, valamint fényeket nem tartalmazhat.

30. §

(1) Kioszk kizárólag abban az esetben létesíthető, amennyiben a kerületi építési szabályzat azt lehetővé teszi. Kioszk zártsorú, előkert nélküli beépítés előtt nem helyezhető el, csak ha a közterület térfalai közti távolság legalább 30 méter. Ebben az esetben az épülethomlokzattól mérten legalább 3,0 m széles területet szabadon kell hagyni.

(2) Kioszk meglévő kioszktól, illetve kioszkok egymástól legalább 150 m távolságra létesíthetők, kivéve az alkalomszerűen elhelyezett kioszkokat.

(3) Konténer, forgalomból kivont jármű kioszk funkció céljára nem alkalmazható.

31. §

(1) Vendéglátó terasz, egyéb kitelepülés csak akkor engedélyezhető, ha a járda vagy a gyalogos utca szélességének legfeljebb 50%-a kerül igénybevételre, és legalább 1,5 méter szabad szélesség biztosított a gyalogos közlekedés céljára. Az 5 méternél szélesebb járda, sétány esetén a visszamaradó összefüggő gyalogossáv szélessége legalább 60%-a kell legyen a járda, sétány szélességének.

(2) Közterületi vendéglátó terasz kitelepülésének térelválasztó elemére vonatkozó szabályok:

a) mobil elemekből álló,

b) burkolathoz nem rögzíthető,

c) az elválasztó korlát, felület magassága legfeljebb 1,2 méter lehet,

d) az elválasztó korlátot, felületet kivéve az oldalfal nem zárható le,

e) árnyékoló szerkezet elhelyezhető a kitelepülésen nem túlnyúlóan,

f) céglogón kívül egyéb feliratot, reklámot nem tartalmazhat.

32. §

(1) Pénzkiadó, árusító automata önállóan nem helyezhető el, kivéve a parkolójegy-árusító automatákat, valamint a tömegközlekedési megállókban létesített tömegközlekedési jegyárusító automatákat.

(2) Sátor, ponyvaszerkezet csak rendezvényhez és alkalmi piachoz kapcsolódóan, ideiglenesen és meghatározott időre létesíthető.

(3) Káprázást okozó, villogó fény közterületi kitelepülésen nem alkalmazható.

(4) Megállítótábla közterületen nem helyezhető el.

33. §

(1) A közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével az utcabútor felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, amelynek mérete nem haladhatja meg a 6 m²-t.

(2) Információs vagy más célú berendezésen reklám nem helyezhető el

a) az előkertben,

b) a 3. mellékletben meghatározott rehabilitációs szabályozást igénylő területen,

c) a városi park területén és az azzal határos közterületen, valamint

d) a Kőbányai út, a Kőrösi Csoma Sándor út, a Jászberényi út, és a Gitár utca közterületén és az azzal határos közterületen.

(3) Közterületen álló hirdetőoszlopok egymástól legalább 50 méter távolságra helyezhetők el.

(4) Közlekedési és közmű berendezésen – kivéve a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopot – reklám nem helyezhető el.

(5) A kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében településképi bejelentési eljárás alapján az eseményre vonatkozó reklám legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra elhelyezhető a nagytelkes gazdasági területen, a különleges sportterületen, valamint az ezeket határoló közterületen, kivéve a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott területen.

34. §

(1) Építési reklámháló az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás alapján helyezhető ki,

a) ha építési napló bejegyzése igazolja a felújítás megkezdését, vagy

b) ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, de az érintett vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja a felújítás megkezdését.

(2) Védelem alatt álló épület esetében akkor helyezhető el az építési hálón reklám, ha a védőhálón az épület végleges homlokzati rajza is ábrázolásra kerül.

13. A kerületi területi vagy egyedi védelemmel érintett területre vagy elemre vonatkozó

szabályok

35. §

A kerületi területi vagy egyedi védelemmel érintett területre vagy elemre e fejezet rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

36. §

(1) Az értékvédelem alatt álló épület telkén és a telekhatárától számított 10 méteres távolságban csak funkcionális célú utcabútor helyezhető el, kivéve az időszakos idegenforgalmi, tudományos, egyházi, kulturális, sport és egyéb közösségi rendezvények, valamint ünnepi vásárok építményeit. A funkcionális célú utcabútoron reklám nem tehető közzé.

(2) A kerületi területi védelemmel érintett területen a közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével az utcabútor felületének legfeljebb egyharmadán tehető közzé reklám, amelynek mérete nem haladhatja meg a 2 m²-t.

V. Fejezet

A településképi bejelentés

14. A településképi bejelentés alkalmazása

37. §

(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerint nem építésiengedély-köteles, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint nem egyszerű bejelentéssel folytatott építési tevékenységek közül az alábbi építési tevékenységeket megelőzően:

a) kerületi helyi védettség alatt álló épület, építmény

aa) közterületről látható átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,

ab) közterületről látható homlokzati nyílászárójának cseréje,

ac) homlokzati felületképzésének megváltoztatása, utólagos hőszigetelése,

ad) homlokzati felületének színezése,

ae) homlokzatához illesztett és közterületről látható előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása, valamint

af) szellőző-, illetve klímaberendezés kültéri egysége, napelem, napkollektor építése, cseréje,

b) nettó 20,0 m² alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, valamint bővítése, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti elemeit meg kell változtatni, át kell alakítani, el kell bontani, ki kell cserélni, meg kell erősíteni vagy változatlan formában újjá kell építeni.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építmény, illetve az önálló rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor, amennyiben

a) az új rendeltetés szerinti területhasználat a korábbi rendeltetéshez képest többlet-parkolóhelyek kialakítását teszi szükségessé,

b) érinti a közterület kialakítását, a közterületen lévő berendezést vagy növényzetet, valamint a kapcsolódó közterület közúti, gyalogos vagy kerékpáros forgalmát,

c) lakás jön létre vagy szűnik meg,

d) kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó egység jön létre,

e) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé, valamint

f) garázs vagy gépkocsibeálló szűnik meg.

38. §

Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklám, reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés létesítése, felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, illetve megváltoztatása esetén.

15. A településképi bejelentési eljárás szabályai

39. §

(1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása iránti kérelmet (a továbbiakban: bejelentés) írásban kell benyújtani a polgármesterhez. A bejelentéshez papíralapú építészeti-műszaki dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A bejelentés mellékletét képező dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

a) a 37. § (1) bekezdése szerinti esetben

aa) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével, amennyiben a változás azokat érinti,

ac) alaprajzot, amennyiben a változás azt érinti,

ad) a megértéshez szükséges metszetet,

ae) valamennyi érintett homlokzat tervét, valamint

af) utcaképi látványtervet vagy fotómontázst, valamint színtervet, amennyiben a változás az utcaképben megjelenik,

b) a 37. § (2) bekezdése szerinti esetben

ba) műszaki leírást, amely ismerteti az új rendeltetésnek megfelelő használat technológia jellemzőit,

bb) a rendeltetésmódosítás következtében a környező ingatlanokat érintő hatásokat, továbbá a szükségessé váló járulékos beavatkozásokat,

bc) helyszínrajzot a szomszédos építmények és terepviszonyok feltüntetésével,

bd) a megértéséhez szükséges alaprajzot, valamint

be) a megértéshez szükséges homlokzati tervet vagy a közterületről látható felületek változását bemutató látványtervet vagy fotómontázst,

c) a 38. § szerinti esetben

ca) a reklám-, reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés formájának, mennyiségének, méretének és technológiájának a leírását,

cb) a műszaki berendezés által igénybe vett helyszínt és elhelyezésének módját.

(3) A településképi bejelentésről szóló döntés előkészítése során be kell szerezni a főépítész szakmai véleményét.

VII. Fejezet

Záró rendelkezések

41. §

(1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2017. október 1-jén lép hatályba.

(2) A 40. § 2017. november 1-jén lép hatályba.

(3) Hatályát veszti a Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Képviselő-testületének

a) az épített és természeti környezet kerületi helyi védelméről szóló 34/2011.
(IX. 26.) önkormányzati rendelete, valamint

b) a településképi véleményezési eljárásról szóló 10/2013. (III. 25.) önkormányzati rendelete.