Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 11. 27Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
1Sóly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdés valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya és Sóly Község Önkormányzata partnerségi egyeztetés szabályairól szóló önkormányzati rendelete alapján az eljárás során kifüggesztéssel értesített partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1.2 A rendelet célja és értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
a) Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektívikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.
b) Cégfelirat: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást ismertető, népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítés, üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklám.
c) Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
d) Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény (Építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű) személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
e) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.
f) Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.
g) Információs vagy más célú berendezés: az önkormányzat hirdető berendezései és a közösségi tájékoztató információs rendszer elemei, melynek mérete legfeljebb 11 m2, és melynek reklám céljára szolgáló felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.
h)3
i)4 Óriásplakát: a DIN A0 méretet meghaladó, azaz 841x1189 mm-t meghaladó méretű plakát.
j) Települési tervtanács: (a képviselő testület által felkért min. 3 fős testület az önkormányzati főépítész vezetésével)
k) Terméskő támfal: betonba vagy szárazon rakott válogatott kövekből összeállított önállóan állékony, látszó felületében háromdimenziós látványt nyújtó falszerkezet.
l) Terméskő borítású támfal: Tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.
m) Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
n) Zárt kerítés: A település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.
o)5 Közfunkciót ellátó épület: Minden olyan igazgatási, ellátási, szolgáltatási, kereskedelmi funkciójú épület, melyet a rendeltetésének megfelelően bárki igénybe vehet.
p)6 Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény együtteseknek a természeti/művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely az összhang megteremtését célozza, amit környezeti állapotadat igazol.
1/A. §7 A Képviselő-testület a településkép védelméről szóló törvényben foglalt önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármesterre ruházza át.
A HELYI VÉDELEM
2. A helyi egyedi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek
2. § (1) A helyi védelem feladata különösen:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:
aa) településkarakter, településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,
ac) településkép, utcaképek és látványok,
ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok, továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) A helyi védelmi célok érvényesítése érdekében Sóly Község Önkormányzatának Képviselő-testülete rendeletével a megóvandó épített egyedi és területi értékeit helyi védelem alá helyezi. A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.
(2) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
c) a védelem indoklását
d)8
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó),
c) a védelem megszüntetésének okait,
d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai véleményt.
(4) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
d)9
4. § (1) A helyi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről a feladattal megbízott önkormányzati szakember gondoskodik.
(2) A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések – a továbbiakban érdekeltek - álláspontja.
(3) A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(5)10
5. § (1) A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket,
b) az illetékes építésügyi hatóságot,
c) és intézkedni kell az illetékes Földhivatalnál a jogi jelleg feltüntetéséről.
6. § (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját, kivéve, ha csak egyes részei kerültek védetté nyilvánításra– védelem illeti.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek esetén homlokzatvakolás, színezés, nyílászárócsere, tető felújítása és tetőtér beépítés során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások alkalmazandók.
(3)11
(4) A védett értéket érintő építési munkák engedélyezése előtt településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni.
(5) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
(6) Helyi egyedi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
7. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.
8. § (1) A védelem alatt álló értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
9. § (1) Az Önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezett értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatásának mértékét évente a költségvetési rendeletében határozhatja meg.
(2) A támogatás adott ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között - a Képviselő Testület állapítja meg.
10. § (1) A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot írhathat ki, amennyiben az azévi költségvetésben forrást tud biztosítani hozzá és meghatározza a pályázati feltételeket. A kérelmek beérkezésük sorrendjében kerülnek elbírálásra, a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.
(1) A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani.
(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:
a) Amennyiben a munka építési engedély köteles: az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
b) Amennyiben a munka nem engedélyköteles:
ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
bb) helyszínrajzot,
bc) az ingatlan tulajdoni lapját,
c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést,
d) a megpályázott munka elkészülésének határidejét,
e) a megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét
f) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.
(4) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.
(5) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.
(6) A támogatás kifizetésére a támogatott munka elvégzése után benyújtott elszámolást követően kerülhet sor.
(7) A településképi bírság az egyedi védelem alá helyezett értékek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védelem alá helyezett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.
(8) Költségvetési forráshiány, vagy a tulajdonos kérésére a közvetlen pénzügyi támogatás helyett az Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli teljes, vagy részbeni mentességben részesülhet a helyi adókról szóló egyéb jogszabályok szerint.
11. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet az önkormányzat hivatalában.
(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:
a) megnevezését, jelenlegi és egykori rendeltetését,
b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) tulajdonos, kezelő, (bérlő) nevét, címét,
d) helyszínrajzát,
e) fotódokumentációját,
f) minden a védelem alá helyezés során keletkezett ügyiratot,
g) annak leírását, hogy mitől védett a védett érték vagy annak egy része,
h) a védelem alapjául szolgáló értékvédelmi javaslatot, örökségvédelmi adatlapot,
i) az eredeti tervdokumentáció másolatát – ha ez rendelkezésre áll,
j) a védett érték felmérési terveit – amennyiben ezek beszerezhetők, illetve előállíthatók,
k) minden egyéb adatot, amely a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart. (pl. védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek másolatát, milyen támogatást kapott).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.
3. A területi védelem meghatározása
12. § Területi védelem alatt áll a település belterülete, mely területeken a területi védelem
a) a településszerkezet,
b) a telekstruktúra,
c) az utcavonal-vezetés,
d) az utcakép,
e) a település- és tájkarakter elemek
megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.
13. § A helyi területi védelemben részesülő területen, mely a rajzi melléklet szerinti „Ófalu” területek, kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:
a) vegyes (oldalhatáros és szabadonálló beépítés,
b) egyszintes épületek,
c) kialakult utcavonal,
d) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre (az épület egyéb homlokfalára) helyezhető el, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
e) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
f) Az építési telek utcavonalán tömör kerítés kizárólag soros rakással, helyi kőből építhető, ahol azt az illeszkedés és a hagyomány indokolja.
g) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.
h) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
i) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 0,5 m2 méretű Cégfelirat helyezhető el úgy, hogy megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és nem adhat ki zajt, mesterséges fényt. Új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégfelirat elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
j) A település közterületein és beépítésre szánt területén és településképi szempontból meghatározó területein kizárólag a 3. mellékletben felsorolt növények telepíthetők.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
4. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
14. § Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek:
a) Az „Ófalu” karakterű területek.
b)12
c)13
d)14
e)15
f)16
g)17
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
15. § (1) A település belterületén a tetőhéjalásnál nem alkalmazható az alábbi építési anyag: mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, fém trapézlemez. A jelen rendelet szerinti településképi szempontból meghatározó területeken az előzőeken túl nem alkalmazható egyéb nem sík, nem kiselemes, nem pikkelyszerű anyag sem.
(2) A település területén tilos az építmények tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga, lila és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.
(3) A település területén Sóly község Önkormányzatának Képviselő Testület a Gazdasági karakterű területbe nem tartozó építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a világos pasztell illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók.
(4) A település területén támfalak vagy természetes anyagúak (terméskő támfal, vagy terméskő borítású támfal), vagy kizárólag vakolt felületűek lehetnek. Nyers beton felületű támfal kizárólag a növényültetésre készült kiselemes betontámfal lehet.
(6) Sóly területén épülettel szerves összefüggésben nem lévő, torony, torony jellegű építmény elhelyezése – kilátó, harangláb kivételével - tilos, egyebekben az övezetek építménymagasságra vonatkozó előírásai az irányadók.
(7)18 A különböző karakterű területeken a hagyományoknak megfelelő utcai tömör terméskő vagy nyers tégla és vakolt tégla kerítés, kovácsoltvas valamint áttört fa kerítés építhető a kialakult állapotnak megfelelő magassággal. A Szőlőhegy karakterű területen drótkerítés is építhető. A Séd patak és a Séd-Malomárok mentén viszont kerítés nem építhető. A telek közterülettel érintkező szakaszán csak áttört kerítés létesíthető.
6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
16. §19 Az Ófalu területére az alábbi településképi szempontból meghatározó területi követelmények érvényesek:
a) A területen kizárólag magastetős épület helyezhető el, 37-45o tetőhajlásszöggel, kivéve az egyedi műemlék épületeket, valamint az utcafrontról nem látható mellékfunkciójú épületeket. A gerincvonal jellemzően az utcára merőleges legyen.
b) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. Ezek közül a karaktert képviselő elemek:
ba) - lehetőleg faanyagú nyílászárók osztott, kazettás mezőkkel az utcai homlokzaton
bb) - üvegezett veranda,
bc) - vakolt homlokzat, hangsúlyos nyíláskeretezés, és
bd) - áttört kerítés.
c) A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép vagy hagyományos beton cserép valamint színében és struktúrájában ezekhez illeszkedő pikkelyszerű más fedőanyag, vagy természetes anyagok lehetnek. A tetőfelületen fémlemez csak korcolt formában, bitumenzsindely csak felülfedéskor alkalmazható.
d) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, terméskő burkolatú illetve festett lehet. Oromfal építése esetén anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű, natúr téglával rakott legalább az utcai oromfalon.
e) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.
f) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk, így az épület magassága arányosan viszonyuljon a nyílásokhoz, azok hossztengelye függőleges legyen, az ablakok, ajtók egyszerű, szimmetrikus elhelyezésűek legyenek. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó). Az utcai homlokzat ablakai a helyben szokásos középen felnyíló, döntően 2x3 fix osztású legyen natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben.
g) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
h) A lakóépület szélessége legfeljebb 8,0 méter lehet.
i) Tömör kerítés csak a térségre jellemző kőből soros rakással építhető és minimum 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés minimum 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés minimum 50% áttörtségű lehet tömör a térségben szokásos soros rakású kő vagy vakolt lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 métert, és minimum 50% áttörtségű kell legyen. A kerítés anyaghasználatánál a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával az alábbi lehet: terméskő, tégla, fa, sövény, kovácsoltvas, drótfonatos kerítés.
j) Erkély, lodzsa az utcafonton nem építhető, utcavonali garázskapu nem építhető.
k) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapet konvektor kültéri egysége nem helyezhető el.
l) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
m) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
n) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
o) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
p) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:
pa) - megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és
pb) - a cégreklám nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
pc) - új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégreklám elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
7.20
17. §21
8.22
18. §23
9.24
19. §25
10.26
20. §27
Az eltérő karakterű területek építészeti követelményei
11. A követelmények meghatározása
21. §28 Az „Újfalu” karakterű terület
a) A terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el.
b) Az övezetben mezőgazdasági építmény egy építészeti tömegben, és csak a lakóépülettel már beépített ingatlanon, vagy azzal egy időben alakítható ki.
c) A belterületen kialakítandó épületek maximális utcavonal felé eső homlokzati szélessége a telekhatártól számított 6,0 m mélységig oldalhatáron álló épületnél 9,0 méter lehet maximálisan
d) Közfunkciót ellátó épületek és épületrészek kivételével – kizárólag magastetős épület építhető 30-45° tetőhajlásszöggel. A gerincvonal jellemzően az utcára merőleges legyen.
e) A tetőfedés anyaga csak hagyományos natúr, vörös illetve piros égetett agyagcserép vagy hagyományos beton cserép valamint színében és struktúrájában ezekhez illeszkedő pikkelyszerű más fedőanyag, vagy természetes anyagok lehetnek. A tetőfelületen fémlemez csak korcolt formában, bitumenzsindely csak felülfedéskor alkalmazható.
f) A homlokzat csak vakolt – festett (meszelt) felületű lehet. A lábazat tégla-, terméskő burkolatú illetve festett lehet. Oromfal építése esetén anyaga lehet falazott, a homlokzattal megegyező homlokzatképzésű.
g) A területen egyes épületek jellemző homlokzati falfelületének színezésénél – a környezethez való illeszkedés érdekében – csak a fehér, szürkével tört fehér, világos okker árnyalatai, természetes építőanyagok alkalmazása esetén azok természetes színei is alkalmazhatók.
h) Az épületek közterületről látszó falfelületeinek és nyílásai (ablakok, ajtók) arányainak egymással harmóniában és egyensúlyban kell állniuk. Ügyelni kell a tömör és áttört felületek arányára a közterületről látszó felületeken (legyen több a falfelület, mint az ablak vagy az ajtó).
i) Tetőtér beépítésekor a tetőablakok a tetősíkra vetített felület legfeljebb 10%-án lehetnek.
j) Az épület magasságának foghíj esetén illeszkednie kell a két szomszédos épület magasságához (utcai homlokzatoknál azokét 1,0 méternél nagyobb mértékben nem haladhatja meg). Az épület arányok megőrzése végett tetőtér beépítésnél a térdfal magassága a 90 cm-t nem haladhatja meg még akkor sem, ha az előírt építménymagasság ezt megengedné.
k) Az épület a telek méretétől függetlenül helyben felújítható, épület elbontása esetén annak helyén új épület építhető.
l) A közfunkciót ellátó épületek kivételével a tető nem állhat 7 síknál többől.
m) A meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése nem lehetséges.
n) Tömör kerítés csak a térségre jellemző kőből soros rakással építhető és minimum 30%-ában futó növénnyel befuttatva. Fa anyagú kerítés minimum 30%-os áttörtségű lehet és csak lazúros felületkezelést kaphat a fa eredeti színéhez közelálló színben. Egyéb kerítés minimum 50% áttörtségű lehet tömör a térségben szokásos soros rakású kő vagy vakolt lábazattal. Az oldal és hátsó telekhatáron, valamint oldal és hátsókertben építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,80 métert, és minimum 50% áttörtségű kell legyen. A kerítés anyaghasználatánál a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával az alábbi lehet: terméskő, tégla, fa, sövény, kovácsoltvas kerítés.
o) Az épületek közterületről látható homlokzatán antenna, klímaberendezés kültéri egysége, parapet konvektor kültéri egysége nem helyezhető el.
p) Technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, az csak az épület egyéb homlokfalára telepíthető, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető.
q) Házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.
r) Égéstermék elvezetésére utcai homlokzaton szerelt kémény nem építhető.
s) Beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében.
t) Az építmények homlokzatán, kerítésén csak legfeljebb 1,5 m2 méretű cégreklám helyezhető el úgy, hogy:
ta) - megjelenésével, színezésével, méreteivel ne okozzon esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban, és
tb) - a cégreklám nem adhat ki zajt, mesterséges fényt, és
tc) - új építmény építésénél, meglévő építmény átalakításánál, funkcióváltásánál, homlokzati felújításánál a cégreklám elhelyezését a homlokzattal együtt kell kialakítani. Utólagosan cégér vagy hirdetőtábla a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve helyezhető el, alakítható ki.
22. §29 A Szőlőhegy karakterű területen
a) Az építési övezet területén fenn kell tartani a szőlő és gyümölcsös művelési ágnak megfelelő tevékenységet. A jelenleg gyep és szántó művelési ágba sorolt területeken szőlőt, zöldségest vagy gyümölcsöst kell telepíteni.
b) A főtömeg csak magastetős épület lehet 37-45 fok közötti hajlásszögű tetővel. A gerincvonal az utcavonalra merőleges legyen. A főtömeg tetőfelületén korcolt fémlemez alkalmazható. A homlokzati felületek döntően vakolt megjelenésűek legyenek. Az oromzatokon erkély nem alakítható ki.
c) A Szőlőhegy karakterű területen tömör kerítés nem építhető, az áttört szakaszok felülete minimum 50% legyen.
d) A tömör szakaszok terméskő, az áttört szakaszok fa, kovácsoltvas, fonott drótsövény, drótháló anyagúak lehetnek.
e) A kerítés helyett élősövény is létesíthető a 3. mellékletben felsorolt fajokból.
f) Az épület lejtő és utca felöli homlokzatain gáz fogadószekrény, nyomásszabályozó, klímaszekrény, parabola antenna, fém kémény, szellőző berendezés vagy más gépi berendezés és szerelt vezeték kizárólag abban az esetben helyezhető el, amennyiben igazolható, hogy a szakmai előírásoknak megfelelően máshol nem helyezhető el.
g) Lábon álló kerti tető az elő - és az oldalkertben nem helyezhető el.
23. §30 Erdőterület karakterű terület
a) A település belterületén a temető mellett kijelölt védőerdő területet őshonos fa és cserjefajok alkalmazásával erdészeti telepítési és üzemterv alapján kell fásítani.
b) A település belterületén a Kálvária dombi fenyveserdő területén a dombtető 25 m sugarú körzetében a kilátás és a rálátás biztosítása érdekében a fekete fenyves kiritkítandó erdészeti terv alapján.
c) A tájidegen fekete fenyő faállomány fokozatos cseréjével tájba illeszkedő őshonos fafajösszetételű vegyes-lombos erdővé alakítandó, erdészeti telepítési terv alapján.
d) A belterületen kerítés nem, külterületen pedig csak vadvédelmi kerítés építhető.
24. §31 Gazdasági karakterű terület
a) Korcolt lemezfedés, cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló kiselemes lemezfedés (kivéve a festett kiselemes lemezfedést) és a 30°-nál alacsonyabb hajlásszögű tetőn a nem fénylő pasztell színű táblás lemezfedés is alkalmazható. Csillogó és telt színek használata a tetőfelületen nem alkalmazható. Barna, zöld, piros és fehér színek és ezek árnyalata alkalmazható a tetőfedésnél.
b) A területen nyers beton kerítés nem építhető.
25. §32 A „Mezőgazdasági“ karakterű terület
a) Az övezet területén a belterületi telkek körül kerítés nem építhető.
b) Az övezet területén a külterületi telkek körül vadvédelmi célból vadháló és villanypásztor létesíthető.
c) A telken belül a gazdasági épületek köré csak áttört kerítés építhető.
d) Az övezet területén csak magastetős épület építhető 30-45 fok közötti hajlásszögű tetővel. A 9 m-nél szélesebb gazdasági épületek 15-30 fokos tetővel is megépíthetők.
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
26. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) területi védelem alatt álló területek,
b) településképi szempontból meghatározó területek,
c) műemlék területe, műemléki környezet területe,
d) temető területe,
e) régészeti lelőhely területe,
f) Natura 2000 terület,
g) országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,
h) helyi jelentőségű természetvédelmi terület,
i) az erdőterületek,
j) a törvény erejénél védett források területe,
k) tájképvédelmi terület.
(2) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az R szerint az (1) bekezdés alá nem tartozó beépítésre nem szánt területek.
(3) A belterület és a beépítésre szánt új fejlesztési területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni. Amennyiben a területen nincsen meglévő föl feletti vezetésű villamos energia hálózat, ott az elektronikus hírközlési hálózatokat is földalatti elhelyezéssel kell építeni, kivéve az „elektronikus hírközlésről” szóló törvény szerinti eseteket.
(4) Belterületen antenna csak meglévő építményre telepíthető közterületről nem látható építményrészre.
13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
27. § (1) Az Ófalu karakterű területeken csak egységes megjelenésű információs vagy más célú berendezés helyezhető el.
(2) A település teljes igazgatási területén óriásplakát, építési reklámháló, fényreklám, zajreklám nem helyezhető el.
(3) A reklámok közterületen és magánterületen történő elhelyezését szabályozó jogszabályokban meghatározott tilalmak és rendelkezések alól az önkormányzat polgármestere eltérést engedhet az alábbi feltételek esetén:
a) a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében szükséges, és
b) legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra történik a reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
14. Rendelkezés a szakmai konzultációról
28. § A nem engedélyköteles építési tevékenység megkezdését megelőzően az építtető köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni a polgármesternél.
29. § (1) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.
(2)33 A szakmai konzultáció a település polgármesterének feladata, szükség esetén a önkormányzati főépítész bevonásával. Az emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
15. A véleményezési eljárással érintett építmények köre
30. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Sóly teljes közigazgatási területén valamennyi, a külön Korm. rendeletben meghatározott építési engedély köteles építési tevékenységek tekintetében.
16. A véleményezési eljárás részletes szabályai
31. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.
(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 2. melléklete szerinti kérelemben terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.
(3) A főépítész csak a hiánytalanul összeállított tervdokumentációt véleményezi.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
17. A bejelentési eljárással érintett reklámhordozók köre
32. § Településképi bejelentési eljárást folytat le a polgármester a közterületről vagy közforgalom céljára átadott magánterületről vagy közforgalom által használt területről látható – reklám, reklámhordozó, cégismertető felirat elhelyezése esetén.
33. § (1)34 A településképi bejelentési eljárásban a polgármester önkormányzati főépítész szakmai közreműködését veheti igénybe.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben esztétikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(3) Részletes vizsgálati szempontok:
a) nem zavarja-e a környezetében levő épületek, építmények, utcák, terek, használhatóságát,
b) megjelenésével, színezésével, méreteivel nem okoz-e esztétikai és látványbeli zavart a településképben a közterületei felőli látványban,
c) az épület, kerítés homlokzati architektúrájához illeszkedik e.
34. § A településképi bejelentési eljáráshoz csatolni kell a reklámnak, reklámhordozónak, cégismertető feliratnak a 34. § (3) bekezdés szerinti vizsgálatot lehetővé tevő műszaki leírását és látványtervét.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG
18. A településképi kötelezési eljárás
35. § (1)36 A rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében - a hatályos eljárási törvény alapján – kötelezési eljárást kell lefolytatni és szükség esetén kötelezést kell kibocsátani
(2) A kötelezési eljárást le kell folytatni, ha az építési tevékenységgel összefüggésben megtartott szakmai konzultáció eredményeképpen kiadott emlékeztetőben érintett településképi követelmények megszegésre kerülnek.
(3) A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.
(4) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.
(5)37 A tényállás tisztázása során be kell szerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.
(6) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.
19.38 19. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke
36. §39 (1) A polgármester településkép-védelmi bírságot szab ki azzal szemben, aki a lefolytatott településképi kötelezési eljárás során kiadott településképi kötelezést tartalmazó jogerős határozatban foglalt kötelezettségét nem teljesíti.
(2) A településkép-védelmi bírság 10 000 Ft és 1 000 000,-Ft közötti lehet. A településkép-védelmi bírság a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.
(3) A településkép-védelmi bírság kiszabásakor a polgármester mérlegeli a jogsértő magatartás súlyát, különösen a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét, a jogsértés ismételtségét, időtartamát. A polgármester a bírság kiszabása során köteles beszerezni a önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását a településkép védelméhez fűződő érdeksérelem mértékének megállapítása érdekében.
(4) A befolyt településkép-védelmi bírságot az önkormányzat költségvetésében elkülönítetten kezeli. A befolyt bírság összege kizárólag a közterületek, utak járdák felújítására, fejlesztésére, építésre, továbbá a helyi egyedi védelem alatt álló építmények megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatása érdekében lehet felhasználni. A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg dönt az előző évben befolyt településkép-védelmi bírság felhasználásáról.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
20. Hatálybalépés
37. § (1) Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.
(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Az 1/A. §-t a Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Hatályon kívül helyezte a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
A 35. § (1) bekezdése a Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet A 35. § (5) bekezdése a Sóly Község Önkormányzata Képviselő-testületének 20/2021. (XI. 26.) önkormányzati rendelete 2. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet
Módosította a 9/2019. (VIII.30.) önkormányzati rendelet