Vácduka Község Ökormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2023. 10. 18Vácduka Község Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XII.14.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Vácduka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált városfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Kulturális örökség védelméért felelős miniszter, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti partnerek véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja Vácduka építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
2. A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya Vácduka Község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a Község közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.
(3) A II. fejezet hatálya kiterjed a Vácduka Község közigazgatási területén védetté nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett értékekre.
(4) Az V. Fejezet hatálya kiterjed
a) Vácduka közigazgatási területén belül a közterületen, valamint minden egyéb ingatlanon, építményen elhelyezett vagy elhelyezésre kerülő reklámhordozókra függetlenül azok tartalmától és anyagától.
b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik vagy akiknek érdekében a község területén reklámhordozókat helyeznek el, illetve akinek az ingatlanán, építményén reklámhordozó kerül elhelyezésre.
(5) Nem terjed ki az V. Fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.
Helyi értékvédelem
3. Épített környezet helyi védelme
3. § (1) A helyi értékvédelem feladatai:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezetek,
ab) épületegyüttesek,
ac) épületek és épületrészek, építmények,
ad) utcaképek és látványok,
ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Vácduka Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.
(3) A helyi védettség alá tartozó értékek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.
(4) Nem vonható helyi védelem alá a más módon már műemléki védettséget élvező építmény.
4. § (1) A II. Fejezet alkalmazása során:
a) eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
b) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
c) területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, a településkataszter, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.
d) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari- agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
e) védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
f) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
g) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
h) védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
i) védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.
j) védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
4. Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése
5. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(3) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) egyedi építmények, épületek esetén:
aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész,
6. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:
a) a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
b) indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően a műemlékvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.
(2) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.
(3) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:
a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
(6) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket:
aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,
ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,
ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
b) az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) területi védelemnél az érdekelt közműveket.
5. Védett értékek bontása
7. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető. A védelem megszüntetésére vonatkozó eljárás menetét az 5-6. § tartalmazza.
(2) A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható.
(3) Védett épület csak a védettség megszüntetése után vagy életveszélyessé nyilvánítása után bontható.
6. A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása
8. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, az építésfelügyeleti hatóság az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak alapján előírhatja az építmény, építményrész kötelező karbantartás körét meghaladó felújítását.
9. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat évente a költségvetési rendeletében határozza meg. Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(3) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg.
(4) Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-ában foglaltak szerint.
(5) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
7. A védett értékek nyilvántartása
10. § (1) A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a helyszínrajzot,
d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,
f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
g) a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, illetve előállíthatók,
h) a védett érték fotódokumentációját,
i) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),
j) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.
(4) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(5) A tábla szövege: „Helyi építészeti emlék”
8. A védett településszerkezetre, településképre vonatkozó általános építési előírások
11. § (1) A település jellegzetes védett szerkezetének, telekosztásának utcavonal-vezetését meg kell őrizni.
(2) Az új építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, illetve fenntartani.
(3) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési munka, illetve olyan állapot fennmaradása engedélyezhető, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét.
(4) A védett területen közterületet, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(5) Védett területen a meglévő épületek átépítése, felújítása a szomszédos két-két épület paramétereinek figyelembe vételével történhet, amelyet fotókkal, tömegvázlattal igazolni kell.
(6) Védett területen új beépítés, a meglévő épület átalakítása, felújítása, bővítése, cégtábla, cégér, hirdetés elhelyezése csak a szakmai konzultáció pozitív minősítése alapján lehetséges.
9. Helyi területi védelemre vonatkozó előírások
12. § (1) A helyi területi védelem alatt álló területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi területi védelem alatt álló területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép megtartása az alábbiak szerint:
a) kialakult utcavonal megtartása,
b) utcára merőleges gerinc, kivéve, ha az átépítendő, bővítendő épület utcával párhuzamos gerincű volt,
c) oromfalas megjelenés.
(3) A Kossuth Lajos út 21-41. szám között, a páratlan házszámú oldalon kötelező az utcára merőleges, oromfalas beépítés, a jelenlegi előkert-méret megtartása, az utcakép megőrzése.
10. Egyedi helyi védettség alatt álló épületekre vonatkozó általános előírások
13. § (1) A védett épületeket kötelező hagyományos építészeti tömegükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáróarányok - megőrizni.
(2) Bármilyen építési munkálat megkezdése előtt - bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró csere vagy felújítás esetén - kötelező a szakmai konzultáció.
(3) Védett épületet, épületrészt tilos lebontani, bővítéssel, átalakítással megváltoztatni a fő tömegformát, beépítés módját, tetőformáját, tető dőlésszögét, homlokzat jellegét.
(4) A védett épület eredeti tetőformáját, a tető dőlésszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.
(5) A homlokzati tagozatokat meg kell tartani, illetve hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
(6) A homlokzat burkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, illetve amennyiben lehetséges hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
(7) Védett épület homlokzatán szekcionált garázskaput, redőnytokot tilos elhelyezni.
(8) A védett építmény közterületről látszó homlokzatán gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, stb. nem helyezhető el.
(9) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
(10) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér szakmai konzultáción egyeztetett formában.
(11) A védett épületeket – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.
(12) Védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.
Településképi SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
11. A településképi szempontból meghatározó területek
14. § (1) Vácduka Község Településképi szempontból meghatározó területét e rendelet 2.melléklete tartalmazza.
(2) Településképi szempontból meghatározó területnek tekintjük a Területi helyi védelemmel érintett területek kivételével a közigazgatási terület egészét.
(3) A településképi szempontból meghatározó területen:
a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését;
b) az épületek összhangot mutató elhelyezését;
c) a minőségi anyaghasználatot;
d) a harmóniát tükröző színezést;
e) az előkertek rendezettségét;
f) a kerítések összhangját;
g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását
h) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot
i) a tájkarakter megőrzését;
j) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét;
k) az építmények tájba‐illeszkedését;
l) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését;
m) a minőségi és természetes anyaghasználatot;
n) a visszafogott színezést;
o) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését;
p) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését
el kell érni.
Településképi előírások
12. A település teljes közigazgatási területére vonatkozó általános településképi előírások
15. § (1) Az építményeken az adott környezethez illeszkedő homlokzatszínezés és tetőfedési anyagok alkalmazására kell törekedni.
(2) Kék és zöld színű tetőfedés nem alkalmazható.
(3) Gazdasági épületek, csarnokok kivételével bitumenes lemez, trapézlemez és hullámlemez fedés nem használható.
(4) Lakó-, és Közösségi karakterű területeken
a) csak világos, törtszínű homlokzat megengedett, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként használhatók szakmai konzultáción történő jóváhagyással,
b) közterületről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el,
c) tiltott a homlokzaton a fémlemez burkolat,
d) tető hajlásszögének meghatározásánál igazodni kell a környezetben kialakult állapothoz és utcaképhez,
e) tilos az épületekre aggatni korábbi építészeti stílus, más éghajlati tájra jellemző, funkció nélküli díszítőelemet (pl. kő kinézetű párkány, előtető, erkély, konzol...),
f) utcai homlokzaton szerelt kémény, gépészeti berendezés (pl. klíma) nem jelenhet meg,
g) saját vállalkozást népszerűsítő, legfeljebb 1,5 m2 nagyságú hirdető berendezés saját telken belül csak a kerítésen vagy az épület homlokzatán helyezhető el,
(5) Nyílászárókon nem alkalmazható domború, tükröződő üvegezés.
(6) Világításnál nem alkalmazhatók az alábbiak:
a) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás;
b) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égbolt irányába irányított fény;
c) felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetők;
d) egyenetlen, magas intenzitású világítás;
e) vidéki utakon a 0,3 cd/m2 fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás
f) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerőcsökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása;
(7)1 Homlokvonali kerítést létesíteni azzal a megkötéssel lehet, hogy
a) saroktelek esetén a homlokvonali kerítés csak áttört, a kereszteződés beláthatóságát lehetővé tévő kivitelben készülhet. A lábazat magassága maximum 70 cm. lehet. Áttört kerítés olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 60%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott,
b) a homlokvonali kerítések nem lehetnek tömör kerítések. Az áttörtség legalább 50%-os legyen. A kerítés áttörtségi aránya: a kerítés egy telekhatárhoz tartozó szakaszán a szabad átlátást biztosító felületének és a kerítés teljes felületének egymáshoz viszonyított aránya.
(8)2 Az utcai kerítésnek több tulajdonos esetén is teljes hosszában egységes megjelenést kell biztosítani. A kerítés anyaga nem lehet nádszövet, vagy tetőfedés céljára szolgáló hullámlemez
(9)3 A kerítések magassága legfeljebb 1,8 m lehet, a nem homlokvonali kerítések legalább 50%-os áttörtséggel készülhetnek
(10)4 A külön használatú telekrészeket csak nem tömör, átlátszó kerítéssel, (pl. rács, drótfonat) vagy élő-sövénnyel szabad elválasztani.
(11) Az e §-ban megfogalmazott általános előírások betartása az eltérő karakterű településrészekre vonatkozóan megfogalmazott más, egyedi rendelkezés esetén nem kötelező.
13. A településképi szempontból meghatározó területekre
vonatkozó követelmények
16. § (1) Kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntarta-ni:
a) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
b) időtálló, minőségi anyaghasználat;
c) élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
d) elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata;
e) növényzet alkotta kerítés lehetősége;
f) balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, áram-bevezetésű) kerülése;
g) kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
(2) Építészeti követelmények:
a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:
aa) időtálló,
ab) minőséget képviselő,
ac) természetes (pl. kő, tégla, fa);
ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű; valamint
ae) árnyalatában földszínű, vagy fehér.
b) a tömegformálás tekintetében bármely:
ba) építészeti minőséget tükröző,
bb) arányos,
bc) funkciójával összhangot mutató,
bd) logikus
tömegformálás használható.
c) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakításánál az alábbi szempontok betartandók:
ca) egységes arculatot kialakító;
cb) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő;
cc) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító;
cd) a táji látványt előtérbe helyező.
d) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében az alábbi előírásokat kell betar-tani:
da) az antennák közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni;
db) a légkondicionáló kültéri egységeinek közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.
Eltérő karakterű területek
17. § Az eltérő karakterű területek lehatárolását e rendelet 1. melléklete tartalmazza.
14. Falusias karakter
18. § (1) Fehér, törtfehér, vagy halvány földszínű (sárga, barna, zöld árnyalatai) vakolt homlokzat kialakítása szükséges.
(2) Az épület utcafrontján garázskapu nem létesíthető,
(3) Nyílászáró színezése természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, zöld, barna ill. a szürke árnyalatai) lehet.
(4) Tetőfelépítmény, bonyolult tetőszerkezet kialakítása nem megengedett,
(5) Homlokzatból konzolosan kinyúló előtető nem megengedett, helyette parasztház esetén tornác, kockaháznál épített oszlopos előtető kialakítása szükséges.
(6)5 hatályon kívül
(7) Kerti építmény fa vagy épített szerkezetből, a főépülettel megegyező fedéssel készülhet.
(8) Fedett-nyitott gépkocsi beálló kivételével melléképület utcáról nem nyílhat.
(9) Tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása szükséges. Nem alkalmazhatók pikkelylevelű örökzöldek, valamint mediterrán növények.
15. Kertvárosias karakter
19. § (1) Az új beépítés igazodjon a környező lakóterület, utca, utcaszakasz beépítéséhez és illeszkedjen építészeti megjelenéshez (beépítés módja, előkert mértéke, tömegarányok, tetőforma, homlokzatkialakítás, anyaghasználat).
(2) Lakóépületek esetében 25-45 fokos magastető kötelező a főépületen és az utcafront felőli épület(ek)en, hátranyúló bővítés vagy épületrész lapostetős is lehet.
(3) Előkert nélküli épület homlokzatán tilos – közvetlenül az utcáról nyíló – garázskapu elhelyezése. Kerti építmény jellegű, fedett-nyitott gépkocsi beálló telekhatárra is tehető.
(4)6 Hatályon kívül
(5) Az épületeket terepre kell illeszteni az eredeti terepviszonyok minél teljesebb megtartásával.
(6) A lakóépületeken fehér, törtfehér, vagy földszínű (sárga, barna, zöld árnyalatai) vakolt homlokzat, vagy természetes burkolóanyagok használata szükséges.
(7) Nyílászáró természetes, natúr fa, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet.
16. Közösségi karakter
20. § (1) Az intézmények főépületén jellemzően 30-45 fok közötti, cserép fedésű magastető alkalmazandó.
(2) A közterületről látszó homlokzaton nagyobb részben a fehér, törtfehér, halványszürke, vagy halvány földszínű (sárga, barna, zöld tört árnyalatai) vakolat, kisebb részben üveg, és természetes anyagok (kő, tégla, fa, fém) jelenhetnek meg. Közterületről nem látszó homlokzaton a felsorolt anyagok tetszőleges arányban alkalmazhatók.
(3) Nagytáblás homlokzati burkolóelemek alkalmazása tiltott.
(4) Főépülettel nem egy tömegben lévő melléképület, árusító, szolgáltató pavilon esetében a tetőhajlásszögre vonatkozó előírás nem kötelező.
(5)7 Hatályon kívül
17. Gazdasági karakter
21. § (1) Általános elvárás, hogy az új beépítés igazodjon a környező területen kialakult színvonalas anyaghasználathoz, illeszkedjen a szomszédos épületek építészeti megjelenéséhez, homlokzati színezéséhez.
(2) Az épületeken kötelező a cégtáblák, cégérek, reklámok, logók helyének, színének megtervezése, dokumentálása.
(3)8 Hatályon kívül
18. Külterületi karakter
22. § (1) Az új épületek építésénél, a meglévő épületek felújításánál a homlokzatok látszó felületei természetes anyagok (kő, fa), vagy világos, fehér, vagy földszínű vakolat lehetnek.
(2) Elsődleges funkciójú épület lapostetős nem lehet.
Reklámok és reklámhordozók elhelyezésére
19. Általános előírások
23. § (1) E Fejezet alkalmazásában:
a) cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
b) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
c) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
d) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;
e) kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.
f) közterület:
a) közhasználatra szolgáló minden olyan önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván,
b) az egyéb földrészlet és építmény közhasználatra, illetve gyalogos forgalom részére átadott része, valamint
c) az ingatlan-nyilvántartási megnevezéstől függetlenül minden más önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) beépítetlen földrészlet, illetve az önkormányzati tulajdonú (résztulajdonú) ingatlanok beépítetlen része. E tekintetben nem minősül beépítésnek az ingatlanon lévő kerítés.
24. § (1) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felületépítése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat, és e rendelet betartásával végezhető.
(2) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.
(3) Reklám-, illetve hirdetés elhelyezése közterületen csak utcabútoron – utasváró, pavilon, információs vagy más célú berendezés – lehetséges.
(4) Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következők hirdető-felületek, - berendezések helyezhetők el:
a) cégtábla,
b) cégér,
c) címtábla,
d) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület.
(5) A (4) bekezdésben felsoroltakon felül reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.
25. § (1) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet.
(2) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.
(3) Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.
20. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó
egyes szabályok
26. § (1) Az építészeti terveken fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását.
(2) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.
21. Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén
27. § (1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán - a (2) és bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó – saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(3) Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég-, címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
22. A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai
28. § (1) Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
(2) A település területén legfeljebb 1,5 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés létesíthető.
(3) Közművelődési célú hirdetőoszlop, hirdetőtábla közterületen elhelyezhető.
(4) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.
Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési
23. Általános előírások
29. § (1) A belterület, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.
(2) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
(4) Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is
a) műemléki környezetben,
b) helyi védettségű területen
csak föld alatti elhelyezéssel kivitelezhető.
24. Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
30. § (1) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna csak már meglevő építményre telepíthető, az újonnan beépítendő területek kivételével.
b) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
c) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban antenna nem telepíthető.
(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.
25. Egyedi előírások
31. § (1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) mezőgazdasági,
b) gazdasági területek.
(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:
a) Falusias területek,
b) Közösségi területek,
c) Kertvárosias területek,
d) és a helyi védettség alatt álló területek.
(3) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,
b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés a megengedett.
Településkép-érvényesítési eszközök
26. Beépítési és településképvédelmi tájékoztatás
32. § (1) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről tájékoztatást kérhet.
(2) A tájékoztató iránti kérelem – a kérelmező egyértelmű megjelölésével, címével és aláírásával – papír alapon vagy digitális formában (.pdf formátumban) nyújtható be.
33. § (1) A tájékoztató – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló – szöveges és térképi adatokat tartalmazó dokumentum. A tájékoztatóban meg kell jelölni:
a) a kötelező (a településrendezési eszköz, településképi rendelet előzetes megváltoztatása nélkül nem módosítható),
b) az irányadó (arculati kézikönyv ajánlásai), valamint
c) a tájékoztató (pl. a műemléki, illetve helyi építészeti értékvédelemmel kapcsolatos) tartalmi és eljárási (pl. a településképi véleményezési eljárásra vonatkozó) elemeket.
(2) A tájékoztatóban szereplő irányadó szabályozási elemektől, településképi előírásoktól, ajánlásoktól, illeszkedési követelményektől való eltérés esetén a tervezőnek a tervdokumentáció műleírásában indokolni kell az eltérés szükségességét és megalapozottságát.
(3) A tájékoztatóban szereplő kötelező összes követelményt és adatot (a beépítésre, valamint az építmények kialakítására vonatkozó paramétereket és egyéb előírásokat) - az építési munkával érintett ingatlan és környezete adottságait is figyelembe véve -, együttesen kell értelmezni és alkalmazni, azoknak külön-külön és együttesen is meg kell felelni.
(4) A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen
a) a telek tényleges beépítését, a telken álló, valamint a szomszédos telkeken lévő építmények elhelyezkedését, kialakítását, megjelenését és műszaki állapotát,
b) az érintett közterület adottságait, berendezéseit, műtárgyait és növényzetét,
(5) Az építési munkával érintett ingatlan, illetve a tervezési feladat sajátosságainak ismeretében a főépítész javaslatot tehet a tervvel kapcsolatos koncepcionális, illetve tartalmi kérdések előzetes tisztázását célzó szakmai konzultációra.
(6) A tájékoztató építési munka végzésére nem jogosít.
(7) A tájékoztatót a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.
(8) A tájékoztatót az építési engedély iránti kérelemhez, valamint a településképi véleményezési és bejelentési eljárás iránti kérelemhez mellékelni kell.
(9) A tájékoztatók nyilvántartásáról gondoskodni kell.
27. A szakmai konzultáció
34. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településképvédelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt kezdeményezhet. A konzultációs lehetőség biztosításáról a főépítész gondoskodik.
(2) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) a tájékoztatóban foglalt irányadó szabályozási elemek, illetve e rendelet szerinti illeszkedési követelmények egyeztetésére, valamint
d) az esetleges tervtanácsi bemutatással összefüggő tartalmi és eljárási szabályok pontosítására.
(3) Kötelező a főépítészi szakmai konzultáció a következő esetekben:
a) helyi védettség alatt álló terület, helyi védettség alatt álló építmény,
b) halvány földszínektől eltérő homlokzati szín,
c) szélkerék elhelyezhetősége,
esetében.
35. § (1) A szakmai konzultációt a tervezéssel érintett ingatlan, valamint a tervezett tevékenység megjelölésével az építtető, illetve az általa megbízott tervező kezdeményezi.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) Építési tevékenység esetén az egyeztetett időpontban megtartott szakmai konzultáción a tervezőnek a konzultáció napjára dátumozott papír alapú, vagy .pdf formátumú tervdokumentációt kell bemutatnia.
(4) A dokumentációt a tervezőnek elektronikus úton (.pdf formátumban) a szakmai konzultációt legalább 7 nappal megelőzően meg kell küldenie a főépítésznek.
(5) Amennyiben a szakmai konzultáción az illeszkedés megítélése tekintetében a felek véleménye nem egyezik, az építtető kérheti, főépítész kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanács összehívását.
36. § (1) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kell megadni.
(2) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a főépítészi szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, melyet – ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) – meg kell küldenie a főépítésznek. A főépítész az emlékeztetőt – változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel – ellenjegyzi és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.
(3) Ha az építészeti-műszaki tervdokumentáció műleírása a szakmai konzultációra vonatkozó utalást, hivatkozást is tartalmaz, a terviratok között az (1) bekezdés szerinti emlékeztetőt és az azokhoz tartozó munkaközi dokumentáció tervlapjainak másolatát is szerepeltetni kell.
(4) A szakmai konzultációkról készített emlékeztetők, valamint az azokhoz – azonosítható módon – tartozó tervdokumentációk nyilvántartásáról gondoskodni kell.
Településképi véleményezési eljárás
28. Általános szabályok
37. § (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) új építmény építésére,
b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési munka esetén.
(2) E Fejezet előírásait nem kell alkalmazni a területi építészeti-műszaki tervtanács hatásköre alá eső, valamint az összevont telepítési eljárás, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakasz kezdeményezésére vonatkozó esetekre.
(3) A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye figyelembe vételével alakítja ki.
(4) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester kezdeményezheti a helyi építészeti-műszaki tervtanácsi véleményezését.
29. A településképi véleményezési eljárás szabályai
38. § (1) A településképi véleményezési kérelmet az ÉTDR rendszerbe feltöltéssel kell kezdeményezni.
(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, megadja szakvéleményét.
(3) A településképi véleményhez csatolni kell a tervtanácsi vagy főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(4) A településképi vélemény kiadására 15 napos határidő áll rendelkezésre.
(5) Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy nem javasolja.
30. A településképi vélemény kialakításának szempontjai
39. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) földszinti alaprajz – a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően – nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) indokoltság esetén, a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi minősítés során egyaránt figyelembe kell venni.
Településképi bejelentési eljárás
31. Általános szabályok
40. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek és Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek,
b) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezésének,
c) építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.
(2) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül
a) építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása,
b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának - áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő - cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,
c) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) - 6,0 m-t meg nem haladó magasságú - égéstermék-elvezető kémény építése esetén,
d) meglévő épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni,
e) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
f) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
g) nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,
h) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés,önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,
i) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
j) szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t,
k) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
l) legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),ideiglenes fedett lovarda,legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény
m) növénytermesztésre szolgáló üvegház vagy fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
n) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
o) közterületi kerítés, valamint közterületről látható tereplépcső, kerti építmény építése, meglévő átalakítása, bővítése esetén,
p) vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó közterületről látható terasz létesítése esetén,
q) napenergia-kollektor, szellőző-, illetve klíma-berendezés, áru- és pénzautomata, építmény közterületről látható felületén való elhelyezése esetén,
r) építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló, árnyékoló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén,
s) utasváró fülke,
t) kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.
32. A településképi bejelentési eljárás szabályai
41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) A dokumentációtartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén igazolás a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről.
42. § (1) Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.
(2) A 40. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,
a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
b) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi és az előírt feltétel teljesülését ő, vagy a főépítész igazolja,
c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.
(3) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,
b) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
33. A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
43. § (1) A 48. § szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a terv községképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően
44. § (1) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás 6 hónapig érvényes.
(2) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
Településképi kötelezés
34. Általános szabályok
45. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a helyi építési szabályzatban, illetve e rendeletben megfogalmazott településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:
a) a településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,
b) a településképi véleményezési, illetve bejelentési döntést megelőzően megkezdett tevékenység,
c) a településképi bejelentés elmulasztása,
d) a szakmai konzultáción megfogalmazott településkép-védelmével kapcsolatos elvárások be nem tartása esetén
e) a helyi építészeti értékvédelem érdekében, ha a helyi védelem alatt álló építmény, épület, műtárgy és ezek környezete műszaki, esztétikai állapota nem megfelelő vagy használati módja nem felel meg a helyi építési szabályzat, illetve e rendelet előírásainak,a településkép védelme érdekében, különösen, ha:
ea) a természetes terepviszonyok nem megengedett mértékű megváltoztatása, az építmény telepítése, terepre illesztése nem e rendelete előírásai szerint történt az építmény külső megjelenése (tömege, homlokzata, tetőzete, színezése...) a községképet lerontja, nem felel meg e rendelet előírásainak és a településképi arculati kézikönyvben ajánlottaknak,
eb) az utcafronti épület elhanyagolt állapotú, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése lekopott,
ec) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzet telepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg.
ed) településképet rontó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, falfestés, murália megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha
- azok mérete, anyaga, megjelenése nem felel meg e rendeletben meghatározott szabályoknak,
35. A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén
alkalmazható bírság esetkörei és mértéke
46. § (1)9 A településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.
(2) A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.
Záró rendelkezések
47. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Vácduka Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 9/20015. (XII.13.) sz. rendeletének 6. § (15), (16), (21), (22) bekezdései; 13. § (4), (9), (12) bekezdései; 22. § (5) bekezdése; 23. § (3) bekezdése; 24. § (3) bekezdése; 25. § (3) bekezdése; 27. § (2) bekezdése; 31. § (3) bekezdése; 39. § (3) bekezdése; 40. § (4) bekezdése; 42. § (5) bekezdése; 43. § (6) bekezdése; 44. § (4), (6) bekezdései; 46. § (9) bekezdése; 49. § (11) bekezdése; 50. § (3) d) pontja; 55. §; 57. §; 60. §.
1. melléklet
2. melléklet
1. függelék
2. függelék
törzsszám |
cím |
név |
védelem |
helyrajzi szám |
|---|---|---|---|---|
7473 |
Római katolikus templom ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
120, 133/4, 132, 135, 119/1, 123, 026/2 |
|
7475 |
Latinovits-Bottlik-kúria ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
065/1, 066, 1/1, 1/2, 10, 101/2, 104, 106, 11, 123, 157, 158, 159, 160, 161, 2, 3, 4, 5, 6, 60/1, 60/2, 7, 76/1, 8, 9, 93/2, 94, 95 |
|
7476 |
Serényi-kúria ex-lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
11, 12, 13, 15, 16, 17, 18, 21/2, 93/2, 96, 94 |
|
7473 |
Rákóczi u. |
Római katolikus templom |
Műemlék |
122 |
7474 |
Rákóczi u. |
Kőkereszt |
általános műemléki védelem |
122 |
7475 |
Rákóczi u. 28. |
Latinovits-Bottlik-kúria |
Műemlék |
96, 97, 98, 99, 100, 105 |
7476 |
Béke tér 2. |
Serényi-kúria |
Műemlék |
95 |
azonosító |
lelőhelyszám |
név |
HRSZ |
|---|---|---|---|
11321 |
3 |
Bangor |
0202/4, 0202/2, 037, 039/2, 040/1 |
11366 |
48 |
Burgundia-völgy |
044, 043/3, 040/4, 083, 084, 090 |
12093 |
30 |
Forrás-dűlő |
0310, 031/4, 031/5, 031/3, 031/2, 031/1, 0316, 0319/1, 0319/2, 0321, 0323, 0322/1 |
12209 |
1 |
Bangor-hegy |
050/2, 050/12, 050/11, 050/10, 050/9, 050/4, 050/3 |
12210 |
2 |
Bangor-hegy |
045/4, 083, 084, 090 |
12211 |
3 |
Váci út mellett |
024/4, 024/5, 024/6, 024/7, 024/8, 024/9, 024/10, 024/11, 024/12, 024/13, 024/18, 022, 023, 024/2, 123, 124/2, 125, 126, 124/1, 021, 024/3 |
12212 |
4 |
Váci út mellett |
022, 023, 024/14, 024/15, 024/16, 024/23, 024/22, 024/21, 024/17, 024/20, 024/19 |
12213 |
5 |
Anna-hegy |
0103/8, 0103/9, 058, 052/1, 082, 072, 073, 071/3, 071/40, 071/41, 071/42 |
12214 |
6 |
Malomi-táblák |
029, 030, 0325, 0324, 0322/2, 0322/1, 0323, 031/4, 052/4, 031/5, 031/3, 031/2, 028, 036/1, 063, 053, 052/2, 054, 30322/1 |
12215 |
7 |
Bükkös-hegy |
034, 035/3 |
12216 |
8 |
Kővágói-tábla |
01950, 1950/20, 1950/19, 1950/130, 0103/17, 0103/31, 0103/30, 0103/16, 1950/50, 1950/41, 1950/40, 1950/39, 1950/30, 1950/29, 1950/129, 0103/28, 0103/18, 0103/11 |
25569 |
9 |
33/9. sz. lelőhely |
05/11, 05/10, 07 |
53441 |
10 |
Templom-temető közötti föld |
026/1, 026/2, 026/3, 024/2, 025, 024/1 |
12300 |
33 |
Harasztipuszta |
0108, 055 |
3. függelék
Megnevezés |
Hrsz.: |
|---|---|
KIEMELT JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETMEGŐRZÉSI TERÜLET: |
037, 039/2 |
4.függelék
5. függelék
A 15. § (7) bekezdése a Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (8) bekezdése a Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (9) bekezdése a Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 15. § (10) bekezdése a Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 18. § (6) bekezdése a Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 19. § (4) bekezdése a Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (5) bekezdése a Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdése a Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 46. § (1) bekezdése a Vácduka Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XI. 17.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.