Emőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2017 (XII.21..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 12. 13Emőd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2017 (XII.21..) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Emőd Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (továbbiakban: Tktv.) 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva , a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Tr.) 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, valamint a Partnerségi Egyeztetési Szabályzat szerinti Partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § (1) A rendelet célja Emőd város építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és minőségi alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárainak identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya Emőd közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki vagy amely a település közigazgatási területén
a) jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,
b) reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,
c) meglévő építmény rendeltetését - részben vagy egészben - megváltoztatja.
(3) A II. fejezet hatálya kiterjed a település közigazgatási területén védetté nyilvánított, illetve védetté nyilvánítani tervezett értékekre.
(4) Az V. Fejezet hatálya kiterjed
a) a település közigazgatási területén belül a közterületen, valamint minden egyéb ingatlanon, építményen elhelyezett vagy elhelyezésre kerülő reklámhordozókra, függetlenül azok tartalmától és anyagától,
b) minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik vagy akiknek érdekében a város területén reklámhordozókat helyeznek el, illetve akinek az ingatlanán, építményén reklámhordozó kerül elhelyezésre.
(5) Nem terjed ki az V. Fejezet hatálya az Európai Parlament tagjai, az országgyűlési képviselő, a helyi önkormányzati képviselő és polgármester, valamint a helyi kisebbségi önkormányzati képviselő választásokkal kapcsolatos hirdetési tevékenységre.
Helyi védelem
Épített környezet helyi védelme
3. § (1) A helyi értékvédelem feladatai:
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes
aa) településszerkezet,
ab) épületegyüttes,
ac) épület és épületrész, építmény,
ad) utcakép és látvány,
ae) képzőművészeti alkotás, szobor, emlékmű, síremlék
af) egyedi tájérték felkutatása,
b) a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,
c) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Emőd Város Önkormányzata Képviselő-testülete a megóvandó épített, táji értékeit helyi védettség alá helyezi.
(3) A helyi védettség alá tartozó értékek felsorolását a 1. melléklet tartalmazza.
4. § (1) A II. Fejezet alkalmazása során:
a) eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.
b) értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
c) területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, a településkataszter, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.
d) védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari- agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
e) védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
f) védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
g) védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
h) védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
i) védett településkép: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat.
j) védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése
5. § (1) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(2) Nem vonható helyi védelem alá a más módon már műemléki védettséget élvező építmény.
(3) A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti, vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) egyedi építmények, épületek esetén:
aa) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,
ab) pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész, ajtó),
ac) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),
ad) a kezdeményezés indokolását,
b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:
ba) az együttes megnevezését,
bb) körülhatárolását,
bc) a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,
bd) a kezdeményezés indokolását.
6. § (1) A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, amelyhez be kell szerezni:
a) a döntést előkészítő települési főépítész szakvéleményét,
b) indokolt esetben a védendő érték jellegétől függően az örökségvédelmi , természetvédelmi szakhatóság, valamint a szakértők véleményét.
(2) Az előkészítés során be kell szerezni az érintett ingatlantulajdonosok álláspontját.
(3) A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket az alábbiak szerint kell értesíteni:
a) az egyedi értékekre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekelteknek írásban kézbesíteni kell,
b) nem egyedi érték esetén az értesítés történhet kizárólag a helyben szokásos közhírré tétellel,
c) a használó értesítése a tulajdonos útján történik,
d) amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségbe ütközne, értesítésüket a közhírré tétellel megtörténtnek kell tekinteni.
(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot - az erről szóló döntést megelőzően - a helyben szokásos módon 30 napra közhírré kell tenni.
(6) A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érdekelteket:
aa) a helyi védettség kezdeményezőjét,
ab) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,
ac) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal,
b) az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) területi védelemnél az érdekelt közműszolgáltatókat.
Védett értékek bontása
7. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése vagy életveszélyessé nyilvánítása után engedélyezhető.
(2) A védelem megszüntetésére vonatkozó eljárás menetét az 5-6. § tartalmazza.
(3) A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható.
A védett értékek fenntartása, hasznosítása, fenntartásának támogatása
8. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.
(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, az építésfelügyeleti hatóság előírhatja az építmény, építményrész kötelező karbantartás körét meghaladó felújítását.
(4) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos karbantartási feladatokon túlmenően, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(5) Az érintettek a támogatást pályázat útján nyerhetik el.
(6) A támogatás ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – Emőd Város Önkormányzata Képviselő-testülete állapítja meg.
(7) Egyedi helyi védelemmel érintett ingatlan tulajdonosa kérelme alapján a helyi építményadó alóli mentességben részesülhet a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13/A. §-ában foglaltak szerint.
(8) Nem adható önkormányzati támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy engedélytől eltérően, illetve szabálytalanul végeztek építési munkákat. Ez esetben a támogatást vissza kell fizetni. E rendelkezés a szabálytalan beavatkozástól számított 5 évig érvényesíthető.
A védett értékek nyilvántartása
9. § (1) A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) a helyszínrajzot,
d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,
e) az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,
f) a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő-testületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,
g) a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, illetve előállíthatók,
h) a védett érték fotódokumentációját,
i) a védett értékeket érintő beavatkozás hatósági intézkedéseinek jegyzékét (iktatószámát),
j) minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.
(3) A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik a főépítész közreműködésével.
(4) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
(5) A tábla szövege: „Helyi építészeti / táji emlék”
(6) A tulajdonos a tábla önkormányzat általi elhelyezését tűrni köteles.
10. §
TELEPÜLÉSKÉPILEG MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK LEHATÁROLÁSA
Településképi követelmények
11. §
Építtmények általános településképi követelményei
Közterületek általános településképi követelményei
12. § (1) Az e rendeletben előírt kötelezettségek megtartása érdekében a település közterületein a településkép helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti megoldások nem alkalmazhatók. A közutak mentén és egyéb közterületeken, az utcabútorok, köztéri berendezések csak egységes megjelenéssel helyezhetők ki.
a) A telkek előtti közterületek kialakítása, burkolása, növényzet telepítése az épületek/kerítések léptékéhez, anyaghasználatához igazodjon.
b) A közterületek, közparkok, közcélt szolgáló területek építészeti és kertészeti tervek alapján alakíthatók.
c) közlekedési forgalommal érintett közterületen csak az önkormányzat döntése szerinti fák, növények telepíthetők, melyek kiterjedés a járműforgalmat nem akadályoztathatják, veszélyeztethetik, de a gyalogos forgalmat sem akadályozhatják.
(3) Az újonnan kialakítandó közterületi parkolókat csak szilárd (aszfalt, kő vagy beton) burkolattal lehet megépíteni. A parkolóhelyek minden esetben csak a közforgalom számára nyitottan alakíthatóak ki.
(4) A település teljes közigazgatási területén új közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(5) A fényszennyezés elkerülése érdekében az alábbi előírások alkalmazása javasolt a közvilágítás kialakítása során:
a) a hideg fehér fényű, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt kibocsátó világítás kerülendő, a kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000K alatti érték – gazdasági számítások figyelembevételével mérlegelhetően – javasolt;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van, az lehetőség szerint ne juthasson a gyalogosok, járművezetők, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába; a fényeknek – még díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.
c) az utcákat egyenletesen, lehetőség szerint alacsony intenzitással kell megvilágítani (kb. 0,3 cd/m3 fénysűrűség; kb. 4 lux megvilágítás);
d) a kültéri világítást a tényleges használat idejéhez kell igazítani.
Településképi szempontból meghatározó egyes területek területi építészeti követelményei
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek–táji, természeti elemekkel érintett részére vonatkozó - építés, felújítás, átépítés során érvényesítendő építészeti követelmények az alábbiak:
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:
aa) a történetileg kialakult, egyedi tájjelleg megőrzését biztosító;
ab) a tájba-simulásra legalkalmasabb helyet elfoglaló épület-elhelyezést kell alkalmazni.
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:
ba) földszintes, legfeljebb tetőtér-beépítéses;
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.
c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:
ca) a táji látványt nem zavaró;
cb) a növényzettel harmonikus
cc) természetes anyagokból készülő;
cd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.
d) kerítéskialakítás tekintetében:
da) áttört, vagy növényekből álló kerítést kell létesíteni;
db) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:
1.az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
Helyi egyedi védettség alatt álló értékekre vonatkozó építészeti követelmények
14. § (1) Bármilyen építési munkálat megkezdése előtt - bővítés, felújítás, átépítés, nyílászáró csere vagy felújítás esetén - kötelező a 31. § szerinti szakmai konzultáció.
(2) Az épületeket hagyományos építészeti tömegükben - tömegarányok, tetőforma, homlokzati jellegzetességek, nyílászáróarányok – kell megőrizni.
(3) Az épületeket – indokolt esetben – úgy lehet bővíteni, hogy az épület jellege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon. A bővítésnek az épület védett részeivel, formaképzésével, anyag használatával összhangban kell lennie.
(4) Az épület eredeti tetőformáját, a tető hajlásszögét, eredeti tetőfelépítményeket meg kell tartani, a héjalás anyaga indokolt esetben – az eredetihez színében és formájában hasonló – új építőanyaggal felváltható.
(5) Védett épületben belső átalakításkor, korszerűsítéskor a belső védett értékeket meg kell őrizni.
(6) Alaprajzi módosítás a jellemző utcai homlokzati nyílászáró kiosztás megtartásával történhet.
15. § (1) Védett épület külső hőszigetelése csak abban az esetben engedhető, ha az épület arányai és részletei nem változnak meg.
(2) A homlokzati nyílásrendet, a nyílászárók méretét és osztását meg kell tartani.
(3) A homlokzati tagozatokat burkolatokat, díszítőelemeket az eredeti állapotban meg kell tartani, illetve amennyiben lehetséges hiteles dokumentumok alapján vissza kell állítani.
(4) Az építmény közterületről látszó homlokzatán gépészeti berendezés, parapetkonvektor, klímaberendezés, szerelt kémény, stb. nem helyezhető el.
(5) A védett építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
(6) A védett ingatlanon hirdetés, reklám nem helyezhető el, csak cégtábla, cégér szakmai konzultáción egyeztetett formában.
A városközponti karakter területére vonatkozó építészeti követelmények
16. § (1) Lakóépületek fő tetőidoma 35-450 közötti lehet. Önálló tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett
(2) Tetőfedő anyagként lakóépületen harsány színezésű fedőanyagok nem megengedettek.
(3) Közterületről látható homlokzaton csak finom, esztétikus színek alkalmazhatóak, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként, továbbá falfestmény, murália csak a 31. § szerinti szakmai konzultáción történő jóváhagyással alkalmazható
(4) Nyílászáró színezése természetes, natúr vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, kék, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet.
(5) Az épületek közterületi homlokzatán a homlokzat síkjából kiugró redőnytokot tilos elhelyezni.
(6) Az építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
(7) Utcafronti kerítés nem lehet - az általános szabályokon túl - lábazat nélküli fonott drótkerités.
(8) Tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása szükséges.
Történeti településrész /átalakuló lakóterületi karakter területére vonatkozó általános építészeti követelmények
17. § (1) A lakóépületek földszintes, földszint+tetőteres tömegűek lehetnek, a 35-45 fokos magastető kötelező a főépületen és az utcafront felőli épület(ek)en. Hátranyúló bővítés vagy épületrész alacsonyabb hajlásszögű is lehet.
(2) Tetőfedő anyagként lakóépületen harsány színezésű fedőanyagok nem megengedettek.
(3) Meglévő tornácos lakóház bővítése esetén az utcai homlokzattól min. 6m mélységig, de min. a 4. tornácoszlopig a meglévő épületszélesség megtartása szükséges.
(4) A lakóépületeken fehér, törtfehér, vagy földszínű (sárga, barna, zöld árnyalatai) vakolt, festett homlokzat, vagy természetes burkolóanyagok használata szükséges, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként, továbbá falfestmény, murália csak a 31. § szerinti szakmai konzultáción történő jóváhagyással alakalmazható
(5) Meglévő lakóépületeken csak az adott épületben eredetileg kialakítotthoz illeszkedő, hagyományos arányú nyílászárók alakítandók ki. Az utcától legalább 6 méter távolságra lévő épületrészeken a hagyományostól eltérő méretű és osztású, de a hagyományoshoz formailag illeszkedő nyílászárók elhelyezhetők.
(6) Nyílászáró természetes, natúr vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű és osztású (fehér, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet.
(7) Az épületek közterületi homlokzatán szekcionált garázskaput, a homlokzat síkjából kiugró redőnytokot tilos elhelyezni.
(8) Az építményen csak a látványt nem zavaró antenna, hírközlési egység helyezhető el.
(9) Előkert nélküli épület homlokzatán tilos - közvetlenül az utcáról nyíló - garázskapu elhelyezése. Kerti építmény jellegű, fedett-nyitott gépkocsi beálló telekhatárra is tehető.
Falusi- kertvárosi lakóterületekre vonatkozó építészeti követelmények
18. § (1) A lakóépületek földszintes, földszint+tetőteres, kialakult környezet esetén földszint+ egyemeletes , de ez esetben tetőtérbeépítés nélküliek lehetnek. Az épületek fő tetőidoma 30-450 közötti legyen.
(2) .A tető az utcában, utcaszakaszon kialakult formához igazodva sátor, illetve az utcára merőleges vagy azzal párhuzamos gerincű nyereg-, vagy csonkakonty tetővel épülhet. Önálló tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett.
(3) Homlokzatból konzolosan kinyúló előtető nem megengedett, helyette tornác, vagy épített oszlopos előtető kialakítása szükséges, a lakóépület tetőfedő anyagával és színével azonos fedéssel.
(4) Közterületről látható homlokzaton csak világos, törtszínű homlokzat megengedett, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként, továbbá falfestmény, murália csak a 31. § szerinti szakmai konzultáción történő jóváhagyással alaklmazható
(5) Nyílászáró színezése természetes, natúr, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, kék, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet.
Kisvárosi lakóterületekre vonatkozó építészeti követelmények
19. § (1) A többlakásos lakóépületek legalább közterület felőli homlokzata minimum kétszintes kialakítású legyen.
(2) Fő tetőidom 35-450 közötti lehet. Önálló tetőfelépítmény, bonyolult formájú tetőidom kialakítása nem megengedett.
(3) Homlokzatból konzolosan kinyúló előtető nem megengedett, helyette tornác, vagy épített oszlopos előtető kialakítása szükséges, a lakóépület tetőfedő anyagával és színével azonos fedéssel.
(4) Közterületről látható homlokzaton csak világos, törtszínű homlokzat megengedett, erősebb színek csak kivételesen és jellemzően kiegészítő, díszítő elemként, továbbá falfestmény, murália csak a 31. § szerinti szakmai konzultáción történő jóváhagyással alaklmazható
(5) Nyílászáró színezése természetes, natúr, vagy a környezetbe illeszkedő hagyományos színű (fehér, kék, zöld, barna, ill. a szürke árnyalatai) lehet.
Pincés területek egyedi borházaira vonatkozó általános építészeti követelmények
20. § (1) A borház falazata kő, tégla, vályog, vert fal lehet. Faház elhelyezése nem engedélyezhető.
(2) A pincetorkok, borházak tetőidoma 35-450 hajlásszög közötti, szimmetrikus nyeregtető vagy kontyolt nyereg legyen. Lapostetős épület nem létesíthető.
(3) A borház földszinti padlósíkja az előtte levő közterülettől maximum 20 cm-rel lehet magasabban, a belmagassága nem haladhatja meg a 2,70 métert.
(4) Emeletes borház nem létesíthető. A tetőtér tárolóként hasznosítható, de a földszinti homlokzati sííktól ki-, beugró lodzsa nem létesíthető.
(5) A pincés területen épített kerités nem létesíthető, kerti építmény (szalonnasütő, stb) csak a borházhoz tartozó területrészen.
(6) Homlokzati falfelületek burkolata pedig természetes anyag , azaz látszó terméskő azonos színű fugázóanyaggal, vagy vakolat lehet.: habarcsolt, vakolt falak fehér, vagy halvány, tört földszínű homlokzatfestéssel.
(7) Tetőfedés és előtető nagy táblás fedőanyagból (cseréplemez, hullámlemez, trapézlemez, bitumenes zsindely, stb.) nem lehet.
(8) A borházakon hagyományosan kis álló arányú ablakok és alacsony, széles ajtónyílások alkalmazandók. Egynél több ablak elhelyezése esetén az ablakméreteknek meg kell egyeznie. Az épület oldalfalain és hátsó homlokzatán szellőzőnyílások nyitása engedélyezett.
(9) Csak acél, kovácsoltvas és fa szerkezetű nyílászárók és rácsszerkezetek építhetők be, műanyag nyílászáró és redőnyszerkezet nem alkalmazható.
(10) Tájba illő, helyi ökológiai adottságoknak megfelelő növényzet alkalmazása szükséges.
Helyi gazdasági karakter
21. § (1) Belterületi gazdasági területeken az épületek homlokzata tört, földszínű (törtfehér, sárga, barna, szürke, zöld árnyalatai) színű vagy üvegfelület lehet.
(2) Az épületeken kötelező a 0,5m2-nél nagyobb cégtáblák, cégérek, reklámok, logók helyének, színének megtervezése, dokumentálása.
(3) A mezőgazdasági területeken az épületek kiemelt homlokzati részein fehér, törtfehér, szürke, valamint a barna, zöld tört árnyalatai alkalmazandók a színezésnél. Az egyéb épületszárnyak a tájba belesimuló, sötétebb árnyalatokkal is színezhetők.
(4) Mezőgazdasági területeken lakókocsi, lakókonténer csak átmenetileg helyezhető el gazdasági (pl. méhészet kitelepülése) vagy eseti, engedéllyel végzett munkavégzés esetén.
(5) Mezőgazdasági területeken kerítés létesítése általában nem javasolt, vagyonvédelmi okokból, illetve vadveszélyes helyeken dróthuzalos kerítés, de teljesen tömör kő és beton, fém kerítés nem létesíthető.
Reklámok, reklámhordozók, valamint egyéb tájékoztató, Hírdető berendezések elhelyezésére vonatkozó előírások
Általános előírások
22. § (1) E Fejezet alkalmazásában:
a) cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az a - nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett - tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos.
b) cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
c) címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
d) egyedi tájékoztató tábla: olyan - rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú - hirdetőberendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;
e) kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület.
f)1 közterület: a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény szerinti reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi tér kivételével közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;
23. § (1) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület építése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a településrendezési ezközök és e rendelet betartásával végezhető.
(2)2 Reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése – közterületről látható, illetve fokozott védelem alatt álló területen lévő – magánterületen nem megengedett.
(3) Nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés.
(4) Reklám közterületen, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.
(5) Az alábbi feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés a település központi és egyéb belterületén:
a) közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként (továbbiakban: reklám elhelyezése) kizárólag utcabútor (hírdető tábla) használható;
b) reklám elhelyezése közterületen a közművelődési célú hirdetőoszlop (továbbiakban: hirdetőoszlop) kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható;
c) a kizárólag tájékoztatási célú tábla mérete legfeljebb 2,2 m magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg az 1 m2-t.
(6) Hirdetőoszlop, hirdető tábla kivételével reklám, illetve reklámhordozó ragasztással nem rögzíthető.
(7) Közművelődési célú hirdetőoszlopon, hirdető felületen csak közművelődéssel kapcsolatos tájékoztatás, reklám, plakát helyezhető el.
(8) Építési tevékenység idejére építési reklámháló – amennyiben a polgármester engedélyezi –, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják. A megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel; a reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel.
(9) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 9 m2-t nem haladhatja meg
(10) A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a kormányhivatal ellenőrzi.
A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai
24. § (1) Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.
(2) A település területén legfeljebb 2 m2 nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés létesíthető.
(3) Közterületi információs hirdető-berendezés, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes közigazgatási területén csak egységes kivitelben készülhet, az önkormányzat által jóváhagyott terv szerint.
(4) Utasváró felületén nem helyezhető el hirdetés.
Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén
25. § (1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó – saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.
(3) Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán cégér, cég-, címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.
(5) Sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, hideg-meleg étel és ital árusítására, virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló árusító pavilon üvegvitrinében helyezhető el csak a hirdetés.
Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok
26. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), valamint a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.
(2) A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.
(3) Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.
(4) Saját vállalkozást népszerűsítő, legfeljebb 1,5 m2 nagyságú hirdető berendezés saját telken belül csak a kerítésen vagy az épület homlokzatán helyezhető el.
(5) Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, tartalmának aktualizálásáról, vagy eltávolításáról az aktualitás megszűnésének napját követő15 napon belül.
Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
Általános előírások
27. § (1) Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezése ajánlott.
(2) Városköponti és védett területeken korszerűsités esetén a vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezése ajánlott.
(3) Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.
(4) Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.
Vezeték nélküli elektronikus hírközlés
28. § (1) Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:
a) Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.
b) Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor - gazdasági övezetek kivételével - az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, vadles stb.) kialakítással telepíthető.
c) Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakó építési övezetben antenna nem telepíthető.
d) Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább 100 méter távolságra helyezhető el.
(2) A mikrohullámú összeköttetés biztosításához szükséges magassági korlátozást minden esetben be kell tartani.
Egyedi előírások
29. § (1) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:
a) mezőgazdasági,
b) gazdasági területek.
(2) Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére alapvetően nem alkalmas területek:
a) Lakó területek,
b) Városközponti és az intézményi területek,
c) műemléki és helyi védettség alatt álló területek.
(3) Helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a) építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,
b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés a megengedett.
Településkép-érvényesítési eszközök
Beépítési és településkép védelmi tájékoztatás
30. § (1) Az építtető, az építési tevékenységgel érintett ingatlanra vonatkozóan a helyi építési szabályzat előírásairól, valamint a településképi követelményekről a polgármestertől tájékoztatást kérhet.
(2) A tájékoztatás iránti kérelem - a kérelmező egyértelmű megjelölésével és aláírásával - papír alapon vagy digitális formában (.pdf formátumban) nyújtható be a Emőd Polgármesteri Hivatalba.
(3) A tájékoztatás – a hatályos településrendezési eszközökön és településképi rendeleten alapuló –feljegyzéssel zárul.
(4) A tájékoztató nem mentesíti a tervezőt attól, hogy a tervezés során a helyszínen ellenőrizze a tervezési feladattal összefüggő, azt befolyásoló adottságokat, így különösen
A szakmai konzultáció
31. § (1) A helyi településrendezési előírások értelmezésével, illetve a beépítési és településképvédelmi tájékoztató tartalmával kapcsolatban, továbbá a készülő építészeti-műszaki dokumentációk munkaközi egyeztetése céljából az építtető szakmai konzultációt kezdeményezhet a polgármesternél. A konzultációs lehetőség biztosításáról a polgármester gondoskodik. A konzultációba a polgármester bevonhatja a főépítészt, az építtető az általa megbízott tervezőt.
(2) A tervezés során ugyanazzal az építési tevékenységgel kapcsolatban az építtető, több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
(3) A szakmai konzultációt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül kell megtartani.
(4) Az építtető, illetve az általa megbízott tervező a szakmai konzultáció során elhangzottakról emlékeztetőt készíthet, melyet - ellenjegyzés céljából (szerkeszthető formátumban) - meg kell küldenie apolgármesternek. A polgármester az emlékeztetőt - változatlan tartalommal vagy indokolt esetben szöveges kiegészítésekkel - ellenjegyzi és megküldi az építtetőnek, tervezőnek.
(5) A szakmai konzultáció keretében lehetőség van
a) a tervezés során felmerült megoldások értékelésére,
b) a terv munkaközi javaslatainak előzetes minősítésére,
c) a tájékoztatásban foglaltak egyeztetésére.
(6) Kötelező a szakmai konzultáció a következő esetekben:
a) helyi védettség alatt álló területet, helyi védettség alatt álló építményt érintő beavatkozás megvalósítása előtt,
b) bejelentés köteles lakóház tervezése folyamatában,
c) az e rendeletben körülírt egyedi elbírálást igénylő esetekben.
Településképi véleményezési eljárás
Általános szabályok
32. § (1) Építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti - műszaki tervekkel kapcsolatban településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területen
a) létesítendő új építmény építésére,
b) meglévő építmény (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) - a beépített szintterület növekedését eredményező - bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén.
(2) E fejezet előírásait nem kell alkalmazni a területi építészeti-műszaki tervtanács hatásköre alá eső, valamint az összevont telepítési eljárás, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakasz kezdeményezésére vonatkozó esetekre.
(3) A polgármester véleményét általánosan az önkormányzati főépítész véleménye alapján alakítja ki.
A településképi véleményezési eljárás szabályai
33. § (1) A településképi véleményezési kérelmet papíralapon a polgármesternek kell benyújtani a 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 26/A. § (1) bekezdésében foglalt módon vagy a papíralapú kérelemhez az ÉTDR-be feltöltendő építészeti – műszaki dokumentációt teljes körűen elektronikusan csatolni.
(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő, szakmailag megvizsgálja a véleményezésre benyújtott dokumentációt, megadja szakvéleményét.
(3) A településképi véleményhez csatolni kell a főépítészi állásfoglalást, melynek elutasítás esetén tartalmaznia kell a vélemény részletes indoklását.
(4) Amennyiben a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció a beépítési tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció, illetve e rendelet, valamint a településrendezési eszköz szabályozásától eltérő megoldást tartalmaz, az eltérést a műleírásban indokolni kell.
(5) A településképi vélemény kiadására 15 napos határidő áll rendelkezésre.
(6) Polgármester a tervezett építési tevékenységet feltétel nélkül vagy feltétel meghatározásával javasolja, vagy engedélyezésre nem javasolja.
(7) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslat nem nyújtható be, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.
A településképi vélemény kialakításának szempontjai
34. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
d) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) A funkcionális elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) annak kialakítása - a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően - nem korlátozza-, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület tömegének, homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) indokoltság esetén, a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések, felületek elhelyezésére és kialakítására,
e) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
f) a tetőzet kialakítása - különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei - megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz,
g) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
Településképi bejelentési eljárás
Általános szabályok
35. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településképi szempontból meghatározó területen
a) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek a (2) szerinti körében
b) reklámfelület kihelyezése,
c) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezésének,
d) építmények rendeltetés változtatásának megkezdése előtt.
(2) E rendeletben foglaltak szerint településképi bejelentés köteles az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül a közterületről láthatóan tervezett
a) építmény átalakítása, bővítése, tetőszerkezetének cseréje, homlokzatának megváltoztatása,
b) meglévő építmény homlokzati nyílászárójának - áthidalóját nem érintő, de anyaghasználatát, osztását, illetve színét tekintve a meglévőtől (eredetitől) eltérő - cseréje, valamint a homlokzat felületképzésének, színének megváltoztatása esetén,
c) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása,
d) nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén,
e) nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, bővítése esetén,
f) saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, önálló reklámtartó építmény építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása esetén,
g) emlékfal építése esetén, amennyiben annak talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t,
h) legfeljebb 180 napig fennálló rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény, kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény, levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek), ideiglenes fedett lovarda, legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas állvány jellegű építmény
i) a 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, illetve a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő építmény bővítése esetén,
j) kerítés, valamint tereplépcső, kerti építmény építése, meglévő bővítése esetén,
k) vendéglátó-ipari létesítményhez kapcsolódó terasz létesítése esetén,
A településképi bejelentési eljárás szabályai
36. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez 1 példány papíralapú dokumentációt kell mellékelni.
(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:
a) műszaki leírást,
b) műszaki terveket, a tervezett tevékenység, illetve változtatás megértéséhez szükséges - a településképi megjelenés elbírálhatóságát és ellenőrítzhetőségét megjelenítő - feldolgozottsággal, de legalább az alábbi tartalommal:
ba) fotók a tervezett tevékenységgel érintett területről, épületről és közvetlen környezetéről,
bb) utcakép, látványterv, színterv.
(3) Polgármester hatósági határozatban feltétel meghatározásával vagy anélkül tudomásul veszi vagy megtiltja az építési tevékenységet, vagy rendeltetésváltoztatást.
(4) A 35. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján akkor kezdhető meg,
a) ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges,
b) ha a polgármester a bejelentést tudomásul veszi és az előírt feltétel teljesülését igazolja,
c) ha a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem bírálja el.
(5) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek, a tervezett építési tevékenység, illetve hirdető berendezés, saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület nem illeszkedik a településképbe,
b) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(6) Az ügyfél a polgármester döntésével szemben 15 napon belül a képviselő-testülethez fellebbezéssel élhet.
(7) Az e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a Tktv., a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály és a Tr. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A településképi bejelentés elbírálásának szempontjai
37. § (1) A 35. § szerinti tevékenység esetén a településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a helyi építési szabályzatban és a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
a) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
b) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben található településképi megjelenésre, építészeti illeszkedésre vonatkozó javaslatokat, illetve hogy
c) a b) és c) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés esetén
da) biztosított lesz-e minden ütemben az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek való megfelelés, a bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a helyi építési szabályzat szerint átalakuló épített környezethez,
b) a külső megjelenés megfelel-e e rendelet előírásainak, az arculati kézikönyvben megfogalmazott elvárásoknak,
c) összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
d) a terv ktelepülésképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét.
(5) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telephely engedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat, illetve
bc) a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,
c) érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha
d) érinti a kapcsolódó közterület közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmát, azok biztonságát veszélyeztetheti.
(6) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó igazolás 6 hónapig érvényes.
(7) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység előírásoknak megfelelő végzését.
Településképi kötelezés
Általános szabályok
38. § (1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése, így különösen:
a) szakmai konzultáció elmulasztása,
b) települési véleményezési eljárás elmulasztása,
c) településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
d) településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása,
e) településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítése.
(2) Településképi rendeletben meghatározott követelmények nem teljesítésének minősül különösen:
a) helyi védett területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,
b) településképi szempontból meghatározó területeken területi és egyedi építészeti követelmények be nem tartása,
c) építmény, építményrész vonatkozásában, ha annak:
ca) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati elemei hiányosak, töredezettek, színezése kopott,
cb) nem a rendeltetésnek megfelelő funkcióra használják,
cc) megjelenése, színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,
cd) az építési övezetre előírt zöldfelületi kialakítás, parkoló-fásítás, növényzettelepítés nem valósult meg, hiányos, vagy az elpusztult növényzet pótlása nem történt meg,
ce) a telek szabad területét nem a terület-felhasználási előírásoknak megfelelően használják,
cf) az építkezéssel érintett telek és környezete az építés ideje alatt nincs a vonatkozó előírásoknak megfelelően rendben tartva, bekerítve,
(2a)3 (3) –(6) Hatályát veszti.
4A településkép védelmi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei, településképi kötelezési eljárás szabályai
39. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le vagy önkormányzati településkép védelmi bírságot szab ki – a 35. § (1) bekezdés b) pontja kivételével – a településképi bejelentési kötelezettség
a) elmulasztása
b) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,
c) alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása
esetén.
(2) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a polgármester 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.
(3) Kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.
(4) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály rendelkezéseinek alkalmazásával történik.
(5) A kérelemnek tartalmaznia kell a bejelentés tárgyát képező ingatlan pontos címét és a bejelentés indoklását, valamint a bejelentő nevét, értesítési címét és egyéb elérhetőségét (e-mail, telefon).
(6) Amennyiben a helyszíni bejárás során a bejelentés megalapozott, az eljárást a közigazgatósági hatósági eljárást szabályozó mindenkor hatályos jogszabály szerint folytatja le a polgármesteri hivatal.
(7) Hivatalból történő eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:
Záró rendelkezések
40. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Egyidejüleg a Emőd Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 11/2012.(XI.9.). rendelet következő rendelkezései hatályukat vesztik:
(1) 13. § (1)g, 14. § (1,2), 23/G. § (2) b-i, 24. § (2) a, 25/A § (1)e, 27/A. § (3), 28. § (3),29. § (4), 30. § (4), 39. § ,
(3) Egyidejűleg a Emőd Város az épített környezet helyi védelméről szóló szóló 15/ 2009. (VII.17.) rendelete hatályát veszti.
A 22. § (1) bekezdés f) pontja az Emőd Város Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2024. (XII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Módosította 14/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelet
Módosította 14/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelet
Módosította 14/2019 (XI.29.) önkormányzati rendelet