Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva,

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 37/2014. (XII.19.) önkormányzati rendelet 35. § (3) bekezdésében és az 1. melléklet 1.1.1 pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Jogi és Ügyrendi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §

Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának a lakások bérletéről szóló 25/2006. (VII. 12.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, önkormányzati bérlakás bérlője – ideértve a pályázaton kívüli bérbeadás eseteit is - nem lehet az, akivel szemben az e rendeletben az egyes pályázatoknál meghatározott kizáró okok fennállnak.”

2. §

A Rendelet 2/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérbeadó köteles a lakáspályázatok pályázati hirdetményének a pályázat kiírójának honlapján és ügyfélszolgálatán való közzétételéről gondoskodni.”

3. §

 A Rendelet 2/C. § (3) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A pályázathoz kötelezően csatolandó iratok a pályázó és együtt költöző személyek tekintetében)

„a) kiskorúak esetében születési anyakönyvi kivonat és

b) a piaci alapon kiírt pályázatok kivételével okmányirodai lakcím igazolás”

4. §

A Rendelet 2/D. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A pályázat eredményéről a pályázat kiírója írásban értesíti a pályázókat a pályázat elbírálását követő 5 munkanapon belül.”

5. §

A Rendelet 2/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bérleti szerződés 5 éves határozott időtartamra kerül megkötésre. A költségelvű és a piaci alapon bérbe adandó lakások esetében a szerződés megkötésének feltétele a 8/A. § szerinti óvadék egy összegben történő megfizetése. A piaci alapon bérbe adandó lakások esetében a nem magánszemély pályázó óvadék helyett az óvadék mértékével azonos mértékű bankgaranciát is nyújthat biztosítékként. Költség elven bérbe adandó lakások esetén a bérleményt lakó valamennyi magánszemély számára kötelező lakóhelyként a bérlemény címét bejelenteni.”

6. §

A Rendelet 5/B. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az egyes pályázatoknál meghatározott kizáró okok ellenére – amennyiben az egyéb feltételeknek megfelelnek és más kizáró ok nem áll fenn – a lakáspályázatokon részt vehetnek)

„c) azok a bérlők, akiknek a határozott időtartamú lakásbérleti szerződésük lejár vagy lejárt és az általuk bérelt lakás átsorolásra kerül a 8. § (1c) bekezdés alapján.”

7. §

(1) A Rendelet 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati bérlakás bérbeadása határozott időre, legfeljebb öt évre történhet. A bérleti jogviszonynak a bérleti időtartam lejárta miatti megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra – e rendeletben meghatározott eltérésekkel – további legfeljebb 5 évre bérbe adható, kivéve a 7. mellékletben meghatározott területen lévő bérlakásokat.”

(2) A Rendelet 8. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1b) Az újabb határozott időtartamú bérbeadás feltétele, hogy a bérlőnek bérleti díj, a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozása, vagy közüzemi tartozása – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj - ne álljon fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást kötött. Közüzemi tartozás fennállása esetén a részletfizetési megállapodás bemutatását követően a lakás legfeljebb 1 évre adható bérbe. Az újabb határozott idejű bérleti szerződés megkötésének további feltétele, hogy valamennyi, az ingatlanban életvitelszerűen lakó magánszemély köteles a lakást a lakcímnyilvántartásba lakóhelyként bejelenteni.”

(3) A Rendelet 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bérbeadó - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – határozatlan időre köteles bérbe adni az olyan bérlakást, amelyet e rendelet hatályba lépése előtt keletkezett, határozatlan idejű bérleti jogviszonynak a bérlő érdekkörén kívüli okból történő megszűnése miatt ajánl fel.”

(4) A Rendelet 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A rendeltetésszerű használatot, illetőleg a lakásbérleti szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését a bérbeadó naptári évenként egyszer, illetve szükség szerint több alkalommal jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során esetlegesen feltárt hiányosságok, szabálytalanságok megszüntetésére a bérlőt fel kell szólítani.”

(5) A Rendelet 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bérbeadó – függetlenül a (4) bekezdésben foglaltaktól – bérleményellenőrzést tart az alábbi esetekben:

a) a határozott időtartamú bérleti szerződés lejárta előtt az esetleges újabb bérbeadás feltételeinek vizsgálata érdekében,

b) a 11/A. §-a szerinti bérleti jogviszony rendezés feltételeinek vizsgálata érdekében,

c) amennyiben írásos bejelentés érkezik a bérlő, vagy a vele együttlakók magatartására vonatkozóan, amely szerint a bérlő, vagy a vele együttlakók a bérlemény állagát rongálják, vagy az együttélés szabályait megszegik,

d) a bérlőnek a lakás állapotára vonatkozó bejelentését követően,

e) amennyiben a (4) bekezdés szerinti bérleményellenőrzés során tapasztalt bérlői szerződésszegés és az ennek megszüntetésére vonatkozó felhívás utóellenőrzést tesz szükségessé.”

8. §

A Rendelet 8/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A költségelven, vagy piaci alapon bérbe adott bérlakásra a bérlő köteles 6 havi nettó bérleti díjnak megfelelő óvadéki díjat a bérbeadónak egy összegben megfizetni. Újabb határozott idejű bérbeadásnál erre irányuló kérelem esetén 6 havi egyenlő részletben is teljesíthető az óvadék befizetése abban az esetben, ha fizetendő óvadék összege a 100.000.-Ft-ot meghaladja. A részletfizetés elmulasztása bontó feltételnek minősül. Amennyiben a korábbi óvadéki díjat nem kell kiegészíteni, azt a bérlő részére bérbe adott lakáson kell nyilvántartani. A nem magánszemély bérlő óvadék helyett 6 havi nettó bérleti díjnak megfelelő mértékű bankgaranciát is nyújthat biztosítékként.”

9. §

A Rendelet 9. § (5) - (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az 1 éves vagy 1 évnél rövidebb időtartamú, határozott idejű bérleti szerződések kivételével a bérleti szerződés hatályba lépésének feltétele, hogy a bérlő közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kiürítésre vonatkozó jognyilatkozatot tegyen arról, hogy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakás kiürítési kötelezettségének eleget tesz, illetve nem teljesítés esetén tudomásul veszi, hogy ellene közvetlen végrehajtási eljárás indul a lakás kiürítése iránt. A közjegyzői okirat kiállításának költsége a bérlőt terheli.”

(6) A bérlő köteles a bérleti szerződést a bérbeadó erre vonatkozó felhívását követő 30 napon belül megkötni, majd a bérleti szerződés megkötését követő 15 napon belül az (5) bekezdés szerinti közjegyzői okirat kiállításáról gondoskodni és azt a bérbeadó részére átadni.”

10. §

A Rendelet 9/A. §-a a következő (1) és (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Amennyiben a bérlő a bérbeadóval erre nézve megállapodást köt, a bérlő kötelezettsége a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmassá tétele. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a)    az elvégzendő felújítási  munkák körét, az ezekre vonatkozó bérbeadó által készített előzetes költségvetést,

b)    azt, hogy a bérlő a megállapodásban rögzített munkákat a birtokba adást követő 90 napos határidőn belül köteles elvégezni azzal, hogy a határidő a bérlő kérésére indokolt esetben egyszer, maximum 60 nappal meghosszabbítható,

c)    azt, hogy a helyreállítás elvégzését követően az elvégzett munkálatokat a bérbeadó tételesen ellenőrzi, és ennek alapján a munkákról és azok költségeiről végleges költségvetést készít azzal, hogy a bérlő által el nem végzett vagy - műszaki okból szükséges és a bérbeadó által előzetesen engedélyezett munka kivételével – az előzetes költségvetésben nem szereplő munka a végleges költségvetésben nem vehető figyelembe,

d)    a végleges költségvetésben megállapított összegből a bérbeadó levonhatja a bérlőnek a bérbeadóval szemben esetlegesen fennálló tartozásának összegét. Az elismert, esetleges tartozásokkal csökkentett költségeket a bérbeadó bérbeszámítással téríti meg a bérlőnek azzal, hogy a mindenkori lakbér maximum 50 %-os mértéke számítható be a munkák ellenértékének visszatérítéséig. 

e)   amennyiben az előzetes költségvetés összege a kettőszázezer forint összeget meghaladja, a felújítás tartamára, de legfeljebb 90 napra a bérbeadó 50% nettó  bérleti díjkedvezményt biztosít. Amennyiben a végleges költségvetés összege a kettőszázezer forint összeget nem éri el, a kedvezményt a bérbeadó visszavonja, és ennek összegét az esedékes számlában érvényesíti.

(1a)     Amennyiben a bérlő az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határidőn belül a felújítási munkákat nem végzi el, a bérleti szerződés megszűnik, és a bérbeadó a lakás kiürítése iránt intézkedik.”

11. §

A Rendelet 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Városgazdálkodási és -üzemeltetési Bizottság naptári évenként 20 lakás vonatkozásában a bérlő részére kiemelt önkormányzati érdekből jogosult lakásonként legfeljebb 12 havi időtartamra, legfeljebb 500.000.-Ft mértékű nettó bérleti díjkedvezmény biztosításáról határozni. A kedvezmény mértéke a nettó bérleti díj legfeljebb 50%-a lehet.”

12. §

A Rendelet 10/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/B §

(1) A Miskolci Egyetem a Közgyűlés által meghatározott lakáskeret erejéig folyamatos bérlőkijelölési jogot kap. A bérlőkijelöléssel olyan természetes személyek jelölhetők bérlővé, akik a Miskolci Egyetem doktorandusz képzésében vesznek részt, vagy oktatóként, kutatóként vagy munkatársként állnak a Miskolci Egyetem alkalmazásában.

(2) A bérlőkijelölési jog alapján a Miskolci Egyetemmel fennálló Phd hallgatói jogviszony, illetve oktatói, kutatói, munkatársi közalkalmazotti jogviszony fennállásáig, de legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adható bérbe a bérlakás. A szerződés megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra történő bérbeadásakor a 8. § (1) - (1b) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A folyamatos bérlőkijelöléssel érintett időtartam alatt a bérlő köteles teljes bérleti díjat fizetni, bérleti díjkedvezmény nem adható. A korábban egyszeres bérlőkijelölés alapján létrejött lakásbérleti szerződések esetében az egyszeres bérlőkijelöléssel érintett időtartam lejáratát követően, újabb lakásbérleti szerződés megkötésekor a bérlő köteles e rendelet szerinti teljes bérleti díjat megfizetni.

(4) A bérlőkijelölés során – a 12. §-tól eltérően – bérlőtárssá jelölhetők olyan személyek, akik az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek.

(5) A kijelölt bérlő köteles egy összegben 6 havi nettó bérleti díjnak megfelelő óvadékot a bérbeadónak megfizetni.

(6) A bérlőkijelöléssel érintett időtartam alatt a bérlakás a bérlő részére nem értékesíthető, a bérlő a bérlakást nem cserélheti el, minőségi cserébe nem vonhatja be, tartási szerződést nem köthet rá, albérletbe nem adhatja, valamint a lakásba a bérbeadó hozzájárulásával - a törvényben szabályozott lehetőségeken túl - az élettársát; az élettársa kiskorú gyermekét fogadhatja be. A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén térítési díj nem fizethető.”

13. §

(1) A Rendelet 10/C. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A bérlőkijelölési jog alapján a miskolci határozatlan időtartamú közszolgálati, közalkalmazotti vagy munkaviszony fennállásáig, de legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adható bérbe a bérlakás. A szerződés megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra bérbe adható, a 8. § (1) - (1b) bekezdésben foglaltaknak megfelelően. 

(3) A bérlőkijelöléssel érintett időtartam alatt a bérbeadó a bérleti díj 50%-ának megfelelő kedvezményt biztosít, A bérlőkijelöléssel érintett időtartam lejártát követően az újabb bérleti szerződés alapján a bérlő köteles e rendelet szerinti teljes bérleti díjat fizetni”

(2) A Rendelet 10/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kijelölt bérlő köteles egy összegben 6 havi – kedvezmény nélküli – nettó bérleti díjnak megfelelő óvadékot a bérbeadónak megfizetni.”

14. §

(1) A Rendelet 10/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„ (2) A bérlőkijelölési jog alapján a szolgálati jogviszony fennállásáig, de legfeljebb 5 éves határozott időtartamra adható bérbe a bérlakás. A szerződés megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra a 8. § (1)- (1b) bekezdésben foglaltak szerint adható bérbe. ”

(2) A Rendelet 10/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A kijelölt bérlő köteles egy összegben 6 havi nettó bérleti díjnak megfelelő óvadékot a bérbeadónak megfizetni.”

15. §

A Rendelet 10/E. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„10/E. §

(1)  A Miskolcon működő vagy betelepülni kívánó jogi személyek kérelmükre választásuk szerint folyamatos bérlőkijelölési jogot kaphatnak kezességvállalásuk mellett, vagy lakásbérleti szerződést köthetnek. A bérlőkijelölés útján a jogi személlyel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy jelölhető bérlővé. Jogi személyekkel lakásbérleti szerződés kötése esetén a bérleményt a jogi személlyel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy lakhatja. A jogi személyt bérbeadó felé bejelentési kötelezettség terheli, annak tárgyában, ki lakja a bérleményt.

(2)  A kérelem elbírálásáról, a jogi személyekről, és a részükre biztosított lakások számáról a Városgazdálkodási- és üzemeltetési Bizottság dönt a Miskolc Holding Zrt. előterjesztése alapján, figyelembe véve a rendelkezésre álló üres lakásállományt.

(3)  A bérbe adott lakásokról a Miskolc Holding Zrt. köteles beszámolni a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottságnak cím, bérleti díj kategória, komfortfokozat, alapterület és szobaszám szerinti bontásban minden év június 30. napjáig. A lakásbérleti szerződések, valamint a bérlőkijelölésre vonatkozó megállapodás megkötésére a bérbeadó képviseletében eljáró Miskolc Holding Zrt. jogosult.

(4)  A jogi személlyel, valamint a bérlőkijelölési jogának gyakorlása körében általa megjelölt személlyel bérleti szerződés legfeljebb 5 éves határozott időtartamra köthető. A szerződés megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra a 8. § (1)-(1b) bekezdésben foglaltaknak megfelelően adható bérbe. Bérlőkijelölés esetén amennyiben a természetes személy munkaviszonya vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonya megszűnik, a kijelölt bérlővel fennálló lakásbérleti szerződés egyidejűleg szintén megszűnik, a jogi személy a bérlőkijelölési jogával újra élhet a bérlőkijelöléssel érintett időtartam alatt.

 (5)  A bérlőkijelölés során a - 12. § foglalt feltételeknek megfelelő személyeken túlmenően - bérlőtárssá jelölhetők olyan személyek is, akik az (1) bekezdés feltételeinek megfelelnek.

 (6) A jogi személy vagy bérlőkijelölés esetén a kijelölt bérlő köteles egy összegben 6 havi nettó bérleti díjnak megfelelő óvadékot a bérbeadónak megfizetni. A jogi személy az óvadék, valamint lakbérfizetési kötelezettséget az általa kijelölt bérlőtől átvállalhatja. Ha az óvadékot a bérlőkijelölési jog jogosultja fizette meg, az a bérleti szerződés megszűnése esetén részére visszajár feltéve, hogy az óvadék felhasználása a szerződésben előírtak szerint nem indokolt. A jogi személye bérlő óvadék helyett 6 havi nettó bérleti díjnak megfelelő mértékű bankgaranciát is nyújthat biztosítékként.

(7) A bérbeadás időtartama alatt a bérlakás a bérlő részére nem értékesíthető, a bérlő a bérlakást nem cserélheti el, minőségi cserébe nem vonhatja be, tartási szerződést nem köthet rá, albérletbe nem adhatja. Amennyiben a bérleti szerződés a jogi személlyel jött létre, a lakásba történő lakóhely létesítéséhez a bérbeadó hozzájárulását kell kérni. A bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén térítési díj nem fizethető.

(8) Ha a bérlőkijelölési jog jogosultja a megállapodás megkötését követő 30 napon belül, ismételt bérlőkijelölés esetén a lakás megüresedését követő 30 napon belül jogát nem gyakorolja, a bérbeadó annak 30 napon belüli gyakorlására szólítja fel. A felszólítás eredménytelensége esetén az üres lakással felmerülő bérleti- és közüzemi díjak a bérlőkijelölés jogosultját terhelik.”

16. §

(1) A Rendelet 11/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérbeadó jogosult olyan személyekkel, egy alkalommal újabb lakásbérleti szerződést kötni a lakott bérlemény vonatkozásában, akiknek a bérleti szerződése a bérbeadói rendkívüli felmondás folytán megszüntetésre került, de a lakás kiürítése tárgyában jogerős bírósági ítélet meghozatalára még nem került sor.”

(2) A Rendelet 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bérleti szerződés 1 éves határozott időtartamra köthető. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy ha a bérlő a megkötött részletfizetési megállapodást nem teljesíti, úgy az a bérleti szerződés bontó feltételének minősül. A bérleti szerződés megkötésének feltétele a 8/A.§ (3) bekezdése szerinti óvadék egyösszegű megfizetése. Az 1 év határozott időtartam lejártát követően a lakás újabb határozott időre bérbe adható a 8. § (1) - (1b) bekezdésben foglaltak alkalmazásával. A bérleti szerződés hatályba lépésének feltétele – egy évet meghaladó időtartamú bérleti szerződés esetén – a 9. § (5)-(6) bekezdése szerinti közjegyzői okirat megléte.”

17. §

A Rendelet 11/B. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Amennyiben a bérbeadó rendelkezik megfelelő cserelakással, jogosult kisebb alapterületű vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakásra bérleti szerződést kötni olyan személyekkel, akiknek a bérleti szerződése a bérbeadói rendkívüli felmondás folytán megszüntetésre került, de a lakás kiürítése tárgyában jogerős bírósági ítélet meghozatalára még nem került sor, és a lakással kapcsolatos fenntartási költségeket jövedelmi viszonyaikra tekintettel vállalni nem tudják. Cserelakásként legfeljebb két lakás ajánlható fel.

(2) A bérleti szerződés megkötésének feltétele amennyiben a lakás vonatkozásában tartozás áll fenn, hogy

a) a bérlő (használó) a fennálló bérleti díj (használati díj) tartozására részletfizetési megállapodást köt és

b) a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő vagy a fennálló közüzemi tartozásaira – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj – részletfizetési megállapodást köt továbbá

c) a korábbi bérleti szerződésből származó – különösen az együttélés követelményeinek és a házirend szabályainak megtartására, valamint a karbantartásra vonatkozó – egyéb kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.

(3) A bérleti szerződés 1 éves határozott időtartamra köthető. A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy ha a bérlő a megkötött részletfizetési megállapodást nem teljesíti, úgy az a bérleti szerződés bontó feltételének minősül. A bérleti szerződés megkötésének a feltétele a 8/A. § (3) bekezdése szerinti óvadék egyösszegű megfizetése. Az 1 év határozott időtartam lejártát követően a lakás újabb határozott időtartamra adható bérbe a 8. § (1) - (1b) bekezdésben foglaltak alkalmazásával.  A bérleti szerződés hatályba lépésének feltétele – egy évet meghaladó időtartamú bérleti szerződés esetén - a 9. § (5)-(6) bekezdése szerinti közjegyzői okirat megléte. „

18. §

A Rendelet 12. §-a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Költség elven bérbe adott lakások esetén a bérlőtárs köteles lakóhelyként a bérlemény címét bejelenteni.”

19. §

(1) A Rendelet 14. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

( A bérlő a lakásába a bérbeadó hozzájárulásával a törvényben szabályozott lehetőségeken túl:)

„i) a 2/B. § (5) bekezdésben és a 12. §-ban meghatározott személyeket”

(fogadhatja be, amennyiben azok az ország területén másik lakással nem rendelkeznek és befogadás útján részükre a lakhatás biztosítható.)

(2) A Rendelet 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bérbeadói hozzájárulás megadásának feltétele, hogy a bérlőnek bérleti díj, a bérbeadó által számlázott szolgáltatásokból eredő tartozása, vagy közüzemi tartozása – így különösen vízdíj, fűtésdíj, földgázdíj, áramdíj, szemétszállítási díj – ne álljon fenn, kivéve, ha a bérlő és a követelés jogosultja (közüzemi szolgáltató) a tartozás rendezésére részletfizetési megállapodást kötött. Költség elven bérbe adott lakások esetén a bérlőtárs köteles lakóhelyként a bérlemény címét bejelenteni.”

20. §

(1) A Rendelet 21. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Cserekérelem teljesítésének feltétele a bérlő részéről egyszeri 500.000.-Ft egyösszegű térítési díj megfizetése bérbeadó felé.”

(2) A Rendelet 21. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell azt is, hogy ha a bérlő a (7) bekezdés szerint megkötött részletfizetési megállapodást nem teljesíti, úgy az a bérleti szerződés bontó feltételének minősül, amelyre a közjegyzői okiratnak is ki kell terjednie.”

21. §

A Rendelet 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bérbeadó és a bérlő a bérleti szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntethetik, hogy a bérbeadó a bérlő részére pénzbeli térítést fizet vagy a lakásgazdálkodási érdekekkel összhangban másik bérlakást biztosít. Másik bérlakás biztosítása esetén a bérlőnek a 21. § (9) bekezdésében szabályozott térítési díjat meg kell fizetnie. Ha a cserelakás biztosítására életveszély elhárítása, az épület értékesítése, továbbá önkormányzati területrendezési, területfejlesztési okból kerül sor a 21. § (9) bekezdésében szabályozott térítési díjat nem kell fizetni és a 6. mellékletben foglalt egy főre jutó jövedelemtől legfeljebb 25%-kal el lehet térni. A bérbeadó lakásgazdálkodási érdekeire tekintettel a bérbeadó és a bérlő közös megegyezéssel térítési díj fizetése nélkül is megszüntethetik a bérleti szerződést.”

22. §

(1) A Rendelet 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Bizottságok méltányossági jogkörükben eljárva a bérbeadó előterjesztésére jogosultak egy alkalommal olyan személyeket bérlővé jelölni, akiknek a bérleti jogviszonya jogerős ítélettel megerősített bérbeadói felmondás folytán megszűnt, de utóbb a felmondást kiváltó okot megszüntették. A bérbeadás ebben az esetben határozott időre, egy év időtartamra szól azzal, hogy a bérleti jogviszonynak a határozott idő lejárta miatti megszűnése esetén a bérleti szerződés újabb határozott időre legfeljebb 5 évre bérbe adható, amennyiben a bérlő az önkormányzati bérlakásra továbbra is jogosult, és a bérleti szerződésből eredő kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.”

(2) A Rendelet 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A Bizottságok az 1 éves határozott időtartam lejártát követően felülvizsgálják a bérbeadást és dönthetnek az újabb határozott időtartamú, legfeljebb 5 évre szóló bérbeadásról.”

23. §

A Rendelet 25/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bérbeadás legfeljebb 5 éves határozott időtartamra történhet, a határozott időtartam lejártát követően a lakás újabb határozott időtartamra a 8. § (1)-(1b) bekezdésben foglaltak szerint adható bérbe. A bérbeadás időtartamát a határozott időtartamon belül a polgármester feltétel bekövetkezéséhez is kötheti.”

24. §

A Rendelet 26/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A bérleti szerződés megkötésének feltétele 6 havi nettó bérleti díjnak megfelelő óvadéki díj egyösszegű megfizetése.”

25. §

A Rendelet 27. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a bérleti szerződés határozott időre, egy év időtartamra szól. Az egy év eltelte után a lakás újabb határozott időre, legfeljebb 5 évre bérbe adható a 8. § (1)- (1b) bekezdésben foglaltak szerint.”

26. §

A Rendelet 28/B. (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Munkaviszonyhoz, vagy munkaviszony jellegű jogviszonyhoz kötődően költségelvű vagy piaci alapon bérbe adandó lakás annak adható bérbe, aki

a) a Polgármesteri Hivatallal,

b) az önkormányzat intézményeivel,

c) az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társasággal,

d) az önkormányzat közigazgatási területén működő rendvédelmi szervvel, más állami szervvel, közfeladatot ellátó intézménnyel, illetve az önkormányzattal önkormányzati feladat ellátására szerződéses kapcsolatban álló más szervezettel

e) a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzattal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei önkormányzat intézményeivel

közszolgálati-, közalkalmazotti-, szolgálati jogviszonyban, munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll.

(2) A bérbeadásról a Városgazdálkodási és –üzemeltetési Bizottság dönt. A bérleti szerződés az (1) bekezdés szerinti jogviszony fennállásáig, de legfeljebb 5 éves határozott időtartamra köthető. A szerződés megszűnését követően a lakás újabb határozott időtartamra bérbe adható a 8. § (1)- (1b) bekezdésben foglaltak szerint.”

27. §

A Rendelet 31. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyugdíjasházi elhelyezés következtében létrejött bérleti szerződés bérlő általi felmondása esetén a bérlő jogosult az elhelyezés során megfizetett bekerülési költség visszafizetésére, amennyiben – az általa korábban leadott lakáshoz hasonló – másik önkormányzati bérlakás juttatására nem tart igényt. Hat hónapon belüli felmondás esetén a fizetendő összeg a bekerülési költség 50 %-a.”

28. §

A Rendelet 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép

„(1) Azon személyek esetében, akik nem önkormányzati bérlakás bérlői a nyugdíjasházi elhelyezés további feltétele az igénylés benyújtásakor fennálló tulajdonjoguk, egyéb jogcímük megfelelő okirattal történő igazolása a 4. melléklet szerinti bekerülési költség megállapítása érdekében.”

29. §

(1) A Rendelet 32/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Jogi személy egyszeri bérlő-kiválasztási jogot szerezhet a nyugdíjasházba történő elhelyezésre, ha a 4. mellékletben meghatározott bekerülési költség megfizetését vállalja. A bérlő-kiválasztási jog jogosultja az óvadék egyösszegű megfizetését is vállalhatja.”

(2) A Rendelet 32/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A nyugdíjasházi elhelyezés következtében létrejött bérleti szerződés bérlő általi felmondása esetén az óvadék összegét annak kell visszafizetni, aki azt befizette, feltéve, hogy az óvadék felhasználása a szerződésben előírtak szerint nem indokolt.”

30. §

A Rendelet 33. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egyes - 4. melléklet szerinti - nyugdíjasházakra vonatkozó névjegyzékek egymástól függetlenek. Az egyes névjegyzékek közötti átjelentkezésre nincs lehetőség.”

31. §

A Rendelet

1. 2. § (1) bekezdésében a „MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt” szövegrész helyébe a „Miskolc Holding Zrt.” szöveg,
   
2. 2. /B § (2) bekezdés a) pontjában az „állandó lakcímbejelentéssel” szövegrész helyébe a „lakóhely bejelentéssel” szöveg,
   
3. a 2/C § (1) bekezdésében a „lakcímét” szövegrészek helyébe a „lakóhelyét, a „lakcím” szövegrész helyébe „lakóhely” szöveg,
   
4. 2/C § (6) bekezdésében a „MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt” szövegrész helyébe a „Miskolc Holding Zrt.” szöveg,
5. 8. § (1c) bekezdésében a „MIK Zrt” szövegrész helyébe a „Miskolc Holding Zrt.” szöveg,
6. 9. § (1) bekezdésében a „MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt” szövegrész helyébe a „Miskolc Holding Zrt.” szöveg,
7. 9. § (7) bekezdésében a „MIK Miskolci Ingatlangazdálkodó Zrt” szövegrész helyébe a „Miskolc Holding Zrt.” szöveg,
   
8. 9. § (8) bekezdésében a „MIK Zrt” szövegrész helyébe a „Miskolc Holding Zrt.” szöveg,
9. 9. § (9) bekezdésében a „MIK Zrt” szövegrész helyébe a „Miskolc Holding Zrt.” szöveg,
10. 9/A § (2) bekezdésében az „az Ltv. 24.§ (1) bekezdés (1) bekezdés b) pontja szempontjából a bérlő lényeges kötelezettségei„ szövegrész helyébe a „a rendeltetésszerű és szerződésszerű használat körébe tartozó bérlői lényeges kötelezettségek” szöveg,
    
11. 9/A § (3) bekezdésében az „elmulasztása” szövegrész helyébe a „megszegése” szöveg,
12. 12. § (1) bekezdésében a „4. § (5) bekezdésben” szövegrész helyébe a „2/B § (2) bekezdésben” szöveg,
    
13. 12. § (2) bekezdésében a „állandó lakcímbejelentéssel” szövegrész helyébe a „lakóhely bejelentéssel” szöveg,
14. 14. § (3) bekezdésében a „4. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „2/B § (2) bekezdésében” szöveg,
15. 20. § (5) bekezdésében a „bérbeadói levél” szövegrész helyébe „levél” szöveg,
16. 26/A (1) bekezdésében a „MIK Zrt” szövegrész helyébe a „Miskolc Holding Zrt.” szöveg
17. 27. § (1) bekezdésében a „Lakástörvény 24. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „lakbérfizetési kötelezettség elmulasztása miatti” szöveg,
    
18. 28/C § (2) és (3) bekezdésében a „MIK Zrt” szövegrész helyébe a „Miskolc Holding Zrt.” szöveg,
19. 30. § (1) bekezdésében a „4. § (5) bekezdésében” szövegrész helyébe a „2/B § (2) bekezdésében” szöveg lép.

32. §

Hatályát veszti a Rendelet

a) 6. § (2) bekezdés c.) pontja,

b) 7. § (2) bekezdésében és a 25/A § (1) bekezdésében a „jogi személyiség nélküli gazdasági társaság” szövegrész,

c) 8. § (7) bekezdése,

d) 10. § (7) bekezdésében a „ha a bérbeadás bútorokkal, egyéb használati tárgyakkal berendezett lakásra vonatkozik, illetőleg” szövegrész,

e) 34. alcíme,

f) 32. § (2) bekezdése,

g) 5. melléklete.

32. §

Ez a rendelet 2017. október 1. napján lép hatályba.

Miskolc, 2017. szeptember 21.

                     Dr. Alakszai Zoltán                                                  Dr. Kriza Ákos

                                 jegyző                                                            polgármester