Hortobágy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 25/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete

Hortobágy Község Településképének védelméről

Hatályos: 2018. 01. 01- 2018. 09. 30

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének


25/2017.(XII.22.)

ö n k o r m á n y z a ti   r e n d e l e t e

Hortobágy Község Településképének védelméről


Hortobágy Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró

- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Hajdú- Bihar Megyei Kormányhivatal;

- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;

- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;

- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint

- az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek

véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:



I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása

1. §


(1) E rendelet célja Hortobágy Község jellegzetes és értékes arculatának megóvása és az épített és a természeti környezet egységes védelme érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép- érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.

(2) E rendelet előírásait a mindenkor hatályos településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.



2. Értelmező rendelkezések

2. §


E rendelet alkalmazásában:


1. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő illetve tervező (műemléki szakértő, építész tervező, településtervező, táj- és kertépítész mérnök) által készített esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.

2. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.

3. Részben áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50 és 90 % között korlátozott.

4. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 90%-nál nagyobb mértékben korlátozott.

5. Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

6. Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.

7. Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy  a színtelítettsége.

8. Majorszerű csoportosítás: Az épületek külterületen történő elhelyezésének az a módja, amikor az épületek viszonylag kis helyen, művelésből kivett területen, egyszerű különálló tömegekben (egy major területén) kerülnek elhelyezésre, nem szétszórtan, egymástól távol.

9. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm\. rendelet 2. § (b) pontja szerinti épülettartozék.

10. Településkép, tájkép fő rálátási, kilátási irányai:

A településre bevezető országos utakon, külterületi meghatározó mezőgazdasági utakon, turisztikai, kerékpáros és gyalogos utakon település felé közeledve meghatározható irány, melyből a település képe a közlekedő számára feltárul.

11. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 4. pontjában meghatározott berendezés,



II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM


3. A helyi építészeti örökség területi és egyedi védetté nyilvánítása, a védelem nyilvántartása, a védelem megszüntetése

3. §


(1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és természeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes épített és táji karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, annak megszűnéséről a Képviselő-testület dönt. A védetté nyilvánítást, annak megszüntetését települési Főépítész készíti elő.

(3)Helyi érték védetté nyilvánítására vagy a védelem törlésére bármely jogi vagy természetes személy, településrendezési terv keretében vagy önállóan készített örökségvédelmi hatástanulmány és önállóan készített értékvizsgálat is javaslatot tehet, melyet a jegyzőnél kell benyújtani. A javaslatnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a javasolt vagy érintett érték megnevezése,

b) a javasolt vagy érintett érték helyének meghatározása (utca, házszám, helyrajzi szám), egyértelműsítés érdekében szükség esetén helyszínrajzi ábrázolással,

c) a javaslattevő természetes vagy jogi személy, ez utóbbi esetén annak képviselőjének megnevezése, elérhetősége,

d) a javasolt vagy érintett érték fotódokumentációja, leírása, ismertetése,

e) a védelem fajtája,

f) a védetté nyilvánításra vagy a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat indoklása.

(4) A helyi értékvédelemmel járó nyilvántartást önkormányzati települési Főépítész készíti.

(5) A védetté nyilvánított helyi értékek listáját és térképi ábrázolását e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(6) A védetté nyilvánított helyi értékek nyilvántartása - e rendelet 5. mellékletének megfelelően – tartalmazza a védetté nyilvánított helyi érték

a) megnevezését,

b) nyilvántartási számát,

c) azonosító adatait (alkotó megnevezése),

d) védelem típusát, rövid indokolását,

e) pontos helyét (utcanév, házszám, helyrajzi szám),

f) fotókat,

g) állapotfelmérésének adatait, állapotát befolyásoló átalakításokat, tevékenységeket történeti sorrendben,

h) a védett értékhez fűződő korlátozásokat,

i) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.

(7) A védetté nyilvánított helyi értéket, növényt, növény-együttest táblával meg kell jelölni a védett értéken, növény, növény-együttes esetén annak közvetlen környezetében. A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről, fenntartásáról, pótlásáról az önkormányzat gondoskodik, azt a tulajdonos és a használó tűrni köteles.

(8) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a védetté nyilvánított helyi érték

a) megsemmisül,

b) életveszélyessé válik, és az eredeti állapotba történő visszaállítása aránytalanul magas költséggel járna, illetve növényegészségügyi szempontból állapota visszafordíthatatlanul károsodik,

c) A védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztek, vagy a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) magasabb rendű jogszabály által védettséget (műemléki, természetvédelmi) kap.

(9) A védettség megszüntetésére irányuló kérelem melléklete az állapotrögzítő dokumentáció, amely tartalmazza:

a) az érintett elem helyszínrajzát,

b) épület, vagy építmény esetén a felmérési tervet (alaprajz minden szintről, metszetek, homlokzatok, műszaki leírás),

c) természeti érték állapotát bemutató leírást, felmérési tervet

d) fotódokumentációt,

e) amennyiben szükséges - épület, vagy építmény esetén tartószerkezeti tervezési területen  jogosultsággal rendelkező, természeti érték esetén rendelkező okleveles táj- és kertépítészmérnök, kertészmérnök által készített szakvéleményt.

(10) A védettség megszüntetésére irányuló eljárásban a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.



4. A helyi védett érték fenntartása

4. §


(1) A védetté nyilvánított helyi érték fenntartása a tulajdonos feladata, aki köteles annak jó karbantartásáról gondoskodni.

(2) A védettség alatt álló építményhez tartozó földrészlet, annak jellegzetes növényzete, szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor és egyedi tájérték védelméről a tulajdonosnak, kezelőnek gondoskodnia kell.

(3) Felújítást, korszerűsítést megkezdeni és végezni, valamint a védett érték rendeltetését megváltoztatni csak településképi véleményezési eljárás alapján, e rendeletben foglalt részletes előírások betartásával lehet.

(4) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(5) A helyi védett érték tulajdonosa kérheti az önkormányzat támogatását a felújítás, helyreállítás és ezáltal az értékmegőrzés érdekében. A támogatás megítélésnek feltétele a rendeltetésszerű használat.

(6) A helyi védett érték tulajdonosa a tulajdonviszonyokban, a kezelőben és a használóban történt változásokat a jegyzőnek a változástól számított 30 napon belül köteles írásban jelezni. Ennek elmaradása esetén a védett értékre önkormányzati támogatás nem adható.

(7) A közterületen álló védett fák esetenként szükséges növényvédelméről, rendszeres fenntartásáról, az önkormányzat köteles gondoskodni szakértő bevonásával.



A helyi védett érték fogalma, annak fajtái

5. §


(1) E rendelet alapján helyi védett értéknek minősül minden olyan, magasabb szintű jogszabály által nem védett épített alkotás és természeti érték, amely e rendelet 5. mellékletében felsorolásra, valamint térképi ábrázolásra került.

(2) A helyi védett értékek kategorizálása:

a) helyi védett utcakép, jele: HU,

b) helyi védett épület jele: HE,

c) helyi védett természeti érték, jele: HTE.



III. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

6. §


(1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján az eltérő területhasználatnak megfelelően eltérő karakterű, telekszerkezetű, beépítésű, anyaghasználatú, zöldfelületi arányú területek egyedi arculati elemeinek fenntartása és megőrzése.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre és a külterületre vonatkozóan e rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza.

(3) Hortobágy település területe az alábbi eltérő karakterű területekre osztható:

a) Turisztikai és kereskedelmi központ (1/a)

b) Oktatási és igazgatási központ 1/b:

c) Eredeti, sajátságos telepítésű lakóterületek (2)   

d) Később megvalósult lakóterületek (3)   

e) Üdülőterületek (4)  

f) Különleges területek (5)  

g) Lakó és gazdasági területek külterületen, Világörökségi Helyszínen kívül. (6/1) 

h) Lakó és gazdasági területek külterületen, Világörökségi Helyszínen (6/2) 

i) Beépítésre nem szánt területek a Világörökségi Helyszínen kívül. (7/a) 

j) Beépítésre nem szánt területek a Világörökségi Helyszínen (7/b) 



IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK MEGHATÁROZÁSA


7. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

7. §


(1) Az anyaghasználatra vonatkozó követelmény kiterjed az építmény, és a sajátos építményfajták építőanyagának településkaraktert befolyásoló valamely minőségi jellemzőjére.

(2) A településképileg meghatározó területekre, az egyedi építészeti követelmények, az alábbiakban megengedett anyagok és színek körét, a településképi adottságokra és értékekre szűkíthetik!

(3) Tetőfedés: Tetőfedő anyagként a helyben hagyományos anyagokon és színeken kívül, más anyagok és színek nem alkalmazhatóak. Utcai homlokzaton, tájidegen építészeti elemek, anyagok, színezés nem alkalmazható. Földszintes épület tető héjazatául cserépfedésen, cserépmintázatú- nem tükröző felületű lemezfedésen, nád és fazsindelyen fedésen kívül, más nem alkalmazható.

a) Emeletes épületek és gazdasági épületek esetében, az a) pontban felsoroltakon kívül, korcolt fémlemez fedés és palafedés is alkalmazható.

b) A tetőfedő anyag színe, csak sárgásvörös (natúr cserép színű), barna, szürke, vagy antracit lehet.

c) Kiegészítő épületrészek (előtető, toronysisak, párkányok) a teljes tetőfelület 20% - át meg nem haladó össz felületű egyedi megformálású tetőfelületek) fémlemezzel történő fedése megengedett.

(4) Homlokzatok:

a) Az épületek homlokzatában a fehér, és a halvány pasztellszínek árnyalatainak alkalmazása megengedett.

b) Az erősebb drapp, barna és vörös árnyalatok, a téglavörös szín, elsősorban a lábazaton, valamint az oromfalak, és homlokzatok díszítésénél alkalmazható.

c) A hideg színek, vakolat színeként, (a halványzöld kivételével), valamint kerítés és kapuk színeként, (a hagyományosnak számító szürkészöld színen kivételével) nem alkalmazhatóak.

(5) Kerítések:

a) A kerítések színében vöröses-barna, szürkés- barna, szürkés-zöld színeket és árnyalatait, valamint a szürke árnyalatait lehet alkalmazni. Az élénk színek és fehér szín a környezetben idegenül hat, így ezek alkalmazása nem megengedett.

b) A kerítésmezőket deszka, léc, fémpálcás vagy kovácsoltvas kialakítással, valamint falazott kivitelben - vakoltan lehet készíteni.

c) Lábazat és osztás (mezőkre való osztás nélküli), tömör lemezkerítés nem építhető. Fémlemezből kerítés abban az esetben készíthető, ha osztásrendszerében, felületi struktúrájában, színében magán hordozza a deszkakerítés településképi jellemzőit.



8.Valamennyi településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó

építészeti követelmény:

8. §


(1) Területi építészeti követelmények:

a) Építmények telepítése: Az épületek építési helyen belüli elhelyezésének szabályait, a terület sajátosságainak és a területi szempontból meghatározó területek területi építészei követelményeinek (9.-16.§) figyelembe vételével, a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.

b) Legmagasabb pont: Templom, kilátó, technológiai építmények megengedhető legnagyobb magasságát a HÉSz. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.

c) A tájba illesztésre vonatkozó szabály:

A mezőgazdasági építmények szabadon állóan, vagy majorszerűen csoportosítva kell elhelyezni.


(2) Egyedi építészeti követelmények:

a) Tömegformálás: A településen csak a 35- 45 fok közötti hajlásszögű tetőidomok alkalmazása megengedett.

b) A tájba illesztésre vonatkozó szabályok:

ba) Az épületek homlokzati képében a fehér, vagy (a tájban hagyományosan alkalmazott világos színű) homlokzati megjelenés az előírás. Tájidegen színezés (pl. kék, élénkpiros, stb.), nem alkalmazható. Az épületeket magas tetővel kell kialakítani.

bb) Az építmények megengedett legnagyobb épületmagassága ne haladja meg a tára jellemző, hagyományos épületek magasságát, mely értéket az elvárások figyelembe vételével a HÉSz határoz meg. Ezen előírás alól kivételt képeznek a mezőgazdasági üzemi területeken létesülő technológiai építmények, de ezen építmények esetében az épület falazata, tetőzete se készüljön tükröződő felülettel.

bc) Tájképet zavaró építménynek számítanak, ezért nem helyezhetők el olyan építmények, melyek a táj alapvetően hagyományos jellegével szemben erősen modern, ipari mezőgazdasági karaktert hordoznak, a hagyományos tájalkotó elemektől, a tájból erőteljesen elütnek.



9. Turisztikai és kereskedelmi központ (1a)

9. §

(1) A műemléki védettségű csárda és kocsiszín műemléki környezetében és annak közvetlen szomszédságában kialakított turisztikai és kereskedelmi központ.

(2) Területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja: A Petőfi tértől nyugatra elhelyezkedő területrészen, oldalhatáron álló, előkertes beépítési módot, míg a központ többi területén, szabadonálló beépítési módot, előkertes beépítést szükséges alkalmazni.

b) Szintszám: A beépítés földszintes magastetős, igény esetén tetőtér beépítéses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.

c) Kerítésalakítás: A telek területét nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) Anyaghasználat:

aa) Az épületeken a fehér színű vakolt- festett homlokzaton, natúr (sárgásvörös színű) cserépfedésen, nádfedésen kívül más homlokzatképzés és tetőfedés nem alkalmazható. Speciális építmények (pl. templom), illetve a tetőfelület 20%-át meg nem haladó össz felületen, nem tükröző szürke, vagy cserépszínű fémlemez fedés is alkalmazható.

ab) A nyílászárók faanyagon kívül, más anyagból  készíthetőek. A natúr színtől a barnáig terjedő színtónusokon kívül, más színekre nem festhetőek.

ac) A homlokzat részbeli díszítéséhez és lábazat burkolásához megengedett a natúr téglaburkolat, szürke műkő és beton felület, illetve az aa) pont szerinti fémlemez és ab) pont szerinti faburkolat/ faszerkezet, szürke- fekete színtónusú fémszerkezet alkalmazása is.

b) Tömegformálás:

ba) Csak magastetős épületek elhelyezése megengedett.

bb) A tetők formájaként az egyszerű nyeregtetőn, az azonos hajlásszögű egyenes tetősíkokon kívül más szabálytalan geometriájú, mansard tetős, gömb kupolás, hiperbolikus parabolaid, stb. tetőfedés nem alkalmazható. Megengedett azonban, az olyan a speciális funkciójú épületek más formájú fedése, mint a templom, csillagvizsgáló, a VH-n autentikusnak számító építmények.)

bc) Álló tetőtéri ablak alkalmazása nem megengedett.

c) Kerítésalakítás:

ca) A telek területét nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni.

cb) Amennyiben a kerítés készül, csak az egyszerű, legfeljebb 1 méter magasságú, ritka- vízszintes deszkákból és fa oszlopokból készült, natúr- vagy barna színű kerítés a megengedett.



10. Oktatási és igazgatási központ (1b)

10. §

(1) A turisztikai és kereskedelmi központtól kicsit keletebbre létesült, modernebb megjelenésű, fsz+ 1- 2 emeletes épületekből álló, igazgatási központ.

(2) Területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja: Szabadon álló, előkertes.

b) Szintszám: A beépítés földszintes- vagy földszint+ 1 legfeljebb fsz+2 emeletes magastetős/ igény esetén tetőtér beépítéses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.

c) Kerítésalakítás: A telek területét nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7.§.-(2) és (3) pontjaiban meghatározott általános építészeti követelmények szerint.

b) Tömegformálás: A tetők formáját tekintve: az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős épületek építhetőek.

c) Kerítésalakítás:

ca) A telek területét nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni.

cb) Amennyiben a kerítés készül, csak egyszerű megjelenésű, legalább 80%-ban áttört kerítés létesíthető.



11. Eredeti, sajátságos telepítésű lakóterületek (2)

11. §


(1) Hortobágy település azon sajátosan megtervezett lakóterületei, melyeknek sajátossága, hogy az ingatlanokat két utca határolja. A lakóházak bejárata felöl egy keskenyebb, csupán gyalogos közlekedésre szolgáló lakóutca, míg a kertek végében egy szélesebb, gazdasági utca létesült.

(2) Területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja:

aa) Az építési helyet az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, kivéve az Arany János utca déli oldalán, a Délibáb köz nyugati oldalán, a Hortobágyi utca északnyugati oldalán kialakult ikres beépítést.

ab) Az építési hely kijelölését, az épület elhelyezést úgy kell a HÉSz-ben szabályozni, hogy a lakóházak gyalogos bejárata felőli oldalán az utcában kialakult mélységű előkert alakuljon ki, a telek végénél kialakított gazdasági út felöl az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozzon.

b) Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét, figyelembe véve az utcában kialakult léptékrendet is, a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.

c) Kerítésalakítás: A telek gyalogos bejárata felöli oldalán kerítés építése kötelező, a telek hátsó (gazdasági út) felöli oldalát kerítéssel vagy/ és melléképülettel, terménytároló építménnyel (góréval) kell lezárni.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) Anyaghasználat:

aa) Az utcára merőleges tetőgerincű, oromfalas épületek esetében, kizárólag a fehér színű homlokzat (falfelület és oromfal) alkalmazása megengedett, míg az utcával párhuzamos tetőgerincű épületek esetében a halvány pasztellszínek alkalmazása is megengedett, de hideg színek ebben az esetben sem alkalmazhatóak.

ab) A lakóépületek tetőfedésére csak a téglavörös agyagcserép tetőcserép használható.

b) Tömegformálás:

ba) A tetők formáját tekintve az ikres beépítésű utcákon (utca szakaszokon) csak utcával párhuzamos, az oldalhatáron álló épületekkel beépült utcákon csak utcára merőleges tetőgerincű, oromfalas nyeregtető alkalmazása megengedett. A gazdasági kertek végében, utcavonalon elhelyezett melléképületek esetében az utcával párhuzamos, vagy arra merőleges tetőgerincű nyeregtető is alkalmazható.

bb) Az utcai oromfal nem kontyolható le.

bc) Csak a meglévő lakóépületekkel megegyező, egyszerű tömegű/ magasságú épület elhelyezése megengedett.

c) Homlokzati kialakítás:

ca) Tetőtér beépítése esetén csak fekvő tetőablak alkalmazható. Álló tetőablak csak az utcával párhuzamos tetőgerincű épületek esetében alkalmazható, ha az ablak nélküli oldalain a tetőfedéssel azonos fedés jeleneik meg. (ökörszem ablak, illetve azzal azonos „logikájú” egyesekkel határolt ablak.)

cb) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában erkély nem létesíthető.

d) Kerítések kialakítása:

da) A lakóházak közötti gyalogos utak mentén, az út utcafronton létesülő kerítéseket, a kialakult magassággal (1,80 m) kell készíteni.

db)  A kerítésmezők anyaga fa, függőleges lécezésű, lábazata előregyártott betonelem, műkő, vagy helyszíni beton lehet.

dc)   A kerítés lábazati része natúr beton színű lehet.

dd)  A kerítésmező kialakításánál a függőleges fémpálcás kialakítás abban az esetben alkalmazható, ha jellege, színe a fa léckerítésekhez hasonló.

de)  A fehér, kék, piros és egyéb élénk színek alkalmazása nem megengedett.

df) A kerítés mezőket oszlopokkal kell tagolni, ahol az oszlopok színe a lábazatéval legyen azonos.

dg) A gazdasági utak mentén, ahol nem létesülnek az utcavonalon tároló épületek az egyszerűbb dróthálós kerítésmező is megengedett.



12. Később megvalósult lakóterületek (3)

12. §


(1) A belterület keleti és északkeleti részei a későbbi igényeket kielégítésére megvalósított lakóterületek, ahol szakítottak az eredeti telepítési renddel, vagyis a telkek kétfajta (különválasztott lakó- és gazdasági) utcával történő szervezésével. Itt hagyományos lakóutcák alakultak ki.


(2) Területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja: Az építési helyet az oldalhatáron álló beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, oly módon, hogy a lakóházak gyalogos bejárata felőli oldalán az utcában kialakult mélységű előkert alakuljon ki, a telek végében 6,0 m mélységű hátsókertet nem része az építési helynek.

b) Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.

c) Kerítésalakítás: A telek határain kerítés építése kötelező.


(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) Anyaghasználat: Az építmények anyaghasználatára vonatkozó, jelen rendelet 7.§.-(2)- (3) bekezdésében meghatározott általános építészeti követelményeken szerint.

b) Tömegformálás: A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű nyeregtetős, oromfalas, vagy kis kontyolású oromfalas épületek helyezhetőek el.

c) Homlokzati kialakítás:

ca) Az utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalát az eresz magasságában (illetve annak 50 cm-es sávjában), ha az oromfalon egyébként nem készül burkolat, vízszintes homlokzati tagozattal is el lehet látni.

cb) Utcára merőleges tetőgerincű épület utcai oromfalában:

- erkély csak akkor létesíthető, ha az oromfal szimmetrikus kialakítással, a tetőn alkalmazott részleges kontyolással és deszkaburkolattal készül és az erkély a nem válik homlokzat hangsúlyos elemévé.

- ablak az oromfalban: csak az oromfal szimmetrikus kialakítása esetén létesíthető.

d) Kerítések kialakítása:

da) A lakóházak közötti gyalogos utak mentén, az út utcafronton létesülő kerítéseket, a kialakult magassággal kell készíteni.

db)  A kerítésmezők áttört megjelenéssel készítendők, anyaga fa, vagy fém pálcás függőleges lécezésű lehet, de készülhet szélesebb- vízszintes deszkázattal is.

dc)   A kerítés lábazati része natúr beton színű, falazott szerkezetű- vakolt felületű, vagy téglaburkolatú lehet.

dd)  A kerítésmező kialakításánál a függőleges fémpálcás kialakítás abban az esetben alkalmazható, ha jellege, színe a fa léckerítésekhez hasonló.

de)  A kerítésmezők a hagyományosnak számító barna színárnyalataiban készülhetnek. A zöld szín alkalmazása abban az esetben megengedett, ha az utcaképbe illeszkedve, szürkészöld színt kerül alkalmazásra.

df)  A fehér, kék, piros és egyéb élénk színek alkalmazása nem megengedett.

dg) A kerítés mezőket oszlopokkal kell tagolni, ahol az oszlopok színe a lábazatéval legyen azonos.



13. Üdülőterületek (4)

13. §

(1) Hortobágy belterületének északi részén elhelyezkedő, Hortobágy- Máta településen megvalósult üdülő-falu, illetve további üdülési célú fejlesztésre szánt területek.

(2) Területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja: Az építési helyet szabadon álló beépítési mód szerint, előkerttel kell lehatárolni, egy telken belül, a rendeltetési egységek, önálló épületek számát, külön szabályozni nem szükséges.

b) Szintszám: A beépítés földszintes magastetős/ igény esetén tetőtér beépítéses. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.

c) Kerítésalakítás: A telek területét nem kötelező a közterülettől kerítéssel lehatárolni.


(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) Anyaghasználat:

aa) A már megvalósult üdülőfalu épületeivel megegyezően, csak a helyben autentikus anyagok és színek alkalmazhatók, az ezt követően megvalósuló épületek esetében is. (A fehér falfelületen, nyers téglaburkolaton, sárgásvörös cserépfedésen, nád fedésen, a barna színárnyalataira festett fa szerkezeten és faburkolaton, a tetőfedés színével azonos színű, vagy szürke fémlemezen kívül más anyagok és színek alkalmazása homlokzaton nem megengedett.)

ab) Sárgásvörös cserépfedés, fehér színű falfelületek, barna színű fa szerkezetek, kiegészítő homlokzati és burkoló anyagként a nyes tégla is alkalmazható. Tetőfedésre a nádfedés is alkalmazható.

b) Tömegformálás: A tetők formáját tekintve: utcára merőleges tetőgerincű (oromfalas, részleges vagy teljes kontyolású) nyeregtetős, az utcával párhuzamos tetőgerincű nyeregtetős oromfalas, vagy teljes kontyolású épületek egyaránt építhetőek.)

c) Homlokzati kialakítás:

A már megvalósult üdülőfalu épületeivel harmonizáló, egyszerű homlokzati kialakítás a megengedett.

d) Kerítések kialakítása:

Az épületek között lehetőség szerint ne épüljön kerítés, ha erre mégis szükség van, akkor csak a fa kerítés készítése megengedett, fa oszlopokkal, vízszintes, ritka osztású deszkakerítés mezőkkel.



14. Különleges területek (5)

14. §

(1) A Mátai Ménes, az Idegenforgalmi hasznosítású különleges területek (Vásár- és rendezvénytér, szabadtéri színpad, madárkórház, kemping, strandfürdő).

(2) Területi építészeti követelmények:

A beépítés telepítési módja: Az építési helyet az oldalhatáron álló előkert nélküli beépítési mód szabályai szerint kell lehatárolni, oly módon, hogy a rendeltetési egységet magába foglaló épületek a közterület határvonalán, utcavonalon, vagy tetszőleges távolságra is el lehessen helyezni. Ha a telek hátsó telekhatára is közterülethez csatlakozik, akkor hátsó keretet sem kell megtartani, azaz az építési hely a hátsó telekhatárhoz csatlakozik.

a) Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.

b) Kerítésalakítás:

Az ingatlanok körül, vagy azon belül nem kötelező kerítés építése.


(3) Egyedi építészeti követelmények:

Elvárás, a csatlakozó világörökségi helyszín, tájképvédelmi, és autentikus építészeti elvárásoknak való megfelelés.

a) Anyaghasználat, homlokzati kialakítás:

aa) Tekintettel arra, hogy e különleges területek a turisztikailag kiemelt fontosságú létesítményeknek adnak helyt, csak a Hortobágyi Nemzeti Park Világörökségi Helyszín építészeti és környezeti arculatához illeszkedő anyag és színhasználat az megengedett.

ab) Elsősorban falazott szerkezetű, kizárólag hagyományos alapanyagú (tégla, vályogtégla), homlokzatképzés a megengedett. A homlokzatképzés fehér színű mész, mész-alapanyagú homlokzatfesték vagy vékony vakolat (nemesvakolat) legyen.

ac) Nem megengedett fém, műanyag, nem hagyományos alapanyagú falszerkezet, és ezen anyagok homlokzatképzésre történő alkalmazása.

ad) Az épületek tetőfedő anyagaként csak a kerámia alapú cserép, vagy nád alkalmazása megengedett. A tetőcseréppel történő fedésére az egyenes vagy íves vágású szalagcserép, továbbá a hódfarkú cserépfedésen kívül, más nem alkalmazható.

ae) A tetőhéjazat színéül csak a natúr agyag, a terrakotta, vörös vagy barna, szürkésbarna színek alkalmazása megengedett.

af) Cserepek befoglaló méreténél a 25x45 cm-nél nagyobb méretűek alkalmazása nem megengedett.

ag)  A nyílászárókat csak fából, hagyományos szerkezettel és arányokkal megengedett készíteni.

b) Tömegformálás:

ba) Csak magastetős épületek helyezhetők el.

bb) A hosszúkás alaprajzú épületeket nyeregtetővel történő fedése megengedett, oromfalas kialakítással, vagy teljes- esetleg részleges kontyolással.  Speciális alaprajzú (kör- vagy sokszög) épületek vagy épületrészek esetében a kúpos vagy sokszögű magastető kialakítása is megengedett, mert ez is illeszkedik a hagyományokhoz. A tető hajlásszögét csak 36-45 fok közötti lejtéssel megengedett kialakítani.

c) Kerítésalakítás:

ca) Az épületek között (lehetőség szerint) ne épüljön kerítés.

cb) Amennyiben kerítés készül:

- vagy fa kerítés készüljön, fa oszlopokkal, vízszintes, ritka osztású deszkakerítés mezőkkel.

- vagy, ha egy létesítmény funkciója miatt igényli a közterülettől való biztonságosabb lehatárolást, akkor lábazat nélküli, teljes átláthatóságot biztosító kerítés készítése csak a megengedett.



15. Lakó és gazdasági területek külterületen, Világörökségi Helyszínen kívül. (6/1.)

15. §


(1) Hortobágy község külterületén elhelyezkedő, lakott helyek, egykori állami gazdasági központok, ahol a mező- és állatgazdálkodás üzemi építményei és kisebb lakóterületek is megtalálhatóak:

a) *Máta major **

b) Borsós major

c) Árkus major

d) *Szásztelek major

e) Kónya major

**  (A központi belterület északnyugati szélén helyezkedik el, de környezeti adottságai miatt, e településképi szempontból meghatározó területegységek rendelkezései vonatkoznak rá.)

* A HNP Világörökségi Helyszínen kívül, de a határvonaltól mért 500 m távolságon belül találhatóak, így kiegészítő rendelkezések vonatkoznak rájuk.

(2) Területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja: A lakóterületeken az építési helyet a HÉSz területegységenként eltérően, a kialakult településképi jellegzetességeknek megfelelően, az alábbiak szerint kell, hogy meghatározza.

aa) Máta major: Oldalhatáron álló beépítési mód, az előkert az utcai telekhatárhoz csatlakozik, hátsókert 6 m. (Az építési helyen belül, az épület az utcavonaltól 0- 20 méter között helyezhető el, az utcában kialakult állapotnak megfelelően, szabályozási terven meghatározandó építési vonalon.)

ab) Borsós major: Ikres beépítési mód, 5 méter előkert, hátsó kert nincs.

ac) Árkus major: Oldalhatáron álló beépítési mód, előkert nincs, hátsókert 6,0 méter.

(Az utcában kialakult állapot szerint, az épületet az építési helyen belül ténylegesen az építési oldalt jelentő telekhatárra kell elhelyezni, vagy attól legalább 4,0 méterre.)

ad) Szásztelek major: Az egyes tömbökben kialakult településképnek megfelelően, különböző beépítési módot és az építési helyen belül, különféle épületelhelyezést szükséges szabályozni.

- Oldalhatáron álló beépítési mód, előkert nélküli, utcavonalon álló épület elhelyezéssel.

- Oldalhatáron álló beépítési mód, 5-6,0 m között meghatározott mélységű előkerttel.

- Ikres beépítési mód, 5-8,0 m között meghatározott mélységű előkerttel.

(Valamennyi tömbben, 1 darab melléképület (illetve egy épülettömegnyi melléképület) helyezhető csak el, az utcavonaltól mért 30- 35 m távolságra meghatározott építési vonalon. Hátsókert, a hátsó építési vonal mögötti telekrész.)

ae) Kónya major: Az egyes tömbökben kialakult településképnek megfelelően, különböző beépítési módot és az építési helyen belül, különféle épületelhelyezést szükséges szabályozni.

- Ikres beépítési mód, 5 méter előkert, hátsókert az utcavonaltól mért 34 méter mögötti telekrész.

- Oldalhatáron álló beépítési mód, 5-6,0 m között meghatározott mélységű előkerttel, hátsókert az utcavonaltól mért 34 méter mögötti telekrész.

(Valamennyi tömbben, 1 darab melléképület (illetve egy épülettömegnyi melléképület) helyezhető csak el, az utcavonaltól mért 34 m távolságra meghatározott építési vonalon. Hátsókert, a hátsó építési vonal mögötti telekrész.)

b) Szintszám: A beépítés földszintes. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.

*  Máta major és Szásztelek major a VH külső határvonalától 500 méteren belül helyezkedik el, ezért a HÉSz előírásainak kidolgozásakor a megengedett legnagyobb építménymagasság értékét úgy szükséges meghatározni, hogy az a VH területén meghatározott 7,0 métert ne haladja meg. E területeken a technológiai építmények magassága is maradjon ezen értékhatáron belül. A védett legelőkre „néző” lakókertek hagyományos és igényes használatára, a melléképületek tájba illő kialakítására is figyelmet kell fordítani.

c) Kerítésalakítás: A telek határain kerítés építése kötelező.


(3) Egyedi építészeti követelmények:

Egyaránt vonatkoznak mindegyik megnevezett majorra, mert építészeti hagyományaik azonos gyökerekből erednek.

a) Anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás:

aa) Az alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszúkásan nyújtott tömegarányú, viszonylag meredek (36-45 fokos,) héjazatú épületek elhelyezése megengedett.

ab) Az épületek homlokzati képében csak a fehér meszelt falazat, vagy annak hatását keltő homlokzati megjelenés a megengedett.

ac) Az épületek héjazatának anyagaként elsősorban égetett cserép alkalmazása a megengedett. Fémlemez tetőfedés csak akkor legyen alkalmazva, ha felületi tagolása cserépfedés megjelenésű.

ad) A héjazat színeként csak a cserépszín (sárgásvörös) alkalmazása megengedett.

ae) Az épületek nyílászárói a hagyományos épületeken meglévőkkel összhangban azok, arányait és méreteit figyelembe véve készüljenek, az előírt szellőzésre és bevilágításra is figyelemmel.

af) Az épületeket a majorokban kialakult településképpel összhangban lehet kialakítani. Az ikres beépítési mód esetén: Utcával párhuzamos nyeregtetővel, az oldalhatáron álló beépítési mód esetén utcára merőleges tetőgerincű nyeregtetővel, oromfalas kialakítással (kontyolás nélkül.)

b) Kerítések kialakítása lakóingatlanok esetében:

Máta major:

Tömör lábazatú, oszlopokkal tagolt, részlegesen átlátható deszka, vagy léckerítés mezőkkel. Vagy deszkakerítés vízszintes széles deszkázattal, részleges átláthatósággal, fa oszlopokkal.

Borsós major, Borsós major, Kónya major:

Előkert nélküli beépítés esetén: Tömör lábazatú, oszlopokkal tagolt, átlátható fémpálcás, vagy dróthálós kerítésmezőkkel. (Árkus-major)

Előkertes beépítés esetén: Tömör lábazatú, oszlopokkal tagolt, részlegesen átlátható deszka, vagy léckerítés mezőkkel. Vagy deszkakerítés vízszintes széles deszkázattal, részleges átláthatósággal, fa oszlopokkal. (Kónya-major északi része.)

Ikerházas beépítés esetén: Tömör lábazatú, oszlopokkal tagolt, részlegesen átlátható deszka, vagy léckerítés mezőkkel.

Szásztelek major:

Előkert nélküli beépítés esetén a tömör lábazatú, oszlopokkal tagolt, átlátható fémpálcás, vagy dróthálós kerítésmezőkkel.

Előkertes beépítés esetén a Tömör lábazatú, oszlopokkal tagolt, részlegesen átlátható deszka, vagy léckerítés mezőkkel. Vagy deszkakerítés vízszintes széles deszkázattal, részleges átláthatósággal, fa oszlopokkal.

Ikerházas beépítés esetén Lábazat nélküli, áttört, fa oszlopokkal tagolt, fém hálós kerítésmezőkkel.



16. Lakó és gazdasági területek külterületen, Világörökségi Helyszínen

16. §


(1) Hortobágy község külterületén, Világörökségi Helyszínen elhelyezkedő, lakott helyek, egykori állami gazdasági központok, ahol a mező- és állatgazdálkodás üzemi építményei és kisebb lakóterületek is megtalálhatóak:

a) Halastó major

b) Kungyörgy telep

(2) Területi építészeti követelmények:

a) A beépítés telepítési módja: A lakóterületeken az építési helyet a HÉSz területegységenként eltérően, a kialakult településképi jellegzetességeknek megfelelően, az alábbiak szerint kell, hogy meghatározza.

aa) Halastó major: Az egyes tömbökben kialakult településképnek megfelelően, különböző beépítési módot és az építési helyen belül, különféle épületelhelyezést szükséges szabályozni.

- Ikres beépítési mód, 5 méter előkert, hátsókert az utcavonaltól mért 34 méter mögötti telekrész.

- Oldalhatáron álló beépítési mód, 1-5,0 m között meghatározott mélységű előkerttel, hátsókert az utcavonaltól mért 34 méter mögötti telekrész.

(Valamennyi tömbben, 1 darab melléképület (illetve egy épülettömegnyi melléképület) helyezhető csak el, az utcavonaltól mért 34 m távolságra meghatározott építési vonalon. Hátsókert, a hátsó építési vonal mögötti telekrész.)

ab) Kungyörgy telep: Szabadon álló beépítési mód, a kialakult állapotnak megfelelő mélységű előkerttel és hátsókerttel.


b) Szintszám: A beépítés földszintes. Kivételt jelent Halastó majorban az egykori kastély épülete és a vasútállomásnál levő magtár épület, valamint Kungyörgy telepen a többszintes víztorony. Az előírt szintszámból is következő, megengedett legnagyobb homlokzatmagasság értékét a HÉSz. övezeti előírásai határozzák meg.

c) Legmagasabb pont: A közösségi használatú épületek, kilátó, technológiai építmények megengedhető legnagyobb magasságát a HÉSz. övezeti előírása meghatározhatja, illetve korlátozhatja.

A meglévő védett és helyi védettségű épületek kivételével a megengedett legnagyobb építménymagasság ne haladja meg a 4,0 m-t. Az épületek tetőidoma: nyeregtető, a tetőgerinc magassága: legfeljebb 7 m legyen.

d) Kerítésalakítás: Csak a lakótelkek határain kötelező a kerítés építése. A gazdasági területek esetében lehetőség szerint ne készüljön kerítés, amennyiben ez nem kerülhető el, az csak az egyedi építészeti követelményekben meghatározottak szerint történhet.


(3) Egyedi építészeti követelmények:

Egyaránt vonatkoznak mindegyik megnevezett majorra, mert építészeti hagyományaik azonos gyökerekből erednek.

a) Anyaghasználat, tömegformálás, homlokzati kialakítás:

aa) Az alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszúkásan nyújtott tömegarányú, viszonylag meredek (36-45 fokos,) héjazatú épületek elhelyezése megengedett.

ab) A falazott szerkezetű, kizárólag hagyományos alapanyagú (tégla, vályogtégla), homlokzatképzés megengedett.

ac) A homlokzatképzés fehér színű mész, mész-alapanyagú homlokzatfesték vagy vékony vakolat (nemesvakolat) alkalmazható.

ad) A fém, műanyag, nem hagyományos alapanyagú falszerkezet, és ezen anyagok homlokzatképzésre történő alkalmazása nem megengedett.

ae) Az épületek fedése csak nyeregtetővel történhet, de a teljes, vagy részleges kontyolás megengedett, mert ez nem idegen a hagyományos településképtől.

af) A technológiai építmények és a teljes épületfedés 20 %-át meg nem haladó épületrészek eltérő ad) pontban megfogalmazott fedéstől eltérően is megengedett.

ag) Az épületek tetőfedő anyagaként csak a kerámia alapú cserép, vagy nád alkalmazása megengedett.

ah) A tető cseréppel történő fedésére az egyenes vagy íves vágású szalagcserép, továbbá a  hódfarkú cserép alkalmazható.

ai) A tetőhéjazat színéül a natúr agyag, a terrakotta, vörös vagy barna, szürkésbarna színek alkalmazhatóak.

aj) A cserepek befoglaló mérete legfeljebb 25x45 cm legyen.

ak) A nyílászárók faanyagúak és hagyományos szerkezetűek és arányúak legyenek.

al) Tér- és szilárd burkolatok kialakítására öntött beton és aszfaltot nem használható, ilyen célra téglaburkolatot utánzó betonkő (térkő) vagy tégla (klinkertégla, hagyományos tégla) burkolat alkalmazható.

b) Kerítések kialakítása lakóingatlanok esetében:

ba) Kerítés a bb) pontban felsorolt kivétellel, csak betonalap nélkül, fából (léckerítés), esetleg nádból, különösen indokolt esetben létesülhet.

bb) Lakóingatlanok esetében a kerítésmező alacsony (legfeljebb 30 cm magas) lábazattal, fém hálós kerítésmezőkkel készülhet.



17. Beépítésre nem szánt területek a Világörökségi Helyszínen kívül

17. §


(1) A tájba illesztésre vonatkozó szabályok:

Jelen rendelet 8.§ 1/c és 8.§ 2/b. előírásai szerint.



18. Beépítésre nem szánt területek a Világörökségi Helyszínen

18. §


(1) A „Hortobágyi nemzeti Park - a Puszta” Világörökségi Helyszín, település közigazgatási területén elhelyezkedő, beépítésre nem szánt területek.

(2) Területi építészeti követelmények:

Az alábbi elvárások kereteket, feladatokat határoznak meg, a Helyi építési szabályzat és annak mellékletét képező szabályozási terv számára, ahol az elvárásoknak megfelelő rendelkezésekkel érvényt lehet szerezni!

a) A tájba illesztésre vonatkozó szabályok: Jelen rendelet 8.§ 1/c előírásai szerint.

b) A jellegzetes tájalkotó elemek jellegét és változatosságát meg kell őrizni, ezek sűrűsödése tovább nem kívánatos.

c) Telekalakítással kapcsolatos eljárás során a történeti telekstruktúra fennmaradását nem veszélyeztető telekalakítás történjen az alábbiakat is figyelembe véve:

d) (Birtokközpont alakítása csak a meglévő majorok beépítési lehetőségeinek növelése érdekében történjen. Új tanya, major nem alakítható ki.)

e) Új erdő telepítése sem kívánatos, kivéve arra természetvédelmi kezelési céllal kerül sor.

f) A kedvező térarányok kialakítása, a nyíltság, a töretlen látóhatár megőrzése, a zavaró tájelemek felszámolása:

g) A világörökségi helyszínen lakóépület csak beépítésre szánt területen, meglévő lakóövezetben épüljön, ahol ezt más előírások egyébként nem zárják ki (kivett szérűskert, gazdasági udvar, stb.). (Ez alól kivételt képez természetesen, a pásztorszállások, a mezőgazdasági telepeknél az őrző személyzet számára szolgáló szállások, a meglévő lakott tanyákon a tulajdonos vagy személyzet számára szolgáló legfeljebb egy darab lakóépület.)

h) A világörökségi helyszín területén a beépítésre szánt területeken (lakóövezetek, mezőgazdasági központok, mezőgazdasági üzemi területek) kívül, bárminemű épület, építmény csak természetvédelmi vagy legeltetéses állattartási célból létesüljenek. (állattartás építményei és állattartáshoz kapcsolódó egyéb épület, építmények) építhető.

i) Az épületek, építmények kialakítására vonatkozóan a világörökségi helyszín területén a beépítésre szánt területekre (lakóövezetek, mezőgazdasági központok, mezőgazdasági üzemi területek), illetve a beépítésre nem szánt területekre egyedi elvárásoknak kell érvényt szerezni.

j) A meglévő védett és védelemre jelölt épületek kivételével a megengedett legnagyobb építménymagasság 4 m. A tetőgerinc magassága: legfeljebb 7 m legyen.

k) A tájszerkezetbe illeszkedő beépítési módot kerüljön alkalmazásra, a tájra jellemző építészeti hagyományoknak megfelelő módon legyenek az építményeket kialakítva.

l) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjainak érvényesülését a tervezés során történő, látványterv készítésével lehet megnyugtatóan igazolni.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

a) A tájba illő épületek felújítása csak hagyományos módon engedhető meg. (anyaghasználat, megjelenés, előfordulási gyakoriság)

b) A birtokhatárok barázdával, árokkal, jelzéssel történő jelölése, szélkerék létesítése, takarmány gyepen, erdőben, nád és mocsár területeken történő tárolása nem megengedett.

c) Az infrastrukturális fejlesztése, vonalas létesítmények kialakítása csak tájképvédelmi szempontok szerint megengedett.

d) Az állattartó telepek területén a takarmány tárolása tájba illő módon megengedett.

e) A gémeskutakat meg kell őrizni, szükség esetén, hagyományos módon felújítani. A fúrt kutak és csatlakozó létesítményeik is csak a tájképi értékekhez igazodva készüljenek.

f) Villanypásztorok oszlopai, a kerítések és karámok lehetőség szerint ne készüljenek, ha erre mégis szükség lenne, akkor ezek kizárólag fából készüljenek.

g) Elsősorban falazott szerkezetű, kizárólag hagyományos alapanyagú (tégla, vályogtégla), homlokzata vakolattal ellátott épület létesüljön. A homlokzatképzés fehér színű mész, mészalapanyagú homlokzatfesték vagy vékony vakolat (nemesvakolat) legyen. Ne kerüljön alkalmazásra fém, műanyag, nem hagyományos alapanyagú falszerkezet, és ezen anyagok homlokzatképzésre se legyenek felhasználva.

h) Az épületek fedése csak nyeregtetővel történjen (legfeljebb teljes, vagy részleges kontyolás kerüljön alkalmazásra, ha erre feltétlenül szükség lenne.) (Ez alól kivételt képezhet a technológiai építmények és a teljes épületfedés 20 %-át meg nem haladó épületrészek eltérő lefedése.)

i) A tetőhajlásszög: 36-45 fok létesüljön.

j) Nem készüljön nem hagyományos alapanyagú és szerkezetű tetőszerkezet.

k) Az épületek tetőfedő anyaga kerámia alapú cserép, hagyományos cserép, vagy nád legyen. A tetőhéjazat kialakítása cserép esetében egyenes vagy íves vágású szalagcseréppel, továbbá hódfarkú cseréppel történjen. A tetőhéjazat színe agyag, terrakotta, vörös vagy barna, szürkésbarna legyen. Cserepek befoglaló mérete legfeljebb 25x45 cm legyen.

l) A nyílászárók faanyagúak és hagyományos szerkezetűek, arányúak legyenek.

m) Tér- és szilárd burkolatok kialakítására öntött beton és aszfalt ne legyen alkalmazva. Ilyen célra téglaburkolatot utánzó betonkő (térkő) vagy tégla (klinkertégla, hagyományos tégla), vagy vízáteresztő szemcsés burkolat az, ami megfelel a településképi elvárásoknak.

n) Kerítés, karám csak betonalap nélkül, fából (léckerítés), esetleg nádból, különösen indokolt esetben létesüljön.

o) Az épületek hossza a magasságukhoz viszonyítva 5-7:1 arányú legyen.


(4) A fényszennyezés csökkentése érdekében meghatározott követelmények:

a) Az állattartó telepeken, épületeken a kültéri világításhoz csak teljesen ernyőzött, a horizont alá 3-4 fokkal takart, síkburás lámpatest legyen alkalmazva oly módon, hogy az a horizont fölé ne világítson.

b) Egyéb, ferde irányú megvilágítás csak élet- és vagyonbiztonsági okokból, és csak mozgásérzékelős bekapcsolóval létesüljön.

c) Világítótestenkénti legnagyobb megengedett fényárama 1600 lumen legyen. Meleg fényű LED-ek vagy fényforrások (maximum 3000K) kerüljenek alkalmazásra.

d) A lámpatestekben alkalmazott fényforrás sárgás fényű, meleg színhőmérsékletű (legfeljebb 3000 K) legyen.


19. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó

építészeti követelmények

19. §


(1) A település helyi védett épületeinek, építményeinek, természeti értékeinek felsorolását és térképi ábrázolását e rendelet 5. melléklete tartalmazza.

(2) Helyi védett utcakép (HU) esetén

a) megőrzendők az utcakép értéket adó jellegzetességek, illetve új épület építése esetén alkalmazandó építészeti jellegzetességek:

aa) utcavonalhoz viszonyított helyzet (utcavonalon álló, vagy meghatározott méretű előkertes) épületelhelyezés,

ab) Tetőidom formája, tetőgerinc irányultsága

ac) Oromfal léte- vagy nem léte, illetve kialakításának módja

ad) kialakult magassági értékek közötti ereszmagasság, homlokzatmagasság,

ae) Az épületek jellegzetes tömegarányai és tömegformálása,

af) A homlokzaton alkalmazott színvilág, és díszítések formavilága

ag) A kerítések jellegzetességei (magassága, szín- és formavilága, lábazat és kerítésmezők arányai, kerítésmezők átláthatóságának módja, alkalmazott anyagok.)

b) az épületek bővítése az épület mögött, az oldalhatár mentén hosszirányban történhet. Ha a telekszélesség lehetővé teszi, az épületek bővítése udvari keresztszárnnyal is megoldható, de a keresztszárny szélessége a főépület (meglévő épület) szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,

(3) Helyi védett épület, vagy építmény (HE) esetén

a) a fő rendeltetést tartalmazó épület megtartandó és eredeti állapotában helyreállítandó,

b) a homlokzat, tetőidom nem változtatható,

c) a közterület felől látható homlokzatokon műanyag nyílászáró nem alkalmazható,

d) az épületek homlokzatának felületképzése vakolt, pasztell színezésű lehet,

e) az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, anyaghasználatával, színezésével, építészeti hangsúlyaival,

f) épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el,

g) tetőfelületre cégér nem helyezhető el,

h) a közterület felőli tetőn tetőablak nem alkalmazható,

i) a tetőfedés színe, jelen rendeletben meghatározottak szerint.

j) a kialakult telekszerkezet megőrzendő, ezért ennek érdekében a meglévő telek tovább nem osztható,

k) Ha a helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során azt az eredeti állapotnak megfelelően, vagy ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok, eredeti vagy a helyben fellelhető, azonos formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.

l) A helyi egyedi védelem alá helyezett védett érték nem védett részei - amennyiben ezt egyéb jogszabályok nem tiltják - bonthatóak és az épülethez illő épületrésszel bővíthetőek. A változtatások a védett érték jellegét nem módosíthatják, építészeti értékét nem csökkenthetik.



20. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

20. §


(1) Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2) Építési reklámháló kihelyezésére vonatkozó kérelem esetén, az építési tevékenységi időtartamára az önkormányzat településképi bejelentési eljárásban engedélyezheti az építési reklámháló kihelyezését, ha a tulajdonos igazolja a felújítás megkezdését.

(3) Helyi népszavazás, települési rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 5 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó hirdetmények elhelyezhetők a településen.

(4) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat és üzlet feliratokat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok meglévő, vagy tervezett vízszintesés függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

(5) Utólagos elhelyezésénél az (4) bekezdésben foglaltakon túl biztosítani kell, hogy a berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.

(6) Közvilágítási berendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.



21. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

21. §


(1) A település igazgatási területén hírközlést szolgáló antennatornyok, ha egyéb előírás valamely területen egyénként ezt nem tiltja, elhelyezhető, de belterületen csak akkor, ha egyéb közösségi funkciót is ellátó építményen kerül elhelyezésre, vagy ilyen funkciót is ellátó módon létesül. (pl: kilátó, vadász les, templomtorony, tűzjelző torony, víztorony, stb)

(2) Hírközlést szolgáló antennatornyot nem szabad elhelyezni:

a) a lakóterület határától 50 méteren belül,

b) védett természeti területen,

c) az ökológiai hálózat magterület övezetébe tartozó területen.

(3) Helyi védett utcakép és helyi védett épület esetén az épület közterület felől látható homlokzati- és tetőfelületein, elő- és oldalkertjében, kerítésén parapet-konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége, továbbá közművezetékek nem helyezhetők el.

(4) A településen amennyiben a műszaki követelmények ezt lehetővé teszik, a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten kell elhelyezni.

(5) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(6) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(7) Közszolgálati hírközlési antennák a településkép, a tájkép fő rálátási, kilátási irányaiban nem létesíthetők.



V. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


Helyi védelemmel érintett ingatlanok támogatási rendszere

22. §


(1) Az ingatlantulajdonosnak a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a jó karbantartást meghaladó munkálatok – ezen belül a műemléki szakértés, előkészítő kutatás, rekonstrukciós tervezés, értékvizsgálati munkarészek

Elkészítése, építési munkák – finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat.

(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

(3) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg legfeljebb 50 %- a, amely  tartalmazza az áfát, az egyéb adókat és a közterheket is.

(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.

(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.

(6) A pályázatokról a Képviselő-testület a benyújtási határidőt követő 30 napon belül dönt.

(7) A nyertes pályázóval az önkormányzat támogatási szerződést köt.

(8) Az önkormányzat a támogatás összegéből legfeljebb 10% előleget biztosíthat, melyet a támogatási szerződés aláírását követően 8 napon belül kell folyósítani.

(9) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott írásban nyilatkozik, melyhez a támogatás felhasználását bizonyító számlákat eredeti példányban becsatolja. A teljesítést a jegyző ellenőrzi.



VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK


A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

23. §


(1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kötelező

a) minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és helyi védett utcaképpel érintett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található,

b) minden olyan építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.

c) településképi szempontból meghatározó területen az építmények homlokzatán cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése esetén,

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt – az (1) bekezdésben foglaltakon kívül - bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban kezdeményezheti a főépítésznél, annak hiányában a polgármesternél. Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell, a településképet érintően tervezett tevékenység rövid leírását.

(4) A településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt legalább 8 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt, illetve a kérelem benyújtását követő 8 napon belül le kell folytatni.

(5) A településkép-védelmi tájékoztatásról és szakmai konzultációról a főépítész, illetve annak hiányában a polgármester emlékeztetőt készít, amelyben rögzített javaslatok és nyilatkozatok mindkét félre nézve kötelezőek.

(6) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.



24. A településképi véleményezési eljárás

24. §


(1) Az előírások nem vonatkoznak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott azon engedélyezési eljárásokra, amelyek esetében:

a) Az építészeti-műszaki tervdokumentációk előzetes minősítése, a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerint, a központi, illetve a területi építészeti tervtanács hatáskörébe tartozik, vagy

b) Az építtető összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt kezdeményezett.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely), a közigazgatási területen jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít.

(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni építési engedély köteles esetekben

a) új építmény építéséhez minden esetben,

b) meglévő építmény bővítéséhez, a településképet érintő, befolyásoló átalakításához készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.

(4) Településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni homlokzati változással nem járó, kizárólag belső átalakítási munkákra vonatkozó engedélyköteles építési tevékenységek esetén.

(5) Jogszabály alapján helyi a területi tervtanács köteles építési tevékenységre vonatkozó településképi vélemény alapját a tervtanács állásfoglalása képezi.

(6) Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti- műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai álláspontja képezi.

(7) Amennyiben a jogszabály alapján kötelezően összehívandó tervtanács határozatképessége objektív okok miatt nem biztosítható, kivételes esetben az (5) bekezdés szerinti tervtanácsi állásfoglalást a főépítész – (6) bekezdés szerinti – szakmai állásfoglalása alapján kiadott településképi vélemény helyettesítheti.

(8) A településképi véleményezési eljárás az építtető, illetve az általa megbízott tervező (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott kérelemre indul. A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációnak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(9) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.



25. A településképi bejelentési eljárás

25. §


(1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni

a) a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete szerinti építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően,

b) meglévő építmények rendeltetésének részleges vagy teljes megváltoztatása, rendeltetési egység számának megváltoztatása esetén,

c) közterületen vagy közhasználatú magánterületen információs vagy más célú berendezés elhelyezése, átalakítása, megváltoztatása esetén.

d) A rendelet 3. számú mellékletében meghatározott építésügyi-hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám elhelyezések esetében.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés c) pontja szerinti információs vagy más célú berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület használatára szerződés csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével köthető.

(3) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – a

4. melléklet szerinti bejelentő lap papíralapú benyújtásával – bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(4) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben előírt munkarészeket kell tartalmaznia.

(5) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott igazolás birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz egyéb hatósági engedély nem szükséges.

(6) A polgármester által kiadott igazolás érvényessége az igazolás kiállításának dátumától számítva:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén legfeljebb180 nap,

c) Reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén legfeljebb 2 év,

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 5 év,

e) Útbaigazító hirdetmény esetén a működés befejezésének időpontja, de legfeljebb 2 év.


26. A településképi kötelezés

26. §


(1) A polgármester a településképi követelmények teljesítése érdekében - hivatalból, vagy kérelemre – településképi kötelezést rendelhet el.

(2) A településképi kötelezés településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció, beépítési, helyrehozatali, illetve beültetési kötelezettség lehet.

(3) A polgármester a kötelezési eljárásban az érintett ingatlan tulajdonosát - a helyi építészeti értékek, a településkép védelme érdekében - az ingatlan beépítésére, építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására, az ingatlan növényzettel való beültetésére hatósági határozatban kötelezheti,

(4) A polgármester a hatósági határozatban foglaltak be nem tartása esetén figyelmeztetést tartalmazó felszólító levelet küld az érintettnek.

(5) Amennyiben a felszólításra az elkövető 8 napon belül nem reagál, a Képviselő- testület településképi bírságot szabhat ki, melyet az önkormányzat által megküldött befizetési csekken kell teljesíteni.

(6) A településképi bírság összege:

a) helyi  védett  utcaképet,  vagy  helyi  védett  egyedi  építészeti  értéket  érintő mulasztás esetén 200 000 forint,

b) településképi  szempontból  meghatározó  területet  érintő  mulasztás  esetén 150 000 forint,

c) reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó mulasztás esetén 100 000 forint.

(7) A kötelezettség érvényesítésére a közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni, ha annak önkéntes teljesítése elmaradt.





VII. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


Hatálybalépés

27. §


(1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi véleményezési és bejelentési eljárásról szóló 16/2014. (IX. 29.) önkormányzati rendelet.


28. Átmeneti rendelkezések

28. §


E rendelet előírásait csak a 2018. január 1. után indult eljárásokban kell alkalmazni.


Hortobágy 2017. december 14.



                    Vincze Andrásné                                               Dr. Bencsik Judit

                       polgármester                                                          jegyző


ZÁRADÉK: A rendelet kihirdetve, a Balmazújvárosi Közös Önkormányzati Hivatal Hortobágyi Kirendeltségének hirdetőtábláján kifüggesztve: 2017. december 22. napján.


                                                                                             Dr. Bencsik Judit

                                                                                                     jegyző