Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) –(2) bekezdése, 4. § (3) bekezdése, 12. § (5) bekezdése, 20. § (3) bekezdése, 21. § (6) bekezdése, 23. § (3) bekezdése, 27. § (2) bekezdése, 31. § (2) bekezdése, 33. § (3) bekezdése, 34. § (1) bekezdése, 36. § (2) bekezdése, 42. § (2) bekezdése, és a 80. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – kiterjed a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat, Bérbeadó) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (a továbbiakban együttesen: önkormányzati ingatlan) az ingatlan elhelyezkedésére tekintet nélkül.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya az Önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló önkormányzati rendelet szerinti forgalomképtelen törzsvagyonra és a korlátozottan forgalomképes vagyonra.

(3) E rendelet személyi hatálya kiterjed az Önkormányzatra, mint bérbeadóra, az ingatlanok kezelésével megbízott szervezetre, az ingatlanok bérlőire, használóira, az ingatlanok hasznosítása során ajánlattevőkre egyaránt.

2. §

(1) A Közgyűlést megillető tulajdonosi és bérbeadói jogokat – e Rendeletben meghatározott kivételekkel – a Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlésének a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: SZMSZ) 55. §-ában foglaltak szerint Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármestere (továbbiakban: polgármester) gyakorolja.

(2) A tulajdonosi jog gyakorlója a bérbeadói feladatok ellátása során a Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság (továbbiakban Bizottság) véleményének figyelembe vételével jár el [SZMSZ 43. § (2) bek.].

(3) A közgyűlés – az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - felhatalmazza a polgármestert, hogy a határozatlan idejű bérleti szerződéssel rendelkező bérlők jövedelmi, vagyoni viszonyait évente felülvizsgálja, amely felülvizsgálat alapján meghozott döntéseiről tájékoztatást ad a soron következő Közgyűlésen.

(4) A közgyűlési, illetve polgármesteri döntések előkészítése és végrehajtása a lakásbérlettel kapcsolatos egyedi ügyekben – beleértve a szerződésekkel kapcsolatos feladatokat is – Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Közigazgatási Osztálya (a továbbiakban: közigazgatási osztály) feladata. A közigazgatási osztály évente egy alkalommal elvégzi az Ltv. 12. § (4)-(5) bekezdésében és jelen Rendelet 27 §-ában megjelöltek szerint a lakásbérlemények ellenőrzését. Az ellenőrzés során nyilatkoztatja a bérlőt a fennálló közüzemi díjhátralékairól, és egyúttal tájékoztatja az igénybe vehető támogatási formákról, és egyéb adósságkezelési lehetőségekről.

(5) A lakások és helyiségek kezelését a közgyűlés által megbízott szervezet végzi.

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) lakásleadás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás bérleti jogáról való lemondás másik, a Bérbeadó tulajdonában lévő bérlakás bérleti jogáért, vagy pénzbeli térítésért cserébe;

b) felajánlott lakás: a Bérbeadó tulajdonában álló lakás, amelynek bérleti jogáról a bérlő valamely a Bérbeadó által előírt feltétel teljesítéseként lemond;

c) felajánlott magántulajdonú lakás: a pályázó saját – vagy együtt költöző bérlőtárssal közös – tulajdonú, per-, teher- és igénymentes, legalább komfortos vagy összkomfortos, Dunaújváros közigazgatási területén található, beköltözésre és életvitelszerű lakhatásra alkalmas lakás, amelynek tulajdonjogáról Bérbeadó által előírt feltétel teljesítéseként a Bérbeadó javára lemond;

d) beköltözhető lakás: a műszaki, esztétikai, közegészségügyi és kiürített állapota alapján az érintett személy számára azonnali birtokbavételre és az életvitelszerű lakhatásra ténylegesen alkalmas lakás;

e) jogcím nélküli használó: minden olyan használó, aki a Bérbeadó tulajdonában álló lakást vagy helyiséget a Bérbeadó hozzájárulása és érvényes bérleti szerződés hiányában használja;

f) önkényes lakáshasználó: olyan jogcím nélküli használó, aki az önkormányzati bérlakást úgy tartja birtokában, hogy arra korábban bérleti joggal nem rendelkezett, avagy a lakást a kiürítést követően újra önkényesen elfoglalta;

g) bérleti díj: az önkormányzati tulajdonú lakások a jelen rendeletben és mellékletében meghatározott lakbére és a külön szolgáltatások díja;

h) használati díj: a lakás vagy helyiség jogcím nélküli használata esetén a volt bérlő vagy a lakást vagy helyiséget ténylegesen használó által fizetendő, a Bérbeadó által – a bérleti díj alapulvételével – megállapított díj;

i) család: a bérlő és a vele együttköltöző személyek együttes megnevezése.

j) együttköltöző személy: akit a bérlő az Ltv. 21. § (1) – (2) bekezdése alapján a Bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül befogadhat, továbbá az élettárs [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk) 6:514. § (1) bek.] azzal, hogy gyermek illetve szülő alatt a vérszerinti és örökbe fogadott, illetve vérszerinti illetve örökbe fogadó gyermeket illetve szülőt is érteni kell;

k) jövedelem: jelen rendelet alkalmazásában jövedelemnek minősül a munkaviszonyból vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból származó rendszeresen, időszakonként vagy időszakonként rendszeresen visszatérően kapott bevétel; a rendszeresen kapott szociális juttatások; a támogatás(ok); nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás és az életjáradék; a tartásdíj;

II. Fejezet

A lakásbérlet szabályai

1. A lakások bérbeadásának jogcímei

4. §

(1) A lakásokat

a) ajánlatokról vagy pályázatokról szóló döntés,

b) bérlőkijelölési és ismételten gyakorolható bérlő-kiválasztási jog, vagy

c) törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt elhelyezési vagy bérbeadási kötelezettség, vagy

d) a jogszabályban előírt – másik lakás biztosítására vonatkozó – kötelezettség, vagy

e) lakásgazdálkodási feladatok teljesítése, vagy

f) közérdekű feladatok megvalósítása, vagy

g) lakások cseréje, vagy

h) elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került, lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakás első alkalommal történő bérbeadása, vagy

i) a bérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésével összefüggésben másik lakás bérbeadása, vagy

j) jogcím nélküli lakáshasználat rendezése, vagy

k) szolgálati lakás biztosítása, vagy

l) a határozott idő lejártát követő újra bérbeadás

alapján határozott vagy határozatlan időre, illetve feltétel bekövetkeztéig szociális, költség vagy piaci béren lehet bérbe adni.

(2) Az Bérbeadó tulajdonában álló üres lakásokat az (1) bekezdésben foglalt kivételekkel kizárólag a lakást bérbe venni szándékozó által beadott ajánlat vagy a Bérbeadó által esetileg kiírt pályázat útján lehet bérbe adni.

(3) Önkormányzati lakás bérleti jogának magántulajdonú ingatlan tulajdonjogával történő cseréje esetén a Bérbeadó a jelen rendeletben a cserével érintett bérlakásra meghatározott lakbérkategória szerinti, piaci vagy költségalapú bérleti díj megfizetésének előírásával adhat hozzájárulást.

(4) Önkormányzati tulajdonú lakás kizárólag lakás céljára adható bérbe.

2. Bérbeadás ajánlat alapján

5. §

(1) Lakás bérletére vonatkozó ajánlat az e célra rendszeresített adatlap kitöltésével a Bérbeadó Polgármesteri Hivatalának közigazgatási osztályán személyesen nyújtható be.

(2) Házastársak és élettársak ajánlatot vagy együttesen, vagy valamelyikük tehet, házastársak és élettársak külön-külön ajánlatot ugyanarra a lakásra nem tehetnek.

(3) Ajánlatot lakások bérbe vételére olyan személy vagy család adhat be, akinek vagy az együttköltöző személyeknek nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, és nem rendelkeznek másik önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával. Amennyiben a jelen rendelkezésben megjelölt személy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkezik, a pályázott lakásra szóló bérleti jog elnyerésének feltétele a korábbi bérleti jogról térítési igény nélkül, a Bérbeadó javára történő lemondás. A jövedelemszerző célra hasznosított lakást beköltözhetőnek kell tekinteni.

(4) Az adatlaphoz mellékelni kell

a) az ajánlattevő – vagy az ajánlattevő család valamennyi tagjára kiterjedő – jövedelemigazolást;

b) az ajánlattevőre – vagy az ajánlattevő család valamennyi tagjára kiterjedően – az önkormányzati adóhatóság igazolását, hogy nem áll fenn adók módjára behajtható köztartozása.

(5) A bérbevételi ajánlattevő az adatlapon feltüntetett adatok változását köteles a változástól számított 30 napon belül bejelenteni.

(6) Az ajánlattevő felhatalmazza az Önkormányzat Polgármesteri Hivatalát, mint adatkezelőt (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: adatkezelő) arra, hogy a kérelem elbírálásához szükséges adatainak a valódiságát szükség esetén ellenőrizze, és adatait az eljárás befejezéséig kezelje.

6. §

(1) Az ajánlatokat a közigazgatási osztály átveszi és nyilvántartásba veszi, évente felülvizsgálja, és a bejelentett adatváltozásokat a nyilvántartásban átvezeti.

(2) Az ajánlattevő a nyilvántartott adatok felülvizsgálatához – felhívásra – köteles igazolást csatolni, ha ez nem lehetséges, nyilatkozni. Amennyiben a fentieket a következményekre történt figyelmeztetés ellenére elmulasztja, ajánlatát a nyilvántartásból – a felhívásban megjelölt teljesítési határidőt követő 8 napon belül – törölni kell.

(3) Ha a felülvizsgálat során az adatkezelő megállapítja, hogy az ajánlattevő bérlakásra (beleértve a cserelakást is) való jogosultsága megszűnt, az ajánlatot a nyilvántartásból 8 napon belül törli és a törléssel egyidejűleg erről az ajánlattevőt írásban értesíti.

3. Bérbeadás pályázat alapján, a lakáspályázat szabályai

7. §

(1) A pályázat kiírásáról, a pályázat részletes szabályairól, a pályázat egyedi feltételeinek és érvénytelenségi okainak meghatározásáról a Bizottság javaslatára a polgármester dönt.

(2) Pályázat csak üres lakás esetén, illetve akkor írható ki, ha a lakásban lakó személy nyilatkozata alapján az üressé válás időpontja ismert.

(3) A pályázatot a Bérbeadó honlapján, valamint a Bérbeadó költségvetéséből támogatott, hirdetési felületet a legkedvezőbb feltételekkel biztosító, dunaújvárosi újságban közzé kell tenni és 30 napra a Bérbeadó hirdetőtábláján ki kell függeszteni.

8. §

(1) A pályázat általános feltételei, szabályai:

1. Amennyiben a meghirdetett lakásra lakásleadás mellett lehet pályázni, a pályázat nyertese 5 (öt) évre szóló határozott idejű bérleti jogot szerezhet.

2. A lakásleadás nélkül megpályázható lakások határozott időre, a tulajdonosi jogkör gyakorló döntésétől függően, de legfeljebb 5 (öt) évre adhatóak bérbe.

3. Amennyiben a pályázó, vagy a vele együtt költöző családtag 3 hónapnál idősebb terhességet igazol, a születendő gyermeket a költözők számánál figyelembe kell venni.

4. A meghirdetett lakásokra olyan személy pályázhat, akinek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának nincs a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás, és nem rendelkezik másik önkormányzati vagy állami tulajdonú bérlakás bérleti vagy bérlőtársi jogával. Amennyiben a jelen rendelkezésben megjelölt személy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás bérleti jogával rendelkezik, a pályázott lakásra szóló bérleti jog elnyerésének feltétele a korábbi bérleti jogról térítési igény nélkül, a Bérbeadó javára történő lemondás. A jövedelemszerző célra hasznosított lakást beköltözhetőnek kell tekinteni.

5. Pályázatban a pályázónak 1 darab lakás megjelölésére van lehetősége.

6. A pályázat elbírálásával kapcsolatban jogorvoslatnak helye nincs.

7. Amennyiben a pályázatban meghirdetett lakásra önkormányzati lakás leadásának feltételével lehet pályázni, a pályázott lakás bérleti jogának elnyerése esetén a bérlő köteles – a pályázati eredményről szóló értesítésben megjelölt határidőben – a felajánlott lakást tiszta, üres, kifestett, tehermentes és beköltözhető állapotban a Bérbeadó birtokába visszaadni. A bérlő köteles továbbá a leadott lakásba bejelentett személyek kijelentése iránt, legkésőbb a birtok átadásáig gondoskodni. Amennyiben a pályázó e pontban előírt kötelezettségének nem tesz eleget, a Bérbeadó a felajánlott önkormányzati bérlakásra szóló, és a pályázatban meghirdetett lakásra kötött bérleti szerződés felmondására is jogosult.

(3) A pályázati feltételek és az érvénytelenségi okok fennállását az Önkormányzat a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi. Amennyiben a pályázó a pályázati kérelmében vagy annak mellékleteiben a valóságnak nem megfelelő tényt vagy adatot közöl, vagy a pályázatától az eredményhirdetés után visszalép, vagy a pályázati feltételeket hiánypótlási határidőben sem teljesíti, a pályázat kiírását követő 2 éven belül benyújtott újabb pályázatát érvénytelennek kell tekinteni.

9. §

(1) A pályázatokat a benyújtási határidő lejártát követő első rendes ülésén a Bizottság véleményezi, a polgármester ezen vélemény birtokában 8 napon belül bírálja el. A döntéssel szemben jogorvoslatnak helye nincs.

(2) A polgármester – amennyiben a meghirdetett lakásra kellő számú pályázat érkezik – minden lakásra I-III. helyezettet rangsorol.

(3) A pályázók a pályázat eredményéről az Önkormányzat internetes honlapján és hirdetőtábláján megjelenő hirdetményen keresztül értesülnek. Az I-II-III. helyezést elért pályázók e-mailben vagy postai úton is kapnak értesítést.

(4) A pályázat nyertesének az Önkormányzat döntéséről, vagy a szerződéskötés lehetőségéről szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül kell a lakásbérleti szerződést megkötni.

(5) Amennyiben a pályázat nyertese a Bérbeadó írásbeli értesítését követő 5 napon belül a kért igazolásokat és mellékleteket nem csatolja be, vagy a szerződést a jelen rendelet szerinti határidőben nem köti meg, úgy a második, ezt követően a harmadik helyezett számára nyílik lehetőség az igazolások és mellékletek becsatolására és a szerződéskötésre.

(6) A pályázó által felajánlott lakásban az Önkormányzat képviselője helyszíni szemlét tarthat.

(7) Amennyiben az I-III. helyre rangsorolt pályázó által közölt tény vagy adat valódiságát az utóbb benyújtott igazolások nem bizonyítják, vagy a nyertes pályázó a bérleti szerződést határidőben nem köti meg, ha a bérleti szerződés megkötését követően a bérlő nem tesz eleget a pályázatban vállalt felújítási kötelezettségének vagy a szerződését felmondja, a pályázat érvénytelenségének megállapításáról és a pályázati eljárásból két évre történő kizárásáról a polgármester dönt.

4. Bérbeadás törvényben vagy jogerős bírói ítéletben előírt kötelezettség alapján

10. §

(1) Törvényben, bírósági vagy hatósági határozatban előírt bérbeadási kötelezettség esetén a polgármester és a jogosult úgy is megállapodhatnak, hogy a Bérbeadó a kötelezettségét pénzbeli térítés fizetésével megválthatja. A jogosult olyan összegű pénzbeli térítésre tarthat igényt, mint amilyen összegű térítés a lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén fizetendő.

(2) Elővásárlási jog alapján lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást annak a részére kell határozott időre piaci alapon 5 (öt) évre bérbe adni, aki a lakást önkormányzati tulajdonba kerülésekor tulajdonosként vagy bérlőként, illetve más jogcímen jogszerűen használta.

(3) A bírósági és közigazgatási végrehajtási eljárásban elővásárlási jog alapján adós vagy zálogkötelezett által lakottan a Bérbeadó tulajdonába került lakást, ha a kérelmező a bérbeadás feltételeit elfogadja

a) a jelen rendeletben szereplő lakbéren,

b) a tulajdoni lapon adósként vagy zálogkötelezettként bejegyzett kérelmére,

c) határozatlan időre kell bérbe adni.

(4) Az elővásárlási jog gyakorlásáról a polgármester dönt.

5. Bérbeadás közérdekű feladatok végrehajtása érdekében

11. §

(1) A lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit nem kell figyelembe venni, ha a Bérbeadónak kisajátítási kérelme alapján lefolytatott eljárás eredményeként kerül sor a lakás bérbeadására.

(2) Nem kell figyelembe venni a lakáspályázat e rendeletben meghatározott rendelkezéseit, ha a lakás bérbeadására más önkormányzattal való megállapodás alapján vagy a Bérbeadó tulajdonában lévő lakás megsemmisülése miatt elhelyezési kötelezettség teljesítéseként kerül sor.

(3) A bérbe adott lakások szolgálati jellegét a bérlő kérelmére, a munkáltató javaslatára a közérdek megszűnése esetén a polgármester megszüntetheti.

6. Szolgálati lakás bérbeadása

12. §

Az Önkormányzat által egyéb szakember elhelyezése céljára vásárolt illetve bérbe adott lakások tekintetében jelen rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

6. Jogcím nélküli lakáshasználók elhelyezése

13. §

(1) Amennyiben a lakásbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a lakásban olyan jogcím nélküli személy marad vissza, aki a lakásbérleti jog folytatására nem jogosult, részére a polgármester hozzájárulhat a lakás, vagy másik lakás bérbeadásához, feltéve, hogy a lakást igazolhatóan, életvitelszerűen lakja.

(2) A bérlő halálakor a lakásban lakó testvér és élettárs a 14. § (1) - (2) bekezdésében meghatározott lakásigény mértékének megfelelő elhelyezésre tarthat igényt, amennyiben igazolja, hogy a bérlő halálát közvetlenül megelőzően 5 éven át – a bérlő akaratából – életvitelszerűen a lakásban lakott és a 17 - 18. §-okban foglaltak szerint jövedelmi, vagyoni viszonyai alapján szociális bérlakásra jogosult. Az elhelyezési igény teljesítésére határozott idejű, egy évre szóló bérleti szerződés köthető, melyre az (1) bekezdésben meghatározott lakás csak akkor használható fel, ha az a 14. § (1) - (2) bekezdésében foglalt lakásigény mértékének alsó határát nem haladja meg.

(3) Annak a jogcím nélküli lakáshasználónak, akinek a korábbi bérleti jogviszonyát a Bérbeadó lakbértartozás miatt felmondta, a polgármester a kiürítésről rendelkező jogerős bírósági ítélet meghozataláig benyújtott kérelemre, a bérleti jogviszonyt 1-5 évig tartó határozott időre, jövedelmi és vagyoni helyzetének megfelelő lakbér megállapításával helyreállíthatja, amennyiben a lakáshasználó bérleti-, külön szolgáltatási és egyéb közüzemi díjtartozását megfizette, valamint a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt egyéb kötelezettségeinek is eleget tett.

7. A lakásigény mértéke

14. §

(1) Lakásokat – komfortfokozattól függetlenül – a szobaszám és a költöző személyek figyelembevételével az alábbiak szerint lehet bérbe adni:

1 szobás lakás

1-2 személy

1 + félszobás lakás

1-3 személy

2 szobás lakás

2-4 személy

1 + két félszobás lakás

3-5 személy

2 + félszobás lakás

3-5 személy

3 vagy több szobás lakás

4-6 személy

(2) Három vagy annál több kiskorú gyermeket saját háztartásában nevelő ajánlatot tevő illetve pályázó esetén a (1) bekezdésben meghatározott lakásigény mértéke fél lakószobával túlléphető.

8. A lakásbérleti szerződés megkötésének általános szabályai

15. §

(1) A Bizottság a környezettanulmányok figyelembevételével megvizsgálja az ajánlattevők illetve pályázók lakáskörülményeit, és jövedelmi vagyoni helyzetük mérlegelése után ülésrendjének függvényében a bérbe adhatóvá válástól számított 30 napon belül megteszi javaslatát a leendő bérlő(k) személyére. A javaslatban legalább három ajánlattevőt kell szerepeltetni a sorrend feltüntetésével.

(2) A polgármester a Bizottság javaslatának megismerése után hozza meg döntését és tulajdonosi hozzájárulást ad a lakásbérleti szerződés megkötéséhez. A Polgármester a tulajdonosi hozzájárulásban a bérbeadás egyéb feltételeit is meghatározhatja.

16. §

(1) A közigazgatási osztály a döntést követően haladéktalanul – legkésőbb 5 munkanapon belül – tájékoztatja a kiválasztott személyt, aki az értesítés kézhez vételét követő 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy

a) a lakást elfogadja-e,

b) a 17 - 18. §-ban, 20. §-ban illetve 21. – 22. §-ban szabályozott jogosultsági feltételeknek megfelel-e, és

c) vele szemben a Ltv.-ben illetve jelen Rendeletben meghatározott kizáró okok illetve feltételek nem állnak fenn.

(2) A lakásbérleti szerződést az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat beérkezésétől számított 15 napon belül a polgármester bérlőkijelölő határozata figyelembevételével meg kell kötni a Bérbeadóval, majd azt követő 5 munkanapon belül a bérlő köteles bemutatni a közüzemi szolgáltatókkal kötött szolgáltatási szerződéseket a közigazgatási osztályon.

(3) Amennyiben a bérleti szerződés megkötésére jogosult személy a lakásbérleti szerződést a (2) bekezdésben írt határidőre nem köti meg, úgy a 15. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi hozzájáruláshoz Bérbeadó a továbbiakban nincs kötve és

a) szabadon dönthet a bérleti szerződés megkötéséről

b) pályázat esetén alkalmazza a 9. § (5) bekezdésében foglalt eljárást.

9. Szociális helyzet alapján történő bérbeadás, valamint

a költség és piaci alapú lakásbérlet szabályai

17. §

(1) Önkormányzati bérlakás szociális alapú bérleti jogának megszerzésére és gyakorlására szociális helyzete alapján jogosult:

a) nagykorú magyar állampolgár, vagy

b) az Európai Unió bármely tagállama Magyarországon letelepedett állampolgára;

c) ha az ajánlattevő illetve pályázó – többtagú család esetén a vele együtt költözők – egy főre jutó nettó jövedelme az ajánlattételt illetve pályázat benyújtását megelőző 3 hónapban a NAV által kiállított jövedelemigazolás alapján

ca) egyedülálló ajánlattevő illetve pályázó esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresét vagy

cb) több tagú család esetén a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát nem haladja meg.

(2) A szociális lakbérre jogosultság igazolására – a bérlőre és az együttlakó személyekre egyaránt – az alábbi okiratok alkalmasak:

a) a benyújtást megelőző folyamatos 3 havi, ennél rövidebb idejű munkaviszony esetén a rendelkezésre álló, legalább egy havi nettó átlagkeresetről szóló munkáltatói igazolás, és munkaszerződés

b) tárgyévi nyugdíjról, időskorúak járadékáról szóló igazolás,

c) társadalombiztosítási ellátás esetében a bejelentés benyújtását megelőző három hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvény, vagy társadalombiztosítási szerv igazolása,

d) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó megállapodást tartalmazó határozat,

e) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolás, vagy annak igazolása, hogy tartósan beteg ellátásáért ápolási díjban részesül,

f) oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló 16 évet betöltött személy esetében az oktatási intézmény igazolása a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,

g) álláskereső esetén az álláskeresési ellátásról, vagy a regisztrálás tényéről szóló, illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás, határozat,

h) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági jegyzőkönyv, rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igazolása,

i) különélés tényének igazolása,

j) egyéb orvosi igazolás vagy hatósági határozat,

k) a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatásról szóló igazolás.

18. §

Szociális helyzet alapján nem jogosult önkormányzati bérlakásra:

aki, vagy akinek együtt költöző családtagja 1.500.000 Ft értékhatárt meghaladó értékesíthető nem lakáscélú ingatlannal rendelkezik,

b) akinek, illetve a vele együtt költöző személyeknek 5 évesnél fiatalabb vagy 1.000.000 Ft értékhatárt meghaladó gépjármű van a tulajdonában, kivéve, ha a gépjármű a 3. § j) pontjában foglalt együttköltöző személy súlyosan mozgáskorlátozott vagy tartósan egészségkárosodott személy közlekedését szolgálja,

akinek határozatlan idejű bérlakása bérlőtársi joga van, vagy azzal öt éven belül rendelkezett,

d) aki öt éven belül 1/2 tulajdoni hányadot elérő értékesíthető lakástulajdonnal rendelkezett, vagy

akinek az Önkormányzattal szemben bármilyen lejárt tartozása van,

f) akinek az önkormányzati tulajdonú bérlakásra vonatkozó határozott idejű lakásbérleti szerződése lakbérhátralék, közüzemi díjtartozás, vagy az Önkormányzattal szemben fennálló bármilyen tartozás miatt nem volt meghosszabbítható, illetőleg határozott vagy határozatlan idejű lakásbérleti szerződése ugyanezen okok miatt került felmondásra.

g) akinek határozott, vagy határozatlan idejű önkormányzati tulajdonú bérlakásra kötött lakásbérleti szerződése együttélési normák megsértése vagy rendeltetésellenes lakáshasználat miatti felmondással szűnt meg.

h) aki önkormányzati bérlakásban jogcím nélküli lakáshasználó volt, és ellene kiürítési eljárás indult.

20. §

(1) Önkormányzati tulajdonú bérlakás szociális lakbért fizető bérlője nagyobb szobaszámú önkormányzati bérlakás szociális alapú bérbevételére akkor nyújthat be ajánlatot illetve pályázatot, ha

a) e rendelet 17. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jövedelmi feltételeknek megfelel,

b) lakbérhátraléka, az Önkormányzattal szemben fennálló egyéb tartozása és közüzemi díjhátraléka nincs, és

c) a bérlő és a vele együttköltöző személyek által az ajánlat illetve pályázat benyújtásakor használt lakás az e rendelet 14. § (1)-(2) bekezdésben meghatározott lakásigény mértékének felső határát nem haladja meg.

(2) Nem fogadható be ajánlat illetve pályázat, ha az (1) bekezdésben megjelölt bérlő vagy a vele együtt lakó személyek e rendelet 18. § (1) bekezdés a) – d) pontjában megjelölt vagyonnal rendelkezik, és ha a bérlő jelenlegi lakását a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül nagyobb szobaszámú lakása elcserélésével szerezte.

(3) Önkormányzati tulajdonú bérlakás bérlője azonos szobaszámú önkormányzati tulajdonú bérlakásra csereigényt abban az esetben nyújthat be, ha jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján az e rendeletben foglaltak szerint egyébként szociális bérlakásra ajánlatot tehetne.

(4) Amennyiben önkormányzati tulajdonú bérlakás bérlője, cserelakásként az általa használt lakásnál kisebb szobaszámú lakásra nyújt be ajánlatot, ajánlata – lakásgazdálkodási érdekből – minden más jogosultat megelőzően jövedelmi, vagyoni viszonyaitól függetlenül teljesíthető.

(5) Az (1) és (3)-(4) bekezdésben foglalt kérelmek teljesítésére – a bérleti jogviszony feltételeinek változatlanul hagyása mellett – csak akkor kerülhet sor, ha a bérlőnek lakbérhátraléka, önkormányzattal szemben fennálló egyéb tartozása és közüzemi díjhátraléka nincs és a cserelakásra vonatkozó bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg az általa addig használat bérlakást – tisztán, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban – az Önkormányzat birtokába visszabocsátja.

(6) Cserelakás bérbeadása esetén a korábban használt lakás birtokának (5) bekezdésben foglaltak szerinti visszabocsátása úgy is biztosítható, hogy a bérlő legfeljebb 30 napra szóló határozott idejű használati szerződést köt Bérbeadóval a bérbe venni kívánt új lakásra, hogy ez idő alatt a korábban bérelt lakást tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotáról gondoskodhasson.

26. §

(1) A bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő köteles a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát a Bérbeadó részére írásban bejelenteni. A bérlő köteles továbbá a távollét okát indokolni, munkáltatói vagy egészségügyi, oktatási intézmény által kiállított igazolással alátámasztani. E kötelezettség megszegése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult [Ptk. 6:348. § (1) bek.].

10. Bérbeadás bérlőtársak részére

27. §

(1) Bérlőtársi jogviszonyban kell a lakást bérbe adni azok részére, akik a bérlő halála esetén a bérleti jogviszony folytatására – eltérő megállapodás hiányában – azonos sorrendben jogosultak.

(2) A Bérbeadó a bérlő és a vele együttlakó gyermeke és házastársa közös kérelmére a bérlőtársi szerződést akkor kötheti meg, ha

a) a gyermek a 18. életévét betöltötte,

b) a házastársak a házasságkötés tényét házassági anyakönyvi kivonat bemutatásával igazolják..

(3) Ha a lakásbérleti szerződés a rendelet hatálybalépésekor már fennáll, a szerződés módosításával bérlőtársi jogviszony az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával jöhet létre.

(4) Nem köthető meg a bérlőtársi szerződés, ha a (2) bekezdésben említett hozzátartozó az Önkormányzat közigazgatási területén másik beköltözhető lakással rendelkezik.

(5) Ha a (4) bekezdésben említett lakást jövedelemszerző célokra hasznosítják, akkor azt beköltözhetőnek kell tekinteni.

11. A bérbeadás időtartama

28. §

(1) Ha jogszabály vagy megállapodás másként nem rendelkezik, a lakást határozott időre kell bérbe adni.

(2) Határozott idejű lakásbérleti szerződés legfeljebb 5 évre köthető. A bérlő által a határozott idő lejárta után benyújtott kérelme alapján a polgármester jogosult dönteni a lakás 1-5 évre történő ismételt bérbeadásáról, vagy a bérlő által a határozott idő lejárta előtt benyújtott kérelme alapján a szerződés hatályának 1-5 évre szóló meghosszabbításáról. A tulajdonosi hozzájárulás akkor adható, ha a bérlő eleget tett a jogszabály által előírt és a lejáró szerződésben vállalt valamennyi kötelezettségeinek.

(3) Feltétel bekövetkeztéig kell a lakást bérbe adni, ha a Bérbeadó, a bérlőkijelölési vagy bérlőkiválasztási jog jogosultja így rendelkezik.

(4) Határozatlan időre kell a lakást bérbe adni

a) határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződéssel rendelkező részére, ha a fennálló bérleti szerződés úgy szűnik meg, hogy ugyanazon bérlő részére másik önkormányzati lakás bérbeadására kerül sor, vagy

b) a lakás alapterületének megváltoztatása esetén a csatolt terület esetében, ha az eredeti alapterületű bérleményre a bérlő határozatlan időtartamú bérleti szerződéssel rendelkezik, vagy

c) ha a beköltözhető állapotban értékesítendő lakóingatlan bírósági és közigazgatási végrehajtási árverése, valamint nyilvános pályázati értékesítése során – az árverésen, nyilvános pályázaton a Bérbeadót törvényesen megillető elővásárlási jog alapján az adós vagy zálogkötelezett által lakottan kerül a Bérbeadó tulajdonába.

12. Bérleményellenőrzés

29. §

(1) A Bérbeadó illetve a Bérbeadó és a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottjai közösen a lakás rendeltetésszerű használatát és a szerződésben vállalt és jogszabályban előírt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer ellenőrzi. A bérlő köteles a lakásba történő bejutást biztosítani, az ellenőrzést tűrni.

(2) A Bérbeadó illetve a Bérbeadó és a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottjai közösen a lakásban évente több alkalommal tarthat bérleményellenőrzést.

(3) Amennyiben a bérlő az (1) – (2) bekezdések szerinti bérleményellenőrzés lehetőségét nem biztosítja vagy azt meghiúsítja és ezen kötelezettségének Bérbeadó felszólítása ellenére sem tesz eleget, úgy ez olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amelyre tekintettel Bérbeadó jogosult a bérleti szerződést az Ltv. 25. § (3) bekezdése alapján felmondani.

13. Bérbeadó és bérlő megállapodása

30. §

(1) A Bérbeadó és a bérlő a szerződéskötéskor, a lakásbérleti szerződésben foglalt módon állapodik meg a bérlőt terhelő felújítási, költségviselési, karbantartási, valamint kiürítési és visszabocsátási kötelezettségről.

(2) A lakás bérleti jogviszony ideje alatt történő átalakítása, korszerűsítése, felújítása, a lakás alkotórészévé váló elemek beépítése kizárólag előzetes bejelentéssel, a Bérbeadó jóváhagyása alapján, ennek tárgyában írásba foglalt megállapodás szerint végezhetőek. A bérlő az általa végzett értéknövelő beruházásokért megtérítési igényt csak a Bérbeadó által előzetesen engedélyezett munkák esetében és az előzetes írásbeli megállapodás alapján támaszthat.

(3) A bérlő a Bérbeadót terhelő munkálatokat a Bérbeadó helyett és költségére csak akkor végezheti el előzetes, írásos megállapodás nélkül, amennyiben az azonnali beavatkozást igényel, vagy annak előzetes bejelentésére már nincs lehetőség.

(4) Ha a bérlő a lakást jogosulatlanul alakította át, a Bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.

14. A lakások bérleti díja

31. § A lakás bérének megállapítási elvei

(1) A havi bér mértékének az Ltv. 34-35. §-aiban foglaltakkal összhangban fedezetet kell nyújtania a bérlakásként hasznosított lakások üzemeltetésével, fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos ráfordításokra.

(2) A lakbér mértékét a lakás alapvető jellemzői, így különösen a lakás komfortfokozata, alapterülete és a településen, illetőleg a lakóépületen belüli fekvése, továbbá a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott szolgáltatás határozza meg.

 (3) Az önkormányzati lakások lakbérét az (1) bekezdésben megállapított elvek szerint kell megállapítani.

(4) A lakásbérleti jogviszony önmagában nem kötelezi a Bérbeadót a lakáshoz kapcsolódó külön szolgáltatások biztosítására, ezekre a bérlőnek a Bérbeadóval a bérleti szerződésben kell megállapodnia, illetve a szolgáltatóval külön megállapodást kell kötnie.

(5) Különszolgáltatások körébe tartozik különösen:

a) a vízellátás és csatornahasználat biztosítása,

b) a felvonó használatának biztosítása,

c) a kapunyitás,

d) központi fűtés- és melegvíz-ellátás,

e) szemét elszállítás,

f) kaputelefon használatának biztosítása,

g) épületen belül a gépkocsi parkolás lehetőségének biztosítása.

32. § Az alaplakbér mértéke és a különböző lakbér-kategóriák

(1) A  szociális alapú nettó bérleti díjat, valamint a szolgálati és szakember elhelyezése célját biztosító lakások bérleti díját a rendelet 1. mellékletében szereplő táblázat tartalmazza lakásokra lebontva Ft/m2/hó összegben,  övezeti besorolásban.

 (2)^[1] Az költségelvű bérleti díj összege a szociális alapú lakbér mértékének kétszerese.

 (3)^[2] A piaci alapú bérleti díj összege a szociális alapú lakbér mértékének háromszorosa.

 (4) A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 85/F §-ában meghatározott elővásárlási jog, vagy a nehéz helyzetbe került lakáshitellel rendelkező természetes személy által előterjesztett kérelem alapján lakottan az Önkormányzat tulajdonába kerülő lakások lakbérének összegét a rendelet  1. melléklet  I-IV.városrészi  övezeti lakbérkategória szerint kell meghatározni.

33. § A Közgyűlés az alaplakbérek mértéket minden évben felülvizsgálja.

34. § A különszolgáltatások díjának mértéke

(1) A különszolgáltatások díjának mértékét a felhasználás és a szolgáltatásért mindenkor fizetendő árak figyelembevételével kell megállapítani.

(2) Társasházban lévő lakás esetében a különszolgáltatások díjának mértékét a társasházközösség által alkalmazott számítási módszer alapján, a társasház által közölt adatok figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A nem társasházban lévő lakások esetében a különszolgáltatások díjának mértékét az előző évben ténylegesen felmerült felhasználás adatai, valamint a tárgyidőszakra érvényes árak alapján kell megállapítani. A számítás során az épületben lakásonként el nem különíthetően mért (számított) adatokból a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre eső hányadot figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A közüzemi szolgáltatók által a bérlő részére közvetlenül számlázott közüzemi szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltatók részére köteles megfizetni.

35. § A lakbér és a külön szolgáltatások díjának közlése

(1) A lakbér mértékét és változását a Bérbeadó a hatályba lépést (változást) megelőzően, írásban köteles közölni a bérlővel.

(2) A Bérbeadó a külön szolgáltatások díját - társasház esetében - a társasházi közös költségek változásával együtt, azzal megegyező időpontban változtatja.

(3) A Bérbeadó a külön szolgáltatások díjának változásáról és annak időpontjáról a soron következő számlával egyidejűleg értesíti a bérlőt, egyben ezzel együtt kiszámlázásra kerül a változás időpontjától az értesítés megküldéséig esedékessé vált összeg, illetve esetleges csökkenés esetén a különbözet jóváírásra kerül.

36. § A fizetési kötelezettség teljesítése

(1) Az e rendelet szerinti lakbér és külön szolgáltatások díjának fizetési kötelezettsége (a továbbiakban: fizetési kötelezettség) a lakásbérleti jogviszony létrejöttének napjától, illetve a jogcímnélküli lakáshasználat kezdő napjától esedékes, és a lakásbérleti jogviszony megszűnésének napjáig, illetve a lakás tényleges visszaadásának napjáig áll fenn.

(2) Az e Rendelet szerinti fizetési kötelezettségnek a bérlő havonta előre esedékesen, egy összegben, legkésőbb a hónap 15. napjáig köteles eleget tenni.

(3) Az e Rendelet szerinti fizetési kötelezettség a bérlőt terheli.

(4) A bérlőtársakat a fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.

(5) A lakást jogcím nélkül használó által fizetendő használati díj mértékének megállapítására is a lakbérre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) A bérlő a lakbért és a külön szolgáltatások díját együttesen köteles megfizetni.

(7) A külön szolgáltatásokért járó díj nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményei megegyeznek a lakbér nemfizetésének, vagy késedelmes megfizetésének jogkövetkezményeivel.

15. Jogcím nélküli használat esetén alkalmazható használati díj

37. §

(1) A lakás jogcím nélküli használója használati díjat köteles fizetni.

(2) A használati díj megegyezik az e Rendelet alapján a lakásra megállapítható havi bérleti valamint a lakásra megállapítható különszolgáltatások díjának összegével.

(3) Amennyiben a lakás jogcímnélküli használója elhelyezésre nem tarthat igényt, a Bérbeadó jogosult a lakáshasználóval szemben használati díj címén a lakásbérleti jogviszony megszűnését követő két hónap elteltével kétszeres, kilenc hónap elteltével illetve önkényes lakáshasználat esetén a foglalás megállapításától a lakásra vonatkozó bérleti díj háromszorosig terjedő használati díjat érvényesíteni.

16. Hozzájárulás a lakásba való befogadáshoz

38. §

(1) A Bérbeadó a bérlő írásbeli kérelmére hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő nagyszülőjét, házastársának gyermekét és unokáját, nem befogadott gyermekének a gyermekét, testvérét, élettársa gyermekét és unokáját, gyermeke házastársát, vagy élettársát és annak gyermekét, valamint gyámhatósági határozattal igazolható gondozottját a lakásba befogadja.

(2) A hozzájárulásban ki kell kötni, hogy a bérlő lakásbérleti jogviszonyának megszűnése esetén a befogadott személy köteles a lakásból elköltözni, a befogadott személynek előzetesen nyilatkoznia kell arról, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának a megszűnésekor elhelyezésre nem tart igényt.

(3) A lakásba történő befogadáshoz nem adható hozzájárulás, ha

a) a befogadással a lakásban lévő személyek száma meghaladja a 14. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott lakásigény mértékének felső határát

b) a bérlőnek lakbértartozása, önkormányzattal szembeni bármilyen lejárt tartozása, vagy közüzemi díjhátraléka van.

(4) Amennyiben a bérlő a lakást jelen Rendelet által előírtak megsértésével albérletbe adja, és a lakás tényleges használója a lakás birtokát felszólításra nem adja vissza, a Bérbeadó jogosult a lakás tényleges használójával szemben a kiürítésre tűzött határidő eredménytelen elteltétől a bérleti díj ötszörösének megfelelő használati díjat érvényesíteni.

17. Albérletbe adás szabályai

39. §

(1) Lakás vagy annak egy része albérletbe adásához nem adható hozzájárulás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalmat nem kell alkalmazni, ha

a) a lakás bérlőjét gondnokság alá helyezték, és elmeszociális otthoni elhelyezést nyert, vagy hosszabb távú kórházi kezelés alatt áll, vagy

b) a kiskorú bérlő gyámja a lakást addig az ideig kívánja albérlet útján hasznosítani, ameddig a bérlő nagykorúvá válik.

(3) A polgármester a (2) bekezdésben foglalt feltételek esetén kizárólag határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötött albérleti szerződéshez adhat tulajdonosi hozzájárulást. A kérelem benyújtása mellé a gondnoknak vagy gyámnak csatolnia kell az albérleti szerződés tervezetét.

18. A lakás nem lakás céljára történő használatának szabályai

40. §

(1) Lakás egészének nem lakás céljára történő használatához tulajdonosi hozzájárulás nem adható.

(2) A lakás egy részét akkor lehet nem lakás céljára használni a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával, ha

a) a bérlő írásbeli kérelmére a bérlő vagy a lakásban állandó bejelentéssel rendelkező személy a saját jogán vagy gazdasági társaság tagjaként kíván a lakásban székhelyet vagy telephelyet létesíteni, és

b) bérlőtársak esetében a bérlőtárs a lakás egy részének más célra történő használatát tudomásul vette.

(3) A lakás egy részének más célú használatához történő hozzájárulás nem mentesít az egyéb jogszabályokon alapuló engedélyek beszerzése alól. A lakásbérleti szerződés megszűnése napján a hozzájárulás érvényét veszíti.

19. A lakásbérletre vonatkozó egyéb szabályok

41. §

(1) Ha a bérleti szerződés megkötését követően a Bérbeadó tudomására jut, hogy a bérlőnek vagy házastársának, élettársának, avagy a vele együtt költöző hozzátartozójának a tulajdonában, haszonélvezetében beköltözhető lakás van, avagy megállapítható, hogy a 5. § (3) bekezdésében vagylagosan a 8. § (4) bekezdésében meghatározott kizáró feltételek fennállnak, a Bérbeadó a bérleti szerződés felmondására jogosult. A Bérbeadó a korábbi bérleti szerződés felmondására jogosult akkor is, ha a bérleti jog jogosultja másik önkormányzati bérlakás bérleti jogát jogviszony folytatóként megszerzi.

(2) Annak részére, aki szociális intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le a lakásbérleti jogviszonyáról a Bérbeadó vagy jogelődje javára, az intézményből történő kihelyezésekor legalább komfortos lakást kell bérbe adni.

42. §

(1) Amennyiben bérlőkijelölési, vagy a bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás megüresedik és a lakást ismételten bérbe lehet adni, a bérlő kijelölésére, kiválasztására jogosultat fel kell hívni arra, hogy az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül – jogosultságának igazolásával – közölje a bérlő személyét, és határozza meg a bérbeadás feltételeit.

(2) A jogosult figyelmét fel kell hívni arra, hogy amennyiben határidőben nem jelöl új bérlőt, jogosultságát nem igazolja, vagy az általa közölt adatok alapján a szerződést nem lehet megkötni, úgy a Bérbeadónak számlázott közüzemi, valamint közös költséget – bérlőkijelölő joga gyakorlásáig – köteles megtéríteni.

20. A bérleti jogviszony megszüntetése közös megegyezéssel

43. §

(1) A határozatlan idejű bérleti joggal rendelkező bérlő a lakásbérleti jogviszonyt a Bérbeadó részére pénzbeli térítés ellenében felajánlhatja.

(2) A polgármester a pénzbeli térítés ellenében történő lakásfelajánlást nem köteles elfogadni, arról a lakásgazdálkodási feladatok ismeretében dönt.

(3) Önkormányzati lakásra fennálló határozatlan idejű lakásbérleti jogviszony közös megegyezéssel történő megszűnésekor a bérlőt az általa visszaadott lakásra megállapított éves lakbér négyszeres összege, de legfeljebb 400.000 Ft illeti meg.

(4)Amennyiben határozatlan időre bérbe adott önkormányzati tulajdonú lakás bérlője részére az általa használt lakásnál kisebb szobaszámú lakás kerül bérbeadásra,a bérlő a két lakás lakószobáinak különbsége után félszobánként 50.000 Ft-nak megfelelő térítésre tarthat igényt.

(5) közös megegyezéssel a lakás bérleti jogviszony akkor szüntethető meg, ha a bérlő vállalja, hogy a vele együtt lakó személyek a lakásban nem maradnak vissza, és a bérlőnek lakbérhátraléka, önkormányzattal szemben fennálló egyéb tartozása, és közüzemi díj tartozása nincs.

(6) A térítési díjat egy összegben a (3)-(4) bekezdésben szabályozott esetekben a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban történő visszaadását követő 8 napon belül kell a bérlő részére kifizetni.

21. Szakemberek elhelyezése

44. §

Polgármesteri bérlőkijelölésű szakemberlakásnak minősülnek a 2. melléklet 1-47. sorában megjelölt lakások (továbbiakban: szakemberlakás), amelyek vonatkozásában a Rendeletet jelen fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

45. §

(1) A szakemberlakások bérlőjének személyére – egy sorban - az alábbi személyek, illetve szervezetek indokolással ellátott javaslatot nyújthatnak be:

a) az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői,

b) a dunaújvárosi székhelyen működő, az állam által fenntartott köznevelési intézmények vezetői,

c) Országos Mentőszolgálat Dunaújvárosi Mentőállomás Vezetője

d) Dunaújváros Megyei Jogú Város Jegyzője,

e) a Dunaújvárosi Járási Hivatal vezetője

f) az önkormányzat által kötelezően ellátandó alapfeladatai végzésére létrehozott alapítványok és közalapítványok kuratóriumai,

g) a Dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház – Rendelőintézet vezetője,

h) a dunaújvárosi székhelyű, nem önkormányzati alapítású költségvetési szervek vezetői, ideértve a rendészeti és katasztrófavédelmi szervek vezetőit is, és

i) az önkormányzat egészségügyi alapfeladatait szerződés alapján ellátó egyesületek elnökei, társelnökei az általuk irányított szervezettel alkalmazásban álló személyekre vonatkozóan, amennyiben e személyek munkavégzése a szervezetnél kiemelkedő fontosságú, vagy szakemberhiányt pótol.

j) a DVG Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Társaság elnök-vezérigazgatója,

k) a Dunaújvárosi Egyetem rektora,

l) dunaújvárosi székhellyel működő, nem állam, nem önkormányzat által fenntartott köznevelési intézmények vezetői.

(2) Nem válhat szakemberlakás bérlőjévé az, akinek magának, házastársának, élettársának, vagy az általa eltartott kiskorú gyermekének Dunaújváros közigazgatási területén önkormányzati bérlakása, vagy legalább 1/2 tulajdoni hányadot elérő lakástulajdona van, kivéve, ha lakástulajdonát haszonélvezettel terhelten örökölte, vagy ajándékba kapta, és azt a haszonélvező életvitelszerűen lakja.

(3) A bérbeadásról az érintett bizottságok véleményének kikérését követően a polgármester dönt. A bérleti szerződés határozott időre, a bérlőnek a (1) bekezdésben felsorolt szerveknél történő alkalmazásának idejére, de legfeljebb öt évre szólhat. Az alkalmazotti jogviszony megszűnését a bérlő köteles 15 napon belül bejelenteni a Bérbeadónak. Az egészségügyi egyesületi tag esetében a bérleti szerződés legfeljebb a bérlőnek az önkormányzati egészségügyi alapellátási feladatokra megkötött megbízási szerződésének idejére szólhat.

(4) A szakemberlakásba történő befogadásra a rendelet 38. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

46. §

 A 45. § (1) bekezdésben foglalt javaslattétel lehetőségéről – ideértve a szakemberlakás megüresedésének esetét is – a közigazgatási osztály tájékoztatja az érintett szervezeteket azzal, hogy javaslataikat 15 napon belül tehetik meg.

.III. Fejezet

A helyiségbérlet szabályai

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

21. A helyiségek bérbeadásának jogcímei és módjai

47. §.

A helyiségek bérbeadására a lakások bérbeadásáról szóló rendelkezéseket az e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

48. §

(1) A helyiségeket

a) pályázat vagy

b) bérbevételi kérelem

alapján lehet bérbe adni.

(2) A helyiség bérbeadására szóló pályázat kiírásáról, bérleti jog átruházásához vagy cseréjéhez való hozzájárulásról és a helyiség albérletbe adásához való hozzájárulásról – amennyiben a helyiség éves bérleti díja a 8.000.000,- Ft-ot meghaladja – a Közgyűlés dönt.

(3) A polgármester a közgyűlés által átruházott hatáskörben eljárva a gazdálkodási rendeletben megállapított esetekben gyakorolja a (2) bekezdésben nevesített bérbeadói jogokat és látja el a bérbeadói feladatokat, amennyiben a helyiség éves bérleti díja  8.000.000 Ft-ot nem haladja meg. A polgármester az átruházott hatáskörben hozott döntéseiről tájékoztatást ad a soron következő Közgyűlésen.

49. §

(1) Helyiség e rendelet szabályai szerint akkor adható bérbe, ha üres, vagy meghatározott időn belül megüresedik és hasznosítása nem veszélyezteti az önkormányzat kötelező feladatainak az ellátását.

(2) A helyiség bérbeadására irányuló eljárás:

a) külső ajánlattal és

b) hivatalból (pályázat kiírásával) indulhat.

(3) Hivatalból (pályázat kiírásával) indult hasznosításra javaslatot tehet:

a) a közgyűlés képviselője és bizottságai,

b) a polgármester és

c) a jegyző.

(4) Pályázati eljárás mellőzésével adható bérbe a helyiség 8 millió Ft/év bérleti díjig.

50. §

Helyiséget bérlőtársak részére vagy társbérletbe adni nem lehet.

22. A bérbeadás időtartama

51. §

Helyiséget bérbe adni határozott időre, továbbá feltétel bekövetkezéséig, de legfeljebb – amennyiben az ajánlatot tevő rövidebb időtartamot nem jelöl meg – 5 éves időtartamra lehet.

23. Bérbeadás nyilvános pályázat alapján

52. §

(1) A pályázatra kiírt helyiségre pályázni a nettó havi bérleti díj megjelölésével lehet.

(2) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a) a helyiség címét, alapterületét, felszereltségét, műszaki állapotát,

b) a bérleti díj alsó határát,

c) a bérleti díj értékkövetésének módját és mértékét,

d) a bérleti jogviszony időtartamát,

e) a helyiség átadásával, karbantartásával, felújításával, a szerződés megszűnésekor a helyiség visszaadásával kapcsolatos előírásokat,

f) a pályázat benyújtásának módját, helyét, és idejét,

g) a helyiség megtekintésének időpontját,

(3) A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a bérbevételre ajánlatot tevő nevét, lakóhelyét, telefonszámát, e-mail címét, gazdasági társaság esetében cégnevét, székhelyét, képviselőjének nevét, címét, telefonszámát,

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet,

c) amennyiben a pályázati kiírás lehetővé teszi annak közlését, hogy a pályázat nyertese milyen időtartamú szerződést kíván kötni, melynek feltételeit ismeri és kötelezően elfogadja, és

d) a pályázatban kiírt szerződéskötési feltételek elfogadását.

(4) A helyiséget annak kell bérbe adni, aki

a) a pályázati feltételeknek megfelel,

b) a pályázatban kiírt feltételeket elfogadja és vállalja, és

c) a legmagasabb bérleti díjra tesz ajánlatot.

(5) A pályázat nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet, kivéve, akinek a pályázat kiírását megelőző 5 évben a Bérbeadóval szemben tartozása, köztartozása volt.

(6) A pályázati eljárás lefolytatásának részletes szabályait a Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének az önkormányzat gazdálkodásának rendjéről szóló 15/2015. (V.22.) önkormányzati rendeletének 27. - 28. §-ai szabályozzák.

24. Bérbeadás bérbevételi kérelem alapján

53. §

(1) Helyiség bérleti joga a kérelmező által benyújtott bérbevételi kérelem alapján is megszerezhető, melynek feltétele, hogy a Bérbeadó a helyiségben folytatni kívánt tevékenységet elfogadja és a Bérbeadóval megállapodjon:

a) a helyiségbérlet időtartamában,

b) a bérleti díj mértékében és

c) a helyiség bérlőt terhelő felújításának, a használat alatti karbantartásának és a szerződés megszűnésekor történő visszaadásának feltételeiről.

25. A helyiséghasználat szabályai

54. §

(1) A helyiséget csak a bérleti szerződésben feltüntetett bérlő veheti igénybe.

(2) A helyiség engedély nélküli más célra való használata, vagy más személy, vagy társaság részére történő átengedése esetén a Bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(3) Amennyiben a helyiségben tervezett tevékenység az érintett társasház szervezeti és működési szabályzatában foglalt közgyűlési döntésével ellentétes, a Bérbeadó jogosult a bérbeadást megtagadni, a már fennálló helyiségbérleti szerződést jogosult felmondani.

26. A helyiség felújításával kapcsolatos szabályok

55. §

(1) A bérlő a Bérbeadó hozzájárulásával – a szakhatóságok engedélyében megszabott feltételekkel – saját költségén köteles a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítani és felújítani, mely költség nem igényelhető vissza és a bérleti díjba nem számítható be.

(2) A bérlő – eltérő megállapodás hiányában – köteles gondoskodni

a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, cseréjéről,

b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védő, előtető, ernyős szerkezet biztonsági berendezések karbantartásáról, felújításáról,

c) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlő kizárólagosan használ és tart üzemben, és

d) a bérlő tevékenységével összefüggően az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztításáról és megvilágításáról és a szemét elszállításáról.

(3) A (2) bekezdésben felsoroltakon kívüli bérlői kötelezettségekre a Bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó.

(4) Bérbeadó a helyiség felújítására – a helyiség állapotától függően – a bérlő részére 1-3 havi bérleti díjmentességet biztosíthat.

27. Hozzájárulás a bérleti jog átruházásához és cseréjéhez

56. §

(1) A helyiség bérleti jogát a bérlő a tulajdonos hozzájárulásával átruházhatja.

(2) Az átruházásra vonatkozóan polgári jogi megállapodást kell kötni, amelyet a szerződés keltétől számított 15 napon belül hozzájárulás megadása érdekében a Bérbeadóhoz be kell nyújtani.

(3) A tulajdonosi hozzájárulás feltétele:

a) a bérleti jog átvevőjének az új bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a Bérbeadóval meg kell állapodnia és

b) amennyiben a bérleti jog átadással érintett helyiség, épület 5 éven belül bontásra kerül, úgy az átvevőnek vállalnia kell, hogy a helyiséget a felszólítástól számított 90 napon belül mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríti, és a tulajdonos részére visszaadja.

(4) A bérleti jog átadásához nem adható tulajdonosi hozzájárulás, ha

a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető, vagy

b) a helyiségben folytatni kívánt tevékenység a közrend, vagy a közbiztonság érdekeit súlyosan sértené, vagy

c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, vagy

d) a bérleti jog átruházására kötött megállapodást szerződő felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl nyújtják be a Bérbeadóhoz.

(5) A helyiség bérleti jogának cseréjére az átruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

28. Hozzájárulás albérletbe adáshoz

57. §

(1) A bérlő a Bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával a helyiség egy részét albérletbe adhatja. A Bérbeadó azzal a feltétellel adhatja hozzájárulását a helyiség egy részének albérletbe adásához, ha a bérlő a bérleti szerződés módosításával vállalja az albérletbe adott helyiségrészre vonatkozóan a bérleti szerződésben megállapított bérleti díj kétszeresének megfelelő összegű bérleti díj fizetését. A bérlő az emelt összegű bérleti díjat köteles fizetni mindaddig, amíg az albérleti szerződés megszűnését írásban be nem jelenti, és a felek a bérleti szerződésben a bérleti díjra vonatkozóan eltérően nem rendelkeznek.

(2) Az albérleti szerződéshez a tulajdonos a bérlő bérleti jogviszonyának lejártáig, de legfeljebb 2 évig járul hozzá.

(3) Az albérleti hozzájárulás érvényességének lejártával, vagy a bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő és az albérlő a helyiség – elhelyezési, kártalanítási igény nélküli – kiürítésére egyetemlegesen kötelesek.

(4) Az albérletbe adás engedélyezése esetén, a bérleti szerződés módosításakor a bérlőnek vállalnia kell a tulajdonosi hozzájárulásban előírt feltételeket.

(5) A helyiség egy részének albérletbe adására abban az esetben adható tulajdonosi hozzájárulás, amennyiben a bérlőnek a Bérbeadóval szemben bármilyen jogcímen tartozása, köztartozása nincs és a helyiség méreténél fogva alkalmas a bérlő és albérlő által párhuzamosan folytatni kívánt tevékenységekre.

(6) A helyiség egésze albérletbe nem adható.

29. A helyiségbérleti jogviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályok

58. §

(1) A bérlő a határozott időre kötött bérleti szerződést a határidő lejárta előtt írásban felmondhatja.

(2) A bérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlőt nem illeti meg kártalanítás, és kizárólag a Bérbeadóval előzetes megkötött, erről szóló megállapodás alapján jogosult a helyiség felújítására fordított összeg visszatérítésére.

(3) A helyiségbérleti szerződés bármely okból történő megszűnése esetén a bérlő legkésőbb a szerződés megszűnését követő 60 napon belül köteles a helyiséget a Bérbeadó részére rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban visszaadni.

(4) Amennyiben a bérlő a helyiségbérleti szerződés megszűnését követően a helyiséget határidőben nem üríti ki, a Bérbeadó jogosult a jogcím nélküli használóval szemben használati díj címén a kiürítési határidő eredménytelen leteltétől a tényleges kiürítésig a helyiségbérleti díj ötszöröséig terjedő használati díjat érvényesíteni.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

59. §

A Bérbeadó – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló jogszabály vonatkozó rendelkezéseinek keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek a bérbeadásról, valamint az elidegenítésről szóló döntéshez, a bérleti szerződés, illetve adásvételi szerződés megkötése érdekében, valamint a bérleti jogviszony során kelt tulajdonosi döntések meghozatalához szükségesek.

60. §

(1) Ez a rendelet a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel 2017. július 01. napján lép hatályba.

(2) A rendelet 19. §-a, a 21-25. §-ai, valamint a 32. § (2)-(3) bekezdése 2017. augusztus 01. napján lép hatályba.

(3) 2017. július 1-jén hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről és a lakbérekről szóló Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 32/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelete.