Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A közterület-használat rendjével és engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 28/2003. (VII. 01.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. § (1) A rendelet hatálya Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) közigazgatási területén az Önkormányzat tulajdonában álló közterületekre terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából közterület

a) az Önkormányzat tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott földrészlet,

b) az Önkormányzat tulajdonában álló, az a) pontban foglaltakon kívüli egyéb földrészlet vagy építmény közhasználatra átadott részére.

(3) A közterület-használati hozzájárulás nélkül végezhető közterület igénybevételt tájékoztatás céljából– lehetőleg az igénybevétel megkezdése előtt 15 nappal – a polgármesternél be kell jelenteni.

(4) Az Önkormányzat közigazgatási területén hirdető-berendezések, hirdetések és reklámok közterületen történő elhelyezésével kapcsolatban a mindenkor hatályos a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell.”

2. § A Rendelet a következő alcímmel és 1/A. §-sal egészül ki:

„Értelmező rendelkezések

1/A. § E rendelet alkalmazásában:

          1. Elektromos töltőállomás: az elektromos gépjárműtöltési szolgáltatás egyes kérdéseiről szóló 170/2017. (VI.29.) Korm. rendeletben meghatározott fogalom.

          2. Épület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott fogalom.

          3. Nyílt szerkezetű pult, állvány: térelemekkel nem határolt, talajhoz nem rögzített, ideiglenes, kereskedelmi célokat szolgáló szerkezet.

          4. Pavilon: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, valamint azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2-12 négyzetméter alapterületű építmény.

          5. Üzemképtelen jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 56. § (1) bekezdése szerinti műszaki hibás jármű, vagy az a jármű, amelynek a hatósági jelzése hiányzik vagy engedélye lejárt.”

3. § (1) A Rendelet 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) a tulajdonos hozzájárulása és a tulajdonosi hozzájárulást is tartalmazó írásbeli szerződés megkötése (a továbbiakban együtt: közterület-használati hozzájárulás) szükséges.”

(2) A Rendelet 3. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Közterület-használati hozzájárulást kell beszerezni:/

„d) a közlekedési szolgáltatással kapcsolatos megállóhelyek, a megállóhelyeken létesített fülke és várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő állomás (ideértve az elektromos töltőállomást is), üzemanyag-egységárat jelző berendezés és iparvágány létesítéséhez, fennmaradásához,”

(3) A Rendelet 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben foglalt esetekben a közterület-használat a vonatkozó egyéb jogszabályok, így különösen a mindenkor hatályos a településkép védelméről szóló önkormányzati rendelet rendelkezéseinek megfelelően történhet.”

(4) A Rendelet 3. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Közterület-használati hozzájárulás, valamint a vonatkozó egyéb jogszabályoknak megfelelő engedély, vélemény, nyilatkozat alapján, közterületen elhelyezett reklámhordozó, hirdető-berendezés olyan mértékben történő károsodása, melynek következtében a reklámhordozó, hirdető-berendezés a funkcióját nem tudja betölteni vagy a reklámhordozó, hirdető-berendezés megsemmisülése esetén új reklámhordozó, hirdető-berendezés vagy a korábbi reklámhordozó, hirdető-berendezés helyreállítással, visszaállítással történő elhelyezése az elhelyezés időpontjában hatályos vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően történhet.”

4. § A Rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/Nem adható közterület-használati hozzájárulás:/

„d) a helyi építési szabályzatban vagy a mindenkor hatályos a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletben tiltott esetekben,”

5. § A Rendelet 6. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Azokban az esetekben, amelyekben a hozzájárulás megadása jelen rendelet szerint a képviselő-testület bizottságainak előzetes véleményéhez van kötve, a polgármester a bizottságok véleményének hiányában is dönthet, ha a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül a Bizottság a számára előkészített előterjesztést nem tűzi napirendjére. Amennyiben a Bizottság a közterület-használat iránti kérelmet kétszer elutasította és a Bizottság döntéséről az ügyfél írásban értesült, a második értesítés kézhezvételétől számított hat hónapon belül ugyanannak a kérelmezőnek ugyanazon közterület-használatára és ugyanazon tevékenységre vonatkozóan nem adható ki közterület-használati hozzájárulás.”

6. § A Rendelet 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közterület-használati hozzájárulást tartalmazó szerződést a közterület-használati hozzájárulásról szóló döntés meghozatalát követő 30 napon belül a kérelmezőnek alá kell írni, ellenkező esetben kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Nem adható közterület-használati hozzájárulás ugyanannak a kérelmezőnek ugyanazon közterület használatára és ugyanazon tevékenységre vonatkozóan az aláírás hiánya miatti második visszavonást követő 6 hónapon belül.”

7. § A Rendelet a következő 8/A. §-sal egészül ki

„8/A. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény hatálya alá tartozó választással, továbbá népszavazással kapcsolatos plakát a vonatkozó egyéb jogszabályoknak, így különösen a mindenkor hatályos a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletnek megfelelő reklámhordozón, vagy külön erre a célra, az Önkormányzat által kihelyezett választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezésen helyezhető el.”

8. § A Rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) A közterület-használati hozzájárulási kérelem elbírálása során figyelembe kell venni a fővárosi és helyi településrendezési eszközökben szereplő városképi, műemlékvédelmi, közegészségügyi és köztisztasági előírásokat, a kereskedelmi és turisztikai szempontokat, valamint érvényesíteni kell a jogszabályok előírásait is.”

9. § A Rendelet 10. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

/A közterület-használati hozzájárulást meg kell küldeni:/

„b) az érintett hatóságoknak, szakhatóságoknak,”

10. § A Rendelet 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közterület használatát biztosító megállapodás a lejárta előtt közös megegyezéssel megszüntethető. Az eredeti állapot határidőre történő helyreállítását követően a jogosult által már megfizetett használati díj időarányos részét a jogosult részére vissza kell fizetni.”

11. § A Rendelet a következő 18. §-sal és 19. §-sal egészül ki:

„18. § (1) Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, valamint azt meghaladó mértékben használ, köteles a tulajdonos vagy megbízottja felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul, de legkésőbb a felhívásban megjelölt határidőre megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának 8 napon belül történő helyreállítására. A tulajdonos vagy megbízottja a felhívást írásban juttatja el a közterületet szabálytalanul használó részére. Amennyiben a közterületet szabálytalanul használó nem beazonosítható, a felhívás hirdetményi úton kerül közlésre a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján történő 8 napos kifüggesztéssel.

Amennyiben a közterületet szabálytalanul használó a jogellenes közterület-használatot nem szünteti be, vagy az eredeti állapotot nem állítja helyre a felhívásban megjelölt határidőn belül, a tulajdonos vagy megbízottja az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti.

 (2) A tulajdonos Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével azonnal helyreállíthatja az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, a közbiztonság súlyos sérelmének elhárítása érdekében. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a közterületet szabálytalanul használó köteles viselni.

(3) Aki közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használ, azzal szemben - a ténylegesen használt időtartamra és területre - a rendelet szerinti közterület-használati díj tízszerese állapítható meg.

(4) A közterület-használati díj – (3) bekezdésben meghatározott esetekben történő – megállapításáról a Tulajdonosi Bizottság, a jogosulatlan közterület-használat egyéb jogkövetkezményeiről a polgármester jogosult dönteni.

19. § A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását a közterület-felügyelők, a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek, illetve a tulajdonos által megbízott egyéb személyek, a kerületi polgármesteri hivatal megbízott ügyintézői a helyszínen vagy más alkalmas módon ellenőrizhetik.”

12. § A Rendelet 24. § -a a következő(5)-(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közterület-használat rendjével és engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 28/2003. (VII. 01.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 26/2017. (XI.16.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: MÓD. rendelet)  rendelkezéseit a MÓD. rendelet hatálybalépését követően benyújtott közterületi-használati hozzájárulási kérelmek esetében, valamint a jogellenes közterület-használat következményei tekintetében a MÓD. rendelet hatálybalépését követően alkalmazandó jogkövetkezményekre kell alkalmazni.

(6) A MÓD. rendelet hatálybalépését megelőzően meghozott, érvényes közterület-használati határozatokat a határozatban megjelölt közterület-használatra vonatkozó határnapig vagy feltételig érvényesnek kell tekinteni.”

13. § A Rendelet

            a) 2. melléklete helyébe az 1. melléklet;

            b) 3. melléklete helyébe a 2. melléklet;

lép.

14. § A Rendelet

          a) 4. § (2) bekezdésében az „a közterület-használat kezdete előtt legalább 3 munkanappal.” szövegrész helyébe a „lehetőleg a közterület használat kezdete előtt legalább 3 munkanappal, legkésőbb azonban a használat megkezdésével egyidejűleg.” szöveg;

          b) 7. § (1) bekezdésében az „a közterület-használati hozzájárulásban rögzítésre kerülnek, mely alapján a működési engedély kiadható.” szövegrész helyébe az „a közterület-használati hozzájárulásban rögzítésre kerülnek.” szöveg;

          c) 9. § (4) bekezdésében az „engedélyek (pl. építésügyi, egészségügyi, rendészeti, szakhatóságok engedélyei) beszerzését,” szövegrész helyébe az „engedélyek (így különösen építésügyi, egészségügyi, rendészeti szakhatóságok engedélyei), hozzájárulások, vélemények, nyilatkozatok beszerzését,” szöveg;

          d) 17. § (1) bekezdés e) pontjában a „kertépítészeti műtárgy, utcabútor,” szövegrész helyébe a „kertépítészeti műtárgy,” szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti a Rendelet

          a) 10. § (1) bekezdés i) pontja,

          b) 10. § (2) bekezdés d) pontja,

          c) 11. § (3) bekezdése,

          d) 15. § -a,

          e) 22. §-a és azt megelőző alcíme,

          f) 23. §-a és azt megelőző alcíme.

16. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

Budapest, 2017. november 16.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Rendelet megalkotását az elmúlt időszakban bekövetkezett jogszabályváltozások és a Rendelet alkalmazása során észlelt gyakorlati tapasztalatok tették indokolttá.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. §-a alapján a Rendelet megalkotásának szükségessége, és a várható társadalmi hatása abban jelentkezik, hogy a rendelet megalkotásával, az engedély nélküli közterület-használatra vonatkozó eljárási szabályok bevezetésével az önkormányzati vagyon, a nemzeti vagyon, és az Önkormányzat érdekeinek hatékonyabb védelme és érvényesülése valósulhat meg.

A Rendelet módosításának gazdasági hatása, hogy az ügyfelek a rendelet hatálybalépését követően közterület-használati engedélyek igénylése esetén mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól, amely az Önkormányzat bevételeit nem érinti. A Rendelet megalkotásának környezeti, egészségügyi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs. A rendelet végrehajtásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

Részletes indokolás

1. § -hoz: pontosítja az egyértelműbb és közérthetőbb megfogalmazás érdekében, hogy mely területekre terjed ki a Rendelet hatálya, valamint meghatározza a Rendelet alkalmazása szempontjából a közterület fogalmát.

2. § -hoz: a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII.14. ) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) 60. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a jogszabály tervezetében kizárólag az általános rendelkezések között szabályozható a jogszabály egészére vonatkozó értelmező rendelkezés. Az IRM rendelet 68. § (1) bekezdése és 69. § (3) bekezdése szerint, ha a jogszabályban sok fogalom értelmezése indokolt, vagy ha a fogalmakat a jogszabály egészére nézve értelmezni kell, az értelmező rendelkezéseket az általános rendelkezések között kell meghatározni. Ebben az esetben az értelmező rendelkezéseket tartalmazó önálló szakaszt „Értelmező rendelkezések” című alcím alá lehet rendezni. Az egyes fogalmakat ábécésorrendben, arab számmal megjelölt pontokba kell rendezni. Egy pontban csak egy fogalom magyarázható.

Az IRM rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével került újraszabályozásra az egyes fogalmak bővebb kifejtése, magyarázata. A közterületen épített elektromos töltőállomások megjelenésével szükséges az elektromos töltőállomás fogalmát is meghatározni.

3. § -hoz: A közterületet rendeltetésének megfelelő célra - a jogszabályok keretei között - bárki szabadon használhatja oly módon, hogy annak használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja. A közterület rendeltetésétől eltérő használatához a tulajdonos hozzájárulása, illetve a hozzájárulást igazoló határozat, vagy megállapodás megléte, közterület-használati hozzájárulás szükséges. A közterületek tulajdonosai, vagyis az önkormányzatok, valamint a Magyar Állam a közterületek használatát eltérő módon szabályozzák. A jogszabályok lehetőséget adnak arra, hogy az engedélyezés mintegy hatósági eljárás keretében, határozat formájában történjen, vagy polgári jogi jogviszonyként megállapodás kerüljön aláírásra az engedélyező és a használó között. Mindkét megoldás jogszerű, mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai is.

A Polgármesteri Hivatal munkatársai több alkalommal vizsgálták a jelenlegi hatósági ügyként történő engedélyezés előnyeit és hátrányait, és azt, hogy az Önkormányzat szempontjából mely szabályozási forma a legcélszerűbb. Eddig egyszerűbb és hatékonyabb szabályozásnak a közterületek használatának hatósági ügyként történő kezelése tűnt, tekintettel arra, hogy a hatósági eljárásban a határozatot csak az Önkormányzatnak kellett aláírnia, az engedély érvényességéhez nem volt szükség az engedélyt kérő aláírására. Ez elméletben gyorsítja az engedélyezés folyamatát. Hátránya viszont, hogy az engedélyezést hatósági ügyként kezelve nincs lehetőség eltekinteni az általános eljárási illeték megfizettetésétől, mely a kérelmezőknek a közterület-használat díjának mértékétől függetlenül 3000 forint illetékbélyeg formájában történő fizetési kötelezettséget jelent. Ez a fizetési kötelezettség egy olyan kiadást ró a kérelmezőkre, ami független az Önkormányzat által kért közterület-használati díjtól és az Önkormányzat bevételeitől. Továbbá a kérelmezők által megfizetett illeték összege sok esetben meghaladta a fizetendő közterület-használati díj összegét.

2018. január elsejével hatályba lép az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: ÁKR), amely hatályon kívül helyezi a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (Ket.). Az új törvény, az ÁKR által bevezetésre kerülő új közigazgatási szabályokra tekintettel már most egyszerűbbnek tűnik a közterület-használat engedélyezés polgári jogi jogviszonyként történő szabályozása.

Fenitek alapján ezen feltételek mellett már célszerűbbnek tűnik áttérni a megállapodással történő közterület-használat engedélyezés gyakorlatára. Ebben az esetben a közterület használatára vonatkozóan szerződés megkötésére kerülne sor a közterületet használni szándékozó ügyféllel. A szerződés megkötésének ideje abban az esetben húzódhat el a korábbi közterület-használati engedélyek kiadásához képest, ha az ügyfél nem jön be a szerződést határidőben aláírni, ám az ügyfelek minden esetben mentesülnének az illetékfizetési kötelezettség alól.

Az elektromos autók és a közterületen épített elektromos töltőállomások megjelenésével szükséges a rendeletben ezen új elemekre vonatkozó szabályozást bevezetni.

4. § -10. § -hoz: a 3. §-hoz fűzött indokolásban részletezett közterület-használat engedélyezés módjának változása miatti módosításokat, valamint ez egyéb időközben bekövetkezett jogszabályváltozások miatti átvezetéseket tartalmazza. Új szabályozásként jelenik meg a rendelet-tervezetben a választási hirdető-berendezésekre vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos szabályozás. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (5) és (6) bekezdése értelmében egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja, továbbá a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni.

11. § -hoz: az engedély nélküli közterület-használatra vonatkozó eljárási szabályok bevezetésével az önkormányzati vagyon, a nemzeti vagyon, és az Önkormányzat érdekeinek hatékonyabb védelme és érvényesülése valósulhat meg.

12. § - 15. §-hoz: a 3. §-hoz fűzött indokolásban részletezett közterület-használat engedélyezés módjának változása átmeneti rendelkezések beiktatását, egyes rendelkezések hatályon kívül helyezését, valamint a Rendelet 2. mellékletének módosítását tette szükségessé.

A Rendelet 3. mellékletének módosítása az új névvel ellátott közterületek mellékleten történő átvezetése érdekében történt.

A Rendelet egyes rendelkezései szövegcserés módosítás alkalmazásával kerültek pontosításra a világos, közérthető és ellentmondásmentes megfogalmazás érdekében.

16. § -hoz: jelen rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 7. § (1) bekezdése szerint a jogszabályban meg kell határozni a hatálybalépésének napját, amely a jogszabály kihirdetését követő valamely nap lehet, valamint a 12. § (1)-(2) bekezdése szerint a módosító rendelkezés a hatálybalépéssel végrehajtottá válik, és a végrehajtottá vált rendelkezés, a végrehajtottá válást követő napon hatályát veszti.

Budapest, 2017. november 16.