Hajdúböszörmény Város Önkormányzata a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 31. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, Hajdúböszörmény Város Önkormányzat Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 20/2007.(IV.26.) Önk. rendelet 52. § (5) e) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúböszörmény Város Önkormányzata Képviselő-testület Pénzügyi Ellenőrző és Mezőgazdasági Bizottsága, Gazdasági, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, valamint Jogi, Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el. Hajdúböszörmény város fejlődésének elősegítése céljából a helyi közútberuházások megvalósítását az alábbiak szerint szabályozza:

I.FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Hajdúböszörmény város közigazgatási területén a Hajdúböszörmény város helyi építési szabályzata (a továbbiakban: HÉSZ), illetve az Országos Területrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.)  Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szabályozásával, Hajdúböszörmény Város Önkormányzata tárgyévi költségvetési rendeletével, illetve a műszaki tervdokumentációkkal összhangban épülő utakra, útjavításokra, útépítési tervezési munkákra.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed az útépítésben érdekelt valamennyi természetes személyek közösségére, illetve valamennyi gazdálkodó szervezetre.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából útfejlesztésnek minősül

a) a földutak stabilizálása

b) a földutak útalappal (zúzottkővel, betonnal) való ellátása,

c) a földutak szilárd burkolattal történő kiépítése,

d) járdák, valamint a szilárd burkolattal ellátott rossz minőségű utak új szilárd burkolattal történő kiépítése, javítása, stabilizálása,

e) a meglévő, nem szabványos, szélességű útpályák szabványos méretűvé bővítése,

f) az a) -e) pontokban foglaltakhoz szükséges tervek elkészítése és engedélyeztetése.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott útfejlesztés történhet lakossági kezdeményezésre, lakossági források bevonásával, önkormányzati együttműködéssel létrehozásával.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1)          E rendelet alkalmazásában:

1. természetes személyek közössége: természetes személyek együttműködése szerződés alapján, építőközösség, polgári jogi társaság;
2. gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokosság társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó,
3. ingatlan: az ingatlan-nyilvántartásban önálló helyrajzi számmal rendelkező beépített vagy beépíthető földrészlet, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényben meghatározott egyéb önálló ingatlan;
   
4. érintett ingatlan tulajdonosa:

• aki a jelen rendelet III. Fejezete szerint kérelem benyújtásakor és a kötelezettséget előíró határozat meghozatalának időpontjában az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa;
• aki a jelen rendelet III. Fejezete szerint kérelem benyújtásakor vagy a kötelezettséget előíró határozat meghozatalának időpontjában az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa;
  

5. ingatlanfejlesztésben érdekelt: újonnan beépítésre szánt területek, illetve külterületi ingatlanok belterületbe vonása tekintetében az érintett ingatlannak az önkormányzattal kötendő megállapodás aláírásának időpontjában az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa és az érintett ingatlanon befektetni szándékozó, beruházásban érdekelt természetes személy, természetes személyek közössége, gazdálkodó szervezet;
   
6. érintett ingatlan:

Tervezés és útépítés szempontjából az az ingatlan, amely határos a fejesztendő úttal, és arról az ingatlanra bejáró (útcsatlakozás) létesíthető, azzal, hogy

a) a hozzájárulás mértékének meghatározásakor a fejlesztendő út és az ingatlan azzal határos hosszának egymáshoz viszonyított arányát kell figyelembe venni,

b) az az ingatlan, amely két vagy több oldalról minősülne érintett ingatlannak (pl. saroktelek), csak a lakcím szerinti oldalt érintő beruházás során kötelezhető hozzájárulás megfizetésére,

c) az egy ingatlanon elhelyezett második és azt meghaladó rendeltetési egységek önálló érdekeltségi egységnek számítanak az útépítési hozzájárulás számításánál és a megfizetésnél így kell figyelembe venni

7. újonnan beépítésre szánt terület: Hajdúböszörmény város közigazgatási területének beépítés céljára szolgáló területrésze;
   
8. belterület: Hajdúböszörmény város közigazgatási területének – jellemzően a város történetileg kialakult, elsősorban összefüggő, beépített, illetve beépítésre szánt területeket tartalmazó- kijelölt része,
   
9. út: a szilárd (kő, beton, aszfalt) burkolatú közút és közterületen lévő járda, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút;
   
10. Gyűjtőút: olyan út, mely a település lakó- és kiszolgáló útjainak forgalmát összegyűjtve vezeti a főúthálózatra.
    
11. Közút: fogalom-meghatározása azonos a módosított közutak igazgatásáról szóló 19/1994. (V.31.) KHVM rendelet 2. § (2) bekezdésében foglaltakkal, azaz a helyi közúthálózatba tartoznak az önkormányzatok tulajdonában lévő

a) belterületi közutak,

aa) belterületi elsőrendű főutak,

ab)  belterületi másodrendű főutak,

ac) gyűjtőutak,

ad) kiszolgáló és lakóutak,

b) külterületi közutak,

c) kerékpárutak,

d) gyalogutak és járdák.

12. útépítés: az ingatlanok megközelítését szolgáló szilárd útburkolat és járda vonatkozó      jogszabályok szerinti építése, korszerűsítése az önkormányzat tulajdonában lévő vagy az önkormányzat tulajdonába kerülő, közútként nyilvántartott vagy kijelölt        területen, amely nem terjed ki az ingatlanok közúti csatlakozásának létesítésére;
    
13. Helyi közút használatában érdekeltek: az érintett ingatlan tulajdonosai, akiknek ingatlana határos a közúttal és arról ténylegesen megközelíthető
14. Útfejlesztési összköltség: a helyi közút, járda tervezésével, engedélyezésével, létesítésével kapcsolatban felmerült összes költség, amelynek meghatározására az útfejlesztés pénzügyi lezárását követően kerül sor,
15. Üzembe helyezés: a megvalósult beruházás műszaki átadásának napja.
16. Útépítési érdekeltségi hozzájárulás az útépítési együttműködésben – ha abban az      érdekeltek több mint kétharmada részt vesz – részt nem vevő természetes személyt,        gazdálkodó szervezetet az önkormányzat jelen rendelet II. fejezete szerint a résztvevők által vállalt anyagi hozzájárulás mértékéig hozzájárulásra kötelez.
    

Az érdekeltségi egység meghatározása

3. §

(1)        Ha a közútépítést az önkormányzat valósítja meg, vagy támogatást biztosít az érintett ingatlantulajdonosok anyagi hozzájárulásának meghatározásához, a meglévő lakásszám alapján, illetve beépíthető telekszám és azok nagysága alapján kell egy érdekeltségi egységet megállapítani.

(2)        A kettő, vagy több utcát érintő (sarok, áthúzódó) telek érdekeltségét a tényleges igénybevétel, illetve házszámozás alapján kell meghatározni, saroktelek esetén az először megépülő közútnál történik az igénybevétel.

(3)        Nyeles telkek és a szolgalommal ellátott telkek esetében az érdekeltséget a befogadó utcánál kell figyelembe venni.

II. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZATI BERUHÁZÁSBAN MEGVALÓSULÓ UTAK ÉPÍTÉSE

4. §

(1) Az önkormányzat a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv figyelembevételével dönt a területek, építési telkek és az azokon elhelyezkedő építmények rendeltetésszerű használatához szükséges közutakról, valamint ezek paramétereiről, figyelembe véve a csatlakozó területek kapacitásigényét is.

(2) Az újonnan beépítésre szánt, valamint a már beépített területeken a mindenkori településrendezési tervbe az (1) bekezdés szerint megvalósítandó utakat legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatbavételéig meg kell valósítani.

(3)      A belterületbe vonást megelőző egyeztetések során az önkormányzat minden esetben  megállapodik az érdekeltekkel a közút létesítéséről.

5. §

Az újonnan beépítésre szánt területek fejlesztésére

vonatkozó rendelkezések

(1) Hajdúböszörmény város belterületi és külterületi településrészein az ingatlanfejlesztésben érdekelt kezdeményezésére a településrészre vonatkozó, jóváhagyott szabályozási tervet a képviselő-testület módosíthatja, amennyiben az ingatlanfejlesztésben érdekelt a jóváhagyott szabályozási terv módosítása előtt az önkormányzattal a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megállapodást köt az ingatlanfejlesztésben érdekelt által készített tanulmányterv alapján, ha ezáltal korábban nem beépíthető vagy kedvezőtlenebb feltételekkel beépíthető ingatlan(ok) építési telekként beépíthetővé, vagy az érintett ingatlan beépíthetőségi feltételei a korábbiakhoz képest kedvezőbbé válnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a képviselő-testület akkor hagyhatja jóvá, ha az ingatlanfejlesztésben érdekelt vállalja, hogy

a.)az érintett területre vonatkozó szabályozási terv módosításának, elkészítésének összes költségét viseli, és ezt az önkormányzat által megkötendő tervezési szerződésben kifejezetten kinyilvánítja;

b.) az érintett területre vonatkozó, jóváhagyásra, módosításra váró szabályozási tervben kijelölt, szükség esetén telekalakítási tervben meghatározott, az érintett ingatlan ellátásához szükséges helyi közút kialakításához szükséges telekalakítást elvégzi,

c.) a b.) pont szerinti helyi közút kiépítését saját költségén elvégzi;

d.) a c.) pont szerint kiépített közutat térítésmentesen, megtérítési igény támasztása nélkül az önkormányzat részére tulajdonba adja, kivéve, ha az ingatlanfejlesztéssel érintett területen megvalósuló beruházás kizárólag az érintett ingatlan ellátását biztosító magánút megépítésére terjed ki, vagy ha a szabályozási terv szerint a megépített út nem közúti szabályozású,

e.) a szabályozási tervben meghatározott vagy hatósági határozatban előírt környezetvédelmi és egyéb szükséges beruházás létesítéséről saját költségén  gondoskodik.

(3) A képviselő-testület az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén szabadon mérlegelheti, hogy jóváhagyja-e a fejlesztéssel érintett területre vonatkozó szabályozási terv módosítását.

(4) A szabályozási terv által meghatározott, érintett ingatlan fejlesztéséhez szükséges, idegen ingatlant érintő tulajdonrendezésben, telekalakításban, szolgalmi jog lejegyzésében az önkormányzat a (1) bekezdésben foglalt megállapodás keretein belül közreműködést vállalhat a képviselő-testület döntése alapján.

(5) A (1) bekezdésben foglalt megállapodás szerinti tulajdonba adásról, szolgalmi jog alapításáról az ingatlanfejlesztésben érdekelt  az önkormányzattal külön szerződést köt a közút elkészültét követően, melyben az önkormányzat köteles vállalni a közút kezelését

6. §

Külterületi ingatlanok belterületbe vonása esetén

irányadó szabályok

(1) Az ingatlanfejlesztésben érdekelt kérelmére a képviselő-testület Hajdúböszörmény város hatályos településrendezési tervével összhangban dönthet külterületi ingatlan belterületbe vonásáról, amennyiben az ingatlanfejlesztésben érdekelt a határozat meghozatala előtt az önkormányzattal a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megállapodást köt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti megállapodást a képviselő-testület akkor hagyhatja jóvá, ha az ingatlanfejlesztésben érdekelt vállalja, hogy

a.) az érintett területre vonatkozó, hatályos szabályozási tervben kijelölt, szükség esetén telekalakítási tervben meghatározott, az érintett ingatlan ellátásához szükséges helyi közút kialakításához szükséges telekalakítást saját költségén elvégzi,

b.) az a.) pont szerinti helyi közút kiépítését saját költségén elvégzi,

c.) a b.) pont szerint kiépített közutat térítésmentesenmegtérítésiigény támasztása nélkül az önkormányzat részére tulajdonba adja, kivéve, ha az ingatlanfejlesztéssel érintett területen megvalósuló beruházás kizárólag az érintett ingatlan ellátását biztosító magánút megépítésére terjed ki, vagy ha a szabályozási terv szerint a megépített út nem közúti szabályozású,

d.) a hatályos szabályozási tervben meghatározott vagy hatósági határozatban előírt környezetvédelmi és egyéb szükséges beruházás létesítéséről saját költségükön gondoskodik.

(3) A képviselő-testület az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén, szabadon mérlegelheti, hogy jóváhagyja-e a fejlesztéssel érintett területre vonatkozó szabályozási terv módosítását.

(4) A hatályos szabályozási terv által meghatározott, érintett ingatlan fejlesztéséhez szükséges, idegen ingatlant érintő tulajdonrendezésben, telekalakításban, szolgalmi jog lejegyzésében az önkormányzat a (1) bekezdésben foglalt megállapodás keretein belül közreműködést vállalhat a képviselő-testület döntése alapján.

(5) A (1) bekezdésben foglalt megállapodás szerinti tulajdonba adásról, szolgalmi jog alapításáról az ingatlanfejlesztésben érdekelt az önkormányzattal külön szerződést köt a közút elkészültét követően, melyben az önkormányzat köteles vállalni a közút kezelését.

A létesítési költségek számítása

7. §

(1)      Az önkormányzat által megépített közutak létesítési költségének számításánál az alábbi ráfordítások vehetők figyelembe:

a.)  az engedélyezési és kiviteli tervek díja, valamint a hatósági, szakhatósági díjak,

b.)  kivitelezési munkák teljes költsége, beleértve a kivitelezéshez szükséges közterület bontási engedélyében, illetve tulajdonosi, kezelői hozzájárulásban előírt szintű és műszaki tartalmú helyreállításának költsége,

c.)  a lebonyolító, illetőleg a műszaki ellenőr díja,

d.)  a kivitelezés során felmerülő tervezői művezetés és közmű-szakfelügyelet költsége

e.)  az forgalomba helyezés és a forgalomba helyezéshez szükséges- jogszabályi előírások szerinti - dokumentációk, bemérések, vizsgálatok költsége.

f.)  a létesítéshez szükséges kisajátítás, szolgalmi jog szerzés költsége,

g.)  az a.) - e.) pontokban foglalt költségeket terhelő vissza nem igényelhető ÁFA összege.

(2)     Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás összegét az esetleges állami és egyéb forrásból         biztosított támogatás egységre jutó részével csökkentve kell megállapítani.

Útépítési érdekeltségi hozzájárulás meghatározásának szabályai

8. §

1. Ha Hajdúböszörmény város belterületi beépített településrészein a meglévő úthálózat korábban nem került kiépítésre vagy fejlesztést igényel, az érintett ingatlan tulajdonosai és az önkormányzat az alapvetően helyi lakossági érdeket szolgáló közút építésére együttműködik. Az így megvalósított helyi közút beruházásokhoz kapcsolódó útépítési érdekeltségi hozzájárulást az önkormányzat az alábbi mértékben határozza meg:

a.) Helyi közutaknál lakosság esetében

- útépítésnél a létesítési költség 30%-a              

- járdaépítésnél a létesítési költség 30%-a

melyet az ingatlantulajdonosnak érdekeltsége arányában kell megfizetni.

b.) Helyi közutaknál gazdasági tevékenységet folytatók esetében

- útépítésnél a létesítési költség 80 %-a             

- járdaépítésnél a létesítési költség 80 %-a        

melyet az ingatlantulajdonosnak érdekeltsége arányában kell megfizetni.

(2) Jelen rendelet 5. és 6. §-ban szabályozott, ingatlanfejlesztéssel érintett területekkel (a Szabályozási Tervben megjelölt gazdasági zónákban) összefüggő közút megvalósítása létesítésének költségei 90%-ában létesítési költségben határozza meg, amelyet az érintett ingatlantulajdonosok kötelesek megfizetni.

Konkrét településfejlesztési megállapodásban a képviselő-testület önkormányzati érdekből ennél alacsonyabb %-t is meghatározhat.

(3) Az építőközösség részéről az útépítési kérelem benyújtását után az önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás aláírását követően, a kötelezettségvállalásnak megfelelően kezdhetők meg a tervezési és engedélyezési munkálatok. Amennyiben az engedélyezési eljárást követően az útalap építés az építőközösség hibájából eredően nem valósul meg 2 éven belül, úgy a tervezési díjat a kérelmező építőközösségnek meg kell téríteni az önkormányzat részére.

(4) A lakossági útalap is csak az adott területre előírt összes közterületi közmű megépítése után vagy annak megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalás birtokában engedélyezhető.

Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetése

9. §

(1)      A közútépítéssel érintett ingatlan tulajdonosát a kivitelezési munkák megkezdése előtt tájékoztatni kell a várható befejezési időpontra prognosztizált létesítési költségekről és az útépítési érdekeltségi hozzájárulás várható mértékéről.

(2)      Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás becsült összegét az érdekeltek a közút építésének megkezdése előtt 30 nappal az Önkormányzat elkülönített számlájára kötelesek befizetni. A közút forgalomba helyezését követő 60 napon belül az Önkormányzat értesítése alapján elszámolni illetve a különbözetet kiegyenlíteni.

A fizetési kötelezettség az ingatlan tulajdonosát, tulajdonközösség esetén a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában terheli.

(3) Az útépítési érdekeltségi hozzájárulás megfizetése alól felmentés nem adható. A (2) bekezdésben foglalt fizetési kötelezettség teljesítésig az ingatlanra az önkormányzat javára az útépítési érdekeltségi hozzájárulás erejéig jelzálogjog kerül bejegyzésre az ingatlan-nyilvántartásba.

(4) A sikeres műszaki átadás-átvétel és forgalomba helyezés után a ténylegesen kifizetett számlák alapján a Polgármesteri Hivatal végelszámolást készít. Ekkor történik a %-os mértékben meghatározott önkormányzati támogatás elszámolása és az esetleges lakossági túlfizetések visszautalása.

III. FEJEZET

LAKOSSÁGI KEZDEMÉNYEZÉSRE ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSSAL MEGVALÓSULÓ KÖZUTAK ÉPÍTÉSE

A támogatás igénylésének feltétele

10. §

(1)     Önkormányzati támogatás igényelhető lakásépítés céljára kialakított építőtelkek lakossági kezdeményezésre megvalósuló út és járda építésének megoldására.

(2)     Támogatást igényelhetnek olyan önszerveződő közútépítő közösségek, melyeknél az érdekeltek minimum 2/3-os részvétele biztosított. Társasház tulajdon csak úgy vehető figyelembe, ha a közgyűlésük elfogadta a belépést.

Önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokra eső közútépítés költségeit egyéb megállapodás hiányában az Önkormányzat fedezi.

(3)     A támogatással megvalósuló közútépítések önkormányzati előkészítő és végrehajtó feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el.

A közútépítések szervezési folyamata

11. §

(1)    A közútépítésekhez nyújtandó támogatás odaítélése kizárólag pályázati rendszerben történik. Pályázaton kívül e célra támogatás nem adható.

A pályázati felhívást a Képviselő-testület az éves költségvetési rendelet elfogadását követő 30 napon belül írja ki és teszi közzé.

(2)     A pályázat benyújtási határideje a pályázati felhívás közzétételétől számított 30 nap.

(3)    A benyújtott pályázatokat a Gazdasági, Környezetvédelmi és Fejlesztési Bizottság értékeli és az önkormányzati döntés előkészítéséhez javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a pályázati támogatásokra.

(4)    Ha a támogatás mértékének meghatározását követően bármely okból többletköltségek jelentkeznek, azok az építőközösséget terhelik.

(5)    Ha a rendelkezésre álló út-, híd keret a feltételeknek megfelelő pályázatok teljes körű támogatására nem nyújt fedezetet, a Képviselő-testület dönthet esetleges kisebb összegű támogatás odaítéléséről, vagy egyes pályázatok elutasításáról.

(6)    A benyújtott pályázatok eredményéről a Képviselő-testület döntését követően - 30 napon belül - valamennyi pályázót írásban kell értesíteni, a támogatásról szóló döntést közzé kell tenni Hajdúböszörmény város honlapján

A pályázat tartalmi követelményei

12. §

(1) A pályázatnak tartalmaznia kell:

·    a magánerőből megvalósuló közútépítéssel érintett terület megnevezését,

·    a létesítendő közút kategóriáját

·    a megvalósulással érintett valamennyi ingatlan helyrajzi számát és/vagy házszámát, tulajdonosának, kezelőjének, bérlőjének nevét, lakcímét,

·    az útépítésre vonatkozó megállapodást

·    nyilatkozatot az önrész vállalására,

·    nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy a közösség tudomásul veszi, hogy az elkészült létesítmény közútként az Önkormányzat tulajdonát képezi, az átadásra kerülő beruházás a Számviteli Törvény előírásainak megfelelően történik,

·    a közútkezelői és szakhatósági nyilatkozatokat,

·    költségbecslést,

·    közút esetében engedélyezési szintű tervet.

A pályázatok elbírálása, a támogatás alapja

13. §

(1)      Közúthálózatok létesítése esetén támogatás az alábbi műszaki tartalomra adható:

• Közútépítésnél a pályaszerkezet, a tervezett burkolat, valamint hozzátartozó közterületi csapadékvíz elvezetés (árok, áteresz, kapu-bejáró) és egyéb műtárgyak építésére

(2)      Nem adható támogatás tömbtelek esetében a belső úthálózatra, valamint közútként használt magántulajdonú út építésére.

14. §

(1)      Útépítés csak a területre előírt összes közterületi közmű megépítése után, vagy azok megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalás birtokában támogatható.

(2)      Ha a közművek a kötelezettségvállalás ellenére nem készülnek el, az út és járdaépítési támogatás a közösség kérésére átütemezhető vagy visszavonható.

IV.FEJEZET

Záró rendelkezés

15. §

(1) E rendelet 2017. november 01. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Hajdúböszörmény Város Önkormányzatának a helyi út- és egyéb közmű építésekről szóló 8/2005 (III.03.) Önk. rendelete.