Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2017.(XII.30.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2022. 11. 01Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2017.(XII.30.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért felelős Helyettes Államtitkárság és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság véleményét kikérve a következőket rendeli el:
1. § Békésszentandrás Nagyközség egyedi építészeti arculata, sajátos megjelenése, jellegzetességei, építészeti, településképi, településszerkezeti értékei fenntartásának és továbbfejlesztésének szabályozása.
2. § E rendelet alkalmazásában:
ÁLTALÁNOS ILLESZKEDÉSI SZABÁLYOK
3. § (1) Abban a kialakult telektömbben, ahol a telkek legalább 75 %-a már beépült, a legnagyobb építménymagasság:
a) foghíj esetében nem haladhatja meg sem a csatlakozó szomszédos épületek ±1,0 méterrel eltérő magasságát, sem az érintett utcaszakasz súlyozott - a beépített telkeken álló épületek figyelembe vételével számított – építménymagasságát.
b) Az (a) ponttól eltérő építménymagasság az utcakép kedvezőbb kialakítása érdekében az övezetben előírt maximális építménymagasság betartásával engedélyezhető.
(2) A kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében településképi eljárás keretében az utcai homlokzatmagasság tekintetében legfeljebb 3,25 méter (egy szint) eltérés megengedhető, de a különböző építménymagasságokat megengedő építési övezetek csatlakozásánál telken belüli magasságváltással településképi eljárás keretében ennél nagyobb eltérés is lehetséges. A magasságváltást úgy kell megoldani, hogy az utcai homlokzat magassága a nagyobb magasságú övezetbe tartozó telken a kisebb magasságú övezet felőli telekhatártól 3 m távolságban a kisebb magasságú homlokzat szintjétől, a telekhatártól ellentétes irányban 45°-os szögben emelkedő sík alatt maradjon.
(3) Az új magastető hajlásszöge legyen közel azonos az épület közvetlen környezetében álló szomszédos épület(ek) tetősíkjának lejtésszögével. Ott, ahol a szomszédos épületek tetősíkjának hajlásszöge kisebb, mint 35 fok vagy nagyobb, mint 45 fok a csatlakozás módját egyedileg kell meghatározni - a szomszédos épületekhez és a terület karakteréhez illeszkedve - a főépítészi konzultáció során.
(4) A település területén nem gazdasági rendeltetésű épület esetén csak magastető létesíthető, ettől eltérni településképi eljárás keretében lehet.
A HELYI VÉDELEM
4. § Helyi egyedi védelem tárgyai azok az épületek, építmények, épületrészek, épülethomlokzatok, amelyek alapvetően meghatározzák a település építészeti jellegét, ezek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.
2. A helyi védettség létrejötte
5. § (1) A védetté nyilvánításra irányuló eljárást bármely cselekvőképes nagykorú személy, bármely szervezet kezdeményezhet Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzatánál.
(2) A védetté nyilvánítás előzetes szakmai előkészítését az Önkormányzati Főépítész (a továbbiakban: Főépítész) végzi, az eljárást Békésszentandrás Nagyközség Jegyzője folytatja le.
(3) Az eljárással felmerülő költségeket a kezdeményező köteles viselni.
(4) A javaslattevőnek védetté nyilvánítási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza:
a) a területi azonosítást (utca, házszám, helyrajzi szám), térképet, fotókat,
b) a védetté nyilvánítás indoklását, a történeti érték leírását,
c) a védendő elem állapotát,
d) a védendő ingatlan és környezete ingatlan- nyilvántartási adatait, hiteles tulajdoni lapot és térképmásolatot
e) a fenntartható használat, használati mód főbb elemeit
f) védendő terület esetén annak pontos körülhatárolását, az áttekintéshez szükséges léptékű helyszínrajzot
(5) Az eljárás megindításáról és az egyedi védelemre vonatkozó javaslat tartalmáról a szakvéleményeket csatolva értesíteni kell védendő érték tulajdonosát, amennyiben nem azonos az eljárás kezdeményezőjével.
6. § (1) A helyi épített örökségeket a Képviselő- testület rendeletben nyilvánítja védetté.
(2) A rendelet tartalmazza:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a védendő értéket, a védelem célját,
c) a védendő épület, építmény, terület meghatározását, helyrajzi számát
(3) A helyi védelem tényét az ingatlan-nyilvántartásba egyéb építésügyi korlátozásként be kell jegyeztetni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül.
3. A helyi védettség megszüntetése71. §
(1) A helyi védelem megszüntetésére sor kerülhet, ha:
a) a helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisül, vagy
b) a helyi védelem alatt álló terület, illetve építészeti érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette,
c) a helyi védelem alatt álló védett érték műemléki védelem alá történő helyezése esetén.
(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építményt, építményrészt, növényzetet csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani, kivágni, megcsonkítani. A védett épület csak abban az esetben bontható el, ha életveszélyessé vált és helyreállítására nincs műszaki megoldás vagy aránytalanul nagy költséggel jár.
(3) A védettség megszüntetésének eljárása során a védetté nyilvánításra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
4. A helyi védettség fenntartása
8. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, fenntartásáról a tulajdonos, vagy a vagyonkezelő köteles gondoskodni az értékvizsgálati dokumentációban foglaltak betartásával.
(2) A védett ingatlanon építési tevékenység végzését megelőzően az Önkormányzati Főépítésszel előzetes egyeztetés szükséges.
(3) A védett építmények jellegét megváltoztatni nem lehet. A fenntartási kötelezettség kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére, építészeti értéket képviselő képző- és iparművészeti elemekre, tartozékokra, felszerelési tárgyakra.
(4) A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.
5. Épületfelszerelések és egyéb berendezések elhelyezése helyi védelem alatt álló épületeken
9. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épületen, védett homlokzaton közterületről látható módon semmilyen vezeték, gépészeti és elektromos berendezés (klíma, légtechnikai készülék, parabola-, mikrohullámú antenna, stb.) nem szerelhető fel.
(2) Napelemet, napkollektort helyi egyedi védelem alatt álló építmények felületén úgy kell elhelyezni, hogy
1. az elemek és szerkezetek egységes geometriai és építészeti rendben, szabályos alakzatban, ritmusosan helyezkedjenek el,
2. a berendezés csak a tető síkjával párhuzamos legyen,
3. a berendezés lehetőleg a közterületről nem látszó felületre kerüljön, amennyiben az nem északra, illetve attól legfeljebb 90°-kal eltérő égtájra tájolt.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
10. § (1) Településképi védelem alatt állnak a település területén:
a) a műemléki környezet területei,
b) településközpont területe,
c) az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területek (tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezetei, Natura 2000 területek, az országos ökológiai hálózathoz tartozó (magterület, folyosóterület) területek, ex lege védelem alatt álló kunhalmok és az azokkal határos telkek,
d) a településen lévő főutak, illetve az útterület telekhatáraitól mért 30 m-es terület.
E területeket a 2. melléklet ábrázolja.
(2) Az önkormányzat az 3. melléklet szerinti lehatárolással az alábbi településképi szempontból eltérő karakterű területeket jelöli ki:
11. § (1) A településképi védelem alatt álló területeken
a) az új épületek, illetve a meglévő épületek bővítményei illeszkedjenek a településrész építészeti karakteréhez, különösen a szomszédos épületek tömeg és homlokzatkialakításához,
b) az épületek tömeg- és a homlokzatképzése a környezetükben lévő épületekéhez arányos és arányosan tagolt legyen.
c) a területen magas színvonalú építészeti megoldásokat kell alkalmazni, óvni és fejleszteni kell az épített es természeti környezet harmóniáját, és a lakókörnyezet minőséget.
(2) Az országos természetvédelmi oltalom alatt álló területeken - amennyiben épületek építése megengedett - az alábbiakat kell figyelembe venni a vonatkozó jogszabályok és a területekre vonatkozó kezelési tervek előírásainak betartása mellett:
12. § (1) Az 1945 előtt létesült épületek esetében az eredeti anyaggal és formával megegyező, illetve annak látványához legjobban hasonlító tetőhéjalás alkalmazandó. Átalakítás esetén - ha azt a műszaki állapot és megoldás megengedi - az eredeti héjazati anyagokat kell (újra)felhasználni. Egyben látszó tetőfelületeken eltérő megjelenésű héjazati anyag nem alkalmazható.
(2) Új épületeknél a magastető fedési anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, kiegészítő felületeken cink, réz, üveg vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet, nem alkalmazható a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag.
(3) A településképi védelem alatt álló területek településképi jelentőségének és helyi karakterének megőrzése, a településkép védelme érdekében a környezettől idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatók. A homlokzatok kialakításakor előnyben kell részesíteni a hagyományosan alkalmazott anyagok illetve homlokzati felületek kialakítását.
(4) Helyi védelem alatt álló építményeken a közterületről látható homlokzaton a nyílászárók cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, szín) építhető vissza. A nyílászárók külső megjelenése nem változhat, az eredetitől eltérő kialakítású, szélességű profil még azonos anyagból sem alkalmazható. Az építmények közterületről látható nyílászáróinak üvegfelületeit a környezetet zavaróan tükröző fényvisszaverő anyagból kialakítani vagy ilyen fóliával ellátni nem szabad.
9. Tömegformálásra, tetőkre vonatkozó előírások a településképi védelem alatt álló területeken
13. § (1) Új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez történő illeszkedést. A településképi illeszkedés szempontjából a homlokzatmagassági, párkánymagassági, gerincmagassági értékek és az építészeti minőség a meghatározók.
(2) A tetők tömegének (tetőidom) kialakításakor egyszerű és hagyományos formá(ka)t kell alkalmazni és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni. A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének felét. A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) megjelenő több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.
10. A homlokzati kialakításra vonatkozó előírások a településképi védelem alatt álló területeken
14. § (1) Több telek összevonásával történő beépítésnél az eredeti telekosztást homlokzati tagolással jelezni kell.
(2) A közterületről látható homlokzaton (tetőzeten) vagy azok előtt szabad vagy védőcsőben vezetett kábel (védődoboz) nem helyezhető el. A homlokzatok akár részleges felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező.
(3) Meglévő épületek közterületről látható homlokzatán gépészeti berendezés, ablakklíma berendezés és klímaberendezések kültéri egysége csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el.
11. A településképi védelem alatt álló területeken lévő közterületekre vonatkozó sajátos előírások
15. § (1) A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket - ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák - fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.
(2) A burkolatbontással járó munka esetén, amennyiben azt a településképi látvány, a környezet képe indokolja, a gyalog járda teljes szélességű helyreállítását vagy roncsolásmentesen bontható burkolat kialakítását kell elvégezni.
(3) A közterületek burkolatát - a kialakult, meglevő anyaghasználathoz igazodóan - a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével a káros környezeti hatásokat (zaj, rezgés, por, stb.) mérséklő megoldással kell kialakítani.
(4) A vendéglátó teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek csak olyan módon alakíthatók ki, hogy a járdán való közlekedést ne akadályozzák a fogyasztók, vevők kiszolgálásával sem, valamint az előírt, megfelelő méretű, biztonságos, szabad szélességet meg kell hagyni a gyalogosközlekedés számára.
(5) A vendéglátó teraszok, kitelepülések létesítése, a mobil elárusítóhely nem károsíthatja a zöldfelületet, fasorok egyedeit és nem korlátozhatja a zöldfelületek használatát.
(6) A teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek a környezetüket káros kibocsátásokkal (pl. szennyvíz, füst, zsiradék) nem szennyezhetik, gépészeti berendezéseik, vezetékeik takartan, balesetveszélyt nem okozva alakítandók ki.
(7) A területen a közmű-, távközlési és adatátviteli hálózatok felújítása vagy telepítése esetén az ott található, meglévő, használaton kívüli légvezetéket a vezeték üzemeltetőjének el kell távolítani.
12. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése településkép védelmi területeken
16. § (1) Az új közműépítmények létesítése, meglévő közműépítmények cseréje, átalakítása esetén az elhelyezést a településközpont és az üdülőterületek, valamint a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában terepszint alatti kialakítással, építményen belül vagy a környezethez illeszkedő, terepszint feletti takarással kell biztosítani.
(2) Ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új villamos-energia elosztási, közvilágítási vezetékeket és az elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni.
(3) Új transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
(4) Az épületek homlokzatára szerelt kapcsolószekrények és a dobozok helyét és színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani. A berendezéseket lehetőleg az épületek alárendelt homlokzatára kell felszerelni, illetve a kerítésbe kell beépíteni a közmű üzemeltetők előírásait figyelembe véve.
(5) Gázkészülék égéstermékének utcai homlokzatra történő kivezetése csak meglévő épületnél és csak műszaki szükségességből, a homlokzatképzéssel megfelelően összehangolt műszaki megoldással engedhető meg, amennyiben az épület oldal- vagy hátsókertre néző homlokzatán nem helyezhető el.
REKLÁMOK ELHELYEZÉSE
17. § (1) Bármely hirdetési célú berendezés és annak tartóberendezése csak a településképbe illeszkedően és csak úgy helyezhető el, hogy az a közterületek és az ingatlanok rendeltetésszerű használatát ne akadályozza.
(2) Hirdetési célú berendezésen nem alkalmazható
a) jogszabályban más célra fenntartott formai vagy tartalmi megoldás,
b) a közlekedés biztonságát vagy más építmény, telek használatát zavaró lámpa.
(3) Villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület csak 6-22 óráig alkalmazható.
(4) Hangos reklám hirdető berendezéshez kapcsolódóan nem alkalmazható.
(5) Építmény homlokzatán csak olyan név- és címtábla, cégér helyezhető el, amely abban az épületben levő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.
(6) Az épületeken és a környezetükben elhelyezett hirdetési célú berendezés, cégér, címtábla formai és grafikai megoldásai legyenek összhangban az épület építészeti kialakításával, a vállalati vagy egyéb szervezeti színek, logók emblémák is csak ennek megfelelő formában és ezzel a korlátozással alkalmazhatók.
(7) Hirdetési célú berendezés megvilágításának elektromos ellátásához a vezeték csak a homlokzat síkján belül vezethető, falon kívül kábelcsatornában sem vezethető.
18. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló ingatlan
a) tetőfelületén, egyéb közterületről látható homlokzatán 1 m2-nél nagyobb reklámfelület vagy hirdetési célú berendezés, kivéve, ha annak helyét az épület építésével egyidejűleg kiképezték,
b) elő- vagy oldalkertjében vagy a kerítésen, épületközben reklámfelület vagy hirdetési célú berendezés nem helyezhető el.
(2) Műemléki környezetben, helyi védelem alá tartozó területeken, természetvédelmi oltalom alatt álló és az azokkal határos, illetve határaival szemben fekvő telkeken telepített és mobil LED fal kizárólag közművelődési célú reklámozás céljára alkalmazható.
(3) Településképi védelem alatt álló területen kizárólag utcabútoron, információs vagy más célú berendezésen vagy csoportos reklámfelületen helyezhető el reklám.
(4)1 Utasváró, pavilon, kioszk és más közterületi építmény időszakosan vagy állandóan elhelyezett berendezés, felszerelés felületén reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése tilos. A tetőn - beleértve a mozgatható árnyékolók függőleges szegélyén kívüli felületeit is - reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.
(5) Jelentős helyi vagy országos eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó reklámhordozó, reklám, molinó hirdetmény elhelyezhető közterületen vagy magánterületen is.
(6) Az építmények homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő információs vagy más célú berendezést, hirdetési célú berendezést, reklámfelületet, címtáblát, cégért el kell távolítani.
A ZÖLDFELÜLETEK KIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
19. § (1) Természetvédelmi oltalom alatt álló területen - a vonatkozó általános és helyi önkormányzati jogszabályok és a HÉSZ övezeti előírásai betartása mellett - építményeket csak a terület környezeti értékeinek, a növényzet hagyományos, kialakult jellegének megőrzésével és a környezetet zavaró, veszélyeztető hatások kizárásával, szabad elhelyezni.
(2) Közterületen kialakítandó terasz esetében műnövényzet nem helyezhető el, csak a gyalogosforgalmat nem akadályozó, megfelelően ápolt, jó kondíciójú élő növény, amely az épített környezettel színben és formában is harmonizáló növénytartóban kerül elhelyezésre.
(3) Közterületen planténerben fa csak ott telepíthető, ahol fák telepítésére nincs lehetőség.
15. A gépkocsi várakozóhelyek, parkolók zöldfelületének kialakítására vonatkozó előírások
20. § (1) A parkolók fásításánál nagy lombkoronát növelő, túlkoros, legalább kétszer iskolázott 12/14 cm törzskörméretű sorfa minőségű, környezettűrő, allergén pollent nem termelő lombos fa telepítendő.
(2) A fásítás növényzetét meg kell őrizni, gondozni kell, kipusztulásuk esetén azok pótlásáról a fenntartónak kell gondoskodni.
KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
21. § (1) Szakmai konzultációt az alábbi településképet érintő építési munkák megkezdése előtt kell lefolytatni:
a) településképi védelem alatt álló területre tervezett, településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési ügyekben a tervezés kezdeti szakaszában,
b) településképi védelem alatt álló területre lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló jogszabály hatálya alá eső építési munkák megkezdése előtt 30 nappal.
(2) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell készíteni.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
22. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) vonatkozó részében meghatározott, településképi védelem alatt álló területre tervezett építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
17. A véleményezési eljárás lefolytatása
23. § (1) A településképi vélemény alapját a Főépítész állásfoglalása képezi.
(2) Amennyiben a tervezési terület, vagy az építési munka sajátosságai alapján indokolt, a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a Főépítész kezdeményezheti településképi véleményezés eljárás lefolytatását a településképi védelem alatt álló területen kívülre tervezett építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban is.
(3) A polgármester településképi véleményét a Főépítész készíti elő.
(4) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a Főépítész szakmai állásfoglalását is.
24. § A benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációhoz nem kell mellékelni azokat a munkarészeket, amelyek a Főépítésszel történő előzetes egyeztetés és az általa kiadott igazolás alapján a településképi vélemény kialakításához nem szükségesek.
18. A településképi véleményezés részletes szempontjai
25. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építmény
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) illeszkedik-e a település természeti és épített értékeihez,
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldás esetén azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést vagy településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) figyelembe veszi-e a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, vagy építmények kilátását, használatát,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén biztosítható-e az illeszkedési követelményeknek megfelelő megvalósíthatóság, a beépítés sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
26. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településközpont területen végzett, alább felsorolt tevékenységek elkezdése előtt:
27. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településképi védelem alatt álló területekre tervezett
a) rendszerint ipari, kereskedelmi, vendéglátó vagy szolgáltató tevékenység céljára használt földrészlet, épület vagy helyiség bejárata közelében, az ott folyó tevékenységre utaló cégjelző, címjelző hirdetmények és berendezések, cégtáblák (a továbbiakban együtt: cégér),
b) bármely irányban összesen 1,0 métert meghaladó méretű hirdetőfelület, homlokzati bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – vagy egyéb hirdető berendezés,
c) útbaigazító tábla, útbaigazító reklámfelület
elhelyezésének megkezdése előtt.
(2) Nem kell lefolytatni a jelen rendelet szerinti településképi bejelentési eljárást, ha a cégér, reklámfelület vagy útbaigazító hirdetőfelület
28. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott papíralapú bejelentésre indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
(2) Nem kell lefolytatni a településképi bejelentési eljárást azokban az esetekben, amelyeknél egyéb jogszabály rendelkezése alapján nincs helye településképi bejelentési eljárás lefolytatásának.
(3) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
a) a kialakult településszerkezethez (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal, településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet) való illeszkedést,
b) a településképhez való illeszkedést (külső településkép, belső településkép, utcakép),
c) a település táji környezetéhez való illeszkedést (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
d) a településkarakterhez történő illeszkedést (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen),
e) a védendő értékeket,
f) a távlati adottságokat, fejlesztési lehetőségeket,
g) a tervezett rendeltetés kialakult környezethez való illeszkedését.
(4) A településképi bejelentésre kiadott határozat a Főépítész szakmai álláspontján alapul.
29. § (1) Amennyiben a tevékenység megfelel a 29. § (3) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, cégér, reklámfelület, útbaigazító, hirdetőfelület elhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatot hoz, amelyben érvényességi időt határoz meg:
a) állandó építmény és rendeltetésváltoztatás esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén az építmény fennállásának időtartama, de legfeljebb 180 nap,
c) közterület foglalási engedélyhez is kötött cégér esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak,
d) közterület foglalási engedélyhez nem kötött cégér esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak,
e) reklámtartó, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezés esetén 3 év, de legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak, de a homlokzati felületképzésként vagy bevonatként megvalósuló hirdetés – beleértve az üvegfelületeken elhelyezett öntapadó felületeket is – esetén legfeljebb ameddig a kihelyezés alapjául szolgáló körülmények fennállnak.
(2) A 26-27. § szerinti tevékenység a bejelentés alapján – az (1) bekezdés szerinti határozat birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető az egyéb jogszabályok és előírások betartása mellett, az egyéb engedélyek, hozzájárulások beszerzése után.
(3) A határozatban meghatározott érvényességi idő lejártáig új településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni, ha a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezést az érvényességi idő lejárta után is fenn kívánják tartani.
(4) A határozatban meghatározott érvényességi idő lejárta után a legfeljebb 180 napig fennálló építményt, cégér, reklámfelület, útbaigazító hirdetőfelület elhelyezést a kihelyező saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani.
30. § A bejelentés elmulasztása, a határozatban előírtak – beleértve a határozat érvényességi idejét is – megszegése vagy a 29. § (3) szerinti érvényességi idő túllépése esetén e magatartás megszegőjével szemben 50.000 forintig terjedő bírság szabható ki.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
31. § (1) Településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni a helyi építészeti értékvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítése érdekében, a településképben megjelenő egyedi, vagy területi védelem alatt vagy településkép-védelmi területen lévő elem fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata érdekében, amennyiben annak állapota nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak, különös tekintettel ha
a) az épületek jókarban tartására,
b) az épületek homlokzati elemeinek, színezésének védelmére, az egységes megjelenésének biztosítására,
c) az előírt zöldterület biztosítására (beleértve a parkolók beültetési kötelezettség teljesítését is),
d) az építési telek területfelhasználási előírásoknak megfelelő használatára (beleértve a be nem épített telkek beépítését is),
e) a területfelhasználási előírásokban foglaltaktól átmenetileg eltérően használt terület adottságának megfelelő bekerítésére, rendben tartására vonatkozó szabályokkal ellentétes.
(2) Településképi kötelezési eljárást lehet lefolytatni a településképben megjelenő elem fenntartása, karbantartása, rendeltetésének megfelelő használata érdekében, amennyiben annak állapota nem felel meg az e rendeletben meghatározott előírásoknak.
(3) A polgármester az (1) - (2) bekezdésben meghatározott esetekben hatósági határozattal az építmény, építményrész felújítását, átalakítását vagy elbontását rendelheti el.
(4) A kötelezés teljesítésére olyan időtartamot kell megállapítani, amely igazodik a kötelezésben előírt tevékenység elvégzéséhez szükséges időigényhez, figyelembe véve az esetlegesen lefolytatandó hatósági eljárások, engedélyezések időtartamát is.
(5) Az ügyfél indokolt kérelmére, vagy egyéb indokolt esetben a határozatban foglalt kötelezés tartalma vagy a kötelezés teljesítésére előírt határidő módosítható.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
32. § (1) A tulajdonos pályázat útján az önkormányzattól utófinanszírozással működő vissza nem térítendő támogatást igényelhet a rendelet hatálya alá tartozó épületek, épületegyüttesek felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeinek részbeni fedezésére. A támogatásra fordítható összeget és forrását a tárgyévi költségvetés tartalmazza.
(2) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz megfelelő önrésszel rendelkezik. Önrészként készpénz, hitel, illetve a már elvégzett munkákat számlával igazoló összeg vehető figyelembe.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több mint, a bekerülési összeg 50 %-a, maximum bruttó 500.000 Ft.
(4) Az országos védettségű (műemlék) épületek támogatására nincs lehetőség. Támogatást nem lehet tervezésre, illetve értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
(5) A pályázatokat a Főépítész építészeti - településképi szempontok alapján véleményezi. Ezen vélemény, valamint az Önkormányzat településfejlesztéssel foglalkozó bizottsága javaslata alapján a Képviselő-testület bírálja el.
(6) A döntésről a pályázók a döntést követő 30 munkanapon belül írásban értesítést kapnak.
33. § (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan az önkormányzat támogatási szerződést köt. Az önkormányzat a támogatást az építési munkák lezárása után a költségvetési számláját vezető pénzintézet útján folyósítja.
(2) A kedvezményezett a támogatási szerződés aláírásától számított 1 éven belül köteles befejezni a helyreállítási, felújítási munkálatokat és elszámolni a költségekkel. A munkálatok elvégzését az Polgármesteri Hivatal ellenőrzi a pályázathoz beadott tervdokumentáció és a jóváhagyott költségvetés alapján és erről jegyzőkönyvet vesznek fel.
22. A helyi védelem alatt álló épületek fenntartásához nyújtható támogatások
34. § (1) A tulajdonos kérelmére - javaslatára - helyi védelem alatt álló épület esetén a védelemhez szükséges műszaki beavatkozásokra a költségvetésből vissza nem térítendő támogatás adható. A támogatás éves keretösszegét a tárgyévi költségvetés határozza meg.
(2) A támogatás pályázat útján igényelhető.
(3) A pályázatot a Polgármesternél kell benyújtani.
(4) A támogatást az a magánszemély, nem gazdálkodó szervezet, intézmény, továbbá Békésszentandrási székhellyel, illetve telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezet igényelheti, akinek (amelynek) az épület, építmény a tulajdonában, használatában vagy kezelésében van.
(5) Támogatás adható:
a) védelemre érdemes építmény vagy építményrész felújításra, korszerűsítésére,
b) olyan épületre, építményre, vagy környezeti érték (park, fasor, utcabútor, felszerelés) megóvására, ami a település településképi védelem alatt álló területére esik, és felújítása, korszerűsítése műszakilag indokolt.
(6) A pályázatokat a Képviselő-testület településfejlesztési feladatokat ellátó bizottsága bírálja el, és dönt a támogatás mértékéről, elsősorban műszaki indokoltság szerint.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § (1) Ez a rendelet kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Békésszentandrás Nagyközség Képviselő-testületének a Helyi Építési Szabályzatról szóló 16/2004. (IV. 27.) számú önk. rendelete 4. § (3) bekezdése, 9. § (6) bekezdése, 13. § (5) bekezdése, 14. § (4) bekezdése, 15. § (5) bekezdése, 16. § (4) bekezdése, 16/A. § (5) bekezdés „A épületeket magastetősre kell tervezni, a tető hajlásszöge 25-45º között kell legyen” szövegrésze, 16/B. § (4) bekezdése, 17. § (3) bekezdés „az épületeket magastetővel kell tervezni, a tető hajlásszöge 12-38˚ között legyen” szövegrésze, 18. § (3) bekezdés „az épületeket magastetővel kell tervezni, a tető hajlásszöge 12-38˚ között legyen” szövegrésze, 20. § (3) bekezdés „Az épületeket magastetővel kell tervezni.” szövegrésze, 22/A. § (5) bekezdés „Az épületek csak magastetővel, 12-38o-os hajlásszöggel épülhetnek.” szövegrésze, 22/B. § (4) bekezdés „Az épületeket 25-45º-os magastetővel kell ellátni.” szövegrésze, 22/E. § (4) bekezdés „Az épületet 25-45º-os magastetővel kell ellátni.” szövegrésze, 23. § (3) bekezdés „Az építményeket magastetővel kell ellátni.” szövegrésze, 23/A. § (3) bekezdés „Az épületeket 25-45º-os magastetővel kell ellátni.” szövegrésze, 25. § (2) bekezdése, 26. § (2) bekezdése, 27. § (2) bekezdés „A magastető hajlásszöge 33-45˚ közötti lehet csak.” szövegrésze, 28. § (3) bekezdése, 29. § (2) bekezdés „A magastető hajlásszöge 33-45˚ között lehet.” szövegrésze, 42. § (2) bekezdés „Az épületet 30-45o-os lejtésű nyeregtetővel kell ellátni, a tetőtér beépíthető, fedésre cserép vagy nád használható.” szövegrésze, 45. § (2) bekezdés „Az épületeket magastetősre 30-45˚-os nyeregtetővel kell megépíteni, fedésre csak cserép vagy nád alkalmazható, ez alól kivétel csak a 12 m szélességet meghaladó gazdasági épületek, ahol alacsonyabb hajlásszög és más fedőanyag is használható.” szövegrésze és 46. § „Az épületet 30-45˚ -os nyeregtetővel kell ellátni, fedésre cserép vagy nád használható.” szövegrésze és 48. §-a.
(3) Hatályát veszti Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 16/2017. (X. 3.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről.
(4) Hatályát veszti Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 22/2017. (XI. 15.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről.
A 18. § (4) bekezdése a Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2022. (X. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.