Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2017/(XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2018. 01. 01- 2020. 03. 14Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2017/(XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)–(3) bekezdésében, az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben, az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásokról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglaltakra – a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya, alkalmazása és mellékletei
1. § A településkép védelméről szóló rendelet (a továbbiakban: rendelet) célja Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerülete építészeti és természeti értékeinek, a kerület mint világörökségi terület településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és megőrzése, a kerület rendezett arculatának kialakítása érdekében egységes szabályozás megalkotása, mely kiterjed a mindenkori hatályos településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: Tvtv.) és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Kormányrendeletben (a továbbiakban: Trk.) meghatározott tartalmakra.
2. § (1) E rendelet területi hatálya a Tvtv. 2. § (2a) bekezdése szerinti településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület (a továbbiakban: Kiemelt nemzeti emlékhely) kivételével Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely Belváros-Lipótváros közigazgatási területén jelen rendeletben szabályozott tevékenységet folytat.
3. § E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott mindenkori hatályos településrendezési eszközökkel és Belváros-Lipótváros településképi arculati kézikönyvével együtt kell alkalmazni.
4. § E rendeletet a hozzá tartozó alábbi mellékletekkel együtt kell alkalmazni:
1. számú melléklet: Világörökségi helyszín és annak védőövezete – rajzi melléklet
2. számú melléklet: Kerületi egyedi védett értékek jegyzéke – rajzi melléklet
3. számú melléklet: Kerületi egyedi védett értékek jegyzéke – táblázat
4. számú melléklet: Értékvédelmi dokumentáció tartalmi követelményei
5. számú melléklet: Szezonális teraszok kitelepülései – rajzi melléklet
6. számú melléklet: Az V. kerület elemes burkolatainak névleges mérettáblája
7. számú melléklet: Településképi bejelentési eljáráshoz kötött tevékenységek
2. Értelmező rendelkezések
5. § E rendelet alkalmazásában:
1. árkád: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. számú mellékletének 7. pontjában meghatározott fogalom
2. berendezés: közterülethez csatlakozó magánterületen, közterületen, vagy közhasználat céljára átadott területen álló tárgy, kivéve köztárgy és műtárgy
3. cégér: a Trk. 2. § 1b. alpontjában meghatározott fogalom
4. cégfelirat: a rendeltetési egység megnevezését (nevét), funkcióját, tulajdonosát, az alapítás évét tartalmazó, az egységnek helyet adó épület közterület felőli homlokzati síkjában létesített felirat
5. cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla
6. címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla
7. dobogó: szezonális teraszok kitelepüléseinek szintkiegyenlítését szolgáló, közterülethez nem rögzített, önhordó épített elem
8. egyéb műszaki berendezés: a Trk. 2. § 1c. alpontjában meghatározott fogalom
9. eredeti állapot: e rendelet alkalmazásában a védett értéket képviselő, eredeti építéskori állapot vagy a védelem alá helyezés szerint a védendő értéket képviselő állapot
10. építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 1. § 1. pontjában meghatározott fogalom
11. építési terület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Étv.) 2. § 7. pontjában meghatározott fogalom
12. építési tevékenység: az Étv. 2. § 36. pontjában meghatározott fogalom
13. építmény: az Étv. 2. § 8. pontjában meghatározott fogalom
14. épület: az Étv. 2. § 10. pontjában meghatározott fogalom
15. épület abszolút legmagasabb pontja: az épület maximális elérhető legmagasabb pontja
16. épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, e rendelet által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak – kupola, saroktorony – valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók
17. értékvédelmi dokumentáció: a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom
18. értékvédelmi vizsgálat: a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet 2. § 4. pontjában meghatározott fogalom
19. felíró-tábla: homlokzati vagy kirakatportálok között az épület homlokzati síkjához rögzített, a kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység nevére utaló jelkép, arculati logó vagy tartalmilag naponta aktualizálható felíró felület
20. fényreklám: fény-, illetve világítástechnikai eszközökkel tájékoztató berendezés
21. helyi építészeti örökség: a Trk. 2. § 2a. alpontjában meghatározott fogalom
22. hulladékgyűjtő: hulladékgyűjtés céljából üzemeltetett eszköz, berendezés
23. információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az információs vitrin, útbaigazító tábla, a közérdekű molinó
24. információs vagy más célú berendezés: a Tvr. 1. § 4. pontjában meghatározott fogalom
25. kirakatszekrény, kirakatvitrin: egyedi megjelenésű, doboz jellegű, közterületen önállóan álló vagy az épület homlokzati falához rögzített, árubemutatásra szolgáló berendezés
26. kioszk: a Tvr. 1. § 5. pontjában meghatározott fogalom
27. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét
28. közterület: Tvtv. 11/F. § 1. pontjában meghatározott fogalom
29. különleges magasépület: az a magasépület, mely rendelkezik olyan épületfunkcióval, amelynek legfeljebb két használati szint padlószintje kizárólag technológiai okokból meghaladja a 30,0 m-t; önálló rendeltetési egység vagy helyiség csak 65 m magasságig helyezhető el, legnagyobb vízszintes vetülete 25 m lehet; az építmény legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 90,0 m-t
30. magasépület: épületfunkcióval meghatározó módon rendelkező magasépítmények (magasház és különleges magasépület) gyűjtőfogalma
31. magasház: az a magasépület, melyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30,0 m-t meghaladja, de melynek építménymagassága nem nagyobb 45 m-nél, és az épület legmagasabb pontja nem éri el az 55 m-t
32. más célú berendezés: pad, kerékpártámasz, hulladékgyűjtő, csikkgyűjtő, telefonfülke, árnyékoló szerkezet, korlát, parkolás-technikai berendezés, elektromos töltőállomás, automata berendezés, kandeláber, faveremrács, köztéri óra
33. negatív terasz: magastető felületének megszakításával, a tetőidom bevágásával kialakított fedetlen terasz, melynek szerkezeti elemei a tetőidom tömegéből, a tetősík fölé nem emelkednek
34. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat
35. plakát: az Tvtv. 11/F. § 2. pontjában meghatározott fogalom
36. portál: az épület földszinti üzlethelyiségének kirakata
37. reklám: az Tvtv. 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom
38. reklámhordozó: az Tvtv. 11/F. § 4. pontjában meghatározott fogalom
39. sajátos építményfajták: az Étv. 2. § 18. pontjában meghatározott fogalom
40. szezonális terasz: közvetlenül vendéglátó egységhez kapcsolódó szabadtéri fogyasztótér és berendezései, amely téliesíthető
41. telefonfülke: a jogszabályi kötelezettség alapján biztosítandó, nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás igénybevételére szolgáló, közterületen elhelyezett létesítmény
42. településkép: a Trk. 2. § 9b. alpontjában meghatározott fogalom
43. településképi szempontból megatározó terület: a Trk. 2. § 9c. alpontjában meghatározott fogalom
44. tetőterasz: az épület legfelső szintje fölött kialakított, lapostető födémszerkezeten járható burkolattal és növényzettel kialakított, fenntartást igénylő szerkezet
45. utcabútor: a Tvr. 1. § 19. pontjában meghatározott fogalom
46. útbaigazító tábla: olyan rögzített, 2 m2-t meg nem haladó méretű, állandó tartalmú tábla, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt
47. vendéglátó terasz: a településkép védelméről szóló 30/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. rendelet 2. § 11. pontjában meghatározott fogalom
48. védett érték károsodása: minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
Az építészeti örökség kerületi védelme
3. A város látványának védelme
6. § (1) A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló UNESCO egyezmény és a világörökségről szóló 2011. évi LXXVII. törvény alapján világörökségi terület Belváros-Lipótváros teljes közigazgatási területe (1. számú melléklet).
(2) A város kivételes, nemzetközi szempontból is kiemelkedő egyetemes értékei – tulajdonformára tekintet nélkül – a nemzet kulturális kincsének része, ezért megőrzésük, védelmük, sértetlen fennmaradásuk, jelentőségükhöz méltó használatuk és megfelelő bemutatásuk az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelt fontosságú közérdek.
(3) Budapest Duna-parti látképének védelme érdekében a főváros területén lévő kilátópontokról és kilátó utakról – különösen a budai hegyeknek a város felé néző lejtőiről, a pesti oldalon a Gödöllő felé emelkedő dombvidékről, a Várban és a várfalak mentén húzódó sétányokról, a Gellérthegyről, a Nap-hegyről – a környező tájra és a városra, illetőleg a Vár-hegyre való rálátás lehetőségét biztosítani kell.
(4) A kerületi értékvédelem feladata
a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, településtörténeti, régészeti, képző- és iparművészeti szempontból védelemre érdemes területek, utcaképek, látványok, épületek, építmények, épületrészek (a továbbiakban együtt: védett értékek) körének számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése és a nyilvánossággal történő ismertetése.
b) a védett értékek károsodásának megelőzése, sértetlen fennmaradásuk, illetve megújulásuk elősegítése.
4. A kerületi védett építészeti és táji értékek
7. § (1) A világörökségi terület településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti és táji örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása, fenntartása érdekében az Önkormányzat a közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti és táji értékeket kerületi védelem alá helyezi.
(2) Belváros- Lipótváros Budapest Főváros V. kerületi Önkormányzat teljes közigazgatási területe kerületi területi védelem (a továbbiakban: védett terület) alatt álló terület, ezért külön településképi szempontból meghatározó területet a kerületi Önkormányzat nem határoz meg.
(3) A kerületi egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségbe tartozó védett értékek térképi megjelenítését a 2. számú melléklet, felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A kerületi egyedi védelem az értékes történeti városkép megőrzése szempontjából jelentős, építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely építmény egészére – építményre, építményrészre, alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, külső és belső homlokzati kialakításra, az épület belső kialakítására, illetve a felsoroltakhoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjed ki.
(5) A 3. számú mellékletben felsorolt védett értékek megtartása, helyreállítása kötelező.
5. A kerületi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
8. § (1) A kerületi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor vagy szakmai koncepció alapján hivatalból indulhat az eljárás.
(2) Nem kezdeményezhető kerületi védelem alá helyezésre, vagy annak megszüntetésére vonatkozó eljárás, ha annak tárgyában három éven belül ilyen eljárás lefolytatására került sor, kivéve a vis maior esetét.
(3) A kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték pontos megjelölését (kerületi egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát),
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását, dokumentálását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A kerületi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a megszüntetésre javasolt védett érték pontos megjelölését (kerületi egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
b) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt a polgármester erre vonatkozó felhívása ellenére 15 napon belül a kezdeményező nem egészíti ki, a javaslatot a polgármester elutasíthatja.
9. § (1) A kerületi védelemmel kapcsolatos döntés szakmai megalapozása érdekében, a 4. számú melléklet szerinti tartalommal értékvédelmi dokumentációt kell készíteni.
(2) A védendő érték jellegétől függően értékvédelmi dokumentációt csak a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakértő készíthet.
(3) A kerületi védelem alá helyezésre, vagy megszüntetésre vonatkozó eljárás megindításáról a kezdeményezés alapján a Képviselő-testület dönt.
(4) A döntés előkészítése során be kell szerezni:
a) az Önkormányzat Városfejlesztési, Műemlékvédelmi és Környezetvédelmi Bizottságának (a továbbiakban: Városfejlesztési Bizottság) állásfoglalását,
b) a védendő érték jellegétől függően az illetékes műemlékvédelmi, természetvédelmi, régészeti szakhatóság, valamint egyéb szakértők véleményét,
c) az előkészítéshez beszerezhető az érintett helyi, szakmai társadalmi szervezetek, egyesületek álláspontja.
(5) A kezdeményezést a Városfejlesztési Bizottság az előkészítés során beszerzett adatok, tények ismeretében megvizsgálja és az elkészített értékvédelmi dokumentáció alapján a Képviselő-testületnek javaslatot tesz a döntésre.
(6) A kerületi építészeti örökség védetté nyilvánításáról vagy annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.
(7) A kerületi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről írásban kell értesíteni az érdekelteket és az Önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni.
(8) Az eljárásban érdekeltnek minősül:
a) a javaslattal érintett földrészlet, ingatlan, ingatlanok tulajdonosai,
b) műalkotás esetén az élő alkotó, vagy a szerzői jog jogosultja,
c) a kezdeményezők,
d) az illetékes örökségvédelmi szerv,
e) az illetékes építési hatóság, valamint
f) Budapest Főváros Önkormányzata.
(9) A kerületi védelemmel kapcsolatos önkormányzati rendelet hatályba lépését követően a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
10. § (1) A kerületi védelem megszüntetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításnak költsége nem áll arányban annak értékével, és ezt szakértői vélemény alátámasztja,
b) a kerületi védett érték megsemmisül,
c) a védelmet megalapozó értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy
d) a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
e) magasabb fokú (műemléki vagy fővárosi) védettséget kap. Ebben az esetben a kerületi védelem az országos, illetve fővárosi védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti és a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a kerületi védelem törlését.
6. A kerületi védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
11. § (1) Országos, fővárosi vagy kerületi védett érték a védelem fennállása alatt nem bontható el.
(2) A védett területen, a védelemmel érintett ingatlanon csak olyan építési, vagy bontási munka végzése vagy olyan állapot fennmaradása megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték megjelenését, karakterét, eszmei értékét, nem eredményezi a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, rongálását, eredetiségének kedvezőtlen irányú megváltoztatását.
(3) Védett építmény teljes, vagy a megjelenését rontó későbbi hozzáépítéseket meghaladó részleges bontására – értékvédelmi dokumentációval alátámasztva és az erre vonatkozó szakértői vélemény alapján – csak a védelem megszüntetése után kerülhet sor. A védelem megszüntetésének, vagy a részleges bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe történő beépítése, vagy azok megőrzése előírható.
(4) A védett terület jellegzetes településszerkezete, telekosztása, utcavonal-vezetése megőrzendő, a közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani.
(5) A védett területen az építményeket a jellegzetes településkép, valamint az épített és természeti környezet egységét, és megjelenését biztosító módon kell építtetni, átalakítani, a meglévőket erre tekintettel kell használni és fenntartani.
(6) A kerületi védett látványban történő átalakítás, változás során a látvány építészeti karakterét és sajátos hangulatát meg kell őrizni, beleértve a kerületi védett értékek tömegformálását, homlokzati architektúráját, színezését, anyaghasználatát, megvilágítását.
(7) Védett épület tetőzetének átépítése során az eredeti terv szerinti rekonstrukciót – a korábban megsemmisült elemek vissza- vagy helyreállításával – el kell végezni.
(8) Kerületi egyedi védett épületek korszerűsítése, energia-megtakarítási célú felújítása nem okozhatja a védelem alapját képező értékeinek helyreállíthatatlan sérülését, elvesztését.
(9) Kerületi egyedi védett épületek védett értéket képviselő homlokzatának külső síkját módosító energetikai szigetelés nem megengedett.
(10) A védett területen élő növények, fák látványának megőrzése érdekében élettani szükségleteiket biztosítani kell, rajtuk csak szükségszerű és szakszerű beavatkozás végezhető.
(11) A korlátozások és kötelezettségek jelen rendelet hatálybalépését követően védelem alá helyezett épületekre is vonatkoznak.
12. § (1) A kerületi védett értékek jó karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége. A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésének megfelelő használattal kell biztosítani.
(2) A kerületi védettségű építészeti örökség károsodása, részleges vagy teljes megsemmisülése esetén a tulajdonosnak helyrehozatali kötelezettsége van, különös tekintettel a védettséget megalapozó építményrészekre.
7. A kerületi védett értékek felújításához, karbantartásához kapcsolódó kedvezmények – önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer
13. § (1) A településkép védelme érdekében az Önkormányzat pályázat keretében vissza nem térítendő kamatmentes támogatást adhat kerületi társasházak, ezáltal állandó kerületi lakcímmel rendelkező magánszemélyek részére.
(2) A pályázati támogatás mértékét az Önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésében határozza meg.
(3) A kerületi egyedi védett érték fenntartásához, felújításához és rendeltetésszerű használatához az Önkormányzat támogatást nyújt azzal, hogy
a) az építési munkák végzésének idejére fizetendő közterület-használati díjat mérsékelheti,
b) az önkormányzati társasház felújítási pályázatokon való részvétel esetén a kerületi védett értékek között szereplő társasházak előnyt élveznek,
c) az önkormányzati társasház felújítási pályázatokon való részvétel esetén az épület rendeltetésének megfelelően legalább 60%-ban lakófunkciót betöltő társasházak előnyt élveznek.
(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kerületi védett érték eredeti külső és belső megjelenését az értékvédelmi vizsgálat alapján megőrzik és helyreállítják.
(5) A pályázat kiírásáról a Városfejlesztési Bizottság, a pályázatokról a Társasházi Munkacsoport javaslatára a polgármester dönt.
8. A kerületi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
14. § (1) A kerületi védelem alá helyezett értékekről a Főépítész Iroda nyilvántartást vezet. A nyilvántartás és az értékvédelmi dokumentumok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) a védett érték megnevezését, jellegét,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait (tervező, alkotó megnevezése),
d) rendeltetésének és használati módjának megnevezését,
e) a védelem típusát,
f) a védett érték helymeghatározásának adatait,
g) a védelem rövid indokolását az értékvédelmi vizsgálat alapján.
(3) A kerületi építészeti értékvédelem megszűnése esetén a korábban védett érték megnevezésének a megszüntető döntés megjelölésével együtt szerepelnie kell a nyilvántartásban, mint védelem alól kivont elemnek.
15. § (1) A kerületi védelemre javasolt érték előzetes védelem alá helyezhető
a) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
b) ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti, soron kívül, legfeljebb egyéves időtartamra.
(2) Az előzetes védelem indokolt esetben egyszer és legfeljebb további egy évre meghosszabbítható.
(3) Az előzetes védelem alá helyezési eljárásban egyebekben a kerületi védelem alá helyezésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(4) Az előzetes védelem megszűnik az intézkedésben megjelölt időtartam elteltével.
(5) Ha a védetté nyilvánítás előkészítése során megállapítást nyer, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az előzetes védettséget meg kell szüntetni.
A településképi és építészeti követelmények
9. A településképi követelmények hatálya, általános szabályai
16. § (1) A településképi követelmények a nyilvántartott műemléki értékekre, műemléki környezetre, műemléki jelentőségű területre és a kerületi egyedi és területi védett értékekre terjednek ki.
(2) A mindenkori hatályos településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet előírásai szerint a polgármester településképi véleményezési eljárása hiányában a világörökségi területen a több, egy tájegységet képező település közigazgatási területén új épület építése, meglévő épület bővítése csak az illetékes építészeti tervtanács véleményének kikérésével végezhető, a településképet érintő homlokzati felújítás vagy átalakítás esetén véleménye kikérhető.
10. Területi építészeti követelmények
17. § (1) A védett terület bármely részén történő építési tevékenység során a védett világörökségi látvány megóvása kötelező.
(2) A védett területen a kilátás megfelelő védelmét, a rálátásban érvényesülő látványhoz, a terület sziluettjéhez és a környezethez való illeszkedést biztosítani kell. A látvány megfelelősségét a kilátópontokról és kilátó utakról készített, a teljes világörökségi látványba illesztett ábrázolással kell igazolni.
(3) A területen magas színvonalú építészeti megoldásokat kell alkalmazni, védeni és fejleszteni kell az épített és természeti környezet harmóniáját, és a lakókörnyezet minőségét.
(4) Önálló, közterületről látható távközlési építmény (antenna) a területen nem létesíthető.
(5) Védett területen lévő épület közterületről vagy rálátásban látható tetőfelületén, homlokzatán (beleértve a belső udvari homlokzatot is) klímaberendezés, gépészeti berendezés, energia-termelő és egyéb technikai berendezés nem helyezhető el, kivéve a jellemző homlokzati sík mögött takart kivitelben, 30 m2-nél nagyobb légudvarban vagy az épület tetőidomán belül. A kondenzvíz elvezetéséről megfelelően gondoskodni kell, az közterületre vagy szomszéd telekre nem folyhat át.
(6) Az (5) bekezdésben szereplő berendezések, eszközök közterületről, rálátásban nem látható felületen csak akkor helyezhetőek el, ha a világörökségi helyszín látványvédelmét nem sérti és harmonikusan illeszkedik a településképbe.
(7) Védett területen lévő épület esetében a közüzemi szolgáltatások mérőszekrényei az épületek külső- és belső homlokzatain, közös kapualjaiban, továbbá az épület közös területeiről láthatóan nem helyezhetők el.
(8) A közterületi, illetve a közterületről látható közlekedési felületek burkolatait csak igényes, természetes anyagok felhasználásával és a történeti szempontok figyelembevételével lehet kialakítani.
11. Tömegformálásra vonatkozó követelmények
18. § (1) A védett területen új építmény elhelyezése vagy meglévő épület tömegének, látványának megváltoztatása esetén biztosítani kell a környezethez és a környező épületekhez való illeszkedést. Egyes telkekre vonatkozó beépítési mutatókat és előírásokat az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendelet részletezi.
(2) A tetőidomok tömegének kialakításakor egyszerű és hagyományos formákat kell alkalmazni és a tetőfelületek homogén egységét megőrizni. A tetőzeten lévő kiugrások és bevágások felületi aránya nem haladhatja meg a tető felületének felét.
(3) Védett területen a telekbelső felé tetősíkban elhelyezett tetőtéri nyílászáró és a tetőidom tömegében negatív terasz kialakítható.
(4) Lapostetőt – különösen a világörökségi területen – csak értékvédelmi dokumentáció javaslata esetében lehet alkalmazni.
(5) Magastető átalakításával, vagy emeletráépítéssel kialakuló új magastető tömegével csökkenteni kell a csatlakozó szomszédos épületek takaratlan tűzfalainak felületét, hajlásszöge megközelítőleg legyen azonos a takarandó tűzfalak oromfalának hajlásszögével.
(6) A városképi illeszkedés érdekében az új vagy átalakított magastetők hajlásszöge igazodjon az épület környezetében álló szomszédos épületek tetősíkjának hajlásszögéhez.
(7) A közterületről látható homlokzaton, tetőzeten megjelenő több sorban elhelyezett tetőablak nem alkalmazható.
(8) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott tetőablak-nyitási tilalom nem vonatkozik a tetőkibúvók létesítésére és a történeti épületek eredeti, védendő értéket képviselő, időközben megsemmisült tetőfelépítményeinek, tetőzeti ablakainak korhű helyreállítására, visszaépítésére.
(9) A városképi illeszkedés és a harmonikus utcakép kialakítása érdekében az épületet az építési tevékenységgel érintett tömb teljes hosszát bemutató utcakép alapján kell megtervezni.
(10) A városképi illeszkedés követelményeinek betartásával új épület legmagasabb pontja 30,0 méternél nem lehet magasabb, kivéve azon esetet, ahol a zártsorú beépítésű területeken a meglévő két szomszédos épület mindegyike ezt meghaladja.
(11) Hagyományos magastetős épület esetén az épület gerincvonala azzal az értékkel haladhatja meg a 30,0 m-t, amellyel a párkánymagasság a 30,0 m alatt marad.
(12) Az épület abszolút legmagasabb pontja 40,0 méternél nem lehet magasabb.
19. § (1) A védett területen bármely, a meglévő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az épületek eredeti terveinek felhasználásával végezhető el – amennyiben azok rendelkezésre állnak. A beavatkozás keretében biztosítani kell a korábbi helyreállítási hibák, eltérések korrekcióját, ideértve különösen az építészeti minőséget lerontó utólagos hozzáépítések elbontását, a tetőzet eredeti formájának újjáépítését és az esetlegesen korábban eltávolított épületdíszítések, tetődíszek, tornyok, kupolák, portálok visszaállítását.
(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott építészeti hangsúly képzésének lehetséges helyszíneitől eltérni csak a korabeli fotóval vagy tervvel igazolt, eredeti állapot visszaállításával megengedett.
(3) A kritikus keskenységű udvarok esetében a benapozás feltételei és mért értékei tovább nem ronthatóak.
(4) Meglévő épület bontása csak akkor lehetséges, ha az épület nem áll egyedi országos, fővárosi, vagy kerületi védelem alatt.
(5) Az épület közterület felőli meglévő tetőfelületén új nyílászárót kialakítani csak akkor lehet, ha az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendelet lehetővé teszi vagy az épület eredeti tervei szerinti nyílászárók kerülnek kialakításra, visszaépítésre.
(6) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendeletben, tetőablak-nyitási tilalommal jelölt épületek közterület felőli tetőfelületein új nyílászárót vagy bevilágítás célját szolgáló épületszerkezetet kialakítani nem lehet kivéve, ha az bizonyíthatóan az épület eredeti tervei szerint megtervezett nyílászáró, tetőfelépítmény, kupola, vagy egyéb építményrész.
(7) Az utca felőli tetőfelületen a tetőszerkezet által határolt építményszinten a meglévő homlokzat architektúrájához igazodva legfeljebb egy építményszint bevilágítása vagy nyílászáróval való megnyitása alakítható ki.
(8) Az eredeti manzárdtető meredekebb (50º-ot meghaladó) tetőszakaszán tetősík ablak létesíthető, vagy üvegtető-szerkezet kialakítható.
(9) A meglévő tetők új nyílászáróit úgy kell kialakítani, a meglévőket átalakítani, hogy azok – kortárs építészeti kialakítás esetén is – illeszkedjenek a környezet hagyományos arculatához.
(10) Tetőterasz a tető alapterületének legfeljebb 30%-án, közterületről nem látható módon alakítható ki, amennyiben a világörökségi helyszín látványvédelmét nem sérti és harmonikusan illeszkedik a településképbe.
20. § (1) Új épület létesítése esetén az épület tetőfelülnézetét ötödik homlokzatként kell kialakítani. Az épület tervezése során a városszövetbe való illeszkedést vizsgálva a csatlakozó épületeket feltüntetve tetőfelülnézetet és tömegvázlatot kell készíteni.
12. Homlokzati kialakításra vonatkozó követelmények
21. § (1) Védett területen az építmények színezését, annak városképi és színdinamikai kialakítását az érintett épülettömb szomszédos épületeinek vizsgálatával, azokkal harmonizálva kell megoldani.
(2) Meglévő épület utólagos hőszigetelése akkor megengedett, ha a homlokzati architektúra megváltoztatása nélkül megvalósítható.
(3) Az épülethomlokzatok felújítása, átszínezése – indokolt esetben falkutatást követően – csak a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján valósítható meg.
(4) Az épülethomlokzatok világörökséghez méltó látványának megőrzése érdekében az épületek közterületről látható homlokzatait és kapcsolódó tűzfalait részlegesen felújítani nem lehet, kivéve az épület építészetileg külön tagolható homlokzati felületét, illetve teljes földszinti homlokzati sávját.
(5) A földszinti portálokat az épület meghatározó karakterét és anyaghasználatát figyelembe véve kell kialakítani és fenntartani.
(6) Védett területen épületet, épületrészleteket – tört fehér színek kivételével – fehérre, feketére vagy rikító színűre színezni, illetve burkolattal ellátni nem lehet.
(7) Új épület létesítése vagy meglévő épületek utcai homlokzatának felújítása során a földszinti homlokzatsávot anti-graffiti bevonattal kell ellátni.
(8) Az épület homlokzatát érintő átalakításnál vagy a meglévő épület teljes körű vagy részleges felújításánál az eredetinek megfelelő homlokzatkialakítást meg kell tartani. Az épület eredeti tervei szerinti díszeket, épületrészleteket meg kell védeni és helyre kell állítani.
(9) Egy-egy nyílászáró cseréje során csak az eredetivel megegyező kivitel és anyaghasználat megengedett.
(10) Teljes homlokzatfelületen történő nyílászáró csere csak megjelenésében azonosan kialakítva megengedett. A nyílászárók kialakítása és osztása azonos megjelenésű, vagy az eredeti tervekkel megegyező, vagy ahhoz illeszkedő megjelenésű lehet. Zajvédelem vagy hőszigetelés céljából kettő- vagy több rétegű üvegezés a külső vagy a belső szárnyba egyaránt beépíthető.
(11) Védett területen látszó redőnyszekrény nem helyezhető el, külső árnyékoló szerkezet az épület építészeti kialakításával, tagozataival összhangban létesíthető, a homlokzati struktúra és a meglévő épületdíszek figyelembevételével kell megtervezni és megvalósítani.
(12) A homlokzaton, tetőzeten lévő használaton kívüli korábbi tartókat, szabad vagy védőcsőben elhelyezett kábeleket, antennákat, reklámtartó szerkezeteket, annak felújítása során, illetve a használat megszűnését követően el kell távolítani. A homlokzatok akár részleges felújítása esetén ezek megszüntetése kötelező, vezeték kizárólag a homlokzat síkján belül vezethető.
13. A reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Az V. kerület teljes közigazgatási területe fokozott védelem alatt álló terület, ahol a Tvtv. előírásai szerint közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám nem helyezhető el.
(2) A településkép fokozott védelme érdekében közterületen és magánterületen kizárólag – funkcionális célokat szolgáló – utcabútor helyezhető el, amennyiben a védelem jellegét nem befolyásolja.
(3) A – funkcionális célokat szolgáló – utcabútor reklámcélra nem használható.
(4) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban együttesen évente tizenkét naptári hét időszakra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(5) A kerület szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Tvtv. tilalmai és követelményei alóli felmentés adható.
(6) A rendezvényeket hirdető berendezés a megtartásra kerülő rendezvényekhez kapcsolódó helyszíneken, homlokzatra felfüggesztve, vagy annak környezetében lévő közterület felett átfeszítve, leghamarabb a rendezvény előtt két héttel helyezhető el, és a rendezvényt követő három napon belül el kell távolítani.
(7) Védett területen az épület homlokzatán – építési tevékenység végzése hiányában – reklámháló nem helyezhető el.
(8) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(9) Védett területen építési állványzathoz rögzített védőfelületen, lakóépület teljes homlokzatának felújítása esetén – legfeljebb a kivitelezés igazolt időtartamára – az állványzaton építési reklámháló elhelyezhető, melyen a reklámfelület a Tvr. előírásainak megfelelő méretű lehet.
(10) Védett területen építési állványzathoz rögzített védőfelületen az érintett épület architektúrájának 1:1 léptékű ábrázolása, művészeti alkotás, reprodukció ábrázolása történhet a kivitelezés tényleges ideje alatt.
23. § (1) Védett területen az épületek, épületrészek homlokzatán elhelyezett cégfeliratok, cégérek, cégtáblák és címtáblák a teljes homlokzat architektúrájához, építészeti részletképzéséhez, színhasználatához és környezetéhez szervesen illeszkedve, stílusához, anyaghasználatához igazodóan helyezhető el.
(2) Üzletek cégéreinek, cégtábláinak és cégfeliratainak helyét a kirakatportálok szerkezeti kialakításánál kell biztosítani. Épületen csak olyan cégér, cégtábla vagy cégfelirat helyezhető el, amely az épületben lévő rendeltetési egységre, annak tevékenységére vonatkozik.
(3) A cégér és cégtábla még részben sem takarhatja az épület hangsúlyos épületszobrászati elemeit, meghatározó építészeti részleteit.
(4) A cégérek, cégtáblák és cégfeliratok homlokzatonként az elhelyezési magasság, a betűnagyság, a színvilág tekintetében az épület homlokzati kialakításához és egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, márkától eltérő színhasználat előírható.
(5) Nem helyezhető el cégér, cégtábla, cégfelirat az emeleti szintek nyílászáróira ragasztottan. A mezzaninszint vagy az első emeleti üzletportál e célra kialakított felületein cégér, cégtábla, cégfelirat elhelyezhető.
(6) Egy homlokzatra vállalkozásonként csak 1 db cégér helyezhető el. Több portálszakaszból álló homlokzat esetén vállalkozásonként legfeljebb 8 méterenként 1 db cégér, cégtábla, cégfelirat és címtábla helyezhető el.
(7) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok megvilágításának színhőmérséklete maximum 3000 K lehet.
(8) A homlokzati falsíkon csak önálló betűkből álló cégfelirat helyezhető el a kirakatportálok szerkezetén kívül. A homlokzat részletképzésének, anyaghasználatának megóvása érdekében, szükség esetén az önálló betűk mögött másodlagos alátét-táblát lehet alkalmazni.
(9) Védett területen az épület homlokzati falsíkjára merőlegesen elhelyezett cégér az előírt gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti és a szomszédos épületek rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja. Elhelyezése a földszinti osztópárkány alatt, de a cégér alsó síkja minimum 2,50 méteres magasságban megengedett.
(10) A falsíkra merőleges kialakítású cégér egyoldali összfelülete – tartószerkezetével és annak díszítésével együtt – nem haladhatja meg az 1,00 m2-t és szerkezeti vastagsága 0,15 m-nél nem lehet vastagabb. Ha az épület építészeti kialakítása lehetővé teszi, megengedhető legfeljebb 1,50 m2 felületű textiljellegű cégér elhelyezése a kirakatportálok közötti falsíkon, melynek a homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg a 0,5 m-t.
(11) Az üzlethelyiséghez, vállalkozáshoz tartozó kirakatportálok közötti falsíkon, ha az épület homlokzati architektúrája lehetővé teszi, max. 1,00 m2 felületű felíró-tábla elhelyezhető.
(12) Szállodák, vagy kulturális rendeltetési egységek cégéreinek, cégtábláinak és cégfeliratainak elhelyezése, továbbá utcai homlokzattal nem rendelkező üzletek egy cégéren való felsorolása esetén a meghatározott méretektől a homlokzat architektúrájához illeszkedően el lehet térni.
(13) Az épülethez kapcsolódó kapucsengőket, illetve névtáblákat az épület meglévő architektúrájához, díszítményeihez, burkolataihoz és színezéséhez igazodva, egységesen kell megtervezni.
24. § (1) Az épülethomlokzatok világörökséghez méltó látványának megőrzése érdekében a meglévő kirakatportál átalakításánál vagy cseréjénél az eredeti architektúrának nem megfelelő kialakítású korábbi kirakatportálokat az eredeti tervek, vagy az eredeti nyílások geometriai méretei szerint kell helyreállítani.
(2) A kirakatszekrények és kirakatportálok felületképzésénél alkalmazandó színeket az épület színezésével összhangban kell meghatározni. A kirakatportálok üvegfelületét nem átlátszó felületű anyaggal – fóliával, papírral, műanyaggal, festéssel, vagy más dekorációs felülettel – takarni nem lehet.
(3) Homokfúvott fóliát a kirakatportál üvegfelületének legfeljebb 30%-án lehet alkalmazni.
(4) A közterületi homlokzatok falfelületein, az előkertek kerítésein, előkertben kirakatszekrény nem helyezhető el.
(5) Meglévő épülethomlokzaton létesítendő átlátható rácsszerkezet csak az épület eredeti rácsozatával azonosan, annak pótlásaként, az épület architektúrájához igazodva helyezhető el.
(6) A kirakatportálok biztonsági rácsainak elhelyezését és kialakításuk módját a kirakatportállal együtt kell megtervezni és megvalósítani. Biztonsági rácsot a kirakatportál üvegfelületén belül lehet felszerelni. A földszintről nyíló egyes rendeltetési egységek közterület felőli bejáratainak biztonsági rácsait a bejárat belső síkján belül kell elhelyezni, kivéve az eredeti állapot, vagy az értékvédelmi vizsgálat szerinti díszrácsozatokat.
(7) A meglévő, zárható táblás bejáratokat és kirakatportálokat meg kell őrizni az eredeti formájukban vagy az eredeti tervek figyelembevételével kell helyreállítani.
(8) A világörökséghez méltó látvány megőrzése érdekében a használaton kívüli kirakat-portálok, kirakatszekrények és vitrinek folyamatos karbantartása, tisztítása a tulajdonos kötelezettsége.
25. § (1) Az épületek közterület felőli homlokzatain – beleértve a közterületekről látható tetőfelületet is – gázüzemű homlokzati égéstermék kivezetést létesíteni, antennát, energia-termelő, légkondicionáló- valamint egyéb technikai berendezést elhelyezni nem lehet, kivéve a 17. § (5) és (6) bekezdése szerinti kivitelben.
(2) Az új, korszerű készülékek függőleges égéstermék elvezetőjének színe a héjazat színével megegyező vagy fekete lehet, külső határoló falakon – jogszabályban meghatározott légakna kivételével – nem helyezhető el.
(3) Automata berendezés (árusító automata, bankautomata stb.) önállóan nem létesíthető, csak falsíkba építetten, a portál részeként, 200 méterenként legfeljebb 1 db – kivéve bankintézmények és parkoló automata – létesíthető.
14. Anyaghasználatra vonatkozó követelmények
26. § (1) A településkép védelme érdekében csak a történeti városképhez illeszkedő anyaghasználat megengedett, idegen anyaghasználati megoldások nem alkalmazhatóak.
(2) A homlokzatok kialakításakor a környezetben már alkalmazott anyagokhoz, homlokzati felületekhez illeszkedni kell. A világörökségi védettségű területen színdinamikai vizsgálattal igazolt színeket és homlokzati felületeket kell alkalmazni.
(3) Védett területen műanyag nyílászáró beépítése nem megengedett. A nyílászárók szerkezeti átalakítása, vagy cseréje esetén csak az eredetinek megfelelő nyílászáró (azonos anyag, osztásrend, profilozás, szín) építhető vissza. A nyílászáró külső megjelenése nem változhat, az eredetitől eltérő kialakítású, szélességű profil még azonos anyagból sem alkalmazható, a homlokzati takaró- és díszítőléceket, spalettákat az eredetinek megfelelő módon kell kialakítani.
(4) Az épületek, építmények közterületről látható nyílászáróinak üvegfelületeit a környezetet zavaróan tükröző fényvisszaverő anyagból kialakítani nem lehet.
(5) A tetőhéjalás anyaga természetes anyagú pikkelyes fedés, természetes pala, fém és üveg lehet. A héjalás cseréje esetén nem alkalmazható a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag.
(6) Az épület közterületről vagy rálátásban látható tetőfelületén napelem-cserép elhelyezhető, amennyiben a világörökségi terület látványvédelmét nem sérti és harmonikusan illeszkedik a településképbe.
15. Zöldterületek, zöldfelületek kialakításának módjára vonatkozó követelmények
27. § (1) E rendelet előírásait az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott mindenkori hatályos a fás szárú növények védelméről szóló önkormányzati rendelettel együtt kell alkalmazni.
(2) Az épített és természeti környezet látványának védelme és harmóniájának megőrzése érdekében a védett területen a környezethez illő, a környezeti ártalmakat jól tűrő növényzetet kell telepíteni, igényeiknek megfelelően fenntartani.
(3) Védett területen várostűrő fafajok telepíthetők. Fás szárú cserjék a helyi adottságok figyelembevételével határozhatók meg.
(4) A közkertek és közterek növényzetének és állagának védelmére létesítendő parkrácsok és kerítések színét és formavilágát a tér jellegével, utcabútoraival és köztárgyaival összhangban kell kialakítani.
(5) A közterületi burkolatok felújítása, átépítése során a növényzet telepítésének lehetőségét, a műszaki adottságok és a közlekedés biztonságának figyelembe vételével minden esetben vizsgálni szükséges.
(6) A közterületen telepített fasor pótlása – a környezeti adottságok függvényében – csak az adott fasor jellemzőinek megtartásával történhet.
(7) A közterületen elhelyezett építmények a természeti környezetet, növényzetet nem károsíthatják. Közterületen elhelyezett építmények és installációk esetében szükséges a zöldfelületi elemekkel kapcsolatos érintettség ábrázolása.
(8) A közterületi zöldfelületek és fasorok rekonstrukcióját, új fasor telepítését közterület alakítási terv alapján kell megvalósítani.
16. Közterületekre vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) A városképi látvány megőrzése érdekében a közterületek burkolatát – a kialakult, meglévő anyaghasználathoz és arculathoz igazodóan – a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével, a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani.
(2) Szobor, emlékmű, díszkút és egyéb képzőművészeti alkotás létesítése a városképi és közlekedési feltételek betartásával, a műszaki adottságok figyelembevételével a védett területen megengedett.
(3) A közterületeket csak a konkrét használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni a fenntartható zöldfelület kialakítása és növelése érdekében.
(4) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken feltárt történeti értékeket, a középkori városfal maradványait a közterületi burkolatok anyaghasználatában meg kell jeleníteni.
(5) A gyalogos felületek díszburkolata csak természetes anyag, természetes gránitzúzalékot tartalmazó térburkolat lehet. Anyagában színezett beton térkő használata nem megengedett.
(6) A közterületeken természetes kövek használatakor az útpálya elválasztásához kiemelt szegély esetén minimum 25 cm széles, süllyesztett szegély esetén minimum 15 cm széles, mélységi magmás kőzet (andezit, gránit, bazalt stb.) alkalmazható.
(7) A növénykazetták kiemelt szegéllyel történő elválasztásakor minimum 10 cm széles természetes anyagú kő alkalmazható.
(8) Az V. kerület elemes burkolatainak névleges mérettábláját a 6. számú melléklet tartalmazza.
29. § (1) Közterületek tervezésekor
a) a világörökségi védettséghez méltó térépítészeti kialakítások, a kiemelkedő történeti értékek hangsúlyozása, bemutatása, a határoló térfalak méltó bemutatása, a minőségi anyaghasználat és a közterületi elemek átgondolt tervezése elvárt,
b) az időszakos és ideiglenes térhasználat, közterületi kitelepülések megtervezése, közműcsatlakozások lehetőségének feltárása szükséges,
c) közműhálózatokhoz kapcsolódó műtárgyak, tűzcsapok, kapcsolószekrények és egyéb vezetékek térszín alatti kivitelben történő telepítése elvárt,
d) a csatlakozó közterületek burkolatával, növényzetével és utcabútoraival való összhang megteremtése elvárt,
e) a kandeláberek pozícióját a faegyedek növekedésének figyelembevételével, a lombkoronaszint és a gyalogos felület megvilágítottságának összhangját megteremtve kell meghatározni.
Szezonális terasz kitelepülések
30. § (1) Védett területen kioszk csak a meghatározott időre szóló engedély alapján létesíthető és üzemeltethető. A kioszk méretének, megjelenésének és színvonalának igazodnia kell a telepítés helyéhez, a gyalogos közlekedést nem akadályozhatja.
(2) Közterületen az (1) bekezdésben meghatározottakon túl csak határozott ideig fennálló építmény (színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény) helyezhető el. Tér jellegű közterületi telken a határozott ideig, illetve ideiglenesen, alkalmilag fennálló építmény csak a közterületi telek legfeljebb 3%-át foglalhatja el egy időben, beleértve a mobil árusítóhelyeket is. Ennél nagyobb helyfoglalás csak akkor lehetséges, ha a tér közterületéhez közvetlenül kapcsolódó közterületek tulajdonosa is ehhez kifejezetten hozzájárul.
(3) Védett területen kioszk csak az alábbi helyeken létesíthető:
a) Deák Ferenc utca 8. előtt,
b) Hold utca 13–15. előtt,
c) Károly körút 26. előtt,
d) Múzeum körút 35. előtt,
e) Szent István körút 5. előtt,
f) Szent István körút 9. előtt,
g) Szent István körút 23. előtt,
(4) A szezonális teraszok kialakítása nem lehet területkijelölés jellegű, korláttal, szőnyeggel, felfestéssel történő elrekesztés nem alkalmazható.
(5) A szezonális terasz kitelepülés nem károsíthatja a zöldfelületet és a fasorok egyedeit, nem korlátozhatja annak használatát.
(6) A szezonális teraszok víztiszta üveg, mobil oldalhatároló elemeket csak akkor alkalmazhatnak, ha a szélcsatornában kialakult erős széllökések ellehetetlenítik a szezonális terasz kitelepülés lehetőségét.
(7) A szezonális teraszok berendezési tárgyai könnyed, burkolathoz nem rögzített, áttört megjelenésűek, egyszerű formavilágúak, környezetükbe illeszkedőek, természetes vagy természetes hatású anyagból készült, korszerű és időtállóak lehetnek.
(8) A szezonális terasz kitelepüléseknél nem használható reklámmal ellátott berendezési tárgy.
(9) A szezonális teraszok, kitelepülések területén dobogó használata csak 5%-ot meghaladó lejtéskiegyenlítés céljából vagy szezonális terasz téliesítéséhez kapcsolódva megengedett.
(10) A kioszkok, szezonális teraszok, kitelepülések, mobil árusítóhelyek a környezetüket káros kibocsátásokkal nem szennyezhetik, gépészeti berendezéseik, vezetékeik takartan, balesetveszélyt nem okozva alakíthatóak ki.
(11) Műfű és műnövényzet, árubemutató állvány és megállító tábla közterületen nem helyezhető el, csak megfelelően ápolt élő növény.
(12) Színes, káprázást okozó, villogó fény közterületen, közterületi kitelepülésen nem alkalmazható.
(13) Szezonális teraszon szervizasztal és pénztárgép esztétikusan takart kivitelben elhelyezhető, amennyiben az felszolgáló területként üzemel, és az adott terasz vendégeit szolgálja ki.
(14) Közterületen fagylaltpult csak vendéglátó egységhez kapcsolódóan, környezetébe illeszkedő módon helyezhető el.
(15) Étlaptartó szezonális teraszon belül vendéglátó egységenként legfeljebb egy-egy darab engedélyezhető.
(16) Szezonális terasz a József Attila utcában, a Szabad sajtó utcában és a Kossuth Lajos utcában – azok forgalomcsillapításának megoldásáig – nem létesíthető.
(17) Védett terület közterületi járdáin szezonális terasz, kitelepülés, mobil árusítóhely csak akkor létesíthető, ha a biztonságos gyalogos közlekedést nem akadályozza, a gyalogos járófelület szélessége nem lehet kisebb, mint a járófelület fele és minimum 1,5 méter.
(18) Passzázs területén szezonális terasz akkor létesíthető, ha a visszamaradó szélességi méret legalább 3,0 m. A szezonális teraszok kialakításánál a díszburkolatok kiosztását is figyelembe kell venni a lehatárolás meghatározásánál.
(19) A szezonális terasz homlokzattal párhuzamos mérete nem haladhatja meg az épület homlokzati szélességének méretét, figyelembe véve a kapubejárat és az egyéb rendeltetési egységek kirakatportáljainak és bejáratainak zavartalan megközelíthetőségét.
(20) Kivételesen szomszédos vagy más épület illetve portál elé szezonális terasz csak akkor telepíthető, ha a szomszédos épület földszinti rendeltetési egységeinek akadálytalan megközelítése biztosított, továbbá annak üzletportálját kedvezőtlenül nem érinti és a szomszédos ingatlan tulajdonosa vagy tulajdonközössége ehhez tulajdonosi hozzájárulását adta, továbbá a kitelepüléssel érintett portál tulajdonosa, üzemeltetője is ahhoz hozzájárul és az érintett ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zavarja.
(21) Alagsorban, földszinten vagy magasföldszinten lévő lakás, irodahelyiség vagy egyéb intézményi funkciójú ingatlan elé szezonális terasz csak akkor telepíthető, ha annak tulajdonosa hozzájárulását adta. A szezonális terasz nem foglalhatja el a közterületen lévő fa, faverem helyét, továbbá közmű- és hírközlés alépítmény szerelőaknája fölé nem helyezhető, vagy épített teraszpadló esetén az azokhoz való hozzáférést biztosítani kell. A díszburkolattal kialakított utcában a burkolat rajzolatát figyelembe kell venni a terasz méretének megállapításakor.
(22) Gyalogosutcában, illetőleg gyalogos közterületen szezonális terasz csak akkor létesíthető, ha a visszamaradó akadálytalan gyalogosfelület az érintett közterület vagy közhasználat célját szolgáló terület szélességének legalább fele, mely járófelületet a kétoldali, egymással szemközti teraszok kialakításánál is biztosítani kell. A közterület mértani középtengelyétől mért 2–2 m-es sávba a szezonális terasz vagy annak üzleti ernyőszerkezete nem nyúlhat be.
(23) A szokásos utcaszélességnél keskenyebb sétálóutcákban, épületközökben vagy ahol szökőkút, szobor, egyéb városképi jelentőségű elem, építmény van, ott a szezonális terasz az utca középtengelyében helyezhető el, amennyiben a látványtengelyben városképileg jelentős elem látványát nem sérti.
(24) Az Erzsébet téri (24456/3) helyrajzi számú közterületen szezonális terasz kizárólag a szomszédos a (24456/2) helyrajzi számú telken, illetve részben a (24456/3) helyrajzi számú közterületen lévő építményhez (egykori buszvégállomás) tartozóan létesíthető. A szezonális terasz elhelyezésekor kiemelt dobogó, korlát, egyéb építmény nem létesíthető. A közterületen biztosítani kell a (24456/1) és a (24456/3) helyrajzi számú ingatlanok közötti átjárást, továbbá a szezonális terasz nem nyúlhat túl a déli épület előtt a bejárati előtető külső síkjának meghosszabbított vonalán és az épület középső és északi részénél az emeleti terasz külső síkjain.
(25) A (24456/3) helyrajzi számú közterület keleti oldalán lévő közvilágítási oszlopok vonalától számított legalább 5,5 m-es sávot szabad keresztmetszettel kell fenntartani, amely területsávban semmiféle építmény, köztárgy, vagy ideiglenesen a közterületen lévő tárgy nem helyezhető el a gyalogosforgalom folytonos biztosítása céljából.
(26) A szezonális teraszokat
a) a Duna korzó, Eötvös tér és a Vigadó tér közötti szakaszán, valamint
b) a Vigadó tér északi oldalán,
c) a Vörösmarty téren a telkek és zöldfelület kontúrja közötti járófelületen úgy lehet csak elhelyezni, hogy a visszamaradó gyalogosfelület az eredeti járófelület fele, de legalább 6,0 m legyen.
(27) Egyéb tereken, ha a tér, teresedés szélessége nagyobb, mint 16,0 m, akkor a visszamaradó járófelület az eredeti fele lehet. Ha a tér, teresedés szélessége kisebb, mint 16,0 m, akkor a visszamaradó járófelület nem lehet kisebb, mint az eredeti 2/3-a.
(28) Utcatorkolatba kioszk, szezonális terasz, árnyékoló szerkezet nem nyúlhat, illetve ott nem létesíthető akkor sem, ha ott már egyéb köztárgy van.
(29) A mindenkori hatályos közterületek használatáról és rendjéről szóló önkormányzati rendelet alapján kiadott közterület használati engedélyben rögzített tárgyakon kívül egyéb dekorációs elem közterületen nem használható.
(30) A Zrínyi utcában szezonális terasz létesítése esetén a burkolatmintázat középtengelyétől mért 3,55 – 3,55 m távolságot kell biztosítani a gyalogosforgalom számára.
(31) Közterületen október 6. és március 31. naptári napok között kizárólag 180 napot meg nem haladó időtartamra zárt teraszok (a továbbiakban: téliesített szezonális terasz) helyezhetők el az érintett szakaszon 14,0 m szabályozási szélességet meghaladó utcák esetében, illetve a nyári időszakra kialakított szezonális terasz megtartható és teraszfűtő berendezéssel kiegészíthető.
(32) Téliesített szezonális terasz anyaghasználatát tekintve az átláthatóság biztosítása érdekében csak üvegből, a legszükségesebb méretű tartószerkezettel készülhet.
(33) Téliesített szezonális terasz csak akkor létesíthető, ha a világörökségi helyszín látványvédelmét nem sérti és a védett értékek megőrzése érdekében harmonikusan illeszkedik a településképbe.
31. § (1) Az árnyékoló szerkezet közterületen álló, vagy homlokzatra szerelt lehet.
(2) A szezonális teraszhoz kapcsolódó árnyékoló szerkezeten csak a saját vállalkozás neve és logója helyezhető el, amely kizárólag a vászonponyva függőleges felületén megengedett.
(3) Előtetők és árnyékoló szerkezetek vonatkozásában a szín és anyaghasználat a homlokzat színezésével harmonizáló kivitelben vagy bézs színben megengedett.
(4) Használaton kívüli vagy megrongálódott, elhasználódott árnyékoló szerkezet a közterületről elbontandó.
(5) Az árnyékoló szerkezet közterületen letalpalása csak a botlásveszély elkerülésével alkalmazható.
(6) Az 5. számú melléklet szerint a szezonális terasz
a) H – épülethomlokzathoz kapcsolódóan,
b) B – bútorozási sávban,
c) H+B – épülethomlokzathoz kapcsolódóan és bútorozási sávban,
d) K – középtengelyben,
e) E– egyedi módon helyezhető el.
Rendezvények, vásárok
32. § (1) A rendezvények, vásárok alkalmával kitelepülő ideiglenes építmények a védett területhez méltó arculati megjelenésű, környezetéhez illeszkedő, igényes anyaghasználatú, együttesen esztétikus kialakítású építmény lehet.
(2) Védett területen mobil, alkalmi árusítóhely kulturális célból meghatározott ideig, rendezvényi célból a rendezvény időtartama alatt, csak közterületen létesíthető. Az árusítóhely méretének, megjelenésének és színvonalának igazodnia kell a telepítés környezetéhez.
(3) Védett területen alkalmi árusítóhelyeket kihelyezni csak az e célból külön rendeletben meghatározott időszakokban és módon szabad. Az alkalmi árusítóhelyek egyenként legfeljebb 3,0 m2 alapterületűek lehetnek, melyeket csak az alábbiakban meghatározott utcaszakaszokon és tereken, csoportos elhelyezés esetén egységes terv – beleértve az elektromos csatlakozás terveit – alapján lehet elhelyezni, a közterületek használatát külön szabályozó jogszabályok figyelembevételével
a) Belgrád alsórakpart (Lánchíd és az Erzsébet híd között),
b) Deák tér,
c) Deák Ferenc utca (a Vörösmarty tér és a Bécsi utca között),
d) Duna utca (Veres Pálné utca és a Váci utca között),
e) Duna korzó teljes hossza (Petőfi tér és Eötvös tér között),
f) Erzsébet tér (burkolt felületeken),
g) József nádor tér,
h) Podmaniczky tér,
i) Szabadság tér,
j) Szent István tér (kizárólag kulturális vagy egyéb rendezvény időtartamára),
k) Széchenyi tér (Lánchíd pesti hídfő),
l) Türr István utca (Váci utca és az Aranykéz utca között),
m) Vigadó tér,
n) Vörösmarty tér,
o) Zrínyi utca.
(4) Mobil árusítóhelyek csak a gyalogosutcákban és az azokhoz csatlakozó árkádok területén, valamint zsákutcák végénél, azok járdafelületein helyezhetők ki, melyeket minden nap az árusítás befejeztével az adott területről el kell távolítani.
(5) Homlokzatok vetített képes megvilágítása, fényfestés csak eseményhez köthetően, meghatározott ideig, kulturális céllal alkalmazható.
(6) LED fal csak eseményhez, rendezvényhez kapcsolódóan megengedett.
33. § (1) Felszíni tömegközlekedési megállóhoz létesítendő utasváró környezetében a jegyárusító automatát, a szemétgyűjtőt, az építmény szerkezetével összeszerelten, anyaghasználatával összhangban kell elhelyezni.
(2) A közvilágítási oszlopok és a tömegközlekedés vezetéktartó oszlopai az egyes utcaszakaszokon és köztereken, közparkokban azonos megjelenésűek legyenek és illeszkedjenek a környezet építészeti arculatához.
(3) Utcai szemétgyűjtő kialakítása a környező épületek stílusához igazodó legyen. Nem helyezhető el szemétgyűjtő az épület homlokzati falán.
(4) Nyilvános illemhely a közterületen legfeljebb 2 egységet magába foglaló építményben, kioszkban, illetve rendezvényhez kapcsolódóan, annak időtartama alatt a rendezvényhez szükséges darabszámban elhelyezhető.
(5) A telefonfülke közvetlenül az épület homlokzati fala elé nem telepíthető, elhelyezését a járda berendezési sávjában kell biztosítani.
(6) A védett területen csak a hagyományos postaládák helyezhetők el a közterületekről látható módon. Az épület homlokzati falára, vagy közvetlenül annak falsíkja elé csak akkor helyezhető postaláda, ha összhangban van a földszinti nyílászáró-szerkezetekkel, kirakatportálokkal. Egyéb falra szerelt fedett berendezés épületen nem helyezhető el.
34. § (1) Védett területen díszkivilágítás csak a jellemző látványokból feltárulkozó nézetekben egységes és összehangolt módon készülhet.
(2) Védett területen a közvilágítás színhőmérsékletének meghatározott értéke tekintettel a világörökségi területre
a) Világörökségi helyszínen 3000K,
b) Világörökségi helyszín védőövezetében 3000–3500K.
(3) A városkép védelem érdekében a villogó, zavaró fényhatást, kápráztatást, vakítást okozó világítás, fényújság, futófény, lézer, hologram, LED fal nem helyezhető el.
(4) Kandeláberekre helyezett díszfények és növények esetében sem korlátozható, veszélyeztethető, vagy zavarható a gyalogos és a gépjármű közlekedés.
(5) Karácsonyi díszkivilágítás időszaka Advent első vasárnapjától Vízkeresztig tart, napi üzemideje a díszvilágítási üzemidő figyelembevételével sötétedéstől éjfélig tart.
(6) Díszvilágítás esetén meleg fehér, statikus fényt adó díszítő elem alkalmazható. Díszkivilágítás esetén a fényhatás és színhőmérséklet tekintetében biztosítania kell az egységes utcaképet. Színes, villogó, káprázást okozó fény közterületről látható homlokzaton, valamint homlokzat előtt elhelyezett reklámhálón nem alkalmazható.
(7) Adventi időszakban épülethomlokzatok és árkádok karácsonyi díszkivilágítása épületen belüli energiacsatlakozással és a közterület igénybevétele nélkül alakítható ki.
(8) A fényszennyezés elkerülése érdekében olyan megvilágítás (dísz- és közvilágítás) alkalmazható, ami a megvilágított felületre irányul és vakítást nem okoz. A felfelé sugárzó kivetítés nem megengedett.
(9) A megvilágított vagy világító berendezések fényereje és megvilágítás módja nem lehet zavaró hatással fővárosi díszkivilágítással rendelkező szobrok, emlékművek, állami, fővárosi, egyházi épületek esti látványára.
17. Sajátos építményfajtákra vonatkozó településképi követelmények
35. § (1) Védett területen felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetőek el.
(2) Az elektronikus hírközlési építményt közterületen rejtett kivitelben, felszín alatti létesítéssel, a környező történeti stílushoz, környezethez alkalmazkodó kialakítással valósítható meg.
(3) Az építmények és műtárgyak elhelyezése a legkevesebb burkolatbontással valósuljon meg.
(4) Védett területen légvezeték nem alkalmazható, műholdvevő, illetve távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés a világörökségi helyszín látványvédelme érdekében csak az épület részeként, az épület megjelenéséhez illeszkedve, illetve takartan helyezhető el.
(5) Önálló antennaépítmény nem helyezhető el.
Önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályai
18. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
36. § (1) A településkép védelme érdekében kérelemre az Önkormányzat a főépítésze útján tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) A szakmai konzultációról készült emlékeztetőt a kerületi főépítész nyilvántartásba veszi.
(3) A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló mindenkori hatályos Kormányrendeletben meghatározott egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén kötelező a szakmai konzultáció.
19. Településképi bejelentési eljárás
37. § (1) A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló mindenkori hatályos Korm. rendelet szerint a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket érintő vagy műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi engedélyhez vagy örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez kötött tevékenységek és a Tvtv. 2. § (2a) bekezdése szerinti Kiemelt nemzeti emlékhely kivételével településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló mindenkori hatályos Korm. rendelet 1. számú melléklete és jelen rendelet 7. számú mellékletben felsorolt az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, rendeltetésmódosítások (rendeltetésváltozások), valamint a reklámok és reklámhordozók elhelyezések (a továbbiakban együtt: tevékenység) esetében.
(2) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által – az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben meghatározott módon – a polgármesterhez benyújtott bejelentéssel indul.
(3) A településképi bejelentéshez valamennyi, 7. számú melléklet szerinti tevékenység esetén – megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített – dokumentációt kell mellékelni. A dokumentációnak a mindenkori hatályos Trk-ban meghatározott munkarészeket kell tartalmaznia a kérelem tárgyának megfelelően, amely alapján a tevékenység a 37. §‑ban foglalt szempontok szerint elbírálható legyen.
(4) A 7. számú melléklet III. pontja szerinti rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás) esetén – a (3) bekezdésben foglaltak mellett – a használat változtatását az Étv. 54. § (3) bekezdésében foglaltak szerint az új használatra való alkalmasság igazolásával, az építmény, építményrész, önálló rendeltetési egység és környezete kölcsönhatásának vizsgálatával kell alátámasztani, az OTÉK általános előírásainak megfelelően, különös tekintettel az 50. § (3) és 108. § (7) bekezdésében foglaltakra. Az OTÉK 108. § (7) bekezdésében foglaltak igazolása érdekében, miszerint a szálláshely-szolgáltatási tevékenység végzése esetén az új rendeltetés szerinti használat a környezetet a megengedettnél nagyobb mértékben nem terheli, a kérelmezőnek csatolnia kell a Társasház közgyűlési határozatát a rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás) elfogadásáról.
(5) Kiemelt nemzeti emlékhely területével, valamint az annak részét képező közterülettel határos ingatlant érintő tevékenység esetén a bejelentéshez – a fentiek mellett – csatolni kell a Kiemelt Nemzeti Emlékhely Bizottság előzetes hozzájáruló nyilatkozatát, a tevékenység annak kiadását követően jelenthető be.
(6) A fővárosi helyi védett épületet érintő tevékenység esetén a bejelentéshez – a fentiek mellett – csatolni kell Budapest Főváros Önkormányzata Városépítési Főosztály előzetes hozzájáruló nyilatkozatát, a tevékenység annak kiadását követően jelenthető be.
(7) A polgármester a Településképi munkacsoport szakmai véleményére alapozva a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hatósági határozatban
a) a tervezett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó elhelyezését vagy rendeltetésmódosítást (rendeltetésváltozást) – feltétel meghatározásával vagy anélkül – tudomásul veszi, ha a bejelentés
38. § (1) A bejelentésben szereplő tevékenységeknek a következő feltételeket kell teljesítenie:
a) a vonatkozó településrendezési, településképi és építésügyi jogszabályokban foglalt, a településképet érintő kötelező előírásoknak meg kell felelnie,
b) a környezete és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű és biztonságos használatát, megjelenését nem befolyásolhatja hátrányosan,
c) közérdeket nem sérthet, melyben irányadóak a településkép-védelmi és illeszkedési, városfejlesztési, területhasználati és közlekedési szempontok,
d) a Társasház közgyűlési határozatban hozzájárult a szálláshely-szolgáltatási tevékenység végzéséhez.
(2) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldásnak léptékében, arányaiban megfelelően illeszkednie kell a kialakult településszerkezetbe,
b) nem befolyásolhatja negatívan a környezetében levő épületek, építmények, utcák és terek használhatóságát,
c) a közterület fölé benyúló építmény részei, szerkezetei és berendezései nem befolyásolhatják hátrányosan a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő vagy a telepítendő növényzetre, közvilágításra, benapozásra, az építmények kilátását vagy a rálátás követelményeit.
(3) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell a szomszédos ingatlanok fejlesztésének, építési jogainak korlátozását.
(4) Az alaprajzi elrendezéssel, homlokzatképzéssel, tömegalakítással, anyaghasználattal, színezéssel, városképi megjelenéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldásnak harmonikusan illeszkednie kell környezetébe, a környező beépítés sajátosságainak figyelembevételével,
b) a rendeltetésmódosítás (rendeltetésváltozás) során a kialakításnak meg kell felelnie az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek,
c) meg kell felelnie a kerületi építészeti értékek védelmével kapcsolatos építészeti elvárásoknak, a beavatkozás nem lehet ellentétes a védelem céljával, nem sértheti a védett városképi látványt,
d) kerületi egyedi védett érték esetén biztosítani kell az érték megőrzését és kibontakoztatását,
e) megjelenésével, színezésével, méreteivel, anyagával a világörökségi terület tetőtáj kialakított szövetébe, a településképbe harmonikusan illeszkednie kell,
f) az anyaghasználatában alkalmazkodnia kell a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz vagy látványukhoz.
20. Településképi kötelezés, önkormányzati településképi bírság
39. § (1) A településképi követelmények megszegésének minősül
a) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a településképi bejelentési eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtás,
c) a településképi bejelentési eljárásban hozott tiltás ellenére történő végrehajtás,
d) a jelen rendeletben rögzített településképi követelmények és kerületi értékvédelmi előírások és kötelezettségek, valamint az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló mindenkori hatályos önkormányzati rendelet előírásainak megszegése.
(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester– hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén hatósági határozatban kötelezést bocsát ki a településképi és kerületi értékvédelmi követelmények teljesülése érdekében.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott településképi követelmények megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén, e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester településképi bírságot szabhat ki.
(4) A településképi bírság legkisebb összege esetenként százezer forint, legmagasabb összege egymillió forint, mely az (5) bekezdésben foglalt körülmények mérlegelése szerint egyedileg differenciálható.
(5) A polgármester az eset összes körülményeire tekintettel dönt a bírság kiszabásáról és a bírság összegének meghatározásáról. Ennek keretében mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a településkép védelméhez fűződő érdek sérelmének mértékét,
d) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
e) a jogsértő állapot időtartamát,
f) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
g) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
h) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(6) A településképi bírság egy eljárásban, a kötelezettség nem teljesítése vagy ugyanazon kötelezettség ismételt megszegése esetén ismételten is kiszabható.
(7) A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
(8) A kötelezési eljárásban a döntéseket a Településképi munkacsoport készíti elő.
(9) A polgármester döntésével szemben az Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
Záró rendelkezések
21. Hatályba léptető rendelkezések
40. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
22. Hatályon kívül helyező rendelkezések
41. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott Belváros-Lipótváros Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervről szóló – többször módosított 29/2004. (VI. 4.) önkormányzati rendelet 7. §, 8. §, 9. §, 10. §, 11. §, 12. §, 13. § (5) és (11) bekezdése, 18. §, 19. §, 20. §, 22. §, 23. § (4) bekezdése, 24. §, 25. §, 26. §, 42. §, 42/A. §, 42/B. § (1) bekezdése, 60. § és 73. §
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az építészeti örökség helyi értékeinek védelméről szóló 14/2008. (IV. 03.) önkormányzati rendelet és a módosításáról szóló a 32/2008. (XII. 5.), a 45/2009. (XI. 20.), a 33/2010. (XI. 16.), 38/2011. (X. 26.), a 42/2011. (XI. 17.), a 33/2012. (VII. 16.), a 28/2013. (X. 17.) és a 29/2015. (XI. 17.) önkormányzati rendeletek.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 20/2015. (V. 27.) önkormányzati rendelet és a módosításáról szóló 20/2017. (X. 18.) önkormányzati rendelet.
3. melléklet
Azonosító |
Helyrajzi |
Ingatlan címe |
Tömb |
---|---|---|---|
I.1 |
24663 |
Akadémia utca 10.=Széchenyi utca 4. |
116 |
I.2 |
24665 |
Akadémia utca 12.=Steindl Imre utca 3. |
116 |
I.3 |
24677 |
Akadémia utca 13.=Steindl Imre utca 5. |
109 |
I.4 |
24681 |
Akadémia utca 14.=Steindl Imre utca 4. |
115 |
I.5 |
24684 |
Akadémia utca 15–17.=Steindl Imre utca 6.=Zoltán utca 5. |
110 |
I.6 |
24683 |
Akadémia utca 16.=Zoltán utca 3. |
115 |
I.7 |
24650 |
Akadémia utca 7. |
98 |
I.8 |
24649 |
Akadémia utca 9.=Széchenyi utca 3. |
98 |
I.9 |
24873/3 |
Alkotmány utca 15.=Hold utca 20. |
134 |
I.10 |
24945 |
Alkotmány utca 16.=Bihari János utca 1–3. |
138 |
I.11 |
24946 |
Alkotmány utca 18. |
138 |
I.12 |
24866 |
Alkotmány utca 19. |
136 |
I.13 |
24947 |
Alkotmány utca 20.=Bajcsy-Zsilinszky út 70. |
138 |
I.14 |
24865 |
Alkotmány utca 21. |
136 |
I.15 |
24864 |
Alkotmány utca 23.=Vadász utca 44. |
136 |
I.16 |
24849 |
Alkotmány utca 25.=Vadász utca 39. |
137 |
I.17 |
24848 |
Alkotmány utca 27. |
137 |
I.18 |
24847 |
Alkotmány utca 29. |
137 |
I.19 |
24889 |
Alkotmány utca 3.=Kozma Ferenc utca 7. |
132 |
I.20 |
24846 |
Alkotmány utca 31.=Bajcsy-Zsilinszky út 68. |
137 |
I.21 |
24888 |
Alkotmány utca 5.=Honvéd utca 12. |
132 |
I.22 |
24901 |
Alkotmány utca 6.=Honvéd utca 11. |
131 |
I.23 |
24880 |
Alkotmány utca 7–9–11.=Honvéd utca 9.=Szemere utca 4.=Kálmán Imre utca 4–6. |
133 |
I.24 |
24570 |
Arany János utca 1.=Akadémia utca 4.=Széchenyi rakpart 2. |
96 |
I.25 |
24657 |
Arany János utca 10.=Tüköry utca 1. |
99 |
I.26 |
24624 |
Arany János utca 25.=Hercegprímás utca 20. |
91 |
I.27 |
24626 |
Arany János utca 27.=Hercegprímás utca 15. |
141 |
I.28 |
24627 |
Arany János utca 29. |
141 |
I.29 |
24637 |
Arany János utca 31. |
141 |
I.30 |
24638 |
Arany János utca 33. |
141 |
I.31 |
24574 |
Arany János utca 9. |
95 |
I.32 |
24390 |
Aranykéz utca 2.=Régi posta utca 8. |
63 |
I.33 |
24735 |
Aulich utca 5. |
120 |
I.34 |
24730 |
Aulich utca 8.=Hold utca 14.=Báthory utca 11. |
119 |
I.35 |
24799 |
Bajcsy-Zsilinszky út 36–38. |
104 |
I.36 |
24795/2 |
Bajcsy-Zsilinszky út 40. |
104 |
I.37 |
24830 |
Bajcsy-Zsilinszky út 54. |
122 |
I.38 |
24829 |
Bajcsy-Zsilinszky út 56. |
122 |
I.39 |
24825/2 |
Bajcsy-Zsilinszky út 58. |
122 |
I.40 |
24838 |
Bajcsy-Zsilinszky út 64.=Kálmán Imre utca 27. |
123 |
I.41 |
24845 |
Bajcsy-Zsilinszky út 66.=Kálmán Imre utca 26. |
137 |
I.42 |
24949 |
Bajcsy-Zsilinszky út 74.=Markó utca 33. |
138 |
I.43 |
24980 |
Bajcsy-Zsilinszky út 76. =Markó utca 26. |
161. |
I.44 |
24917 |
Balassi Bálint utca 1–3–5. |
145 |
I.45 |
24991 |
Balassi Bálint utca 19. |
148 |
I.46 |
24915/5 |
Balassi Bálint utca 2/b. |
146 |
I.47 |
24992 |
Balassi Bálint utca 21–23.=Balaton utca 3. |
148 |
I.48 |
25009 |
Balassi Bálint utca 25.=Balaton utca 4. |
151 |
I.49 |
25012 |
Balassi Bálint utca 27. |
151 |
I.50 |
24916 |
Balassi Bálint utca 7.=Markó utca 3/a. |
145 |
I.51 |
24958 |
Balassi Bálint utca 9–11.=Markó utca 4. |
147 |
I.52 |
25024 |
Balaton utca 12. |
152 |
I.53 |
24790 |
Bank utca 4. |
105 |
I.54 |
24770 |
Bank utca 5. |
103 |
I.55 |
24771 |
Bank utca 7.=Podmaniczky Frigyes tér 5. |
103 |
I.56 |
24056 |
Bástya utca 12. |
37 |
I.57 |
24065 |
Bástya utca 13. |
40 |
I.58 |
24064 |
Bástya utca 15. |
40 |
I.59 |
24096 |
Bástya utca 18. |
35 |
I.60 |
24095 |
Bástya utca 20. |
35 |
I.61 |
24094 |
Bástya utca 22.=Képíró utca 7. |
35 |
I.62 |
24087 |
Bástya utca 31. |
39 |
I.63 |
24813 |
Báthori utca 19.=Vadász utca 36. |
121 |
I.64 |
24871 |
Báthory utca 12.=Szemere utca 1/a.=Szemere utca 1/b.=Kálmán Imre utca 9. |
125 |
I.65 |
24812 |
Báthory utca 17. |
121 |
I.66 |
24835 |
Báthory utca 22.=Vadász utca 35/a. |
123 |
I.67 |
24827 |
Báthory utca 23. |
122 |
I.68 |
24836 |
Báthory utca 24. |
123 |
I.69 |
24884 |
Báthory utca 4.=Kozma Ferenc utca 1. |
127 |
I.70 |
24883 |
Báthory utca 6.=Honvéd utca 6. |
127 |
I.71 |
24413 |
Bécsi utca 2.= Kristóf tér 5. |
57 |
I.72 |
24426 |
Bécsi utca 5.=Deák Ferenc utca 11–13. |
55 |
I.73 |
23827 |
Belgrád rakpart 10. |
47 |
I.74 |
23828 |
Belgrád rakpart 11. |
47 |
I.75 |
23829 |
Belgrád rakpart 12. |
47 |
I.76 |
23830 |
Belgrád rakpart 13–14–15.=Sörház utca 1. |
47 |
I.77 |
23838 |
Belgrád rakpart 16.=Sörház utca 2. |
48 |
I.78 |
23839 |
Belgrád rakpart 17. |
48 |
I.79 |
23840 |
Belgrád rakpart 18. |
48 |
I.80 |
23841 |
Belgrád rakpart 19. |
48 |
I.81 |
23819 |
Belgrád rakpart 2.= Molnár utca 51. |
46 |
I.82 |
23842 |
Belgrád rakpart 20. |
48 |
I.83 |
23843 |
Belgrád rakpart 21. |
48 |
I.84 |
23844 |
Belgrád rakpart 22. |
48 |
I.85 |
23852/1 |
Belgrád rakpart 23. |
48 |
I.86 |
23853 |
Belgrád rakpart 24.=Molnár utca 7. |
48 |
I.87 |
23854 |
Belgrád rakpart 25.=Molnár utca 5. |
48 |
I.88 |
23855 |
Belgrád rakpart 26.=Irányi utca 1.=Molnár utca 3. |
48 |
I.89 |
23857 |
Belgrád rakpart 27.=Irányi utca 2–4.=Molnár utca 1.=Március 15. tér 9–10. |
52 |
I.90 |
23820 |
Belgrád rakpart 3–4. |
46 |
I.91 |
23821 |
Belgrád rakpart 5.=Havas utca 1. |
46 |
I.92 |
23825 |
Belgrád rakpart 6–8.=Havas utca 2.=Molnár utca 37–43. |
47 |
I.93 |
23826 |
Belgrád rakpart 9. |
47 |
I.94 |
25046 |
Bihari János utca 15. |
162 |
I.95 |
25040 |
Bihari János utca 16.=Stollár Béla utca 20. |
159 |
I.96 |
25041 |
Bihari János utca 18. |
159 |
I.97 |
25042 |
Bihari János utca 20. |
159 |
I.98 |
25043 |
Bihari János utca 22. |
159 |
I.99 |
24009 |
Cukor utca 1.=Irányi utca 27. |
29 |
I.100 |
24425 |
Deák Ferenc utca 15. |
55 |
I.101 |
24421 |
Deák Ferenc utca 23.=Deák Ferenc tér 3. |
55 |
I.102 |
24472 |
Dorottya utca 1.=Vörösmarty tér 7–8–9. |
78 |
I.103 |
24482 |
Dorottya utca 9. |
81 |
I.104 |
23865 |
Duna utca 1.=Kéményseprő utca 2. |
50 |
I.105 |
23864 |
Duna utca 3.=Váci utca 39. |
50 |
I.106 |
24037/2 |
Egyetem tér 1–2–3.=Szerb utca 10. |
27 |
I.107 |
24159 |
Egyetem tér 5.=Henszlmann Imre utca 1. |
33 |
I.108 |
24462 |
Erzsébet tér 2. |
76 |
I.109 |
24460 |
Erzsébet tér 4. |
76 |
I.110 |
24459 |
Erzsébet tér 5. |
76 |
I.111 |
24923 |
Falk Miksa utca 10.=Markó utca 3/b. |
145 |
I.112 |
24964 |
Falk Miksa utca 12.=Markó utca 6. |
147 |
I.113 |
24963 |
Falk Miksa utca 14. |
147 |
I.114 |
25016 |
Falk Miksa utca 15. |
152 |
I.115 |
24962 |
Falk Miksa utca 16.=Stollár Béla utca 5. |
147 |
I.116 |
25017 |
Falk Miksa utca 17. |
152 |
I.117 |
24995 |
Falk Miksa utca 18–20.=Stollár Béla utca 6. |
148 |
I.118 |
25018 |
Falk Miksa utca 19. |
152 |
I.119 |
24994 |
Falk Miksa utca 22. |
148 |
I.120 |
24993 |
Falk Miksa utca 24–26.=Balaton utca 5. |
148 |
I.121 |
25010 |
Falk Miksa utca 28.=Balaton utca 6. |
151 |
I.122 |
24926 |
Falk Miksa utca 3. |
144 |
I.123 |
25011 |
Falk Miksa utca 30. |
151 |
I.124 |
24920 |
Falk Miksa utca 4. |
145 |
I.125 |
24925 |
Falk Miksa utca 5. |
144 |
I.126 |
24921 |
Falk Miksa utca 6. |
145 |
I.127 |
24924 |
Falk Miksa utca 7.=Markó utca 5. |
144 |
I.128 |
24922 |
Falk Miksa utca 8. |
145 |
I.129 |
24419 |
Fehér Hajó utca 12–14. |
55 |
I.130 |
24418 |
Fehér Hajó utca 8–10. |
55 |
I.131 |
24043/8 |
Fejér György utca 10. |
37 |
I.132 |
24053/3 |
Fejér György utca 12. |
37 |
I.133 |
24043/2 |
Fejér György utca 4. |
37 |
I.134 |
24043/3 |
Fejér György utca 6. |
37 |
I.135 |
24043/4 |
Fejér György utca 8. |
37 |
I.136 |
24004 |
Ferenciek tere 3.=Curia utca 5. |
20 |
I.137 |
24005 |
Ferenciek tere 4. |
20 |
I.138 |
24006 |
Ferenciek tere 5.=Irányi utca 20. |
20 |
I.139 |
24188 |
Ferenciek tere 7–8. |
8 |
I.140 |
24174 |
Ferenczy István utca 14. |
31 |
I.141 |
24173 |
Ferenczy István utca 16. |
31 |
I.142 |
24172 |
Ferenczy István utca 18. |
31 |
I.143 |
24171 |
Ferenczy István utca 20. |
31 |
I.144 |
24170 |
Ferenczy István utca 22. |
31 |
I.145 |
24168 |
Ferenczy István utca 24.=Magyar utca 13. |
31 |
I.146 |
23919 |
Fővám tér 2–3.=Molnár utca 42. |
45 |
I.147 |
23925 |
Fővám tér 4. |
45 |
I.148 |
24327/3 |
Galamb utca 3. |
59 |
I.149 |
24327/2 |
Galamb utca 5. |
59 |
I.150 |
24327/1 |
Galamb utca 7. |
59 |
I.151 |
24707 |
Garibaldi utca 1.=Akadémia utca 21.=Garibaldi köz 4. |
140 |
I.152 |
24710/2 |
Garibaldi utca 2.=Kossuth Lajos tér 5. |
112 |
I.153 |
24706 |
Garibaldi utca 3.=Garibaldi köz 3. |
111 |
I.154 |
24710/1 |
Garibaldi utca 4. |
112 |
I.155 |
24705 |
Garibaldi utca 5. |
111 |
I.156 |
24704 |
Garibaldi utca 7. |
111 |
I.157 |
24282 |
Gerlóczy utca 1.=Vitkovics Mihály utca 2–4. = Kamermayer Károly tér |
2 |
I.158 |
24239 |
Gerlóczy utca 11.=Semmelweis utca 27. |
1 |
I.159 |
24280 |
Gerlóczy utca 5.=Vitkovics Mihály utca 8. |
2 |
I.160 |
24301/4 |
Haris köz 1.=Váci utca 30/b. |
16 |
I.161 |
24301/1 |
Haris köz 2.=Váci utca 30/a. |
15 |
I.162 |
24301/5 |
Haris köz 3. |
16 |
I.163 |
24301/2 |
Haris köz 4. |
15 |
I.164 |
24301/6 |
Haris köz 5.=Petőfi Sándor utca 8/a. |
16 |
I.165 |
24301/3 |
Haris köz 6.=Petőfi Sándor utca 8/b. |
15 |
I.166 |
24437 |
Harmincad utca 3.=Bécsi utca 10. |
67 |
I.167 |
24468 |
Harmincad utca 4. |
76 |
I.168 |
23823 |
Havas utca 3.=Molnár utca 45. |
46 |
I.169 |
23908 |
Havas utca 4.=Molnár utca 32. |
71 |
I.170 |
23915 |
Havas utca 5.=Molnár utca 34. |
45 |
I.171 |
23913 |
Havas utca 6.=Váci utca 77. |
71 |
I.172 |
23920 |
Havas utca 7. |
45 |
I.173 |
24160 |
Henszlmann Imre utca 3. |
33 |
I.174 |
24161 |
Henszlmann Imre utca 5. |
33 |
I.175 |
24162 |
Henszlmann Imre utca 7. |
33 |
I.176 |
24163 |
Henszlmann Imre utca 9.=Magyar utca 17–19–21. |
33 |
I.177 |
24620 |
Hercegprímás utca 10. |
91 |
I.178 |
24629 |
Hercegprímás utca 11. |
141 |
I.179 |
24621 |
Hercegprímás utca 12. |
91 |
I.180 |
24765 |
Hercegprímás utca 17.=Arany János utca 30. |
103 |
I.181 |
24623 |
Hercegprímás utca 18. |
91 |
I.182 |
24544 |
Hercegprímás utca 2.=József Attila utca 22. |
88 |
I.183 |
24543 |
Hercegprímás utca 4. |
88 |
I.184 |
24547 |
Hercegprímás utca 5. |
89 |
I.185 |
24546 |
Hercegprímás utca 7.=Szent István tér 2. |
89 |
I.186 |
24541 |
Hercegprímás utca 8. |
88 |
I.187 |
24767 |
Hercegprímás utca 19. |
103 |
I.188 |
24781 |
Hold utca 1.=Bank utca 2. |
105 |
I.189 |
24808 |
Hold utca 15. |
121 |
I.190 |
24870 |
Hold utca 16.=Báthory utca 14.=Kálmán Imre utca 11. |
125 |
I.191 |
24873/2 |
Hold utca 18–20. |
134 |
I.192 |
24810 |
Hold utca 19. |
121 |
I.193 |
24811 |
Hold utca 21.=Báthory utca 15. |
121 |
I.194 |
24854 |
Hold utca 23.=Báthory utca 16. |
124 |
I.195 |
24855 |
Hold utca 25.=Kálmán Imre utca 13. |
124 |
I.196 |
24867 |
Hold utca 29.=Alkotmány utca 17. |
136 |
I.197 |
24782 |
Hold utca 3. |
105 |
I.198 |
24737 |
Hold utca 8. |
120 |
I.199 |
24785 |
Hold utca 9.=Nagysándor József utca 1. |
105 |
I.200 |
24900/2 |
Honvéd utca 16.=Vajkay utca 3. |
130 |
I.201 |
24929 |
Honvéd utca 20.=Szalay utca 6–8. |
144 |
I.202 |
25025 |
Honvéd utca 38.=Balaton utca 14. |
152 |
I.203 |
25022/2 |
Honvéd utca 40/a. |
152 |
I.204 |
23868 |
Irányi utca 10.=Kéményseprő utca 6. |
50 |
I.205 |
23867 |
Irányi utca 12.=Váci utca 41/b. |
50 |
I.206 |
23987 |
Irányi utca 17. |
24 |
I.207 |
23992 |
Irányi utca 19–21–23.=Veres Pálné utca 3. |
24 |
I.208 |
23875 |
Irányi utca 5. |
49 |
I.209 |
23872 |
Irányi utca 8.=Kéményseprő utca 3. |
51 |
I.210 |
23878 |
Irányi utca 9. |
49 |
I.211 |
24505 |
József Attila utca 10. |
86 |
I.212 |
24532 |
József Attila utca 18.=Sas utca 2. |
87 |
I.213 |
24549 |
József Attila utca 24.=Hercegprímás utca 1. |
89 |
I.214 |
24506 |
József Attila utca 8.=Nádor utca 1. |
86 |
I.215 |
24461 |
József nádor tér 10.=Erzsébet tér 3. |
76 |
I.216 |
24465 |
József nádor tér 11. |
76 |
I.217 |
24464 |
József nádor tér 12.=József Attila utca 7. |
76 |
I.218 |
24467 |
József nádor tér 8. |
76 |
I.219 |
24466 |
József nádor tér 9. |
76 |
I.220 |
24873/1 |
Kálmán Imre utca 10.=Hold utca 18. |
134 |
I.221 |
24861 |
Kálmán Imre utca 14. |
136 |
I.222 |
24856 |
Kálmán Imre utca 15. |
124 |
I.223 |
24862 |
Kálmán Imre utca 16. |
136 |
I.224 |
24857 |
Kálmán Imre utca 17. |
124 |
I.225 |
24858 |
Kálmán Imre utca 19.=Vadász utca 40. |
124 |
I.226 |
24842 |
Kálmán Imre utca 20.=Vadász utca 37. |
137 |
I.227 |
24841 |
Kálmán Imre utca 21.=Vadász utca 35/b. |
123 |
I.228 |
24843 |
Kálmán Imre utca 22. |
137 |
I.229 |
24840 |
Kálmán Imre utca 23. |
123 |
I.230 |
24844 |
Kálmán Imre utca 24. |
137 |
I.231 |
24839 |
Kálmán Imre utca 25. |
123 |
I.232 |
24886 |
Kálmán Imre utca 3.=Honvéd utca 8. |
127 |
I.233 |
24226 |
Károly körút 2.=Kossuth Lajos utca 22. |
1 |
I.234 |
24235 |
Károly körút 20. |
1 |
I.235 |
24024 |
Károlyi utca 17. |
28 |
I.236 |
24107 |
Kecskeméti utca 11. |
34 |
I.237 |
24106 |
Kecskeméti utca 13.=Képíró utca 10. |
34 |
I.238 |
24158 |
Kecskeméti utca 2. |
33 |
I.239 |
24157 |
Kecskeméti utca 4. |
33 |
I.240 |
24112 |
Kecskeméti utca 5.=Királyi Pál utca 6. |
34 |
I.241 |
24156 |
Kecskeméti utca 6. |
33 |
I.242 |
24155 |
Kecskeméti utca 8. |
33 |
I.243 |
24108 |
Kecskeméti utca 9. |
34 |
I.244 |
24099 |
Képíró utca 3. |
35 |
I.245 |
24103 |
Képíró utca 4. |
34 |
I.246 |
24098 |
Képíró utca 5. |
35 |
I.247 |
24104 |
Képíró utca 6. |
34 |
I.248 |
24105 |
Képíró utca 8. |
34 |
I.249 |
24093 |
Képíró utca 9.=Bástya utca 24. |
35 |
I.250 |
24307 |
Kígyó utca 2.=Váci utca 32. |
16 |
I.251 |
24306 |
Kígyó utca 4–6. |
16 |
I.252 |
24110 |
Királyi Pál utca 10. |
34 |
I.253 |
24060 |
Királyi Pál utca 11.=Bástya utca 21. |
40 |
I.254 |
24062/2 |
Királyi Pál utca 13/a. |
40 |
I.255 |
24100 |
Királyi Pál utca 14.=Képíró utca 1. |
35 |
I.256 |
24097 |
Királyi Pál utca 16.=Bástya utca 16. |
35 |
I.257 |
24055 |
Királyi Pál utca 5–7. |
37 |
I.258 |
24111 |
Királyi Pál utca 8. |
34 |
I.259 |
24057 |
Királyi Pál utca 9.=Bástya utca 14. |
37 |
I.260 |
24918 |
Kossuth Lajos tér 16–17. |
145 |
I.261 |
24915/1 |
Kossuth Lajos tér 18.=Balassi Bálint utca 2/a. = Széchenyi rakpart 12/a. |
146 |
I.262 |
24697 |
Kossuth Lajos tér 4.=Akadémia utca 20. = Széchenyi rakpart 10. |
114 |
I.263 |
24711 |
Kossuth Lajos tér 9. |
112 |
I.264 |
24887 |
Kozma Ferenc utca 5.=Kálmán Imre utca 2.=Honvéd utca 10. |
132 |
I.265 |
24382 |
Kristóf tér 1–2.=Váci utca 6. |
56 |
I.266 |
24381 |
Kristóf tér 3. |
56 |
I.267 |
24370 |
Kristóf tér 4.=Szervita tér 1. |
56 |
I.268 |
24133 |
Magyar utca 18. |
36 |
I.269 |
24135 |
Magyar utca 22. |
36 |
I.270 |
24154 |
Magyar utca 23. |
33 |
I.271 |
24152 |
Magyar utca 27. |
33 |
I.272 |
24126/2 |
Magyar utca 28. |
36 |
I.273 |
24151 |
Magyar utca 29. |
33 |
I.274 |
24208 |
Magyar utca 3. |
7 |
I.275 |
24139 |
Magyar utca 30. |
36 |
I.276 |
24145 |
Magyar utca 46–50. |
36 |
I.277 |
24318 |
Március 15. tér 1.=Petőfi tér 1. |
62 |
I.278 |
24320 |
Március 15. tér 2. |
62 |
I.279 |
24321 |
Március 15. tér 3.=Galamb utca 2. |
62 |
I.280 |
23870 |
Március 15. tér 6–7.=Kéményseprő utca 1. |
51 |
I.281 |
23871 |
Március 15. tér 8.=Molnár utca 2.=Irányi utca 6. |
51 |
I.282 |
24915/3 |
Markó utca 1/a.=Széchenyi rakpart 13. |
146 |
I.283 |
24915/4 |
Markó utca 1/b.=Balassi Bálint utca 4. |
146 |
I.284 |
24974 |
Markó utca 16.=Nagy Ignác utca 10.=Stollár Béla utca 15. = Szemere utca 15. |
156 |
I.285 |
24976 |
Markó utca 18–20.=Nagy Ignác utca 13–15. = Bihari János utca 12–14. = Stollár Béla utca 17–19. |
160 |
I.286 |
24930 |
Markó utca 7. |
144 |
I.287 |
24524 |
Mérleg utca 12. |
85 |
I.288 |
24516 |
Mérleg utca 6. |
84 |
I.289 |
23884 |
Molnár utca 10. |
21 |
I.290 |
23885 |
Molnár utca 12. |
21 |
I.291 |
23850 |
Molnár utca 13. |
48 |
I.292 |
23849 |
Molnár utca 15. |
48 |
I.293 |
23848 |
Molnár utca 17. |
48 |
I.294 |
23897 |
Molnár utca 20.=Sörház utca 5. |
22 |
I.295 |
23846 |
Molnár utca 21. |
48 |
I.296 |
23898 |
Molnár utca 22–24.=Pintér utca 2. |
22 |
I.297 |
23905 |
Molnár utca 26.=Pintér utca 1. |
71 |
I.298 |
23835 |
Molnár utca 27. |
47 |
I.299 |
23906 |
Molnár utca 28. |
71 |
I.300 |
23834 |
Molnár utca 29. |
47 |
I.301 |
23832 |
Molnár utca 33. |
47 |
I.302 |
23831 |
Molnár utca 35. |
47 |
I.303 |
23822 |
Molnár utca 47–49. |
46 |
I.304 |
23818 |
Molnár utca 53.=Belgrád rakpart 1.=Fővám tér 1. |
46 |
I.305 |
24220 |
Múzeum körút 3. |
6 |
I.306 |
24119 |
Múzeum körút 37. |
36 |
I.307 |
24118 |
Múzeum körút 39. |
36 |
I.308 |
24586 |
Nádor utca 11. |
93 |
I.309 |
24585 |
Nádor utca 13. |
93 |
I.310 |
24562 |
Nádor utca 14.=Vigyázó Ferenc utca 7. |
94 |
I.311 |
24583 |
Nádor utca 17. |
93 |
I.312 |
24748 |
Nádor utca 23.= Szabadság tér 1. |
100 |
I.313 |
24672 |
Nádor utca 24.=Széchenyi utca 16. |
109 |
I.314 |
24703 |
Nádor utca 34.=Garibaldi utca 9. |
111 |
I.315 |
24709 |
Nádor utca 36.=Garibaldi utca 6–8. |
112 |
I.316 |
24518 |
Nádor utca 8. |
84 |
I.317 |
25002/6 |
Nagy Ignác utca 14. |
157 |
I.318 |
25002/7 |
Nagy Ignác utca 16. =Balaton utca 29. |
157 |
I.319 |
25037 |
Nagy Ignác utca 19/a. |
159 |
I.320 |
24805 |
Nagysándor József utca 2.=Hold utca 11. |
121 |
I.321 |
23988 |
Nyáry Pál utca 10. |
24 |
I.322 |
23883/1 |
Nyáry Pál utca 1a.= Molnár utca 8. |
21 |
I.323 |
23883/2 |
Nyáry Pál utca 1b. |
21 |
I.324 |
23889 |
Nyáry Pál utca 3. |
21 |
I.325 |
23979 |
Nyáry Pál utca 4.=Váci utca 48. |
24 |
I.326 |
23890 |
Nyáry Pál utca 5. |
21 |
I.327 |
23980 |
Nyáry Pál utca 6. |
24 |
I.328 |
23967 |
Nyáry Pál utca 9. |
25–26 |
I.329 |
25049 |
Nyugati tér 8. |
162 |
I.330 |
25048 |
Nyugati tér 9.=Stollár Béla utca 24. |
162 |
I.331 |
24601 |
Október 6. utca 11. |
92 |
I.332 |
24592 |
Október 6. utca 14. |
93 |
I.333 |
24599 |
Október 6. utca 15. |
92 |
I.334 |
24598 |
Október 6. utca 17. |
92 |
I.335 |
24597 |
Október 6. utca 19.=Arany János utca 19. |
92 |
I.336 |
24756 |
Október 6. utca 21.=Arany János utca 22. |
101 |
I.337 |
24755 |
Október 6. utca 24.=Arany János utca 20. |
100 |
I.338 |
24525 |
Október 6. utca 4.=Mérleg utca 14. |
85 |
I.339 |
24526 |
Október 6. utca 6. |
85 |
I.340 |
24527 |
Október 6. utca 8.=Zrínyi utca 11. |
85 |
I.341 |
24027 |
Papnövelde utca 1.=Veres Pálné utca 20. |
27 |
I.342 |
24025 |
Papnövelde utca 10.=Károlyi utca 19. |
28 |
I.343 |
24028 |
Papnövelde utca 3. |
27 |
I.344 |
24022 |
Papnövelde utca 8. |
28 |
I.345 |
24300 |
Párizsi utca 1.=Váci utca 28. |
15 |
I.346 |
24347 |
Párizsi utca 2.=Váci utca 26. |
14 |
I.347 |
24296 |
Párizsi utca 7. |
11 |
I.348 |
24739 |
Perczel Mór utca 4. |
120 |
I.349 |
24293 |
Petőfi Sándor utca 7.=Pilvax köz 1. |
5 |
I.350 |
24294/1 |
Petőfi Sándor utca 9.=Pilvax köz 2. |
11 |
I.351 |
24322/3 |
Petőfi tér 2/a.=Galamb utca 4/a. |
62 |
I.352 |
24322/2 |
Petőfi tér 3–5.=Galamb utca 6.=Régi posta utca 1–3. |
62 |
I.353 |
24328 |
Piarista utca 4. |
59 |
I.354 |
24329 |
Piarista utca 6. |
59 |
I.355 |
24180 |
Reáltanoda utca 11. |
31 |
I.356 |
24204 |
Reáltanoda utca 14. |
7 |
I.357 |
24205 |
Reáltanoda utca 16. |
7 |
I.358 |
24206 |
Reáltanoda utca 18.=Magyar utca 7. |
7 |
I.359 |
24177/4 |
Reáltanoda utca 5. |
31 |
I.360 |
24179 |
Reáltanoda utca 9. |
31 |
I.361 |
24335 |
Régi posta utca 11. |
59 |
I.362 |
24377 |
Régi posta utca 12.=Váci utca 14. |
56 |
I.363 |
24324 |
Régi posta utca 5.=Galamb utca 9. |
59 |
I.364 |
24391 |
Régi posta utca 6. |
63 |
I.365 |
24326 |
Régi posta utca 7–9. |
59 |
I.366 |
24533 |
Sas utca 1.=József Attila utca 20. |
88 |
I.367 |
24603 |
Sas utca 10.=Zrinyi utca 18. |
92 |
I.368 |
24605 |
Sas utca 14. |
92 |
I.369 |
24607 |
Sas utca 18. |
92 |
I.370 |
24614 |
Sas utca 19. |
91 |
I.371 |
24611 |
Sas utca 25.=Arany János utca 23. |
91 |
I.372 |
24535 |
Sas utca 5. |
88 |
I.373 |
24536 |
Sas utca 7. |
88 |
I.374 |
24277 |
Semmelweis utca 14/a. |
2 |
I.375 |
24278 |
Semmelweis utca 14/b.=Gerlóczy utca 9. |
2 |
I.376 |
24243 |
Semmelweis utca 17. |
1 |
I.377 |
24240 |
Semmelweis utca 25. |
1 |
I.378 |
24266 |
Semmelweis utca 4.=Vármegye utca 17. |
4 |
I.379 |
23936 |
Só utca 2.=Váci utca 86. |
42 |
I.380 |
23937 |
Só utca 4. |
42 |
I.381 |
23941 |
Só utca 8. |
42 |
I.382 |
23836 |
Sörház utca 3.=Molnár utca 25. |
47 |
I.383 |
23845 |
Sörház utca 4.=Molnár utca 23. |
48 |
I.384 |
23888 |
Sörház utca 6.=Molnár utca 18. |
21 |
I.385 |
24674 |
Steindl Imre utca 11. |
109 |
I.386 |
24687 |
Steindl Imre utca 12. |
110 |
I.387 |
24675 |
Steindl Imre utca 9. |
109 |
I.388 |
25002/12 |
Stollár Béla utca 12a. =Szemere utca 17. |
157 |
I.389 |
25038 |
Stollár Béla utca 16.=Nagy Ignác utca 17. |
159 |
I.390 |
25047 |
Stollár Béla utca 22.=Bihari János utca 13. |
162 |
I.391 |
24960 |
Stollár Béla utca 3/a, 3/b.=Balassi Bálint utca 13. |
147 |
I.392 |
24990 |
Stollár Béla utca 4.=Balassi Bálint utca 15–17. |
148 |
I.393 |
24420 |
Sütő utca 2.=Fehér Hajó utca 16. |
55 |
I.394 |
24743 |
Szabadság tér 10.=Kiss Ernő utca 2. |
107 |
I.395 |
24742 |
Szabadság tér 11. |
107 |
I.396 |
24741 |
Szabadság tér 12.=Perczel Mór utca 1. |
107 |
I.397 |
24726 |
Szabadság tér 14.=Aulich utca 2.=Honvéd utca 1. |
119 |
I.398 |
24749 |
Szabadság tér 2. |
100 |
I.399 |
24934 |
Szalay utca 10–12–14.=Honvéd utca 19.=Szemere utca 12. |
143 |
I.400 |
24927 |
Szalay utca 2.=Falk Miksa utca 1. |
144 |
I.401 |
24900/1 |
Szalay utca 3.=Vajkay utca 5.=Honvéd utca 18. |
130 |
I.402 |
24928 |
Szalay utca 4. |
144 |
I.403 |
24904/2 |
Szalay utca 5/a.=Honvéd utca 17/b. |
131 |
I.404 |
24904/3 |
Szalay utca 5/b. |
131 |
I.405 |
23947 |
Szarka utca 4. |
43 |
I.406 |
23943 |
Szarka utca 7. |
42 |
I.407 |
24559 |
Széchenyi I. tér 7–8 |
181 |
I.408 |
24915/2 |
Széchenyi rakpart 12/b. |
146 |
I.409 |
25008 |
Széchenyi rakpart 19.=Balaton utca 2.=Jászai Mari tér 1. = Balassi Bálint utca 16. |
149 |
I.410 |
24646 |
Széchenyi rakpart 3.=Arany János utca 2–4.=Akadémia utca 6. |
97 |
I.411 |
24662 |
Széchenyi rakpart 5.=Széchenyi utca 2. |
116 |
I.412 |
24664 |
Széchenyi rakpart 6.=Steindl Imre utca 1. |
116 |
I.413 |
24680 |
Széchenyi rakpart 7.=Steindl Imre utca 2. |
115 |
I.414 |
24648 |
Széchenyi utca 1.=Akadémia utca 8.=Széchenyi rakpart 4. |
97 |
I.415 |
24669 |
Széchenyi utca 10. |
109 |
I.416 |
24671 |
Széchenyi utca 14. |
109 |
I.417 |
24668 |
Széchenyi utca 8. |
109 |
I.418 |
24998/3 |
Szemere utca 18–20.=Honvéd utca 25–27.=Stollár Béla utca 10/a-b. = Balaton utca 13–15–17–19. |
154 |
I.419 |
24875 |
Szemere utca 3–5.=Alkotmány utca 13.=Kálmán Imre utca 8. |
134 |
I.420 |
24906 |
Szemere utca 8. |
131 |
I.421 |
24909 |
Szemere utca 9.=Szalay utca 9. |
135 |
I.422 |
24539 |
Szent István tér 4–5. |
88 |
I.423 |
24045 |
Szerb utca 13. |
38 |
I.424 |
24044 |
Szerb utca 15.=Fejér György utca 1. |
38 |
I.425 |
23957 |
Szerb utca 2.=Váci utca 72. |
25–26 |
I.426 |
23950 |
Szerb utca 3. |
43 |
I.427 |
24035 |
Szerb utca 8. |
27 |
I.428 |
24373 |
Szervita tér 4. |
56 |
I.429 |
24656 |
Tüköry utca 3. |
99 |
I.430 |
24651 |
Tüköry utca 4.=Széchenyi utca 5. |
98 |
I.431 |
24655 |
Tüköry utca 5.=Széchenyi utca 7. |
99 |
I.432 |
24383 |
Türr István utca 9.=Váci utca 5. |
58 |
I.433 |
24388 |
Váci utca 11/b.=Régi posta utca 10.=Aranykéz utca 1. |
58 |
I.434 |
24378 |
Váci utca 12. |
56 |
I.435 |
24336 |
Váci utca 15. |
59 |
I.436 |
24334 |
Váci utca 17. |
59 |
I.437 |
24343 |
Váci utca 18. |
14 |
I.438 |
24332 |
Váci utca 19–21. |
59 |
I.439 |
24344 |
Váci utca 20. |
14 |
I.440 |
24345 |
Váci utca 22. |
14 |
I.441 |
24331 |
Váci utca 23. |
59 |
I.442 |
24346 |
Váci utca 24. |
14 |
I.443 |
24330 |
Váci utca 25.=Piarista utca 8. |
59 |
I.444 |
23994/1 |
Váci utca 38.=Irányi utca 14.=Duna utca 5. |
23 |
I.445 |
23985 |
Váci utca 40.=Irányi utca 13. |
24 |
I.446 |
23866 |
Váci utca 41/a.=Kéményseprő utca 4. |
50 |
I.447 |
23984 |
Váci utca 42. |
24 |
I.448 |
23879 |
Váci utca 43.=Irányi utca 11. |
49 |
I.449 |
23983 |
Váci utca 44. |
24 |
I.450 |
23880 |
Váci utca 45. |
49 |
I.451 |
23982 |
Váci utca 46. |
24 |
I.452 |
23965 |
Váci utca 52. |
25–26 |
I.453 |
23892 |
Váci utca 53. |
21 |
I.454 |
23963 |
Váci utca 56–58. |
25–26 |
I.455 |
23962 |
Váci utca 60. |
25–26 |
I.456 |
23899 |
Váci utca 61.=Sörház utca 7. |
22 |
I.457 |
23900 |
Váci utca 63. |
22 |
I.458 |
23901 |
Váci utca 65. |
22 |
I.459 |
23902 |
Váci utca 67/a-b.=Pintér utca 4. |
22 |
I.460 |
23959 |
Váci utca 68. |
25–26 |
I.461 |
23958 |
Váci utca 70. |
25–26 |
I.462 |
23910 |
Váci utca 71. |
71 |
I.463 |
23911 |
Váci utca 73. |
71 |
I.464 |
23949 |
Váci utca 74.=Szerb utca 1. |
43 |
I.465 |
23912 |
Váci utca 75. |
71 |
I.466 |
23946 |
Váci utca 78–80.=Szarka utca 2. |
43 |
I.467 |
24380 |
Váci utca 8. |
56 |
I.468 |
23924 |
Váci utca 83. |
45 |
I.469 |
23938 |
Váci utca 84.=Szarka utca 3. |
42 |
I.470 |
23926 |
Váci utca 85.=Fővám tér 5. |
45 |
I.471 |
24788 |
Vadász utca 14. |
105 |
I.472 |
24796 |
Vadász utca 15. |
104 |
I.473 |
24787 |
Vadász utca 16. |
105 |
I.474 |
24818 |
Vadász utca 26. |
121 |
I.475 |
24823 |
Vadász utca 27. |
122 |
I.476 |
24825/1 |
Vadász utca 31. |
122 |
I.477 |
24815 |
Vadász utca 32. |
121 |
I.478 |
24826 |
Vadász utca 33.=Báthory utca 21. |
122 |
I.479 |
24814 |
Vadász utca 34. |
121 |
I.480 |
24863 |
Vadász utca 42.=Kálmán Imre utca 18. |
136 |
I.481 |
24073 |
Vámház körút 10. |
40 |
I.482 |
24074 |
Vámház körút 12. |
40 |
I.483 |
24075 |
Vámház körút 14 |
40 |
I.484 |
23931 |
Vámház körút 4.= Só utca 3. |
41 |
I.485 |
24072 |
Vámház körút 8.= Veres Pálné utca 44. |
40 |
I.486 |
24264 |
Vármegye utca 11–13. |
4 |
I.487 |
24265 |
Vármegye utca 15 |
4 |
I.488 |
24262 |
Vármegye utca 7. |
4 |
I.489 |
24286 |
Városház utca 10.=Pilvax köz 3. |
5 |
I.490 |
24285 |
Városház utca 12–14.=Pilvax köz 4. |
11 |
I.491 |
24259 |
Városház utca 3–5.=Vármegye utca 1. |
4 |
I.492 |
24289 |
Városház utca 4. |
5 |
I.493 |
24287 |
Városház utca 8. |
5 |
I.494 |
24721 |
Vécsey utca 3. |
118 |
I.495 |
24718 |
Vécsey utca 4.=Nádor utca 31–33.=Vértanúk tere 2. |
117 |
I.496 |
24722 |
Vécsey utca 5.=Báthory utca 1.=Vértanúk tere 3. |
118 |
I.497 |
23994/2 |
Veres Pálné utca 1.=Irányi utca 16.=Duna utca 7. |
23 |
I.498 |
24003 |
Veres Pálné utca 10.=Irányi utca 18. |
20 |
I.499 |
23975 |
Veres Pálné utca 11. |
25–26 |
I.500 |
24008 |
Veres Pálné utca 12.=Irányi utca 25. |
29 |
I.501 |
24010 |
Veres Pálné utca 14.=Pilinszky János köz 2.=Cukor utca 3. |
29 |
I.502 |
24012 |
Veres Pálné utca 16.=Pilinszky János köz 1.=Cukor utca 5. |
30 |
I.503 |
24029 |
Veres Pálné utca 22. |
27 |
I.504 |
23955 |
Veres Pálné utca 25.=Szerb utca 5. |
43 |
I.505 |
24031 |
Veres Pálné utca 26. |
27 |
I.506 |
24032 |
Veres Pálné utca 28. |
27 |
I.507 |
24033 |
Veres Pálné utca 30. |
27 |
I.508 |
23951 |
Veres Pálné utca 33.=Szarka utca 6–8. |
43 |
I.509 |
24048 |
Veres Pálné utca 34.=Szerb utca 7. |
38 |
I.510 |
24050 |
Veres Pálné utca 40.=Bástya utca 2–4. |
38 |
I.511 |
24000 |
Veres Pálné utca 4–6.=Curia utca 1. |
20 |
I.512 |
23991 |
Veres Pálné utca 5. |
24 |
I.513 |
23990 |
Veres Pálné utca 7.=Nyáry Pál utca 14. |
24 |
I.514 |
24002 |
Veres Pálné utca 8. |
20 |
I.515 |
24712 |
Vértanúk tere 1.=Kossuth Lajos tér 10. |
112 |
I.516 |
24563 |
Vigyázó Ferenc utca 5. |
94 |
I.517 |
24578 |
Vigyázó Ferenc utca 6. |
95 |
I.518 |
24269/1 |
Vitkovics Mihály utca 3–5. |
3 |
I.519 |
24269/2 |
Vitkovics Mihály utca 7. |
3 |
I.520 |
24414 |
Vörösmarty tér 2.=Váci utca 2. |
57 |
I.521 |
24682 |
Zoltán utca 1.=Széchenyi rakpart 8. |
115 |
I.522 |
24700 |
Zoltán utca 10. |
111 |
I.523 |
24701 |
Zoltán utca 12. |
111 |
I.524 |
24690 |
Zoltán utca 13. |
110 |
I.525 |
24717 |
Zoltán utca 16.=Nádor utca 29. |
117 |
I.526 |
24696 |
Zoltán utca 2–4.=Akadémia utca 18.=Széchenyi rakpart 9. |
114 |
I.527 |
24698/1 |
Zoltán utca 6.=Akadémia utca 19.=Garibaldi köz 2. |
140 |
I.528 |
24699 |
Zoltán utca 8.=Garibaldi köz 1. |
111 |
I.529 |
24589 |
Zrínyi utca 12. |
93 |
I.530 |
24590 |
Zrínyi utca 14.=Október 6. utca 10. |
93 |
I.531 |
24602 |
Zrínyi utca 16.=Október 6. utca 9. |
92 |
4. melléklet
1. Helyszín
2. Adatok
3. Kiértékelés
6. melléklet
minimális méretek |
maximális arány |
maximális méretek |
||||||
a |
b |
c |
a |
b |
a |
b |
c |
|
gránitzúzalékos beton térkő |
20 |
20 |
8 |
2,5 |
1 |
60 |
60 |
10 |
minimális méretek |
maximális arány |
maximális méretek |
||||||
a |
b |
c |
a |
b |
a |
b |
c |
|
gránitzúzalékos beton térkő |
15 |
15 |
10 |
1,8 |
1 |
30 |
30 |
- |
7. melléklet
I. Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló mindenkori hatályos Kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek, a védett értéket nem érintő belső felújítási és korszerűsítési munkák kivételével.
II. Reklámok és reklámhordozók elhelyezése, valamint a mindenkori hatályos Tvtv. előírásai szerint reklámnak nem minősülő:
III. Meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – módosítása, megváltoztatása, amennyiben az új rendeltetés
IV. A jogerős és végrehajtható építési engedély alapján megkezdett, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósítandó – az eltérést tekintve építési engedélyhez, vagy módosított építési engedélyhez nem kötött – építési munkák végzése.
V. Az építményen vagy építményben technikai berendezés közterületről látható módon történő elhelyezése (pl.: világítótest, antenna, párásító, LED panel, TV, egyéb fényt kibocsátó kijelző).
VI. Az épületekre vetített díszkivilágítás, homlokzatainak egyéb megvilágítása.
VII. Közterületen és magánterületen funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezése.