Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2021. 10. 29

Ceglédbercel Község Önkormányzat Képviselő-testületének 27/2017.(XII.15.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2021.10.29.

Ceglédbercel Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:1

1. FEJEZET BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet célja Ceglédbercel sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

1. a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, a védelem megszüntetés szabályozásával;

2. a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

3. településképi követelmények meghatározásával;

4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

5. településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Ceglédbercel településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Ceglédbercel egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(4) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (továbbiakban: Tvtv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.2

2. § E rendelet hatálya Ceglédbercel teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: az a kerítés, amelynek lábazat nélküli függőleges síkja merőlegesen átlátható;

2. harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;

3. föld színek: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. Ezek természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékeknek a színei;

4. mediterrán színek: a Földközi-tenger menti országok tájaira és épített környezetére utaló színek gyűjtőneve; a meleg, mélytónusú vörös, sárga, barna, ill. az élénkzöld és - kék tartoznak ide; a földszínek kevésbé intenzív változatai;

5. pasztellszínek: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs. A pigment minimális kötőanyaggal van keverve.

6. természetes anyag: természetes anyag, ami eredendően a föld által képzett és a földön megtalálható szerves és szervetlen alapú átalakított anyag;

7. tájba illeszkedő: az az építmény, épület, amelynek tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet, a táj- és természeti környezet konfliktusa.

II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai

4. § (1) A helyi védelem feladata

a. az oltalmat igénylő építészeti örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;
b. a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
(2) Ceglédbercel helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.

2. Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése

5. § (1)3 A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

a) hivatalból, vagy

b) természetes és jogi személy által írásban Ceglédbercel Község Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a. a kezdeményező nevét/megnevezését;
b. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d. a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását;
e. a kezdeményezés indokolását.
(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a. a kezdeményező nevét/megnevezését;
b. a védett érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, építményrész, egyéb elem, telek, telekrész);
d. a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és az erre vonatkozó dokumentumok megjelölését, vagy leírását, a jelenlegi állapotot bemutató fotókat,
e. a kezdeményezés indokolását.
(4) A kezdeményezésben érintett építészeti örökségről, amennyiben az nem áll rendelkezésre, értékvizsgálatot kell készíttetni.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve a védelem megszüntetéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát és a kezdeményezőt.

3. Nyilvántartási szabályok

6. § (1) A helyi védett értékekről Ceglédbercel Község Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

a. a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,
b. a védelem típusát,
c. a helyszín megnevezését, a területlehatárolást (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
d. a védelem rövid indokolását,
e. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és a döntés másolatát,
f. a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
g. a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
h. a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).
(3) A nyilvántartás vezetéséről a Polgármester gondoskodik.

7. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetése esetén az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint.

4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése

8. § (1) A védett értéket az önkormányzat az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – a tulajdonos előzetes értesítése mellett – az Önkormányzat gondoskodik.

5. A területi védelem meghatározása és a kapcsolódó területi építészeti követelmények

9. § A területi védelem Ceglédbercel település 1.a mellékletben meghatározott területére irányul.

10. § (1) A területi védelem alatt álló területre vonatkozóan a helyi építési szabályzatban biztosítani kell az 1.a. mellékletben meghatározott területi védelem alatt álló

a. TV-1., TV-2. és TV-3. jelű területen a kialakult fűrészfogas beépítési mód és a kialakult telekstruktúra fennmaradását, fenntartható fejlesztésének lehetőségét;
b. TV-4. jelű területen a kialakult telekstruktúra fennmaradását, fenntartható fejlesztésének lehetőségét, azzal, hogy a kialakult szabályozási szélességek új építési telek kialakítása érdekében nem csökkenthetők;
c. TV-5. jelű területen a kialakult telepítési jellemzők, és a kialakult telekstruktúra fennmaradását, fenntartható fejlesztésének lehetőségét, azzal, hogy a kialakult telek területe nem csökkenthető;
d. TV-6. jelű területen a kialakult utcavonal vezetés, területfeltárási struktúra, a közterület szabályozási szélesség, rendezett közterületi látvány fennmaradását, fenntartható fejlesztésének lehetőségét, azzal, hogy a kialakult szabályozási szélességek új építési telek kialakítása érdekében nem csökkenthetők.
(2) A területi védelem alatt álló területeken a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi előírások is érvényesek.

6. Az egyedi védelem meghatározása

11. § (1) Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.

7. Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelmények

12. § (1) Az egyedi védelem alatt álló építészeti örökségre vonatkozó településképi követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek átalakítása során a tömeg- és homlokzatkialakítás a jelenlegi állapotnak megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Ha az eredeti anyaghasználat nem ismert, akkor csak természetes anyagokat lehet alkalmazni (kő, cserép, tégla, nád, fa stb.). Felújítás során az eredeti építészeti szerkezetek, részletek, tagozatok megtartandók, az eredeti anyagok alkalmazandók.

8. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek

13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

a. építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;
b. építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását, amennyiben annak védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban – nem változnak meg.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem – az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével – nem bontható el.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben
a. a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján – építészeti értéket nem hordoz,
b. a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.
(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.
III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

14. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi területi védelemmel és településképi szempontból nem meghatározó területtel érintett terület egyéb településképi szempontból meghatározó területnek tekinthető.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. Építmények anyaghasználatára vonatkozó követelmények a településképi szempontból meghatározó és az egyéb településképi szempontból meghatározó területekre

15. § (1) A településképi szempontból meghatározó és az egyéb településképi szempontból meghatározó (a továbbiakban utóbbi: egyéb terület) területeken az anyaghasználatra vonatkozó követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A magastetős – illetve részben magastetős - épületek tetőhéjalásnál a következőkben felsorolt anyagok alkalmazhatók:

a. hagyományos cserép,
b. betoncserép,
c. bitumenes zsindely,
d. fémlemezfedés (horganyzott natúr, szürke, zöld, barna és a ceglédberceli kék színekkel)4,
e. zöldtető.
(3) A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható harsány, rikító szín, továbbá egyszerre több színárnyalattal rendelkező tetőfedés.
(4) A homlokzat kialakítása, felújítása során
a. vakolt falfelületen fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker és földszínek árnyalatai, vagy pasztellszínek alkalmazhatók, a szürke sötétebb árnyalata teljes homlokzati falfelületen nem ajánlott;
b. a vakolt felületen enyhe síkbeli kiemelésekkel vakolattagozat kialakítható és illeszkedő színbeli különbséggel is kiemelhető, fémlemez csak kiegészítő burkolatként alkalmazható5,
c. a vakolt felületen erős, durva vakolat-textúra nem alkalmazható,
d. a természetes építőanyagok (kő, tégla, beton, fa) alkalmazása esetén azok természetes színe alkalmazható;
e. faszerkezetek, faburkolatok esetén zöld, szürke, barna, fehér színezés alkalmazható.
f. nem alkalmazható
fa) teljes homlokzati falfelületen fekete,
fb) harsány, rikító
fc) – az arculati kézikönyvben meghatározott ceglédberceli kék kivételével – a kék, a lila, a narancs, az élénk piros és árnyalatai, valamint ezen színek hatását keltő szín.
(5) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
(6) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre és az egyéb településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények, kerítésekre vonatkozó követelmények

16. § (1) A tetőszerkezet tömegformálása során

a. a településképi szempontból meghatározó területen kizárólag magastető alkalmazható. A tetőkialakításánál a tető hajlásszögének meghatározásánál alkalmazkodni kell a környezetben kialakult állapothoz és az utcaképhez. Amennyiben a környezetben kialakult állapothoz való illeszkedés nem egyértelmű, úgy a tető hajlásszöge 30-45 fok között választható meg.
b. a helyi építési szabályzatban mezőgazdasági övezetként meghatározott területen 30-45 fok között megválasztott hajlásszögű magastető alkalmazható.
(2) Az egyéb területen az építmény anyaghasználatának, tömegformálásának, tömegarányainak, színezésének egyaránt illeszkednie kell a természeti tájképbe, továbbá
a. erdőterületen biztosítani kell az erdőállományba ékelődő egyedi tájértékek megközelíthetőségét, láthatóságát;
b. mezőgazdasági illetve nagyüzemi mezőgazdasági területen üzemi létesítmény a jellemző nézőpontok irányából fásítással takartan telepíthető;
c. természetközeli területen és szőlőterületen természetes építőanyag és a homlokzat kialakításnál fehér vagy tört-fehér vakolt felület alkalmazható;
d. zöldterületeken
da) biztosítani kell a művészeti alkotások, tájékozódási elemek megközelíthetőségét, láthatóságát,
db) fásítással, valamint háromszintes növényállomány kialakításával biztosítani kell az árnyékoltságot.

17. § (1) Kerítés telepítése során elsődlegesen a szomszédos kerítésekhez, másodlagosan az építmény homlokzatához kell illeszkedni.

(2) Az áttört kerítés mellé a belátás elleni védelemként őshonos fajokból kialakított sövény vagy cserjesor telepíthető a 3. és 4. mellékletben felsorolt növényfajok figyelembe vételével.

(3) A kerítés kialakítása során

a. fém (kivéve ipari fémhulladék), fa, kő vagy tégla,
b. lábazat anyagaként kő, tégla vagy beton
alkalmazható. Nem létesíthető nem természetesen hatású, túltagolt architektúrájú szerkezet.
(4) A kerítés színezése során
a. alkalmazhatók a természetesség hatását keltő földszínek, fehér, szürke és azok árnyalatai, valamint az építőanyagok természetes színei;
b. nem alkalmazható harsány, rikító, élénk szín, valamint piros, kék (kivéve ceglédberceli kék), lila szín6.

11. Sajátos építmények elhelyezésére, egyéb műszaki berendezésekre

vonatkozó követelmények

18. § (1) Antenna oszlop, antennatorony abban az övezetben, építési övezetben helyezhető el, ahol azt a helyi építési szabályzat lehetővé teszi. Toronyszerű sajátos építmény a településképi szempontból meghatározó területen nem helyezhető el. Az antennaoszlopokat az egyéb szabályok betartása mellett is csak valamely más elsődleges funkciót szolgáló építménnyel egy építészeti tömeget alkotó módon lehet elhelyezni.

(2) Településképi szempontból meghatározó területen új villamosenergia (közép- és kisfeszültségű, közvilágítási) hálózatokat illetve a meglévő hálózat rekonstrukcióját kizárólag térszín alatt, földkábelbe fektetve kell megvalósítani. A hírközlési hálózat föld felett csak külterületen, beépítésre nem szánt területen létesíthető, de ott is területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(3) A településen törekedni kell a légvezetékes kábelhálózatok egy tartószerkezeten történő elhelyezésére. A belterületen, beépítésre szánt és a már beépített területen amíg a földalatti elhelyezés nem valósítható meg, addig egy oldali közös oszlopsoron kell a villamosenergia szolgáltatást nyújtó hálózatokat elhelyezni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(4) A villamosenergia ellátás hálózatainak föld feletti vezetése külterületen, beépítésre nem szánt területen fennmaradhat, de területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(5) Új épülethez elektromos illetve földgázvezeték bekötése kizárólag föld alatti csatlakozással történhet.

(6) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(7) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

(8) Sajátos építmények nem károsíthatják a településképet, a tájképet.

(9) Természeti tájban épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, (amennyiben arról külön kezelési és fenntartási útmutató nem rendelkezik) a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.

(10) A település igazgatási területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna – takart kialakítás kivételével – nem helyezhető el:

a. műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
b. műemléki környezet területén,
c. helyi értékvédelmi területen,
d. helyi védelem alatt álló épületen, építményen.
(11) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.
(12) A település közigazgatási területén új távközlési hálózatot létesíteni illetve meglévő hálózat rekonstrukcióját megvalósítani vagy föld alatti (földkábel, alépítmény), vagy más légkábeles – kisfeszültségű és közvilágítási, kábel TV – hálózatokkal egy tartószerkezeten történő elhelyezéssel szabad.
(13) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek az egyéb településképi szempontból meghatározó területek, helyi területi védelemmel érintett terület ezen területen nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

12. Közterületekre, közterületi és egyéb zöldfelületekre vonatkozó követelmények

19. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető. Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni, a tőtávolság 6 méternél nem lehet nagyobb. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) A fő közlekedési tengelyekben a történeti szakaszokon legalább 3 soros fasor telepítendő

(3) A helyi építési szabályzatban meghatározott védőzöld sávok a 3. és 4. melléklet figyelembevételével telepíthetők.

(4) A napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők (Fraxinus, Acer fajok), a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.

(5) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos alakformájú koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők.

(6) Az enyhe lejtésű vápák talajtakaró növényekkel ültetendők be.

(7) Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz. A kültéri világítás színhőmérsékletére a 3000 K alatti érték az irányadó.

(8) A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

13. A reklámhordozókra és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények

20. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) A 21. § alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(9) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából. Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(10) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklám-közzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(11) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(12) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.

14. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott

egyes területeken

21. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével

a. utcabútor alkalmazásával
aa) településközponti vegyes,
ab) intézményi
területfelhasználású területeken lehet.
b. kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron régészeti érdekű területen és régészeti lelőhely területén
ba) településközponti vegyes,
bb) intézményi
területfelhasználású területeken lehet.
(3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.

15. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége kivételes esetekben

22. § (1)7 Ceglédbercel szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester – évente összesen tizenkét naptári hét időszakra – eltérést engedhet a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

(3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését.

(4)8 A (2) és (3) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése kérelemre a vonatkozó településképi bejelentési eljárásban történik. A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárás során dönt. Az (1) bekezdés szerinti eltéréshez településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

16. A településképi véleményezési eljárással érintett építmények köre

24. §9 (1) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörében a Polgármester településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le a Tr. és e rendelet eljárási szabályai szerint.

(2) Településképi vélemény építmény építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz adható.

17. A településképi véleményezési eljárás szabályai

25. § (1) A településképi véleményezési eljárás a Tr. 26. § és 26/A. § - ban foglalt eljárási szabályok szerint kerül lefolytatásra. Kérelmező, kérelméhez mellékeli az 5. mellékletben szereplő kitöltött Adatlapot.

(2)10 A Képviselő-testület által átruházott hatáskörben a Polgármester településképi véleményét a főépítész szakmai álláspontjára alapozza.

(3)11 A településképi véleményhez a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében Polgármester véleményének részletes indokolásaként csatolhatja a főépítészi írásban rögzített szakmai álláspontját, melynek tartalmaznia kell annak indokolását.

(4) A Tr.-ben megadott határidőbe a kérelem benyújtásának vagy feltöltésének napja nem számít bele.

18. A településképi véleményezés szempontjai

26. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a. megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek, a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b. szerinti, a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától eltérő megoldása egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – vizsgálni kell, hogy
a. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,
d. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl vizsgálni kell, hogy
a. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b. a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá, hogy
e. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e a környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően (1) bekezdésben foglaltakon túl vizsgálni kell, hogy
a. a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b. az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a főépítészi álláspont kialakítása során egyaránt figyelembe kell venni.
VII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

19. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések

27. § (1)12 A Képviselő-testület által átruházott hatáskörében a Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Rr. általános településképi követelmények, és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.

(2)13 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni épületek, építmények rendeltetésének vagy rendeltetési egységei számának változását megelőzően.

20. A bejelentési eljárás részletes szabályai

28. § (1)14 A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Képviselő-testülethez benyújtott bejelentésre indul.

(2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

VIII. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

29. §15 A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a Képviselő-testület által átruházott hatáskörében a Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

30. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó védett érték tulajdonosa részére kötelezettsége teljesítésének elősegítése érdekében pályázat útján támogatás biztosítható.

(2) A támogatás a rendelet hatálya alá tartozó védett építészeti értékek, azok környezete, tartozékai korhű felújításához, rekonstrukciójához vehető igénybe.

(3) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el. A támogatás folyósítására utólag kerül sor.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását és a pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételek meghatározását követően az Önkormányzat Képviselő-testülete írja ki.

(5) A beérkezett pályázatok szakmai értékelését a Polgármester készíti elő, a beérkezett pályázatokról a Képviselő-testület dönt.

X. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. § Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.

32. § Hatályát veszti Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 22/2017. (XI. 7.) önkormányzati rendelete.

1. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

A település helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzéke
1.a. melléklet: A település helyi területi védelem alatt álló területei

A

B

C

jel

területi védelem

területi védelemmel érintett terület

TV-1.

a Bajcsy Zsilinszky úti fűrészfogas beépítésű terület beépítési módja, és a
telekstruktúra

Bajcsy Zsilinszky út – 1074/3-as hrsz.- ú ingatlan – Iskola utca – Pesti út által határolt terület

TV-2.

a Táncsics Mihály utcai fűrészfogas beépítésű terület beépítési módja és a telekstruktúra

Táncsics Mihály utca északkeleti teleksorának északkeleti telekhatára – 26-os hrsz.-ú ingatlan északnyugati telekhatára – 5-ös hrsz.-ú ingatlan északnyugati telekhatára – Táncsics Mihály utca délnyugati teleksorának délnyugati telekhatára – Vasút utca
által határolt terület

TV-3.

a Dózsa György utcai fűrészfogas beépítésű terület beépítési módja és a
telekstruktúra

A Dózsa György utca Ady Endre utca és Béke utca közé eső szakaszának déli teleksora

TV-4.

a Kossuth utcai volt piactér és környezetének telekstruktúrája és beépítési módja

Pozsonyi utca - 980-as hrsz.-ú ingatlan északnyugati telekhatára – 980-as hrsz.-ú ingatlan délnyugati telekhatára
- 981/1-es hrsz.-ú ingatlan délnyugati telekhatára – 984-es hrsz.-ú ingatlan északnyugati telekhatára – 987-es hrsz.-ú ingatlan északnyugati telekhatára – 988-as hrsz.-ú ingatlan északnyugati telekhatára – 991-es hrsz.-ú ingatlan északnyugati telekhatára – 992-es hrsz.-ú ingatlan északnyugati és délnyugati telekhatára
- 998-es hrsz.-ú ingatlan délkeleti telekhatára – Pesti út – 1018-as hrsz.-ú ingatlan északnyugati és északkeleti telekhatára – 1015-ös hrsz.-ú ingatlan északnyugati telekhatára – 1014-es hrsz.-ú ingatlan északnyugati és északkeleti telekhatára
- 1013-as hrsz.-ú ingatlan északnyugati telekhatára – 1012-es hrsz.-ú ingatlan északnyugati telekhatára – 1011-es hrsz.-ú ingatlan északnyugati és északkeleti telekhatára
- 1004-es hrsz.-ú ingatlan északnyugati

telekhatára által határolt terület

TV-5.

a Temető területének telekstruktúrája, az ingatlanon belül található építmények telepítési módja, településképi
jellemzői

1181-es hrsz.-ú ingatlan

TV-6.

a közlekedési célú közterületek szabályozási szélessége, területfeltárási struktúrája

a 2. mellékletben megjelölt: Pesti út, Vasút út, Petőfi út, Szép utca, Deák Ferenc utca, Árpád utca, Hunyadi utca, Rákóczi utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Iskola utca, Kossuth utca, Cserői utca, Dózsa György utca, Dobó Katica utca, Szép utca, Liget utca, Szél utca
szakaszai
1.b. melléklet: A település helyi egyedi védelem alatt álló „elemei”

A

B

C

D

sorszám:

egyedi védelemmel érintett cím, hrsz.

egyedi védelemmel érintett elem

védettségi jellemző

V-1.

Petőfi Sándor utca, 1453hrsz.

római katolikus
templom

V-2.

Petőfi Sándor utca 3., 1425/12 hrsz.

parókia

V-3.

Petőfi Sándor utca 8., 1496/1 hrsz.

volt óvoda

V-4.

Petőfi Sándor utca 8/A, 1496/1/A hrsz.

volt bölcsőde

V-5.

Pesti út 54, 1480 hrsz.

helytörténeti ház

teljes egészében tükrözi a
település karakterjegyeit

V-7.

Ady Endre u. 2. /993 hrsz.

lakóépület

V-12.

József Attila u. 22./1523 hrsz.

lakóépület

V-14.

Kossuth Lajos u. 8. /1012
hrsz.

lakóépület

V-18.

Pesti út 71. /178 hrsz.

lakóépület (1850)

V-19.

Pesti út 99. /198/2hrsz.

lakóépület (~ 1920)

V-20.

Pesti út 117. /217 hrsz.

lakóépület (~ 1930)

V-21.

Pesti út 119. /218 hrsz.

lakóépület (~ 1905)

V-22.

Pesti út 123. /220 hrsz.

lakóépület (1900)

V-23.

Pesti út 174/994 hrsz.

lakóépület

V-24.

Pesti út 178. /679 hrsz.

lakóépület (~ 1900)

V-25.

Pesti út 180. /678 hrsz.

lakóépület (~ 1910)

V-26.

Vasút u. 36./1912 hrsz.

raktár, volt malom épülete

V-27.

Táncsics u. 13. /10 hrsz.

lakóépület (~ 1890)

V-29.

Vasút utca 6. / 172 hrsz.

lakóépület (1890)

V-30.

Vasút utca 18. /16 hrsz.

lakóépület (1900)

V-31.

Vasút utca 32. /1914 hrsz.

lakóépület

V-32.

Vaspálya u. /387/7 hrsz.

MÁV épület 1.

V-33.

Vaspálya u. /387/7 hrsz.

MÁV épület 2.

V-34.

387 hrsz

MÁV Vasútállomás épülete

V-35.

Petőfi utca 6.

platánfa

V-36.

Ceglédbercel -Cserői vasútállomás

hársfa

2. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

Településképi szempontból meghatározó területek, a területi védelem és az egyedi védelem bemutatása
Területi védelem térkép
Területi védelem térkép jelmagyarázat

3. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

3.1. Őshonos, erdészeti jelentőségű fa- és cserjefajok jegyzéke / Duna-Tisza közi hátság erdészeti táj

153/2009. (XI. 13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról alapján

barkócaberkenye

budai berkenye

csertölgy

déli berkenye

erdeifenyő

ezüst hárs

fehér fűz

fehérnyár

feketegyűrű (tatár) juhar

feketenyár

gyertyán

hamvas éger

házi berkenye

hegyi juhar

hegyi szil

kecskefűz

keleti gyertyán

kislevelű hárs

kocsányos tölgy

kocsánytalan tölgyek

korai juhar

közönséges boróka

közönséges bükk

közönséges jegenyefenyő

közönséges nyír

lisztes berkenyék

lucfenyő

madárberkenye

madárcseresznye

magas kőris

magyar kőris

mezei juhar

mezei szil

mézgás éger

molyhos tölgy

nagylevelű hársak

rezgőnyár

sajmeggy

szelídgesztenye

szőrös nyír

tiszafa

törékeny fűz

vadalma

vadkörte

vénic szil

virágos kőris

zselnicemeggy

3.2. Zöldterületek, közcélú zöldfelületek telepítésre javasolt fajok (az alapfajok kertészeti fajtái is ide értendők)

Ceglédbercel talajzónái szerint csoportosítva

Barna erdőtalaj

Habitus

barkócaberkenye

K,N

budai berkenye

K,N

csertölgy

N

erdeifenyő

K,N

ezüst hárs

N

hegyi juhar

N

hegyi szil

N

keleti gyertyán

K,N

kocsányos tölgy

N

kocsánytalan tölgyek

N

korai juhar

N

lucfenyő

N

madárberkenye

K

madárcseresznye

K

nagylevelű hársak

N

Mészben gazdag

Habitus

déli berkenye

K

házi berkenye

K

kislevelű hárs

N

közönséges jegenyefenyő

N

mezei juhar

K

szelídgesztenye

N

tiszafa

K.N

vadalma

K

vadkörte

K,N

vénic szil

K

virágos kőris

K

zselnicemeggy

K,N

magyar kőris

K,N

közönséges nyír

K,N

lisztes berkenyék

K,n

Réti talaj

Habitus

magas kőris

N

gyertyán

K,N

hamvas éger

N

kecskefűz

K,N

mézgás éger

N

sajmeggy

K

törékeny fűz

K,N

szőrös nyír

K

fehér fűz

N

fehérnyár

N

feketegyűrű (tatár) juhar

K

feketenyár

N

Homokos talaj

Habitus

közönséges boróka

K

rezgőnyár

N

molyhos tölgy

K

mezei szil

K
N= nagy lombkorona-tömegű fa
K= kis lombkorona tömegű fa
N, K= gondozástól függő lombkorona méret

4. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

Idegenhonos, valamint intenzíven terjedő fa- és cserjefajok jegyzéke

Ssz.

Magyar név

Latin név

1.

amerikai (vörös) kőris*

Fraxinus pennsylvanica

2.

alásfa

Ptelea trifoliata

3.

amerikai mocsártölgy

Quercus palustris

4.

aranyribiszke*

Ribes aureum

5.

atlasz cédrus

Cedrus atlantica

6.

bálványfa*

Ailanthus altissima

7.

erdeifenyő és fajtái

Pinus sylvestris és P. sylvestris convar.

8.

európai vörösfenyő és fajtái

Larix decidua és L. decidua convar.

9.

ezüst juhar*

Acer saccharinum

10.

fehér akác*

Robinia pseudoacacia

11.

fehér eper

Morus alba

12.

feketedió

Juglans nigra

13.

feketefenyő

Pinus nigra

14.

gyalogakác*

Amorpha fruticosa

15.

japánakác

Sophora japonica

16.

kaukázusi jegenyefenyő

Abies nordmanninana

17.

kék duglászfenyő

Pseudotsuga menziesii glauca

18.

keleti tuja

Thuja orientalis

19.

kései meggy*

Padus serotina

20.

keskenylevelű ezüstfa*

Elaeagnus angustifolia

21.

közönséges dió

Juglans regia

22.

közönséges orgona*

Syringa vulgaris

23.

közönséges ördögcérna*

Lycium barbarum

24.

közönséges vadszőlő*

Parthenocissus inserta

25.

lepényfa*

Gleditsia triacanthos

26.

lucfenyő fajtái

Picea abies convar.

27.

magyar tölgy

Quercus farnetto

28.

mahónia és fajtái

Mahonia aquifolium és L. decidua convar.

29.

mocsárciprus

Taxodium distichum

30.

nemes füzek

Salix alba spp.

31.

nemes nyarak

Populus x euramericana, P. x interamericana,

P. deltoides, P. maximowiczii, P. trichocarpa hibridek és fajták, Populus alba x P.

grandidentata ’Favorit’, Populus

.alba ’Villafranca’

32.

nyugati ostorfa*

Celtis occidentalis

33.

nyugati tuja

Thuja occidentalis

34.

oregoni hamisciprus

Chamaecyparis lawsoniana

35.

parti szőlő*

Vitis riparia

36.

seprőzanót

Sarothamnus scoparius

37.

simafenyő

Pinus strobus

38.

szürke duglászfenyő

Pseudotsuga menziesii caesia

39.

tamariskák

Tamarix spp.

40.

tiszaháti nyár

Populus

nigra ’Thevestina’

41.

torzsás ecetfa*

Rhus typhina

42.

törökmogyoró

Corylus colurna

43.

turkesztáni szil

Ulmus pumila

44.

vadgesztenye

Aesculus hippocastanum

45.

vörös tölgy

Quercus rubra

46.

zöld duglászfenyő

Pseudotsuga menziesii viridis

47.

zöld juhar*

Acer negundo

* Intenzíven terjedő fajok.

5. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelet

az Építtető adatai:

a Tervező adatai:

Név:

Név:

Lakcím/Székhely:

Tervezői jogosultság száma:

Levelezési cím:

Levelezési cím:

Kapcsolattartó:

Tervező szervezet:

/fax:
E-mail:

/fax:
E-mail:

az ingatlan adatai:

az ingatlan helye:

Hrsz.:

területe: m2

beépítettsége: %
A tervezett létesítmény adatai:image4.png

A telekkel kapcsolatos adatok:

Az épülettel kapcsolatos adatok:

a beépítés módja:

rendeltetés:

szintterületi mutató:

m2/m2

rendeltetési egységek száma:

db

beépítettség terepszint felett:

%

bruttó szintterület:

m2

építménymagasság:

m

zöldfelületi fedettség:

%

tetőidom kialakítása:

tetőidom hajlásszöge:

°

oldalkert(ek) mérete:

m

tetőtér hasznosítása:

gépkocsi-elhelyezés:

hátsókert mérete:

m

személygépkocsi-parkoló:

db

Közmű-kapcsolat és épületgépészet:

villamos energiaellátás:

gázellátás:

szennyvíz-elvezetés:

csapadékvíz-elvezetés:

klimatizálás:

A kiállítás dátuma:
...........................................................
aláírás
1

A bevezető a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A rendelet szövegét a 4/2020 (V.18.) önkormányzati rendelet 1. §-a módosította. Hatályos: 2020.05.19.-től

3

Az 5. § (1) bekezdése a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

4

A rendelet szövegét a 4/2020 (V.18.) önkormányzati rendelet 2. §-a módosította. Hatályos: 2020.05.19-től

5

A rendelet szövegét a 4/2020 (V.18.) önkormányzati rendelet 3. §-a módosította. Hatályos: 2020.05.19-től

6

A rendelet szövegét a 4/2020 (V.18.) önkormányzati rendelet 4. §-a módosította. Hatályos: 2020.05.19-től

7

A 22. § (1) bekezdése a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

8

A 22. § (4) bekezdése a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 3. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

9

A 24. § a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.

10

A 25. § (2) bekezdése a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

11

A 25. § (3) bekezdése a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.

12

A 27. § (1) bekezdése a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

13

A 27. § (2) bekezdését a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

14

A 28. § (1) bekezdése a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

15

A 29. § a Ceglédbercel Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2021. (X. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.