Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2025. 07. 26

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2017 (XII.15.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

2025.07.26.

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a településkép védelme érdekében a következőket rendeli el:

I. Fejezet

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. §1 A Dunakeszi város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása:

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) a település területén elhelyezhető céginformációs táblák számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozásával;

c) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

d) településképi követelmények meghatározásával;

e) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

f) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

2. A rendelet területi és személyi hatálya

2. § (1) E rendelet területi hatálya Dunakeszi város teljes közigazgatási területe, azaz a település egészére állapít meg szabályokat.

(2)2 E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is –, aki Dunakeszin ingatlan tulajdonnal rendelkezik, illetve e rendeletben szabályozottak szerint céginformációs táblát kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

3. Értelmező rendelkezések

3. §3 E rendelet alkalmazásában:

a) Védett településszerkezet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal.
b) Védett településkarakter: az Önkormányzat által védetté nyilvánított a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.
c) Védett településkép: az Önkormányzat által védetté nyilvánított utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja.
d) Védett épületegyüttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek vagy az épített és természeti környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, városszerkezeti, városképi szerepük meghatározó, s amelyeket az Önkormányzat védetté nyilvánított.
e) Védett épület, építmény: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti, vagy műszaki-ipari szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény fogalmába beletartozik annak minden alkotórésze – ideértve a kiegészítő, illetve külső és belső díszítő elemeket, valamint – amennyiben a védelemre vonatkozó rendelet azt nevesíti, a használati mód is. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősül az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett épület, építmény áll.
f) Védett épületrész: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.
g) 4 Védett műtárgy: Az Önkormányzat által védetté nyilvánított, a 4. és 5. pontok alatt fel nem sorolt műszaki alkotás, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés.
h) Védett növényzet: az Önkormányzat által védetté nyilvánított olyan növényzet, amely fajtájánál, koránál, helyzeténél, látványánál vagy valamilyen eseményhez-kötődésénél fogva védelemre érdemes.
i) Értékvizsgálat: a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából annak minősülő értéket, amely védelemre érdemes. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.
j) Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.
k) Főépítész: a rendelet alkalmazása szempontjából a települési főépítész.
l) Bizottság: a rendelet alkalmazása szempontjából a Képviselő-testületnek hatáskörrel rendelkező Bizottsága, amely a rendelet hatályba lépésekor a Pénzügyi és Jogi Bizottság
m) Reklámgazda: az a szervezet, amellyel az Önkormányzat közterületeinek, egyéb közhasználatra átadott területeinek (a továbbiakban: közterület) reklám célú hasznosítására, valamint a hirdetési és reklámtevékenység felügyeletére megállapodást kötött.
n) Reklám-elhelyezési terv: a reklámhordozók telepítésére készített elhelyezési terv, vagy tervek.
o) .
p) .
q) Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;
r) Információs célú berendezés: az önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, kisméretű hirdetések részére;
s) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.
t) Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;
u) Más célú berendezés: más célú berendezés különösen a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely
v) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és kisméretű lakossági apróhirdetések közzétételére is szolgálhat;
w) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan kisméretű lakossági apróhirdetések közzétételére is szolgálhat;
x) Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;
y) Reklámberendezéshez nem kötődő reklámhordozók:
ya) Szórólap: jellemzően papír alapú, kizárólag kézbe oszthatóként engedélyezett reklámhordozó.
yb) Reklámkiadvány: egy vagy több lapból álló ingyenes kiadvány.
yc) Szendvicsember: olyan természetes személy, aki reklám céllal a testére erősített hirdetményt, transzparenst, emblémát hordoz függetlenül a hordozott anyagtól, vagy emblémától.
yd) Hangreklám: 5 méter átmérőjű körzetnél nagyobb területen hallható, információt közvetítő reklám, különösen a mozgásban vagy álló helyzetben alkalmazott figyelemfelhívó hangreklám, hangüzenet.
ye) Vetített reklám: falra, úttestre, levegőbe vetített reklám.
yf) Árubemutatás: valamely áru, termék, vagy nyeremény stb. bemutatása annak közterületen történő elhelyezésével.
z) 5 .
1) 6 .
2) 7 Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 25%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
3) 8 Kiegészítő rendeltetésű épület: a fő rendeltetésű építmény (főépítmény) rendeltetési egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését kiegészítő építmények, mint:
3a) járműtároló,
3b) nyárikonyha, mosókonyha, szárító, egyéb tárolóépület (tüzelőanyag, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr és más tároló),
3c) kazánház,
3d) nyárikonyha,
3e) műterem.
29a. 9 .
3) Céginformációs tábla: cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés, továbbá az üzlethelyiség portáljában- kirakatában- elhelyezett gazdasági reklám.
II. Fejezet

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem célja

4. § (1) E rendelet célja Dunakeszi város városképe, történelme, identitása szempontjából meghatározó épített értékek védelme, a város építészeti örökségének, az épített környezettel összefüggő természeti elemeknek, arculatának a jövő nemzedékek számára való megtartása, védett értékeinek fenntartása és jó karbantartottságának biztosítása - különösen azon esetekben, amelyeket a műemlék védelemre vonatkozó jogszabályok nem védenek, de helyi védelemre érdemesek - továbbá a helyi védelem érdekében az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésnek támogatása.

(2) Helyi építészeti örökség védelmének feladata a városkép védelme, a különleges oltalmat érdemlő építészeti, építészettörténeti, régészeti, várostörténeti, kultúrtörténeti, táji, természeti, képző- vagy iparművészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épületegyüttesek, épületek, építészeti elemek, köztéri alkotások

a) felkutatása, számbavétele, forráskutatása, dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,

b) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának és karbantartásának, hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzése, elhárítása,

c) a műemlékvédelem és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,

d) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének, és az erre való nevelésének támogatása.

(3) Az e rendeletben megfogalmazott célok érvényesítése és feladatok ellátása érdekében az Önkormányzat rendeletével a város épített értékeit védettség alá helyezheti.

(4) A településfejlesztésben a településrendezési tervek elkészítésekor a helyi védelem követelményeit az épített környezet egészének alakítása és védelme, a műemlékvédelem és az arányos városfejlesztés érdekében e rendelet célkitűzésével összhangban kell érvényesíteni.

2. A helyi védelem fajtái

5. § (1) A helyi védelem lehet:

a) helyi területi védelem (HT), melynek hatálya kiterjedhet a 3. § 1), 2), 3), 4), 8) pontjaiban meghatározottakra (1. sz. melléklet),

b) helyi egyedi védelem (HE), melynek hatálya kiterjedhet a 3. § 5), 6), 7), 8) pontjaiban meghatározottakra (2. sz. melléklet),

melyek védelmét az 4. §-ban meghatározott célok és feladatok teljesítése érdekében az Önkormányzat elrendeli.

(2) Ha egy védett érték műemléki védettsége megszűnik a tudomásszerzéstől számított 1 éven belül hivatalból meg kell vizsgálni és dönteni kell a helyi védettség alá helyezésről. A döntés meghozalatáig a védett értéket a 8. § alapján ideiglenes védelem alá kell helyezni.

3. A védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

6. § (1) A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetése csak védetté nyilvánítási eljárás lefolytatásával történhet.

(2) A helyi védettség alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről az Önkormányzat jelen rendelet 1. sz. mellékletének módosításával, míg annak elutasításáról határozattal dönt.

(3) A helyi védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére hivatalból – a rendezési tervek készítése során készülő örökségvédelmi hatástanulmány alapján - , vagy bármely Dunakeszi székhelyű szervezet, illetve dunakeszi lakos írásban benyújtott kezdeményezése alapján kerülhet sor. Helyi védettségre vonatkozó javaslatot tartalmazó településrendezési terv elfogadása, vagy módosítása egyben a helyi védettség alá helyezésre irányuló kezdeményezésnek minősül.

(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a helyi védelemre javasolt érték megnevezését, leírását, ismertetését,

b) a védelembe vétel rövid indokolását,

c) a védendő érték helyének ingatlan-nyilvántartási azonosítására vonatkozó adatait,

d) a védendő érték felmérési terveit, korábbi építési fázisainak fellelhető archív dokumentumait,

e) a védendő terület esetében, annak pontos körülhatárolását tartalmazó adatokat,

f) a védendő érték fényképét,

g) valamint a kezdeményező nevét, és címét.

(5) A hiányos kezdeményezés – amennyiben a hiánypótlási határidőt eredménytelenül telt le – érdemi vizsgálat nélkül elutasítható.

7. § (1) Az eljárással kapcsolatban felmerülő költségeket a kezdeményező köteles megelőlegezni.

Amennyiben helyi védelmet elrendelő döntés születik, a döntés meghozatalát követő 15 napon belül a megelőlegezett költségek a kezdeményező részére visszatérítésre kerülnek.

(2) A védetté nyilvánítást, vagy annak megszüntetését megelőzően értékvizsgálatot kell végezni, a főépítész és – amennyiben szükséges – műemlékvédelmi szakképesítéssel rendelkező szakértő bevonásával. Az előkészítésbe bevonandó szakértők körét a főépítész jogosult meghatározni.

(3) Az előkészítés során a védelem alá helyezendő védett értékről részletes dokumentációt kell készíteni a 6. § (4) bekezdés szerinti tartalommal, amelyhez csatolni kell az értékvizsgálat során keletkező szakvéleményeket.

(4) A védelem alá helyezési, illetve megszüntetési eljárás kezdeményezéséről, illetve annak eredményéről az érintetteket értesíteni kell.

(5) A (4) szerinti személyek az értesítést követően nyilatkozatot tehetnek.

(6) Az értékvédelemmel kapcsolatos döntések előkészítése a Főépítész feladata.

(7) A védetté nyilvánítást, vagy a védettség megszüntetését kezdeményező testületi előterjesztés tartalmazza a 6. § (4) bekezdésében foglaltakat illetve a megalapozó szakvéleményeket és csatolni kell az érdekeltek írásos észrevételeit állásfoglalását.

(8) Helyi védettség megszünésére akkor kerülhet sor, ha:

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

(9) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése tényét a hatályos jogszabályok alapján kell az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetni.A bejegyzés esetleges elmaradása a védettség hatályát nem érinti. A védelem megszüntetését minden esetben helyben szokásos módon közzé kell tenni.

4. Ideiglenes védettség

8. § (1) Az Önkormányzat a védelemre javasolt, a rendelet hatálya alá nem tartozó értéket legfeljebb egyéves, határozott időtartamra, határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti

a) a 5. § (2) szerinti esetben,

b) a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy

c) ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.

(2) Az ideiglenes védelem alatt álló értékekre a helyi védelem alatt álló értékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) Az ideiglenes védelem megszűnik a 8. § (1) bekezdés szerinti határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a védetté nyilvánításról szóló 6. § (1) bekezdése szerinti eljárás lezárásáig.

(4) Az ideiglenes védettség elrendeléséről és megszüntetéséről az érintetteket értesíteni kell.

5. A védett értékek fenntartása

9. § (1) A helyi védelem alatt álló értéknek a védelem céljának megfelelő folyamatos karbantartásáról, rendeltetésének megfelelő használatáról, illetve fenntartásáról a tulajdonos köteles gondoskodni. Ezen kötelezettségei teljesítéséhez kérheti az önkormányzat 50. § szerinti támogatását.

(2) A tulajdonos állagmegóvási kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotó elemére, és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e, vagy sem.

(3) A használat és a fenntartás a helyi védelem alá helyezett érték anyagi és eszmei értékét nem veszélyeztetheti.

6. A védett értékekre vonatkozó szabályok

10. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, épületegyüttest, kertet, parkot érintő bármilyen építési –felújítási, helyreállítási, átalakítási- munkához, a rendeltetés teljes vagy részleges megváltoztatásához, árnyékoló, cégér egyéb tartozék elhelyezéséhez az e rendeletben és a a hatályos jogszabályokban meghatározott eljárás szükséges.

(2)10 A védett értéket érintő engedélyezéshez kötött építési munkák iránti kérelemhez benyújtandó építészeti-műszaki tervdokumentációnak – a hatályos jogszabályokban foglaltakon kívül- tartalmaznia kell:

a) építmény-épületegyüttes esetén:

aa) amennyiben rendelkezésre áll, az eredeti állapot dokumentációja,

ab) részletes felmérési tervdokumentáció,

ac) az alkalmazandó anyagok és építési technológia részletes műszaki leírás,

ad) az építmény és környezetének fénykép-dokumentációja,

ae) a tervezett építési munka eredményeként megvalósuló építmény látvány-színterve.

b)11 védett kertet, parkot érintő munkák esetén:

ba) tervezői jogosultsággal rendelkező okl. tájépítészmérnök által készített kertépítészeti tervdokumentáció,

bb) a kert jelenlegi állapotának felmérési terve, és a tervezett állapot terve, melyet az eljárás keretében a főkertészhez véleményezésre szükséges benyújtani,

bc) meglévő és tervezett növények jegyzéke.

c) építmény, építményrész indokolt szerkezet cseréje miatt bontással járó átépítés esetén:

ca) részletes felmérési dokumentáció,

cb) fotó-dokumentáció (teljeskörű rekonstruáláshoz alkalmas részletezettséggel),

cc) a bontás, szerkezetcsere szükségességét alátámasztó, szakértői vizsgálatokra alapozott dokumentáció.

(3) A főépítész a településképi véleményhez, vagy bejelentéshez kapcsolódóan a szakmai álláspontja kialakításánál nyilatkozik, hogy az adott beavatkozás megfelel-e a helyi védelemről szóló rendelet előírásainak, valamint, hogy az építési munka nem eredményezi-e a védett érték károsodását, a védelem alapját képező érték megsemmisülését.

(4) Az eljárások során – a Helyi Építési Szabályzattal összhangban- meghatározható:

a) a tetők, tetőfelépítmények kialakítását, tömegformálását, hajlásszögét, a gerincvonal helyzetét,

b) a homlokzat kialakítását, felületképzés módját, a színezést,

c) a rekonstruálható építészeti elemek, tartozékok pótlását,

d) az alkalmazható anyagok körét,

e) a homlokzat nyílásrendjét, a nyílászárók arányát, méretét, osztását,

f) az értékvizsgálat és felmérési dokumentáció tartalma alapján a védett érték rehabilitációjával, rekonstrukciójával, restaurálásával összefüggő feltételeket, követelményeket,

g) a védett építményhez tartozó ingatlan burkolatainak minőségét, zöldfelületeinek, növényállományának méltó kialakítását.

(5) Az engedélyezésben részt vevő hatóság a védelem alatt álló értékek megőrzése érdekében – a hatályos jogszabályok keretei között – a helyi védelem alá emelt valamennyi kategória esetén az ingatlan tulajdonosát (használóját) kötelezheti

a) a jókarbantartásra, fenntartásra vonatkozó kötelezettség teljesítésére,

b) a jellemző karaktert eléktelenítő, eltakaró és vagy idegen elemek eltávolítására,

c) a védelem alá helyezett érték környezetének gondozására, karbantartására,

d) a védett érték jellegének hatásosabb érvényesülése érdekében szükséges munkák elvégzésére,

e)12 védett kert, park, növény-együttes esetén a jellegzetes és vagy helyi viszonyoknak – talaj, időjárás, tájkarakter megfelelő növény pótlására,

f)13

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt kötelezettséggel járó munkák költségei az ingatlan tulajdonosát (használóját) terhelik.

(7) Amennyiben a kötelezett a hatósági kötelezésben foglaltaknak nem tesz eleget, és ezzel a védett érték veszélybe kerül, a hatóság a kötelezett helyett – annak költségére és felelősségére – a szükséges munkákat elvégeztetheti.

(8) A tulajdonos (használó) a munkák végzését tűrni köteles

(9) A hatóság által elvégeztetett munka költsége a tulajdonostól behajtható.

7. A védett értékek nyilvántartása

11. § (1) A védett értékekről a főépítész törzskönyvet vezet. A törzskönyvnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését,

b) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

c) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám stb.),

d) tulajdonos, kezelő nevét, címét,

e) a védelemre javaslatot tevő személy, szerv nevét,

f) a védelmet megállapító önkormányzati rendelet számát, időpontját,

g) a védelem indokolását,

h) a védett érték fotódokumentációját,

i) helyszínrajzot,

j) minden olyan adatot, mely az érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást végző szükségesnek tart.

(2) A védett ingatlant érintő testületi, illetve hatósági döntésekről a főépítész részére egy másolatot meg kell küldeni.

(3) A törzskönyvbe bárki betekinthet, naprakész vezetéséről a főépítész gondoskodik.

8. A védett értékek megjelölése

12. § (1) A védelem alatt álló építményt, vagy természeti értéket táblával is meg kell jelölni. A jelzés elhelyezéséről az önkormányzat gondoskodik.

(2) A mindenkori tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

(3) A tábla méretét és tartalmát a rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.

(4) Védett utcakép, látvány esetén a védettség tényét az Önkormányzat a környezethez igazodó, a védettség tényét és okát, valamint a védettséggel összefüggő egyéb információt tartalmazó táblával megjelölheti.

III. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

13. §14 Dunakeszi város közigazgatási területe teljes egészében településképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: Terület)..

A Területen folyó építésekkel szembeni településképi követelményeket a jelen rendelet határozza meg. Jelen rendelet kiterjed a Területen tervezett építésekkel kapcsolatban az építmények telepítésére, előkerti illeszkedésre, épület- és tetőformákra, tetőhajlásszög, magasság meghatározásra, homlokzati átalakításra, tűzfalkezelésre, épületrészletekkel összefüggő elvárásokra, színkezelésre, továbbá a reklámra, reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre.
IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. A védett értékekre vonatkozó településrendezési és építési követelmények, előírások

14. § (1) A védett egyedi, épületegyütteshez tartozó, ill. védett épületrészt tartalmazó építmény a védelem fennállása alatt nem bontható el.

(2) Védett építmény csak a védelem megszüntetése után bontható el.

(3) A védelem megszűnésének vagy a részleges bontás engedélyezésének feltételeként előírható egyes épületrészek, építészeti elemek, egyéb tartozékok beépítése, megjelenítése az új épületbe.

(4) A helyi védelem alatt álló építmény részleges bontása csak akkor engedélyezhető, ha az egyes részeinek, vagy szerkezeti elemeinek megmentése céljából szükséges és indokolt, és ha az épület műemléki jellege nem sérül. Amennyiben a védetté nyilvánítást megalapozó értéket érinti a bontás, vagy a védett érték sérül, teljes rekonstrukció írható elő.

(5) A védett településrész jellegzetes utcahálózata, telekszerkezete és telekosztása, meghatározó beépítési módja, építési vonala megőrzendő, kötelezően betartandó.

(6) A védett településkarakter megőrzése érdekében a védelemmel érintett területen, a védelem keletkezésekor meghatározott építészeti elemek, tömegformálás és színvilág alkalmazható.

(7) Azon a területen, ahol a településképet védelem alá helyezték, meglévő épület átalakítása, átépítése, új épület építése a területre jellemző épület sziluett és utcai homlokzati megjelenés (gerincvonal utcához viszonyított helyzete, parapetmagasság, homlokzati nyílásrend, tömegformálás) szerint megengedett.

(8) Védett épület felújítása, helyreállítása, átalakítása a védelem alapját képező érték sérülése, károsodása, megsemmisülése nélkül végezhető.

(9) Védett építmény átépítése, átalakítása, felújítása karakterének, építészeti elemeinek, alkalmazott anyagainak megtartásával – indokolt esetben szerkezetcserével, rekonstrukcióval- engedélyezhető.

(10) Védett épületegyüttesek esetén a védelemmel érintett egyes épületek, építmények felújítása, helyreállítása a (8) és (9) bekezdésekben foglaltak betartásával, továbbá az építmények csoportban történő védelmére okot adó körülmény (mint például jelentős építészeti, városszerkezeti, történeti, művészeti, tudományos, műszaki emlék) sérülése, károsodása, megsemmisülése nélkül végezhető.

(11) Védett építmény bővítése településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás alapján a védelem alá helyezés szempontjainak figyelembevételével engedélyezhető.

(12) Védett építményen, védett épületrészt tartalmazó építményen, ill. az ezekhez tartozó ingatlanokon reklám, reklámcélú berendezés, építmény nem helyezhető el, csak településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás alapján.

(13) Védett építményen klíma berendezés kültéri egysége és parapetkonvektor kivezetése nem helyezhető el, csak településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás alapján.

(14) Védett építményen antenna, vagy egyéb hírközlési egység, égéstermék elvezető és szellőzőnyílás csak a látványt nem érintő, takart módon helyezhető el, abban az esetben, ha azok az épület tömegén belül indokoltan nem helyezhetők el, és csak településképi véleményezési, illetve bejelentési eljárás alapján.

(15) Védett kertek, parkok területén a burkolatokat, utcabútorokat, hirdető-berendezéseket egységesen, a környezet jellegzetességének megtartásával, karakterének megfelelően lehet elhelyezni.

(16) A hagyományos és vagy jellegzetes növényállomány a jellegzetes és vagy hagyományos növényfajtákkal pótolható.

(17)15 Védett épület közterületről látható homlokzatára klíma kültéri egység nem helyezhető el (amennyiben máshogy nem megoldható a klimatizálás, javasolt monoblokkos klímaberendezés alkalmazása).

15. §16

16. § (1) A védett természeti területen végzett munka az épületeket, a természeti környezetet nem veszélyeztetheti, a terület jellegét nem változtathatja meg.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak sérülnek, az köteles az eredeti állapotot helyreállítani, akinek a munka elvégzése érdekkörébe tartozott.

2. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

17. § (1)17 Amennyiben az építési övezetben meghatározottak másképpen nem rendelkeznek lakó- és vegyes területeken:

a) A fő rendeltetésű épület elsősorban magastetős kialakítású, tetőgerincének irányát és az utcafronti tetőfelület lejtésének szögét az érintett utcaszakaszon jellemző állapothoz igazodóan kell kialakítani. Csatlakozó homlokzatok esetén a tetőfelület lejtését a szomszédos épületekhez kell igazítani, átalakuló utcakép esetén (elsősorban a Fő út mentén) az új épületek ereszeinek magasságai között ± 0,5 méter eltérés lehet.

b)18 A kortárs építészet terjedése és építészeti hangsúly érdekében a lapostetős lakóépület kialakítására szakmai konzultáció eredményétől függően lehetőség van, az arculati kézikönyvben meghatározott területeken. A zöldtetők és zöldfalak létesítése a városi felületek felmelegedésének csökkentése céljából, és a lakóépületek hőháztartásának javítása céljából javasolt.

c) A tetőfedés színei kizárólag az alábbiak lehetnek: antracit,- és grafit szürke, barna, vörös, bordó, natúr, kerámia sárga és ezen színek árnyalatai, kombinációi. A tetőfedésnél rikító színek nem alkalmazhatók.

d)19 Fő rendeltetésű épület tetőhéjalásnál hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez nem alkalmazható, kivéve az épülethez kapcsolódó télikert, terasz héjalása, ahol az átlátszó műanyag fedés (pl.: polikarbonát) is engedélyezhető.

e) Tetőfedésre kizárólag kiselemes megjelenésű fedés alkalmazható, ettől eltérni csak építészeti hangsúly érdekében lehet.

f)20 Égéstermék elvezetésére utcai homlokzatra utólagosan szerelt kémény/füstcsatorna nem építhető.

g)21 Közterületről, közhasználatú területről látható kiegészítő rendeltetésű épület tetőkialakítása a fő rendeltetésű épületével összhangban alakítandó ki. A kiegészítő rendeltetésű épület gerincmagassága a fő rendeltetésű épület gerincmagasságát nem haladhatja meg. A tetőhéjalásnál hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez fedés nem alkalmazható.

h)22

i) A lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias) és vegyes (központi, intézményi) építési övezetekben fő rendeltetésű épület homlokzatán trapézlemez, műanyag burkolat, pala, hullámpala burkolat, utcafronton 70%-ot meghaladó fa burkolat nem megengedett.

j)

k)23 Közterületről, közhasználatú területről látható kiegészítő rendeltetésű épület építésénél ezen homlokzatokon nem alkalmazható: hullámpala, hullámlemez. Tetőhéjalás fa, zsindely, cserép lehet.

l)24 Többlakásos épület esetén a közterületről, közhasználatú területről látható épületrészeken törekedni kell az egyes lakások esetében azonos anyag és szín használatra, az ettől való eltérés építészeti hangsúly érdekében fogadható el.

m)25 Közterületről látható helyen elhelyezendő lábakon álló fedett nyitott szgk. beálló lakó-, vegyes-, és üdülő területeken fa szerkezettel kell megvalósítani.

n)26 A mobilház megjelenését a környezetében fekvő ingatlanokon található épületekhez illeszkedve kell megvalósítani, azon látható (homlokzaton, tetőfelületen) fémburkolat, szendvicspanel nem alkalmazható.

(2)27 Lakó, településközponti és gazdasági területen konténer jellegű építmények elhelyezése elsősorban határozott időre lehetséges, amit a településképi bejelentés, vagy vélemény keretében pontosan meg kell határozni. Amennyiben egy ingatlanon 400 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi építmény található, az adott ingatlanon méretben és megjelenésében azonos fa burkolatú önálló (különálló) árusító épületek helyezhetők el. Fenti épületek tudomásulvételének, fennállásának feltétele, hogy a fennállás időtartama alatt az adott ingatlanon gépjárműből (közlekedőképességétől függetlenül), lakókocsiból történő árusítás nem történik.

3. Az arculati kézikönyv által kijelölt 08-as területre (Gyártelep) vonatkozó építészeti követelmények

18. §

a) Az előkert kialakult, nem keríthető be, közterület jellegű használata a kiszolgáló úttal, annak burkolatával, kertépítészeti kialakításával összhangban biztosítandó.
b) Új épület, épületbővítmény nem építhető, csak az eredeti állapot visszaállítása érdekében (pl. épületek közötti árkád visszaállítása)
c) Önálló garázs elhelyezése nem megengedett.
d) Telken belül egy meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el.
e) Elhelyezhető melléképítmények:
1. közmű-csatlakozási műtárgy,
2. hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal),
3. kirakatszekrény,
4. kerti lugas.
f) Kerítés legfeljebb 30 cm magas lábazattal, áttört drótkerítéssel, sövénnyel takartan.
g) Lépcsőházanként legfeljebb 2 önálló rendeltetési egység létesíthető – az épületek gazdaságosabb megújíthatósága érdekében – a tetőtér beépítésével, de a homlokzatmagasság növelése nélkül. A közterületről látható homlokzaton, az eredeti épületkontúron belül, tetősíkba simuló ablakokkal.
h) Az eredeti építészeti formajelleg és formanyelv megőrzése, illetve felújítás alkalmával annak helyreállítása kötelező.
i) Az eredeti vakolatdíszek, tetőfelépítmények, osztott ablak, spaletták, zsaluk a felújítás alkalmával helyreállítandók, redőnyök elhelyezése nem megengedett.

3/A.28 Az arculati kézikönyv által kijelölt 15-ös területre (Kiskertes terület) vonatkozó építészeti követelmények

18/A. § (1) A területen fa szerkezettel, fa burkolattal, magastetős kialakítással helyezhetők el épületek. Tetőhéjalás fa, zsindely, cserép lehet

3/B.29 A Fillér és Garas utca közötti ingatlanokra vonatkozó építészeti követelmények

18/B. § (1) A Fillér és Garas utca közötti ingatlanok nyugati határa mentén építhető gépkocsi- és egyéb tárolóépítményeket az utcákkal párhuzamos gerincű magastetős, oromfalas kialakítással lehet építeni.

(2) Az épületeknek legalább a nyugati utcafronti homlokzatát vakoltan kell kialakítani. Az épület színe fehér, vagy szürke, a gépkocsibeálló kapuja fehér, szürke és barna színű lehet.

(3) A nyugati homlokzat tetőszerkezetét 20-25° közötti tetőhajlásszöggel és legfeljebb 4 m gerincmagassággal lehet megépíteni.

3/C.30 A településképi szempontból meghatározó területek közül a „Külterület”-re vonatkozó építészeti követelmények

18/C. §31 A területen elsősorban fa szerkezettel, fa burkolattal, magastetős kialakítással helyezhetők el épületek. Tetőhéjalás fa, zsindely, cserép lehet.

Az ingatlanokon konténer épület nem helyezhető el.
Az épületek kialakításánál homlokzaton nem alkalmazható: hullámpala, hullámlemez.

3/D.32 A Casalgrande téren található egységes építészeti formanyelven kialakított 6 db épületre vonatkozó építészeti követelmények

18/D. § Az épületek egységes formanyelvét a felújítások alkalmával meg kell őrizni. A külső homlokzatokon elsősorban a fehér vagy egymáshoz harmonizáló nagyon halvány pasztellszínek alkalmazásával és a fém lamellás korábbi szellőzők megtartásával. A korábban eltávolított fém szellőzőrácsokat, amennyiben lehetséges pótolni kell.

3/E.33 Az Aradi Vértanúk terének nyugati térfalát alkotó kereskedelmi-, szolgáltató épületekre vonatkozó építészeti követelmények

18/E. § Az épületek felújítása alkalmával a külső homlokzatokat egymáshoz harmonizáló halvány pasztell szín alkalmazásával kell kialakítani.

4. A kerítés elhelyezése

19. § (1)34 Utcafronti telekhatár mentén a tömör és nem tömör kerítés magassága a 2,0 métert nem haladhatja meg támfalra épített kerítés esetén sem. Támfalra épített kerítés magasságát a magasabban fekvő terep szintjétől kell számítani. Nem tömör kerítés esetén az utcafronti homlokvonalon a lábazat sehol sem haladhatja meg a terepszintjétől mért 50 cm-t.

(2) Saroktelken eltérő építési övezeti előírás hiányában a közlekedésbiztonság fenntarthatósága érdekében a sarokponttól számított 5,0 méteren belül tömör kerítés, valamint 0,70 méternél magasabb növény „kerítés” nem telepíthető.

(3)35 Az utcai kerítés kialakításánál –eltérő övezetek és beépítési módok találkozásánál – az illeszkedés szabályait kell figyelembe venni az egységes utcakép kialakítása érdekében.

(4)36

(5)37 Utcafronti kerítés esetében, hullámpala, hullámlemez, vagy műanyag lemezburkolatú és rikító, a környezettel nem harmonizáló, környezettől idegen színű, a környezetbe nem illő, mintás vagy festett képként ható kialakítású kerítés nem létesíthető, továbbá kerítésen cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést kialakítani, elhelyezni nem lehet, kivéve ingatanonként 1 db, fém, vagy műanyag alapú, 1 méter széles, 0,5 méter magas tájékozódást, útbaigazítást elősegítő tábla (információs tábla, cégtábla).

(6)38 Az előregyártott trapézlemez kerítés elemek környezetéhez illeszkedő színbe, vagy fa hatású kivitelben alkalmazhatók. Kezeletlen, fémhatású felületek nem engedélyezhetők.

20. § Gépjárművek ingatlanon belüli elhelyezésekor külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a gépjárművek egymás zavarása nélkül tudjanak ki- és behajtani.

5. A villamos energia hálózatok elhelyezése

21. §39 (1) Belterületen, beépítésre szánt új fejlesztési területeken:

a) új nagyfeszültségű,

b) új középfeszültségű,

c) kisfeszültségű,

d) közvilágítási

e) villamos energia elosztó hálózatokat föld alatti elhelyezéssel kell építeni.

(2) Belterület, már beépített területén új átviteli (400 kV-os) hálózatot elhelyezni csak föld alatti elhelyezéssel lehet.

(3) A település már beépített, illetve beépítésre szánt területén új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) elosztó hálózatot építeni, a szabadvezetékes hálózati felújítást , 3-nál több egymást mellett lévő oszlopot érintő rekonstrukciót megvalósítani csak földalatti hálózat építéssel lehet (az egyes szabadvezetékes csatlakozó kábeles csatlakozókra való átépítés fogadásának biztosításával).

(4) Külterületen, beépítésre nem szánt területen, ahol a villamos energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek:

a. új villamos energia elosztó hálózatot építeni,
b. hálózati rekonstrukciót / felújítási munkát megvalósítani,
c. közvilágítási hálózatot építeni föld feletti elhelyezéssel is lehet. Meglévő oszlopsor esetén csak arra, vagy az annak helyben történő átépítésével elhelyezendő oszlopra történhet az elhelyezés.
(5) Új szabadvezetékes hálózat kiépítését egyoldali közös oszlopsoros hálózat kiépítésével kell megvalósítani. (erősáramú hálózat, posta, kábeltévék, közvilágítás)
(6) 40 Új villamos energia ingatlan-bekötést – új építésű épület bekötését, meglévő épület építési tevékenységgel összefüggő bekötés-rekonstrukcióját, vagy korábban már bekötéssel rendelkező ingatlanon az elektromos hálózat ismételt kiépítését/bővítését – viszont már csak föld alatti csatlakozás kiépítésével szabad kivitelezni még akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.

6. A vezetékes elektronikus hírközlés

22. §41 (1) A beépítésre szánt területeken új vezetékes hírközlési hálózatokat építeni, a meglévő szabadvezetékes hálózatot felújítani, bővíteni, 3-nál több egymást mellett lévő oszlopot érintő rekonstrukciót megvalósítani csak földalatti hálózat építéssel lehet.

(2) A beépítésre szánt területeken a föld feletti kiépítés csak abban az esetben engedélyezhető, ha a hálózat használója vállalja, hogy a villamosenergia hálózat föld alá helyezésével egy időben saját költségén a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot is föld alá telepíti.

(3) Új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők. Föld feletti villamosenergia hálózat hiányában az új elektronikus hírközlési hálózatot is föld alatt kell kiépíteni.

(4) A villamosenergia hálózat föld alá helyezésével egy időben a vezetékes elektronikus hírközlési hálózatot is föld alá kell telepíteni.

7. A vezeték nélküli elektronikus hírközlés

23. §42 (1) Vezeték nélküli szolgáltatás antennáinak telepítése tilos:

a) országos jelentőségű védett természeti területen,

b) ökológiai hálózat részét képező magánterületen,

c) ökológiai hálózat részét képező ökológiai folyosón,

d) ökológiai hálózat részét képező puffer területen,

e) tájképvédelmi területen,

f) Natura 2000 területen,

g) helyi jelentőségű védett természeti területen,

h) a területi védelemmel érintett területeken,

i) lakóterületi építési övezetbe sorolt telkeken, kivétel a telepszerű többszintes beépítésű lakótelepen a 30 m-t meghaladó épületmagasságú épületeket, amelyeken már hasonló műszaki berendezések elhelyezésre kerültek.

(2) Új antennát telepíteni, ha az nem lakóterületi övezetben fekszik, elsősorban már meglevő antennákkal ellátott építményrészeken lehet.

(3) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményeit az (1) figyelembe vételével, (2)-ben szereplőkön túl is el lehet helyezni már meglévő építményeken / építményekben (ilyenek híján önálló antennatartó torony építésével) amennyiben az az ellátás színvonala szempontjából indokolt. Az indokoltságot a szolgáltatónak kell igazolnia. Az új létesítmény elhelyezhetőségéről Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testülete határozatban dönt.

(4) A (3)-ban szereplő indokoltság alátámasztására szolgáló és a szolgáltató által benyújtott dokumentációhoz a főépítész csatolja szakmai véleményét a létesítmény környezetbe illeszkedéséről és az együttes dokumentációt előterjeszti a Képviselő-testület ülésére. Az döntésről a főépítész tájékoztatja a kérelmezőt.

8. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

24. §43 (1)44 Városkép feltárulása szempontjából kiemelt útvonalak/terek: IV. Béla király tér, Bajcsy-Zsilinszky utca, Barátság útja, Berzsenyi utca, Béke utca, Bartók Béla utca, Fóti út, Fő út, Határ út, Hunyadi utca, Kistemplom utca (Szt István-Bartók Béla között), Klapka utca (Zápolya-Tábor között), Kossuth Lajos utca, Könyves Kálmán utca (Szt István- Béke között), Liget utca, Madách Imre utca, Mátyás király utca, Nap utca (Garas utcáig), Pálya utca, Rákóczi utca, Rév utca, Tábor utca, Szent István utca, Széchenyi utca, Toldi utca, Váci Mihály utca, Verseny utca, Zápolya utca.

(2) Városkép feltárulása szempontjából az (1) bekezdésben felsorolt kiemelt útvonal/tér mentén lévő ingatlanon található épület utcai-, illetve azon egyéb homlokzatára, amely megjelenése az utcaképet befolyásolja, közterületről látható helyre technológiai létesítmény (különösen klímaberendezés, kivéve a 25*25 cm méretet meghaladó szellőző) nem helyezhető el, az csak az épület közterületről (épületrésszel, kerítéssel) takart homlokfalára, vagy erkélyen belül telepíthető.

(3) Városkép feltárulása szempontjából kiemelt útvonalak/terek közé nem tartozó egyéb utak/terek mentén lévő épület utcai homlokzatára technológiai létesítmény (különösen klímaberendezés, kivéve a 25*25 cm méretet meghaladó szellőző) nem helyezhető el, az csak az épület alárendelt, vagy erkély által takart homlokzatára telepíthető.

(4)45 Az (2) és (3) bekezdések szerinti főszabálytól, házgyári és egyéb társasházi épületek tekintetében a következők szerint lehet eltérni. Amennyiben az érintett lakásnak csak utcafronti homlokzata van és erkéllyel nem rendelkezik, az adott épületen/lépcsőházban alkalmazandó egyedi, egységes megoldást településképi bejelentési eljárás során kell jóváhagyatni, az épületen/lépcsőházban tervezett műszaki berendezéseket a jóváhagyott bejelentés alapján lehet megvalósítani és a jövőben azokhoz kell igazodni.

(4a)46 Városkép védelmi szempontból a klíma kültéri egység a 10. sz. mellékletben meghatározott megjelenésű és az épület színével harmonizáló színű fém szerkezetű burkolattal történő eltakarása előírható.

(5)47

(6)48 Dunakeszi Város közigazgatási területén csomagkiadó automatákat (amennyiben nem épületen belül kerül elhelyezésre) kizárólag fő rendeltetésű épületek fala mellé közvetlenül, hosszában, a fallal párhuzamosan kell elhelyezni, amennyiben a közhasználatra megnyitott területen a jármű, vagy gyalogos forgalmat nem akadályozza. Beépítetlen ingatlanon önállóan csomagkiadó automatát elhelyezni nem lehet.

9. Növénytelepítéssel kapcsolatos előírások

25. §49 (1)50 A telek legkisebb zöldfelületi kialakítása akkor megfelelő, ha az ingatlan zöldfelületének minden 100 m2-e után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő lombhullató vagy örökzöldfa meglétéről gondoskodnak.

(2)51 Dunakeszi közigazgatási területén telepíteni kívánt fás szárú növények javasolt listáját az önkormányzat fás szárú növények védelméről szóló rendeletének 2. számú függeléke tartalmazza.

V. Fejezet

A REKLÁMOKRA ÉS REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. A hirdetmények elhelyezésének szabályai

26. § (1)52 Dunakeszi közigazgatási területén tiltott valamennyi a jogszabályok által tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2)53 Hirdetmény elhelyezése és terjesztése során a jogszabályi előírásokra, korlátozásokra figyelemmel kell lenni, valamint más reklámtilalmi korlátozás alá tartozó tartalom nem tehető közzé, nem helyezhető el és nem terjeszthető.

(3)54 A közút, kerékpárút, gyalogút és járda területét érintő reklámok a mindenkori jogszabályokkal összhangban helyezhetők el.

(4) Hangreklám hétköznapokon 08.00 és 18.00 óra között alkalmazható. Hétvégéken és munkaszüneti napokon hangreklám nem alkalmazható.

(5) Hirdetményt elhelyezni és terjeszteni kizárólag reklámhordozón, könnyen eltávolítható módon, a köztisztasági és nyelvhasználati előírások betartásával lehet.

(6) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(7) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron és a kerítésen nem helyezhető el.

(8) Utasvárótól, közművelődési célú hirdetőoszloptól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül a közérdekű molinót kivéve további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(9)55

(10)56

(11) Közterületen reklám elhelyezésére, reklámhordozó létesítésére kizárólag a Reklámgazda jogosult.

(12) Reklámhordozó létesülhet, ha a reklámhordozó létesítését építésügyi jogszabály építési engedélyhez köti, akkor építési engedély alapján, egyéb esetekben településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.

27. § A reklámhordozónak a meglévő épített és természetes környezetbe illőnek kell lennie. A reklámhordozót úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a térfigyelő kamera rendszer látószögét, a közlekedést, a közterület és szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint a szomszédok jogait és törvényes érdekeit ne sértse.

28. §57 Épületek építményfelületén (homlokzatán) kihelyezendő reklámhordozó(k) és céginformációs tábla(ák) megszüntetését követően a teljes falfelület szükséges mértékű rendbehozatala, akár az érintett falfelület újraszínezése előírható.

29. §58

30. § (1) Más célú berendezéseken elhelyezett reklámhordozókat úgy kell tekinteni, mintha az elhelyezésére szolgáló építmény a reklámhordozó, illetve a reklám tartószerkezete lenne. Ezért az ilyen típusú reklámhordozókra, illetve reklámokra a tartószerkezet engedélyétől függetlenül közterület-használati hozzájárulást, szükség esetén építési engedélyt kell kérni, és közterület-használati szerződést kell kötni, továbbá díjat kell fizetni.

(2) A más célú berendezéseken elhelyezett reklámhordózókra az ugyanazon típusú szabadon – egyéb funkciójú építménytől függetlenül – álló reklámhordozók elhelyezési szabályai érvényesek.

(3) Sportpályákon, közterületről nem, vagy csak nagyon korlátozottan látható helyen – így a településképet nem befolyásolóan – kihelyezhetők a sportegyesületet támogató, illetve sportszereket gyártó szervezetek cégtáblái, üzletfeliratai.

31. § (1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosa és a Reklámozó egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a Reklámgazda ellenőrzi.

(2) A reklámhordozó elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles a hirdető- és reklámberendezést átalakítani vagy lebontani, ha

a) az elhelyezését szolgáló közterület városfejlesztési vagy más célú felhasználásra kerül,

b) az rontja a városképi-, tájképi látványt, vagy a kilátást gátolja,

c) egyéb fontos közérdek (közerkölcs, közrend, közegészség) azt indokolja.

(3) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben fel kell tüntetni a reklám közzétevője nevét, székhelyét vagy címét.

2. A reklámelhelyezéssel kapcsolatos eljárási szabályok

32. § (1) Közterület reklámcélú használatára vagy közterületen szabadon kihelyezhető reklámhordozó létesítésére reklámszerződés alapján, a szerződés időtartama alatt a szerződésben foglaltaknak megfelelően kerülhet sor, amely szerződés megkötésére a Reklámgazda jogosult.

(2) Közterület reklámcélú használata vagy közterületen szabadon kihelyezhető reklámhordozó létesítése csak reklám szerződésben meghatározott díj megfizetése esetén lehetséges.

(3)59

(4)60

33. §61 (1) Az e rendelet hatálya alá tartozó határozott idejű reklámszerződés esetén a díjat egy összegben előre a Reklámgazda részére kell megfizetni a szerződés teljes időtartamára. A díj befizetése a szerződés hatálybalépésének feltétele.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó határozatlan idejű reklámszerződés esetén a díjat fél évenként előre egy összegben a Reklámgazda részére kell megfizetni. Az első félévre eső díj megfizetése a szerződés hatálybalépésének feltétele.

(3) Az alkalmazandó díjtételeket a Képviselő-testület határozatában állapítja meg. A díjfizetés alapja: a reklámfelület m2-ben meghatározott mérete; hangos reklám és vetített reklám esetén a közzététel időtartama azzal, hogy az 1 napra eső díj megegyezik az 1 m2/hó díjjal.

(4) A reklámszerződés megszűnik, ha a reklámhordozóhoz kapcsolódó közterület-használati hozzájárulás bármilyen okból érvényét veszti, vagy visszavonásra kerül.

(5) A közterület-használati szerződésben foglalt időtartam lejárta előtt a Reklámgazda a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Reklámozó:

a) a reklámhordozót nem a szerződésben rögzített célra és módon használja;

b) az Rtv.-ben foglalt, a reklámokra, a reklámozásra, vagy a reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó rendelkezéseket vagy egyéb vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegi;

c) vele szemben az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületek használatának és rendjének helyi szabályozásáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet, vagy a jelen rendelet rendelkezéseinek megszegése miatt eljárás van folyamatban;

d) díjhátralékát fizetési felszólítás ellenére, az abban meghatározott határidőben nem fizeti meg;

e) reklámmal érintett tevékenysége megszűnt;

f) reklámja, vagy reklámhordozója időszerűségét (aktualitását) vesztette. Az a) – d) pontokban meghatározott esetekben a befizetett díj visszatérítésére a Reklámozó nem tarthat igényt, és az e) pontban meghatározott esetben – függetlenül a szerződés felmondásától – köteles az esedékes félévre vonatkozó (szerződésből még hátralévő időtartamra a) díjat megfizetni.

(6) A Reklámozó a reklámszerződést a szerződésben meghatározott időtartam lejárta előtt azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Reklámgazdának felróható okból a reklámhordozót nem tudja a reklámszerződésben meghatározott célra és módon használni. A határidőben befizetett, de igénybe nem vett díj – a Reklámgazda részéről felmerülő költségek levonása nélkül – a Reklámozónak visszajár.

(7) A Reklámozó köteles saját költségén a közterület eredeti állapotát minden kártalanítási igény nélkül helyreállítani, ha a reklámszerződés bármilyen okból megszűnik, vagy azt a szerződő felek megszüntetik, illetve azt valamelyik szerződő fél bármilyen módon megszünteti.

(8) Ha a Reklámozó a szerződés megszűnésekor, vagy megszüntetésekor a reklámot nem távolítja el, a Reklámgazda jogosult azt a Reklámozó költségére leszedni, elbontani, illetve leszerelni, arra alkalmasság esetén tárolni, majd az átvételre történt felszólítás után az átvétel megtagadása, vagy elmaradása esetén, megtérítési kötelezettség nélkül megsemmisíteni.

3. A jogellenes reklámtevékenység és következményei

34. §62

35. § (1) A Reklámozónak az idejét múlt hirdetményt el kell távolítania.

(2) Minden olyan hirdetmény idejét múltnak minősül, amely meghatározott időpont(ok)hoz, évszak(ok)hoz kapcsolódó eseményekről, rendezvényekről, akciókról, nyújt tájékoztatást, vagy amelynek információ tartalma az idő múlása következtében aktualitását és célját vesztette és ez a hirdetmény tartalmából nyilvánvalóan megállapítható.

36. § (1) Haladéktalanul el kell távolítania:

a) a Reklámozónak a jogszabályi előírásokba és a reklámelhelyezési tervbe ütköző hirdetményt.

b) a reklámhordozó tulajdonosának a jogszabályi előírásokba és a reklámelhelyezési tervbe ütköző reklámhordozót.

(2) A Reklámgazda jogosult minden olyan e rendeletbe ütközően közterületen kihelyezett hirdetmény vagy reklámhordozó saját hatáskörben történő leszerelésére, amelynek tulajdonosa vagy Reklámozója nem állapítható meg egyértelműen.

37. § (1) Az eltávolított hirdetmények és reklámhordozók őrizetére a Ptk. megbízás nélküli ügyvitelre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Reklámozó csak az eltávolítás, szükség esetén a közterület eredeti állapotának helyreállítása és a tárolás költségeinek a megfizetése után veheti át az eltávolított hirdetményt vagy reklámhordozót.

(3) Ha a Reklámozó, vagy a reklámhordozó tulajdonosa ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(4) Ha a reklámhordozó tulajdonosa, vagy a Reklámozó az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a hirdetményt vagy a reklámhordozót a Reklámgazda értékesítheti. Ha az értékesítés eredménytelen volt, a Reklámgazda a hirdetményt vagy a reklámhordozót megsemmisítheti.

38. § Közterület jogellenes reklámcélú használata esetén a Reklámozó köteles a Reklámgazdának a Képviselő-testület határozatával megállapított, az igénybe vett reklámfelületre és időre meghatározott alapdíj ötszörös összegének megfelelő díjat megfizetni.

4. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

39. §63

5. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

40. §64

6. A reklámokra övezetenként vonatkozó településképi követelmények

41. § (1)65 Dunakeszi közterületi részein – a reklámzászló kivételével – kizárólag a Reklámgazda által kihelyezett reklámhordozón lehet reklámtevékenységet végezni, melynek során a Reklámgazda a Képviselő-testület által elfogadott reklám-elhelyezési tervben foglaltakat betartja. Közterületen reklám közzétételére, illetve a vonatkozó jogszabályok alapján - szabadon létesíthető reklámhordozót kivéve - reklámhordozó elhelyezésére kizárólag a Reklámgazda jogosult.

(2)66 Dunakeszi közigazgatási területén az 5. sz. mellékletben meghatározott módon lehet céginformációs táblákat elhelyezni.

(3)67 Dunakeszi területén óriásplakátot a Képviselő-testület külön döntésével elfogadott reklámelhelyezési tervében meghatározott helyeken helyezhet el a reklámgazda.

(4)68 Közterületeken elhelyezhető reklámok estében reklámzászló az adott ingatlan és az út közötti közterületen az ingatlanon működő vállalkozásonként legfeljebb 1 db helyezhető el a 7/A sz. mellékletben szereplő formákban és méretekben.

(5)69 Magánterületeken elhelyezhető céginformációs táblákra vonatkozó előírások:

a) Amennyiben a magánterületű ingatlan a mindenkor hatályos Dunakeszi Város Településszerkezeti Terve alapján nagyvárosias-, kisvárosias-, kertvárosias lakóterületen, központi-, településközponti-, intézményi vegyes területen fekszik, továbbá a beépítésre szánt építési övezeteken belül a Fő út, Bajcsy-Zsilinszky út, Szent István utca Fő út és Bajcsy-Zs. utca közti területe, Fóti út, Kossuth L. utca, Verseny utca, Pálya utca és a közvetlenül hozzájuk csatlakozó belterületi ingatlanokra vonatkozó előírások; a Fő út, Temető utca, Szt. István utca, Bartók Béla utca, Budai Nagy Antal utca, Martinovics utca, László utca által határolt területen; a Nap utca, Garas utca, Tallér utca, Krajcár utca, Barátság útja által határolt területen; a Fő út, Kandó Kálmán utca, Járműjavító, Vajda János utca, Tamási Áron utca, Benedek Elek utca, Németh László utca, Kazinczy Ferenc utca, Tábor utca, Béke utca, Magyarság sétány által határolt területen, valamint az Aradi Vártanú terén és a hozzá csatlakozó ingatlanokon; a Kápolna utca, Spartacus utca, Pavilon utca, Sport utca, Sajdik Sándor utca, Kincsem utca, 70. sz. vasútvonal által határolt területen; a Muskátli utcához csatlakozó ingatlanokon a Margit, valamint Piroska utcáig bezárólag; a Fóti út, Pejachevich Albert utca, Balogh János utca, Keszthelyi István utca, Janek Géza utca által határolt terület Fóti út felé néző ingatlanain; a Kossuth Lajos utca, Kolozsvár utca, Ungvár utca, Szabadka utca által határolt területen; a Duna sorhoz csatlakozó ingatlanokon a Liget utcától a Kiscsurgó utcáig, valamint a Rév utcához csatlakozó ingatlanokon az Eper, illetve Római utcáig terjedő területen helyezkedik el, az épületen cégtábla, üzletfelirat az alábbiak szerint helyezhető el:

aa) Az épület falsíkjában fekvően az adott ingatlanon működő vállalkozáshoz kapcsolódóan utcafronti és főbejárattal rendelkező egyéb falsíkon helyezhetők el úgy, hogy az adott homlokzat felületének 15%-át nem haladhatja meg. A cégtáblák, üzletfeliratok méretben és formában egymáshoz illeszkedjenek.

ab) Az épület falsíkjából kiállóan utcafronti falsíkon az adott ingatlanon működő vállalkozásonként 1 db helyezhető el úgy, hogy több cégtábla és üzletfelirat kihelyezése esetén azok felső síkja egybeessen.

ac) Az épülettől különállóan az ingatlan utcafronti határával párhuzamosan, attól legfeljebb 1 m távolságban 2,0 m széles, 1,0 m magas méretben, ingatlanonként 1 db helyezhető el azzal, hogy kerítésen céginformációs tábla és hirdetmény nem helyezhető el, továbbá az ingatlanokon működés, illetve mozgásképtelen, továbbá nem rendeltetésének megfelelően közlekedésre használt jármű, mint reklámhordozó nem helyezhető el.

b) Amennyiben a magánterületű ingatlan részben vagy egészben a mindenkor hatályos Dunakeszi Város Településszerkezeti Terve alapján nagyvárosias-, kisvárosias-, kertvárosias lakóterületen, központi-, településközponti-, intézményi vegyes területen fekszik, továbbá nem tartozik a jelen § (5) bekezdés a) pontja alá, az épületen cégtábla, üzletfelirat az alábbiak szerint helyezhető el:

ba) Az épület falsíkjában fekvően az adott ingatlanon működő vállalkozáshoz kapcsolódóan utcafronti és főbejárattal rendelkező egyéb falsíkon úgy, hogy az adott homlokzat felületének 5%-át nem haladhatja meg. A cégtáblák, üzletfeliratok méretben és formában egymáshoz illeszkedjenek.

bb) Az épülettől különállóan az ingatlan utcafronti határával párhuzamosan, attól legfeljebb 1 m távolságban 1,0 m széles, 0,5 m magas méretben, ingatlanonként 1 db helyezhető el azzal, hogy kerítésen reklámhordozó és hirdetmény nem helyezhető el.

c) Amennyiben a magánterületű ingatlan, vagy ingatlanrész a mindenkor hatályos Dunakeszi Város Településszerkezeti Terve alapján kereskedelmi, szolgáltató-, ipari-, általános gazdasági területen fekszik, az épületen cégtábla, üzletfelirat az alábbiak szerint helyezhető el:

ca) Az épület falsíkjában fekvően az adott ingatlanon működő vállalkozáshoz kapcsolódóan, vállalkozásonként 1 db helyezhető el.

cb) Az épület falsíkjából kiállóan utcafronti, illetve bejárattal ellátott falsíkon, vagy az épület tetején, az adott ingatlanon működő vállalkozásonként 1 db helyezhető el úgy, hogy több cégtábla és üzletfelirat kihelyezése esetén azok felső síkja egybeessen.

cc) Az épülettől különállóan ingatlanonként 1 db helyezhető el,azzal, hogy a kerítésen céginformációs tábla és hirdetmény nem helyezhető el.

d) Amennyiben a magánterületű ingatlan, vagy ingatlanrész a mindenkor hatályos Dunakeszi Város Településszerkezeti Terve alapján beépítésre nem szánt területen fekszik, az épületen cégtábla, üzletfelirat az alábbiak szerint helyezhető el:

da) Az épület falsíkjában fekvően cégtábla és üzletfelirat kizárólag az adott ingatlanon működő tevékenységhez kapcsolódóan az utcafronti falsíkon helyezhető el úgy, hogy a reklámhordozók felületének összege az adott homlokzat felületének 5%-át nem haladhatja meg.

db) Az épülettől különállóan cégtábla és üzletfelirat kizárólag az adott ingatlanon működő tevékenységhez kapcsolódóan ingatlanonként 1 db helyezhető ki az ingatlan utcafronti határával párhuzamosan, attól legfeljebb 1 m távolságban 1,0 m széles, 0,5 m magas méretben.

VI. Fejezet

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

1. A településkép-érvényesítési eszközök célja

42. § (1) Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testülete a helyi környezet, illetve építészeti örökség védelme szempontjából jelentős építészeti–műszaki tervek szakszerűségének biztosítása érdekében, valamint az erre vonatkozó jogszabályok összehangolt érvényre juttatása céljából megalkotja a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás (a továbbiakban: Eljárások) helyi szabályait.

(2) Az Eljárások célja, hogy Dunakeszi város területére készülő, az épített környezet alakítását és védelmét érintő építészeti- műszaki tervek szakszerűségét és magas színvonalát elősegítése, valamint az ezzel kapcsolatos követelményeket érvényre juttassa. E körben különösen fontos a meglévő településkép értékeinek védelme, a településkép harmonikus alakításának elősegítése, a településrendezési és településfejlesztési döntések hatékony érvényre juttatása, az ezekkel ellentétes hatások mérséklése.

(3)70

2. A településképi szakmai konzultációról

43. §71 (1) A szakmai konzultáció – mivel minden Dunakeszi Város területén megvalósított építkezés befolyásolja a város arculati megjelenését – a város teljes közigazgatási területén tervezett építési munka tekintetében kötelező.

(2)72 A szakmai konzultációhoz az e rendelet 4. számú melléklettében szereplő megfelelő kérelmet kell benyújtani kitöltve az abban felsorolt mellékletekkel együtt 2 példányban papír alapon.

(3) A főépítész a szakmai konzultáció eredményéről az emlékeztető, ill. a hozzácsatolt záradékkal ellátott tervdokumentáció megküldésével a kérelmezőt értesíti, amennyiben szükséges személyes konzultáció, annak időpontjáról e-mailben, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.

43/A. §73 (1)74 Illeszkedési vizsgálat lefolytatására van lehetőség a Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatában nevesített esetekben, a megjelölt paraméterek tisztázása céljából, továbbá az épületek utcafronti homlokzatainak az utcafronti telekhatártól való távolságának megállapításához az illeszkedés érdekében.

(2) Az illeszkedési vizsgálatot az ügyfél kérelmére a főépítész végzi el.

(3)75 Az illeszkedési vizsgálatot e rendelet 4. számú mellékletében szereplő megfelelő kérelem kitöltésével lehet kezdeményezni. A kérelmet papír alapon 2 példány dokumentációval kell benyújtani.

(4) A kérelemhez mellékelni kell az építészeti- műszaki tervdokumentációt oly módon megválasztott tartalommal, hogy az áttekinthetően, egyértelműen legyen alkalmas a tisztázni kívánt kérdés szükséges részleteinek megismerésére. Ebbe az érintett ingatlanon felül annak környezetét is ábrázolni kell.

(5) Az illeszkedési vizsgálat során a tervezett beépítés, vagy építmény környezethez való viszonya, amennyiben van jellemzően kialakult állapot, az ahhoz való illeszkedés kérdése kiemelten fontos.

(6) Az eljárás eredményeként egy indoklással ellátott összefoglaló készül, amelyben javaslatok, feltételek fogalmazhatók meg. Az indoklásban az eljárás során figyelembe vett tényeket rögzíteni kell.

(7) A főépítész a kérelmezőt az illeszkedési vizsgálat eredményéről az összefoglaló kiküldésével tájékoztatja, amelynek melléklete egy példány záradékolt terv. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg a tisztázni kívánt kérdés részleteinek megismerésére, a főépítész a kérelmezőt erről a tényről tájékoztatja azzal a kiegészítéssel, hogy az illeszkedési vizsgálat nem került lefolytatásra.

3. A településképi véleményezési eljárás

44. §76 Az Önkormányzat településképi véleményezési eljárást folytat le a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott építési tevékenységekkel kapcsolatban

45. §77 (1) Az eljárás során szükséges benyújtani az építészeti- műszaki tervdokumentációkat oly módon, hogy azok tartalma áttekinthető, egyértelmű legyen.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet (továbbiakban Trk.) 45. § -ában előírtakat, illetve benyújtásra kerülő dokumentációban meg kell határozni az épületen esetlegesen elhelyezendő cégtáblák méretét, és az épületen történő elhelyezkedését. A településképi véleményben szereplő cégtábláknál nagyobb méretű, vagy az épületen eltérő helyen csak új eljárás lefolytatása után lehet elhelyezni.

(3) Ha a kérelem nem felel meg a Trk.-ben foglalt követelményeknek az Önkormányzat egy ízben hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt.

(4) Az Önkormányzat településképi véleményében – feltétellel vagy anélkül - engedélyezésre javasolja a tervezett építési tevékenységet vagy nem javasolja azt engedélyezésre.

(5) Amennyiben a véleményezésre benyújtott dokumentáció nem felel meg a jogszabályokban foglalt követelményeknek és a kérelmező a hiánypótlási felhívásban foglaltaknak nem vagy csak részben tesz eleget a tervezett építési tevékenység engedélyezésre nem támogatható.

(6)78 A településképi vélemény kialakítása során a Vhr.-ben meghatározottakon túl az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési tervekben foglaltaknak való megfelelőséget,

b) területfelhasználás megfelelőségét,

c) településképi követelményeknek való megfelelőséget,

d) kialakult település-, vagy telekszerkezetnek való megfelelőséget,

e) a beépítés környezeti illeszkedése, továbbá a rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelőséget,

f) a tömegformálás, az építészeti formanyelv összhangban van e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

g) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám és információs berendezés elhelyezésére és kialakítására,

h) az épület homlokzatának és tetőszerkezetének kialakítási módját, i) a homlokzatfelület színezése, anyaghasználata megfelelően illeszkedik-e a domináns környezet adottságaihoz

VII. Fejezet

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

46. §79 80 Az Önkormányzat a 42. §-ban meghatározott célok elérése érdekében településképi bejelentési eljárást folytat le az alábbi esetekben:

a) A jogszabály szerint építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött alábbi építési tevékenységek tekintetében:

aa) Új épület építése, meglévő épület bővítése, ha az építési tevékenység elvégzése után annak mérete a 35 m2 összes hasznos alapterületet és a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot nem haladja meg.

ab) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű épület esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó épület alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

ac) Meglévő épület kizárólag külső alaprajzi méretet érintő, hasznos alapterületet nem növelő bővítése.

ad) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

ae) Új, 6,0 méter magasságot meg nem haladó, épített égéstermék-elvezető építése vagy az épített égéstermék-elvető 6,0 méter magasságig történő bővítése.

af) Kizárólag az épület homlokzatához rögzített előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, elhelyezése.

ag) Kerítés, sövény, járda létesítése, építése, bővítése.

ah) Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék, illemhely (kivéve csoportos illemhely) elhelyezése, építése, bővítése.

ai) Cégérek, cég- és üzletjelzések épületen való elhelyezése.

aj) Napelem, napkollektor, napelem inverter, hőszivattyú, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, egyéb gépészeti berendezés, áru- és pénzautomata épületen vagy épületben való elhelyezése.

ak) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése.

b) Az ÉTV. 57/F. § hatálya alá tartozó rendeltetésmódosítás kivételével bármely építmény, építményrész, rendeltetési egység rendeltetésének megváltoztatása.

47. §81 (1) A bejelentési eljárást az építtető, a tervező vagy annak megbízottja (együttesen: kérelmező) kezdeményezheti.

(2) A kérelmet papír alapon kell benyújtani, két eredeti példányban.

(3) A kérelemhez szükséges csatolni az építészeti- műszaki tervdokumentációkat oly módon, hogy azok tartalma áttekinthető, egyértelmű legyen.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a Trk. 46/B. § (5)-(6) bekezdésében előírtakat, illetve benyújtásra kerülő dokumentációban meg kell határozni az épületen esetlegesen elhelyezendő cégtáblák méretét, és az épületen történő elhelyezkedését. A döntésben szereplő cégtábláknál nagyobb méretű, vagy azok az épületen eltérő helyen történő elhelyezése új bejelentési eljárás alapján lehetséges.

(5) Az Önkormányzat a tervezett tevékenységet kikötéssel vagy anélkül tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a hatósági határozat megküldésével értesíti, vagy megtiltja a tevékenységet illetve figyelmezteti a kérelmezőt a jogellenesen elvégzett tevékenység jogkövetkezményeire.

(6) Ha a kérelem és melléklete nem felel meg a Trk-ban foglalt követelményeknek az eljárást az Önkormányzat megszünteti.

(7) Az eljárás végén a végleges döntéssel egy időben a papír alapú tervdokumentáció egy záradékolt példányát a kérelmezőnek meg kell küldeni, a második példány az ügyiratban marad.

(8) Ha az önkormányzat a településképi bejelentést tudomásul veszi, a tervezett építési tevékenységet 6 hónapon belül meg kell kezdeni, valamint a reklám és reklámhordozó elhelyezéséről, a rendeltetésváltoztatás végrehajtásáról 6 hónapon belül gondoskodni kell . Az igazolás megkérése nélkül, vagy annak érvényességi ideje lejárta után az építési tevékenységet nem lehet megkezdeni.

(9)82 A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, vagy a bejelentés elmulasztása esetén a jogkövetkezmények határidő kitűzésével az ingaltan tulajdonosát terhelik.

(10)83 A (9) bekezdéseben foglaltak esetében, valamint ha az ingatlan tulajdonosa a településképi követelményeket, rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat megsértette, az önkormányzat a 48. § szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza.

(11)84 A településképi bejelentési eljárásban az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) a tervezett, távlati adottságokat, a településfejlesztési tervekben foglaltaknak való megfelelőséget,

b) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a területfelhasználás megfelelőségét,

c) területfelhasználás megfelelőségét,

d) településképi követelményeknek való megfelelőséget,

e) kialakult település- vagy telekszerkezetnek való megfelelőséget,

f) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését,

g) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módját,

h) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, i) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módját és feltételeit.

VIII. Fejezet85

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

48. § (1)86 Az Önkormányzat a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében a külön jogszabályban meghatározottak alapján – hivatalból vagy kérelemre – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén hatósági határozatban kötelezést bocsát ki.

(2)87 Az Önkormányzat településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

(3)88 Az Önkormányzat a településképi rendeletben a (2) bekezdés szerinti településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetére e magatartás elkövetőjével szemben településkép-védelmi bírságot szab ki a mindenkor hatályos jogszabályokban megfogalmazottak szerint.

(4)89 A 47. § (9) bekezdésében meghatározott határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.

49. §90

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

50. § (1)91 Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezet be és alkalmaz. A helyi építészeti örökség megóvása mellett, a településképi követelmények átfogó érvényesülése érdekében pénzügyi eszközökkel is támogatható a településkép védelmének ügye a településkép védelméről szóló Tvtv. 7. §-ával összhangban az uniós szabályokra is figyelemmel.

(2) Az önkormányzat a helyi védelem alatt álló értékek feltárásához, fenntartásához, karbantartásához, felújításához szükséges anyagi fedezet megteremtése érdekében éves költségvetésében meghatározott keretösszeget biztosíthat.

(3)92 Az (2) bekezdés szerinti keretösszeg felhasználásáról az illetékes bizottság javaslata alapján az Önkormányzat nevében a Polgármester dönt.

(4) Az (2) bekezdésben meghatározott költségvetési keretösszeg terhére vissza nem térítendő támogatás nyújtható, melynek odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.

(5) Az elnyert támogatásról szerződést kell kötni. A szerződés tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

X. Fejezet

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

1. Hatálybalépés

51. § (1) Ez a rendelet (2) bekezdésben foglalt kivétellel a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 33. §-a kihirdetést követő 45. napon lép hatályba.

2. Átmeneti rendelkezések

52. § A korábban megindult véleményezési és bejelentési eljárásra, valamint a kötelezési eljárásra az eljárás megindításának időpontjában érvényes eljárási szabályok az irányadók. E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépése után induló eljárásokban kell alkalmazni.

3. Hatályon kívül helyező rendelkezések

53. § Hatályát veszti e rendelet hatálybalépésével a Dunakeszi Város Önkormányzat Képviselő-testületének a reklám- és hirdetési tevékenységekről, valamint a reklámhordozók és a hirdető-berendezések elhelyezéséről szóló 16/2011.(V.13.) rendelete, a Dunakeszi Város építészeti örökségének helyi védelméről szóló 3/2012. (I.31.) rendelete, és a településképi véleményezési és településképi bejelentési eljárás szabályairól szóló 61/2012. (XII.19.) rendelete.

1. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

„HT” helyi területi védelem
I.
utca neve: Fő út
helyrajzi szám: 0129/1; 0129/2; 0146/1; 0146/2; 0146/58; 0141/31; 0141/32; 0141/33; 0141/34; 0141/35; 0141/54; 0141/56; 0141/57; 0141/58; 7651; 7652; 7653; 7654; 7655; 7656; 7657; 7658; 7659; 7660; 7661; 7662; 7663; 7664; 7799; 7966; 7967; 7968
megnevezés: Dunakeszi Déli Városkapu (déli városhatár bevezető szakasza)

3. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez

5. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez95

6. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez96

7. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez97

8. melléklet a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez a 27/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelethez98

4/A. melléklet99

9. melléklet

Településképi szempontból meghatározó területek100
1

Az 1. § a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

2

A 2. § (2) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.

3

A 3. § a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.

4

módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

5

hatálytalanította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

6

hatálytalanította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

7

beiktatta az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

8

beoiktatta az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

9

beiktatta az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

10

A 10. § (2) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.

11

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

12

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

13

hatálytalanította az 1/2023. (I.31.) sz. Önkormányzati rendelet

14

módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

15

A 14. § (17) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.

16

hatálytalanította az 1/2023. (I.31.) sz. Önkormányzati rendelet

17

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

18

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

19

A 17. § (1) bekezdés d) pontja a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

20

módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

21

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

22

módosította a 15/2020. (V.05.) sz. Ök. rendelet

23

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

24

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

25

A 17. § (1) bekezdés m) pontját a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

26

A 17. § (1) bekezdés n) pontját a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdése iktatta be.

27

beiktatta a 15/2018. (XI.16.) sz. Ök. rendelet, módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

28

beiktatta a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

29

beiktatta a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

30

beiktatta az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

31

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

32

A 3/D. alcímet (18/D. §-t) a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.

33

A 3/E. alcímet (18/E. §-t) a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.

34

A 19. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

35

A 19. § (3) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.

36

A 19. § (4) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 9. §-a hatályon kívül helyezte.

37

A 19. § (5) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (3) bekezdésével megállapított szöveg.

38

A 19. § (6) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 4. § (4) bekezdése iktatta be.

39

módosította a 15/2018. (XI.16.) sz. Ök. rendelet

40

módosította a 15/2020. (V.05.) sz. Ök. rendelet

41

módosította a 15/2018. (XI.16.) sz. Ök. rendelet, módosította a 15/2020. (V.05.) sz. Ök. rendelet

42

módosította a 15/2018. (XI.16.) sz. Ök. rendelet

43

módosította a 14/2021. (VI.29.) sz. Ök. rendelet

44

A 24. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 5. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

45

A 24. § (4) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 5. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 24. § (4) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

46

A 24. § (4a) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 5. § (3) bekezdése iktatta be.

47

hatálytalanította az 1/2023. (I.31.) sz. Önkormányzati rendelet

48

A 24. § (6) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.

49

módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

50

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

51

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

52

A 26. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

53

A 26. § (2) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

54

A 26. § (3) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 7. §-ával megállapított szöveg.

55

A 26. § (9) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

56

A 26. § (10) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § a) pontja hatályon kívül helyezte.

57

A 28. § a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.

58

A 29. §-t a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § b) pontja hatályon kívül helyezte.

59

A 32. § (3) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

60

A 32. § (4) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § c) pontja hatályon kívül helyezte.

61

hatályos 2018. 01.29

62

A 34. §-t a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § d) pontja hatályon kívül helyezte.

63

A 39. §-t a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § e) pontja hatályon kívül helyezte.

64

A 40. §-t a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § f) pontja hatályon kívül helyezte.

65

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet A 41. § (1) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

66

A 41. § (2) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 9. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

67

A 41. § (3) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.

68

A 41. § (4) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.

69

A 41. § (5) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 9. § (2) bekezdése iktatta be.

70

hatálytalanította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

71

módosította a 15/2020. (V.05.) sz. Ök. rendelet, módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

72

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

73

beiktatta a 15/2018. (XI.16.) sz. Ök. rendelet

74

módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

75

módosította a 15/2020. (V.05.) sz. Ök. rendelet, módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet, módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

76

módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet, módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

77

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

78

A 45. § (6) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 6. §-a iktatta be.

79

A 46. § a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 10. §-ával megállapított szöveg.

80

módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet, módosította a 3/2022 (V.03.) sz. Ök. rendelet, módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Önkormányzati rendelet

81

módosította 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet, módosította a 3/2022 (V.03.) sz. Ök. rendelet, módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

82

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Önkormányzati rendelet A 47. § (9) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

83

A 47. § (10) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 7. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

84

A 47. § (11) bekezdését a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 7. § (2) bekezdése iktatta be.

85

módosította a15/2018. (XI.16.) sz. Ök. rendelet

86

módosította a 3/2022 (V.03.) sz. Ök. rendelet, módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Önkormányzati rendelet

87

módosította a 3/2022 (V.03.) sz. Ök. rendelet, módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Önkormányzati rendelet

88

módosította a 3/2022 (V.03.) sz. Ök. rendelet, módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet A 48. § (3) bekezdése a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 11. §-ával megállapított szöveg.

89

beiktatta az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

90

módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet A 49. §-t a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § g) pontja hatályon kívül helyezte.

91

módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet

92

módosította a 3/2022 (V.03.) sz. Ök. rendelet

93

módosította a 15/2020. (V.05.) sz. Ök. rendelet, módosította a 30/2020. (VII.31.) sz. Ök. rendelet, módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet A 2. melléklet a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 8. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.

94

módosította a 15/2020. (V.05.) sz. Ök. rendelet, módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet A 4. melléklet a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 8. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 4. melléklet a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 12. §-ával megállapított szöveg.

95

módosította az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet Az 5. mellékletet a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § h) pontja hatályon kívül helyezte.

96

A 6. mellékletet a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § i) pontja hatályon kívül helyezte.

97

A 7. mellékletet a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2025. (VII. 25.) önkormányzati rendelete 13. § j) pontja hatályon kívül helyezte.

98

hatálytalanította az 1/2023. (I.31.) sz. Önkormányzati rendelet

99

módosította a 15/2020. (V.05.) sz. Ök. rendelet, hatálytalanította az 1/2023. (I.31.) sz. Önkormányzati rendelet

100

beiktatta az 1/2023. (I.31.) sz. Ök rendelet

101

A 10. mellékletet a Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2023. (XII. 18.) önkormányzati rendelete 8. § (3) bekezdése iktatta be.