Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2017. (XII. 28.) önkormányzati rendelete
Mezőtúr Város Településképi védelméről
Hatályos: 2022. 02. 26Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2017(XII.28.) önkormányzati rendelete
Mezőtúr Város Településképi védelméről
Mezőtúr Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ban meghatározott feladatkörében eljárva, a 2016. évi LXXIV. törvény 2-6. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, – a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró
- az állami főépítészi hatáskörében eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal;
- Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság;
- Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság;
- Körös-Maros Nemzeti park Igazgatóság;
- Miniszterelnökség, mint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, valamint
- az erről szóló külön önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek
véleményének kikérésével – a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja
1. § E rendelet célja Mezőtúr Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása. Sajátos településképének, jellegzetes arculatának megőrzése, védelme és alakítása érdekében a helyi épített örökség meghatározása, a védetté nyilvánítás és védelem megszüntetés szabályozása, a településképi szempontból meghatározó területek, a településképi követelmények megállapítása és a településkép – érvényesítési eszközök szabályozása.
A rendelet megállapítja a településkép-érvényesítési eszközöket és alkalmazási szabályait, és a végrehajtás szakmai biztosítása érdekében az önkormányzat városi főépítészt alkalmaz.
1/A.1 Hatásköri szabályok
1/A. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 8. § (2) bekezdésében foglalt önkormányzati hatásköröket a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
2. Értelmező rendelkezések
2. § E rendelet alkalmazásában:
1. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
2. Cégér: valamely mesterség vagy tevékenység jelvényeként használt, rendszerint üzlet, műhely, illetve vendéglátó létesítmény bejáratához, a homlokzati síkra merőlegesen kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra; cégérnek minősül az a – nem az épület falsíkjára, valamint a kerítésre, kerítés-kapura kihelyezett – tábla is, mely csak a cégtáblán szereplő információkat tartalmazza. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető-berendezés, amely nem közvetlenül a kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó létesítmény jellegével, hanem az ott árusított vagy felhasznált termékkel kapcsolatos;
3. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
4. Citylight: hirdetések elhelyezésére alkalmas, világító, hirdető berendezés;
5. Épület főgerince: az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb gerince;
6. Helyi egyedi védett építmény: a Képviselő-testület által megállapított egyedi védelem, mely egy adott építmény, épület, épületrész tekintetében a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy ipartörténeti szempontból jelentős alkotás;
7. Helyi területi védett településszerkezet: a Képviselő-testület által megállapított területi védelem, mely az adott terület településszerkezetére, utcahálózatára, telekszerkezetére, beépítési módjára vagy ezek együttesére terjed ki;
8. Helyi védett érték: helyi területi védett településszerkezet, területi védett utcakép, egyedi védett építmények, táj- és kertépítészeti alkotás, egyedi tájérték, növényzet összessége;
9. Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít;
10. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a Túrkeveiek számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat;
11. Pasztellszínek: kis telítettségű színek, melyek között kerülni kell a mesterséges árnyalatokat, leginkább a neonszíneket és előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai;
HELYI VÉDELEM
3. Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai
3. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó építészeti örökség védelme alatt álló értékeket az
Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz azok műemléki védettség alá vonásának kezdeményezésére. A javaslatról a Képviselő-testület dönt;
(2) Az Önkormányzat folyamatosan vizsgálja, és javaslatot tesz a helyi építészeti örökség védelme alá helyezés lehetőségére. A javaslatról a Képviselő-testület dönt;
(3) Az Önkormányzat a helyi építészeti örökségről nyilvántartást vezet, annak nyilvánosságát az Önkormányzat honlapján is biztosítja.
4. Helyi védelem alá helyezés és a helyi védelem megszűntetésének szabályai
4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél bárki írásban kezdeményezheti;
(2) A védetté nyilvánításhoz, annak megszüntetéséhez be kell szerezni a települési főépítész véleményét,
(3) A védetté nyilvánítás, vagy védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
egyedi védelem esetén:
a) helyszínrajz
b) pontos hely (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) az egyedi érték rendeltetésének, használati módjának megnevezése,
d) növényegyed, növénycsoport, vagy fasor esetén karakter- és állapotleírása,
e) a védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása, történeti leírása területi védelem esetén.
(4) az Önkormányzat ezt követően az alábbi tartalmú értékvizsgálati dokumentációt készítteti el:
egyedi védelem esetén:
a) helyszínrajz (egyedi épített érték esetén M = 1:500 léptékben,
b) fotódokumentáció a védendő értéket teljes egészében értelmezhető léptékű megjelenítésben,
c) műszaki tervdokumentáció,
d) az objektum rendeltetésének és használati módjának leírása,
e) növényegyed, növénycsoport vagy fasor karakter- és állapotleírása és dendrológiai felmérési dokumentációja,
f) a védelem rövid szakmai indokolása, történeti kutatási dokumentáció, területi védelem esetén:
-a védelemre javasolt településszerkezet, település- vagy tájrészlet, út, utca, tér, vagy teresedés, kert vagy park rövid leírása, történeti kutatási dokumentáció (érintettség
esetén a növényállomány dendrológiai felmérési dokumentációja),
-a védendő terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajz.
(5) Az érintett tulajdonost (tulajdonosokat), a tulajdonoson keresztül a használókat a kezdeményezésről a Jegyző értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban 30 napon belül írásos észrevételt tehetne.
(6) A helyi építészeti örökség védelmére javasolt objektum vagy terület akkor kerül helyi védelem alá, ha a Képviselő-testület a települési főépítész véleményét figyelembe véve, rendelettel védetté nyilvánítja.
(7) A védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
(8) A helyi építészeti örökség védelme alá helyezés tényéről, illetve megszüntetéséről az érdekelteket a Jegyző tájékoztatja.
5. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
5. § (1) A helyi védelem alá helyezett, helyi védett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését,
b) a védett érték védelmi nyilvántartási számát,
c) a védett érték azonosító adatait,
d) a védelem típusát,
e) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását, (helyrajzi szám, utca, házszám, épület, emelet, ajtó, helyszínrajz),
f) a védelem rövid indokolását
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a polgármester gondoskodik.
6. Helyi építészeti örökség alá tartozó építmények felújításának támogatása
6. § (1) A helyi védelem alá helyezett építészeti örökség védettségből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a védettségből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségekhez való hozzájárulás, valamint az e rendelet szerinti településképi követelmények alkalmazásának elősegítése érdekében az Önkormányzat tárgyi év költségvetésében meghatározott keretösszeg erejéig támogatást (a továbbiakban: Támogatás) adhat.
(2) A támogatás forrását az Önkormányzat tárgyévi költségvetési rendelete tartalmazza, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(3) A támogatás mértéke nem lehet több mint a bekerülési költség 50%-a.
(4) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki a tervezett felújításhoz a támogatáson felül szükséges önrésszel rendelkezik, és a saját forrás rendelkezésre állását pénzintézet által kiállított dokumentummal igazolja.
(5) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett előkészítési és építési munkához támogatás nem nyújtható.
(6) A nyertes pályázóval a jegyző támogatási szerződést köt.
7. A helyi területi védelem meghatározása
7. § (1) A helyi védettségű területi védelem lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza.
(2) A 1. mellékletben lehatárolt helyi védettségű területi értékeken belül várostörténeti szempontból nyilvántartott területeket –a 1. jelű terület a Rákóczi u.-Virág u.- Fóti u. és Kiss János utcák által határolt, Alsórész eredeti halmazos szerkezetű területét (a településszerkezet megóvása tekintetében)és a 2. jelű terület a Kossuth tér, Kálvin tér, Táncsics út, Kossuth út, Csokonai út, Stromfeld Aurél út, Dózsa György út, Rákóczi út, Garibaldi út, Pétery Károly út, József Attila út és a Hortobágy- Berettyó-főcsatorna töltése által határolt, történelmi városmagot (a település szerkezet és utcakép megóvása tekintetében)– tartalmazza.
8. A helyi egyedi védelem meghatározása
8. § A helyi védettségű egyedi értékeket a 2. melléklet tartalmazza.
9. Helyi védettségű egyedi érték védelméhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi védettségű egyedi érték jókarbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi védettségű egyedi érték részét képező építményt, közterülettel határos építményrészletet, alkotást, utcabútort vagy helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki.
(3) A tábla fenntartása és karbantartása az önkormányzat feladata.
(4) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésszerű használattal kell biztosítani.
(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(6) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében hirdetés, reklám nem helyezhető el, kivéve
a) az építményben lévő funkciókkal összefüggő cégtáblát, cégfeliratot vagy cégért,
b) az építmény külső homlokzatán folyamatban lévő, a hatóság által tudomásul vett vagy jogerős engedély alapján végzett építési tevékenység időszakát, vagy
c) időszaki kulturális rendezvény vagy program hirdetményét.
(7) A helyi egyedi védettségű épületeken kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet a cégtáblák, cégérek, valamint az időszakosan elhelyezett hirdetések és reklámok megvilágításához.
(8) Helyi védettségű építészeti örökségen bármely épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
(9) Helyi egyedi védettségű építmény nem bontható.
(10) Helyi egyedi védettségű építmény részlegesen akkor bontható, ha
a) a bontani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) építészeti értéket nem hordoz,
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható.
(11) A védelemben részesített építmények korszerűsíthetők, (bővíthetők), funkciójuk megváltozhat, ezzel azonban védettségre okot adó értékeik nem csökkenthetők.
(12) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva az értéket képező homlokzati nyílás rendet és a nyílások osztását, megőrizve az eredeti homlokzati tagozatokat és a homlokzat egységes színezését. A tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. A védett épületen/építményen semmilyen gépészeti berendezés, tetőfelépítmény, égéstermék-kivezető szerkezet közterületről is látható egysége és kivezetése a környezetébe nem illeszkedő, esetleg zavaró módon nem helyezhető el. A helyi védett épületen tetőtér beépítés vagy emeletráépítés csak akkor alkalmazható, ha ezt az illeszkedés szabályai lehetővé teszik, és ha a homlokzati értékek megőrizhetőek.
Településképi szempontból meghatározó területek
10. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
10. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó karakterű területek térképi lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza
(2) A településképi arculati kézikönyvben meghatározottaknak megfelelően, településképi szempontból meghatározó karakterű területek:
a) Történeti településrész
b) Újonnan kialakult településközpont
c) Felsőrészi lakóterület
Településképi KÖVETELMÉNYEK
11. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
11. § (1) Az építményeken az adott környezettel nem harmonizáló homlokzati és tetőfedési anyagok, színezés nem alkalmazható.
(2) Hullámpala, műanyag hullámlemez, hagyományostól eltérő színű (pl. kék, zöld) tetőfedés nem alkalmazható.
(3) Belterületen kerítés nem lehet nagytáblás fém- vagy műanyag hullámlemez, illetve nád borítású.
12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények
12. § Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területként jelöli ki az 3. mellékletben jelölt területeket.
12.1.1. Történeti településközpont esetén területi követelmény
13. § Csak áttört kerítés létesíthető, melytől eltérni csak az adottságok figyelembevételével a szakmai konzultáció alapján lehet;
12.1.2. Történeti településközpont esetén egyedi követelmény
14. § (1) Településközponti területen zártsorú beépítés esetén, az épület főgerince az utcával párhuzamos kialakítású lehet;
(2) A meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5%-kal eltérhet a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől;
(3) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során – az általános előíráson kívül - nem megengedett a cserepes lemez, trapéz lemez valamint a bitumenes hullám fedés alkalmazása;
(4) A régi és új beépítésű elemek között az utcai homlokzatok magassága jelentősebben eltérhet egymástól.
(5) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő.
(6) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos inváziós fafajták telepítése
12.2.1. Újonnan kialakult településközpont esetén területi követelmény
15. § Kerítésként csak jelzésértékű, alacsony növénysáv telepíthető, melytől eltérni csak az adottságok figyelembevételével, szakmai konzultáció alapján lehet;
12.2.2. Újonnan kialakult településközpont esetén egyedi követelmény
16. § (1) Újonnan kialakult településközponti területen az épület főgerince az utcával párhuzamos kialakítású lehet;
(2) A régi és új beépítésű elemek között az utcai homlokzatok magassága jelentősebben eltérhet egymástól.
(3) Meglévő közterületi fasorok pótlásánál az egységes látvány megtartása, illetve kialakítása érdekében az adott területen leggyakoribb díszfa faj telepítendő.
(4) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos inváziós fafajták telepítése
12.3.1. Felsőrészi lakóterület esetén területi követelmény
17. § Kerítés a Felsőrészi lakóterületen
a) utcai kerítés az egységes utcaképi megjelenés érdekében - fotókkal és műleírással igazolhatóan - az utcára jellemző anyagú és arányú, nem tömör kialakítással,
aa) legfeljebb 1,80 m magasságúlehet
ab) a tömör lábazat magassága legfeljebb 50 cm lehet
b) Zártsorú beépítés esetén - fotókkal és műleírással igazolhatóan – a kialakult homlokzati térfal megtartása érdekében kialakított tömör kerítés, az utcára jellemző anyagú és arányú kialakításban
legfeljebb1,8 m magasságúlehet,
12.3.2. Felsőrészi lakóterület esetén egyedi követelmény
18. § (1) Felsőrészi lakóterületen, zártsorú beépítés esetén, az épület főgerince az utcával párhuzamos kialakítású lehet.
(2) Az átalakuló zártsorú beépítés megengedett utcaképi magasságát az illeszkedési szabályok határozzák meg.
(3) A meglévő tetőidom átépítése, vagy új épület tetőszerkezetének kialakítása során annak dőlésszöge legfeljebb 5%-kal térhet el a szomszédos épületek jellemző tetőhajlásszögétől.
(4) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során – az általános előíráson kívül- nem megengedett a cserepes lemez, trapéz lemez valamint a bitumenes hullám fedés alkalmazása.
(5) Az épületek, építmények környezetének rendezése során tilos inváziós fafajták telepítése.
13. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó további egyedi követelmények
19. § (1) Az épületmélységeket úgy lehet megválasztani, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok ne jöjjenek létre.
(2) Épületet úgy lehet kialakítani, hogy
a) a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezete adottságaihoz illeszkedjen,
b) a takaratlanul maradó tűzfalak, túlnyúló épületrészek településképi szempontból ne alkossanak aránytalan felületeket, épülettömegeket, és
c) az épületornamentika, anyaghasználat településképi szempontból környezetbe illeszkedjen.
(3) Az épületek színezése során lehetőleg pasztellszínek kerüljenek alkalmazásra azzal, hogy harsány színek nem alkalmazhatók, homlokzat részleges festése nem megengedett.
(4) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy
a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárók kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel illeszkedjen az utcaképbe.
(5) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára kell telepíteni
(6) Síktáblás napelemet, napkollektort az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve kell elhelyezni. Más építményen vagy terepszintre fektetve a közterületről nem látható módon kell elhelyezni.
(7) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet keresztező, a közútkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében – ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében – létesíthető környezethez illeszkedő, burkolt felület.
(8) A közterületek anyaghasználatát úgy lehet meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszinten is egységes megjelenésű legyen.
(9) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén a fasorok kiegészítendők.
14. Helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt 1-es számú területeken:
A helyi védettségű területi értékek vonatkozásában 19. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
(2) A helyi védelem alatt álló településszerkezet esetében meg kell őrizni:
a) a történelmileg kialakult utca- és térszerkezetet,
b) a jellemző beépítési módját,
c) az utca jellegzetes karakterét, térarányait,
d) a jellemző homlokzati- és tömegarányokat, tetőhajlásszöget, anyaghasználatot
21. § (1) Az 1. mellékletben lehatárolt 2-es számú területeken:
A helyi védettségű területi értékek vonatkozásában a 13. §, 14. §, 19. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
(2) A helyi védelem alatt álló településszerkezet esetében meg kell őrizni:
a) a történelmileg kialakult utca- és térszerkezetet,
b) a jellemző beépítési módját,
c) az utca jellegzetes karakterét, térarányait,
d) a jellemző homlokzati- és tömegarányokat, tetőhajlásszöget, anyaghasználatot.
(3) A helyi védelem alatt álló településszerkezeten belül nem alkalmazható az építmények tetőfelületén bitumenes zsindely, hullámpala, hullámlemez.
(4) A homlokzatok színezésénél csak pasztellszínek használhatóak.
(5) épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni, különösen a homlokzati nyílásrendet, díszeket, tagozatokat,
(6) tetőtér-beépítés esetén az utcai homlokzatra nyúlóan csak a tetősíkba beépíthető nyílászárót lehet beépíteni,
(7) az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása számára fémlemez kapu nem helyezhető el,
15. Helyi védettségű egyedi értékekre vonatkozó településképi követelmények
22. § A helyi védettségű területi értékek vonatkozásában a 13. § - 16. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani,
b) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani,
c) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.
16. A felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének szabályai
23. § (1) Az 4. mellékletben szereplő területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(2) Az 4. mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(3) Helyi területi védelemmel érintett területen, a közterületeken a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:
a) építmények estében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,
b) föld feletti kialakítás esetén kő-, tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemez fedés megengedett.
17. Reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó előírások
24. § (1) A település teljes közigazgatási területén - a reklámokra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó jogszabályokban és - kizárólag e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fent reklámhordozót tartó berendezés.
(2) Mezőtúr közterületein:
a) reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható;
b) utasváró építményen csak az erre a célra kialakított felületén tehető közzé reklám, plakát, hirdetés;
c) az információs célú tábla mérete legfeljebb 2,2 m magas lehet, és egyoldali felülete nem haladhatja meg a 2 m²-t.
(3) A kihelyezett reklám- és hirdetőberendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.
(4) Építési tevékenység idejére építési reklámháló, - amennyiben a polgármester engedélyezi -, az építési tevékenység időtartamára kihelyezhető, azzal a feltétellel, hogy építési napló-bejegyzés igazolja a felújítás megkezdését, illetve, ha építési napló vezetésére nem áll fenn kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését, és az építési tevékenység befejezésével az építési reklámhálót 8 napon belül elbontják.
(5) Hirdetőoszlop kivételével ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó nem rögzíthető.
(6) Óriásplakát nem helyezhető el: - belterületen, - közúti vagy vasúti közlekedési területeken és azok mentén.
(7) Totemoszlop csak üzemanyagtöltő állomások és 500 m²-nél nagyobb kereskedelmi egységek esetén helyezhető el.
(8) A település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében e rendelet tiltásaitól függetlenül, évente összesen legfeljebb 12 hétre, kihelyezhető a településkép védelméről szóló törvény által biztosított lehetősé alapján.
(9) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(10) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el
(11) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(12) Egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.
(13) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető
(14) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
(15) A reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) ellenőrzi, és a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül bírságot szab ki a jogsértés mértékének, idő tartamának és ismételtségének figyelembevételével.
18. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól
25. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
19. Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok és címtáblák elhelyezése
26. § (1) Cégérek, cégtáblák, cégfeliratok, címtáblák és azok szerkezetei:
a) önálló bejárattal rendelkező üzletek esetén üzletenként az üzlet homlokzatain legfeljebb 1 db cégtábla, 1 db címtábla (a cég-és címtábla összevonható), 1 db cégfelirat és 1 db cégér helyezhető el,
b) csak homlokzati felületen vagy arra merőlegesen helyezhetőek el, az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival összhangban,
c) kiterjedése egyenként nem haladhatja meg az 1,5 m²-t, és összességében nem lehet nagyobb, mint a homlokzat 10%-a,
d) egy homlokzatfelületen egységes rendszerben, azonos méretben, a cégtábla,cégfelirat a bejárati ajtó, valamint a portál fölé vagy mellé helyezhető el,
e) elhelyezésére az épület földszintjének közterületről látható felületén a bejárat mellett lehetőséget kell biztosítani, amennyiben az épület földszintjén, illetve az első emeletén olyan kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható. Az üzletek cég- és címtáblái, cégfeliratai ez esetben csak az összes cég- és címtábla, cégfelirat elhelyezésére alkalmas táblaszerű kialakítású tartó berendezésre betétszerűen helyezhetők el. A tábla mérete nem haladhatja meg üzletenként az 1 m²-t. Tábla a bejárat mindkét oldalán elhelyezhető. A bejárat fölött üzletház-felirat elhelyezhető egyedi betűkialakítással vagy feliratot hordozó berendezéssel
f) Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a városképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni, épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.
(2) Az épületek homlokzatfelületein csak áttört és vonalszerű fényfelirat helyezhető el az épület tömegéhez, jellegéhez igazodó módon. Kápráztatást, vakítást, zavaró fényhatást okozó világítást, valamint LED futófényt elhelyezni nem lehet.
(3) Cég- és címtáblák homlokzatonként
a) az elhelyezési magasság,
b) a betűnagyság és
c) a színvilág tekintetében egymáshoz illeszkedően alakítandók ki, figyelembe véve az épület homlokzati kialakítását.
(4) A köztárgyakon, vendéglátó egységekhez tartozó bútorokon cégfeliratot, plakátot, LED futófényt nem lehet elhelyezni.
(5) Az önálló világító betűkkel megvalósuló cégér kialakításánál a kábeleket a falon belül, vagy takartan kell vezetni.
(6) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.
kötelező szakmai konzultáció
20. Rendelkezés a szakmai konzultációról
27. § (1) A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről szakmai konzultációt biztosít.
(2) Szakmai konzultáció kérelmezése kötelező
a) településképi szempontból meghatározó területen lévő,
b) országos vagy helyi építészeti értékvédelem alatt álló,
ingatlanon történő egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén.
(3) A szakmai konzultációhoz kérelmet kell benyújtani: e rendelet 5. melléklet szerinti adatlapot kitöltve az abban felsorolt mellékletekkel együtt.
(4) A szakmai konzultációról a Főépítész emlékeztetőt készít, amelyben rögzítésre kerülnek a felvetett javaslatok, valamint a Főépítész lényeges nyilatkozatai.
(5) A főépítész a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról e-maiéban, telefonon, vagy írásban tájékoztatja.
(6) Mezőtúr Város Polgármesterét (a továbbiakban: Polgármester) a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárása során az emlékeztetőben rögzítettek kötik
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
21. A véleményezési eljárással érintett épületek köre
28. § (1) A polgármester – ha annak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben foglalt feltételei fennállnak –településképi véleményezési eljárást folytat le az építési engedélyezési eljárást megelőzően a (2) bekezdésben foglalt esetekben:
(2) A településképi véleményezési eljárás során, megfelelő határidő kitűzésével, ki kell kérni Főépítész véleményét:
a) védett területen 400 m2 szintterületet, vagy 2 rendeltetési egységet elérő új építmény építése, vagy meglévő épület ekkorára történő bővítése,
b) nem védett területen 600 m2 szintterületet, vagy 6 rendeltetési egységet elérő új építmény építése, vagy meglévő épület ekkorára történő bővítése,
c) védett épület engedélyköteles átépítése, felújítása,
d) kétlakásosnál nagyobb új lakóépület építése,
e) 20 m2-nél nagyobb szintterületű új intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és irodaépület építése, vagy meglévő épület ekkorára történő bővítése,
f) 200 m2-nél nagyobb szintterületű új ipari, gazdasági épület építése, vagy meglévő épület ekkorára történő bővítése,
g) engedély-köteles hirdető-berendezés építése,
h) helyi védett területen építmény építése,
i) kertépítészeti, vagy környezetrendezési, vagy zöldfelület-rendezési terv készítésének szükségessége esetén.
22. A véleményezési eljárás részletes szabályai
29. § (1) A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
a) a településképi követelményeknek való megfelelést,
b) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztését, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatását, azokra gyakorolt hatását,
c) a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit
d) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.
(2) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, városképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(3) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.
(4) A településképi véleményezés lefolytatásához a kérelmező a kérelmét a papíralapon nyújtja be egyidejűleg elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus 6. melléklet szerinti kérelemmel, valamint 1 pld. építészeti-műszaki dokumentációval, melyet tárhelyre (ÉTDR) is feltölt.
(5) A véleményezés lefolytatásához szükséges építészeti-műszaki tervdokumentáció a következőket tartalmazza:
a) rövid műszaki leírás, mely tartalmazza az illeszkedésnek a telepítés, és építészeti megformálás során figyelembe vett szempontjait,
b) fotódokumentáció a tervezési területről,
c) ha szükséges a településkövetelményeknek való megfelelés igazolásához, jellemző alaprajz és metszet
d) településképet befolyásoló homlokzatok ábrázolása,
e) reklámhordozó elhelyezésének és kialakításának ábrázolása,
f) utcakép ábrázolása, ha a tervezett építmény az utcaképben megjelenik,
g) látványterv, vagy modellfotó,
h)rendeltetés meghatározása.
(6) A polgármester véleményében engedélyezésre feltétellel, vagy feltétel nélkül javasolja, vagy nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.
(7) A polgármester véleménye tartalmazza: - a kérelmező adatait, - az építési tevékenység helyének adatait, - valamint a (6) bekezdés szerinti véleményt és annak részletes indoklását.
(8) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció munkarészei nem a településképi követelményeknek való megfelelés elbírálásához szükséges tartalommal, vagy részletezettséggel kerültek kidolgozásra, a polgármester véleményében engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.
(9) A településképi vélemény iránti kérelem ismételten bármikor benyújtható.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
23. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre
30. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) kormányrendelet 1. számú mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési munkák közül
a) Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik,
b) Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c) Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg,
d) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
e) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
f) Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése,
g) Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése esetén.
(2) meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, valamint az önálló rendeltetési egységek számának változásakor.
(3) reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél.
(4) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára:
a) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,
b) cégér, cégfelirat, címtábla elhelyezése esetén.
24. A bejelentési eljárás részletes szabályai
31. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez címzett – papíralapú – bejelentéssel indul. A bejelentéshez papíralapú dokumentációt kell mellékelni.
(2) A településképi bejelentési eljárás megindításához szükséges bejelentőlapot a 7.melléklet tartalmazza.
(3) A dokumentáció tartalma: a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki terv, műszaki leírás, továbbá rendeltetésváltozás esetén a településrendezési eszközök rendeltetésekre vonatkozó követelményeinek való megfelelést igazoló dokumentáció.
(4) A tevékenység a bejelentés alapján – a polgármester által kiadott hatósági döntés birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján - 30. §-ban szereplő tevékenység végzését – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, és a bejelentőt erről a tényről a határozat megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak, a csatolandó dokumentációt illetően e rendelet 31. § (3)-ában előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklámelhelyezés, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portál kialakítás illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(6) A polgármester – a főépítész szakvéleménye alapján - megtiltja a bejelentett 30. §-ban szereplő tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés
a) nem felel meg a településképi bejelentési eljárásra vonatkozó kormányrendeletben szereplő előírásoknak, a csatolandó dokumentációt illetően a 31. § (3)-ban előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám, cégtábla, cégér, üzletfelirat, portál kialakítás nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(7) A településképi bejelentés tudomásul vételét, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentést követő 15 napon belül adja ki.
(8) A polgármester - a főépítész szakmai álláspontja alapján - a településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) jogszabályi előírásoknak való megfelelőség;
b) a kialakult településszerkezetnek és telekszerkezetnek való megfelelőség;
c) illeszkedés, esztétika, igényesség, valamint e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelőség.
(9) Az ügyfél a polgármester 31. § (6) szerinti döntésével szemben 15 napon belül a Képviselőtestülethez fellebbezéssel élhet.
(10) A településképi bejelentés iránt kérelem ismételten benyújtható
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
25. A településképi kötelezési eljárás
32. § (1) A polgármester településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények be nem tartása esetén az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
(2) A polgármester a településképi kötelezési eljárást a közigazgatási hatósági eljárásról és szolgáltatásról szóló 2004. évi CXL. törvény szabályai szerint folytatja le.
(3) A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában.
(4) A településképi kötelezés keretében a településképet rontó reklámok, cégérek megszüntetése, átalakítása, az építmény, építményrész felújítása, átalakítása, helyreállítása vagy elbontása, növényzettelepítés vagy az elpusztult növényzet pótlása rendelhető el.
26. A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei és mértéke
33. § (1) A polgármester településképi bírságot szabhat ki
a) településképi eljárás kezdeményezésének elmulasztása
b) bejelentésben vagy döntésben meghatározottól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása,
c) döntés végre nem hajtása esetén.
(2) Amennyiben a jogsértő magatartás megalapozott a polgármester felszólítja az építtetőt/tulajdonost a jogsértő állapot 90 napon belüli megszüntetésére.
(3) Ha a jogsértő magatartást a (2) bekezdés szerinti felszólítás ellenére sem szünteti be határidőre, a polgármester településképi pénzbírságot szabhat ki, amelynek összege
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén egyszeri legalább 30 000 forint, legfeljebb 100 000 forint,
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén egyszeri legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően egyszeri legalább 200 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,
(4) Az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál mérlegelési szempontok:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(5) A polgármester a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.
ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
27. Hatálybalépés
34. § E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
28. Átmeneti rendelkezések
35. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni
29. Hatályon kívül helyező rendelkezések
36. § E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének az épített és természeti környezet értékeinek helyi védelméről szóló 12/2004.(III.5.) önkormányzati rendelete,
b) Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról szóló 22/2015.(XI.27.) önkormányzati rendelete.
Az 1/A. alcímet (1/A. §) a Mezőtúr Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2022. (II. 25.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.