Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
Nagykovácsi Nagyközség településképének védelméről
Hatályos: 2022. 03. 29Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 28/2017. (XII. 18.) önkormányzati rendelete
Nagykovácsi Nagyközség településképének védelméről
Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12.§ (2) bekezdés a)-h) pontban kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1.1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 29.§ (3) és 57.§ (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 43/A.§ (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Pest Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala és a Miniszterelnökség Kulturális örökségvédelemért és kiemelt kulturális beruházásokért felelős államtitkársága, valamint a partnerségi rendelet szerinti résztvevők véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Nagykovácsi Nagyközség épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
1/A. §1 (1) Az e rendeletben szabályozott településképi véleményezési, településképi bejelentési, és településképi kötelezési eljárásokkal kapcsolatos hatásköröket a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.
(2) A polgármester döntésével szemben az önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.
(3) A Képviselő-testület döntését a fellebbezés benyújtását követő legközelebbi, munkaterv szerinti ülésén hozza meg, amennyiben a fellebbezés legalább 10 nappal az ülést megelőzően beérkezik.
2. § Jelen rendelet mellékletei:
1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. melléklet: Helyi egyedi értékvédelem alatt álló épületek, építmények, objektumok, építészeti emlékek listája
3. melléklet: Egyedi tájérték, a település védett természeti értékei
4. melléklet: Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
5. melléklet: Növénytiltó listák
6. melléklet: A Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció – KÉRELEM minta
7. melléklet: A Településképi véleményezés– KÉRELEM minta
8. melléklet: A Településképi bejelentés– KÉRELEM minta és kötelező mellékletek
2. Értelmező rendelkezések
3. § E rendelet alkalmazásában:
1. Óriásreklám: elemeiben vagy összességében az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű reklám.
2. Fényreklám: reklám megjelenítésére alkalmas led panel, elektromos led állvány, videófal, monitor
3. Cégtábla: A cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
4. Címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
5. Hirdető-berendezés: minden olyan hordozó eszköz, fixen rögzített vagy mozgó, képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas berendezés, amely kialakításától, anyagától, méretétől, továbbá elhelyezése módjától függetlenül - hirdetmény megjelenítésére szolgál, és közterületről érzékelni lehet.
6. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, épület, egyéb elem
7. Tömör kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
8. Vendéglátó terasz: olyan, függőleges határoló elemek nélkül kialakított burkolt felületű terasz, amely nem téliesíthető.
9. Értékvizsgálat: a Kormányrendeletben meghatározottak szerinti dokumentum.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja
4. § (1) Az épített környezet fenntartása, a jelen és a jövő nemzedékek számára való megőrzése érdekében a Képviselő-testület az önkormányzat közigazgatási területén található kiemelkedő építészeti értékeket helyi védelem alá helyezi.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, város- és utcaképi, építészeti, történeti, régészeti, képző- és iparművészeti, műszaki-ipartörténeti szempontból védelemre érdemes területek, épület-együttesek, építmények, épületrészek, köz- és műtárgyak, növények vagy növény-együttesek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, a nyilvánossággal történő megismertetése, valamint megóvása, megőrzése, ennek érdekében karbantartása.
4. A helyi védelem fajtái
5. § (1) A Képviselő-testület „helyi egyedi értékvédelem” alá helyezte az e rendelet 2. mellékletében meghatározott épületeket, építményeket, objektumokat, építészeti emlékeket.
(2) A Képviselő-testület „egyedi tájértékek, a település védett természeti értékei” védelem alá helyezte az e rendelet 3. mellékletében meghatározott természeti értékeket.
5. A helyi egyedi védetté nyilvánítás, valamint megszüntetés szabályai
6. § (1) A helyi védelem alá helyezésre vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor. A kezdeményezésre településszerkezeti terv vagy önálló értékvizsgálat is javaslatot tehet.
(2) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot és
c) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(3) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát, területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(4) A védelem megszűnik, ha
a) a helyi védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül,
b) a helyi védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap, vagy
c) ha a Képviselő-testület a helyi védelmet jelen rendelet módosításával megszünteti.
(5) A helyi védetté nyilvánításról, annak módosításáról vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát(ait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
e) a kezdeményezőket.
7. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmény, közterülettel határos építményrészlet, műalkotás, funkcionális utcabútor csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: „Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata helyi védelem alá helyezte– évszám”. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz.
(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.
(3) Helyi védelem alatt álló növény vagy növény-együttes az e célra rendszeresített „Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata által helyi védelem alá vont növény/növényegyüttes - évszám” feliratú táblával jelölhető meg, annak közvetlen környezetében. A tábla mérete fektetett A/4, anyaga fém, színe bronz. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása a polgármester feladata.
(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása a polgármester feladata.
6. A helyi egyedi védettséggel összefüggő korlátozások, kötelezettségek
8. § (1) A helyi egyedi védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
7. A helyi egyedi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
9. § A helyi védelem alá helyezett értékekről (a továbbiakban: védett érték) az önkormányzat nyilvántartást vezet.
8. A helyrehozatali kötelezettség előírásának rendje és a teljesítéshez nyújtandó önkormányzati támogatás
10. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett építmények eredeti külső megjelenését:
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghasználatát egészében és részleteiben,
c) ha ismert, eredeti színhasználatát, ha nem ismert, a feltételezhetően hasonló színhasználatát,
d) az eredeti épület tartozékait és felszerelését az értékvizsgálattól függően az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni és helyreállítani.
(2) Ha a helyi védelem alá helyezett építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, az építmény egészére, vagy lehatárolható – az átalakított részt is magában foglaló – részegységére kiterjedő felújítás során azt:
a) az eredeti állapotnak megfelelően, vagy
b) ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a homlokzatot a megfelelően megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok eredeti és analóg formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(3) Helyi védelem alá helyezett épülethomlokzatok esetében a csatlakozó tetőfelületet – a vízelvezető rendszert is beleértve – legalább a fedési anyag fajtájára kiterjedően kell megőrizni és fenntartani.
A helyi védelemre vonatkozó településképi követelmények
9. A helyi védett értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
11. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a nagyközség épített emlékei között a meghatározó arculatú és építészettörténeti szempontból védendő értékek.
(2) A helyi védelem alatt álló épületek tömeg- és homlokzatalakítása a mai állapotnak megfelelően megtartandó, anyaghasználatában az eredeti anyaghasználathoz kell igazodnia. Amennyiben az eredeti anyaghasználat és alkalmazott épületszerkezetek nem ismertek, úgy kizárólag természetes anyagok (tégla, kő, cserép, természetes pala, fa stb.) alkalmazandók.
(3) Az épületek színezésénél a természetes anyagok színeit az épített- és a természetes környezetbe illően kell alkalmazni. A vakolt felületeken az Ófaluban a fehér, tört fehér, a pasztell földszínek, valamint természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók. Nyílászárók és kerítések színezésekor a fentieken túl a kék, zöld és barna színek nem rikító árnyalatai használhatók.
12. § Helyi védett épület bontására csak a védettség 6. § (4) bekezdés szerinti megszüntetését követően kerülhet sor.
10. A helyi egyedi védelem alatt álló épületeken elhelyezhető és hirdető-berendezéssel kapcsolatos településképi követelmények
13. § (1) Helyi egyedi védelem alatt álló épület homlokzatán hirdető-berendezés nem helyezhető el.
(2) Helyi egyedi védelem alatt álló épület ellátását szolgáló villamoshálózatot, a közvilágítás táphálózatát, a táv- és hírközlés hálózatát megépíteni csak alépítményben vagy föld alatti kialakítással lehet.
A településképi szempontból meghatározó terület építészeti követelményei
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
14. § Az önkormányzat településképi szempontból meghatározó területekként jelöli ki a település teljes közigazgatási területét az e rendelet 1. melléklet szerinti lehatárolásokkal, az alábbiak szerint:
a) a belterület „Ófalu” településrész,
b) a belterület „beállt lakóterületek” településrész,
c) a belterület „új, folyamatosan fejlődő” településrész,
d) a belterület „új településközpont” településrész,
e) a belterület „településkapu” településrész,
f) a külterület településrész.
15. § A 14. § a) – f) pontjaiban lehatárolt, településképi szempontból meghatározó területrészeken a településképet meghatározó építmények, épületek az alábbi szempontok szerint alakítandók ki:
12. A településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
16. § (1) A településképi szempontból meghatározó belterületi területrészeken a településkép védelme érdekében új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
(2) Az „Ófalu” településrészen építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) Tetőgerincre merőleges épület(szárny)szélesség legfeljebb 7,5 m lehet.
b) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló épülettömeg az utcai homlokzat síkjától legalább 3,0 m-re lehet.
c) Jellemző tetőforma az utcára merőleges gerincű, kontyolás nélküli nyeregtető.
d) Tetőhajlásszög 40-45 fok közötti, síkfedés kialakítású, ettől eltérni a teljes tetőfelület legfeljebb 10%-án lehet.
e) Az utcai oromfal nem nyúlhat a tető síkja fölé.
f) Tető síkjából csak ablak és kémény állhat ki, toronyszerű építmény, épületrész nem alakítható ki, kivéve az egyházi épület tetőfelépítményét.
g) A tetőhéjalás piros színű égetett, vagy piros színű betoncserép, ill. a tetőfelület legfeljebb 10 %-án ettől eltérő anyagú is lehet.
h) Homlokzatszínezésnél csak fehér, tört-fehér és pasztellszínek alkalmazhatók.
i) Kerti pavilon tégla, kő, fa, üveg, cserép, zsindely anyagok felhasználásával alakítható ki.
(3) A „beállt lakóterületek” településrészeken építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) A tető hajlásszöge 20-50 fok között szabadon kialakítható.
b) Lapostető, illetve 20 foknál kisebb hajlásszögű tető nem alakítható ki, kivéve közintézmények esetén.
c) Tető síkjából csak ablak és kémény állhat ki, toronyszerű építmény, épületrész nem alakítható ki, kivéve az egyházi épület tetőfelépítményét.
d) Kékszínű zsindely-, ill. kékszínű fém tetőhéjalás nem alkalmazható.
e) Terepszint alatti gépjárműtároló utcai telekhatáron, vagy attól mért 3 m-en belül álló homlokfala – telkenként – maximum 6 m széles és 3,5 m magas lehet.
f) Kerti pavilon tégla, kő, fa, üveg, cserép, zsindely anyagok felhasználásával alakítható ki.
g) A környezethez való illeszkedés érdekében a látszó, homlokzati felületeken az anyag-és színhasználat a fehér, tört fehér, a homok- és agyag szín, a tégla- és terrakotta vörös színek, a pasztell földszínek, valamint természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók, a hangsúlyos, élénk, harsány és a nagyon sötét színek nem használhatók.
h) A kialakult, tagolatlan épülettömegek a felújításkor igényes, modern építőanyagok (pl. sík fémlemez fedések) és a hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) együttes alkalmazásával tagolhatók.
(4) Az „új, folyamatosan fejlődő” és az „új településközpont” településrészeken építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) A tető hajlásszöge 50 foknál nagyobb nem lehet.
b) Tető síkjából csak ablak és kémény állhat ki, toronyszerű építmény, épületrész nem alakítható ki, kivéve az egyházi épület tetőfelépítményét.
c) A melléképítmények kizárólag lapos tetővel nem létesíthetők.
d) Kékszínű zsindely-, ill. kékszínű fém tetőhéjalás nem alkalmazható.
e) Terepszint alatti gépjárműtároló utcai telekhatáron, vagy attól mért 3 m-en belül álló homlokfala – telkenként – maximum 6 m széles és 3,5 m magas lehet.
f) Kerti pavilon tégla, kő, fa, üveg, cserép, zsindely anyagok felhasználásával alakítható ki.
g) A környezethez való illeszkedés érdekében a látszó, homlokzati felületeken az anyag-és színhasználat a fehér, tört fehér, a homok- és agyag szín, a tégla- és terrakotta vörös színek, a pasztell földszínek, valamint természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók, a hangsúlyos, élénk, harsány és a nagyon sötét színek nem használhatók.
h) A kialakult, tagolatlan épülettömegek a felújításkor igényes, modern építőanyagok (pl. sík fémlemez fedések) és a hagyományos építőanyagok (fa, vakolt felületek, terméskő, tégla) együttes alkalmazásával tagolhatók.
(5) A „településkapu” településrészen építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) A magastetős lefedésű épületrészek megengedett legnagyobb tetőhajlásszöge 35° lehet. Kivéve a Teleki-Tisza-kastély területét, ahol a tetőhajlásszög a meglévő épületek tetőhajlásszögéhez illeszkedő lehet, a helyi építészeti-műszaki tervtanács hozzájáruló állásfoglalásával.
b) Tető síkjából csak ablak és kémény állhat ki, toronyszerű építmény, épületrész nem alakítható ki, kivéve az egyházi épület tetőfelépítményét.
c) Kékszínű zsindely-, ill. kékszínű fém tetőhéjalás nem alkalmazható.
d) A környezethez való illeszkedés érdekében a látszó, homlokzati felületeken az anyag-és színhasználat a fehér, tört fehér, a homok- és agyag szín, a tégla- és terrakotta vörös színek, a pasztell földszínek, valamint természetes építőanyagok esetén azok természetes színei alkalmazhatók, a hangsúlyos, élénk, harsány és a nagyon sötét színek nem használhatók.
e) Kerti pavilon tégla, kő, fa, üveg, cserép, zsindely anyagok felhasználásával alakítható ki.
(6) A zöldfelület kialakításának szabályai a településképi szempontból meghatározó területeken:
17. § (1) A településképi szempontból meghatározó külterületi területrészeken a településkép védelme érdekében új épület, építmény telepítése a tájba illesztés, a tájkarakter megőrzésére figyelemmel történhet.
(2) Külterületi területrészen építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:
a) A mezőgazdasági területeken:
aa) A Növényvédelmi Kutatóintézet (0139/6 hrsz) területén lapostetős épület nem építhető, a nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30-45 fok között lehet. Technológiai igény esetén az e rendelet szerinti településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács véleménye kikérése mellett a tetőhajlásszög ennél kisebb is lehet. A tájképi látvány, a településkép-védelem érdekében csak környezetbarát, tájba illő, a magyar építészeti hagyományok anyaghasználatához illeszkedő anyagok alkalmazhatók.
ab) A köz- és dűlőutak, birtokhatárok menti védőfásítás a mezőgazdasági tájfásítás fennmaradt elemei megőrzésével, maradéktalan megóvásával valósítható meg. Utak építése, felújítása esetén az országos közutak külterületi szakasza mentén, a közút telkén, – ökológiai és tájképi érdekek érvényesítése céljából – fasor, illetve többszintű kialakítású zöldsáv telepíthető.
ac) A település azon nem beépíthető mezőgazdasági területén, amelyen - övezet előírás szerint - építmény terepszint alatt elhelyezhető, az építmény termőfölddel és természetes növénytakaróval fedetten alakítható ki úgy, hogy az építmény bejárati homlokzati felülete természetes anyagú építőanyagból (kő, tégla, fa) épüljön.
b) Erdőterületeken:
ba) Csak a helyi építési hagyományoknak (anyaghasználat: tégla, kő, fa, cserép, vakolt falfelület) megfelelő, tájba illeszkedő épületek, építmények építhetők.
bb) A tájba való illeszkedés és a tájképvédelem érdekében tetőfedésként bitumenes zsindely, piros vagy kék színű fém hullámlemez, valamint műanyag vagy szürke eternit hullámlemez nem alkalmazható.
c) A tájhasználat:
ca) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a jellemző természetes rendszerek megóvását.
cb) Az ingatlanok és épületek kialakítása, fejlesztése és használata a meglévő tájkarakterhez illeszkedően történhet. A táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető tevékenység céljaira építményt elhelyezni tilos.
cc) A település külterületén a tájjelleg megőrzése, illetve fokozása céljából csak a tájra jellemző, őshonos növényfajok telepíthetők, jellemzően a jelen rendelet 4. melléklete, „Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke” szerinti fa- és cserjefajok alkalmazásával. A könnyen törő, szemetelő, illetve allergiakeltő fafajok telepítése tilos, valamint az 5. melléklet, „Növénytiltó listái”-ban szereplő növényfajok sem alkalmazhatók.
cd) Az utak melletti fasorok, cserjesávok fenntartása folyamatos ápolás, szükség szerinti pótlás mellett végezhető.
ce) Kerítés csak vadvédelmi céllal létesíthető.
d) Tájképvédelmi területen:
da) Tájképvédelmi területen az építkezések során a tájba illeszkedő, a jellegzetes tájképi elemek fennmaradását biztosító, hagyományos építészeti megoldásokat/elemeket kell alkalmazni.
db) Tájképvédelmi területeken a táj jellegzetes arculatát kedvezőtlenül megváltoztató tevékenység nem folytatható.
Sajátos építmények elhelyezése és anyaghasználata
13. Felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó közös szabályok
18. § (1) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(2) Belterületen tervezett közép- és kisfeszültségű villamoshálózatot, a közvilágítás táphálózatát, a táv- és hírközlés hálózatát megépíteni csak alépítményben vagy föld alatti kialakítással lehet, kivéve a közvilágítás szakaszos pótlása esetén.
(3) A terepszint alatti közművezetékek területtakarékos elhelyezésével a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, a meglévő fás növényzet védelmének lehetőséget kell biztosítani.
(4) Az Ófalu településrész területén kívül - burkolatlan utak mentén - a villamosenergia-ellátás hálózatainak földfeletti vezetése területgazdálkodási okokból fennmaradhat. A villamos kisfeszültségű és közvilágítási szabadvezetékeket közös, egyoldali oszlopsoron kell vezetni.
(5) Az Ófalu településrész területén a közép- és kisfeszültségű villamoshálózatot, a közvilágítás táphálózatát, a táv- és hírközlés hálózatát megépíteni csak alépítményben vagy föld alatti kialakítással lehet. Fenti közművezetékek felújításakor azok vezetékeit szintén földfelszín alatt kell elhelyezni.
(6) A Kossuth L. utca alakítására vonatkozó részletes szabályok:
a) A Kossuth L. utcában zárt rendszerű, vezetékes csapadékvíz-elvezetést kell kiépíteni.
b) Az elektromos és távközlési hálózat vezetékeit térszín alatt kell vezetni.
(7) Az ún. Kecskehát településrész közterületeinek kialakítására vonatkozó részletes szabályok:
a) Az utcákban zárt rendszerű, vezetékes csapadékvíz-elvezetést kell kiépíteni.
b) Az elektromos és távközlési hálózat vezetékeit térszín alatt kell vezetni.
(8) Az egészségügyi-szociális, turisztikai erdőkben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni. A villamosenergia-hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) tartóoszlopai a táj- és településkép-védelem érdekében csak fából készülhetnek.
(9) Mezőgazdasági területen a villamosenergia-hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) tartóoszlopai a táj- és településkép-védelem érdekében csak fából készülhetnek.
(10) Természetvédelem alatt álló területeken közművezeték – elektromos, ivóvíz, közcsatorna, földgáz – csak abban az esetben vezethető, ha más műszaki megoldás nincs és a közműépítéssel járó természeti károk elháríthatók, illetve az eredetei állapot rekonstruálható. Védett területen a közművezetékek csak terepszint alatt, földbe fektetve építhetők ki.
14. Vezeték nélküli elektronikus hírközlési sajátos építmények elhelyezésére vonatkozó szabályok
19. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek:
a) A közcélú és egyéb szolgáltatási igényeket kielégítő, 6,0 m magasságot meghaladó hírközlési építmény (antenna, antennatorony) a (2) bekezdésben meghatározott területek kivételével Nagykovácsi településképi szempontból meghatározó területein nem helyezhető el.
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére alkalmas területek:
a) a meglévő antennaszerkezet igénybevételével, bővítésével, fejlesztésével,
b) amennyiben belterületen szükséges az elhelyezés, az elsősorban a meglévő toronyépületekben történhet, azaz a Római katolikus templom tornyában (129 hrsz), a Református templom tornyában (4561/2 hrsz), az egykori víztoronyban (307 hrsz), továbbá az általános iskola kéményszerkezetén (133 hrsz).
c) természetvédelem alatt nem álló mezőgazdasági területen történhet.
Reklámhordozókra és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
15. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára, cégérre vonatkozó településképi követelmények
20. § (1) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer, egységes koncepció alapján helyezhető el, az e rendelet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
(2) Az épületre, építményre szerelt reklám-, cég-, címtábla, cégér vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény tartó-, illetve hordozó felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai, alkalmazott anyagai és színezése illeszkedjen az adott épület, építmény építészeti karakteréhez, arculata a reklámozott tevékenységre utaló, ahhoz igazodó legyen.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartó berendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosának, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosának a felszólítást követő 30 napon belül el kell távolítania. Felújítás után az e rendelet Településképi bejelentési eljárásának lefolytatását követően helyezhetők el.
(4) A legfeljebb 10 m2 reklámfelületet tartalmazó reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építési napló megnyitását követően, az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően.
21. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző legfeljebb 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhető.
16. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
22. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
17. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
23. § (1) Óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) Utasváró építményének oldalain ún. City Light reklámfelület elhelyezhető.
(3) Reklámot elhelyezni a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendeletben (továbbiakban: Reklámrendelet) megengedett övezetekben csak az utasváró, kioszk, hirdetőoszlop teljes felületén, az információs vagy más célú berendezésen a reklámozás célú felületének 2/3-án lehet.
(4) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) világító kivitel esetén alacsony fényintezításúak lehetnek,
b) nem világító, hanem megvilágított kivitelben készülhetnek,
c) nem alakíthatók ki villogó effektussal, illetve
d) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatják.
(5) Az épülethomlokzat részét képező kirakatportálok, nyílászárók üvegezésére kívülről, vagy belülről elhelyezett fóliadekoráció, reklám mérete nem haladhatja meg az adott portálfelület méretének 25%-át.
18. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
24. § (1) Utasváró oldalának belső felében legfeljebb A/3 méretű információs felület elhelyezhető.
(2) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(3) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
(4) Az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:
a) Mérete a közterületről látható magánterületen az 1,0 m2-es nagyságot nem haladhatja meg.
b) Magánterületről – homlokzatról, kerítésről – közterület fölé beállóan csak az ingatlanon működő létesítmény cégére, logója lehet, maximum A1-es ívméretben (840x597mm). A cégér legalsó pontja a közterületi járda felett, legalább 2,5 m magasságban lehet.
c) Hirdetési- és más célú berendezést – a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével – elhelyezni nem lehet.
d) Cégéreket, cégtáblákat és cégfeliratokat úgy kell az épületek homlokzatain elhelyezni, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.
e) Tábla szerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m2-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen tábla szerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m2-nél nagyobb.
f) Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
g) Kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, üzlethelyiségenként legfeljebb egy db, álló, A1-es méretű, kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobiltábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
h) Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.
i) Üzleti árnyékoló ernyőszerkezetet, kirakat-árnyékoló tartószerkezetet új kirakatportál létesítése esetén a kirakatportálon, az épület kialakításához illeszkedően kell felszerelni.
j) Épülethomlokzaton, kerítésen 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, címtábla, ill. kulturális rendezvényt (művelődési ház, mozi stb.) hirdető plakát, és arra engedélyezett reklámhordozó felület, gépjármű- és gyalogos forgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
k) Épülethomlokzaton, kerítésen legfeljebb 0,40 m mélységű kirakatszekrény helyezhető el.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
19. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció tartásának kötelező esetei
25. § (1) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt tájékoztatást és szakmai konzultációt kell kérni, ha:
a) a tervezett építési tevékenység a lakóépület egyszerű bejelentéséről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó, ún. „egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység” alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése,
b) minden új épület építése, meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása során, ha az közterületről látható módon megváltoztatja:
ba) az ingatlan beépítésnek jellegét
bb) a beépítés szintszámát vagy az épület legmagasabb pontját,
bc) az építmény tömegformálását,
bd) az építmény homlokzat kialakítását.
be) új cégér és reklámhordozó elhelyezése esetén.
c) Az e rendelet 2. melléklete szerinti védett építmények külső vagy belső felújítási, helyreállítás, bővítési vagy bontási, továbbá a védett építmény jellegét, megjelenését bármely módon érintő munka – függetlenül attól, hogy az építési engedély alapján, vagy anélkül végezhető – megkezdése, valamint a védett építmény rendeltetésének megváltoztatása esetén,
d) A telken belül olyan támfal megbontására, elbontására kerülne sor, ami a szomszéd telekre, az azon elhelyezkedő épületekre is hatással lehet.
e) Fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban,
f) új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
fa) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
fb) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t meghaladja,
(2) A tulajdonos felhívásra szakmai konzultációt köteles lefolytatni abban az esetben, ha:
a) a település területén, a tulajdonos telkén településképet súlyosan romboló tevékenység történt,
b) az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett hirdető-berendezést, egyéb reklámhordozót, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért annak tulajdonosa, illetve amennyiben a tulajdonos nem állapítható meg, akkor az érintett ingatlan tulajdonosa a felszólítást követő 30 napon belül nem távolította el.
(3) A rendelet 15. § és 16. §-ban foglaltak szerinti, az illeszkedésre vonatkozó előírásoktól eltérni főépítészi szakmai konzultációt követően lehetséges, kizárólag abban az esetben, amennyiben az illeszkedés kérdésének meghatározása nem egyértelmű.
20. A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció véleményezés részletes szempontjai
26. § (1) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a konzultációra benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció tartalma megfelel-e a rendeletben foglalt előírásoknak.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy:
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez,
b) helyi védettségű területek, épületek esetében azok teljesítik-e az értékvédelemmel kapcsolatos előírásokat és elvárásokat,
c) a külső megjelenés megfelel-e az e rendelet előírásainak
d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
e) a tető hajlásszögének kialakítása és a tetőfelépítmények megfelelően illeszkednek-e a környezet adottságaihoz, illetve megfelel-e a rendeletben előírtaknak,
f) a homlokzat színezése utcaképi szempontból megfelelő-e,
g) a gépészeti berendezések és azok tartozékainak településképi megjelenése megfelelő-e,
h) meglévő építmény bővítése esetén a homlokzatot is érintő felújítás, átalakítás, emeletráépítés illeszkedik-e az adott épület struktúrájához, valamint a meglévő utcaképbe,
i) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, burkolatát, műtárgyait, valamint növényzetét.
(4) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció eljárás lefolytatási iránti kérelmet az e rendelet 6. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani.
A településképi véleményezési eljárás
21. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
27. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet (Továbbiakban: Építésügyi hatósági rendelet) alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban az alábbi esetekben:
a) Az „Ófalu” településképi szempontból meghatározó terület részén:
aa) új építmény építésére,
ab) meglévő építmény – (a meglévő tetőtér beépítését is ide értve) a beépített szintterület növekedését eredményező – bővítésére, illetve a településképet érintő átalakítására
b) Egyéb területeken:
bruttó 120 m²-nél nagyobb, földszinti beépített alapterületű új építmény építésére irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárásokhoz készített építészeti-műszaki tervekkel kapcsolatban.
(2) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a települési főépítész, vagy a települési helyi építészeti-műszaki tervtanács állásfoglalása képezi.
(3) A tervtanács működési feltételeit és eljárási szabályait az Önkormányzat külön rendelete tartalmazza.
(4) A települési tervtanács állásfoglalását a műszaki tervek közül a
a) középületek, ipari épületek, kereskedelmi épületek
b) helyi védelem alatt álló épületek
c) település helyi értékvédelem alatt álló területén tervezett épületek
d) bruttó 120 m²-nél nagyobb, földszinti beépített alapterületű új építésű épületek
e) átalakítási munkák, amennyiben az érintett szintterület nagyobb, mint 50%
f) helyi értékvédelmi rendeletben meghatározott épületek, műtárgyak
építési munkáira benyújtott építési eljárás esetén adja.
(5) A települési főépítész állásfoglalását a műszaki tervek közül:
a) az átalakítási munkák esetén, amennyiben az érintett szintterület kisebb, mint 50%
b) a homlokzat átalakításakor, valamint
c) a (4) pontban nem meghatározott
építési munkákra benyújtott építési eljárás esetén adja.
(6) Amennyiben a (4) bekezdésben meghatározott építési munkák véleményezésére a tervtanács objektív körülmények miatt nem hívható össze, a tervtanácsi állásfoglalást – a felkért tervtanácsi tagok elektronikus levélben eljuttatott véleményei alapján megfogalmazott – főépítészi állásfoglalás pótolhatja.
(7) A tervezési terület, illetve az építési munka sajátosságai alapján indokolt esetben a polgármester vagy – a polgármester egyetértésével – a főépítész kezdeményezheti a (5) bekezdés szerinti építészeti-műszaki tervre vonatkozó tervtanácsi állásfoglalás megkérését.
(8) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a főépítészi vagy tervtanácsi állásfoglalást.
28. § (1) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre
a) javasolja,
b) feltétellel javasolja, illetve
c) nem javasolja.
(2) A településképi véleményhez minden esetben csatolni kell a tervtanácsi állásfoglalást vagy a főépítészi szakvéleményt.
22. A településképi véleményezés részletes szempontjai
29. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció
a) megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak,
b) figyelembe veszi-e a beépítési előírásban szereplő további – a település építészeti illeszkedésre vonatkozó – javaslatokat, illetve, hogy
c) a településrendezési eszköz irányadó szabályozásától, valamint a b) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
d) figyelembe veszi-e az arculati kézikönyvben szereplő javaslatokat, illetve amennyiben a javaslatoktól eltérő megoldást tartalmaz, akkor a tervezett megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja – az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
b) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére továbbá, hogy
e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e a környezet adottságaihoz.
(4) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(5) Az (1) bekezdésben szereplő általános, valamint a (2)-(4) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a tervtanácsi, illetve a főépítészi állásfoglalás során egyaránt figyelembe kell venni.
30. § A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 7. mellékletében foglalt nyomtatványon kell benyújtani.
A településképi bejelentési eljárás
23. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
31. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az Építésügyi hatósági rendelet 1. mellékletében felsorolt építési munkák közül az alábbiakra:
a) Az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezetét is érintik.
b) Az Ófalu településképi szempontból meghatározó településrészének területén, meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
c) Az Ófalu településképi szempontból meghatározó településrészének területén új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
d) Az Ófalu településképi szempontból meghatározó településrészének területén, az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
e) Az Ófalu településképi szempontból meghatározó településrészének területén, növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
f) Az Ófalu településképi szempontból meghatározó településrészének területén, a közterülettel határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése
g) A település helyi értékvédelem alatt álló területein, a közterületről látszó klíma kültéri egységének építményen való elhelyezése.
h) Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
i) Az Építésügyi hatósági rendelet 1. melléklet 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembe vételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m² alapterületet.
j) Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m³ térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
k) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
l) Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
32. § (1) A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat
a) telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé,
b) a korábbi rendeltetéshez képest
ba) környezetvédelmi (elsősorban zaj- és légszennyezési) szempontból kedvezőtlenebb helyzetet teremthet,
bb) jelentősen megváltoztatja az ingatlanon belüli gépkocsi-forgalmat,
33. § A településképi bejelentési eljárásra benyújtott dokumentáció műszaki tartalmát a 8. melléklet tartalmazza.
24. A településképi bejelentési eljárás részletes szempontjai
34. § A Településképi bejelentési eljárást a polgármester folytatja le, az önkormányzati főépítész szakmai álláspontjára alapozva.
35. § (1) A polgármester a tervezett építési tevékenységet, reklámelhelyezést vagy rendeltetésváltoztatást – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről igazolás megküldésével értesíti, ha a bejelentés
a) megfelel a Kormányrendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – ezen rendelet 8. mellékletében előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, azok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(2) A polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés:
a) nem felel meg a Kormányrendeletben meghatározott, továbbá – a csatolandó dokumentációt illetően – ezen rendelet 8. mellékletében előírt követelményeknek,
b) a tervezett építési tevékenység, illetve reklám nem illeszkedik a településképbe,
c) a tervezett rendeltetés-változás nem illeszkedik a szomszédos és a környező beépítés sajátosságaihoz, illetve, ha a bejelentés és az ahhoz csatolt dokumentáció nem igazolja, hogy az új rendeltetés a környező ingatlanok, valamint a határoló közterületek rendeltetésszerű és biztonságos használatát indokolatlan mértékben nem zavarja, illetve nem korlátozza.
(3) A polgármester a bejelentés tudomásul vételét megtagadja, amennyiben a bejelentés nem felel meg a jelen rendeletben foglaltaknak, vagy a bejelentést hiányosan nyújtották be.
(4) A bejelentési kötelezettség alá eső tevékenység:
a) hozzájárulás nélküli végzése esetén a polgármester a munkákat a hozzájárulás beszerzéséig leállíthatja, és a szabálytalan munkát végzőt bejelentési eljárásra kötelezi;
b) hozzájárulástól eltérő munka esetén a polgármester a munkákat leállíthatja és ez új bejelentési eljárást von maga után;
c) szabálytalanság esetén, amennyiben a szabályossá tétel feltételei nem állnak fenn, az eredeti állapot helyreállításáról intézkedik.
(5) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül adja ki.
(6) A polgármesternek a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését a főépítész készíti elő.
(7) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
(8) A Főépítész a döntésekről – évente két alkalommal – a település honlapján keresztül tájékoztatja a lakosságot.
36. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – bejelentésre indul. A bejelentéshez szükséges bejelentőlapot e rendelet 8. melléklete tartalmazza. A bejelentéshez 2 példány papíralapú dokumentációt kell csatolni, a 8. mellékletben meghatározott tartalommal.
A településképi kötelezés
25. A településképi követelmények megszegésének esetei és jogkövetkezményei
37. § Településképi követelmény megszegésének minősül a VII., VIII. és IX. fejezetben felsorolt bejelentési kötelezettségek
a) elmulasztása,
b) alapján lefolytatott eljárásban hozott hatósági határozat rendelkezésétől eltérő végrehajtása,
c) alapján lefolytatott eljárásban hozott hatósági határozat végre nem hajtása.
38. § A polgármester hatósági határozatban kötelezést bocsát ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti,
a) ha az ingatlan tulajdonosa a rendeletben előírt kötelezettség ellenére elmulasztja a településképi eljárás kezdeményezését,
b) ha az ingatlan tulajdonosa – a bejelentés feltétellel vagy anélkül történő tudomásul vétele ellenére – a határozatban foglaltaktól eltérően végzi az építési tevékenységet,
c) ha az ingatlan tulajdonosa a hatósági határozatban foglalt tiltás ellenére, a településképi követelmény megsértésével végzi a tevékenységet.
39. § A településképi kötelezésben előírtak megszegése esetén, a határozatban foglalt határidő eredménytelen elteltét követően, e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester legalább 100.000, legfeljebb 1.000.000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, mely bírság több alkalommal is kiszabható.
40. § Az önkormányzati településképi bírság kiszabása során a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét, b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
41. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból vagy kérelemre indul.
42. § (1) A polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott hatósági határozat végrehajtásának ellenőrzése során az észleléstől számított 15 napon belül megindítja a települési kötelezési eljárást.
(2) Az illetékes szervezeti egység az eljárás megindításától számított 8 napon belül értesíti az ingatlan tulajdonosát az eljárás megindításáról és felhívja nyilatkozattételre.
43. § (1) A településképi kötelezési eljárást bármely természetes, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli társaság az illetékes szervezeti egységhez írásban benyújtott beadványban kérheti.
(2) A kérelemben meg kell jelölni
a) a kérelmező nevét, cégnevét, lakcímét, székhelyét
b) a bejelentés tárgyát képező tevékenység megnevezését
c) a bejelentés tárgyát képező tevékenység címét természetben vagy helyrajzi számmal.
(3) Az e fejezet szerinti eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény szabályait kell alkalmazni.
Záró rendelkezések
26. Hatályba léptető rendelkezés
44. § E rendelet 2018. január 1-én lép hatályba.
27. Hatályon kívül helyező rendelkezések
45. § Ezen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:
1. a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/1999. (IV. 7.) önkormányzati rendelete a Nagykovácsi helyi építészeti örökség értékeiről, azok helyi védetté nyilvánításáról.
2. a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi véleményezési eljárásról.
3. a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a településképi bejelentési eljárásról.
4. a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013. (III. 1.) önkormányzati rendelete a helyi településrendezési előírások tartalmáról szóló előzetes tájékoztatás és a tervekkel kapcsolatos szakmai konzultáció szabályairól.
1. melléklet
2. melléklet
3. melléklet
4. melléklet
tudományos (latin) elnevezés |
magyar elnevezés |
|---|---|
Acer campestre |
mezei juhar |
Acer platanoides |
korai juhar |
Acer pseudoplatanus |
hegyi juhar, jávorfa |
Acer tataricum |
tatár juhar, feketegyűrű juhar |
Alnus glutinosa |
enyves éger, mézgás éger, berekfa |
Alnus incana |
hamvas éger |
Betula pendula |
közönséges nyír, bibircses nyír |
Betula pubescens |
szőrös nyír, pelyhes nyír |
Carpinus betulus |
közönséges gyertyán |
Cerasus avium (Prunus avium) |
vadcseresznye, madárcseresznye |
Cerasus mahaleb (Prunus mahaleb) |
sajmeggy, török meggy |
Fagus sylvatica |
közönséges bükk |
Fraxinus angustifolia ssp. pannonica |
magyar kőris |
Fraxinus excelsior |
magas kőris |
Fraxinus ornus |
virágos kőris, mannakőris |
Juglans regia |
közönséges dió |
Malus sylvestris |
vadalma |
Padus avium |
zelnicemeggy, májusfa |
Populus alba * |
fehér nyár, ezüst nyár |
Populus canescens * |
szürke nyár |
Populus nigra * |
fekete nyár, topolyafa, csomoros nyár |
Populus tremula |
rezgő nyár |
Pyrus pyraster |
vadkörte, vackor |
Quercus cerris |
csertölgy, cserfa |
Quercus petraea (Q. sessiliflora) |
kocsánytalan tölgy |
Quercus pubescens |
molyhos tölgy |
Quercus robur (Q. pedunculata) |
kocsányos tölgy, mocsártölgy |
Salix alba |
fehér fűz, ezüst fűz |
Salix fragilis |
törékeny fűz, csörege fűz |
Sorbus aria |
lisztes berkenye |
Sorbus aucuparia |
madárberkenye |
Sorbus domestica |
házi berkenye, fojtóska |
Sorbus torminalis |
barkóca berkenye, barkócafa |
Tilia cordata (T. parviflora) |
kislevelű hárs |
Tilia platyphyllos (T. grandifolia) |
nagylevelű hárs |
Ulmus glabra (U. montana, U. scabra) |
hegyi szil |
Ulmus laevis |
vénic szil, lobogós szil, vénicfa |
Ulmus minor (Ulmus campestris) |
mezei szil, simalevelű mezei szil |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Juniperus communis |
közönséges boróka, gyalogfenyő |
tudományos (latin) név |
magyar elnevezés |
|---|---|
Colutea arborescens |
pukkanó dudafürt |
Cornus mas |
húsos som |
Cornus sanguinea |
veresgyűrű som |
Crataegus laevigata (C. oxyacantha) |
kétbibés galagonya |
Crataegus monogyna |
egybibés galagonya |
Euonymus europaeus |
csíkos kecskerágó |
Euonymus verrucosus |
bibircses kecskerágó |
Frangula alnus (Rhamnus frangula) |
kutyabenge |
Hippophae rhamnoides |
homoktövis |
Lonicera xylosteum |
ükörke lonc, ükörke |
Prunus spinosa |
kökény |
Rhamnus catharticus |
varjútövis (benge) |
Ribes uva-crispa |
egres, köszméte |
Rosa canina |
gyepűrózsa |
Salix caprea |
kecskefűz |
Salix cinerea |
rekettyefűz, hamvas fűz |
Salix purpurea |
csigolyafűz |
Salix viminalis |
kosárkötő fűz |
Sambucus nigra |
fekete bodza |
Sambucus racemosa** |
fürtös bodza |
Spirea salicifolia |
fűzlevelű gyöngyvessző |
Staphylea pinnata |
mogyorós hólyagfa |
Viburnum lantana |
ostorménfa |
Viburnum opulus |
kányabangita |
5. melléklet
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
Közönséges selyemkóró |
Asclepias syriaca |
Aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
Borfa, tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
Karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
Közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
Cingár (aprólevelű) átokhínár |
Elodea nuttallii |
Chilei óriáslapu (chilei óriásrebarbara) |
Gunnera tinctoria |
Kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
Perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
Sosnowsky-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
Hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
Bíbor nebáncsvirág |
Impatiens glandulifera |
Nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
Nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
Sárga tóalma |
Ludwigia peploides |
Sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
Japán gázlófű |
Microstegium vimineum |
Közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
Felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
Keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
Rózsás tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
Ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
Kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana var. lobata |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
fehér akác* |
Robinia pseudoacacia |
amerikai kőris* |
Fraxinus pennsylvanica |
mirigyes bálványfa* |
Ailanthus altissima |
cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
kései meggy |
Padus serotina |
zöld juhar |
Acer negundo |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
császárfa |
Paulownia tomentosa |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
egyéb őszirózsa fajták |
Aster sp. |
molyhos madárhúr |
Cerastium tomentosum |
érdes napraforgó |
Heilanthus rigidus |
aranyvessző fajták |
Solidago sp. |
amerikai alkörmös |
Phytolacca americana |
japánkeserűfű fajok |
Fallopia sp. |
bambusz fajták |
Phyllostachys sp. |
Magyar név |
Tudományos név |
|---|---|
bókoló aranyfa |
Laburnum anagyroides |
hibrid aranycserje |
Forsithia x intermedia |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
közönséges mahónia |
Mahonia aquifolium |
közönséges orgona |
Syringa vulgaris |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
6. melléklet
1. A kérelmező neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számát és telefonos elérhetőséget)
….……………………………………………………………………………………………….
........................................................................................................................................
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
Nagykovácsi, .......................................................................................................................................
3. A tervezendő építmények, építési munkák megnevezése, felsorolása:
........................................................................................................................................
........................................................................................................................................
4. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
…………………………………………………………………………………………………
……………………..……………………………….………………………………………...
Alulírott kérem, hogy a tárgyi ingatlanra vonatkozó beépítési előírásokról tájékoztatni szíveskedjenek.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap
.............................................................
aláírás (kérelmező)
7. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
….……………………………………………………………………………………………
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
Nagykovácsi...................................................................................................................
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
........................................................................................................................................
4. Az ingatlan adatai:
A telek területe: …………………………..
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: …...………..………………………..
5. Az épület bruttó beépített alapterülete: ….…………………………………………...
6. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
………………………………………………………………………………………………….
7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
………………………………………………………………………….……………………
8. A kérelemhez csatolt mellékletek:
építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld
építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db
egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld
egyéb okirat
…………………………………………………………………………………………………
Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti építményről településképi véleményt alkotni szíveskedjenek.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap
.............................................................
aláírás (kérelmező)
8. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet, telefax számot és telefonos elérhetőséget)
….……………………………………………………………………………………………
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
Nagykovácsi...................................................................................................................
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
........................................................................................................................................
4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: ...……………………………………
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
…………………………………………………………………………………………………..
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
…………………………………………………………………….…………………………
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
építészeti-műszaki tervdokumentáció ………. pld
építészeti-műszaki tervdokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ……. db
egyéb szakhatósági állásfoglalás ………. pld
egyéb okirat …………………………………………………………………………………………………
Alulírott építtető (tervező) kérem, hogy a mellékelt tervdokumentáció szerinti tevékenység településképi bejelentését tudomásul venni szíveskedjenek.
Kelt: ................................, ............ év .................... hó …..... nap
.............................................................
aláírás (kérelmező)
A kérelemhez benyújtandó műszaki tervdokumentáció tartalma:
31. § (1) bekezdés a) pont szerinti esetben: 1,3,4,5
31. § (1) bekezdés b) pont szerinti esetben: 1,4
31. § (1) bekezdés c) pont szerinti esetben: 1,4
31. § (1) bekezdés d) pont szerinti esetben: 1,2,3,4,5
31. § (1) bekezdés e) pont szerinti esetben: 3,4
31. § (1) bekezdés f) pont szerinti esetben: 1,4,5
31. § (1) bekezdés g) pont szerinti esetben: 4,5
31. § (1) bekezdés h) pont szerinti esetben: 3,4
31. § (1) bekezdés i) pont szerinti esetben: 1,2,3,4,5
31. § (1) bekezdés j) pont szerinti esetben: 1,2,3,4,5
31. § (1) bekezdés k) pont szerinti esetben: 1,2,3,4,5
31. § (1) bekezdés l) pont szerinti esetben: 3,4
A műszaki tervdokumentáció tartalma:
1. Érintett homlokzat(ok)
2. Érintett alaprajz(ok)
3. Helyszínrajz, tereprajz
4. Műszaki leírás
5. Kiegészítő látványterv, fotó, fotomontázs
Az 1/A. §-t a Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2022. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.