Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 132. § (4) bekezdés g) pontjában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

A települési támogatásról és a gyermekvédelmi ellátásokról szóló 3/2015. (II.13.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E rendelet alkalmazásában]

„f)     nem hasznosítható ingatlan: ha jogszabály másként nem rendelkezik, különösen a forgalomképtelen, vagy elidegenítési tilalom alatt álló ingatlan, valamint a közös tulajdonú lakóingatlan a szociális támogatás első alkalommal történő megállapításától számított egy évig. Nem hasznosítható ingatlannak kell tekinteni a haszonélvezeti joggal terhelt lakóingatlant, amennyiben a haszonélvezeti jog jogosultja használja, mert egyéb beköltözhető lakóingatlannal nem rendelkezik;”

.

2. §

Az R. 7. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4)   Az R. 15. § (1) bekezdés be-bg) pontjában foglalt, pénzben vagy természetben nyújtható rendkívüli települési támogatás legmagasabb összege – ha e rendelet másként nem rendelkezik – nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 400 %-át.”

3. §

Az R. 15. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1)    E rendeletben meghatározott szabályok alapján a jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására az önkormányzat költségvetése terhére az alábbi ellátások állapíthatók meg:]

„c)     Pénzben nyújtható rendszeres gyermekvédelmi ellátás:

ca)     a Bursa Hungarica ösztöndíj

cb)     a gyermekétkeztetési támogatás

Pénzben nyújtható rendkívüli gyermekvédelmi ellátás:

cc)     az egyszeri nevelési juttatás”

4. §

Az R. 16. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1)    Az első fokú feladat- és hatásköröket e rendelet]

„b)     15. § (1) bekezdés b) pont bc)-bd) és bg) alpontjában meghatározott ellátások esetében önkormányzati hatósági ügyben eljárva, a közgyűlés által átruházott hatáskörben a szociális ügyekért felelős szakbizottság,”

 [gyakorolja. ]

5. §

(1)     Az R. 18. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5)    A jogosultság feltételeinek fennállását felül kell vizsgálni:]

„a)     a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jogosultságot megállapító/felülvizsgáló határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül,”

(2) Az R. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8)   A támogatásra jogosultságot:

a)       a (7) bekezdés a)-b) pontja alapján a határozat meghozatal hónapjának utolsó napjával,

b)      egyéb esetben a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezését megelőző nappal

kell megszüntetni.”

6. §

Az R. 19. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Gyógyszertámogatásra jogosult a fentieken kívül az a 70 éven felüli, vagy rokkantsági, vagy rehabilitációs ellátásban részesülő igénylő, aki vagyonnal nem rendelkezik és jövedelme nem haladja meg a (2) és (3) bekezdés szerinti összeget, gyógyszerköltsége azonban nem éri el a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget.”

7. §

Az R. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   A lakásfenntartási segélyt a közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester a kérelem benyújtása hónapjának 1. napjától egy évre állapíthatja meg a háztartásban élők közül annak, aki a szolgáltatóval szerződésben áll, önkormányzati lakásban élő esetén a bérlőnek, illetve a lakáshasználónak.

A segélyt rendszeres támogatásként havonta utólag, minden hónap 5-éig a szolgáltató, vagy a társasház, önkormányzati bérlakásban élő esetén a Lakáskezelő, Építőipari és Szolgáltató Kft. (a továbbiakban: LÉSZ Kft.) számlájára kell utalni. Amennyiben az önkormányzati lakás bérlője a lakbér és külön szolgáltatások díját egyösszegben előre megfizette, a segély más szolgáltatóhoz is utalható. Szilárd tüzelés költségére igényelt támogatás esetén a segély éves összege a jogosult részére a megállapítást követően egyösszegben kifizethető.”

8. §

Az R. 21. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3)   A temetés költségeihez megállapított temetési segély száz forintra kerekített összege azonos a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének]

„c)    15 %-ával, ha a családban az egy főre jutó jövedelem meghaladja a nyugdíjminimum 200 %-át, de nem haladja meg annak 250 %-át, egyedülélő esetén 300 %-át,”

[de nem lehet magasabb a temetés számlával igazolt költségénél.]

9. §

Az R. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Szociálisan rászoruló az, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a)       egyszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 500 %-át,

b)       többszemélyes háztartás esetén a nyugdíjminimum 350 %-át

és vagyonnal nem rendelkeznek.”

10. §

Az R. 24/A § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   A juttatás gyermekenkénti legkisebb összege nem lehet kevesebb a nyugdíjminimum 20 %-ánál, de nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 30 %-át, melyet a november 1-jén jogosultak számára külön kérelem nélkül folyósít az önkormányzat. A juttatás kifizetéséről és összegéről a szociális ügyekért felelős szakbizottság dönt.”

11. §

(1)     Az R. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A közgyűlés által átruházott hatáskörben a polgármester kérelemre a gyermekintézményben igénybe vett étkezés térítési díj megfizetéséhez gyermekétkeztetési támogatást állapíthat meg a középfokú tanulmányokat folytató fiatal felnőttnek, továbbá a saját háztartásában nevelt kiskorú gyermekre (a továbbiakban együtt: gyermek) tekintettel a törvényes képviselőnek, ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg

a)       a nyugdíjminimum 200 %-át,

b)      egyedül nevelés esetén a nyugdíjminimum 250 %-át,

és vagyonuk nincsen.”

(2)     Az R. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)   A gyermekétkeztetési támogatás összege napi 250.- Ft, de havi összege nem haladhatja meg a fiatal felnőtt, illetve a törvényes képviselő által fizetendő térítési díjat. A jogosult részére történő utalására havonta utólag, minden hónap 15. napjáig kerül sor. A gyermek által igénybevett étkezési napok számát az étkezést biztosító szervezet a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig közli az önkormányzattal.”

12. §

1. Az R. 19. § (2) bekezdés b) pontjában „az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Nyugat-dunántúli Területi Hivatala (a továbbiakban: OEP)” szövegrész helyébe „az egészségbiztosítási feladatokat ellátó illetékes szerv” szövegrész lép.
2. Az R. 19. § (4) bekezdésében „az OEP” szövegrész helyébe „az egészségbiztosítási feladatokat ellátó illetékes szerv” szövegrész lép.

13. §

(1)     Az R. 2. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

(2)     Az R. 4. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(3)     Az R. 5. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4)     Az R. 9. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

14. §

(1)     E rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)     Hatályát veszti az R. 20. § (7) bekezdésének utolsó mondata.