Alsószölnök Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Hatályon kívül kerül Alsószölnök Község Önkormányzata Képviselő-testülete a község helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 1/2007. (I.25.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) 2. § (4) bekezdés b) pontja, 4. § (2) bekezdése, 4. § (6), (8) bekezdése, 6. § (1) bekezdése, 6. § (2), (6) bekezdése, 6. § (11)-(13), (16) bekezdése, 7. § (4) bekezdése, 8. § (4) bekezdése, 9. § (1) bekezdése, 10. § (3) bekezdése, 12/E. § (2) bekezdés a) pontja, 12/E. § (3) bekezdés a) pontja, 14. § (1) bekezdésének a), c) és d) pontja.

2. § A Rendelet 9. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(2) A telkek rendeltetésszerű használatához a megközelíthetőséget közúti kapcsolattal vagy közforgalom előtt megnyitott magánúttal biztosítani kell.”

3. § A Rendelet 10. § (6), (7), (10), (11), (13), (14), (15) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(6) Amennyiben telekosztás, telekhatár-rendezés vagy más szabályos telekalakítási eljárás folytán a telekhatár az „építési hely határa vonalra” vagy az „építési helyen” belülre kerül, sem az OTÉK vonatkozó szabályai szerint, vagy jelen rendeletben előírtak szerint meghatározott elő- oldal és hátsókert területe, sem az OTÉK vonatkozó szabályai szerinti építmények közötti legkisebb távolsággal lehatárolt terület nem vehető építési helyként figyelembe.

(7) Az építési övezetek építési helyein kívül állandó emberi tartózkodásra nem szolgáló sport és játszóeszközök, kerti pavilonok szabadon elhelyezhetők a zöldfelületre vonatkozó előírások, valamint az OTÉK vonatkozó szabályaiban előírtak betartása mellett. Elhelyezésük a szomszéd ingatlan rendeltetésszerű használatát nem korlátozhatja, a tulajdonos jogos érdekeit nem sértheti.

(10) A lakó- és üdülőépületek, valamint azok melléképítményei az alábbi kikötésekkel létesíthetők:

a) magastető esetén 35°-45° hajlásszögű kerámiacserép héjalással;

b) alacsony hajlásszögű tető- vagy, dongaboltozat: zöldtető, titán-cink, üveg vagy nature horganyzott acél héjalással.

(11) Amennyiben vagyonvédelmi szempontból kerítés építése válik szükségessé, annak létesítése az alábbi „A”, „B”, „C” változat szerint lehetséges:

  a) „A” jelű ÁTTÖRT kerítés:

aa) Tégla vagy fa oszlopokkal, fa léc vagy deszkamezővel 50% áttörtséggel létesített kerítés. Növényzettel takart kerítés esetén  rejtett drótfonat megengedett. A növénytakarás lehetőleg őshonos, vegyes növényzettel alakítandó ki, jelen rendelet 1. sz. melléklete szerint. Amennyiben a terepadottság vagy a csapadékvíz-elvezetés biztosítása igényli, a rendezett tereptől mért, legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető.

ab) A kerítés vagy a telekhatáron vagy az „építési hely határa” vonalán, illetve azon belül létesíthető

ac) Kerítés magassága: max. 1,60 m.

  b) „B” jelű ÁTTÖRT kerítés:

ba) gömbfa vagy heveder fakerítés, karám. Növényzettel takart kerítés esetén rejtett drótfonat mezővel, egyébként fa lécezéssel vagy deszkázattal megengedett. A növénytakarás lehetőleg őshonos, vegyes növényzettel alakítandó ki, jelen rendelet 1. sz. melléklete szerint. A kerítésvonal jellegzetes súlypontjai (gyalogos bejárat, gazdasági kapuzat, sarkok) tégla vagy kőépítmények is lehetnek.

bb) A kerítés csak az „építési hely határa” vonalán vagy azon belül létesíthető. A telekhatáron a feltáró utak 5-5 méteres sávjában a fentiekkel megegyező anyaghasználatú kapuzat építése megengedhető.

  c) „C” jelű kerítés:

ca) Drótfonat, esetlegesen növényzettel takarva megengedett. A növénytakarás lehetőleg őshonos, vegyes növényzettel alakítandó ki, jelen rendelet 1. sz. melléklete szerint. A kerítésvonal jellegzetes súlypontjai (gyalogos bejárat, gazdasági kapuzat, sarkok) tégla vagy kőépítmények is lehetnek.

cb) Kerítés magassága max. 1,8 m

cc) Telekhatáron vagy telekhatáron belül bárhol.

(13) Falusias lakóterületen (Lf), településközponti vegyes területen (Vt), temető (Kte) területén és azok határától számított 800 m-en belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el. Egyéb területen a létesítés feltételei ( a vonatkozó jogszabályokon kívül): önálló építményként létesíthető, a közúti megközelítést biztosítani kell, létesítését a terepadottságok kihasználásával, tájba illesztve, növényzettel takartan kell megtervezni.

(14) Az építési övezetek zöldfelületei esetében a telekre vonatkozó zöldfelületi arányt biztosítani kell.”

(15) Közterület jellegű területen növénytelepítés csak őshonos, lehetőleg vegyes növényzettel alakítandó ki, jelen rendelet 1. melléklete szerint.”

4. § (1) A Rendelet 11. §-ában „Az egyes építési övezetek egyedi előírásai” táblázatok a Rendelet 3. mellékletébe kerülnek.

(2) A Rendelet 11. §-a helyébe az alábbi 11. § lép:

„ 11. § Az egyes építési övezetek egyedi előírásai”

(3) A Rendelet 11. §-a a következő 11. § (1) bekezdéssel egészül ki:

„ (1) Az egyes építési övezetek egyedi előírásait a Rendelet 3. melléklete tartalmazza.”

5. § (1) A Rendelet 12/A. § (2) bekezdésében „Alsószölnök község településrendezési tervének közlekedési hierarchiája” táblázat a Rendelet 4. mellékletébe kerül.

(2) A Rendelet 12/A. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (2) A közlekedési területek rendeltetése, kialakítása előírásait a Rendelet 4. melléklete tartalmazza.”

(3) A Rendelet 12/A. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Az utak szabályozási szélességén belül csak a közút létesítményei és berendezései, valamint közművek helyezhetők el, illetve növényzet telepíthető. Egyéb létesítmények közterület-szabályozási előírások alapján helyezhetők el.”

6. § A Rendelet 12/B. § (2)-(6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(2) A közpark (Zk) területen emlékmű, kegyhely emelhető. Vendéglátó épület elhelyezése az övezetben tilos.

A közpark területként kialakított, közlekedési célokra is igénybe vehető területek olyan közterületek, ahol az általános közlekedési és közmű területhez képest alapvetően a zöldfelületi jelleg dominál:

(3) A közpark lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával (Zu) területeken keresztül minden szomszédos ingatlan megközelítésére lehetőséget kell adni. A területen épületet elhelyezni nem lehet. Emlékmű, kegyhely emelhető.

(4) A közpark parkolóterülettel, lakóingatlanhoz közúti csatlakozás biztosításával (Zp) területeken keresztül minden szomszédos ingatlan megközelítésére lehetőséget kell adni, parkolóhelyek kialakítása csak murvás, kavicsos, mulcsos, nyírt gyepes vagy gyeprácsos formában megengedett, úgy hogy minden egyes parkolóhelyhez közvetlenül egy lombos fa kell hogy tartozzon, jelen rendelet 1. sz. melléklete szerint. A területen épületet elhelyezni nem lehet. Emlékmű, kegyhely emelhető.

(5) A közpark épület elhelyezési lehetőséggel (Zé) területen emlékmű, kegyhely emelhető.

(6) A sportpálya (Zs) területen az OTÉK vonatkozó pontjaiban foglalt épület vagy építmény helyezhető el.”

7. § A Rendelet 12/C. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Rendeltetésük szerint:

a) oktatási erdőterület: (Eo);

b) védett és védő erdőterület: (Ev).”

8. § A Rendelet 12/D. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Általános mezőgazdasági terület (M)

 a) 6.000 m2 vagy azt meghaladó nagyságú területen épületet, építményt elhelyezni csak akkor szabad, ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 10 m-es sávjában legalább 2 szintes (cserje és lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre;

 b) 6.000 m2-nél kisebb méretű területen épületet elhelyezni, építményt 1,5 % beépítési arányig szabad, kivéve ha a telek úttal, árokkal határos területének min. 5 m-es sávjában legalább 1szintes (cserje vagy lombosfa) növénykiültetés kerül telepítésre. Ez utóbbi esetben a beépítés aránya az OTÉK vonatkozó előírásai szerint lehetséges.

Fenti rendelkezéseket, valamint az OTÉK vonatkozó előírásait együttesen kell alkalmazni. Az a)-b) pontokban előírt növénykiültetésnek az épületre és építményre vonatkozó használatbavételi eljárás megkezdéséig kell megvalósulnia. Növénytelepítéshez a jelen rendelet 1. sz. mellékletében előírt cserje és fafajok használhatók fel.”

9. § (1) A Rendelet 12/E. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„ (1) Folyóvizek medre és partja (Vf)

Az övezetben elhelyezhető épület, építmény által elfoglalt terület a telekterület 2%-át nem érheti el. Közösségi épületek megengedett legnagyobb építménymagassága:4,5 m. Az üzemeltetéssel kapcsolatos műtárgyak magassága nem esik korlátozás alá.”

(2) A Rendelet 12/E. § (3) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„b) A Rába folyó öntési területe olyan ökológiai jelentőségű, vegyeshasználatú, jellemzően vízgazdálkodási terület, ahol a kialakult területhasználat (ártéri szántó, gyep és erdő) továbbra is megengedett.”

10. § A Rendelet 13. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Alsószölnökön nyilvántartott régészeti lelőhely nincs.”

11. § (1) Ez a Rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző, az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.