Orfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Hatályon kívül kerül Orfalu Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 4/2006. (IX.18.) önkormányzati rendeletének (továbbiakban: Rendelet) 1. § (5)-(6) bekezdése, 2. § (1)-(2) bekezdése, 4. § (1) bekezdés, 8. § (3) bekezdése, 11. § (4)-(5), (10), (13) bekezdése, 13. § (1), (9)-(10) bekezdése, 14. § (2) bekezdésének a) pontja, 15. §-a, 16. §-a,  20. § (1), (6) bekezdése, 22. § (4)-(5) bekezdése, 24. § (2) bekezdés a)-e) pontjai, 26. § (2) bekezdése.

2. § A Rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a termőréteg összegyűjtéséről, kezeléséről és újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni az alábbiak szerint:

a) a felső humuszos szintet külön kell letermelni és deponálni

b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a külön tárolt humuszos szintet a kiporzás ellen védeni kell (takarás, füvesítés, nedvesítés),

c) az építési tevékenység befejezésekor a humuszos feltalajt helyben kell legfelső rétegként elteríteni

d) feleslegesen maradó humuszos feltalajt a területről elszállítani csak a talajvédelmi hatóság nyilatkozata alapján szabad.”

3. § A Rendelet 13. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Az övezeti előírásoknak nem megfelelő, kialakult építési hely újjáépítés, bontás és új építés esetében megtartható, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) a telek kialakult mérete az övezeti előírásnál kisebb, vagy szélessége kisebb 20 méternél,

b) az építési hely a megengedett legnagyobb beépítési százalékot nem lépi túl

c) az oldalkert legalább a legnagyobb megengedett építménymagasságot eléri

d) a szomszédos telkek beépítési adottságait az új építmény nem rontja.”

4. § A Rendelet 14. § (1) bekezdés e) pontja és (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„e) Falusias lakóterületen az épületek maximális szélessége (véghomlokzat, végfal szélessége) az alábbi lehet:

                ea) lakóépület: 7,5 m

                eb) kereskedelmi, szolgáltató épület: 9 m

                ec) gazdasági épület: technológiától függően

b) Tetőfelépítményt elhelyezni:

ba) jellemzően téglalap alaprajzi körvonalú, ún. „hosszú” ház esetében a hosszhomlokzatok közül a telekhatártól távolabb eső homlokzathoz tartozó tetősíkon lehet,

bb) hajlított és kerített ház esetében a belső homlokzatokhoz tartozó tetősíkon lehet.”

5. § A Rendelet 19. § (1)-(2) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(1) Falusias lakóterületek (Lf-1)

    a) telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

                aa) lakóépület, épületenként max. 3 lakás

                ab) egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény,

ac) a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű-és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakótelek területet igénylő kisipari, kézműipari, kisüzemi mezőgazdasági üzemi építmény.

ad) egyéb épületek a főfunkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén: tárolóépület, műhely, állattartó épület

     b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

                ba) Kialakítható legkisebb telekterület: 3000 m2

                bb) Kialakítható legkisebb telekszélesség: 40 m

                bc) Beépítési mód: szabadon álló

                bd) Beépítettség legnagyobb mértéke: 15%

                be) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 30 %

                bf) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: (3) bekezdés szerint

                bg) Zöldfelület legkisebb mértéke: 70 %

     c) Építési hely:

                ca) előkert, oldalkert, hátsókert: min. 10,0 m

cb) meglévő, 3000 m2-nél kisebb területű, de jelen Szabályzat szerint beépíthető telkek esetében az elő- oldal- és hátsókert mérete az OTÉK szerint állapítandó meg

d) Egy épület beépített alapterülete 400 m2-nél nagyobb nem lehet. Amennyiben az   övezeti előírások ennél nagyobb beépítést tesznek lehetővé, több épület építendő. A beépítettség számításakor a 4000 m2 fölötti területrész 50%-a vehető figyelembe.

 (2) Falusias lakóterületek (Lf-2)

      a) Telkenként elhelyezhető fő rendeltetésű létesítmények:

                aa) lakóépület, épületenként max. 3 lakás

                ab) egy alapfokú ellátást biztosító kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó létesítmény

ac) a lakókörnyezetet nem zavaró a szokásos mértékű gépjármű- és személyforgalmat meg nem haladó vonzású legfeljebb egy lakótelek területet igénylő kisipari, kézműipari kisüzemi mezőgazdasági üzemi építmény.

ad) egyéb épületek a főfunkció kiegészítéseként, csak annak megléte, vagy egyidejű építése esetén: tárolóépület, műhely, állattartó épület

       b) A telkek kialakítására vonatkozó méretek:

                ba) Kialakítható legkisebb telekterület: 6000 m2

                bb) Kialakítható legkisebb telekszélesség: 60 m

                bc) Beépítési mód: oldalhatáron álló

                bd) Beépítettség legnagyobb mértéke: 10 %

                be) Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke: 20 %

                bf) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: (3) bekezdés szerint

                bg) Zöldfelület legkisebb mértéke: 75 %

c) Építési hely:

                ca) előkert, oldalkert, hátsókert: min. 16,0 m

d) Egy épület beépített alapterülete 600 m2-nél nagyobb nem lehet. Amennyiben az övezeti előírások ennél nagyobb beépítést tesznek lehetővé, több épület építendő. A beépítettség számításakor a 8000 m2 fölötti területrész 50 %-a vehető figyelembe.”

6. § A Rendelet 20. § (3) és (5) bekezdései helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„(3) Szabályozási szélesség (lásd a Szabályozási terven):

    a) II. rendű főút:

                aa) 7456 jelű országos összekötőút: 30 m

    b) Kiszolgáló utak szabályozási szélessége: a SZT-n jelölve

    c) Önálló kerékpár utak: a SZT-n jelölve

    d) Helyi gazdasági kiszolgáló közutak: 10 m.

(5) Beépítésre nem szánt területen a közlekedési területek védőterülete a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védősáv szélességi mérete úttengelytől mérve:

    a) Helyi gazdasági kiszolgáló közútnál: 15-15 méter

    b) Önálló kerékpár-és gyalogutak: 5-5 méter”

7. §   A Rendelet 21. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Gazdasági rendeltetésű erdőterületen (Eg) 10 ha telekméret felett létesítmények elhelyezése 0,5 %-os beépítettséggel lehetséges.

  a) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,0-4,0 m

  b) Beépítés minimális közművesítettségi feltételei: egészségügyi, turisztikai, szociális létesítmények esetében: közműves villamos energia, tartályos gáz, vezetékes ivóvíz, zárt szennyvíztároló, nyílt árokkal történő csapadékvíz elvezetés, út kialakítása.”

8. § A Rendelet 22. § (1) bekezdés d) és e) pontjai és (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

„d) Építési hely

                da) elő-,oldal-, és hátsókert: a telekhatártól min. 10 m

                db) gazdasági utaktól min. 30 m

                dc) országos közutaktól: a 16. § (1) bekezdés szerint

  e) Megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság:

                ea) különálló lakóépület: a 19. § (4) bekezdés szerint

eb) gazdasági épület, terményszárító, silótorony magassági korlátozás nélkül elhelyezhető

 (7) A felszíni- és felszínalatti vizek védelme érdekében vízfolyások és tavak környezetében bármilyen növényvédelmi tevékenységet tilos folytatni:

   a) vízi szervezetekre kifejezetten veszélyes növényvédő szerrel 200 m-en belül,

   b) vízi szervezetekre közepesen veszélyes növényvédő szerrel 50 m-en belül,

   c) vízi szervezetekre mérsékelten veszélyes növényvédő szerrel 20 m-en belül,

   d) vízi szervezetekre nem veszélyes növényvédő szerrel 5 m-en belül.”

9. § A Rendelet 24. § (3) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„a) A helyi védelem alatt álló építményeket nem szabad elbontani, felújítás, állagmegóvás alkalmával az eredeti állapotuk fenntartását illetve visszaállítását kell előírni.

Védendő, felújításnál megőrzendő épületkarakter elemek:

                aa) hajlított, kerített házas beépítés,

                ab) tornácok, kódisállások, tetőformák

                ac) kémények, homlokzati párkányok és vakolatdíszek, nyíláskeretezések

                ad) vakolt, festett falfelületek,

                ae) függőleges tengelyű (álló), kisméretű ablakok,

                af) kőlábazatok, kerítések

Az álló téglalap formájú egyedüli vagy páros ablakok nem alakíthatók át, a nyílászárók osztását az eredetivel azonosan, illetve azt visszaállítva kell kialakítani; a tornácbejárók, kódisállások nem szüntethetők meg, felújítás során ezek visszaállítását elő kell írni.

Funkcióváltás engedélyezhető.

Oldalhatáron álló épület az utcai homlokzattól számított, annak szélessége kétszeresénél nagyobb mélységben bővíthető. Lakóépület-bővítés esetében a bővítmény párkánymagassága, nyílásrendje, fedése, homlokzatképzése a védett épülettel azonosan képzendő ki, gerincmagassága nem lehet nagyobb a védett épületénél.”

10. § A Rendelet 25. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(7) A védett területeken csak magastetős, a tájba illő, természetes anyaghasználatú és egyszerű tömegű épületek, a jellegzetes helyi épülettípusok építhetők.

a) Természetes anyaghasználat: égetett agyag, kő, fa, üveg, vakolat. Egyéb anyagok csak takartan használhatók.

b) Egyszerű tömeg: alaprajzában két téglalappal körülírható, nyereg- vagy csonkakontytetőkkel fedett épület.

c) jellegzetes helyi épülettípusok: hosszú ház, hajlított ház, kerített ház.”

11. § (1) Ez a Rendelet a kihirdetés napját követő napon lép hatályba, a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.

(2) A Rendelet kihirdetéséről a jegyző, az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel gondoskodik.