Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Hatályos: 2025. 08. 27Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2017. (XII. 15.) önkormányzati rendelete
A településkép védelméről
Monorierdő Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. A rendelet célja
1. § A rendelet célja Monorierdő község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer és településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.
2. A helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.
(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. § A helyi védelemben részesülő elemek lehetnek egyben a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántartásba vett egyedi tájértékeket is. A magasabb szintű jogszabály előírása szerint nyilvántartásba vett egyedi tájérték építmény nem bontható el. A nyilvántartásban szereplő egyedi tájértékek listáját a rendelet 1. melléklet tartalmazza.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
4. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.
4. A rendelet területi hatálya
5. § A rendelet hatálya Monorierdő község közigazgatási területére terjed ki.
HELYI VÉDELEM
5. A helyi védelem feladata
6. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:
a) meghatározása, dokumentálása,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,
c) megőrzése, megőriztetése és
d) a lakossággal történő megismertetése.
A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
6. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Monorierdő Község Önkormányzatának polgármesterénél.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.
(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.
(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:
a) kezdeményezőt
b) az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,
c) az elsőfokú építésügyi hatóságot,
d) az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,
e) területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.
f) az építmények esetében az illetékes Kulturális Örökségvédelmért felelős szervet, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.
(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
7. Nyilvántartási szabályok
8. § A helyi védett értékekről Monorierdő Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.
9. § A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.
8. Egyedi védelem
10. § Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet tartalmazza
9. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.
12. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK MEGÁLLAPÍTÁSA
13. § Monorierdő település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:
a) Településközpont terület Makkos emlékpark, Szabadság utca 50-51.
b) Kertvárosias lakóterület Harmat utca, Vadász utca, Bodza utca, Bokor utca, Szellő utca 1-16, Kökény utca, Tavasz utca, Hűvös utca, Tél utca, Szabadság utca 1-49, 52-97b., Zsombék utca, Nyár utca, Ősz utca, Rózsa utca, Fürdő utca, Galamb utca, Róka utca, Viola utca, Nyúl utca, Farkas utca, Csillag utca, Pipa utca, Nefelejcs utca, Gyöngyvirág utca, Akácfa utca, Rezeda utca, Vadvirág utca, Tulipán utca, Rakéta utca, Tölgyfa utca, Hársfa utca, Barátság utca 12-104., Diófa utca, Csalogány utca, Nap utca, Hold utca, Dér utca, Medve utca, Fecske utca, Gólya utca, Pacsirta utca, Nyárfa utca, Fácán utca, Vércse utca, Sas utca, Sólyom utca, Rigó utca, Fenyő utca, Holló utca, Béke köz, Alkotás utca, Vénusz utca, Hajnal utca, Beton út 1-89., Gagarin utca, Dandár utca, Bényei út, Futó utca, Berkenye utca, Iskola utca, Fűzfa utca, Beton út 0255/4; 0255/5; 0255/6
c) Kereskedelmi, szolgáltató terület Alsótanyasor 4-es főút 39. km, Ország út (4-es főút) 40-41. km és a vasúti pálya által határolt terület, Barátság utca 1-100., Barátság köz
d) Volt zárkerti terület Bogárzó utca, Szellő utca 20-37., Erdeitanya, Szárazhegyi út, Káptalanszőlő, Kisköz, Monori út 1-3, hrsz. 12631-12654, 14194, Középső utca, Imre utca, György utca, Szélső utca
e) Tanyás terület Nyáregyházi út menti tanyás terület, Ország út menti tanyás terület
f) Általános mezőgazdasági terület
g) Erdő terület
h) Szőlő terület
14. § A 13. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
11. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
15. § A „Gksz -3” jelű építési övezetben az építési telkeken az épületek a környező beépítési módja szerint helyezhetők el.
16. § „KP” - Közpark övezetben csak a hagyományos településképbe illeszkedő építmények helyezhetők el. A maximális beépítettség 2% lehet.
17. § „MÁ-N” - Nádas terület övezetben épület, építmény nem helyezhető el.
18. § (1) A helyi értékvédelmi területen kívül eső településközpont vegyes és a különleges rekreációs, valamint gazdasági területen - gépjármű parkolóhelyek és fogadótér biztosítása érdekében – az utcafronti kerítés a telken belül is elhelyezhető.
(2) A kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter, áttört, lábazattal vagy anélkül kialakított lehet.
(3) A gazdasági területen, a telekhatáron létesítendő kerítés legfeljebb 2,0 méter magas, áttört, max. 10 cm magas lábazatú, sövénnyel együttesen telepített lehet.
(4) A különleges temető- és sportterületen maximum 2,1 m magas, áttört kerítés helyezhető el.
(5) A zöldterület övezeteiben kerítés csak a játszókertek körül létesíthető, legfeljebb 1,3 méter magasságig, lábazat nélkül 80%-ban áttörten.
(6) A mezőgazdasági területen szántó és gyep jelű övezeteiben kerítés a beépítetlen földrészleteken nem létesíthető.
(7) A tanyás övezetekben a beépíthető telekrész esetén kerítés csak élő sövényből, valamint fém, illetve faanyagú karám jellegű szerkezettel kombinálva létesíthető. Tömör vagy tömör lábazatú kerítés nem építhető. A kerítések csak a beépített telek határain illetve azokon belül építhetők.
(8) A mezőgazdasági terület gyümölcs termelő övezetében a kerítés csak áttört, lábazat nélküli lehet, amit növényzettel együttesen lehet telepíteni. A kerítés anyaga faoszlop és acél drótháló lehet. A kerítés magassága legfeljebb 2,0 méter.
(9) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben, ahol az út szélessége nem éri el min. a 6,0 métert, a telekhatáron csak áttört kerítés alakítható ki növényzettel együttesen telepítve. 6,0 méternél keskenyebb út mellett tömör kerítés csak a telken belül létesíthető, az út tengelyétől mérve min. 4 méterre. Az utcafronton határjelző élő sövény telepítése is lehetséges.
(10) Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában- az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani.
12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
19. § (1) Amennyiben az eresz élvonala a szomszédos telekhatárt 1 méternél jobban megközelíti, és a tető hajlásszöge 25°-nál nagyobb, a tetőt hófogósorral kell ellátni. A 10 m -nél hosszabb esésvonalú tetőt egymás felett több hófogósorral kell megépíteni.
(2) Az állattartás céljára szolgáló épületek, építmények tekintetében jelen rendelet előírásait az állattartásról szóló külön önkormányzati rendelet előírásaival együttesen kell alkalmazni.
(3) A település bel és külterületén – a nagy kiterjedésű gazdasági területek építményeit kivéve- a lakó, üdülő és mezőgazdasági tároló fő- és mellékrendeltetésű építmények, kerítések és egyéb építmények -a reklámtábla vagy egyéb szabványokban meghatározott kötelező színkóddal készülő építmények kivételével- színezése csak a település hagyományainak megfelelő módon alakítható ki. Az első fokú építési hatóság -szakértői véleménnyel alátámasztva- az egyes épületeken használt színek lehetőségét korlátozhatja.
(4) A tetőfelületek fedése (héjalása) amennyiben a területre érvényes sajátos helyi előírás, másként nem rendelkezik, az épületek és építmények esetében bármilyen anyagú lehet, A műemléki környezetben a műemléki hatóság előírhatja a fedés anyagát.
20. § (1) Zöldfelületek fenntartásáról, ápolásáról, fa- és növényegyedek pótlásáról a tulajdonosnak gondoskodni kell.
(2) Közkert, közpark és egyéb közhasználatú zöldfelület kialakítása, átalakítása kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.
13. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
21. § (1) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
(2) Az utak közvilágítását és a telkek térvilágítását összehangoltan kell megvalósítani.
22. § (1) A település hosszú távú arculatformálását meghatározó csapadékvíz elvezetési tanulmányterv készítendő és az építésbe vont területeken, a rekonstrukciós területeken és az átalakuló területeken csapadékvíz elvezetést már annak megfelelően kell kiépíteni.
(2) Új utcanyitásoknál, útrekonstrukciónál, útépítéseknél - a kedvezőbb utcakép kialakítása érdekében – lehetőleg már zárt csapadékvízgyűjtő csatornahálózatot kell építeni, feltéve, hogy az befogadó gyűjtőbe, levezető csatornába vezethető.
23. § (1) Ahol a meglevő hálózatok föld feletti elhelyezése egyelőre fennmarad, területgazdálkodási szempontból, az utca-bútorozási és utca-fásítási lehetőség biztosítása érdekében a hálózatokat közös oszlopsorra kell összevonni. Ezekben az utcákban párhuzamosan új oszlopsor elhelyezésére engedély nem adható. Oszlopsorral terhelt utcában új villamos energia, vagy hírközlő hálózat már csak földkábel fektetéssel engedélyezhető.
(2) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők.
(3) Az ország teljes területén a mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, Antenna Hungária Rt-vel egyeztetett magassági korlátozás betartandó.
(4) A távközlési hálózatot létesítésekor ill. rekonstrukciójakor célszerű földkábelbe, ill. alépítménybe helyezve öld alatt vezetve építeni. A föld feletti vezetés fennmaradásáig, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.
(5) Belterületen rádiótelefon antenna vagy átjátszó csak meglévő, többszintes épület tetejére illetve templomtoronyba telepíthető. Külterületen új antennák telepítése tilos.
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
14. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
24. § (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.
(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.
(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.
a) Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
b) Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.
25. § (1) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:
a) a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;
b) tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;
c) műszaki leírás;
d) tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):
da) a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;
da) a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;
da) közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;
da) építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;
e) az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);
f) metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);
g) valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);
h) látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);
i) fotódokumentáció (színes az ingatlant és környezetét, valamint a közterületek).
(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem tekinthető a szakmai konzultációra vonatkozó kérelemnek.
14/A. Településképi véleményezési eljárás, Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
26. §1 Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont telepítési vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően.
14/B. Településképi véleményezés eljárási szabályai
27. §2
28. § A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul.
14/C. Településképi véleményezés szempontjai
29. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervdokumentáció
a) megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;
b) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t.
(2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
da) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
a) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér és üzletfelirat épületen megjelenő kialakítására,
c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy
d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.
(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy
a) közterülethez való kapcsolata, illetve ebből eredő használata
aa) korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
ab) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően
ac) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,
b) az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.
(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a polgármesteri vélemény kialakításakor egyaránt figyelembe kell venni.
16. Településképi bejelentési eljárás, Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
30. §3 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló 281/2024. (IX.30.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül helyi védett épület
a) felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,
b) homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
c) égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,
d) épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,
e) szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,
31. §4 A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelet 46. § (1) bekezdésében foglalt esetekben.
16/A. Településképi bejelentés eljárási szabályai
32. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.
(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:
a) műszaki leírást,
b) helyszínrajzot,
c) a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,
d) építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,
e) látványtervet vagy fotómontázst,
f) fotódokumentációt.
33. § (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a
a) bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) illetve (3) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben előírt követelményeknek,
b) a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,
(2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.
(4) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, amely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.
17. Településképi kötelezési eljárás
34. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:
a) településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,
b) amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,
c) amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy a polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
35. § Ez a rendelet 2017. 12. 15. napján lép hatályba.
A 26. § a Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 27. §-t a Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a hatályon kívül helyezte.
A 30. § a Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § a Monorierdő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 16/2025. (VIII. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.