Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2017.(XII.13.) önkormányzati rendelete
Bicske város településképének védelméről
Hatályos: 2021. 12. 03Bicske Város Önkormányzat Képviselő-testületének 30/2017.(XII.13.) önkormányzati rendelete
Bicske város településképének védelméről
Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) -h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 2-6. § tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, véleményezési jogkörében eljáró Fejér Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendelet alkalmazásában:
1. cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiség együttes nevét és az ott folytatott tevékenységet rendszerint a bejáratnál feltüntető tábla;
2. címtábla: költségvetési szerv, nem állami és nem önkormányzati fenntartású köznevelési vagy szociális intézmény, vállalkozás nevét, elérhetőségeit, nyilvántartási adatait feltüntető tábla;
3. citylight: hirdetések elhelyezésére alkalmas világító hirdető berendezés;
4. egyedi címfestett tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú hirdető berendezés, amely a gazdasági, kereskedelmi, szolgáltatói tevékenységet végzők tevékenységéről, telephelyéről, megközelíthetőségéről ad információt;
5. hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít;
6. információs vagy más célú berendezés: citylight, útbaigazító táblarendszer;
7. közérdekű helyi információ: hirdetmények azon csoportja, amely épület házszámát, az épületről, vagy az épületben történtekről közérdekű, valamint megemlékezés jellegű tájékoztatást, különösen közterület, középület, településrész, helyi közszolgáltatások és közszolgáltatók, műemlék és egyéb helyi nevezetesség megnevezését, irányát, térbeli elhelyezkedését, ezek térképét, a helyi tömegközlekedés rendszerét, a pontos időt, a légkör fizikai, kémiai állapotát, a közterületen tartózkodó természetes személyek számára megjeleníti;
8. transzparens: kifeszített vagy közterület felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó;
9. útbaigazító táblarendszer: elsősorban közérdekű, idegenforgalmi valamint közművelődési célok elérését segítő egységes felépítésű eszközrendszer.
HELYI VÉDELEM
2. Helyi építészeti örökség védelmének általános szabályai
2. § (1) E rendelet hatálya alá tartozó helyi építészeti örökség részét képező értékek feltárása, számbavétele körében a helyi védettség alá helyezés lehetőségét az önkormányzat folyamatosan vizsgálja.
(2) Helyi védettség alatt álló egyedi érték (a továbbiakban: helyi védettségű egyedi érték) műemléki védettség alá helyezése esetén, a helyi védettség megszüntetése iránt kell intézkedni.
(3) Helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az önkormányzat köteles megvizsgálni annak helyi védelem alá helyezésének lehetőségét.
(4) Az önkormányzat a helyi védettségű egyedi értékekről kormányrendeletben foglaltak szerint nyilvántartást vezet, melynek nyilvánosságát a www.bicske.hu honlapon is biztosítja.
(5) A nyilvántartás kormányrendeletben foglaltakon túl tartalmazza:
a) a helyi védelem alá helyezett ingatlan helyének meghatározását utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölésével,
b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan rövid ismertetését,
c) a helyi védelem alá helyezést megalapozó fotódokumentációból egy az ingatlanról készült fényképet.
(6) A helyi védettségű egyedi érték részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.
(7) A helyi védettségű egyedi érték részét képező építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
3. Helyi védelem alá helyezés és helyi védelem megszüntetésének szabályai
3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármesternél bárki írásban kezdeményezheti.
(2) A helyi védetté nyilvánítás vagy helyi védettség megszüntetésének kezdeményezéséhez a javaslattevőnek az alábbi dokumentumokat kell csatolnia:
a) helyi egyedi védelem esetén:
aa) helyszínrajz,
ab) utca és házszám vagy helyrajzi szám megjelölése,
ac) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket bemutató, részletes, jól értelmezhető fotódokumentáció,
ad) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték rendeltetésének, használati módjának leírása,
ae) növényegyed, növénycsoport vagy fasor esetén karakter- és állapotleírása,
af) a helyi védelemre vonatkozó javaslat rövid indokolása,
ag) a helyi védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolása, a védettség megszűntetését megalapozó ok ismertetése,
b) helyi területi védelem esetén:
ba) a helyi területi védelemre vonatkozó javaslat indokolása,
bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi értékről jól értelmezhető, áttekintéshez szükséges léptékű térkép.
(3) Az önkormányzat a kezdeményezést követően az alábbi tartalmú értékvizsgálati dokumentációt készítteti el:
a) helyi egyedi védelem esetén:
aa) helyszínrajz M=1:500 léptékben,
ab) fotódokumentáció a helyi építészeti örökség részét képező egyedi értéket teljes egészében értelmezhető léptékű megjelenítésben,
ac) felmérési műszaki tervdokumentáció,
ad) a helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték rendeltetésének és használati módjának leírása,
ae) növényegyed, növénycsoport vagy fasor karakter- és állapotleírása és dendrológiai felmérési dokumentációja,
af) a helyi védelem alá helyezés rövid szakmai indoklása, történeti kutatási dokumentáció,
b) helyi területi védelem esetén:
ba) a helyi védelem alá helyezésre javasolt településszerkezeti elem, település- vagy tájrészlet, út, utca, tér vagy teresedés, kert vagy park rövid szakmai leírása, történeti kutatási dokumentáció, érintettség esetén a növényállomány dendrológiai felmérési dokumentációja,
bb) a helyi építészeti örökség részét képező területi érték méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a helyi építészeti örökség részét képező területi érték határát egyértelműen rögzítő helyszínrajz.
(4) A kezdeményező kivételével az érintett tulajdonost, tulajdonosokat, a tulajdonoson keresztül a használókat a kezdeményezésről az önkormányzat értesíti. Az érintettek a kezdeményezéssel kapcsolatban az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásbeli észrevételt tehetnek.
(5) A helyi védelem alá helyezés szakmai előkészítését – szükség szerint szakértő bevonásával – a főépítész végzi.
(6) A helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás esetén a helyi védelem alá helyezési eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a helyi védelem megszüntetésére abban az esetben kerülhet sor, ha
a) a helyi védettségű egyedi érték megsemmisült, vagy
b) a helyi védettségű egyedi érték vagy a helyi védettség alatt álló területi érték (a továbbiakban: helyi védettségű területi érték) a védelem alapjául szolgáló értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(7) A helyi védelem alá helyezés tényéről, vagy megszüntetéséről az érdekelteket a jegyző tájékoztatja.
4. Helyi területi védelem meghatározása
4. § (1) A helyi védettségű területi értékeket a 1. melléklet tartalmazza.
(2) A 1. mellékletben lehatárolt helyi védettségű területi értékeken belül várostörténeti szempontból nyilvántartott területek a római katolikus temető, a református temető, az izraelita temető (a továbbiakban: történeti temetők).
5. Helyi egyedi védelem meghatározása
5. § A helyi védettségű egyedi értékeket az 2. melléklet tartalmazza.
6. Helyi védettségű egyedi érték védelméhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
6. § (1) A helyi védettségű egyedi érték jókarbantartása, állapotának megóvása és megőrzése a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.
(3) A helyi védettségű egyedi érték részét képező építményt az e célra rendszeresített táblával kell megjelölni. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A táblát a tulajdonossal egyeztetett helyre az önkormányzat helyezi ki.
(4) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
7. Településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
7. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) a helyi védettségű területi érték;
b) a városba vezető főbb utak mellett az alábbi szakaszokon:
ba) Kossuth utca a Szt. István út-Kisfaludy utca között,
bb) Szt. István út a Jakab utca-Hősök tere között,
bc) Ady Endre utca teljes hosszában,
bd) József A. utca a Botond tér-Hősök tere között,
be) Prohászka O. utca a Vörösmarty utca-Hősök tere között
bf) Hősök tere
c) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;
d) a helyi védettségű egyedi érték területe;
e) a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, ex lege szikes terület és ex lege lápok, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;
f) a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe;
g) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték;
h) a természeti terület.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
8. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények
8. § Nem megengedett az épületek átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén ezen építési tevékenységeket a több rendeltetési egységet tartalmazó épületek esetén nem egy időben, az épület egészét nem egységes anyaghasználat és megjelenés szerint megvalósítani. Ide kell érteni az épületek utólagos színezését, nyílászáró cseréjét, erkély vagy loggia beépítését, a tetőhéjazat cseréjét, burkolatainak módosítását.
9. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi követelmények
9. § (1) Épületet úgy kell elhelyezni, hogy az
a) a beépítés módjában, mértékében, rendeltetésében, a használat módjában, és
b) a terepalakítás, a csapadékvíz-elvezetés és a növénytelepítés vonatkozásában
környezete adottságaihoz illeszkedjen.
(2) Több ütemben történő építkezés esetén a telket a környezete adottságaihoz illeszkedően, a helyes beépítési sorrend és a későbbi fejlesztési lehetőségek megtartása követelményének betartásával kell beépíteni.
(3) Az épületmélységek megválasztásával meg kell előzni azt, hogy magas tetős épületek esetén az épületet önmagában tekintve és az utcakép vonatkozásában is aránytalanul magas, nagy tetőidomok jöjjenek létre.
(4) 5,5-6 méteres épületmagasság esetén földszintes, szükség esetén tetőteres beépítési módot kell alkalmazni a nyomott belmagasságok, földszinti padlóvonal magassága és az aránytalan homlokzati megjelenés elkerülése érdekében.
(5) Magas tetős épület tetőterének beépítése esetén azt egy szintként kell beépíteni, melybe a tetőtér zárófödémével kialakuló padlástér nem értendő bele.
(6) A közterületeken a fasorokat meg kell őrizni, szükség esetén a fasorok kiegészítendők.
10. § (1) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítést szolgáló építményt, rámpát, a közterület fölé benyúló építményrészt, kerítést úgy lehet elhelyezni, hogy az a kapcsolódó közterület használati módjához illeszkedjen, valamint annak a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása ne legyen kedvezőtlen.
(2) Épületet úgy lehet elhelyezni, hogy
a) a homlokzat tagolásával, színezésével, a nyílászárók kiosztásával, az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival összefüggő, a homlokzatra és az épülettömegre vonatkozó építészeti megoldásokkal, és
b) az alaprajzi elrendezésből adódó tömeg- és homlokzatképzéssel
illeszkedjen az utcaképbe.
(3) Bármely közterülettel érintkező telekhatáron történő építés esetén az azonos telken lévő valamennyi épület, épületrész utcai homlokzatát egységes terv alapján lehet kialakítani.
(4) Épületet úgy lehet kialakítani, hogy
a) a tetőzet kialakítása, hajlásszöge és esetleges tetőfelépítménye, anyaghasználata a környezete adottságaihoz illeszkedjen,
b) a takaratlanul maradó tűzfalak, túlnyúló épületrészek településképi szempontból ne alkossanak aránytalan felületeket, épülettömegeket, és
c) az épületornamentika, anyaghasználat településképi szempontból környezetbe illeszkedjen.
(5) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, városképi sajátosságaihoz illeszkedően lehet kialakítani.
(6) Az épületgépészeti és egyéb berendezéseket, tartozékaikat, klímaberendezést építészeti eszközökkel takartan vagy közterületről nem látható módon, az épületek alárendelt homlokzatára lehetséges telepíteni.
(7) Síktáblás napelemet, napkollektort az építészeti környezethez illeszkedve magas tetős épületen bármely az épület ferde tetősíkjában, azzal megegyező dőlésszögben, lapos tetős épületen elsősorban az épület attikájának takarásában, vagy az épület formálásába építészetileg beillesztve lehet elhelyezni. Belterületen más építményen vagy terepszintre fektetve a közterületről nem látható módon lehet elhelyezni.
(8) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet keresztező, a közútkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében – ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében – létesíthető burkolt felület.
(9) A közterületek anyaghasználatát, burkolt és nem burkolt felületeinek arányát úgy lehet meghatározni, hogy azok használhatósága beépítés okozta gépjármű-terhelés fokozódása ellenére biztosított legyen.
(10) A közterületek anyaghasználatát úgy lehet meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszinten is egységes megjelenésű legyen.
(11) Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a városképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni.
(12) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20 %-át. Több egységből álló ipari, kereskedelmi, szolgáltató létesítménycsoport esetében egységesen kialakított cég- vagy címtábla helyezhető el.
(13) A (12) bekezdés szerinti cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.
(14) Ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla maximum 1,5 m²-es nagyságban az ingatlan falán vagy kerítésén helyezhető el.
(15) Településképi szempontból meghatározó területeken egyedi címfestett táblák elhelyezése nem megengedett.
10. Helyi védettségű területi értékekre és a településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó további településképi követelmények
11. § A 7. § (1) b) pontjában meghatározott területeken a 8. §-9. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) a meglévő úthálózatot, annak töréseit, szélességét, vonalvezetését meg kell őrizni,
b) a meglévő telekszerkezet jellegét az értékleltárban meghatározottak szerint meg kell őrizni,
c) épület átalakítása, bővítése esetén az épület értékét képező építészeti részleteket fel kell használni, különösen a homlokzati nyílásrendet, díszeket, tagozatokat,
d) tetőtér-beépítés esetén az utcai homlokzatra nyúlóan csak a tetősíkba beépíthető nyílászárót lehet beépíteni,
e) az utcai gyalogos bejárat és gépkocsi behajtása számára fémlemez kapu nem helyezhető el,
f) elhelyezendő épületeken az utcai homlokzaton legfeljebb egy gépjármű behajtására alkalmas bejárat vagy garázs létesíthető, az ettől eltérő már kialakult állapot és használat kivételével,
g) a 4. §-ban meghatározott történeti temetők területén a sírjelek, utak, fasorok, növényzet eredeti helyükön fenntartandók és gondozandók.
11. Helyi védettségű egyedi értékekre vonatkozó további településképi követelmények
12. § A helyi védettségű egyedi értékek vonatkozásában a 8. § és 10. §-ban meghatározottakon túl, az alábbi településképi követelmények alkalmazandók:
a) az építmény – a védettség alapját jelentő értékét képező – eredeti külső megjelenését, beleértve az ahhoz csatlakozó tetőfelületet és vízelvezető rendszert, valamint azok
aa) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
ab) eredeti anyaghatását, nyílászárók esetében eredeti anyaghasználatát, díszítettségét, tok- és szárnyszerkezeti méret- és arányrendjét, valamint a nyílás- és osztásrendjét, és
ac) eredeti épülettartozékait meg kell őrizni, valamint helyre kell állítani,
b) ha az építmény egy részét, részletét korábban az eredetitől stílus idegen módon eltérő megjelenésűvé alakították, építették át, és az eredeti állapotáról készült, vagy arra vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok megfelelő formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani,
c) az építmény utcai homlokzatának felújítását, színezését több tulajdonos esetén is egységesen, egy időben kell elvégezni.
12. Egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése
13. § (1) A 3. mellékletben szereplő területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(2) A 3. mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(3) Védett területen a közterületeken a közvilágítás elemeit anyaghasználatában és megjelenésében egységes arculat szerint kell kialakítani.
13. Reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
14. § (1) Településképi szempontból meghatározó területen:
a) csak a főépítész által jóváhagyott típusterv szerinti közművelődési hirdetőoszlopon, citylighton, útbaigazító táblarendszeren vagy utasvárón lehet reklámot elhelyezni,
b) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési naplóban foglaltaknak megfelelően az építkezés időtartama alatt lehetséges,
c) az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése transzparensen lehetséges,
d) épület nyílászáró üvegfelületén ragasztott reklám az épületben folytatott tevékenységgel kapcsolatban sem alkalmazható.
(2) Az (1) bekezdés b) pont szerinti építési hálón történő reklám elhelyezése építési napló vezetéséhez kötött.
SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
14. Rendelkezés a szakmai konzultációról
15. § (1) Ha a 16. §-ban és 18. §-ban felsorolt esetekben településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás nem folytatható le akkor kötelező a szakmai konzultáció az építési tevékenység megkezdését megelőzően.
(2) A szakmai konzultáció iránti kérelmet az e célra rendszeresített űrlapon az önkormányzathoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.
15/A. §1 A településkép védelméről szabályozási tárgykörben alkotott jogszabályban megállapított önkormányzati hatósági hatásköröket a polgármester gyakorolja.
TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉS
15. Településképi véleményezési eljárással érintett építési tevékenységek köre
16. § (1) A polgármester – ha annak a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglalt feltételei fennállnak – településképi véleményezési eljárást folytat le a (2) bekezdésben meghatározott esetekben az építésügyi hatósági engedélyezési eljárást megelőzően.
(2) A településképi véleményezési eljárás során megfelelő határidő tűzésével ki kell kérni az önkormányzati főépítész véleményét
a) a 7. §-ban meghatározott területeken 400 m2 szintterületet vagy 2 rendeltetési egységet elérő új építmény építése vagy meglévő épület legalább 400 m2 szintterületet vagy 2 rendeltetési egységet elérő bővítése,
b) helyi védettségű területi érték körébe nem tartozó területen 600 m2 szintterületet vagy 6 rendeltetési egységet elérő új építmény építése vagy meglévő épület legalább 600 m2 szintterületet vagy 6 rendeltetési egységet elérő bővítése,
c) helyi védettségű egyedi érték részét képező építmény bővítése, átépítése esetén, ba) kétlakásosnál nagyobb új lakóépület építése,
d) 20 m2-nél nagyobb szintterületű új intézményi, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és irodaépület építése vagy meglévő épület legalább 20 m2-nél nagyobb szintterületet elérő bővítése,
e) 200 m2-nél nagyobb szintterületű új ipari, gazdasági épület építése vagy meglévő épület legalább 200 m2 szintterületet elérő bővítése,
f) helyi védettségű területi érték területén építmény építése, bővítése, átalakítása
esetén.
16. Településképi véleményezési eljárás részletes szabályai
17. § A főépítészi véleményre alapozott településképi véleményben vizsgálni kell a településképi követelmények megvalósulásán túl az alábbi illeszkedési szempontokat egyenként és összességében is mérlegelve:
a) alkalmazkodás a beépítés és rendeltetés módjában, mértékében,
b) a szomszédos ingatlanok benapozásának, kilátásának és megközelítésének zavartalansága,
c) a közterületek használhatóságának megőrzése a beépítés okozta gépjármű terhelés eredményeként,
d) a bejárati előlépcsőnek, az akadálymentesítést szolgáló építménynek, rámpának, a közterület fölé benyúló építményrésznek a kapcsolódó közterület használati módjához való illeszkedése, valamint a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra, közüzemi vezetékekre és berendezésekre gyakorolt hatása,
e) a telek előtti közterületi járda, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása.
TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉS
17. Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek, rendeltetésmódosítások köre
18. § (1) A polgármester a Vhr. 26/B. § (1) bekezdése szerinti tevékenységek közül
a) a 6 rendeltetési egységet elérő épület esetében a homlokzat utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, helyi védettségű területi érték területén valamennyi épület, továbbá a helyi védettségű egyedi érték részét képező épület vonatkozásában homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
b) helyi védettségű területi érték területén lévő épület közterületről látható homlokzatán előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
c) épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása vagy rendeltetésmódosítása, ha a szükséges parkolók száma is növekszik,
d) közterületen és helyi védettségű területi érték területén kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, átalakítása, felújítása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a 20 m2 alapterületet,
e) helyi védettségű területi érték területén lévő közterületről közvetlenül látható, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot, és a 4,5 m gerincmagasságot,
f) közterületen szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel, építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6 m-t,
g) emlékfal építése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3 m-t,
h) közterületen park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése,
i) helyi védettségű területi érték területén közterületről látható kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése
esetén településképi bejelentési eljárást folytat le.
18. Településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
19. § (1) A településképi bejelentési eljárásban meghozott tudomásulvételi határozat érvényességének ideje 2 év, amely nem hosszabbítható meg. A polgármester által tudomásul vett bejelentésben foglalt építési tevékenységet a határozat érvényességi idején belül be kell fejezni.
(2) E szakasz rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha reklám vagy reklámhordozó tekintetében a Vhr. 26/B. § (1a) bekezdés alapján indul az eljárás.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS
19. Településképi kötelezési eljárás szabályai
20. § (1) A polgármester – törvényben foglaltak szerint – településképi kötelezési eljárást folytat le, és az érintett ingatlan tulajdonosát az e rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesülése érdekében az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
(2) A településképi kötelezés iránti kérelmet az e célra rendszeresített űrlapon az önkormányzathoz kell benyújtani.
20. Településkép-védelmi bírság mértéke
21. § A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlan tulajdonosával szemben 150.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő településkép-védelmi bírság szabható ki.
21. Településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja
22. § A kiszabott településkép-védelmi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
22. Településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése
23. § (1) A támogatás célja a magántulajdonban lévő helyi védettségű egyedi érték részét képező épület közterületről észlelhető vizuális megjelenését befolyásoló, a helyi védettségét megalapozó értékei tulajdonos általi felújításának, jókarbantartásának támogatása, valamint a helyi építészeti örökség védelmével kapcsolatos egyéb teendők – kutatás, tervek archiválása, a védelem népszerűsítése – elvégzése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására az önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig pályázati úton támogatást adhat.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
23. Hatálybalépés
24. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
24. Hatályon kívül helyező rendelkezések
25. § Hatályát veszti:
a) Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 28/2017.(XI.30.) rendelete
b) Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének Bicske helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló 18/2009.(VII. 27.) rendeletének 14 § (3), (4) és (5) bekezdései, a 19. § (4) bekezdés b) pontja.
1. melléklet
3. melléklet
A 15/A. §-t a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 2.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 2. melléklet a Bicske Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2021. (XII. 2.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.