Vác Város Önkormányzat Képviselő-testületének 

30/2017. (XI.24.) sz. rendelete

A Helyi Építési Szabályzatról

Vác Város Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet településrendezési tartalmi követelményeinek figyelembevételével az alábbi rendeletet alkotja. A rendelet a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdés a), b) és c) pontjában, valamint 9. mellékletében nevesített államigazgatási szervek és partnerek közreműködésével készült.

ELSŐ RÉSZ

   I. FEJEZET

A RENDELET ALKALMAZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI

1. A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya Vác Város közigazgatási területére terjed ki.

2. Vác Város Helyi Építési Szabályzata
   2. §

(1) A jogszabályokban megengedett körben a Településszerkezeti Terv alapján lehatárolja az egyes helyi övezeteket.

(2) Vác Város Helyi Építési Szabályzatban (HÉSZ-ben, illetve Szabályzatban), továbbá a Szabályozási Tervlapon (SZT-n) meghatározza azok jellemzőit, különösen:

a) az elhelyezhető, illetve kialakítható építményfajták rendeltetését,

b) a beépítés jellemző módját,

c) a kialakítható új telkek legkisebb telekterületét,

d) a megengedett legnagyobb beépítettség mértékét,

e) a megengedett szintterületi mutatót,

f) a megengedett legkisebb és legnagyobb épületmagasságokat,

g) a kötelező zöldfelület legkisebb mértékét,

h) a beültetési kötelezettség helyét és mértékét,

j) a közműellátottsággal kapcsolatos követelményeket,

k) egyéb sajátos építési követelményeket.

(3) Tartalmazza továbbá

a) a közigazgatási területhatár-módosításokat,

b) a bel- és külterület határvonalát,

c) az övezethatárt és övezeti jelet,

d) külterületen a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek határvonalát,

e) a változtatási tilalommal érintett területek lehatárolását,

f) a kötelező szabályozási vonalat,

g) a létesítmények védőterületét (védősávok és védőterületek), védőtávolságát,

h) a védett területek lehatárolását, illetve a védett építmények megjelölését,

i) védelmekkel érintett területeket, látványpontokat,

j) az elővásárlási joggal érintett telkek jelölését.

(4) Az OTÉK-tól megengedőbb értékekhez:

a) az Lk-18aK jelű építési övezetben

b) az Lk-18bK jelű építési övezetben,

c) a Vt-3 és Vt-4 jelű építési övezetben

d) a Vk-2 jelű építési övezetben

e) a Gksz-1, Gksz-2, Gksz-2a, Gksz-3, Gksz-4, Gksz-7, Gksz-8, Gksz-9, Gksz-10, Gksz-11, Gksz-12 jelű építési övezetben

f) a Gip-2a, Gip-2b, Gip-3, Gip-4, Gip-5, Gip-6, Gip-7, Gip-3, Gip-8, Gip-9, Gip-10, Gip-11 jelű építési övezetben,

g) a Keü-1, Keü-2, Keü-3 jelű építési övezetben a Területi Főépítész a 0310092/4/2003. számú, valamint a 0410073/3/2004. számú szakmai véleményében hozzájárult.

h) a KÖk jelű övezetben az Állami Főépítész 1130134/5/2011. számú szakmai véleményében hozzájárult.

3. Szabályozási tervlap

3. §

(1) A HÉSZ 1. sz. mellékletét képezi az SZT A2-N4 jelű Szabályozási tervlap.

(2) A szabályozás alapelemei:

a) szabályozási vonal és szabályozási szélesség,

b) övezet, építési övezet azonosítója, jele, paraméterei és határa,

(3) Más magasabb szintű jogszabállyal megállapított kötelező szabályozási elemek:

a) védőterületek, védőtávolságok, védősávok

b) műemlék jele és a műemléki környezet határa,

c) nyilvántartott régészeti lelőhely határa,

d) országos ökológiai hálózat és alövezeteinek határa

e) Natura 2000 terület határa,

f) Országos jelentőségű védett természeti területek határa és helye (Tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület)

g) Országos vízminőség védelmi terület

(4) Más helyi szintű jogszabállyal megállapítandó kötelezés

a) Helyi művi védelem épületei, építményei.

                                                                                     II. FEJEZET

KÖZTERÜLET ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

4. Általános közlekedési előírások
4. §

(1) Közterület csak a szabályozási terv alapján alakítható (szabályozható) ki, vagy szüntethető meg.

(2) Magánutakkal kapcsolatos szabályok:

a) Közforgalom elől el nem zárt magánutakat a közutakra vonatkozó szabályoknak megfelelően kell kialakítani.

b) 10 teleknél kevesebb megközelítését biztosító magánút minimális telekszélessége 6 m.

(3) Új beépítéshez szükséges parkoló az OTÉK előírások szerinti mennyiségben elsősorban telken belül biztosítandó.

(4) Az országos közutakra vonatkozó előírások

a)  Az országos közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől mért 50-50 m széles védőtávolságon belül építmény elhelyezéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges.

b)  Az országos közutak belterületi szakaszán a közút melletti területeken ipari, kereskedelmi, vendéglátó, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához közútkezelői hozzájárulás szükséges.

(5) Beépítésre szánt területeken az új építmények esetében az azok rendeltetésszerű használatához szükséges parkoló és rakodó helyeket, járműtároló épületeket telken belül kell biztosítani.

(6) Közterületi parkolási lehetőséget kell kialakítani a meglévő közintézményekhez. Meglévő épület funkcióváltása esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolóhelyek, rakodófelületek közterületen is kialakíthatók, amennyiben a meglévő beépítés kötöttségei miatt azok telken belül nem helyezhetők el, és az érintett közút kezelője hozzájárul.

EGYES ÉPÍTMÉNYFAJTÁK SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

5. Kerítések
   5.§

(1) Közterület és a közterület jelleggel használt területek felőli és oldalkerti tömör kerítés létesíthető, ha

a) a tömör kerítés magassága nem haladja meg a 1,8 m, támfallal együtt mérve a 2,5 m-t

b) az meglévő tömör kerítés újraépítése.

(2) Beépítésre nem szánt területen, valamint városesztétikai-, tájképvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területeken kerítés csak áttört kivitelben, védelmi (vagyonvédelmi, vadvédelmi, természetvédelmi) céllal létesíthető.

(3) Ahol tömör, illetve áttört épített kerítés nem létesíthető, de a betekintés korlátozása indokolt, illetve a városképet nem érinti hátrányosan, a telekhatáron vagy az azt kísérő területsávban telken belül élő „sövénykerítés” létesíthető.

6. Támfalak és támfallétesítmények
   6.§

(1) A területen meglévő domborzati viszonyokat óvni kell, ezért támfalat létesíteni, és ezzel a terepviszonyokat megváltoztatni a megengedett építmények elhelyezése, vízelvezetési, geológiai, talajmechanikai okokból lehet.

(2) A támfal létesítése során a meglévő fás növényzet megóvását elsődlegesnek kell tekinteni.

(3) A támfal városképben jelentkező felületét a környezethez igazodó természetes anyagokkal kell kialakítani.

(4) Támfallétesítmény új támfalban oly módon létesíthető, ha az a bejárat kivételével teljes terjedelemben a meglévő, illetve a környezetrendezés szempontjából indokoltan módosított terepszint alá kerül.

(5) Saroktelek esetében a létesítmény további egy oldala kiállhat a környező terepből.

(6) Közterületi telekhatáron, illetve attól számított 5 méteres előkertben a támfallétesítmények kapuzatának (nyílászáróinak) száma 3-nál több nem lehet telkenként.

(7) Meglévő támfalban támfallétesítmény csak az esetben létesíthető, ha annak magassága nem változik, illetve az eredetihez képest városképi, illetve környezeti illeszkedés érdekében max. 0,5 m-rel növekszik.

(8) A támfalak, illetve támfallétesítmények esetén a megfelelő lebukás-gátlást minden esetben biztosítani kell.

7. Piacok
7.§

(1) Új piac csak a vegyes, a különleges és a gazdasági kereskedelmi szolgáltató építési övezetekben alakítható ki.

(2) A piac létesítéséhez önálló telek alakítandó ki, de közterületen is elhelyezhető. 

8. Aluljárók és felüljárók
8.§

(1) A területen felüljáró csak akkor létesíthető, ha aluljáró létesítése lehetetlen lenne, vagy aránytalanul nagy beavatkozással, a természeti értékek, a talaj, illetve a felszín alatti vizek sérelmével járna.

(2) Az aluljárókhoz csatlakozóan, illetve annak részeként – a hatályos előírások betartása mellett – terepszint alatti kereskedelmi és szolgáltató építmények is kialakíthatók.

(3) Az aluljárókhoz a közbiztonságot szolgáló felszereléseket, valamint megfelelő információs felületet kell biztosítani.

9. Kikötők és úszóművek
9.§

(1) A területen állandó jellegű kikötő, illetve legalább idényjelleggel telepített úszómű csak az alábbi területeken, meghatározott partszakaszokon helyezhető el az egyéb előírások betartásával:

 a) Verőce közigazgatási határában levő 20095 hrsz.-ú terület mentén,

 b) a DDC kikötő mentén,

 c) a 2440 hrsz-tól (Horváth Mihály utcai sporttelep) délre az Eszterházy utca vonalában levő kompig,

 d) a 3149/1 hrsz-ú területen, a zenepavilon előtt.

(2) Az új kikötők kialakításánál különös gondot kell fordítani a létesítmények környezetre gyakorolt hatásaira, a létesítmények és a környezet víz felőli látványára, illetve a vízfelületre történő rálátásra.

(3) Úszómű (állóhajó) elhelyezéséhez előzetes sziluett vizsgálatot kell végezni, amellyel igazolni kell a környezethez illeszkedést.

(4) Olyan úszóművek, amelyeken gazdasági tevékenységeket folytatnak - a kizárólag közlekedést szolgálók kivételével – a területen csak akkor helyezhetők el, ha érvényesíthetők mindazok előírások, amelyek az érintett építési övezettel szomszédos építési övezet előírásainak is megfelelnek.

(5) A (2)-(4) bekezdés előírásait a meglevő kikötők működési engedélye meghosszabbításánál is érvényesíteni kell.

10. Pavilon jellegű építmények
10.§

(1) Pavilon jellegű építmény csak Közterületrendezési Terv alapján (KÖRT) helyezhető el.

(2) A területen pavilon jellegű építmény

a) csak meghatározott időre és csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető,

b) funkciója, a pavilonokban történő árusítás csak a vonatkozó jogszabályok szerinti, valamint nyilvános WC és turisztikai információ ellátás lehet.

(3) Pavilon maximum 6 napra engedélyezett eseményekhez, időszakos vendéglátó egység céljára is elhelyezhető.

(4) Bármely pavilon jellegű építmény használata során keletkező hulladékok (pl. kommunális, csomagolóanyag, étel-italmaradék, tisztító víz) gyűjtéséről, elszállításáról, elhelyezéséről a közegészségügyi-, a környezetvédelmi- és az építéshatóság előírásainak megfelelően a környezet károsítása, veszélyeztetése nélkül az engedélyesnek kell gondoskodni.

11. Díszvilágítás
11.§

(1) A díszvilágításnak mindenkor alkalmazkodnia és illeszkednie kell a már meglévő díszvilágításhoz és közvilágításhoz.

12. Egyéb épületek, építmények, utcabútorok, nyilvános WC elhelyezése
12.§

(1) Vác területén az épületek használatát kiegészítő funkciójú épületek:

a) járműtároló (gépkocsi-, motorkerékpár, csónak-, munkagép),

b) a háztartással kapcsolatos tároló épületek (nyári konyha, mosókonyha, szárító),

c) tárolóépítmények (tüzelőanyag- és más tárló, szerszámkamra, továbbá szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta),

d) kisipari, vagy barkácsműhely, műterem, kiskereskedelmi üzlet,

e) kazánház,

csak az épülettel egy tömegben, ahhoz csatlakozóan létesíthetők, kivéve azon építési övezeteket, ahol az előkertben, vagy hátsókertben támfalban megengedett a gépjárműtároló, csónaktároló elhelyezése, illetve kivéve azon építési övezeteket, ahol a kialakult állapothoz való igazodás igazolható, úgy, hogy jobbra és balra 3-3 ingatlant figyelembe véve, a 3-3 ingatlan területén a kiegészítő funkciójú épületek megléte bizonyítható.

(2) Vác területén az épületek használatát kiegészítő funkciójú meglevő épületek

a) felújítása az alapterület bővítése nélkül, magastető ráépítésének lehetőségével,

b) bővítése az építési övezetre vonatkozó maximális beépítettség mértékéig, illetve a meglevő alapterület maximum 50%-os növelésével, magastető ráépítésének lehetőségével megengedett.

(3) Vác beépítésre szánt területén fekvő valamennyi építési övezetben, övezetben a következő melléképítmények helyezhetők el:

a) közmű becsatlakozási műtárgy,

b) közműpótló műtárgy,

c) hulladéktartály-tároló,

d) kerti építmény,

e) kerti víz- és fürdőmedence,

f) szabadlépcső,

g) építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop,

h) kerti lugas, továbbá lábon álló kerti tető és épített tűzrakó hely.

(4) Állattartásra szolgáló melléképítmények elhelyezése a 5. sz. melléklet szerint történhet.

(5) Háztartással kapcsolatos tároló épületek önállóan nem helyezhetők el.

(6) Felvonulási épület csak ideiglenesen, meghatározott időtartamra létesíthető.

(7) Üvegház illetve fóliasátor csak a műemléki védettséget élvező történelmi városközponton és a természetvédelmi területeken kívül, a településképileg nem érzékeny területeken létesíthető.

(8) Sátrakat, ponyvákat csak idényjelleggel, általában közösségi események kiszolgálására, egyéb jogszabályban meghatározott módon:

a) közterületen csak engedélyezett közterületi rendezvényekhez,

b) nem közterületen felvonulási, vagy ideiglenes árubemutatási célra, meghatározott időre lehet felállítani.

(9) Közterületen csak olyan műtárgyakat, utcabútorokat lehet elhelyezni KÖRT, illetve kertépítési terv alapján, ami a város történelmi és természeti környezetébe, hangulatába illik.

(10) A terület beépítésre szánt területén fekvő valamennyi építési övezetben a következő utcabútorok helyezhetők el:

a) térrács

b) lugas

c) pergola

d) pad

e) szék

f) asztal

g) hulladékgyűjtő

h) hirdetőtábla és eszköz

i) világítótestek

j) ivókút

k) szökőkút

l) csobogó

m) fali rács

n) óra

o) napóra

p) növényláda

(11) A beépítésre nem szánt természeti területeken a természeti környezetbe illő, természetes anyagból készülő következő utcabútorokat lehet elhelyezni:

a) pad

b) asztal

c) szék

d) esőbeálló

e) híd

f) hirdetőtábla és eszköz

g) hulladékgyűjtő

(12) A területen nyilvános WC elhelyezése csak KÖRT alapján történhet.

III. FEJEZET

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TELEPÜLÉSKÉP ALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

13. Az épített környezet értékeinek védelme
13.§

(1) Az országos műemléki védelem alatt álló építményeket és műemléki környezetüket az A2-N4 jelű szabályozási tervlap jelöli.

(2) A helyi védelem építményeit és területeket az A2-N4 jelű szabályozási tervlap jelöli.

(3) Az SZT-n lehatárolt műemléki védettség által érintett területekre, az ott meghatározott telkekre a védettséggel összefüggő rendelkezéseket és követelményeket külön jogszabály tartalmazza.

(4) Az SZT-n lehatárolt helyi védettség által érintett területekre, az ott meghatározott telkekre a védettséggel összefüggő rendelkezéseket és követelményeket külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(5) Az SZT-ben helyi védettségű területeken, építményeken az alábbi előírásokat kell alkalmazni:

a) Védett építmény bontása csak a védelem megszüntetése után lehetséges.

b) A meglevő épület akár részleges felújítása esetén az épület eredeti állapotáról a helyreállítás gyakorlati kivitelezéséhez szükséges mélységű felmérést kell készíteni, beleértve a részletes homlokzatfelmérést, a tetőzet, a nyílászárók, a tagozatok részletterveit is.

c) Az eredeti állapotot felmérési terven és fotókon dokumentálni kell.

d) Az épületek utcai homlokzatai eredeti állapotukban állítandók helyre. A meglévő épületeken tervezett bármilyen építési munka esetén a kialakult, hagyományos homlokzati és tömegarányok, a tetőforma, a párkány- és gerincmagasságok, a nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

e) Az épületek bővítése során az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása (utcaképi szerepe) nem változhat.

f) Utcavonalra nyíló garázsbejárat a hagyományos kocsiáthajtót kivéve nem létesíthető.

g) Új épületszárny létesítése esetén azt a meglevő épülettel összhangban kell kialakítani.

(6) A védett építményen és védett területen lévő építményen közművezeték, klímaberendezés, parapetkonvektor, szabadon álló fémlemez kémény és hírközlési egység a homlokzat közterületről látható részén nem helyezhető el.

(7) Az SZT-n lehatárolt régészeti védettség által érintett területekre, az ott meghatározott telkekre a védettséggel összefüggő rendelkezéseket és követelményeket külön jogszabály tartalmazza. A régészeti lelőhelyekre vonatkozó - a kulturális örökség védelméről szóló - törvény és a hozzájuk kapcsolódó rendeletek előírásai kötelezően betartandók.

14. Városvédelem, látványvédelem
14.§

(1) A területen védeni kell a természeti és épített környezet kialakult együttesét, annak jellegzetes látványát az SZT-ben meghatározott pontokról, irányokból.

(2) A területen magasépítmény nem helyezhető el, kivéve technológiai indokból, az SZT keretei között. Technológiai ok az elhelyezhető létesítmény funkciójából eredő, technikai, műszaki szükségszerűség (silólétesítmény és magassága, rádiótelefon bázisállomás építménye és magassága, stb.).

(3) A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását.

(4) A terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati, szín megoldások nem alkalmazhatók.

(5) A zártsorú beépítésű lakó- és vegyes területeken, kivéve a helyi védettségű területeket, építési telkenként, utcafronton legfeljebb két, max. 4,5 m széles, 3 m magas bejárat (kapuáthajtó, garázs be- és kijárata) létesíthető a tárolóhelyiségek (személygépkocsi, csónaktároló) megközelítésére.

(6) A tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni.

(7) A tetőterek beépítése esetén a tetőfelépítmény nem haladhatja meg a tetőzet hosszirányú méretének egyharmadát.

(8) A magastetők fedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet - a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag nem alkalmazható.

(9) A területen bármilyen, a meglevő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az eredeti tervek felhasználásával végezhető - amennyiben azok rendelkezésre állnak.
A beavatkozás keretében biztosítani kell korábbi átalakítási hibák, eltérések korrekcióját.

(10) Ha az épületek színezése nem felel meg a városképi-, környezeti-, építészeti hagyományokkal kapcsolatos követelményeknek, az építmény átszínezése kötelező.

(11) Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az épület átépítése a meglevő városképbe, vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolításához köthető

(12) A terület belterületein átfeszítés, illetve az épületekre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, továbbá kulturális, illetve nemzeti és városi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki.

(13) Kivitelezés alatt álló építmény ideiglenes lehatárolása, védőponyvával ellátása esetén azon csak az alábbiak szerint lehet bármiféle feliratot, ábrát elhelyezni:

a) Védelem alatt álló épület esetén a felületen csak az épület architektúrája, illetve képzőművészeti alkotás (reprodukció) ábrázolása megengedett. 

b) Főútvonal menti építési övezetek, illetve onnan feltárulkozó épületek homlokzatain a felületen az a.) pontban jelöltek mellett a felület 20 %-ban jelenhet meg reklámfelület.

c) Egyéb területeken a felületre kihelyezhető feliratokat, ábrákat a városképi illeszkedés, a környezettel történő harmonizálás figyelembevételével lehet megjeleníteni.          
E védőfelületek csak a kivitelezés időtartamára, de legfeljebb 2 évre helyezhetők ki.

(14) A városkép védelme érdekében a Belváros építési övezeteiben, valamint a főútvonalak mentén - egyébként létesíthető - tetőreklám hirdetés csak világító és áttört kivitelben készülhet.

(15) Védett épületen hirdetés, reklám nem helyezhető el.

(16) A Belváros, Kisvác és Alsóváros területén a speciális városképvédelmi beépítési és építészeti előírások a következők:

a) A kötelező építési vonal általában a belvárosi, kisváci és alsóvárosi beépítésekre jellemző, utcavonalon történő (előkert nélküli) beépítési vonal, ettől eltérő, előkertes beépítés csak a kialakult állapothoz történő igazodás (illeszkedés) esetén megengedett.

b) Az utcavonalon történő beépítések esetén a járdára előlépcső csak akkor nyúlhat, ha a szabad járdaszélesség legalább 1,50 m nagyságú. A szabad járdaszélességbe a faveremrács, a fa körüli zöldágy, a villanyoszlop nem vehető figyelembe.

c) Az új kapuáthajtókat az utcai növényállomány figyelembevételével kell kialakítani a növényállomány védelme érdekében.

d) Az oldalhatáron álló beépítés zártsorúvá alakítása esetén a két épület közötti csatlakozás megoldhatóságát műszaki tervvel kell igazolni.

e) A kialakult földszintes beépítésű attikás tetőkiemelés, vagy emeletes épületrész csak úgy létesíthető, hogy a meglevő csatlakozó ereszvonal mentén, a csatlakozó szomszédos ereszvonaltól, az új épület homlokzati hosszának egynegyedére, de min. 2 m-re legyen.

f) A kialakult földszintes beépítésű területen meglevő emeletes épülethez való csatlakozás esetén az emeletes épület főpárkányát, illetve gerincvonalát max. 50-100 cm-el megközelítő csatlakozó új épületrész létesíthető, az új földszintes épület homlokzati hosszának 1/3-áig.

g) Az épületek homlokzatképzésénél a helyi építészeti hagyományokat figyelembe kell venni.

h) A hagyományos beépítési mód megőrzése érdekében az eredeti beépítési formát őrző „L” alakú épületek megközelítését a belső udvar felől kell megoldani.

i) A „váci kapuk” hagyományőrzése érdekében valamennyi építési övezetben, utcafronton telkenként csak egy, maximum 4m széles, 3m magas bejárat (kapuáthajtó, garázs be- és kijárata) létesíthető a tároló helyiségek (személygépkocsi, csónaktároló) megközelítésére

j) A területen az építésügyi hatóság az épület külső megjelenését érintő munkák esetén az építményen végzett munkákat olyan feltételhez is kötheti, amelynek eredményeként a homlokzat egésze egységessé válik (rácsok, redőnyök, berendezések, építészeti motívumok egységesítése).

k) A területen, valamint az azokat határoló út másik oldalán egy teleksávnyi területen az épületeken a városképben jelentkező, közterületről látható klímaberendezés kültéri egysége, szabadon álló lemezkémény, illetve a homlokzaton szabadon szerelt vezeték nem létesíthető.

l) A területen, valamint az azokat határoló út másik oldalán egy teleksávnyi területen a városképben jelentkező, közterületről látható műholdvevő, illetve távközlési adatátviteli berendezés kültéri egysége, hír- és adattovábbító berendezés csak az épület részeként, takartan helyezhető el.

m) A területen az épületek részleges homlokzati felújítása (színezése) csak teljes homlokzatonként megengedett. Az építésügyi hatóság a kedvezőbb városképi megjelenés biztosítása, illetve a kedvezőtlen látvány kiküszöbölése érdekében a felújítást több, illetve az összes homlokzat egyidejű felújításához kötheti. Engedély nélküli, vagy attól eltérő színezés esetében az érintett teljes homlokzati felületek, illetve az egész épület egységes újraszínezése rendelhető el, az építtető teherviselésével. 

n) Az utcavonalra nyílóan telkenként csak egy garázsbejárat létesíthető.

o) A Duna-parti, hullámtéri területen levő épületek padlószintjét a mértékadó árvízszint felett 1,00 m-rel magasabban kell kialakítani a vonatkozó jogszabályban meghatározott árvízszint figyelembevételével. Terepszint alatti helyiség, pince nem létesíthető a mértékadó árvízszint alatt. Az árvízvédelem megvalósítását követően pince a talajvíz elleni megfelelő műszaki megoldás biztosítása esetén építhető.

p) A Duna parti sétányokon az előkertben nem lehet pavilont, építményt, kiegészítő építményt elhelyezni.

q) A Duna-parton támfal kizárólag az alábbi előírások szerint létesíthető:

1. a funkció nélküli támfal a kerékpárút burkolata szélétől minimum 0,50 m-re meghatározandó szabályozási vonalon, a funkcióval ellátott támfal minimum 4,50 m-re meghatározandó építési vonalon építhető,

2. a szabályozási vonal és a funkcióval ellátott támfal közötti terület csak növényzettel keríthető le

3. a funkcióval ellátott támfal kiszolgálása – parkolás, áruellátás, csónakszállítás - csak a Dunára merőleges utcák területén lehetséges, a kerékpátút és a gyalogos sétány erre a célra nem használható

4. a támfal magassága legfeljebb 3,00 m lehet a kerékpárút hossztengelyének aktuális szintjére helyezett 15 fokos metszősíktól. A támfal felső élének illeszkednie kell (max. 50 cm-es eltéréssel) a szomszédos támfalakhoz és lehetséges rendezett terepszintekhez

5. a viszonyítási szintkülönbség változása esetén a támfal tetejének is visszalépcsőzve a szintet 20-40 cm közötti lépcsőzéssel követnie kell

6. a már meglevő szomszédos támfalakhoz 20-40 cm közötti lépcsőzéssel kell alkalmazkodni

7. a támfal felületek természetes kő anyagúak lehetnek csak, a felületek 3-5 m hosszanként tagolandók

8. a támfalak telkenként külön-külön is építhetők.

r) A Vár és környéke területén – Budapesti főút, Burgundia utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, József Attila sétány, Tímár utca, Géza király tér által határolt területen – a további előírásokat is alkalmazni kell:

1. A Vár területén és annak közvetlen környezetében bármilyen 30 cm-nél mélyebbre hatoló földmunkát - ideértve mindenekelőtt az építési munkálatokat, továbbá különösen az árok- és csatornaásást, útnyitást, tereprendezést, feltöltést, oszlop földbeállítását, faültetést, tuskóirtásos fakivágást, meglevő építmény vagy annak maradványa terepszinti vagy terepszint alatti padlójának megbontását – csak az örökségvédelemért felelős hatóság által előírt módon, a munka jellegétől függően megelőző feltárást követően vagy régészeti megfigyelés mellett szabad végezni. A régészeti feltárás eredményeinek függvényében nem szabad épületet elhelyezni olyan területeken, ahol jelentős régészeti emlék bemutatása annak eredeti helyén szükséges, és az új épületen belül műszakilag nem oldható meg, és /vagy örökségvédelmi szempontból nem kedvező. A régészeti emlékek bemutatása épületen belül vagy építmény alatt is megengedett, az örökségvédelmi szempontok figyelembevételével. Az előkerült épület-maradványok megőrzésének, bemutatásának lehetőségét már a tervezési fázisban tisztázni kell.

2. A Vár rekonstruálását követően a Vár körüljárhatóságát biztosítani kell

3. A Vár területével érintkező területen a Vár körüljárását biztosító szabályozás megvalósítása és ahhoz kapcsolódó telekalakítás feltétele a területet érintő régészeti feltárás lefolytatása.

4. Az épületek tetőzete 35-40 fok közötti hajlásszögű, az utcával párhuzamos, illetve arra merőleges nyeregtető lehet.

5. A Vár és a közterületek felé forduló, illetve onnan látszó új és a meglévő épületek átépítésénél csak földszintes épületek létesíthetők, azok tetőtérbeépítése esetén a Vár és közterületek felőli, illetve onnan látszó tetőfelépítmény nem helyezhető el. Ezen tetősíkokon csak az épületen belüli kiszolgáló funkciók szellőzését biztosító, maximum 0,5 m² felületű, síkban elhelyezett tetőtéri ablak létesíthető.

6. A Géza király téri és a Várlépcső felőli Vi építési övezetben tetőtér beépítés nélküli emeletes épületek létesíthetők.

7. A területen alkalmazható épületszerkezetek az alábbiak:

    7.1. a tetőhéjazat anyaga az égetett kerámia cserépfedés

    7.2. a homlokzatok vakolással

    7.3. a hézagos zártsorúan elhelyezhető épületek tömör kő, vagy téglakerítéssel létesíthetők

    7.4. a homlokzatszínezésnél csak földszínek alkalmazhatók

    7.5. a kert és garázskapu fafelületű lehet.

(17) Védendő kilátóhelyek:

a) A Duna-part mentén a terven jelölt helyeken

b) A M2 (2/A) út mentén a terven jelölt kilátópont

c) A Naszály nem város felőli kilátója, északi irányban

d) Gombási úti kilátó

e) Kopaszhegyi kilátó a keresztnél

f) Zsidóbányai kilátó

g) Kálvária, mint kilátóhely

(18) A város történeti sziluettjének, városképének – a templomtornyokkal, a jellemző tömegű épületekkel, ezek tetőzetével, meghatározott „váci Duna-parti látkép” - védelmét a jellemző kilátóhelyekről, rálátási pontokról meg kell őrizni. Védendő látványok:

a) A Dunáról, a Duna Szentendrei szigeti partjáról, a Pokolsziget felől

b) A Kosdi út felől a Duna látványa

c) A Kálvária látványa a Kosdi út város felőli szakaszáról

d) A Liget látványa a 2. sz. út felől

e) A Kőszentes híd látványa a „városkapuban”

f) A város látványa a vasútról

g) A Kórházból

h) a Kálváriáról

i) A Székhegy környéke

j) A Szúnyogkapu.

(19) A védelemre érdemes városképi/tájképi elemeket, értékeket veszélyeztető változtatások, valamint a zavaró városképi/tájképi elemek, területek rendezéséről a területet érintő szabályozási tervekben kell gondoskodni.

IV. FEJEZET

A TÁJ ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

15. A táj-és természetvédelem, az élő környezet védelme
15.§

(1) A Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó területeken, a Nyugat-Cserhát Tájvédelmi Körzet tervezett, illetve annak részeként nyilvántartott területeken, valamint helyi védett és helyi védelemre tervezett területeken a védettséggel, az értékvédelemmel összefüggő rendelkezéseknek és követelményeknek a területek használatakor és az építéssel összefüggő tevékenységek során is érvényt kell szerezni.

(2) A természetközeli állapotú területeken (természeti terület) - az ember által csekély mértékben befolyásolt élőhelyek, tájrészletek – a területhasználat módosítása, építéssel összefüggő tevékenységek csak a természet védelméről szóló törvény előírásai szerint, a természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(3) Területet felhasználni csak úgy szabad, hogy az életközösségek természetes folyamatai és viszonyai, a biológiai sokféleség ne károsodjanak, illetve a természeti értékek ne legyenek veszélyeztetve.

(4) A területfelhasználás során biztosítani kell a védett növények és állatok élőhelyeit, az élőhelyek kapcsolatát, az ökológiai folyosók megmaradását, területi hiányának pótlását, bekapcsolását az országos hálózatba. A 10 ha területnagyságot meghaladó ökológiai folyosóhoz tartozó területet érintő, mezőgazdasági célú jelentős változtatások a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat kötelesek. Az országos ökológiai hálózat területeit az Országos Területrendezési Tervet meghatározó törvény védi a terület jellegét jelentősen megváltoztató, a természetes és természet közeli élőhelyeit és azok kapcsolatait károsan befolyásoló, más célú változtatásoktól.

(5) A felszíni vizek mederrendezésénél a természetes vízparti vegetációt, a természetes élőhelyek védelmét a kivitelezés és a végleges területfelhasználás során egyaránt biztosítani kell. A mederrendezés csak tájrehabilitációs terv alapján, azzal megalapozott vízjogi engedély szerint történhet.

(6) Az SZT-n környezetvédelmi- értékvédelmi és látványvédelmi szempontból érzékenynek jelölt terület telkein fás növényzet ültetése esetén a tájban honos, a helyi alkalmazási hagyományokhoz illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajtákból kell választani.

(7) A közterületek terepszint alatti felhasználásánál, így a közművezetékek elhelyezésénél, átalakításánál elsőbbséget kell biztosítani a fasorok, közcélú növényzetek elhelyezhetőségének, fennmaradásának is.

(8) A zavaró mértékű légszennyező-, zajterhelő környezeti hatások elleni védekezésre, zavaró látványok takarására, illetve értékes élőhelyek összekapcsolására – megfelelő hely rendelkezésre állása esetén – többszintes telepítésű védő zöldsávot, „biofalat” kell létesíteni. „Biofal” létesítése csak táj-, illetve kertépítészeti terv alapján történhet.

(9) Az alábbi komplex tájrehabilitációt igénylő területek rendezése tájrehabilitációs terv alapján történhet:

a) bányaudvarok, bányatelkek

b) bányatavak környezete

c) volt hulladék- és törmeléklerakók

d) a DDC Kft. kikötője és annak környezete.

V. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

16. A föld – a talaj és a termőföld - védelme
16.§

(1) A termőföld hasznosításának elsődleges célja a mező- és erdőgazdálkodás, speciális esetben a természetvédelem területi alapjainak biztosítása. Termőföld építési célú igénybevételére, művelés alóli kivonással járó felhasználására kizárólag a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén kerülhet sor.

(2) A bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(3) A földmozgatással járó munkavégzések a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően folytathatók.

(4) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(5) Építési munkát csak úgy lehet végezni, építményt csak úgy lehet használni, hogy a keletkező szennyező anyagok ne kerülhessenek a talajba. A talaj szennyezésével járó környezetkárosítás egyéb jogszabályban meghatározott büntetőeljárást von maga után.

(6) A mezőgazdasági területek feltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált talaj vagy nem talajidegen anyag használható. A ±1,0 m-t meghaladó terepszint-változással járó tereprendezéshez, földmunkához az építéshatóság engedélye is szükséges. A talajvédelem érdekében a talajvédelmi szakhatóság állásfoglalásával összhangban az építésügyi hatóság talajvédő növényzet (védőzöld, erdő, fásított zöldsáv, beültetési kötelezettség) létesítésére és fenntartására kötelezheti a telkek tulajdonosait.

(7) A telkek terepfelszíne kizárólag oly módon alakítható, hogy a területen lévő talaj erózióvédelme, a rézsűk állékonysága és a felszíni vizek elvezetése a telek területén belül rendezetten biztosítható legyen.

(8) A területen 1,5 m-nél magasabb támfal csak a látványvédelem biztosítása (a kedvezőtlen látvány takarása) esetén létesíthető, kivéve ott, ahol azt a terepadottságok, vagy védelmi szempontok (jellemzően: Duna-part, árvízvédelem) ettől eltérő megoldást tesznek szükségessé.

(9) A területen talajszennyezést okozó tevékenység – szabályozatlan hulladék- és sittlerakás, szennyvízleürítés, stb.- nem végezhető.

(10) A szennyezett, rehabilitációt igénylő területekről felmérést kell készíteni. A területekre vonatkozó meglévő anyagokat aktualizálni kell és az adatokat térképen is meg kell jeleníteni.

(11) Az erózióveszélyes területeken a területet használni, építési-, felújítási munkát végezni csak a megfelelő erózió elleni védelem mellett, szükség esetén tereprendezési tervet is tartalmazó engedélyezett tervdokumentáció alapján lehet. A védelmet a tulajdonosnak, illetve közterületek esetén az önkormányzatnak kell biztosítania. Erózióveszélynek kitett, kiemelt védelmet igénylő területek, ahol építési-, felújítási munkát végezni minden esetben csak a megfelelő erózió elleni védelem mellett, tereprendezési tervet is tartalmazó engedélyezett tervdokumentáció alapján lehet, a következők:

a) Kálvária domb rézsűje és a mögötte található bányafalak,

b) Naszály felé vezető „löszmélyutak” falai, melyek jellegzetességei a térségnek,

c) Duna-parti löszfalak,

d) Kápolna utca környéki löszfalak,

e) A Szigetek partvonalai, patakmedrek.

(12) A bányászati tevékenység felhagyott területeit a bányavállalkozónak vagy, ha az vagy jogutódja már nem utolérhető, akkor az önkormányzatnak rendezni kell. A felhagyott bányaterületek tájrendezési-rekultivációjának célállapota a településrendezési terv által hosszú távra meghatározott területfelhasználás megvalósíthatóságához szükséges állapot elérése, – a tervezett területfelhasználásnak megfelelő terepalakítás és növénytelepítés feltételeinek biztosítása.

17. A felszíni- és a felszín alatti vizek védelme
17.§

(1) A felszín alatti vízvédelmi területeken, a vízbázisok, vízmű-kutak védőövezetén, a vízbázisok és a távlati vízbázisok területein saját ellátási célra, magán kút fúrása nem megengedett, sem talajvizes, sem ivóvíz célra.

(2) A belterületen - a Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő, Törökhegy, a Déli területnek a Gödöllői út, Nemzetőr u., Csatamező u., Ivánka utca, Götz u. és a Szent László út által határolt területe kivételével - új épületet létesíteni, meglevő épület funkcióját akár részlegesen megváltoztatni csak a keletkező szennyvizek közcsatorna-hálózatban történő elvezetésével lehet.

(3) A Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő, Törökhegy, a Déli területnek a Gödöllői út, Nemzetőr u., Csatamező u., Ivánka utca, Götz u. és a Szent László út által határolt területén hatóságilag bevizsgált zárt szennyvíztározó közműpótló berendezésként megengedett.

(4) A külterület szennyvízközművek által el nem látott, 1 hektárnál kisebb telkein csak zárt szennyvíztározó használata megengedett. A Külterület legalább az 1,0 ha-t elérő méretű telkein a szennyvízközmű-hálózat kiépítéséig közműpótlóként biológiai szennyvíztisztító kisberendezés, vagy zárt szennyvíztározó használata megengedett. 1 %-nál nagyobb lejtésű területen közműpótlóként biológiai szennyvíztisztító kisberendezés nem megengedett.

(5) A beépítésre szánt területeken, továbbá a vízbázisok hidrogeológiai védőövezetein belül, illetve vízvédelmi területeken a tisztított és a tisztítatlan szennyvíz szikkasztása egyaránt tilos.

(6) A vizek, vízfolyások védelme érdekében ezen vizek szennyeződését, illetve a vízmedrek nem kívánatos feltöltődését, feliszapolódását vagy lefedését eredményező, valamint a vízmedrek természetes állapotát vagy funkcionális működését károsan befolyásoló építési munka és területhasználat nem folytatható.

(7) A felszíni vízelvezető rendszert a beépítésre szánt területeken a közhasználatú terület kialakításának részeként, a beépítésre nem szánt területeken az azokat feltáró úthálózat részeként, a talajvédelmi előírásoknak is megfelelően kell megvalósítani.

(8) Csapadékvíz a befogadóba csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető. Csapadékvíz sem közterületen, sem magántelken nem kerülhet a szennyvízcsatornába.

(9) A város belterületein– kivéve a vízbázisok védőövezeteit - közműpótló berendezés a szakhatóságok által meghatározott időre, a csatornahálózatra rákötés megvalósíthatóságáig csak zárt és szigetelt szennyvíztározó létesíthető, illetve használható. Vízbázis védőterületen csatornázás hiányában, annak kiépítéséig a szennyvíztisztító teleppel azonos hatásfokú zártrendszerű szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazható, amennyiben elvezetése vagy elszállítása vízügyi hatóságilag engedélyezetten megoldott.

(10) Szennyvíz a közcsatorna hálózatba csak az országos jogszabályokban előírt minőségben vezethető. Az előírt minőségtől eltérő szennyvizeket a közcsatornába vezetés előtt a keletkezés helyén (a létesítmény telkén) elő kell tisztítani. Szennyvíz az előírt tisztítás nélkül a természetes vizekbe nem vezethető. Tisztítatlan szennyvíz szabadtérben csak a tisztítómű területén az egyéb előírások betartásával tározható.

(11) A természetes vizek védelme érdekében folyamatosan biztosítani kell az ökológiai egyensúly környezeti feltételeit.

(12) A természetes vizek környezetében védőtávolságok, pufferzónák kijelölésére és azokra vonatkozó előírások meghatározására tájrehabilitációs tervet kell készíteni.

(13) A felszíni vizek elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően – a felszíni vízrendezési terv keretében a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, valamint a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti terv alapján kell meghatározni.

(14) Terepszint alatti építmények, építményrészek elhelyezésével a felszín alatti vizek mennyiségi, minőségi és áramlási viszonyai károsan nem befolyásolhatók. A felszín alatti vizekkel érintkező térszín alatti építés környezetvédelmi érdekből kerülendő.

(15) A felszíni vízfolyások medrének megváltoztatása, vizének hasznosítása magánterületen (elterelés, kikövezés, felduzzasztás, vízhez kötődő állattartás, stb.) csak az illetékes hatóságok által engedélyezett esetekben, környezetrendezési tervvel megalapozott vízjogi engedély alapján lehetséges.

18. A levegő védelme
18.§

(1) Vác területe a Budapest és környéke levegőtisztaság-védelmi agglomeráció zónába tartozik. Szennyezőanyag-kibocsátás csak a levegőtisztaság-védelmi zóna előírásainak, illetve határértékeinek megfelelően történhet.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó

a) tevékenységet folytatni

b) új építményt elhelyezni, illetve meglévő rendeltetési módot megváltoztatni nem szabad.

(3) A közigazgatási területen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni, illetve szállítani (mozgatni).

19. Egyéb környezetvédelmi követelmények
19.§

(1) A zaj és rezgés elleni védelem

a) Bármely zajt kibocsátó vagy rezgést okozó funkció csak abban az esetben megengedett, ha az általa okozott környezeti zaj, illetve rezgésterhelés mértéke a hatályos jogszabályban, az adott területhasználatú területre, az adott létesítmények körére megállapított határértékeket nem haladja meg.

(2) Sugárzás elleni védelem:

a) Lakott területeken a transzformátor állomásokat, oszloptrafókat, mikrohullámú adó – vevő és átjátszó állomásokat olyan távolságban és műszaki védelemmel kell elhelyezni, hogy sugárvédelmi többletterhelést ne okozhassanak;

b) nagyközép és nagyfeszültségű vezetékeket földkábelben kell vezetni.

(3) Hulladékgazdálkodás

a) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani. A szervezett szemétszállításhoz nem kapcsolódó területeken a hulladék környezetkímélő ártalmatlanításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

b) Ahol a szelektív hulladékgyűjtés feltételei biztosítottak, a háztartásokban és intézményekben keletkező hulladék szelektív gyűjtéséről, illetve tároló edényzetbe helyezéséről a helyi rendelkezéseknek megfelelően kell gondoskodni. A szelektíven gyűjtött lakossági hulladékot háztól való elszállítással vagy a város területén kialakított hulladékgyűjtő szigeteken lévő szelektív tárolókban lehet elhelyezni.

c) Az ellenőrzött összetételű és minőségű építési (inert) törmelék csak a környezetvédelmi engedéllyel rendelkező, inert hulladék befogadására is engedélyezett hulladéklerakón helyezhető el.

d) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

e) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok gyűjtése a vonatkozó külön jogszabályoknak megfelelően végezhető. A különleges kezelést igénylő lakossági hulladékok gyűjtése a szükséges hatósági engedélyek megléte esetén, a gazdasági- és különleges övezetekben kialakítható lakossági hulladékudvar területén történhet.

f) A tervezett térségi szerepkörű hulladékátrakó állomás telephelye a felhagyott kommunális hulladéklerakó területén, környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi engedélyében meghatározott módon (pl. védőövezet biztosítása), terv alapján helyezhető el.

g) A zöldfelületeken keletkező zöldhulladékot külön jogszabályban foglaltak szerint kell ártalmatlanítani. A zöldhulladékot a komposztálhatóság érdekében az egyéb hulladéktól elkülönítetten kell gyűjteni és tárolni, a hulladékot az újrahasznosíthatóságnak megfelelően kell kezelni. Elégetni csak abban az esetben lehet, ha olyan kártevők támadták meg, melyeket csak így lehet megsemmisíteni. A zöldhulladék, illetve avar égetéséről helyi rendelet rendelkezik. A város közterületein és az intézményeknél és lakosságnál keletkező, egyedileg nem komposztált, összegyűjtött zöldhulladékot városi komposztáló telepen kell ártalmatlanítani, illetve újrahasznosíthatóvá tenni. Városi komposztáló telep a felhagyott kommunális hulladéklerakó területén, környezeti hatásvizsgálat környezetvédelmi engedélyében meghatározott módon, szabályozási terv alapján helyezhető el.

h) Hulladék-lerakóhely, hulladékátvevő, hulladék-feldolgozó és kezelő csak az SZT-ben erre a célra kijelölt helyen, illetve, amennyiben egyéb előírásoknak, környezeti feltételeknek megfelel, Gip építési övezetben létesíthető.

i) A területen érintett minden telektulajdonosnak gondoskodni kell arról, hogy a tulajdonán rendezetlen, engedély nélküli, illegális hulladéklerakás ne történjen. A magánterületen lévő engedély nélkül (illegálisan) lerakott hulladékok környezeti ártalom nélküli felszámolásáról (elszállítás) és az igénybe vett terület rendeltetés szerinti állapotnak megfelelő rendezéséről a tulajdonosnak kell gondoskodni. (A közterületen lévő illegális hulladéklerakás felszámolásáról és az igénybe vett terület rendezéséről az önkormányzat gondoskodik.)

VI. FEJEZET

EGYES SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS ELŐÍRÁSOK

20. Telekalakítás

20. §

(1) A város területén nyúlványos telek nem alakítható ki, kivéve a beépítésre szánt területen, ha a kialakult tömb valamely meglévő telkének közvetlen közterületi kapcsolata másként nem biztosítható.

(2) A meglévő beépítéssel rendelkező ingatlan beépítési paraméterei a telekalakítás után is biztosítandók.

(3) A település területén a telkek megközelítésére szolgáló magánutat kialakítani akkor lehet, ha a magánút, közhasználat céljára átadott területként és a közterületre vonatkozó rendelkezések szerint kerül kialakításra.

21. Elővásárlási jog
21.§

Az önkormányzatot az alábbi célok megvalósítása érdekében elővásárlási jog illeti

(1) a településfejlesztési célok érdekében:

a) lakóterület-fejlesztés érdekében

b) a vegyes központi területek fejlesztése érdekében

c) a gazdasági területek fejlesztése érdekében

d) a honvédelmi különleges területek funkcióváltása esetén területfejlesztés érdekében

e) a belterületi zöldfelületi rendszer fejlesztése érdekében

f) a közlekedés és parkolás javítása érdekében

g) a MÁV biztonságos üzemviteléhez és a biztonsághoz nem szükséges területeinek általános városi célú fejlesztési területként.

(2) a települési értékek megóvása, a települési értékvédelem érdekében.

(3) az elővásárlási jog terhelést telekmegosztást követően az új kialakítású telekre, telkekre is értelmezni kell.

22. Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
22.§

A kiszolgáló és lakóút céljára az építési törvényben szabályozott lejegyzés joga illeti meg az önkormányzatot az SZT-ben jelölt, szabályozással érintett helyeken és területekre nézve.

23. Településrendezési kötelezések
23. §

(1) Beültetési kötelezettség

a) Beültetési kötelezettség érinti mindazokat a telkeket, amelyeknél a Szabályozási Terv ezt a telek meghatározott részén jelöli, továbbá amelyek a vonatkozó önkormányzati rendelet hatálya alá tartoznak.

b) A telek beültetési kötelezettségű részén, az SZT-n jelölt helyen zöldfelületet kell kialakítani. A zöldfelületet háromszintű (gyep-, cserje- és lombkoronaszint) növénytelepítéssel kell biztosítani. A zöldfelület legalább 60%-án fásszárú növényzet telepítendő.

c) A beültetési kötelezettség kötelezettje a telek tulajdonosa. A beültetési kötelezettség megvalósulásáról a tulajdonosnak úgy kell gondoskodnia, hogy a területhasználat során a beültetési kötelezettségnek megfelelő fedettség tartósan fennálljon.

24. Sajátos helyi településrendezési eszközök
24.§

(1) A kötelező építészeti tervpályázat, valamint a legalább 5000 m2 nagyságú vagy városi szinten jelentős zöldterületek alakításához szükséges kertépítészeti pályázatok részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

(2) Önkormányzati tervtanács és szakmai vélemény

a) A jogszabályban meghatározott esetekben egyes építmények építészeti-műszaki (elvi, építési, fennmaradási) terveit engedélyezésük előtt a külön jogszabály alapján helyi önkormányzati rendeletben meghatározott Helyi Önkormányzati Építészeti Tervtanács véleményezi.

25. Közterületrendezési Terv (KÖRT)

25.§

(1) A Közterületrendezési Terv célja a Szabályzat keretein belül egy kijelölt területegységen meghatározni a közterület, illetőleg közterület jelleggel használt terület

a) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését

b) a magassági méreteit, keresztmetszeteket

c) a közműhálózat kialakítását

d) a műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeket

e) a berendezéseket, utcabútorzatota

f) a burkolatokat

g) a köz- és díszkivilágítást

h) a terület kertépítészeti kialakítását

i) a közlekedést és parkolást

j) és az egyéb, városképi követelményeket

k) a környezeti állapotát

l) a gyalogos úthálózat rendszerét

m) a kerékpáros úthálózat rendszerét.

(2) Közterületrendezési Tervet kell készíteni a városszerkezetileg, vagy városképi szempontból együtt kezelendő közterületek, illetőleg közterület jelleggel használt terület

a) kialakítása

b) felújítása

c) átalakítása esetén.

(3) A Közterületrendezési Tervet a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság határozattal fogadja el.

(4) A Közterületrendezési Terv méretaránya M=1:500, illetve indokolt esetben M=1:100, M=1:200, M=1:50.

VII. FEJEZET

KÖZMŰVEK ELŐÍRÁSAI

26. Közművek
26. §

Általános előírások

(1) Vác területén közmű, távközlési és adatátvételi hálózatokat és létesítményeket a legkorszerűbb technológiák felhasználásával úgy kell kialakítani, hogy azok fenntartása, illetve javítása a lehető legkisebb közterületi munkával, forgalomkorlátozással járjon.

(2) A közüzemi közművek, a termékvezetékek, az adatátvitel-hálózatok építményeit közterületen, vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől csak értékvédelmi okból lehet eltérni, a közösségi célt szolgáló infrastruktúra műszaki elemeinek (pl. a közvilágítást szolgáló falikar) közterület felőli épülethomlokzaton történő elhelyezését a tulajdonosnak, az esetlegesen szükséges helyreállítási munkák elfogadása mellett tűrnie kell.

(3) A meglévő közműlétesítmények biztonsági védőtávolságait a létesítésnél, vagy átalakításnál, felújításnál figyelembe kell venni.

(4) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén megengedett.

(5) Az új beépítésekhez önálló közműbekötések létesítendők.

(6) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor egyidejű rekonstrukcióról is gondoskodni kell. A kiváltandó, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, vagy el kell távolítani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(7) A belterületen - a Papvölgy, Bácska-dűlő, Altány-dűlő, Törökhegy, a Déli területnek a Gödöllői út, Nemzetőr u., Csatamező u., Ivánka utca, Götz u. és a Szent László út által határolt terület kivételével a használatba vétel feltétele a teljes közművesítettség megléte. A kivételként meghatározott területeken részleges közművesítettség biztosítandó. A kivételként meghatározott területeken gáztartály telepítése csak föld alatti elhelyezéssel lehetséges.

(8) A beépítésre nem szánt külterületen lakás céljára szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása esetén az építés feltétele a hiányos közművesítettség, de az egészséges ivóvízminőség és az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés akkor is biztosítandó.

(9) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(10) Közműmunkálatok a veszély, illetve hibaelhárítás kivételével csak ütemezetten, egységes koncepció, genplán alapján végezhetők.

(11) A földalatti közműhálózatok burkolatfelbontás nélküli továbbépíthetősége érdekében a közművezetékeket a burkolat végétől mérten legalább 50 cm-rel hosszabbra kell építeni.

(12) Légvezetékes közműhálózat esetén (0,4 kV-os villamos, telefon, kábel TV) a későbbi földkábeles hálózathoz történő csatlakozás érdekében az új épületek építésekor, meglevők átalakításakor, bővítésekor a földkábeles csatlakozást biztosító védőcső épületbe történő beépítése szükséges, a bekötővezeték már csak földkábelben létesíthető.

(13) A városközpont („Szilvamag”) területén belül a közművek elhelyezése csak földkábelben megengedett, a város egyéb területein légkábeles elhelyezés is lehetséges, de a bekötővezeték csak földkábeles lehet, minden esetben, új létesítés és felújítás esetén is. Közterületi közműelosztószekrény belterületen csak föld alatt létesíthető.

(14) Az épületek klímaberendezéseinek kondenzvizét közterületi és közhasználatú területtel határos homlokzatokra és társasházak homlokzataira kivezetni nem lehet, a kondenzvíz elvezetését épületen belül kell megoldani, illetve befogadó lehet az ereszcsatorna állványcsöve, melybe megfelelő esztétikai kialakítással és műszakilag megoldottan a kondenzvíz vezetéke beköthető.

(15) Közterületről látható homlokzaton klímaberendezés külső egységei és szellőző- valamint kéménycsövek látható módon nem helyezhetők el.

Vízellátás

(16) A beépítésre nem szánt külterületen új épület elhelyezésének, bővítésének, átalakításának, vagy funkcióváltásának feltétele, ha a közművesítetlennek minősülő területen az egészséges ivóvízellátás biztosított.

(17) A magas talajvízállásos, mélyfekvésű területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad és az abban előírtakat kötelező betartani.

(18) Magán, egyedi talajvizes kút illetve 2. vízadó réteg kútja a hidrogeológiai védőövezeten és vízbázis területen belül nem létesíthető.

Szennyvíz- és csapadékvíz elvezetés

(19)A településen elválasztott rendszerű vízelvezetés működik. A vízelvezető hálózatokhoz a meglévő rendszerhez illeszkedően lehet kapcsolódni.

(20) A szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos.

(21) A területen keletkező szennyvizek ártalmatlanítása - az előírt feltételek érvényesülése esetén – az alábbiak szerint történhet:

a) a szennyvíz csatornahálózaton történő elvezetése, vagy

b) szennyvíz ellenőrzötten vízzáróan kiképzett zárt szennyvízgyűjtő medencébe történő összegyűjtése és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítása, vagy

c) helyben létesíthető teljes biológiai, vagy totáloxidációs technológiát biztosító szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása, kizárólag külterületen, a 17. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, ahol nincs közcsatorna.

(22) Szennyvíztisztító kisberendezés elhelyezésére a Vízügyi Hatóság által megengedett rendszerekkel, a letelepítésre vonatkozó vízjogi létesítési engedély birtokában van lehetőség.

(23) A kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel - a megengedett szennyezettség mértékéig - elő kell tisztítani.

(24) Közvetlen élőfolyásba szennyvíz bevezetése tilos.

(25) Vízfolyások mentén a karbantartás, illetve árvízi védekezés számára szükséges, előírások szerinti szélességű sáv szabadon hagyandó.

(26) A csapadékvíz elvezetése a burkolt utakkal feltárt valamennyi új beépítésre szánt területen csak zárt, vagy zárt felszín közeli csapadékcsatornával megengedett. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz-elvezetési rendszer csak beépítésre nem szánt területen, illetve a már üzemelő és karbantartott kertvárosi lakóterületeken maradhat fenn.

(27) A Belvároson, további területi védelem alatt álló településrészeken, és alközpontokon kívül nyílt földmedrű és burkolt csapadékvíz elvezető árok létesítése a „Vác belterületi utak csapadékvíz elvezetése” koncepciótervének érintett településrészt tartalmazó vízgyűjtő területre vonatkozó elkészíttetése után, a koncepcióterv alapján meghatározott közterületeknél megengedett.

(28) A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy, egyéb szűrő/tisztító berendezés elhelyezése kötelező, mely vízjogi létesítési engedély köteles.

Villamos energia-ellátás

(29) Beépítésre szánt területen - kivéve a külterületi lakott helyeken -, valamint városesztétikai-, tájképvédelmi szempontból érzékeny, illetve védett területeken új (nagy-, közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A Honvéd utcai középfeszültségű légvezeték megszüntetendő. a bekötővezeték mindenhol csak földkábeles lehet.

(30) Vác közigazgatási területén áthaladó nagyfeszültségű villamos távvezeték védőterülete a tengelytől mérten - 120 kV-os villamos távvezeték 18-18 m. A biztonsági övezeten belül bárminemű építési tevékenység csak az áramszolgáltató hozzájárulásával végezhető.

(31) A beépítésre szánt terület burkolat nélküli utakkal feltárt területrészein a burkolt út kialakításáig, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat.

(32) Meglevő oszloptranszformátor rekonstrukciója, új oszloptranszformátor nem létesíthető semmilyen formában.

(33) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése megengedett.

Földgázellátás

(34) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként az előkertben egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni.

(35) A területen épület, építmény közterületre néző falsíkján gáz csapszekrényt és gázvezetéket elhelyezni csak úgy szabad, hogy az a fal síkjából ne emelkedjen ki.

(36) Az építéshatóság a (35) bekezdéstől eltérően elhelyezett – ott szabályozott – berendezés előírás szerinti megoldására hatósági határozattal kötelezheti a létesítőt.

(37) A (28) és (29) bekezdés rendelkezéseit a hatálybalépést követően elhelyezett, illetve átépített gáz csapszekrény és gázvezeték esetében kell alkalmazni.

Távhőellátás

(38) A meglévő föld feletti távhővezetéket a szükséges rekonstrukciója során föld alá kell áthelyezni, új távhővezeték csak föld alatt létesíthető.

Távközlés

(39) A beépítésre szánt területen a távközlési hálózatot földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve, föld alatt vezetve kell építeni. A beépítésre szánt területeken burkolatlan utak mentén a burkolt út kialakításáig, valamint a beépítésre nem szánt területen a távközlési vezeték földfeletti vezetése egyelőre fennmaradhat, de a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. A bekötés csak földkábeles lehet.

(40) A vezetéknélküli mobiltelefon ellátásról a vonatkozó jogszabályok rendelkeznek.

(41) A hírközlési létesítmények elhelyezésénél és engedélyeztetésénél az elektronikus hírközlési építmények elhelyezéséről és az elektronikus hírközlési építményekkel kapcsolatos hatósági eljárásokról szóló 14/2013 (IX.25.) NMHH rendelet és az MSZ 7487 szabvány előírásait kell betartani.

VIII. FEJEZET

ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

25. 27. Általános építési előírások
    27. §

(1) A település igazgatási területén a már meglévő, kialakult beépítés fenntartható (állagmegóvás, felújítás), de új építési munka már csak a HÉSZ előírásainak betartásával végezhető.

(2) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az elhelyezendő új épületet az oldalhatártól elsősorban a környezetben kialakult állapothoz igazodva ennek hiányában az oldalsó telekhatártól mért legalább 1,0 m, legfeljebb 1,5 m távolságra kell elhelyezni.

IX. FEJEZET

KATASZTRÓFAVÉDELEM

28. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei
28. §

(1) A település külön előírásban meghatározott katasztrófa védelmi besorolásának megfelelő tartalommal elkészített katasztrófa elhárítási - védelmi terv előírásait együttesen kell alkalmazni az országos szabályzatok, valamint a helyi ár- és belvízvédelmi, tűz- és robbanásvédelmi, környezetbiztonsági előírásokkal.

MÁSODIK RÉSZ

 X. FEJEZET

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ELŐÍRÁSAI

29. Közigazgatási határ, bel- és külterület

29. §

(1) A terület közigazgatási határvonalát a Szabályozási Terv rögzíti.

(2) Vác város területe bel- és külterületre tagolódik.

(3) A belterület határvonalát a Képviselőtestület az SZT szerint határozza meg.

(4) Területet belterületbe csak a Képviselőtestület egyedi döntése alapján ütemezetten, az igénybevételnek megfelelően, a jogszabályokban előírt ingatlan nyilvántartási eljárásoknak megfelelően lehet.

30. Területfelhasználási egységek

30. §

(1) A terület beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagolódik.

(2) A terület beépítésre szánt területei az építési használat szerint lehetnek:

a) Lakóterület

1. nagyvárosias lakóterület                                                        jele: Ln
2. kisvárosias lakóterület                                                           jele: Lk
3. kertvárosias lakóterület                                                          jele: Lke
4. falusias lakóterület                                                                jele: Lf                                                                          b) Vegyes terület:                                                                                                                                                        1. településközpont vegyes terület                                             jele: Vt                                                             2. intézmény terület                                                                  jele: Vi                                                                          c) Gazdasági területek                                                                                                                                                   1. kereskedelmi, szolgáltató terület                                             jele: Gksz                                                                    2. ipari terület                                                                            jele: Gip                                                                3. szennyvíztisztító                                                                    jele: Gip-szvt                                                                d) Üdülőterület

hétvégi házas terület                                           jele: Üh

e) Különleges terület

1. jelentős zöldfelületű intézményterületek                                                                                                                       a) sportolási célú                            ,                                   jele: Ksp                                                                              b) vízi sportolási célú (strand, uszoda),                                  jele: Kst                                                                                c) temetkezési célú temető,                                               jele: Kte

  kegyeleti park                               jele: Kke

d) sportolási célú, gördeszkapálya                                        jele: Ksp-gö

2. egészségügyi területek,                                                    jele: Keü

3. idegenforgalmi,                                                                 jele: Ki
4. bányatelkek és bányaüzemi területek                                 jele: Kb
5. honvédelmi területek,                                                         jele: Kht
6. vásártér különleges terület                                                  jele: Kv
7. regionális hulladékudvar területe,                                         jele: Khu
8. állatmenhely területe,                                                         jele: Kám
9. közműlétesítmények területei,                                             jele: Kkö
10. üzemanyagtöltő-állomás terület                                          jele: Ktö                                                                          (3) A terület beépítésre nem szánt területei az építési használat szerint lehetnek:                                                               a) Közlekedési és közműterület                                                                                                                                     1. közúti közlekedési terület,                                                     jele: KÖú, illetve színezés                                            2. parkoló terület                                                                       jele: Köp                                                                        3. különszintű közúti csomópont terület,                                     jele: KÖcs                                                                 4. kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület                                  jele: KÖk                                                                    5. kötöttpályás közlekedési védelmi célú zöldfelület terület, jele: KÖkv                                                                              6. vízi közlekedési (hajóállomás, kikötő) terület,               jele: KÖki                                                                                7. kötöttpályás közlekedési terület üzemi, valamint nagy zöldfelületi fedettségű gazdasági épület, építmény területe                                                       jele: KÖk-g                                                                                        8. egyéb közlekedési terület                                                      jele: KÖe                                                                      b) Zöldterület                                                                                                                                                                 1. közpark, közkert,                                                                jele: Zkp                                                                          2. fásított köztér,                                                                     jele: Zfk                                                                          3. védelmi célú zöldterület,                                                       jele: Zv                                                                          c) Erdőterület                                                                                                                                                            1. erdő terület,                                                                     jele: E                                                                                 2. védelmi (védett és védő) erdő terület,                                  jele: Ev                                                                             d) Mezőgazdasági terület                                                                                                                                               1. belterületi kert                                                                       jele: Mbk                                                                      2. nagytelkes kertterület,                                                           jele: Mk-1                                                                  3. nagytelkes kertterület,                                                           jele: Mk-2                                                                      4. kiskertes terület,                                                                   jele: Mk-3                                                                      5. tanyás kertövezet,                                                                jele: Mk-4                                                                      6. általános mezőgazdasági terület,                                             jele: Má                                                              7. ültetvényes mezőgazdasági terület,                                         jele: Máü                                                                  8. természeti területek mezőgazdasági területe,                  jele: Mátt                                                                                e) Vízgazdálkodási terület                                                                                                                                  1. vízmeder (hullámtér, parti sáv) területe                                       jele: V                                                                  2. csapadékvíz-elvezető vízmosások területe,                                jele: Vvm                                                                  3. hullámtéri erdő,                                                                        jele: Veh                                                                     4. erdősült vízmeder,                                                                    jele: Vev                                                                     5. hullámtéri közpark,                                                                   jele: Vkp                                                                f) Természetközeli terület                                                             jele: Tk

31. A beépítésre szánt területek általános előírásai
31. §

1. Területfelhasználás                                                                                                                                                     a) Vác területe helyi építési övezetekre tagozódik, ezek szabályrendszerét az egyes övezetek előírásai tartalmazzák. A területeket ennek megfelelően rendeltetésszerűen kell használni.                                                                                       b) A területen csak építési telken lehet építeni. A rendezésnek legkésőbb a tényleges felhasználás megkezdéséig meg kell történnie.                                                                                                                                                                   c) A területen beépíthető, de be nem épített üres telkek ideiglenes használata csak legfeljebb 1 évre
   1. kertészeti célra
   2. gépkocsi tárolásra, valamint
   3. közellátási célra,                                                                                                                                                           a telek ideiglenes, 5 %-ánál nem nagyobb, földszintes beépítésével megengedett.                                                       (2) A telekalakítás általános szabályai:                                                                                                                           a) A területen kialakítható telekméreteket – a kialakítható új telkek legkisebb telekterület méretét - az övezeti előírások tartalmazzák                                                                                                                                                                 b) A telek Szabályzatban megengedett, vagy előírt szabályozása esetén a közterületté váló terület a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.                                             c) A Szabályzat szempontjából meglevő út szabályozása nem minősül telekalakításnak, így amennyiben a területen meglevő telek mérete a telket érintő útszabályozás miatt az építési övezeti, övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, a telek beépíthetősége a szabályozást követően is megmarad.                                                                                 d) Meglevő telek megosztható, ha a létrejövő telkek nagysága az építési övezeti előírásokban meghatározott mérték alá esik, de a teleknagyság-hiány nem nagyobb, mint az építési övezetben meghatározott teleknagyság 5 %-a.                       e) Amennyiben a d.) pont szerinti telekalakítást útszabályozás is érint, a telekosztás engedélyezhető az építési övezetben meghatározott teleknagyság további 5 %-ának engedménye mellett.                                                                                 f) Meglevő épület bontása esetén a beépíthető minimális telekméret 110 m².                                                                     g) Új út, továbbá közcélra megnyitott magánút kialakítása esetén az út telkének kialakításánál az útterületre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, azzal a megkötéssel, hogy a magánút minimális szélessége 6 m lehet, zsákutcás kialakítása esetén a kommunális járművek, tűzoltóautó, stb. megfordulását a magánút megfelelő szabályozásával biztosítani kell.       (3) A telekalakítás egyedi előírásai:                                                                                                                               a) A meglevő adottságokhoz, kialakult állapothoz igazodóan az építési övezetekben, övezetekben előírt telekszélességi és telekhosszúságú méretek megcserélhetők.                                                                                                                   b) A Sződliget közigazgatási és belterületével érintkező Derecske belterületén, az Lke-3, Lke-11, Lke-15 és az Lke-18 jelű építési övezetek területén, az építés az egyes telkek kiszolgálásához szükséges utak megléte, a teljes közmű rendelkezésre állása, vagy egyidejű kialakítása esetén megengedett.                                                                                 c) A (b) pont szerinti feltételek teljesítése az érintett területeken a lakóterületet kialakító és értékesítő tulajdonos, beruházó feladata.                                                                                                                                                     d) Szabálytalan alakú, változó szélességű és/vagy változó hosszúságú telek akkor építhető be, ha az előírásokban a meglevő állapotra megengedett minimális telekszélesség, illetve telekhosszúság a (3) bekezdés a.) pontja szerint a telken belül kiszerkeszthető azzal, hogy az építési övezeti előírások szerinti beépíthető telekméret a teljes telekre vonatkozóan biztosított. Ilyen esetben a kiszerkesztett alakzaton felüli telek 13 m-nél kisebb szélességű része nem tekinthető építési helynek.                                                                                                                                                                   (4) Az építmények rendeltetése                                                                                                                                       a) A területen jellemzően az egyes építési övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki.                                                                                                                           b) A területen nem helyezhető el olyan funkció, amely a környezetet károsítja, vagy forgalmi viszonyait túlterheli.                 (5) A telkek beépítési módja
      1. Zártsorú (Z)
      2. Oldalhatáron álló (O)
      3. Szabadon álló (SZ)
      4. Ikresen csatlakozó (Ikr)                                                                                                                                           (6) Az egyes övezetekben az építési hely megállapításánál a szomszédos épületek kialakult elhelyezkedéséhez igazodni kell.                                                                                                                                                                     (7) Építmények elhelyezésére szolgáló terület (építési hely)                                                                                           a) Az építési helyet - az általános előírások mellett – a Szabályozási Terv esetenként                                              1. kötelező építési vonallal                                                                                                                                          2. az építési hely egyedi kijelölésével szabályozza.                                                                                                         b) Meglévő beépítés közbenső helyzetű telkeinek a közterület felőli építési vonala kötelező építési vonalnak tekintendő. A nem közbenső helyzetű meglévő beépítés építési vonala az OTÉK, illetve az illeszkedés szabályai szerint határozható meg. c) A Belváros, Kisvác és Alsóváros területén az Lk építési övezetekben a zártsorú és az oldalhatáron álló beépítés esetén a hátsókert nagysága 0 m.                                                                                                                                               (8) Az építmények elhelyezése                                                                                                                                     Szabadon álló beépítés esetén az épület utcai építési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza – az SZT eltérő jelölése hiányában – maximum 30m lehet.                                                                                                                                   (9) Beépítés, szintterületi mutató

a) Az egyes övezetek beépíthetőségét és szintterületi mutatóját az építési övezeti és övezeti táblázatok tartalmazzák és az övezeti jelek mutatják.

b) Ahol az építési hely által kijelölt terület az övezeti beépíthetőségi határértéknél kisebb, a beépítést az építési hely nagysága határozza meg.

c) Ahol az építési hely, a megengedett épületmagasság, a megengedett beépítettség, szintterületi mutató különböző mértékű beépítést tenne lehetővé, az a nagyság valósítható meg, amelyik minden előírásnak egyidejűleg megfelel.       (10) Kötelező zöldfelület kialakítása

a) A beépítésre szánt övezetekben a beépítetlen telkeken:

1. a telek végleges beépítéséig a terület 80%-án zöldfelületet kell kialakítani és fenntartani,
2. a beépítés után a kötelező zöldfelület mértékéig.
   

b) A zöldfelületi kötelezettség érinti mindazokat a beépített telkeket, amelyeknél

c) 30%, vagy annál kisebb kötelező zöldfelület arány meghatározása esetén a kialakítandó zöldfelület legalább 50 %-át fásítani kell.                                                                                                                                                                   (11) Parkolók kialakítása

a) Új épület építése esetén a kötelezően előírt parkoló mennyiséget elsősorban az építéssel érintett telken, épületen belül kell elhelyezni.

b) Bővítésből, átépítésből vagy új rendeltetésből eredő parkoló-többlet az építéssel érintett telken belül szabadban is elhelyezhető, de ha ott nem lehetséges, akkor közterületen, megváltás ellenében.

c) Ha az adottságok szükségessé teszik, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) az építéssel érintett telek határától mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban, vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával is kialakíthatók.

d) A kereskedelemről szóló tv. szerinti napi fogyasztási cikket értékesítő, 300 m²-nél nagyobb bruttó alapterületű üzlet esetére jelen rendelkezések nem alkalmazhatók.                                                                                                             (12) Építmények létesítése és átalakítása

a) Új építmény létesítése az övezetben meghatározott beépítési mértékéig megengedett, amennyiben                                  1. a beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel,                                                                                              2. a városképi illeszkedés biztosított,                                                                                                                              3. a közműellátás e Szabályzatnak megfelelően biztosított, és                                                                                          4. a Szabályzatban előírt, illetve az SZT-n jelölt beavatkozásokat egyidejűleg végrehajtják.

b) Meglévő épület bővítése az építési övezetben meghatározott beépítési mértékig megengedett, amennyiben                        1. a bővítő beépítés az előírt paramétereknek együttesen megfelel,                                                                                    2. a városképi illeszkedés biztosított,                                                                                                                              3. a Szabályzatban előírt, illetve az SZT-n jelölt beavatkozásokat                                                                                          egyidejűleg végrehajtják.

c) 30%-nál nagyobb kötelező zöldfelületi arány meghatározása esetén a kialakítandó zöldfelület legalább 35 %-át fásítani kell.

d) az övezetben meghatározott földfelület rendelkezésre áll, de azt nem, vagy nem megfelelően telepítették növényzettel,

e) az övezetben meghatározott zöldfelület kialakítható, de azt még nem alakították ki

f) Ahol az SZT meglévő beépítésnél jelöl ki építési helyet                                                                                                 1. a meglévő épület teljes bontása esetén ez az építési hely veendő figyelembe,                                                                 2. a meglévő épület bővítése esetén bővítés csak az új építési helyen belül megengedett.                                                   d. Olyan épület esetén, amely a Szabályzat szerint bővíthető, de jelenleg a magassági illeszkedési szabályoknak nem felel meg, a meglevő tetőtér nem, illetve csak az illeszkedési előírások érvényesítése esetén építhetők be.                     (13) Zártsorú beépítés illeszkedési szabályai                                                                                                        a. Zártsorú beépítés esetén az új épület a csatlakozó falsíktól számított 3 méteren belül, annak síkjától legfeljebb 1,5 méterrel térhet el az utcafronton.                                                                                                                                   b. A csatlakozó új épület párkány- és gerincmagassága – a csatlakozástól számított 3 méteren belül – legfeljebb 3 méterrel térhet el a meglévő szomszédos épületek megfelelő magassági értékeitől. Amennyiben a két szomszédos épület párkány- és gerincmagassága között több mint egy emeletnyi az eltérés, akkor az irányadó épülethez kell igazodni.                        (14) Építmények részleges vagy teljes bontása

1. A területen védett, vagy védettséggel érintett építmény bontása csak a védelem megszüntetését követően megengedett.
2. A Szabályzatban (SZT) konkrétan meghatározott, építési vonallal, vagy szabályozási vonallal érintett, bontandó építmények, építményrészek nem bővíthetők.                                                                                                  1. Átalakításuk csak a legszükségesebb közegészségügyi, illetve életvédelmi célból megengedett.                                    2. Felújításuk csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértékig, a kötelező jókarbantartás körében, a városképi megjelenésre is tekintettel végezhető.
   3. Azokon a helyeken, ahol az SZT szabályozási vonallal bontást jelöl, a területfelhasználás, illetve beépítés (funkcióváltás) feltétele ezeknek a bontásoknak végrehajtása.                                                                                                               (15) A zártsorú beépítéseknél a telek hátsó részének gépjárművel történő megközelítését minimum 3 m széles, maximum 5 m széles áthajtón keresztül biztosítani kell.                                                                                                                                                                                     32. ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK                                                                          32. §                                                                                                                                                                        (1) Vác területe a felhasználás és a beépítés jellemzői alapján helyi építési övezetekre, illetve övezetekre tagozódik.        (2) Az övezeti előírásokat az általános előírásokkal együttesen kell alkalmazni.                                                              (3) Az építési övezetek, övezetek jellemzőit területfelhasználási egységenként táblázatok összesítik.                                  (4) A kialakult úszótelkes építési övezetekben a meglevő úszótelkek, épületek bővítése megengedett, ha legalább egy tömbre kiterjedően igazolható, hogy a telekalakítás és az épület-elhelyezés az általános előírások alapján, illetve azok szerint meghatározott építési helyen valósul meg.                                                                                                              (5) Az egyes építési övezetekben, övezetekben a megengedett legnagyobb épületmagasság a terep lejtésének függvényében – ahol a tereplejtés a tervezett épület hosszában a végleges tereprendezés vonalában értelmezett – növelhető az alábbiak szerint:                                                                                                                                                                     a) sík terepen az övezeti előírás szerinti érték                                                                                                                  b) 10%-os tereplejtésig 10%-kal növelt érték                                                                                                                    c) 10% és 30 % között 30%-kal növelt érték.                                                                                                       (6) A kívánatos városrendezési szempontok érvényesülése érdekében (eltérő beépítési mód, eltérő épületmagasság, környezetvédelmi érdek, telekhasználat és funkciókorlátozás stb. okokból) egy telek két építési övezetbe, övezetbe is tartozhat, mely esetén a két eltérő övezetű, telekhatárral nem megosztott telekrészen a telekrészre vonatkozó építési övezet, övezet vonatkozó előírásait kell betartani (minimális telekméret, beépítési százalék, minimális zöldfelület, megengedett legnagyobb épületmagasság, stb.).                                                                                                         (7) Két építési övezetbe, övezetbe tartozó telek megosztható, illetve két építési övezetbe, övezetbe tartozó telkek összevonhatók a vonatkozó övezeti előírások megtartásával, miközben az SZT-n jelzett övezethatár a két eltérő övezet között, a telekhatárok változó helyéhez igazodik.                                                                                                            (8) A kialakult úszótelkes építési övezetekben a meglevő épületek számára telek alakítható ki, de az építési övezetek telkei csak jelzésszerű, max. 90cm magas áttört kerítéssel, vagy sövénnyel keríthetők le.                                                          (9) A telepszerű beépítésű építési övezetekben:                                                                                                              a) a szintterületi mutató a meglevő telepszerű beépítésű lakóépületek lapos tetejének magastetőssé alakításával megnövelhető, de úgy, hogy a magastetős részben 1 szint alakítható ki, azok egy szintben történő lakáscélú beépítésével növelhető, amennyiben                                                                                                                                             1. azzal egyidejűleg az épület jelenlegi előírásoknak megfelelő hőszigetelését kialakítják,                                                   2. az épület homlokzatait felújítják,                                                                                                                                 3. a kialakuló új magastető hajlásszöge 35-45 fok közé esik,                                                                                           4. a tetőzet az épület teljes egészére egyidejűleg elkészül.

   3. 
      

      A BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI

      33. LAKÓTERÜLETEK

   3. 33. §

   3.                                                                                                                                                                             (1) A lakóterületek övezetei jellemzően lakóépületek elhelyezésére szolgálnak, a lakóterületek elsődleges rendeltetése a lakófunkció.                                                                                                                                                                 (2) A lakóterületeken nem helyezhető el:

      a) üzemanyagtöltő állomás                                                                                                                                   b) parkolóház                                                                                                                                                               c) az egyes építési övezetekben meghatározott további építmények                                                                                                                                                       34. Nagyvárosias lakóövezetek 
      1. 34.§                                                                                                                                                                   (1) A nagyvárosias lakóterületek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:                                                                       a) az Ln-1 jelű építési övezet a nagyvárosias, jellemzően többlakásos lakóépületekkel telepszerűen kialakított közepes intenzitású lakóterületek,                                                                                                                                               b) az Ln-2 jelű építési övezet a nagyvárosias, jellemzően többlakásos, szabadonálló beépítésű lakóépületekkel telepszerűen kialakított magas intenzitású lakóterületek,                                                                                                                 c) az Ln-3 jelű építési övezet a nagyvárosias, jellemzően többlakásos, zártsorú beépítésű lakóépületekkel telepszerűen kialakított magas intenzitású lakóterületek.                                                                                                                     (2) A nagyvárosias lakóövezetek építési előírásait a tömbtelekre vonatkozóan az alábbi táblázat tartalmazza:                                                                                                

   3.                                                                                                                                                                                    1.sz. táblázat

      Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
      Övezeti jel	A beépítési mód	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
      			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
      Ln-1	SZ	-	-	-	35	45	2,0	50	K, 12,5	K, +1,50
      Ln-2	SZ	-	-	-	40	70	2,5	30	K, 12,5	K,+1,50
      Ln-3	Z	-	-	-	80	90	3,0	10	K, 12,5	13,0
      Ln-4	Z	-	-	-	40	40	1,8	40	4,5	16,0

      
      

   27.                                                       35. Kisvárosias lakóövezetek
                                             35.§                                                                                                                                        (1) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:                                                                                                        a) termelő kertészeti építmény                                                                                                                                b) gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület                                                                                                         (2) Az Lk jelű kisvárosias lakóövezetek a jellemzően zártsorú és sűrűbb beépítésű lakóterületeket szabályozzák.             (3) Az épületek tetőhajlásszöge 35-45^o közötti, vagy az utcában kialakult állapothoz igazodó lehet.                                     (4) A kisvárosias lakóövezetek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

   3. 2.sz. táblázat

      Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
      Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
      			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
      Lk-1	Z	450	9	-	20	30	0,5	70	3,5	6,0
      Lk-2	Z	400	9	-	30	40	1,0	60	3,5	6,5
      Lk-3	Z	300	9	-	35	40	1,0	55	4,5	6,5
      Lk-3a	O	300	9	-	35	40	1,0	55	4,5	6,5
      Lk-3*	Z	400	12	30	35	40	1,0	55	4,5	6,5
      Lk-4aK	Z	500	14	-	40	50	1,0	50	3,5	K
      Lk-4a	O	500	16	-2. sz.	40	50	1,0	50	3,5	4,5
      Lk-4bK	Z	300	-	-	40	50	1,0	50	3,5	K
      Lk-5a	Z	150	9	-	60	50	1,0	30	3,0	3,5
      Lk-5b	Z	150	9	-	60	50	1,0	30	3,0	4,5
      Lk-6aK	Z	400	9	-	40	50	1,0	50	3,5	K
      Lk-6a	Z	400	9	-	40	50	1,0	50	3,5	6,5
      Lk-6bK	Z	200	9	-	40	50	1.0	50	3,5	K
      Lk-6b	Z	200	9	-	50	60	1.0	40	3,5	6,5
      Lk-7a	Z	700	9	-	40	50	1,0	50	4,5	8,0
      Lk-7b	Z	400	9	-	40	50	1,0	50	4,5	7,0
      Lk-7c	Z	400	9	-	40	50	1,0	50	4,0	5,0
      Lk-8	Z	250	8	-	50	55	1,0	45	4,5	8,0
      Lk-8a	SZ	250	8	-	50	55	1,0	45	4,5	6,5
      Lk-8*	Z	250	8	-	60	70	1,0	25	4,5	8,0
      Lk-9	Z	500	-	-	45	60	1,2	40	4,5	8,0
      Lk-9a	SZ	500	-	-	45	60	1,2	40	4,5	8,0
      Lk-10	SZ	1000	-	-	45	60	1,5	40	7,5	11,0
      Lk-11	SZ	500	-	-	45	55	1,8	45	10,5	13,0
      Lk-12	Ikr	500	14	-	45	50	1,0	60	4,5	8,0
      Lk-13	Z	1000	18	-	40	50	1,5	50	7,5	11,0

      
      

      Lk-14	Z	2000	-	-	40	50	1,8	50	10,5	13,0
      Lk-15aK	Z	400	9	-	60	70	1,5	30	3,5	K
      Lk-15a	Z	400	9	-	60	70	1,5	30	3,5	6,5
      Lk-15b	Z	200	8	-	60	70	2,0	30	3,5	6,5
      Lk-15bK	Z	200	9	-	60	70	1,5	30	3,5	K
      Lk-16a	Z	500	-	-	60	70	2,0	30	8,0	11,0
      Lk-16b	Z	200	-	-	60	70	2,0	30	8,0	11,0
      Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
      Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
      			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
      Lk-17K	Z	400	-	-	50	70	1,5	30	5,0	K
      Lk-18aK	Z	400	-	-	70	70	2,0	20	5,0	K
      Lk-18bK	Z	400	-	-	70	70	1,5	20	4,0	K
      Lk-19	Z	300	18	20	50	70	1,5	40	3,5	6,5
      Lk-20	SZ	3000	50	50	40	70	1,0	40	3,5	8,0
      Lk-21	Z	180	9	-	60	70	1,5	30	3,5	6,5
      Lk-16aK	Z	700	-	-	60	70	1,5	30	-	K
      Lk-22	SZ	500	16	-	40	50	1,0	50	3,5	4,5
      Lk-23	SZ	1000	-	-	60	75	1,5	25	4,5	8,0

   2. (5) Az Lk-2 és az Lk-3 jelű építési övezetben a további előírások                                                                                           csak áttört kerítés létesíthető, max. 50 cm magas tömör lábazaton.                                                                        (6) A hagyományos beépítés és városkép megőrzése érdekében a vasút és a Duna közötti terület zártsorú, kisvárosias lakóterület építési övezeteiben levő saroktelkeken a beépítési százalék maximuma 75% lehet. A 75%-os maximális beépítettség mellett az érintett saroktelkeken a további előírások:                                                                                      a) a terepszint alatti beépítettség maximuma 75%                                                                                                          b) a legkisebb kialakítandó zöldfelület 15%                                                                                                                      c) a szintterületi mutató 2,0.                                                                                                                                      (7) Az Lk-8* jelű zártsorú beépítésű építési övezetben a kialakult beépítési viszonyokhoz alkalmazkodva az utcai telekhatáron állóan gépjárműtároló és egyéb funkciójú épület (szoba bővítmény, fedett terasz, üzlet, stb.) építhető a meglevő épülettől különállóan, vagy azzal egybeépíthetően az alábbiak szerint:                                                                            a) az épületbővítmények a lakótömbök északi közterületi oldalán levő telekegységek déli határvonalán (elvi telekhatárán), a lakótömbök déli közterületi oldalán levő telekegységek északi határvonalán helyezhetők el, azoktól maximum 4m széles területsávon                                                                                                                                                               b) az építési övezetben megengedett legnagyobb 60%-os beépítettségnek a telekegységekre és a teljes telekterületre egyidejűleg érvényesülnie kell                                                                                                                                    (8)  Az Lk-23 övezetben csak intenzív zöldtetős lapostetős épületek létesíthetők.                                                                (9) Az SZT-n „*”-gal jelölt Lk-19 jelű építési övezetben épület, épületbővítmény - a kiegészítő funkciójú épületek kivételével - a Damjanich és a Fonó utcai telekhatárhoz 5 m-nél közelebb nem helyezhető el.                                                                                                                                    36. Kertvárosias lakóövezetek                                                                                                                                                         36.§                                                                                   (1) Az Lke jelű kertvárosias lakóövezetek a jellemzően szabadonálló, illetve oldalhatáron álló beépítésű és laza beépítésű lakóterületeket szabályozzák.                                                                                                                                         (2) Az épületek tetőhajlásszöge 35-45^o közötti, vagy az utcában kialakult állapothoz igazodó lehet.                                   (3) A kertvárosias lakóövezetek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

   3. 
      

      
      

      
      

      3.sz. táblázat

      Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
      Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
      			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
      Lke-1	SZ	1000	20	50	20	20	0,4	75	3,0	5,0
      Lke-2	SZ	900	18	40	20	30	0,4	70	3,0	6,5
      Lke-2a	O	900	20	40	20	30	0,4	70	3,0	6,5
      Lke-3	SZ	700	16	40	20	30	0,6	70	3,0	6,0
      Lke-4	SZ	700	16	40	25	35	0,5	65	3,0	5,0
      Lke-4a	O	700	16	40	25	35	0,5	65	3,0	5,0
      Lke-4aK	O	700	16	40	25	35	0,5	65	3,0	5,0
      Lke-5	SZ	700	16	40	25	35	0,5	65	3,0	6,5
      Lke-5a	O	700	16	40	25	35	0,5	65	3,0	6,5
      Lke-6	SZ	750	20	-	25	35	0,6	65	3,0	5,0
      Lke-7	SZ	1200	30	-	30	45	0,6	55	3,0	5,0
      Lke-8	SZ	900	22;35	40;30	30	40	0,5	60	3,5	5,0
      Lke-9	O	700	14	35	30	40	0,6	60	3,5	6,5
      Lke-10	SZ	3500	40	-	30	50	0,6	50	4,5	6,0
      Lke-11	SZ	700	16	30	30	40	0,6	60	4,5	6,0
      Lke-12	SZ	500	16	30	30	35	0,6	65	4,5	6,0
      Lke-12a	SZ	500	16	30	30	35	0,6	65	3,5	4,5
      Lke-13	SZ	500	16	30	30	40	0,6	60	3,5	7,5
      Lke-14a	O	700	18;40	30;20	30	40	0,5	60	3,0	5,0
      Lke-14b	O	400	14	25	30	40	0,5	60	3,0	5,0
      Lke-15	O	700	16	35	20	30	0,4	60	3,0	6,0
      Lke-16	O	700	8	-	30	40	0,5	60	3,5	5,0
      Lke-16a	I	700	8	-	30	40	0,5	60	3,5	5,0
      Lke-16b	Z	700	8	-	30	40	0,5	60	3,5	5,0
      Lke-17	Ikr	400	18	35	30	40	0,5	60	3,5	5,0
      Lke-18	Ikr	500	13	20	30	40	0,7	60	3,5	6,0
      Lke-19	Ikr	500	13	20	30	40	0,6	60	3,5	7,5
      Lke-20	O	1000	18	50	30	30	0,5	60	3,5	5,0
      Lke-21	SZ	720	20	30	20	30	0,6	65	3,5	6,5
      Lke-22	SZ	720	20	30	20	30	0,6	65	3,5	6,5

      4. (4) Az Lke-1 és Lke-2 építési övezetekben az épület legmélyebb tereptől mért homlokzati magassága a megengedett legnagyobb épületmagasságnál legfeljebb 0,5 m-rel lehet nagyobb.                                                                                  (5) Az Lke-1 jelű építési övezetben a további előírások:                                                                                                  a) A 30% feletti lejtésű területeken az építés csak a terep környezethez igazodó, szabályszerű rendezése után megengedett.                                                                                                                                                              (6) Az Lke-10 jelű övezetben a további előírások:                                                                                                              a) Az övezetben elhelyezhető:                                                                                                                                        1. kivételesen legfeljebb hatlakásos lakóépület                                                                                                                2. a lakosságot szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egészségügyi és szociális célú létesítmény                      b) Az övezetben nyúlványos telek nem alakítható ki, a telkek kialakítása csak a két út (véderdő és 16 m-es lakóutca) közötti, átmenő telekhatárral megengedett.                                                                                                                    c) A telkenként legfeljebb 4 db lakó- vagy egyéb, az a) 2. pont szerinti funkciójú épület helyezhető el.                              d) Az épületeket igényesen, tájba illő módon, kizárólag magastetővel kell kialakítani.                                                          e) Az épületeket a terepre kell illeszteni.                                                                                                                           f) Föld alatti építmény kialakítható a főforgalmi út védőtávolságán belül is, a beültetési kötelezettségű terület határáig, a SZT szerint jelölt sávon belül.                                                                                                                                          g) A telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét többszintű növényzet alkalmazásával kell kialakítani.                    (7) Az Lke-12 jelű építési övezetben a további előírások:                                                                                                 a) A Duna-meder felőli hátsókert mérete min. 10 m, a lakó-pihenő kiszolgáló utca felőli előkert 5 m.               b) Gépjárműtároló önálló építményként csak terepszint alatt alakítható ki.                                                                         (8) A külterületi lakott helyen levő Lke-12a jelű építési övezetben a további előírások:                                                         a) teljes közműellátás biztosítandó, a Gombás patak, mint ökológiai folyosó közelsége miatt zárt csapadékvíz-csatornahálózat építendő ki,                                                                                                                                           b) az építési övezetben a minimális kötelező zöldfelület legalább 50 %-án a volt Alagi Tangazdaság telephelyén kialakult jellegzetes fás növényállomány karakterének megfelelő fás növényzetet kell telepíteni és fenntartani.                                 c) a terület településképi szempontból kiemelt helyzete – „településkapu”, valamint a Gombás-patak közeli fekvése és a patakot kísérő természeti adottságok – miatt a zöldfelületek kialakítására, a növénytelepítésre vonatkozó kertépítészeti tervet is készíteni kell. A kötelező zöldfelületi fedettséget elsősorban a telekhatárok mentén, helyben honos fajok, illetve azokhoz hasonló és a beépített környezeti adottságokat jól tűrő fajok domináns alkalmazásával, többszintes, fásított zöldsávként kell biztosítani.                                                                                                                                         d) az utcák kétoldali fásításáról – a közművek védőtávolságának biztosítása mellett – a közműtervekkel egyeztetetten szükséges gondoskodni.                                                                                                                                       e) kettős fasor létesítése szükséges az SZT-n jelölteknek megfelelően a területet északon határoló utca északi oldalán, valamint a volt vácdukai út mentén                                                                                                                                 f) a létesítendő építettházas transzformátor(ok) és a szelektív hulladékgyűjtő rendszerhez kialakítandó gyűjtősziget közterületen kívüli elhelyezését biztosítani kell.                                                                                                             (9) Az Lke-20 jelű építési övezetben a további előírások:                                                                                                  a) a kerítés vonala:                                                                                                                                                        1. a 2104 jelű út mentén a közút tengelyétől min. 20 m                                                                                                  2. lakó utca tengelyétől mérve min. 6m lehet                                                                                                                    b) a beépítési vonal, illetve az előkert:
         1. a 2104 jelű út mentén a közút tengelyétől min. 30 m
         2. a telket kiszolgáló lakóutca tengelyétől mérve min. 11m, illetve készítendő Szabályozási terv szerint     c) Közművesítettség: részleges közműellátás (út/magánút/, vízellátás, elektromos-energia ellátás, zárt szennyvíztároló, nyílt csapadékvíz-elvezetés)                                                                                                                                                   (10) Az Lke-21 jelű építési övezetben a további előírások:                                                                                                 a) a létesíthető lakásszám 1 lakás/telek                                                                                                                         b) a létesítendő szintszám F+1                                                                                                                                   d) az előkert mérete: 7m                                                                                                                                             e) az oldalkertek mérete: legalább 5-5m                                                                                                                         f) a gépjárműtárolót épületen belül kell elhelyezni                                                                                                           g) a kiszolgáló út mentén kétoldali fásított zöldsávot kell létesíteni.

      5. 
         

                                                                                            37. Falusias lakóövezetek                                                                                                                                                            37.§                                                                

      6. (1) Az Lf jelű falusias lakóövezet a jellemzően szabadonálló beépítésű és lazább beépítésű Alag területét szabályozza az alábbi táblázat szerint:

         1. 4. sz. táblázat

            
            

            Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
            Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épület-magasság
            			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
            Lf-1	SZ	1000	20	40	20	30	0,35	70	3,5	5,0

                                                                               38.Vegyes területek                                                                                                                                                                  38.§                                                                                           (1) A vegyes terület lakó- és kereskedelmi, szolgáltató épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál, jellemző rendeltetése az intézményi (közösségi) funkció.                                                                                                             (2) A vegyes területen nem helyezhető el, nem alakítható ki:

            1. a lakosságot közvetlenül nem szolgáló termelő, raktározási, közlekedési funkciók, valamint – kivéve a Vi-7 jelű övezetet –
            2. üzemanyagtöltő állomás
            3. parkolóház.                                                                                                                                                             (3) A vegyes területen intézmények üzemelése, használati módjának akár részleges megváltoztatása csak a lakosság ellátását közvetlenül szolgáló más használati módra megengedett és csak olyan lehet, amely a környező lakások használatát nem zavarja.                                                                                                                                               (4) A vegyes területek lehetnek:                                                                                                                   a) településközpont vegyes terület (jele: Vt)                                                                                                  b) intézményi vegyes terület (jele: Vi).                                                                                                                                                                                            39 Településközpont vegyes övezetek                                                                                                                                                                  39 §                                                                  (1) A településközpont vegyes terület elsődlegesen a helyi szintű igazgatási, oktatási, egészségügyi, stb. építmények, intézmények elhelyezésére szolgál.                                                                                                                                (2) A településközpont vegyes övezetek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

               1. 
                  

                  
                  

                  5.sz. táblázat

                  Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                  Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
                  			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                  Vt-K	K	K	K	K	K	K	K	K	K	K
                  Vt-1	Z	8000	40	40	70	85	1,8	20	4,5	13,0
                  Vt-2	SZ	4000	30	30	35	65	1,5	35	4,0	13,0
                  Vt-3	SZ	2000	30	30	40	60	1,2	40	3,5	8,0
                  Vt-4	SZ	1000	16	30	40	70	1,2	35	4,0	9,0
                  Vt-5	SZ	400	15	-	35	50	1,0	40	3,5	5,0
                  Vt-6	Z	800	10	-	80	100	2,5	10	4,0	15,0
                  Vt-7K	Z	500	8	-	80	100	2,4	10	4,0	K
                  Vt-7	Z	150	8	-	80	100	2,5	10	6,5	10,0
                  Vt-8	SZ	800	15	-	10	20	0,2	80	3,5	5,0
                  Vt-9	Z	800	10	-	70	100	2,5	10	4,5	11,0
                  Vt-10	SZ	600	14	30	20	20	0,2	75	3,5	3,5
                  Vt-11	SZ	12000	100	100	10	10	-	80	K	K
                  Vt-12	SZ	1500	25	50	40	60	2,5	40	3,5	7,5
                  Vt-13	Z	600	10	-	70	80	2,0	20	4,5	10,5
                  Vt-14a	Z	10000	80	80	80	90	2,4	10	3,5	15,0
                  Vt-14b	Z	4000	40	40	80	100	2,4	10	3,5	15,0
                  Vt-14c	Z	800	20	40	80	100	2,4	10	2,4	15,0
                  Vt-14d	Z	-	-	-	85	85	2,4	10	8,0	15,0
                  Vt-15	Z	800	10	-	80	100	2,5	10	4,5	10,5
                  Vt-16	Z	300	10	20	50	60	1,3	25	4,5	8,0
                  Vt-17	Z	400	9	-	60	60	1,4	20	3,5	6,5
                  Vt-18	O	700	8	-	35	45	0,5	60	3,5	5,0

                  (3) A Vt-3 és Vt-4 jelű építési övezetben az építési helyen kívül, az előkertben, kizárólag porta és/vagy fedett kerékpártároló az előkert 0 és 5 m közötti sávjában, legfeljebb 100 m2 alapterülettel, legfeljebb 4,5 m épületmagassággal biztonsági, technológiai okokból, lehetőség szerint a kerítéssel egybeépítve helyezhető el. Az építési helyen kívüli építés az építési övezetre vonatkozó megengedett beépítettséget nem lépheti túl, a beültetési kötelezettség teljesítését nem akadályozhatja. (4) A Vt-2 építési övezetben, a volt Esze Tamás laktanya területén a meglevő épület kontúrvonala – az épület megtartása esetén – építési helyként értelmezendő, de az épület elbontása esetén az SZT-n kijelölt építési helyet kell figyelembe venni.  (5) A Vt-14b jelű építési övezet terepszint alatti szintje kizárólag autóbusz-végállomás, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére, földszinti szintje elsődlegesen az autóbusz-végállomás működését biztosító építmények elhelyezésére szolgáló terület.                                                                                                                                      (6) A Vt-14c jelű építési övezet terepszint alatti szintje kizárólag autóbusz-végállomás, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál.                                                                                                                                (7) A Vt-14d jelű építési övezet kizárólag csak gépjárműtárolás céljára igénybe vehető terület a földszintet kivéve, ahol intézményi, közösségi felhasználás részben megengedett.​                                                                                                                                                                40 Intézmény területek                                                                                                                                                                40.§                                                                                       (1) Az intézményterület a helyi, települési szintű igazgatási, oktatási, egészségügyi, stb. építmények és a központi – regionális, megyei, országos – intézmények elhelyezésére szolgál.                                                                               (2) Az intézményi vegyes területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 

               2. Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                  Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
                  			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                  Vi-K	SZ	K	K	K	K	K	K	K	K	K
                  Vi-1K	Z	2000	20	30	35	65	1,5	35	4,0	K
                  Vi-1	SZ	2000	20	30	35	65	1,5	35	4,0	13,0
                  Vi-2K	SZ	1000	16	30	40	70	1,5	30	4,0	K
                  Vi-2	SZ	1000	16	30	40	70	1,2	30	4,0	12,0
                  Vi-3	SZ	500	15	20	30	35	1,0	50	4,5	6,5
                  Vi-4K	Z	800	10	25	70	90	2,5	10	4,5	K
                  Vi-4	Z	800	10	25	70	90	2,5	10	4,5	13,0
                  Vi-5	SZ	10000	50	50	70	90	2,2	10	4,0	12,0
                  Vi-6	SZ	3000	80	100	80	90	2,5	10	4,0	13,0
                  Vi-7	Z	1000	-	-	85	90	0,9	10	3,0	3,5
                  Vi-7*	SZ	-	-	-	10	100	2,0	80	-	4,5
                  Vi-7**	SZ	-	-	-	90	100	2,0	10	3,5	13
                  Vi-8	Z	-	-	-	85	85	3,5	10	8,0	13,0
                  Vi-10	Z	-	-	-	85	85	2,0	8	-	6,0
                  Vi-11	Z	1000	-	-	50	65	1,5	25	4,5	10,5
                  Vi-12	SZ	1000	14	45	80	90	2,0	10	3,5	8,0
                  Vi-g	K	K	-	-	K	-	1,0	K	K	K
                  Vi-bv	Z	1000	14	45	80	90	3,5	10	3,5	16,0

                  (3) A Vi-2 jelű építési övezetben az építési helyen kívül, az előkertben, kizárólag porta és/vagy fedett kerékpártároló az előkert 0  és 5 m közötti sávjában, legfeljebb 100 m2 alapterülettel, legfeljebb 4,5 m épületmagassággal biztonsági, technológiai okokból, lehetőség szerint a kerítéssel egybeépítve helyezhető el. Az építési helyen kívüli építés az építési övezetre vonatkozó megengedett beépítettséget nem lépheti túl, a beültetési kötelezettség teljesítését nem akadályozhatja. (4) A Vi-7 jelű építési övezet kizárólag gépjárműtároló, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál.                                                                                                                                                                     (5) Az Vi-7 jelű építési övezetben még elhelyezhető funkciók:

                  1. üzemanyagtöltő állomás
                  2. járműjavító
                  3. gépkocsimosó
                     1. max. 200m² kiskereskedelmi árusítóhely.                                                                                                                   (6) A Vi-7 jelű építési övezetben a lakóterületek kiszolgálása céljából az építési övezet egészére készített egységes tervek alapján ütemezetten kivitelezhető sorgarázsok helyezhetők el.                                                                                         (7) A Vi-8 jelű építési övezetben a földszinti szinten csak közösségi funkciók – kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás – létesíthetők. A földszinten a gyalogos átjárást a fő közlekedési irányokban – a vasútállomás, az Széchenyi utca, a Naszály úti aluljáró, a Zrínyi utca – a területtulajdonosokkal kötött külön szerződés alapján lehet csak biztosítani.                           (8) A Vi-9, a Vi-10 jelű építési övezetekben a földszinten csak a gépjárműtárolással kapcsolatos funkciók helyezhetők el.   (9) A Vi-12 jelű építési övezet további előírásai:                                                                                                               a) A hátsókert mérete 0 m, az oldalkertek mérete az SZT-n jelöltek szerinti                                                             b) Kerítés nem létesíthető                                                                                                                                         (10) A Vi-bv övezetben büntetésvégrehajtási intézmény, és ehhez a funkcióhoz kapcsolódó gazdálkodási, gazdasági termelő funkciójú épület, építmény helyezhető el.                                                                                                                       (11) A Vi-g övezetben csak gépkocsitároló épület helyezhető el, más rendeltetésű épület, építmény nem helyezhető el.                                                                              41. Gazdasági területek                                                                                                                                                                 41.§                                                                                        (1) A gazdasági terület jellemzően gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.                                                        (2) A gazdasági területek az alábbi építési övezetekre tagozódnak:                                                                                        a) kereskedelmi, szolgáltató területek (jele: Gksz)                                                                                                            b) ipari területek (jele. Gip)                                                                                                                                                                                                           42. Kereskedelmi, szolgáltató terület​                                                                                                                                                 42.§                                                                                  (1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.                                                                                                                                                  (2) A kereskedelmi, szolgáltató terület építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

                  4. 7.sz. táblázat

                     Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                     Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagassága
                     			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                     Gksz-1	SZ	10000	40	60	30	35	1,0	35	4,5	10,0 120mBf felett 7,5
                     Gksz-2	SZ	5000	50	50	35	35	1,5	20	4,0	12,0
                     Gksz-2a	SZ	2000	40	50	35	35	1,4	20	4,5)	12,0
                     Gksz-3	SZ	3000	30	40	50	70	1,5	30	3,0	12,0
                     Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                     Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagassága
                     			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                     Gksz-4	SZ	3000	40	-	35	35	0,6	30	4,0	7,5
                     Gksz-4a	SZ	4000	40	-	50	50	2,0	30	4,0	15,0
                     Gksz-5	O	3500	60	40	40	60	0,6	30	3,0	7,5
                     Gksz-6	SZ	3000	30	50	15	30	0,4	40	4,5	6,0
                     Gksz-7	SZ	2000	20	40	50	65	1,5	25	4,5	10,5
                     Gksz-8	SZ	2000	20	40	40	50	0,8	30	4,5	6,5
                     Gksz-9	SZ	10000	50	50	30	30	0,6	30	3,5	7,5*
                     Gksz-11	SZ	4000	40	40	40	40	1,2	25	3,0	12,0
                     Gksz-12	SZ	3000	50	30	30	40	0,6	40	3,5	7,5
                     Gksz-13	SZ	4000	40	40	40	40	1,2	30	3,5	13,0
                     Gksz-14	Z	10000	60	100	35	50	1,0	20	4,5	12,0
                     Gksz-14*	SZ	10000	60	100	35	50	1,0	20	4,5	12,0
                     Gksz-15	SZ	2000	50	20	40	55	1,2	25	4,5	12,0
                     Gksz-16	SZ	3000	40	40	15	40	0,3	65	3,0	3,5
                     Gksz-17	SZ	2000	45/35	35/45	35	50	1,1	35	3,5	9,0
                     Gksz-18	SZ	3000	40/50	50/40	30	45	0,9	40	3,5	9,0
                     Gksz-19	SZ	10000	60	60	20	30	0,6	45	3,5	9,0
                     Gksz-20	SZ	4000	40	-	60	70	2,0	20	4,5	15,0
                     Gksz-21	SZ	2000	40	40	40	50	1,2	25	4,5	10,5
                     Gksz-22	SZ	4000	25	80	40	60	1,2	25	3,5	12,0
                     Gksz-23	SZ	4000	25	80	30	60	1,2	25	3,5	10,0

                  3. (3) Az övezetekben az építési hely az OTÉK előírásai szerint alakítandó ki, kivétel ez alól a Gksz-2a jelű építési övezet, ahol az elő- oldal- és hátsókertek mérete - egyéb korlátozó szabályozást nem tekintve – minimum 8 m.                             (4) A Gksz-1, Gksz-2, Gksz-2a, Gksz-3, Gksz-4, Gksz-7, Gksz-8, Gksz-9, Gksz-10, Gksz-11, Gksz-12 építési övezetben az építési helyen kívül, az előkertben, kizárólag porta és/vagy fedett kerékpártároló, az előkert 0 és 5 m közötti sávjában, legfeljebb 100m² alapterülettel, legfeljebb 4,5 m épületmagassággal biztonsági, technológiai okokból, lehetőség szerint a kerítéssel egybeépítve helyezhető el. Az építési helyen kívüli építés az építési övezetre vonatkozó megengedett beépítettséget nem lépheti túl, a beültetési kötelezettség teljesítését nem akadályozhatja.                                                 (5) A Gksz-2 jelű építési övezetben teljes közműellátás biztosítandó (út /magánút/, vízellátás, elektromos energia-ellátás, zárt szennyvízcsatorna, nyílt, illetve a gyalogos fővonalak mentén zárt csapadékvízelvezetés)                                           (6)*A Gksz-9 jelű építési övezetben technológiai okokból szükséges építmények építése céljára az övezetben megadott épületmagasságtól el lehet térni a következők szerint: a maximális épületmagasság 36 m.                                                 (7) A gazdasági terület épületeinek tájba, illetve környezetbe illesztését a kertépítészeti terv alapján kialakított zöldfelületek fa- és cserjetelepítésével kell biztosítani.                                                                                                                         (8) A Gksz-14 jelű építési övezetben a kereskedelmi funkció kiegészítéseként üzemanyagtöltő állomás elhelyezhető, de csak egy telken, egy egységben.                                                                                                                                 (9) A Gksz-14 jelű építési övezetben a további előírások az SZT-n kijelölt építési helyek megkülönböztetésére:          a) elsődleges építési hely a főfunkció – kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás – elhelyezésére szolgál              b) másodlagos építési hely a főfunkció összekötésére, ami az egyes telkeken elhelyezett főfunkció gyalogos közönségforgalmi összenyithatóságát szolgálja és ahol főfunkció is elhelyezhető, de az az elsődleges építési helynek a telekhatárok mentén csak a harmad hosszán létesíthető. A másodlagos építési helyen csatlakozó szomszédos épületek funkcionális összenyitása ennek megfelelően megengedett,                                                                                       c) építési hely a gazdasági kiszolgálás előkerti létesítményeihez (kerítés, szeméttároló, egyéb)                                 d) építési hely a kiegészítő funkciók elhelyezéséhez (esőtető, vendéglátás, stb.)                                                         e) építési hely az építési övezeten belüli üzemanyagtöltő állomás létesítményei elhelyezéséhez                                        (10) A Gksz-14 jelű építési övezetben a zártsorú beépítési mód meghatározása a másodlagos építési helyen kialakítható, az egyes telkeken az elsődleges építési helyen szabadon állóan elhelyezhető, fő funkciót tartalmazó épületek összeköthetőségét szolgálja. Amennyiben valamely épületet ennek megfelelően zártsorú épületrésszel helyeznek el, ahhoz a szomszédos telken is zártsorú épületrésszel kell csatlakozni, annak érdekében, hogy tűzfal ne maradjon takarás nélkül.  (11) A Gksz-17, Gksz-18 és Gksz-19 jelű építési övezetben a 7. számú táblázatban előírt legkisebb kialakítandó zöldfelületet, illetve az SZT szerint megjelölt beültetési kötelezettséget és többszintes telepítendő zöldsávot (5 m-es oldalkert esetén 4,5 m, 6 m elő- és oldalkert esetén 5,5 m széles zöldsáv figyelembevételével) egyidejűleg kell teljesíteni, illetve megvalósítani. A többszintes telepítendő zöldsáv az előkertben 10 m szélességben a bejárat számára megszakítható.  (12) A Gksz-21 jelű építési övezetben alkalmazandó további előírások:                                                                           a) az SZT-n kármentesítendő területként megjelölt területeken az építés csak a környezetvédelmi hatóságnak a terület kármentesítettségét igazoló véleménye alapján lehetséges                                                                                           b) az elő- és oldalkertek mérete 6 m, a hátsókert mérete – amennyiben az SZT másként nem rendelkezik – 10,5 m.         c) az elő- és oldal- és hátsókertben beültetési kötelezettséggel többszintes zöldsáv létesítendő, mely zöldsáv az előkertben 10 m szélességben a bejárat számára megszakítható                                                                                                     d) az SZT-n geodéziailag megjelölt 0,3 m átmérőjűnél nagyobb törzsátmérőjű faegyedek megtartandók, kivágni ezen faegyedeket csak szakértői (kertész, erdész, stb.) véleménnyel alátámasztott fakivágási engedély alapján lehet a pótlási kötelezettség teljesítése mellett.                                                                                                                                   e) a d) bekezdés szerint kivágott fák törzsátmérőjének megfelelő faegyenértékét faiskolai előnevelt, legalább 5 cm törzsátmérőjű faegyedekkel, elsősorban telken belül kell pótolni.                                                                                   f) Az építési övezetben olyan telekalakítás esetén, mely az SZT-n jelölt irányadó magánúthálózattól való eltérést eredményez, a telekalakítási engedélyezési eljárás során igazolni kell, hogy a telekalakítás után kialakult terület a további, építési övezeti előírások szerinti telekosztása esetén magánúthálózattal feltárható.                                                              (13) A Gksz-23 jelű építési övezetben alkalmazandó további előírások:                                                                           a) az övezetben üzemanyagtöltő állomás nem építhető.                                                                                                                                                                               43.Ipari területek                                                                                                                                                                      43.§                                                                                  (1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari létesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el, de ahol jelentős mértékű zavaró hatású ipari létesítmény elhelyezése csak a védendő területfelhasználási egységek területhatáraitól megfelelő hatástávolságon túl engedhető meg.                                          (2) Az övezetekben az építési hely az OTÉK előírásai szerint alakítandó ki                                                                    (3) Az ipari területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:             

                     8.sz. táblázat

                     
                     

                     Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                     Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
                     			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                     Gip-1	SZ	400000	-	-	30	40	1,5	50	3,0	30
                     Gip-2a	SZ	40000	-	-	25	B+20	1,5	50	3,0	15,0 120mBf felett 10,0
                     Gip-2b	SZ	40000	-	-	35	B+20	1,5	40	3,0	15,0 120mBf felett 10,0
                     Gip-3	SZ	40000	-	-	40	30	1,3	35	3,0	13,0
                     Gip-4	SZ	10000	60	60	35	50	1,5	25	3,0	15,0
                     Gip-5	SZ	10000	60	60	30	65	1,2	35	3,5	13,0
                     Gip-6	SZ	10000	60	60	40	40	1,2	25	3,0	18,0
                     Gip-8	SZ	7000	70	60	35	0	1,0	35	3,0	12,0
                     Gip-9	SZ	5000	50	50	40	40	1,2	25	3,0	12,0
                     Gip-9a	SZ	2000	40	40	40	40	1,3	25	3,0	12,0
                     Gip-11	SZ	2000	30	40	40	40	0,9	30	3,0	6,5
                     Gip-szvt	SZ	5000	20	50	30	50	1,5	30	2,5	25

                     1. (4) A Gip-2a, Gip-2b, Gip-3, Gip-4, Gip-5, Gip-6, Gip-3, Gip-8, Gip-9, Gip-10, Gip-11 jelű építési övezetben az építési helyen kívül, az előkertben, kizárólag porta és/vagy fedett kerékpártároló az előkert 0 és 5 m közötti sávjában, legfeljebb 100 m2 alapterülettel, legfeljebb 4,5 m épületmagassággal biztonsági, technológiai okokból, lehetőség szerint a kerítéssel egybeépítve, helyezhető el.                                                                                                                                           (5) A Gip-6 jelű építési övezetben a burkolt felületek legnagyobb mértéke 35%.                                                                   (6) A Gip-7 jelű építési övezetben a további előírások:                                                                                                      a) a kialakult telekterület tovább nem osztható                                                                                                              b) A burkolt felületek maximuma:                                                                                                                                    1. a beépíthető telekterületre 25%, mely 30%-ig növelhető, amennyiben a beépítés a területnek csak 30%-át veszi igénybe    2. a teljes telekterületre 25%                                                                                                                                       (7)  A Gip-9, illetve a Gip-9a jelű építési övezetben a burkolt felületek legnagyobb mértéke 35%.                                         (8) A Gip-6 és Gip-9 jelű építési övezetben levő 4532/1 hrsz., 4532/2 hrsz. telkek területén, valamint a 30392/7 hrsz. telek északi határától 120 méteres területsávban a telekosztás és beépítés csak részletes tereprendezési terv szerint, illetve annak végrehajtását követően történhet.                                                                                                                         (9) A Gip-6 és Gip-9 jelű építési övezetben levő 4532/2 hrsz. telek, illetve az abból kialakított telkek beépítése csak részletes talajmechanikai szakvélemény szerint történhet.                                                                                             (10) A Gip jelű gazdasági területek kötelező zöldfelületeinek legalább 40 %-át fásított zöldfelületként kell kialakítani.           (11) A gazdasági terület épületeinek tájba, illetve környezetbe illesztését a kertépítészeti terv alapján kialakított zöldfelületek fa- és cserjetelepítésével kell biztosítani.                                                                                                                        (12) A Gip-9a jelű építési övezetben az elő- oldal- és hátsókertek mérete - egyéb korlátozó szabályozást nem tekintve – minimum 8 m, az ipari park keleti határa mentén az oldalkert mérete minimum 10 m.                                                       (13) A Gödöllői út mentén kijelölt Gip-9a jelű építési övezetben környezetét zavaró funkció csak azon területrészen helyezhető el, ahol a környezethasználatból származó terhelés a környező védendő területeken határérték alatt marad. Az építési övezetben a Gödöllői útra nézően csak irodai funkciójú épület helyezhető el.                                                         (14) A Nádas út északi oldalán kijelölt Gip-9 jelű építési övezetben az előkert mérete 15 m, az oldalkert és hátsó kert - amennyiben az SZT másként nem rendelkezik – 10 m, a 2. számú útra nyíló két telek - 4562/7 és 4562/8m hrsz. - oldalkert mérete 6 m, hátsókert mérete 10 m.                                                                                                                               (15) A (13) bekezdés szerinti Gip-9 jelű építési övezetben beültetési kötelezettséggel az elő- és oldal- és hátsókertben többszintes zöldsáv létesítendő, mely zöldsáv az előkertben 10 m szélességben a bejárat számára megszakítható.           (16) A Gip-szvt jelű építési övezetben az épületek és építmények legmagasabb pontja 30 m lehet.                                                                                                                          44. Üdülőterületek                                                                                                                                                                  44. §                                                                         (1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.                                                                             (2) Az Üh-1 jelű üdülőterület laza beépítésű hétvégi házas üdülő terület.                                                                         (3) Az övezetben üdülőépületeken kívül                                                                                                                              a)  elhelyezhető:                                                                                                                                       1. sportépítmények                                                                                                                                                       2. a terület rendeltetésével összhangban álló és azt közvetlenül szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó építmények      b) nem helyezhetők el:
                        1. lakóépületek
                        2. üzemanyagtöltő állomások
                        3. parkolóházak
                        4. önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb teher- és szállító gépjárművek részére.                                   (4) Az övezetben teljes közműellátás biztosítandó. A közműhálózat gerincvezetékének kiépítésével egyidőben a meglevő épületek rákötése biztosítandó.                                                                                                                                      (5) A hétvégiházas üdülőövezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
                     2. sz. táblázat

                        1. Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                           Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
                           			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                           Üh-1	SZ	720	K	K	20	25	0,4	70	3,0	4,5

                           
                           

                                                                                                               45.Különleges területek                                                                                                                                                                 45. §                                                                              (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége miatt eltérnek a többi területfelhasználási kategóriába sorolt területektől.                                                                                        (2) A különleges területek építési övezetei az alábbiak:

                           ​a) Jelentős zöldfelületű különleges intézményterületek                                                                                                1. Ksp jelű nagy zöldfelületet igénylő, sportolási célú különleges területek​                                                                  2. Kspé jelű jelentős építményigényű sportolási célú különleges területek
                     3. Kst jelű vízi sportolási célú különleges terület (strand, csónaktárolós vízitelepek)
                     4. Ksp-gö jelű sportolási célú, gördeszkapálya elhelyezést lehetővé tevő különleges területek
                     5. Ksp-st jelű vízi sportolási célú terület,
                     6. Kte jelű temetkezési célú különleges területek
                     7. Kke jelű kegyeleti park különleges területek
                        8. Kká jelű kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjének területe                                                                              b) Keü jelű egészségügyi különleges terület (Keü-1, Keü-2, Keü-3, Keü-4)                                                                        c) Ki jelű idegenforgalmi különleges terület                                                                                                                      d) Kb jelű bányatelkek területe                                                                                                                                        e) Kht jelű honvédelmi terület                                                                                                                                        f) Kv jelű vásárterület                                                                                                                                                    g) Khu jelű hulladékátrakó telep területe                                                                                                                        h) Kám jelű állatmenhely területe                                                                                                                                  i) Kkö jelű közműlétesítmények területei​                                                                                                                         j) Ktö jelű üzemanyagtöltő-állomás terület.                                                                                                                     (3) Az övezetekben önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nagyobb teher- és szállító gépjárművek számára elhelyezhető, kivéve a Ksp-gö, Kke, Kká, Kám övezeteket.                                                                                                                                                     46. Jelentős zöldfelületű különleges intézményterületek                                                                                                                                46. §                                                                               (1) Ksp, Kspé, Kst és Ksp-gö jelű különleges terület a sportolást, a szabadidő eltöltését szolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (sport-, szabadidős területek).                                                                                        (2) A Ksp jelű nagy zöldfelületű sportolási célú, a Kspé jelű, jelentős építményigényű sportolási célú, a Kst, a Ksp-st jelű vízi sportolási célú, valamint a Ksp-gö jelű sportolási célú, gördeszkapálya elhelyezést lehetővé tevő különleges területek építési övezeteiben                                                                                                                                      a) elhelyezhető:                                                                                                                                                           1. a Kspé jelű különleges területek építési övezet ideiglenesen, a terület végleges felhasználásáig parkoló kialakítására felhasználható                                                                                                                                                             2. a lovassportot szolgáló tároló és állattartó építmények                                                                                 3. szolgálati lakás                                                                                                                                     4. kereskedelmi, szolgáltató épület                                                                                                             5. kereskedelmi szálláshely-szolgáltató épület                                                                                                             6. a pihenést, testedzést szolgáló építmény                                                                                                 7. sportépítmény                                                                                                                                                     b) nem helyezhető el:
                           1. önálló lakóépület
                           2. üzemanyagtöltő állomás
                           3. parkolóház.                                                                                                                                                             (3) A jelentős zöldfelületű különleges intézményterületek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:                                                                                                                                                                                      10. sz. táblázat

                     8. 
                        

                        Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                        Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
                        			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                        Kspé	SZ	5000	50	50	40	40	1.3	40	4,5	13,0
                        Ksp	SZ	10000	50	50	10	30	0,25	60	3,5	8,0
                        Kst	SZ	10000	90	100	30	40	1,0	60	4,5	8,0
                        Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                        Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
                        			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                        Ksp-st	Z*	500	12	20	2	90	-	90	3,0	3,5
                        Ksp-gö	SZ	2500	30	30	10	30	0,25	40	3,0	4,0

                        Megjegyzés: Z*- támfaljellegű, zártsorú, földdel fedett beépítés                                                                               (4) A Kte, illetve a Kke jelű temetők területei elsődlegesen a temetők, kegyeleti parkok és létesítményei elhelyezésére szolgálnak.                                                                                                                                                           (5) A Kte, Kke és Kká jelű építési övezetekben

                                 a) elhelyezhető:                                                                                                                                                            1. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági célú épület                                                                                            2. szolgálati lakás                                                                                                                                                          3. kereskedelmi, szolgáltató, igazgatási épület                                                                                                                b) nem helyezhető:
                        1. önálló lakóépület
                        2. üzemanyagtöltő állomás
                        3. parkolóház                                                                                                                                                              (6) A jelentős zöldfelületű, temetkezési célú különleges intézményterületek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

                     9. 11.sz. táblázat

                        Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                        Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
                        			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                        Kte	SZ	K	50	-	15	10	0,4	40	3,5	8,0
                        Kke	SZ	K	-	-	15	10	0,4	50	3,5	8,0
                        Kká	SZ	500	20	20	10	10	0,3	45	3,5	4,5

                                                                                47. Egészségügyi különleges terület                                                                                                                                                     47. §                                                                                         (1) A Keü jelű egészségügyi különleges terület övezetei elsődlegesen egészségügyi és azok működésével, kiszolgálásával kapcsolatos létesítmények elhelyezésére szolgálnak.                                                                                                   (2) Az építési övezetekben (Keü-1, Keü-2, Keü-3 és Keü-4)                                                                          a) elhelyezhető:

                        1. egészségügyi épület
                        2. oktatási épület
                        3. igazgatási épület
                        4. egyházi épület
                        5. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
                        6. szolgálati lakás
                        7. az egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó szállásépület
                        8. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági célú épület                                                                                          b) nem helyezhető el:
                           1. üzemanyagtöltő állomás
                           2. parkolóház.                                                                                                                                                               ​(3) Az egészségügyi különleges övezetek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:                                                                                                                                                                                                               12.sz. táblázat

                           3. 
                              

                              Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                              Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
                              			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                              Keü-1	SZ	5000	-	-	30	40	1,2	50	4,5	30,0
                              Keü-2	Z	3000	20	-	30	40	1,2	50	4,5	12,0
                              Keü-3	SZ	1700	30	-	25	30	1,0	40	3,5	9,0
                              Keü-4	SZ	1700	40	-	40	50	1,0	40	4,5	9,

                              (4) A Keü-1, Keü-2 és a Keü-3 jelű építési övezetben az építési helyen kívül, az előkertben, kizárólag porta és/vagy fedett kerékpártároló az előkert 0 és 5 m közötti sávjában, legfeljebb 100m2 alapterülettel, legfeljebb 4,5 m épületmagassággal biztonsági, technológiai okokból, lehetőség szerint a kerítéssel egybeépítve helyezhető el. Az építési helyen kívüli építés az építési övezetre vonatkozó megengedett beépítettséget nem lépheti túl, a beültetési kötelezettség teljesítését nem akadályozhatja.                                                                                                                                                                       48. Idegenforgalmi különleges terület                                                                                                                                           48.§                                                                           (1) A Ki jelű idegenforgalmi különleges területek elsődlegesen az idegenforgalom meglevő épített és természeti értékek bemutatására szolgáló területek.                                                                                                                           (2) Az építési övezetben                                                                                                                       a) elhelyezhetők:

                              1. a pihenést, testedzést szolgáló építmények
                              2. kereskedelmi, szállásférőhely szolgáltató épület
                              3. kereskedelmi, szolgáltató épület
                              4. szolgálati lakás
                              5. kizárólag a működéséhez szükséges gazdasági célú épület (pl. állattartó épület                                                             b) nem helyezhető el egyéb gazdasági célú épület.                                                                                                        (3) A Ki idegenforgalmi különleges területek építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:                                              

                                 13.sz. táblázat

                                 Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                                 Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épületmagasság
                                 			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                                 Ki-1	SZ	5000	50	50	15	15	0,4	70	3,5	8,0
                                 Ki-2	SZ	5000	30	50	20	20	0,5	65	3,5	8,0
                                 Ki-3	SZ	5000	30	20	10	-	0,3	75	3,5	6,0
                                 Ki-4	SZ	10000	50	100	15*	15	0,3	80**	3,5	8,0
                                 Ki-5	SZ	900	25	35	15	15	0,3	70	3,5	4,5

                                 * a beépítési % számításánál az átlagos vízszinthez tartozó vízfelületek nem vehetők számításba

                                 **a kötelező zöldfelület számításánál az átlagos vízszinthez tartozó vízfelületeket a telek méreténél 100%-ban, a kötelező zöldfelületek számításánál 0,7-es szorzóval zöldfelületként figyelembe veendők.

                                                                                                       49. Bányatelkek területek                                                                                                                                                       49. §                                                                                (1) A Kb jelű bányaterületek bányaművelés és ezzel közvetlenül összefüggő tevékenység céljára kijelölt terület.              (2) Az építési övezetben elhelyezhető építmények:

                                 1. a bányaüzemeltetéshez szükséges irodai és szociális szükségleteket kiszolgáló építmények
                                 2. porta és mérleg épület
                                 3. a kitermelt anyag kezeléséhez (aprítás, osztályozás, rakodás, stb.) szükséges építmények
                                 4. szolgálati lakás
                                 5. A terület, illetve egy része idényjellegű használatát (sport, szabadidő) biztosító épületek                                                (3) Az övezeti lehatárolás megegyezik a bányatelek határával.                                                                                          (4) A bányatelek területe építési övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:                                                      14.sz. táblázat

                              6. Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                                 Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épület-magasság
                                 			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                                 Kb	SZ	50000	100	200	10	-	0,01	40	3,5	8,0

                              5. Az építési övezetben csak ideiglenes létesítmény létesíthető.                                                                                     (6) Az építési övezetben technológiai okokból szükséges építmények építése céljára, az övezetben megadott épületmagasságtól el lehet térni: a maximális épületmagasság 20 m.                                                                                                                                                         50. Honvédelmi területek                                                                                                                                                              50.§                                                                                  (1) A Kht jelű honvédelmi övezet kizárólag a Honvédség építményei és azokat kiszolgáló, ellátó építmények, valamint a működéshez szükséges gazdasági tevékenység céljára szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.                                       (2) A honvédelmi övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

                              6. 15.sz. táblázat

                                 Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                                 Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épület-magasság
                                 			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                                 Kht	SZ	10000	30	50	30	60	1,2	40	3,0	13,0

                                     

                                                                                                                       51. Vásárterületek                                                                                                                                                              51. §                                                                              (1) A Kv jelű vásárterület elsődlegesen vásárok lebonyolításához szükséges építmények elhelyezésére szolgál                  (2) A Kv jelű vásárterület övezetben elhelyezhető:

                                 1. elhelyezhető:
                                    1. kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
                                    2. szociális épület
                                    3. szolgálati lakás
                                    4. kizárólag a működéshez szükséges gazdasági tevékenységi célú épület                                                                      b. nem helyezhető el önálló lakóépület.                                                                                                                           (3) A Kv jelű építési övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

                              7. 16.sz. táblázat

                                 Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                                 Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épület-magasság
                                 			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                                 Kv	SZ	10000	50	50	10	15	0,5	40	3,0	7,5

                                   

                                                                                              52. Hulladékkezelő létesítmények területe                                                                                                                                               52. §                                                                                    (1) A Khu a hulladékátrakó létesítményének területe, ahol kizárólag a hulladékkezelő építményei, létesítményei helyezhetők el.                                                                                                                                                              (2) A Kám jelű állatmenhely területe az elhagyott, gondozást igénylő állatok gyűjtő, átmenti gondozó telepe számára fenntartott terület.                                                                                                                                                          (3) A Kám és a Khu jelű építési övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

                              8. 17.sz. táblázat

                                 Az építési övezet		Az építési telek							Megengedett
                                 Övezeti jel	A beépítés módja	A kialakítható új telek legkisebb telekterülete (m2)	A kialakítható új telek legkisebb		A megengedett legnagyobb beépítettség. %	A megengedett legnagyobb beépítettség. Terepszint alatt %	A megengedett legnagyobb szintterületi mutató(m2/m2)	A legkisebb kialakítandó zöldfelület %	épület-magasság
                                 			szélessége (m)	mélysége (m)					Legkisebb (m)	legnagyobb (m)
                                 Khu	SZ	15000	50	50	10	15	0,5	40	3,5	8,0
                                 Kám	SZ	10000	25	50	20	20	0,5	40	3,5	8,0

                                                                                                      53.Közműlétesítmények területei                                                                                                                                                53.§                                                                                       (1) A Kkö jelű közműlétesítmények területei kizárólag a közműlétesítmények, és azokhoz szorosan kapcsolódó épületek, építmények elhelyezésére szolgál.                                                                                                                               (2) A Kkö jelű építési övezet építési előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

18.sz. táblázat

                                                                    54. Üzemanyagtöltő-állomás terület                                                                                                                                               54.§                                                                                     (1) A Ktö jelű övezet kizárólag üzemanyagtöltő-állomás, valamint annak működését biztosító, azt kiegészítő építmények (kocsimosó, kereskedelem, vendéglátás, szállásférőhely) elhelyezésére szolgál.                                                               (2) A Ktö jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza: 

                                                                                                                                                            19.sz. táblázat

(3) A Gombási úti autóspihenő területén kijelölt Ktö jelű építési övezetben a Felső-Gombás patak mentén kerítés csak a patak 6 m széles, szabadon tartandó fenntartási sávján kívül létesíthető, a telken belüli a beültetési kötelezettséggel meghatározott területsávban, valamint az SZT-n jelzett telekhatárok mentén háromszintes növénytelepítéssel, a termőhelyi adottságoknak megfelelő honos növényfajtákból álló, védelmi célú fásított zöldfelület létesítendő.                                                                           55. Az építési övezeti előírásoknak meg nem felelő beépítés szabályozása                                                                                                                   55.§                                                                                      (1) Az övezetben megengedett szintterületi mutatót már elérő, vagy túllépő beépítés szintterülete csak az alábbi esetekben növelhető:

a) A meglevő funkcióhoz előírt kötelező gépjárműparkoló kialakítása céljából,

b) Az esetben, ha a meglevő tetőteret lakó- vagy igazgatási funkció céljára építenek be. Ez esetben a beépítés további feltétele az épület szakmai vizsgálatokon alapuló, abban megindokolt teljes felújítása – beleértve a homlokzati és tetőfelületek felújítását is.                                                                                                                                               (2) Az épületmagasság védett épület esetén akkor növelhető, ha a védelemmel összefüggő rekonstrukciós célból az épület valamelyik előző állapotát állítják vissza. Ez esetben a magasítás további feltételéül előírható az értékvédelemmel, illetve látványvédelemmel, városképi megjelenéssel összefüggő egyéb munka egyidejű elvégeztetése.

                                                                           XI. FEJEZET

                                    A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETI ELŐÍRÁSAI

                                      56. A beépítésre nem szánt területek általános előírásai                                                                                                                    ​56.§

(1) Területfelhasználás

a) Vác területe helyi övezetekre tagozódik, ezek szabályrendszerét az egyes övezetek előírásai tartalmazzák.

b) A beépítésre nem szánt közterületek közhasználatát – a jogszabályok keretei között folyamatosan biztosítani kell.

A közhasználat meghatározott időre és feltételekkel az alábbi esetekben korlátozható:

1. kialakult, veszélyes állapot esetén annak elhárításához szükséges mértékig és időre

2. építési (bontási), kivitelezési munkák végzéséhez a szükséges legrövidebb időtartamra

3. más jogszabály alapján meghatározott közterület-használattal (rendezvény, vásár) a közterületek időszakos védelmével (játszóterek) lezárása

4. a Szabályzatban megengedett építmények elhelyezése céljából.

c) A környezetvédelem érdekében védelem alatt álló területeken a művelési ág megváltoztatása, vagy egyéb, a terület felhasználását befolyásoló beavatkozás csak a területileg illetékes környezetvédelmi hatóság hozzájárulása, illetve engedélye alapján lehetséges.

(2) Telekalakítás

a) A területen kialakítható telekméreteket az övezeti előírások tartalmazzák.

b) A telek Szabályzatban előírt, vagy megengedett szabályozása esetén a közterületté váló terület a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja.

c) Közterületen, övezeten belül a telek alakítása az egyéb jogszabályokban foglaltak szerint a Szabályzat módosítása nélkül megengedett.

d) Közterületen buszvárók számára úszótelek kialakítható.

(3) Beépítés, szintterület

a) Az egyes övezetek beépíthetőségét és szintterületi mutatóját az övezeti táblázatok tartalmazzák.

(4) Az építmények rendeltetése

a) A területen jellemzően az egyes övezetekben meghatározott rendeltetésű építmények, illetve az ennek megfelelő funkciók helyezhetők el, alakíthatók ki.

b) A területen nem helyezhető el olyan funkció, amely a környezetet károsítja, vagy forgalmi viszonyait túlterheli.

(5) Az építmények elhelyezése

a) Közterületen, közterület jelleggel használt területen új építmény csak Közterületrendezési Terv (KÖRT) alapján létesíthető.

b) A területen művészeti alkotás (köztéri szobor, köztéri plasztika, díszkút) létesítése a teljes területen megengedett

c) A közterületi létesítmények ideiglenes és végleges jellegűek lehetnek. Az ideiglenes létesítmények fennmaradásának határidejét legfeljebb ötéves időtartamra az építési hatóság határozza meg. Amennyiben az ideiglenes létesítmények célja végleges létesítmény építése, felújítása, karbantartása, a határidő csak a legszükségesebb időtartamra határozható meg. Egyéb ideiglenes építmény fennmaradásának határideje a közérdekből, illetve a közcélból indokolt legkisebb idő, de max. 5 év, amelyet két alkalommal 1-1 évvel meg lehet hosszabbítani.

d) Az építmények közterületek feletti és alatti elhelyezhetőségét, illetve a közterületek fölé történő benyúlásának mértékét és módját Városrendezési hatástanulmányban kell meghatározni.

(6) A közterületek kialakítása

a) A közhasználatú területek (utak, sétányok, parkok, terek) vagy ezek műszakilag, illetve szerkezetileg lehatárolható együtt kezelendő egységeinek kialakítása, illetve teljes felújítása csak a Szabályzat szerint végezhető.

b) A közterületeket és a közterület jelleggel használt területeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú, burkolt felületekkel szabad ellátni.

c) A közterületek és a közterület jelleggel használt területek burkolatlan felületeit – ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák – fenntartható zöldfelülettel kell kialakítani.

d) A közterületek és a közterület jelleggel használt területek burkolatait a környezethez igazodó, igényes anyaghasználattal a fenntarthatóság és karbantarthatóság érvényesítésével, a káros környezeti hatásokat mérséklő megoldással kell kialakítani. (bonthatóság, zaj-, rezgés-, porcsökkentés).

e) A közterületeket és a közterület jelleggel használt területeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően akadálymentesen kell kialakítani.

f) A járdafelület parkolási célú igénybevétele, amennyiben azt egyéb jogszabályok megengedik, csak úgy történhet, ha előzőleg a ráállást döntött szegély kialakításával, és a parkolási határ jelölésével biztosítják.

g) A területen a környezet karakteréhez illeszkedő, a termőhelyi adottságoknak (talaj, klíma, stb.) megfelelő, környezeti ártalmakat jól tűrő növényfajokat, -fajtákat kell telepíteni.

h) Új közterület és a közterület jelleggel használt területek kialakítása esetén – ahol ez műszaki okokból nem kizárt – fasort kell telepíteni, vagy fásított zöldsávot kell létesíteni.

i) Közterületek és a közterület jelleggel használt területek fenntartása során a természet és az épített környezet védelmében csak környezetet nem károsító fagy-, illetve csúszásmentesítés alkalmazható.

j) Új közterület és a közterület jelleggel használt területek létesítése, meglévő átalakítása csak KÖRT alapján történhet.

57. Közlekedési területek
57.§

(1) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók), a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület az alábbi övezeteke tagozódik:

a) közúti közlekedési övezet                                                                 jele: KÖú, illetve színezés

b) parkoló övezet                                                                                 jele: Köp

c) különszintű közúti közlekedési csomópont terület                               jele: KÖcs

d) kötöttpályás (vasúti) közlekedési övezet                                             jele: KÖk

e) kötöttpályás közlekedési védelmi célú zöldfelület övezet,                     jele: KÖkv

f) vízi közlekedési (hajóállomás, kikötő) övezet                                       jele: KÖki

g) egyéb közlekedési terület                                                                  jele: KÖe

58. Közúti közlekedési területek
58.§

(1) A közúti közlekedési területek a Terven a KÖú jellel, sárga és szürke színezéssel megkülönböztetett területek.

(2) Sárga színnel jelölt utak az országos gyorsforgalmi utak, az országos utak, az országos mellékutak és települési főutak, a települési mellékutak (gyűjtő utak), szürke színnel jelölt utak a kiszolgáló utak, a kerékpárutak, gyalogutak, kivéve a vasútállomástól a Március 15. térig terjedő gyalogos főutca területét, melyet az SZT narancssárga színnel jelöl.

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló

a) közlekedési építmények

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület

c) igazgatási épület

d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás kialakítását önkormányzati tervtanácson kell bemutatni, illetve KÖRT-ben kell meghatározni.

(4) Az országos főúthálózat számára az alábbi szabályozási szélességű közlekedési területet és védőtávolságot kell biztosítani:

a) Gyorsforgalmi úthálózat:

1. M/2 autóút: a főút autóúttá bővítése az SZT-n jelölt útterület a Kosdi csomópontig az út (nyugati) bal oldalán, a csomóponttól északra az út jobb (keleti) oldalán történő útpályaépítéssel, 15m szabályozási szélesség bővítéssel a bővítési oldalon, az útpályaépítés tervezése során pontosítva. Kerítés az út tengelyétől mért 50-50 m-en belül nem létesíthető.
2. A gyorsforgalmi utak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 100-100 m, illetve a Szabályozás Terven ábrázolt védőtávolságon belül építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el.

b) Az országos főutak:

1. A 2 számú főút
2. A 12 számú főút
3. Az M/2 autóúttól a Duna-hídhoz vezető út
4. Az országos főutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 100-100 m-es védőtávolságon belül építmények csak a közútkezelő hozzájárulásával létesíthetők.

c) Országos mellékutak és települési főutak:

1. A 2104 jelű Vác-Gödöllő út, a kialakítandó szabályozási szélessége belterületen 30m, a külterületi szakaszán - a budapesti és a veresegyházi vasút mentén a védő távolság különszintű korrekcióval - 50-50 m az út tengelyétől

2. A 2106 jelű Rádi ök. út – Deákvári fasor, kialakítandó 30m szabályozási szélességgel, illetve meglevő 20 m szabályozási szélességgel

3. 2113 Vácdukai bekötő út

4. A 21117 jelű Kosdi bekötő út (Kosdi út-Honvéd utca), meglevő szabályozási szélesség 20m

5. Pap Béla utca - Dózsa György út – Köztársaság út – Szent János utca - Barabás utca – Liszt Ferenc sétány (komp), meglévő 28, 12, 16m szabályozási szélességgel (12303 jelű út)

6. Az országos mellékutak és települési főutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért 50-50 m-es védőtávolságon belül építmények csak a közútkezelő hozzájárulásával helyezhetők el. A kerítések elhelyezése az úttengelytől minimum 20-20 m, az építési vonal minimum 30-30m.

d) Települési gyűjtő utak:

1. Rádi út (városi szakasz), meglevő 30m szabályozási szélességgel
2. Lehár Ferenc utca - Gombási út – a Téglaházi –dűlői út - a Szent Mihály-hegy keleti oldala – Hóman Bálint út, meglevő 14m, 16m és kialakítandó 22m szabályozási szélességgel.
3. Budapesti főút – Köztársaság út, a Március 15. téren csillapított forgalmú kialakítással, Dózsa György út, Buki sor, Németh László utca, és annak összekötése az Építők útjával. Szabályozási szélesség a meglevő szakaszon 16-28 m között, a kialakítandó szakaszon 22 m, illetve a 2-es úttól keletre a Zöldfa utca Vám utca a Rádi útig, illetve az Avar utcához csatlakozóan, híddal a Gombás–patak felett.
4. Ady Endre sétány – József Attila utca és a folytatásában kialakítandó, a Duna-parton csillapított forgalmú kialakítással, a Budapesti főútra visszakötő út, meglevő 16m és kialakítandó 22 és 16 m szabályozási szélességgel
5. Petróczy utca – Konstantin tér – Báthori utca, meglevő 14-20-17 m szabályozási szélességgel
6. Szent János utca – Zrínyi utca – Naszály út – Kodály Zoltán út – Újhegyi út, illetve Radnóti út, illetve Ambró utca - Telep utca meglevő 20-16 m, 14-20 m szabályozási szélességgel
7. A Papvölgyet, Altány-dűlőt és Bácska-dűlőt feltáró gyűjtő utak 16, 20m szabályozási szélességgel
8. Törökhegyi gerincút 16m szabályozási szélességgel
9. A törökhegyi 21984/1 hrsz.-ú út és a folytatásában kialakítandó, a Rádi útra kapcsolódó út 16m szabályozási szélességgel
10. A Szent Mihály-hegy távlati lakóterület-fejlesztéséhez a Szent Mihály-hegy északi részén kialakítandó út visszakötve a Huszár utcai átjáróba, illetve az út összekötése a DDC átjárón keresztül a 2-es útra, kialakítandó 16-20m szabályozási szélességgel
11. A Szent László út (2-es út) és az iparterület közötti gyűjtőút kialakítandó 16m szabályozási szélességgel
12. Új gyűjtőút a vasútvonal mentén a déli vállalkozási és ipari területektől a Hóman Bálint útig: a gödöllői úttól a „Forte”-terület szélén a Rádi útra történő csatlakozással, 22m és 16m szabályozási szélességgel, majd a Honvéd utcától a vasúttal párhuzamosan a Naszály útig, a vasútállomás előterében felszín alatt vezetve, majd onnan ismét a vasúttal párhuzamosan haladva a Vöröskereszt sort érintve a Hóman Bálint útig
13. Az Avar utca meglevő 16m szabályozási szélességgel a Vám utcára híddal csatlakozva

e) Új magánút létesítése esetén a minimális szélesség 8 m lehet, zsákutcás kialakítás esetén a kommunális járművek, tűzoltóautó, stb. megfordulását a magánút annak megfelelő szabályozásával biztosítani kell.

(5) Új utak, utcák nyitásakor az építtetőnek kétoldali fasor létesítésének feltételeiről gondoskodni kell. Ahol a szabályozási szélesség, illetve a közműadottságok lehetővé teszik útfelújítás esetén, a meglevő utcákban is fasorokat kell telepíteni.

(6) A Duna-parton létesítendő gyalogos sétány a kisváci szakaszon 3m, a meglevő Duna-parti regionális kerékpárút, mely az országos kerékpárút törzshálózat Vácot érintő része a „Felső-Dunamente kerékpárút (6-jelű Euro VeloR)”néven (Pilismarót-Szob-Nagymaros-Verőce-Vác-Göd-Budapest) része, a Duna felőli oldalán létesítendő. 

(7) A külterületi KÖú jellel jelölt feltáró mező- és erdőgazdasági üzemi utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el.

(8) A KÖú jelű külterületi településszerkezeti jelentőségű feltáró utakat a SZT szerinti szabályozási szélességgel és módon kell kialakítani útépítés, útkorszerűsítés (pl. közművesítés) esetén.

59. Parkolóterület
59. §

(1) A Köp jelű övezet kizárólag gépjárműparkoló személygépjárművek számára, valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben még elhelyezhető funkciók:

a) Személygépkocsi-mosó, bruttó 200m^2,

b) maximum 150m² kiskereskedelmi árusítóhely

(3) A 20 férőhelynél nagyobb parkoló csak fásítva alakítható ki. A fásítást 4 férőhelyenként 1-1db, legalább közepes lombkoronájú fafaj egységes növényanyagával kell megvalósítani. 

(4) A KÖp jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

20. sz. táblázat

60. Egyéb közlekedési terület

60. §

(1) A KÖe jelű övezet kizárólag a közúti funkcióhoz kapcsolódó létesítmények elhelyezésére szolgáló terület.

(2) A KÖe jelű övezet ben elhelyezhető funkciók:

a) közlekedési építmények

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely épület

c) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

(3) A KÖe jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

21.sz. táblázat

61. Különszintű közúti csomópont terület
61.§

(1) A Köcs jelű övezet kizárólag különszintű közúti csomópont kialakítására, valamint annak működését közvetlenül biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A Köcs jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

22.sz. táblázat

(3) A Köcs jelű övezet számára kijelölt területen a terület átmeneti felhasználása egyéb közútként, erdőterületként,véderdőterületként megengedett.

62. Kötöttpályás (vasúti) közlekedési területek
62. §

(1) A kötöttpályás (vasúti) közlekedési területek a rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) KÖk, a vasút üzemi területe, melyen belül az alábbi létesítmények helyezhetők el:

1. vasúti üzemi célú építmények és épületek

2. a vasút üzemeléséhez szükséges raktározási, karbantartási, igazgatási, szociális épületek

3. az utazóközönséget kiszolgáló, ellátó épületek

4. a vasút üzemeltetéséhez szükséges szolgálati lakások

b) a KÖkv jelű kötöttpályás közlekedési terület védelmi célú zöldfelületei, mely övezetben kizárólag vasúti üzemi épület, építmény helyezhető el.

c) a KÖk-gp jelű, a kötöttpályás közlekedési terület terepszint alatti, gépjárműtárolás céljára felhasználható területe.

d) a KÖkv-g jelű kötöttpályás közlekedési terület övezetben vasúti üzemi, valamint nagy zöldfelületi fedettségű gazdasági épület, építmény helyezhető el.

(2) A KÖk és a KÖkv jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

23.sz. táblázat

Megjegyzés: * - zöldtető kialakítással

(3) A MÁV vasútvonalak mentén a védőtávolság a szélső vágánytengelytől mérten 50-50m. A védőtávolságon belül építmények csak külön jogszabályban foglaltak szerint helyezhetők el, a területileg illetékes üzembentartói nyilatkozat alapján a Közlekedési Felügyelet által kiadott szakhatósági hozzájárulása mellett.

(4) Amennyiben a kötöttpályás közlekedési terület övezetben fekvő területek, telkek vasúti üzemi használata véglegesen megszűnik, a területek övezet átsorolásáig a megfelelő biztonsági előírások betartásával az Mbk övezet előírásai szerint hasznosíthatók.

(5) A KÖk övezetben vágányszám-változás, vágányáthelyezés, vágánykiosztás módosítás csak SzT módosítás alapján történhet.

(6) A Vácott áthaladó Szob-Budapest vasútvonal a Bratislava-Nové Zámky-Stúrovo-Szob-Budapest-Cegléd-Szolnok-Debrecen-Nyíregyháza E 52 jelű vasútvonal részeként nemzetközi szempontból fontos kategóriába sorolt.

63. Vízi közlekedési terület
63. §

(1) A KÖki jelű közlekedési terület a vízi közlekedés megállóhelyének (hajóállomás), valamint annak működését biztosító építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A KÖki jelű övezet előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

24.sz. táblázat

64. Járművek elhelyezése
64. §

(1) A járművek elhelyezését a vonatkozó helyi jogszabály, valamint a jelen rendelet szabályozza.

(2) A város területén a telken létesítendő első lakás esetén 2 parkoló/lakás, minden e feletti lakásszám esetén 1,5 parkoló/lakás létesítendő. Csak az e feletti számú parkoló létesíthető gépi eszköz alkalmazásával.

(3) A területen meglévő közhasznú, illetve telepszerű beépítés földszintjén levő gépkocsitároló, valamint közterületi parkolóhely csak annak egyidejű pótlásával szüntethető meg.

(4) Gépjárműtárolók az Ln-1, Ln-2 és Ln-3 jelű, jellemzően telepszerűen beépült lakóterületeken csak csoportosan, terepszint alatti elhelyezéssel, zöldtető kialakítással létesíthetők.

(5) Gépkocsitároló más célú használata, funkcióváltása a többlakásos lakóépületek utcai homlokzatán, illetve a sorgarázsok övezetében csak közérdekből és csak akkor lehetséges, ha az érintett épületek utcai homlokzatán található garázsok 75%-án a funkcióváltás már korábban megtörtént. A megszűnő gépkocsitároló pótlásáról a funkcióváltás használatbavételéig a gépkocsitárolót megszüntető tulajdonosnak gondoskodni kell.

(6) A felszíni közparkolókra vonatkozó előírások az alábbiak:

a) A terület belterületi részén új felszíni közparkoló - közterületek vagy közhasználat céljára átadott területek kivételével - általában nem létesíthető.

b) Amennyiben igazolható, hogy az adott környezetben a terepszint alatti parkolásnak műszaki, jogi, vagy egyéb (pl. környezetvédelmi, vízvédelmi) akadályai vannak, úgy felszíni közparkoló Közterületrendezési Terv alapján alakítható ki.

c) Belterületen zártsorú beépítésű területen a telek végleges felhasználásáig, de legfeljebb 1 éves időtartamra ideiglenes jelleggel megengedett a telek parkoló célú igénybevétele. Ennek működéséhez max. 1 db, 3 m-nél nem magasabb konténer jellegű létesítményt lehet elhelyezni.

(7) Az önálló parkoló építményekre (parkolóházak, sorgarázsok) vonatkozó előírások:

a) Önálló parkoló építmények (terepszint feletti parkolóházak, garázsházak) csak a Vi-7 jelű övezetben helyezhetők el.

b) Az önálló parkoló építmény szintterületi mutatója az övezetben előírt mutató max. kétszerese lehet.

65. Zöldterületek

65. §

(1) A zöldterületi övezetek olyan, jellemzően növényzettel fedett közhasználatú zöldfelületek, amelyek elsődlegesen közparki, közkerti vagy védő zöldterületi funkciót töltenek be.

(2) A zöldterületek a rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) a Zkp jelű övezet területei a rekreációs szerepet betöltő, díszkertként is funkcionáló közterületek, - közparkok, közkertek és kegyeleti park - vagy közhasználatra átadott kertterületek

b) a Zfk jelű övezet területei az első sorban díszkertként funkcionáló fásított közterületek, vagy közhasználatra átadott területek

c) a Zv jelű övezet területei védelmi célú zöldterületek.

(3) A Zkp jelű közpark övezetben:

a) a pihenést és testedzést szolgáló építmények

b) vendéglátó-, valamint

c) a terület fenntartásához és használatához szükséges építmények,

d) a terület használói számára kialakított parkolók helyezhetők el.

(4) A Zfk-gy jelű gyalogos fásított közterületek övezetében:

a) a dísz- és pihenőkert funkciójához tartozó kerti építmények

b) vendéglátó-, valamint

c) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(5) A Zfk jelű fásított közterületek övezetében:

a) a dísz- és pihenőkert funkciójához tartozó kerti építmények

b) vendéglátó-, valamint

c) a közterület megengedett használatához szükséges egyéb építmények helyezhetők el.

(6) A Zv jelű védőzöld övezetben épület nem helyezhető el. A védőzöld övezetben kizárólag abban az esetben létesíthetők:

a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak,

b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények,

c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak, amennyiben ezek máshol és másként nem helyezhetők el.

(7) A zöldterületek övezeteinek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

25. sz. táblázat

*A terepszint alatti beépítés kizárólag parkoló létesítése céljából, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, legfeljebb két szintben történhet.

(7) A védőzöld területét kertépítészeti terv alapján a területi adottságokhoz és a védelem jellegéhez igazodó kialakítású zöldfelületként kell létesíteni.

(8) A zöldterületi övezet kialakítása, módosítása, felhasználása csak kertépítészeti terv alapján történhet. A terv megalapozásához KÖRT készítendő, amennyiben ezt a főépítész szükségesnek tartja.

66. ERDŐTERÜLETEK
66. §

(1) Az erdőterületek övezetei jellemzően az erdőállomány folyamatos fenntartásának céljára szolgálnak, továbbá azok a nem erdő művelési ágban nyilvántartott területek, amelyek az erdőműveléshez, az erdőhasználathoz, valamint a vadgazdálkodáshoz szükséges építmények, létesítmények elhelyezésére szolgálnak.

(2) Az erdőterületek esetleges építésicélú igénybe vételekor az országos jogszabályokban meghatározott feltéteket kell teljesíteni.

(3) Az erdőterületek az építésszabályozási rendeltetési célok szerint az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) az E jelű övezet területei a védelmi célú erdőterületeken kívüli minden más céllal (pl. gazdasági- fatermelő-, egészségügyi-szociális-, oktatási-kutatási-) hasznosított meglévő és létesíthető új erdőterületek

b) az Ev jelű övezet területei a védelmi céllal hasznosítandó meglévő és létesíthető új erdőterületek.

(4) Az E jelű erdőövezetben elhelyezhető építmények:

a) az erdő rendeltetésének megfelelő termelő-szolgáltató tevékenységeket kiszolgáló építmények (pl. farakodó építményei, erdészház, vadászház, állatetetők)

b) az erdei turizmust szolgáló építmények (jellemzően turistaút, erdei pihenő, tűzrakó, esőbeállók, kilátó, parkolók)

(5) Az Ev jelű védelmi célú erdők övezetében elhelyezhető építmények a máshol és másként nem létesíthető:

a) nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak

b) a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló, épületnek nem minősülő építmények

c) a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló műtárgyak

(6) Az erdőgazdasági övezetekben minden engedélyköteles építési munka, területhasználat-módosítás csak az erdők védelmével, létesítésével, kezelésével, használatával összefüggő országos hatályú jogszabályok alapján és az erdészeti hatósággal, mint szakhatósággal egyetértésben történhet

(7) Az erdő övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

26.sz. táblázat

**a terepszint alatti beépítés kizárólag a terepszint feletti beépítés alatt, a megengedett beépítési százaléknak megfelelően, egy szintben létesülhet

(8) Az üzemtervezett erdők fenntartásáról és kezeléséről az érvényes erdészeti üzemterv rendelkezik.

67. MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK
67. §

(1) A mezőgazdasági terület a település beépítésre nem szánt területének a növénytermesztés, az állattartás és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás, együttesen mezőgazdasági termelés és az ahhoz szükséges építmények elhelyezésére szolgáló része. A mezőgazdasági terület az SZT-n jelölteknek megfelelően az alábbi övezetekre tagolódik:

a) az Má jelű általános mezőgazdasági övezet, ahol az üzemszerű szántóföldi művelés a jellemző

b) az Máü jelű ültetvényes mezőgazdasági övezet, ahol a szőlő- és gyümölcs-ültetvények művelése a jellemző

c) az Mátt jelű természeti területek mezőgazdasági övezete, ahol a természeti értékek védelme érdekében a kímélő gyepgazdálkodás a jellemző

d) az Mk-1 jelű nagytelkes kertövezet, ahol a kertművelés a meghatározó területhasználat, a terület további fölaprózódása táji/környezeti értékek védelme miatt korlátozott

e) az Mk-2 jelű nagytelkes kertövezet ahol a kertművelés a meghatározó területhasználat, a terület további fölaprózódása a HÉSZ előírásai szerint lehetséges.

f) az Mk-3 jelű kistelkes kertövezet, ahol általában együttesen jellemző a mezőgazdasági kiskertművelés és a rekreációs területhasználat

g) az Mk-4 jelű tanyás kertövezet, ahol a mezőgazdasági kiskertműveléshez a gazdasági épületeken kívül a kintlakáshoz szükséges lakóépület is elhelyezhető

h) az Mk-5 jelű tanyás övezet, ahol a mezőgazdasági műveléshez a gazdasági épületen kívül a kintlakáshoz szükséges lakóépület is elhelyezhető.

(2) Az Má jelű övezetben jellemzően elhelyezhető építmények:

a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges építmények (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók)

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület

(3) Az Máü jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a szőlő- és gyümölcstermesztéshez szükséges építmények (jellemzően tárolók, hűtőházak présházak, borfeldolgozó építmények, hűtőházak, gépjárműtárolók, gépjavítók)

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya)

(4) Az Mátt jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a mezőgazdasági termeléshez (növénytermesztés és feldolgozás, állattartás és feldolgozás) szükséges építmények (jellemzően állattartó épületek, terménytárolók, szárítók, gépjárműtárolók, gépjavítók, trágyatárolók)

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület

(5) Az Mk-1 jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez, állattartáshoz szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók, gépjárműtárolók, gépjavítók, állattartó épületek, trágyatárolók)

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya)

(6) Az Mk-2 jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez, állattartáshoz szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók, gépjárműtárolók, gépjavítók, állattartó épületek, trágyatárolók)

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület

(7) Az Mk-3 jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók)

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület

(8) Az Mk-4 és Mk-5 jelű övezetben elhelyezhető építmények:

a) a szőlő- és gyümölcstermesztéshez, kertműveléshez, állattartáshoz szükséges építmények (jellemzően pince, présház, gyümölcs- és szerszámtárolók, egyéb terménytárolók, gépjárműtárolók, gépjavítók, állattartó épületek, trágyatárolók)

b) a mezőgazdasági termelés miatt indokolt „kintlakáshoz” szükséges lakóépület (tanya)

(9) Üdülőépület (-egység) egyetlen mezőgazdasági övezetben sem létesíthető, üdülési funkció nem alakítható ki.

(10) A mezőgazdasági övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

27.sz. táblázat

* -kivéve: technológiai indokoltság esetén 35 m

(11) A mezőgazdasági területek övezeteire a HÉSZ előírásain túl a termőföld védelméről és használatáról szóló törvény és kapcsolódó jogszabályok előírásait is érvényesíteni kell.

(12) A mezőgazdasági övezetekben lakás csak a gazdasági tevékenység folytatásához is alkalmas funkciójú tanya (lakó+gazdasági épület) részeként helyezhető el. Tanya építése esetén a lakóépület alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítettségnek a felét. Egy telken legfeljebb két lakás helyezhető el.

(13) A mezőgazdasági övezetekben építhető egy-egy épület max. szintterülete 200 m2 lehet, kivéve, ha az ennél nagyobb szintterületű építmény létesítése a környezet- és a látványvédelem érdekeit biztosítva indokolható.

(14) A mezőgazdasági övezetekben az alábbi építési előírásokat is érvényesíteni kell:

a) A nyeregtetős vagy kontyolt nyeregtetős épület tetőhajlásszöge 30°-45° között lehet. Lapostetős épület építése a településkép védelmi eljárás során zárható ki.

b) Csak környezetbarát, tájba illő anyagok alkalmazhatók. A természetes anyagok használatát előnyben kell részesíteni. Az épületek szerkezetét és a közterület felé látszó anyagok használatát a táj- és településkép védelme érdekében az engedélyező hatóság meghatározhatja.

c) Az épületek földszinti padlószintje az eredeti terephez képest 1,5 m-nél nagyobb mértékben nem emelhető ki.

d) A villamosenergia-hálózat kisfeszültségű (20 kV alatti) vezetékeit a településkép védelme érdekében a SZT-ben jelölt táj- és településkép-védelem szempontjából érzékeny területeken földkábelként kell vezetni. Az SZT-ben nem jelölt egyéb területeken a vezetékek légvezetékként is vezethetők, amelyek tartóoszlopai fából készülhetnek.

e) Az SZT-ben mezőgazdasági övezetbe sorolt, de az ingatlan-nyilvántartásban erdőművelési ágban nyilvántartott, illetve az erdőtörvény hatálya alá tartozó 1500 m2-t meghaladó területnagyságú telek az erdészeti hatóság hozzájárulásától függően a védelmi célú erdőövezetre vonatkozó előírások szerint hasznosítható.

f) Nagy állatlétszámú, üzemi állattartás célját szolgáló épületek és a trágya, valamint egyéb bűzös hulladék kezeléséhez szükséges építmények, területek a belterület határától mért 1000 m, a belterületen kívüli egyéb lakott telkek körüli 300 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(15) A mezőgazdasági területeken belül az épületekhez kapcsolódóan, az épületek funkciójának megfelelő méretű, védelmi célú zöldfelületek alakíthatók ki.

(16) A mezőgazdasági területeken környezetvédelmi (pl. eróziós károk, levegőtisztaság- és- talajvédelem, vízvédelem) és élőhely-védelmi (pl. bio-növényvédelem) céllal fásított mezővédő zöldsávok létesíthetők.

(17) Az SZT-n „*„-gal jelölt mezőgazdasági övezetekben - az „önkormányzati erdőprogram” megvalósítása érdekében - a telek területének 80 %-a beültetési kötelezettségű. A beültetési kötelezettségű telekrész a telken belül területileg nem meghatározott elhelyezkedésű.

(18) A spontán erdősült területeken fát kivágni csak engedéllyel megengedett, valamint az építési engedélyezési kérelemhez fafelmérést kell benyújtani.

(19) Birtokközpont és kiegészítő központ az M2 gyorsforgalmi úttól keletre fekvő mezőgazdasági területeken helyezhető el, a közművesítettség mértéke hiányos, úgy, hogy csak a közterületi csapadékvízelvezetés nem biztosítandó kötelezően.

68. VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK
68.§

(1) A vízgazdálkodással összefüggő övezetekbe tartoznak az alábbi területek:

a) a Duna-meder

b) a patakok, erek, tavak-tározók medrei

c) a felszíni vízelvezetésben szerepet játszó, SZT-ben meghatározott vízmosások területe

d) a vízmedrek mentén a vízgazdálkodás szempontjából, az SZT-ben vagy a HÉSZ előírásai szerint meghatározott szélességű parti sávok

e) a közcélú nyílt csatornák medre és partja a vízgazdálkodási területként szabályozott szélességben

f) a felszíni vízfolyások hullámterei

g) a vízbeszerzési területek és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom).

(2) A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagolódnak:

a) a V jelű vízmedrek övezete

b) a Vvm jelű a felszíni vízelvezetésben szerepet játszó vízmosások övezete

c) a Veh jelű hullámtéri erdők, védő erdősávok övezete

d) a Vev jelű erdősült vízmedrek övezete

e) a Vkp jelű hullámtéri közparkok övezete

f) a Vü jelű üzemi terület

(3) Az ökológiai értéket képviselő vízfolyások, állóvizek medrét és a hozzájuk tartozó parti sávokat mint ökológiai folyosókat, vizes élőhelyeket érintő változtatás (pl. mederalakítás, vízháztartást befolyásoló beavatkozások, növényzet eltávolítás kerítés- és egyéb építés) csak a vízügyi és a természetvédelmi érdekek együttes érvényesítésével történhet.

(4) A vízgazdálkodási övezetek előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:

28. sz. táblázat