Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 37/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2024. 09. 28Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlésének 37/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §‑ában és 57. § (2) és (3) bekezdésében, továbbá a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában meghatározott véleményezési jogkörben eljáró Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal, Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály, valamint Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 25/2017.(X.3.) önkormányzati rendelet 3. mellékletében meghatározott partnerek, a helyi lakosság, a gazdálkodó szervezetek, a városban működő egyházak, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Építészek Kamarája, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Mérnöki Kamara, Nemzeti Agrárkamara Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság, Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Városi Idősügyi Tanács és Szolnok Városi Civil Tanács véleményének kikérésével a következőket rendeli el:1
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, értelmező rendelkezések
1. § A rendelet célja Szolnok Megyei Jogú Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása.
2. § E rendelet alkalmazásában:
Reklámok, reklámhordozók elhelyezése
2. Reklámhordozók száma, műszaki követelményei
3. §2
4. §3
3. Reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól megengedett eltérések
5. § Az utcabútorokon reklámelhelyezésre igénybe vehető felület meghaladhatja a 11,0 m2 -t.
6. § Polgármesteri engedéllyel molinó helyezhető ki évente legfeljebb összesen 12 naptári hét időszakra a város szempontjából jelentős kulturális, sport, kereskedelmi, szolgáltató programokról, rendezvényekről való tájékoztatás, figyelem felhívás érdekében.
A helyi építészeti örökség területi és egyedi védelme
4. A helyi védelem tárgyai
7. § (1) A helyi védelem alatt álló területek fajtái:
8. § A helyi egyedi védelem jegyzéke jelen rendelet 2. számú melléklete, mely tartalmazza a védelemmel érintett épület(rész)ek, és épületrész(ek)nek nem minősülő objektumok
a) megnevezését és meghatározását;
b) fellelhetőségét utca és házszámmal, helyrajzi számmal.
5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
9. § (1) A védetté nyilvánítással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy - a védelem alá helyezés, illetve a védelem megszüntetése iránti - Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteréhez (a továbbiakban: polgármester) benyújtott írásbeli kérelem alapján indulhat.
(2) Az eljárásról az érintetteket írásban, elektronikus úton, Szolnok Megyei Jogú Város honlapjára feltett közzététellel és hirdetményi kifüggesztés útján értesíti Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(3) A helyi értékvédelemmel kapcsolatban érintettnek kell tekinteni
a) a helyi védelembe vételre javasolt ingatlan tulajdonosát,
b) a helyi védelembe vételre javasolt ingatlan használóját, kezelőjét, ha nem azonos az a) pontban foglalttal, és
c) a kezdeményezőt, ha nem azonos az a)-b) pontban foglaltakkal.
10. § (1) A helyi védetté nyilvánítási kérelem kötelezően tartalmazza a kezdeményező nevét és címét, a műszaki ismertetést és az értékvizsgálati munkarészt.
(2) A műszaki ismertetés tartalmazza
a) a védendő érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),
b) a védelem alá helyezés kezdeményezésének indokolását,
c) a védendő érték rendeltetését és használatának módját,
d) egyedi védelem esetén a helyszínrajzot,
e) területi védelem esetén az áttekintéshez szükséges, a védett terület határát rögzítő hiteles alaptérkép részletet, és
f) a védelembe vételt alátámasztó fotódokumentációt.
(3) Az értékvizsgálati munkarész egyedi és területi védelem esetén tartalmazza
a) a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, homlokzati jelleg (homlokzati nyílásrend, nyílásosztás, díszek, tagozatok) megjelölését,
b) a védelem alapját jelentő belső kialakítás, vagy a használati mód megjelölését,
c) bővítés, átalakítás, felújítás esetén az utcakép és településszerkezet védett értékeivel való összhang követelményének megjelölését,
d) egyes építmények, építményrészek bővítése, átalakítása során a védelem alapját képező részek megtartására vonatkozó javaslatot.
11. § A helyi védelemre vonatkozó javaslat tárgya akkor kerül helyi védelem alá, ha Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés) a polgármester előterjesztése alapján önkormányzati rendeletben védetté nyilvánítja.
12. § A Közgyűlés a Polgármester - Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzatának Főépítésze (a továbbiakban: önkormányzati főépítész) javaslatára előkészített - előterjesztése alapján a védelemre javasolt értéket - a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg - legfeljebb egyéves határozott időtartamra határozatával ideiglenes védelem alá helyezheti, ha a védelemre javasolt értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti.
13. § (1) A helyi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított érték megsemmisül,
b) a védett egyedi érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védetté nyilvánított érték a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek a kérelmező által benyújtott értékvédelmi szakvélemény szerint már nem felel meg,
d) a védetté nyilvánított érték magasabb szintű védettséget kap.
(2) A helyi védelem akkor kerül megszüntetésre, ha a közgyűlés a polgármester előterjesztése alapján az önkormányzati rendeletből a védett értéket hatályon kívül helyezi.
6. A helyi védettség nyilvántartása
14. § A helyi védelem alá helyezett területekről, épület(rész)ekről, épület(rész)nek nem minősülő objektumokról az önkormányzati főépítész nyilvántartást vezet a településfejlesztési koncepcióról, integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben foglaltak szerint.
Településképi szempontból meghatározó területek
7. Településképi szempontból meghatározó karakterterületek
15. § (1) Településképi szempontból meghatározó karakterterületek:
a) belvárosi: a történelmileg kialakult belvárosi területek.
8. Településképi szempontból meghatározó sajátos építési előírásokat tartalmazó területek
16. § (1) Településképi szempontból meghatározó sajátos előírásokat tartalmazó területek:
a) Kossuth Lajos tér és környéke,
b) Hullám utca és környéke,
c) Régi és új 4. sz. főútvonalakkal határolt terület,
d) Thököly út - Rékasi felüljáró - Szántó utca - Szántó krt.-Csokonai utca által határolt terület,
e) Városközponti Baross G. út- Dr. Elek I. út-Ady E. út - Batthyány u. által határolt terület,
f) Szandai rét,
g) Ipari park és Logisztikai Központ- 091/11 hrsz.-ú telek és környéke,
h) Piroskai út és környéke Ipari Park,
i) tájképvédelmi szempontból védett területek.
(2) A településképi szempontból meghatározó sajátos előírásokat tartalmazó
a)5 (1) bekezdés a)-h) pontjai szerinti területek lehatárolását a 3. melléklet 2. pontja,
b)6 (1) bekezdés i) pontja szerinti terület lehatárolását a 3. melléklet 3. pontja
tartalmazza.
Településképi követelmények
9. A településképi szempontból meghatározó karakter területekre vonatkozó követelmények
17. § (1) A belvárosi karakter területek védelmével a városképet meghatározó épületegyüttesek, épületek és közterületek megőrzése elsőrendű feladat, úgy, hogy eközben a városműködés és a lakossági ellátás szolgáltatási színvonalát szüntelenül fejleszteni lehessen.
(2) A belvárosi karakter területekre vonatkozó követelmények:
a) A karakterre általában jellemző zártsorú beépítési módot meg kell őrizni.
b) Zártsorú beépítés esetén:
ba) az épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet, és nem lépheti túl az építési helyet. Ha az épület telekhatárra épül, a telekhatáron tűzfalat kell kialakítani;
bb) második önálló nem melléképület mindaddig nem helyezhető el, míg az utcavonalon elhelyezett épület épületmagassága az építési előírás épületmagasságra vonatkozó alsó értéket nem éri el.
c) Felújításkor az épületek homlokzatát együtt kell kezelni, nem szabad, hogy az csak a homlokzat egy-egy részletére terjedjen ki.
d) Kerülni kell a harsány, hivalkodó színek használatát.
e) Azokat a homlokzatokat, melyek térfalakat alkotnak, a térfal-alkotó homlokzatokkal együtt kell kezelni, és utcaképi látványtervvel igazolni kell az illeszkedést.
f) Az új épületek tetőformája illeszkedjen a környezethez. Új lapostetős épületkialakítás esetén az utcaképi illeszkedést látványtervvel igazolni kell.
18. § Ahol a vegyes karakter területek történelmileg kialakult értékes területekkel határosak, vagy a város arculatát meghatározó területeken, városkapuk mentén helyezkednek el, ott az alábbi követelményeket kell érvényesíteni:
a) A lakótelepek alközpontjainak egységes építészeti kialakítása, illetve átépítése, az alközpontokban kialakuló közösségi terek kedvező megjelenítése követelmény annak érdekében, hogy az így kialakuló fórumok a helyi társadalmak közösségformáló és identitást erősítő eszközei legyenek;
b) A közkertek további beépítését akadályozni kell. Az egysíkú környezetet a növényzet gazdagításával kell feloldani.
c) Az új gazdasági területek telephelyein követelmény, hogy a nagy alapterületű épületek kedvezőtlen klímahatása, és településképi hatása enyhüljön. Ennek érdekében a telephelyek határán véderdősávokat kell kijelölni, illetve törekedni kell az épületek részbeni növényesítésére.
19. § (1) A városi zárt karakter területek védelmével a városrészek képét meghatározó épületegyüttesek, épületek és közterületek megőrzése elsőrendű feladat, úgy, hogy eközben a városműködés, és a lakossági ellátás szolgáltatási színvonalát szüntelenül fejleszteni lehessen.
(2) A városi zárt karakter területekre vonatkozó követelmények:
a) A zártsorú beépítés esetén épület utcai beépítési vonalra merőlegesen mért vetületi hossza 30,0 méternél nagyobb nem lehet. Ha az épület telekhatárra épül, a telekhatáron tűzfalat kell kialakítani.
b) A szabadon álló és oldalhatáron álló épületnek sem szélessége, sem a hossza nem lehet 30 m-nél több.
c) Az egységes utcakép biztosítása érdekében általában a magastetős forma kialakítása, az térfalat alkotó épületeknél az azonos tetőhajlásszög alkalmazása kötelező. Kivételesen lapostetős tetőforma is kialakítható, ha azt utcaképi vizsgálat alátámasztja.
d) Homlokzatok színezésénél kerülni kell a harsány, hivalkodó színek használatát.
e) A kerítések kialakításánál a természetes anyagok használata (fa, kő, fém) követelmény. A kerítések tömörek és áttörtek is lehetnek. Az utcai kerítés magassága ne haladja meg a 200 cm-t.
20. § (1) A kertes karakter területek védelmével a városrészek arculatát meghatározó zöldbeágyazott épületek utcaképet meghatározó jellegét meg kell őrizni.
(2) A kertes karakter területekre vonatkozó követelmények:
a) Ha az egyes telek területe az építési övezetben előírt legkisebb újonnan kialakítható telekterület kétszeresét meghaladja, akkor a beépítési % számításánál a kétszeres telekterület feletti területet figyelmen kívül kell hagyni, annak érdekében, hogy az utcaképben ne jelenjenek meg az utca jellegzetes magasságú és tömegű épületeitől jelentősen eltérő, kirívó méretű épületek.
b) Új lapos tetős épületkialakítás esetén az utcaképi illeszkedést látványtervvel, (utcakép tervvel) igazolni kell.
c) Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén a hagyományos fésűs-fogas beépítésű, utcára merőleges gerincű épületek elhelyezése követelmény. Keresztbe forduló épületszárnyat csak kellően széles teleknél indokolt alkalmazni, akkor is lehetőleg az utcavonaltól hátrább húzva.
d) A homlokzatok színezésénél kerülni kell feltűnő és harsány színeket (javasolt a fehér vagy tört fehér színezés).
e) A tetőtér beépítése esetén a térdfal magassága ne haladja meg 1,0 m-t, mert aránytalan épülettömeget eredményez.
f) Az ereszeket a külső falsíktól szabadonálló beépítés esetén 60-120 cm-re túl kell nyújtani az épület nap- és hővédelme érdekében.
g) A kerítések kialakításánál a természetes anyagok használata (fa, kő, fém) követelmény. A kerítések legalább 50 %-ban áttörtek legyenek. Az utcai kerítés magassága ne haladja meg a 180 cm-t. Az oldalsó kerítéseknél lábazat magassága a rendezett terepszinttől mérve maximum 15 cm lehet, hogy az élőhelyek egymással összefüggő rendszert alkothassanak.
21. § A külsőségi karakter területekre vonatkozó - elsősorban a tájképvédelem érdekében meghatározott - követelmények:
a) A tetőforma magastetős és lehetőleg nyeregtetős legyen. A tető hajlásszöge 30-45 fok közötti legyen.
b) Az oldalhatáron álló beépítési mód esetén a hagyományos fésűs-fogas beépítésű, utcára merőleges gerincű épületek elhelyezése követelmény. Keresztbe forduló épületszárnyat csak kellően széles teleknél indokolt alkalmazni, akkor is lehetőleg az utcavonaltól hátrább húzva.
c) A homlokzatok színezésénél a fehér vagy tört fehér színezés alkalmazása javasolt.
d) A homlokzatok felületképzésénél a vakolt felületeket kell alkalmazni az alföldi építészeti hagyományokhoz közelállón. Más természetes (fa, kő, tégla) anyaghasználat esetén a tájképbe, utcaképbe illeszkedést igazolni kell.
e) A tetőtér beépítése esetén a térdfal magassága ne legyen 1,0-nél magasabb, mert aránytalan épülettömeget eredményez.
f) Az ereszeket a külső falsíktól szabadonálló beépítés esetén 60-120 cm-re túl kell nyújtani az épület nap- és hővédelme érdekében.
g) Külterületen a kerítés vagy sövény, vagy természetes anyagokból (fa, kő, fém) létesüljön. A kerítések legalább 50 %-ban áttörtek legyenek (kivéve sövény). A közterület felőli kerítés magassága ne haladja meg a 200 cm-t. Az oldalsó kerítéseknél lábazat magassága a rendezett terepszinttől mérve maximum 15 cm lehet, hogy az élőhelyek egymással összefüggő rendszert alkothassanak.
h) A teleken legalább egy nagylombú őshonos fát kell ültetni.
10. A településképi szempontból meghatározó sajátos előírásokat tartalmazó területekre vonatkozó követelmények
22. § Kossuth tér és környékére vonatkozó településképi követelmények:
a)7 Az utcabútorozás és utcafásítás lehetőségének biztosítása érdekében a közép- kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok, valamint a távközlési hálózatok építése csak földkábelben fektetve engedélyezhetők, kivéve azokon a területeken, ahol a meglévő hírközlési légvezetékkel közös oszlopsoron – új oszlopok létesítése nélkül – az új távközlési kábelek elhelyezhetők. Ezeken a területeken a hírközlési hálózatok légvezetékes elhelyezése is engedélyezhető.
b) Az Ady E út- Tófenék utca által határolt tömbben (hrsz.: 1960/7,8,11) kerítés nem létesíthető. Egyéb helyeken, - ahol az előkert kialakítása miatt - utcafronti kerítés építhető, az erre vonatkozó előírások az alábbiak:
ba) A kerítés magassága legfeljebb 1, 5 m lehet.
bb) A kerítésnek 50%-ban áttörtnek kell lennie.
bc) A kerítés anyaga beton, kovácsoltvas, fémháló, vagy fa bármely kombinációja lehet.
23. § Hullám utca és környékére vonatkozó településképi követelmény, hogy az építési telken csak magas tetős, az utca tengelyével párhuzamos tető-gerincű főépület helyezhető el, kivéve a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ahol a már kialakult és a megosztások után kialakuló új telkeken utcára merőleges gerincű, lekontyolt tetős épületek építhetők.
24. § Régi és új 4. sz. főútvonalakkal határolt területen legfeljebb 2,0 m magas kerítés építhető.
25. §8 Thököly út – Rékasi felüljáró – Szántó utca – Szántó körút – Csokonai utca által határolt sajátos területre vonatkozó településképi követelmények:
a) Új villamos energia közép- és kisfeszültségű és közvilágítási hálózatok építését csak földkábelbe fektetve szabad engedélyezni.
b) Parapet – konvektoros fűtés olyan helyiségben, amelynek csak egy ablaka van nem létesíthető.
26. § Városközpont Baross G. út - Dr. Elek I. út - Ady E. út - Batthyány u. által határolt területére vonatkozó településképi követelmények:
a)9
b) Utcafronti kerítés - amennyiben az előkertre vonatkozó előírás megengedi - létesíthető az alábbi feltételekkel:
ba) A kerítés magassága legfeljebb 1, 5 m lehet.
bb) A kerítésnek 50%-ban áttörtnek kell lennie.
bc) Anyaga beton, kovácsoltvas, fémháló, vagy fa bármely kombinációja lehet.
27. § Szandai rét területére vonatkozó településképi követelmények:
a) Az építményeken elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés magassága az előírt épületmagasságot legfeljebb 3,0 méterrel haladhatja meg.
b) Önálló szerkezetként elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés magassága legfeljebb 30,0 méter lehet.
c) A tervezési területen belül új közművezetéket létesíteni csak földalatti elhelyezéssel szabad.
d) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból új villamos energiaellátási hálózatot és távközlési hálózatot építeni, meglevő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.
28. § Ipari park és Logisztikai Központ- 091/11 hrsz.-ú telek és környékére vonatkozó településképi követelmények:
a) A tervezett távközlési és kábel TV hálózatokat földkábelbe, illetve alépítménybe helyezve földalatti vezetéssel kell megépíteni.
b) Közcélú és egyéb 6,0 m-t meghaladó hírközlési építmény (bázisállomás és konténere) csak építési engedéllyel engedélyezhető a központi vegyes területeken tervezett magas házak tetején, amennyiben az ingatlantulajdonosok hozzájárulnak.
29. § Piroskai út és környéke Ipari Parkra vonatkozó településképi követelmények:
a) A tervezett közép- és kisfeszültségű, valamint közvilágítási villamos energia hálózatokat csak földkábelben szabad vezetni.
b) A tervezett távközlési és kábel TV hálózatokat földkábelbe, illetve alépítményekbe helyezve, föld alatt kell vezetni.
11. A helyi védelem alatt álló területekre vonatkozó településképi követelmények
30. § (1) A helyi településkép-védelmi terület az országos és helyi védelem alatt álló területek és telkek sűrűsödési területeinek védőterületére terjed ki. A területen az építési tevékenységek során a védelem alatt álló területek és objektumok értékeinek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél a környezetbeillesztés igazolására. Követelmények:
a) 1000 m² bruttó alapterületet meghaladó, vagy a környező építmények épületmagasságát 25 %-ban meghaladó új épületek építése estén a környezetbe való illeszkedést látványtervvel kell igazolni.
b) A területen önálló építményként adó- ill. távközlési torony nem létesíthető.
(2) A helyi városkép-védelmi területen a kialakult utcahálózat, a tipikus városias beépítés és a közterületet határoló térfalak rendszere történelmi örökség, ezért az utcahálózatot, a beépítési módot (a beépített területek arányát és a telekosztások jellegzetességét) meg kell őrizni. Követelmények:
a) helyi városkép-védelmi területen országos vagy helyi védelem alatt álló épülettel közvetlenül szomszédos, új épület(-ek) magasságának meghatározásánál a védett és az új épület épületmagassága között 1,0 m-nél nagyobb különbség nem lehet. A tető hajlásszöge a védett épületével azonos legyen.
b) Minden építési engedélyhez kötött építési tevékenység (bővítés illetve új építés) terveit településképi véleményezésre be kell nyújtani.
c) Az eredeti telekosztás jellegzetességeit meg kell tartani.
(3) A helyi városszerkezet-védelmi területen a város szerkezete történelmi örökség, ezért az utcahálózatot, a beépítési módot (a beépített területek arányát és a telekosztások jellegzetességét) meg kell őrizni. Követelmények:
a) Az eredeti telekosztás jellegzetességeit meg kell tartani.
(4) A helyi utcahálózat-védelmi területen a meglévő utcahálózatot meg kell őrizni. Követelmények:
a) Az utcák és a terek kialakult közterületi határai és rendszere csak a szabályozási tervlapon jelölt mértékig módosíthatók.
(5) A helyi utcakép-védelmi területen az utcaképek védelme érdekében a térfalat alkotó épületek egységes stílusát, azok hangulati, esztétikai értékét védeni kell. Ennek érdekében a követelmények:
a) Az épületek utcai traktusát, homlokzatát lebontani csak indokolt esetben szabad.
b) Az épületek tetőterét beépíteni általában csak akkor szabad, ha az utcai tetőfronton csak síkban fekvő tetőtéri ablakok kerülnek elhelyezésre.
c) Az épületek homlokzatát felújítani, átalakítani csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével szabad.
d) A homlokzatok színezése a védett utcakép-szakaszra kiterjedő - legalább a két szomszédos épületet ábrázoló - színezési terv szerint engedélyezhető.
e) Az épület földszinti portál-kialakítása, átalakítása, portálszínezése csak az épület teljes földszintjének egységes kezelésével szabad.
f) Az épület földszinti felújítása és használatváltozás esetén - amennyiben az utcai homlokzatot érinti - az utcaképhez nem illő portálokat ki kell cserélni.
g) A cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon és igényes kivitelben helyezhető el.
h)10 A közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények megjelenése általában kerülendő, azonban ha ez nem lehetséges, akkor az előbbiek csak az épületek architektúrájának sérelme nélkül és csak esztétikus kivitelben létesíthetők.
i) A védett beépítési vonalú ingatlanokon az utcai homlokzat vonalán a történetileg kialakult beépítési vonal fennmaradásáról új beépítés esetén is gondoskodni kell.
(6) A helyi régészeti védelmi területen a kulturális örökség védelme kiemelt feladat. Ennek érdekében az építési és bontási munkálatokat megelőzően a Damjanich János Múzeumot régészeti szakhatóságként be kell vonni. Az építési és bontási tevékenység megkezdését a régészeti szakhatóság részére be kell jelenteni. Az építési tevékenység alatt megfigyeléseket kell végezni leletmentés, esetleges építési módosítás céljából. Amennyiben az építési tevékenység során régészeti lelet, vagy arra utaló jel felszínre kerül, a munkálatokat haladéktalanul fel kell függeszteni, és be kell jelenteni a régészeti szakhatóság felé. Az építési tevékenység kizárólag a régészeti szakhatóság hozzájárulása alapján folytatható.
31. §11 A jelen rendelet 3. melléklet 3. pontjában lehatárolt területeken tájkép védelme érdekében az alábbi előírásokat kell megtartani:
(1) A terület telkein történő építési tevékenységek során a védelem alatt álló területek és objektumok értékeinek védelme érdekében fokozott gondot kell fordítani az építmények környezetbeillesztésére és a tervek készítésénél ennek igazolására. A tervezett létesítmények környezetrendezésére táj-, illetve kertépítészeti tervet kell készíteni.
(2) Tájképvédelmi területen a táj jellegét megváltoztató létesítmény nem helyezhető el, tájképet romboló tevékenység nem végezhető. Nem helyezhető el:
a) adótorony,
b) szélerőmű park,
c)12
(3) Ha a jelenlegi területhasználat extenzív jellegű, akkor annak jellege nem változtatható meg, függetlenül a művelési ág szerinti besorolástól.
(4) Újonnan felszínen vezetett távvezeték, termékvezeték nem építhető.
(5) A mezőgazdasági övezetekben a dűlőutak mentén, telken belül őshonos fafajokkal fasorokat kell telepíteni.
(6) A területre eső erdőövezetekben a tájidegen fafajtákat fokozatosan őshonos fafajtákra kell lecserélni.
12. Helyi egyedi védettségű épület(rész)ekre vonatkozó településképi követelmények
32. § A helyi egyedi-védelembe részesülő védett épület vagy épületrész történeti, városképi, építészeti, iparművészeti jellemzői a hely sajátos karakterének kifejezői, a kultúra részei, ezért e jellemzőket meg kell őrizni. Ennek érdekében a követelmények az alábbiak:
a) A védett épület vagy épületrész csak a helyi védettség megszűnését követően bontható, a védelem fennállásáig azt új épület részeként is meg kell őrizni.
b) A védett épületek, épületrészek szerkezetei, építészeti részletei, tartozékai megőrizendők, illetve hiányuk esetén pótolandók.
c) Homlokzat-felújítás, átalakítás csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével történhet.
d) Felújítást, átalakítást végezni csak az épület eredeti formavilágának megfelelően szabad.
e) Az épületek homlokzatszínezéséhez színezési tervet kell készíteni.
f) Földszinti portál-kialakítás, átalakítás, felújítás, használatváltozás esetén a teljes földszint egységes kezelésére, a portálok cseréjére vonatkozó - előírásokat is meg kell tartani.
g) A közműcsatlakozásokra, vezetékekre, vonalas létesítményekre, a reklámhordozókra vonatkozó előírásoknak is érvényt kell szerezni.
h) Ha a helyi egyedi védelem tárgyának egy részét, részletét korábban az eredetitől stílusidegen, módon eltérő megjelenésűvé alakították át, (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók mérete, nyílásrendje), akkor annak felújítása során azt
ha) az eredeti állapotnak megfelelően,
hb) amennyiben az eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor a homlokzat megfelelő megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonlóstílusú épülethomlokzatok analóg formaelemeinek alkalmazásával
kell helyreállítani.
i) Ha a védelem tárgya olyan épülethomlokzat része vagy tartozéka, amely egyébként lebontható vagy átalakítható, a védett elemet az új homlokzatba funkciójának megfelelően vissza lehet építeni, avagy a védett értéket a tulajdonos felajánlhatja a Damjanich János Múzeum Helytörténeti Gyűjteményének.
j) Helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőtér beépítése esetén, a tető felületén csak síkban fekvő tetőablakok helyezhetők el, melyek kiosztásának összhangban kell lennie a tető alatti épületszint nyílásrendjével.
13. Helyi egyedi védettségű épület(rész)nek nem minősülő objektumokra vonatkozó településképi követelmények
33. § A rendelet 2. számú mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló objektumot
a) a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni,
b) használatával nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását,
c) tevékenységével (felújítással, karbantartással, ha a rá vonatkozó előírások megengedik bővítéssel, részleges bontással) nem veszélyezteti annak fennmaradását.
14. Gépészeti és egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
34. § Helyi egyedi védelem alatt álló objektumon, helyi területi védelem alatt álló környezetbe tartozó ingatlanon, közterület felöl látható homlokzaton, tetőfelületen, az ingatlanok elő- és oldalkertjében, kerítésén gépészeti és elektromos vezeték, valamint berendezés (különösen légtechnikai készülék, parabola- mikrohullámú antenna) nem, vagy csak a teljes épülethomlokzatra vonatkozó, egységes építészeti kivitelű, takart formában helyezhető el.
35. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építményeket, műtárgyakat elsősorban
a) állami, önkormányzati tulajdonban álló közterületen,
b) meglévő elektronikus hírközlési építmények közös eszközhasználatával,
b) más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával lehet elhelyezni.
15. Reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
36. § (1) Helyi egyedi védettségű épület(rész), helyi egyedi védettségű épület(rész)nek nem minősülő objektum, helyi területi védelem alatt álló környezetbe tartozó ingatlan közterület felől látható homlokzatán:
a) konzolosan elhelyezett reklámfelirat, vagy tábla függőleges hossza nem lehet 1,50 m-nél nagyobb;
b) cégfeliratot, üzletmegnevezést és egyéb reklámfeliratot különálló, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangolt tábla, vagy külön álló betűk felszerelésével, vagy az erre alkalmas homlokzatmezőkben való felfestésével oly módon szabad megvalósítani, hogy a felirat ne takarjon el építészeti tagozatot;
c) a felirat betűtípusának az épület homlokzatának stílusához kell alkalmazkodni;
d) felirati tábla csak a bejárat mellett szerelhető fel;
e) konzolos cégérként az adott épülethez megtervezett és elkészített szerkezet alkalmazható, de nem szerelhető fel a homlokzathoz adaptálás nélkül valamely cég, üzletlánc tipizált reklámhordozója;
A településkép védelmének érvényesítése
16. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
37. § Településkép-védelmi tájékoztatást és szakmai konzultációt az önkormányzati főépítész Szolnok Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala ügyfélfogadási idejében biztosít.
17. A településképi véleményezési eljárás
38. § (1) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a polgármester településképi véleményezési eljárás keretében adott településképi véleménye az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
(2) A településképi vélemény kialakítása során - a településfejlesztési koncepcióról, integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló kormányrendeletben meghatározott szempontokat - az alábbi helyi sajátosságok figyelembe vétele mellett kell alkalmazni:
a) a tervezett építési tevékenység jelen rendelet előírásainak való megfelelősége;
b) a kialakult utcahálózat, a tipikus városias beépítés (a beépítés módja, a telkek nagysága és szerkezete) fennmaradásának érvényesülése;
c) új építmény, épület, illetve meglévő épület bővítés esztétikus kialakítása, tömegformálása, homlokzat képzése és színezése;
d) a hosszútávú városfejlesztési koncepcióban megfogalmazott távlati terület felhasználás és a tervezett területhasználat megfelelősége.
(3) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni
a) a helyi egyedi védelem alatt álló épületeken végzendő építési engedély köteles építési tevékenységek esetén,
b) helyi területi védelem alatt álló ingatlanokon valamennyi - kivéve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén - olyan épület és épületegyüttes építése, bővítése esetén rendeltetéstől függetlenül, amelyek nettó összalapterületének nagysága meghaladja a 160 m2-t, amennyiben az építési tevékenység a településképet érinti,
c) helyi területi védelem alatt nem álló ingatlanokon valamennyi olyan épület és épületegyüttes építése, bővítése esetén rendeltetéstől függetlenül, amelyek nettó összalapterületének nagysága meghaladja az 500 m2-t,
d) háromnál több önálló rendeltetési egységet tartalmazó épület, épületegyüttes - kivéve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén - építése, bővítése, amennyiben az építési tevékenység a településképet érinti,
e) helyi egyedi védettségű épülettel, vagy helyi egyedi védettségű épületnek nem minősülő objektummal szomszédos ingatlanon épület, épületegyüttes, valamint építmény - kivéve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén - építése, bővítése, amennyiben az közterületről látható és az építési tevékenység a településképet érinti,
f) új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t meghaladja.
18. A településképi bejelentési eljárás
39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni reklámok és reklámhordozók elhelyezése és a (4) bekezdésben meghatározott esetekben Szolnok Megyei Jogú Város közterületeiről vagy közforgalom céljára átadott magánterületeiről vagy közforgalom által használt területeiről látható
a) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben építési engedélyhez, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység (továbbiakban: építési tevékenység) megkezdése,
b) épület, építmény rendeltetésének megváltoztatása (továbbiakban: rendeltetésmódosítás)
(az a)-b) pontok a továbbiakban együttesen: tervezett tevékenység) megkezdését megelőzően.
(2) A településképi bejelentési eljárásban a polgármester döntését az alábbi helyi sajátosságok figyelembe vételével alakítja ki:
40. § A településképi bejelentés elmulasztása, vagy a polgármester településképi bejelentési eljárás során kibocsátott településképi kötelezésének megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.
19. Településképi kötelezési eljárás
41. § E rendelet V. fejezetében meghatározott településképi kötelezettségek megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben 50.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő pénzbírság szabható ki.
Támogatási és ösztönző rendszer
20. Támogatások a helyi védelem tárgyainak fenntartásához, pályázati lehetőségek
42. § Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázati rendszer keretében támogatást nyújt azon kezdeményezésekhez, melyek az épített környezet helyi védelmére - elsősorban a városkép javítását célzó felújítási és karbantartási feladatok elvégzésére - irányulnak, ennek érdekében az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása néven támogatási rendszert alakít ki, melynek működési rendjét a rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.
Záró rendelkezések
43. § (1) Ez a rendelet 2017. december 31-én lép hatályba.
(2)13
44. § A közgyűlés felhatalmazza a polgármestert, hogy 2018. június 30-ig vizsgálja felül jelen rendeletet és az azt megalapozó településképi arculati kézikönyvet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében meghatározott véleményezési eljárás során beérkezett vélemények figyelembevételével, a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelés érdekében, és szükség esetén készítse elő annak módosítását.
1. melléklet
1. Helyi településkép-védelmi terület
A Városmajor út – Vízmű u. - Tisza folyó árvízvédelmi töltése – városi Tisza híd – Tiszaliget körtöltés déli szakasza – Hullám utca – Vágóhíd utca – Csáklya utca – Mártírok út – Tószegi út – Küry Albert utca – Szivattyú utca – Zápor utca – Tószegi út – József Attila út – Nagy Imre körút – Mátyás király út – Szántó körút – Várkonyi tér- Zagyva folyó árvízvédelmi töltés nyugati oldala – Szolnok-Szajol közforgalmú vasútvonal által határolt terület
Térkép
2. Helyi városkép-védelmi terület
A Tisza parti sétány – Gábor Áron tér –Konstantin út - Kazinczy u. – Petőfi u. – Baross Gábor út – Boldog Sándor István körút – Hubay utca – Sólyom út – Tófenék út – Sarkady László utca – Kossuth tér keleti térfala - Kossuth Lajos út északi térfal – Szabadság tér északi térfala – Zagyva híd – Zagyva folyó árvízvédelmi töltés nyugati oldala által határolt terület.
Térkép
3. Helyi városszerkezet-védelmi terület
· Az Ady Endre út – Kápolna utca – Baross Gábor út – Eötvös tér által határolt terület.
· A Tabán, azaz az Ady Endre út – Tabán északi térfala - Zagyva folyó árvízvédelmi töltés nyugati oldala – gyalogos híd – Bástya utca és Szent István tér keleti térfal – Verseghy út – Szabadság tér – Kossuth Lajos út – Jókai utca által határolt terület.
· A Küry Albert utca – Szivattyú utca – Zápor utca – Tószegi út által határolt terület.
· A Hullám utca – Vágóhíd utca – Csáklya utca – Kiss Ferenc utca – Tisza folyó árvízvédelmi töltése által határolt terület;
· A Csokonai út – Thököly út – Szántó körút– Báthory utca által határolt terület.
Térkép
4. Utcahálózat-védelmi terület
· Gábor Áron tér – Kazinczy utca – Petőfi út – Baross Gábor út – József Attila út – Indóház út – Mártírok út által határolt terület és
· Szántó körút– Csokonai utca – Üstökös utca – Bajnok utca – Pozsonyi út – Ady Endre út – Gárdonyi Géza utca – Remete utca által határolt terület.
Térkép
5. Utcakép-védelemi terület
· a Baross Gábor út déli térfala a 2-8. házszámok között,
· a Kossuth Lajos út 1- 10. házszámok között és a Szabadság tér északi térfala,
· a Magyar utca eleje (északi vége),
· a Művésztelep,
· a Szapáry u. mindkét oldala,
· a Templom u. mindkét oldala és Mártírok út 1-6. házszámok között
Térkép
6. Régészeti-védelem területe
· A Tisza folyó árvízvédelmi töltése – városi Tisza híd – Zagyva híd – Zagyva folyó árvízvédelmi töltés keleti oldala – MÁV Kórház – Verseghy út – Vízmű utca által határolt terület
· A Tiszaparti sétány – Szigligeti utca – Jókai utca – Ady Endre út – Dózsa György utca – Kossuth L. út Szabadság tér – városi Tisza híd által határolt terület.
Térkép
2. melléklet14
1. Helyi egyedi védettségű épület(rész)ek:
1.1. Baross Gábor út 6. (Hrsz.: 966) Szecessziós lakóépület
1.2. Baross Gábor út 8. (Hrsz.: 967) Eklektikus épület
1.3. Baross Gábor út 34. (Hrsz.: 1325/2) Szecessziós üzletház
1.4. Baross Gábor út 42. (Hrsz.: 1342) Eklektikus iskolaépület
1.5. Kellner Gyula u.7. (Hrsz.: 813) Evangélikus templom
1.6. Kossuth Lajos utca 1. (Hrsz.: 1567) Bíróság
1.7. Kossuth Lajos utca 3. (Hrsz.: 1591/1) Első Magyar Biztosító
1.8. Kossuth Lajos utca 5. (Hrsz.: 1592) Vízügyi Igazgatóság
1.9. Kossuth Lajos utca 7. (Hrsz.: 1624) Neobarokk épület
1.10. Kossuth Lajos utca 10. (Hrsz.: 808) Neobarokk épület
1.11. Kossuth Lajos tér 2. (Hrsz.: 2068) Könyvtár, volt Fehérló Fogadó
1.12. Kossuth Lajos tér 9. (Hrsz.: 840) Városháza
1.13. Madách utca 43. (hrsz.: 1063) lakóépület
1.14. Madách utca 49. (hrsz.: 1058) lakóépület
1.15. Mária utca 5. (hrsz.: 1121) lakóépület
1.16. Magyar utca 1. (Hrsz.: 863) Szecessziós épület
1.17. Szabadság tér 2. (Hrsz.: 1561) Szecessziós lakóház
1.18. Szabadság tér 3. (Hrsz.: 1562) Neobarokk lakóház
1.19. Szapáry út 14. (Hrsz.: 952) Szecessziós épület
1.20. Szapáry út 16. (Hrsz.: 953) Szecessziós épület
1.21. Szapáry út 18. (Hrsz.: 956) Szecessziós épület
1.22. Szapáry út 19. (Hrsz.: 905) Szecessziós épület
1.23. Szapáry út 24. (Hrsz.: 961/2) Eklektikus épület, Ipartestület székháza
1.24. Szapáry út 28. (Hrsz.: 963) Szecessziós épület Kádár Cukrászda
1.25. Templom u. 5. (Hrsz.: 937) Lakóház
1.26. Templom u. 6. (Hrsz.: 1038) Iskolaépület
2. Helyi egyedi védettségű, épület(rész)nek nem minősülő objektumok:
2.1. 68-as szolnoki gyalogezred obeliszkje Eötvös tér sarka
2.2. Damjanich szobor Művésztelep Zagyva híd felől eső részén
2.3. I. világháborús emlékmű Tiszai hajósok tere
2.4. Golgota Hősök tere
2.5. Török kút Gutenberg tér
2.6. Verseghy Ferenc bronz mellszobra Tisza Szálló melletti park
2.7. Halas lány kút Tisza Szálló árkádja előtt
2.8. Szigligeti Ede bronzszobra Szigligeti Színház előtt
2.9. Tiszai hajósok emlékműve – dombormű Tisza híd városi hídlába
2.10. Nő gitárral – kőszobor Hild tér parkja
2.11. Vásárhelyi Pál mellszobra Baross u. 7. iskola előkertjében
2.12. Jubileumi emlékmű Jubileum tér
2.13. József Attila mellszobra József Attila út
2.14. Famunkás emlékmű Temető u. – Mártírok útja találkozása
2.15. 2. sz. kriptasor 28. számú kripta
3a. melléklet15
3b. melléklet16
3c. melléklet17
3. melléklet a 37/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelethez18
1.19 A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása
2. A településképi szempontból meghatározó sajátos előírásokat tartalmazó területek lehatárolása
3. A településképi szempontból meghatározó tájképvédelmi területek lehatárolása
4. melléklet
I. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása célja:
II. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása működési szabályai:
1. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása a költségvetés céljellegű kiadási előirányzata.
2. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása bevételi forrásai az alábbiak:
- Szolnok Megyei Jogú Város Közgyűlése által évente a költségvetésben erre a célra jóváhagyott előirányzat;
- természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek által az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása javára befizetett önkéntes hozzájárulások, közérdekű adományok;
- az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása előző évi pénzmaradványa.
3. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása forrásai vissza nem térítendő támogatás formájában kerülnek felhasználásra.
4. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása pénzügyi kezelése az önkormányzat költségvetési elszámolási számláján belül elkülönítetten történik.
III. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása felhasználásának szabályai:
1. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása bevételei kizárólag a szabályzat I. fejezetében meghatározott célokra használhatók fel.
2. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatásról nyílt, vagy meghívásos pályázati eljárás lefolytatásával a közgyűlés városfejlesztési és városüzemeltetési feladatokkal foglalkozó bizottsága (továbbiakban: bizottság) dönt, kivéve, ha a javaslat alapítványi, közalapítványi támogatást érint, melyre vonatkozó bizottsági kezdeményezésről a Közgyűlés hoz döntést.
3. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatásával megvalósítandó feladatokra, és kiírandó pályázat(-ok)ra - a prioritások meghatározásával - előterjesztés készül a bizottság részére. A bizottsági döntést megalapozó előterjesztést és a végrehajtásról szóló beszámolót az önkormányzati főépítész terjeszti a bizottság elé.
4. Az éves költségvetés jóváhagyása után a források ismeretében, valamint a bizottság által elfogadott prioritási sorrend figyelembevételével kerülhet sor a I. fejezetben szereplő célok megvalósítására irányuló feladatok ellátására, illetve a pályázat(-ok) bizottság általi kiírására.
5. A bizottsági döntés alapján a támogatási szerződések megkötésére a polgármester jogosult.
6. A bizottsági döntés alapján történő pénzügyi kötelezettségvállalás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés rendjét a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási hatásköri és eljárási rendjének részletes szabályaira vonatkozó polgármesteri jegyzői együttes utasítás rendelkezései tartalmazzák.
7. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása működésével összefüggő adminisztrációs - a döntés-előkészítésből és a lebonyolításból adódó - feladatokat az önkormányzati főépítész végzi.
E feladatok elsősorban:
- pályázati kiírás(ok) előkészítése és közhírelése;
- a beérkezett igények, javaslatok, pályázatok értékelése, előterjesztése döntéshozatal céljából a bizottság számára;
- bizottsági döntés alapján a kötelezettségvállalás, érvényesítés utalványozás, ellenjegyzés rendjének megfelelően gondoskodás az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása előirányzatból történő kifizetésekről;
- a pénzügyi és okmányfegyelemnek megfelelően az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása pénzforgalmának bonyolítása és nyilvántartása;
- naprakész információ biztosítása az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása felhasználásának alakulásáról;
- az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása felhasználásáról szóló éves beszámoló tervezetének elkészítése.
IV. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása felhasználási szabályainak ellenőrzése:
1. Az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatásából megvalósuló feladatok végrehajtását a bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenőrzi és tájékoztatást kérhet a Polgármesteri Hivatal ügyrendje szerinti illetékes belső szervezeti egységeitől.
2. A bizottság ellenőrizheti az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatásából támogatásban részesülteket. E jogkörében eljárva jogosult a támogatottnál a támogatott cél szerinti felhasználásra vonatkozóan helyszíni ellenőrzést végezni, a bizonylatokba betekinteni.
3. A bizottság elnöke elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti az Épített Környezet Helyi Védelmét Támogató feladatok bizottsági támogatása felhasználásáról szóló éves beszámolót.
Megállapította: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021.(VIII.31.) rendelete 1. §. Hatályos: 2021. IX. 1-től.
A 3. §-t a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 4. §-t a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. § (2) bekezdése a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2023. (VI. 8.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés a) pontja a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2023. (VI. 8.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 16. § (2) bekezdés b) pontja a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2023. (VI. 8.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.
Megállapította: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesterének 18/2021.(VI.10.) rendelete 1. § (1). Hatályos: 2021. VI. 11-től.
Megállapította: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesterének 18/2021.(VI.10.) rendelete 1. § (2). Hatályos: 2021. VI. 11-től.
A 26. § a) pontját a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 30. § (5) bekezdés h) pontja a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 31. § a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2023. (VI. 8.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja szerint módosított szöveg.
A 31. § (2) bekezdés c) pontját a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2024. (III. 28.) önkormányzati rendelete 2. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
Hatályon kívül helyezve: 2010. évi CXXX. törvény 12. § alapján. Hatálytalan: 2018. I. 1-től.
Megállapította: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesterének 18/2021.(VI.10.) rendelete 2. §, 1. számú melléklet. Hatályos: 2021. VI. 11-től.
Megállapította: Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 26/2021.(VIII.31.) rendelete 2. §, Melléklet. Hatályos: 2021. IX. 1-től. A 3a. mellékletet a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2023. (VI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3b. mellékletet a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2023. (VI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3c. mellékletet a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2023. (VI. 8.) önkormányzati rendelete 3. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. mellékletet a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 15/2023. (VI. 8.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 3. melléklet 1. pontja a Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 28/2024. (IX. 27.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.