Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 33. §-ban, 44. §-ban, 45. §-ban, 48. § (2)-(4) bekezdésében, 49. § (2) bekezdésében, 53. §-ban kapott felhatalmazás, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

 Általános rendelkezések

1. § (1)   Dunaújváros Megyei Jogú Városban a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzat működik.

       (2)   Az önkormányzat hivatalos elnevezése: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(3)   Az önkormányzat képviselő-testületének elnevezése: Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése (a továbbiakban: közgyűlés).

(4)   A közgyűlés hivatalának neve: Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal).

       (5)   Az önkormányzat és a polgármesteri hivatal székhelye:

2400 Dunaújváros, Városháza tér 1-2.

       (6)   Az önkormányzat működési területe Dunaújváros közigazgatási területére terjed ki, ideértve Pálhalma közigazgatási területét is.

       (7)  Az önkormányzat hivatalos honlapja: www.dunaujvaros.hu

2. § (1)   Az önkormányzat jelképei:

       a) címer, és

       b) zászló.

       (2)  A címer és a zászló leírását, valamint a „Dunaújváros” településnév használatának rendjét a közgyűlés által alkotott önkormányzati rendelet szabályozza.  

3. § (1)   Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármesterének (a továbbiakban: polgármester), Alpolgármestereinek (a továbbiakban: alpolgármester) nevét, továbbá a közgyűlési képviselők névsorát az 1. függelék tartalmazza

         (2) A közgyűlés által alkotott önkormányzati rendelet szabályozza a közgyűlési képviselők (a továbbiakban: képviselő) tiszteletdíját, juttatásait és költségtérítését.

4. §  (1)  Az önkormányzat kitüntetéseket és elismerő címeket adományoz, melyeket a 2. függelék tartalmaz.

        (2) A kitüntetések, elismerő címek adományozására vonatkozó szabályokat a közgyűlés által alkotott önkormányzati rendelet szabályozza.  

 5. §       Az önkormányzat testvérvárosi kapcsolatokat tart fenn. A testvérvárosok neveit a 3. függelék tartalmazza.

II. Fejezet

A közgyűlés ülései, a döntéshozatal előkészítése

1. A közgyűlés munkaterve

6. §       A közgyűlés éves munkaterv alapján ülésezik. Az éves munkaterv a jogszabályokba foglalt vagy a közgyűlés döntések alapján előre tervezett napirendeket tartalmazza.

7. § (1)            A közgyűlés munkatervét a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a közgyűlés elé.

        (2)  A munkaterv kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

a) a közgyűlési ülések időpontja,

b) a közgyűlés napirendjei,

c) azon napirendek, amelyek előkészítésénél rendes vagy rendkívüli közmeghallgatást kell tartani, civil szervezetek vagy lakossági fórumok segítségét és közreműködését kell kérni,

d) a napirend előkészítésében résztvevők megnevezése, melyek közül meg kell jelölni a koordinátori feladatot ellátó személyt és az előkészítési határidőt,

e) a napirendet véleményező bizottságok,

f) a napirend előadója, előkészítője,

g) a napirendhez meghívandó személyek, az állandó meghívottak kivételével, és

h) a végrehajtásért felelős személyek.

2. A közgyűlés alakuló ülése

 8. § (1) A közgyűlés alakuló ülését az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának a javasolt napirendi pontok tárgyalásának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell az ülés napját megelőző legkésőbb 4 nappal összehívni.

         (2) A meghívót és az előterjesztéseket a megválasztott képviselők részére papír alapon kell kézbesíteni.

9. §         Az alakuló ülés lebonyolítási menete és napirendi pontjai a következők:

               a) az alakuló ülés ünnepélyes megnyitása, a Himnusz elhangzása,

               b) az alakuló ülés határozatképességének megállapítása,

               c) a helyi választási bizottság elnökének tájékoztatója a választás jogerős eredményéről,

d) a megválasztott polgármester, majd a megválasztott közgyűlési képviselők eskütétele, melynek során az eskü szövegét a helyi választási bizottság elnöke olvassa elő,

               e) a polgármester illetményének megállapítása,

               f) az alpolgármester vagy alpolgármesterek megválasztása,

               g) az alpolgármester vagy alpolgármesterek eskütétele,

               h) az alpolgármester vagy alpolgármesterek illetményének vagy tiszteletdíjának                         megállapítása,

               i) az ügyrendi, igazgatási és jogi bizottság - mint a vagyonnyilatkozat vizsgálatával is               foglalkozó bizottság - elnökének, és tagjainak megválasztása,

               j) az ügyrendi, igazgatási és jogi bizottság nem képviselő tagjainak eskütétele,

               k) a Szózat elhangzása, és

               l) az alakuló ülés berekesztése.

3. A közgyűlés rendes és rendkívüli ülése

10. § (1) A közgyűlés - az alakuló ülésen kívül - rendes, rendkívüli és ünnepi ülést tart.

         (2) A közgyűlés évente legalább 10 rendes ülést tart a munkatervében meghatározott időpontban. A közgyűlés nyári ülésszünetét a tárgyévi munkatervében határozza meg.

        (3) A közgyűlés rendes és rendkívüli ülésének helyszíne a polgármesteri hivatal „C” épületének közgyűlési terme. A polgármester az ülést kivételesen indokolt esetben vagy ünnepi közgyűlés tartása esetén más helyszínre is összehívhatja.

        (4) A közgyűlés rendes ülésének kezdő időpontja 9,00 óra, befejező időpontja legkésőbb 19,00 óra. Ha a napirendi pontok tárgyalása 19,00 óráig nem fejeződik be, akkor a közgyűlés ülését a következő hét keddi napján 9,00 órai kezdettel, a meg nem tárgyalt napirendekkel folytatólagosan tárgyalás tartása céljából kell összehívni. A folytatólagos ülésen csak az eredeti ülésen elfogadott napirendi pontok folytatólagos tárgyalása történhet meg.   

11. § (1) A közgyűlés ülését a munkaterv szerinti rendes ülés időpontjától eltérően rendkívüli ülésként is össze lehet hívni.

(2)          A rendkívüli ülés összehívására vonatkozó indítványban meg kell jelölni az összehívás okát.  Az indítványt a polgármesterhez kell benyújtani, legkésőbb az indítványozott rendkívüli ülés időpontját megelőző 3. munkanap 12,00 óráig. Az indítványt az indítványozóknak alá kell írniuk.

         (3) A polgármester az indítvány benyújtását követően köteles gondoskodni az ülés összehívásáról, továbbá értesíti a tárgy szerint érintett bizottság elnökét is.

         (4)  A közgyűlés rendkívüli ülését a polgármester bármely munkanapra összehívhatja.       

         (5) A rendkívüli közgyűlés kezdő időpontját - figyelemmel az indítványban szereplő javaslatra és napirendi pontok tartalmára - a polgármester egyedileg határozza meg.

         (6) A rendkívüli ülésen kizárólag az a napirendi pont tárgyalható, amire az indítvány vonatkozott. Amennyiben a rendkívüli ülés kitűzése után érkezik indítvány halaszthatatlan döntési ok miatt napirend megtárgyalására, úgy e napirendet - napirendre való felvétele esetén - sürgősségi indítványként kell tárgyalni. A sürgősségi indítványt a közgyűlés a döntésének megfelelő számú napirendi pontként tárgyalja.

4. A közgyűlés összehívása és az előterjesztések postázása

12. § (1) A közgyűlést a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Amennyiben a polgármester akadályoztatva van, távollétében az általános helyettesítésére kijelölt alpolgármester hívja össze a közgyűlést.  

         (2) A nyílt és a zárt ülésre vonatkozó külön meghívó tartalmazza:

  a) az ülés jellegét,

  b) az ülés helyét,

  c) az ülés idejét,

  d) a tervezett napirendi pontok felsorolását,

  e) a tervezett napirendi pontokat előzetesen tárgyaló bizottságok megnevezését,      

  f) a tervezett napirendi pontokhoz meghívott személyeket.

         (3) A nyílt és a zárt ülésre vonatkozó külön meghívóval együtt kézbesíteni, valamint elektronikus úton elérhetővé kell tenni az előterjesztéseket. A képviselők részére elektronikusan kell biztosítani az előterjesztéseket.

         (4) A nyílt ülésre vonatkozó külön meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) első és második napirendi pont - a rendkívüli ülés kivételével - minden esetben a polgármesteri hivatalnak a közgyűlés két rendes ülése közötti időszakban végzett munkájáról, a fontosabb eseményekről, az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri határozatokról szóló tájékoztató és a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló jelentés,

b) a következő napirendi pontok a rendeletalkotással kapcsolatos előterjesztések, és

c) azok az előterjesztések következnek, melyek az előzőekben felsoroltak körébe nem tartoznak, ágazati feladatok szerint.

  (5) A zárt ülésre vonatkozó külön meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) elsőként a díjak adományozásra vonatkozó napirendi pontok,

b) másodsorban azok a napirendek, amelyekhez meghívottak jelenléte szükséges,

c) majd sorrendben azok a napirendi pontok, amelyek az előzőekben felsoroltak körébe nem tartoznak, és

d) utolsóként a jogorvoslatok elbírálását tartalmazó napirendek.

 (6) A közgyűlés rendes nyílt és zárt ülésére vonatkozó külön meghívót és az írásos előterjesztéseket - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - a képviselők részére a közgyűlés rendes ülését megelőző hét utolsó munkanapján kell postázni.

 (7) A közgyűlés rendkívüli nyílt és zárt ülésre szóló külön meghívót és az előterjesztéseket a rendkívüli ülés előtt legalább 24 órával kell a közgyűlési képviselők részére postázni, de a postázásról a képviselőket külön telefonon keresztül is értesíteni kell.

 (8) A rendes nyílt és zárt, valamint rendkívüli nyílt és zárt meghívót minden esetben papír alapon is postázni kell a képviselők részére a képviselői postafiókok útján.

13. § (1) A határozatképtelenség miatt elmaradt rendes közgyűlés időpontját követő 8 napon belüli időpontra a rendes ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint, az előzetesen kitűzött napirendek mellé újak felvételének lehetőségével a közgyűlést újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a rendkívüli ülés szabályai szerint kell a közgyűlést összehívni.

         (2)          Az ismételt határozatképtelenség miatt elmaradt rendkívüli közgyűlés időpontját követő 5 napon belüli időpontra a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint kell az ülést összehívni.   

14. § (1)      A képviselők és a nem képviselő bizottságok tagok részére a közgyűlési, illetőleg bizottsági előterjesztéseket elektronikusan kell biztosítani titkosított webhelyen, amelyhez saját felhasználónévvel és általuk megadott jelszóval rendelkeznek.

(2)          A képviselők és a nem képviselő bizottsági tagok külön e célra kialakított e-mail címeken kapnak értesítést arról, hogy a közgyűlési vagy bizottsági meghívó és előterjesztések elérhetőek számukra.

  (3) A közgyűlés és a bizottságok nyilvános és zárt ülésének időpontjáról és a tárgyalni tervezett napirendekről a nyilvánosságot a közérdekű adatok közzétételére vonatkozó szabályok szerint az önkormányzat hivatalos honlapján kell értesíteni.

        (4) Amennyiben az elektronikus postázásnak technikai akadálya van, vagy más okból az nem valósítható meg, akkor - figyelemmel az előzőekben meghatározott határnapokra és órákra is - a közgyűlési meghívók és előterjesztések postázása a polgármesteri hivatalban működő, névre szóló postafiókok útján történik.

        (5) A meghívóban szóbeli előterjesztésnek feltüntetett napirendi pont döntési javaslatát és a sürgősségi indítvány döntési javaslatát legkésőbb az ülés kezdete előtt fél órával írásban át kell adni a polgármester részére.

        (6)           Az írásban ki nem küldött - előkészítés alatt álló - napirendi pontot (előterjesztést) a meghívóban külön megjegyzéssel kell szerepeltetni. Az ilyen napirendi pontot a döntési javaslattal együtt a közgyűlési tagok számának megfelelő példányban és ezen felül kettő példányban papír alapon az ülést megelőző nap 13,00 óráig le kell adni a polgármesteri hivatal közgyűlés üléseinek előkészítését végző szervezeti egysége részére. A napirendi pont - közgyűlés megkezdése előtt a képviselők részére történő - kiosztásról e szervezeti egység gondoskodik.

5. A közgyűlés meghívottai

      15. § (1) A közgyűlés üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni:

a) Fejér megye 04. számú országgyűlési egyéni választókerület országgyűlési képviselőjét,

b) Dunaújváros Díszpolgárát,

c) a nem a közgyűlés tagjai közül választott alpolgármestert,

d) a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,

e) a DVG Zrt. elnök-vezérigazgatóját,

f) az illetékes gazdasági kamara elnökét az adott kamara tagjainak érdekeit érintő előterjesztés tárgyalásához,

g) Dunaújváros Megyei Jogú Város Költségvetési Intézményei Érdekegyeztető Tanácsának munkavállalói oldala ügyvivőjét a közalkalmazottakat érintő előterjesztés tárgyalásához,

h) a polgármesteri hivatal osztályvezetőit,

i) a Dunaújvárosi Járási Hivatal hivatalvezetőjét,

   j) az egészségügyre vonatkozó előterjesztések tárgyalásához a Dunaújvárosi Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályvezetőjét,

k) akinek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi.

     (2)  A közgyűlés üléseire - tanácskozási jog nélkül - meg kell hívni az önkormányzat fenntartásában működő médiaszolgáltatókat.

16. §      A napirendi pontok tárgyalásához nem tanácskozási joggal meghívottak részére tanácskozási jog biztosításáról a közgyűlés az ülés elején egyszerre dönt. A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok kérésére hozzászólási jog biztosításáról a közgyűlés kérésenként külön-külön dönt.

6. Az előterjesztés

 17. § (1)  Előterjesztésnek minősül a közgyűlés valamely bizottsága, a polgármester, képviselő, jegyző által előzetesen javasolt:

a) rendelet-tervezet,

b) határozati javaslat,

c) beszámoló, vagy

d) tájékoztató.

(2)   Előterjesztésnek minősül a jegyző, vagy a polgármesteri hivatal osztályvezetőjének javaslata is, mely bizottsági szintű tárgyalást igényel.

(3)   Az előterjesztésnek fedőlappal és az alábbi tartalmi elemekkel kell rendelkeznie:

a) a tárgy határozott és pontos meghatározása,

b) az előterjesztő megnevezése,

c) az előkészítésben részt vevő bizottságok, személyek, érdekképviseleti szervek, gazdasági ügyekben az érintett gazdasági kamara megnevezése,

d) a javaslat szövegszerű levezetése, mely bemutatja mindazon körülményeket, összefüggéseket, amelyek indokolják, az adott döntési javaslatot,

e) jogi, szakmai, gazdasági, pénzügyi információk feltüntetése,

f) annak leírása, hogy a közgyűlés vagy szervei foglalkoztak-e már korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen, milyen határozatot hoztak és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

g) az előterjesztés részletes jogszabályi háttere, és

h) a határozati javaslatról kialakított eltérő vélemények megjelölése, annak indokai.

(4)   Az előterjesztésnek - amennyiben nem önkormányzati rendelet megalkotására irányul - minden esetben határozati javaslatot kell tartalmaznia, melynek az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:

a) kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,

b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,

c) ha a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,

d) rendezni kell az ugyanabban a tárgyban korábban hozott és hatályos határozat sorsát részben, vagy egészben történő visszavonással, esetleges módosítással, kiegészítéssel,

e) meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyt; több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért és a végrehajtás ellenőrzéséért felelős személyt, személyeket, végezetül meg kell határozni a végrehajtásban közreműködő polgármesteri hivatal osztályvezetőit is, és

f) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt.

    (5)   A (4) bekezdés f) pontja szerinti határidőt évre, hóra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt kell alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén a pontokat követően, vagy a határozati javaslat utolsó pontját követően kell a végrehajtási határidőt feltüntetni a felelősökkel, és a végrehajtásban közreműködő személyekkel együtt. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a "folyamatos", vagy "azonnal" megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett az alábbiak szerint: "határidő: végrehajtásra folyamatos vagy azonnal; jelentéstételre 20... év...hó...nap”.

    (6)   Az előterjesztések terjedelme - a javaslaton, határozati javaslaton és a mellékleteken kívül - 5 oldalnál több nem lehet, kivéve a rendelet-tervezetek, közép- és hosszútávú tervek, programok előterjesztései.

18. §         Az előterjesztések törvényességi, pénzügyi, és közbeszerzés-szakmai ellenőrzést követően terjeszthetők az illetékes bizottságok és a közgyűlés elé.

19. § (1)          Az előterjesztések kizárólag a tárgy szerint illetékes bizottságok véleményével és javaslatával kerülhetnek a közgyűlés elé. E szabály alól kivételt képez a polgármesteri hivatalnak a közgyűlés két rendes ülése közötti időszakban végzett munkájáról, a fontosabb eseményekről és az átruházott hatáskörben hozott polgármesteri határozatokról szóló tájékoztató és a lejárt határidejű közgyűlési határozatok végrehajtásáról szóló jelentés.

    (2)   Az illetékes bizottságok a véleményezésre eléjük terjesztett közgyűlési előterjesztéseket legkésőbb a következő rendes bizottsági ülésen kötelesek véleményezni és legkésőbb a közgyűlés következő rendes ülése elé beterjeszteni.

                (3)  Amennyiben a bizottságok módosító javaslatokat (döntési alternatívákat) fűznek az előterjesztett határozati javaslathoz, úgy az eredeti mellett - amennyiben azt valamely bizottság támogatta - a módosított határozati javaslatokat is a közgyűlés elé kell terjeszteni. A bizottságok által nem támogatott határozati javaslatot (döntési alternatívát) is a közgyűlés elé kell terjeszteni.

                (4)   Amennyiben az előterjesztésben több döntési alternatíva szerepel a határozati javaslatokat  - „A”, „B”, vagy „C” stb. változatként - kell megkülönböztetni. Amennyiben a határozati javaslatban - tárgyban összefüggő - több döntés meghozatalának sorozata szerepel, a határozati javaslatot részekre kell bontani, és a részeket római számmal kell megjelölni. 

    (5)   Amennyiben az előterjesztés halaszthatatlan döntési ok miatt szerepel a közgyűlés javasolt napirendi pontjai között, de azt az illetékes bizottság határozatképtelensége miatt véleményezni nem tudta, a bizottság elnöke köteles az előterjesztést tárgyaló közgyűlés előtt rendkívüli bizottsági ülést összehívni és az előterjesztéssel kapcsolatos bizottsági állásfoglalást a közgyűlésen szóban ismertetni. Halaszthatatlan döntési oknak minősül, ha a döntés hiánya határidő elmulasztását vonja maga után.

    (6)   A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követően, a közgyűlés bizottsági elnökeinek és tagjainak megválasztásáig terjedő időszakban, a közgyűlési munka zökkenőmentességének biztosítása érdekében az előterjesztések bizottsági véleményezés nélkül kerülnek a közgyűlés elé.

7. Képviselői, polgármesteri indítvány

20. § (1)   A képviselői és a polgármesteri indítványt (a továbbiakban: indítvány) írásban indokolva, az illetékes bizottság vagy bizottságok véleményével kell a közgyűlés elé terjeszteni. Az indítványt a közgyűlés rendes ülésének hetét megelőző 2 héttel, e hét hétfői napjáig lehet benyújtani a polgármesterhez. Amennyiben ezt követően érkezik indítvány, akkor azt, a következő rendes közgyűlést követő ülésre kell előterjeszteni.   

     (2) Az indítványt az illetékes bizottság a benyújtást követően a soron következő rendes ülésén köteles a bizottság az ülésének napirendjére tűzni és tárgyalni, és a bizottsági ülést követő első rendes közgyűlésre beterjeszteni. Ezen indítványok napirendről való levételéről csak abban az esetben lehet döntést hozni, ha az indítványtevő indítványát visszavonta.

III. Fejezet

A közgyűlés ülésének levezetése

8. Az ülésvezetői jogkörök és tanácskozási rend

21. §      E fejezet alkalmazásában ülésvezetőn a polgármestert, távolléte esetén a polgármester helyettesítésére kijelölt alpolgármestert kell érteni.

22. § (1) Az ülésvezető feladatai a közgyűlés vezetésével kapcsolatban:

a) az ülés megnyitása,

b) az ülés elején megállapítja, majd folyamatosan figyelemmel kíséri az ülés határozatképességet,

c) javaslattétel a nyilvános és a zárt ülés napirendi pontjaira,

d) az ülés elején javaslattétel az egyes napirendi pontokhoz meghívott személyek részére tanácskozási jog biztosítására,

e) javaslattétel a napirendi pont tárgyalásának elnapolására vagy levételére,

f) javaslattétel napirendi pontok összevont tárgyalására,

g) javaslattétel napirendi pontok tárgyalásának felcserélésére,

h) az ülés rendjének biztosítása, és

i) az ülés berekesztése.

        (2) Az ülésvezető - az ülés vezetése során - jogosult:

         a) a szó magadására, megtagadására,

         b) a szó megvonására,

c) felszólalni az ülésén bármikor,

         d) a vitában a hozzászólások időtartamának korlátozására,

         e) a vita lezárásának kezdeményezésére,

         f) felszólítani a hozzászólót, hogy térjen a napirendi pont szerinti tárgyra,

g) figyelmeztetni a hozzászólót az üléshez nem illő, sértő kifejezésektől való tartózkodásra,

h) annak a személynek a rendre-utasítására, vagy a hallgatóság soraiból való kiutasítására, aki a közgyűlés üléséhez méltatlan magatartást tanúsít,

i) az ülés félbeszakítására, és

j) tárgyalási szünet elrendelésére.

 (3)  Az ülésvezető jogosult egy alkalommal visszatérni azon napirendi pontra, amellyel kapcsolatosan megállapítja, hogy valamely határozati javaslatról, vagy módosító indítványról nem rendelt el szavazást.    

 (4)  Az ülésvezető vagy bármelyik képviselő jogosult kezdeményezni a napirendi pont tárgyalásának elnapolását vagy napirendről való levételét. Erről a közgyűlés vita nélkül határoz.

 (5) Valamely napirendi pont tárgyalása során egy alkalommal az ülésvezető bármelyik bizottság elnökének kérésére tárgyalási szünetet köteles elrendelni. E jog minden bizottsági elnököt ülésnaponként egy alkalommal illet meg.

 (6)      Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülésvezető felszólítja, hogy térjen a tárgyra. Az ülésvezető eredménytelen felszólítás után a szót megvonja. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

23. §         Az ülésvezető napirendi pontonként:

a) megnyitja és berekeszti a vitát,

b) meghatározza a hozzászólók sorrendjét figyelemmel a jelentkezések sorrendjére,

c) szavazást rendel el,

d) megállapítja a szavazás eredményét.

24. § (1)   Az érdemi vita során:

                 a) a közgyűlés tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kifejtik a napirenddel kapcsolatos észrevételeiket és ismertetik a döntés-tervezettel vagy önkormányzati rendelet-tervezettel kapcsolatos javaslataikat,

                 b) az ülésvezető lehetőséget adhat arra, hogy a vitában érintett személyek észrevételt tehessenek,

                 c) minden képviselőcsoport vezetője napirendi pontonként egy alkalommal jogosult egyeztetés céljából legfeljebb tíz perc időtartamú rendkívüli szünetet kérni, és

                 d) a szavazás előtt az ülésvezető köteles a jegyzőnek szót adni, ha a döntési javaslattal, módosító indítvánnyal, ügyrendi javaslattal kapcsolatban törvényességi észrevétele van.

     (2)  Az egyes napirendi pontok tárgyalásához legfeljebb két alkalommal lehet hozzászólni.

     (3) Amennyiben a képviselő hozzászólását az utána követő hozzászólás tartalmilag érinti, a képviselő részére még egy alkalommal viszont-válaszra lehetőséget lehet adni. Ebben az esetben a képviselő hozzászólásainak száma meghaladhatja a kettőt. Ezt követően felszólalási engedély ugyanazon képviselőnek nem adható.

(4)   A vita lezárását, a hozzászólások időtartamának korlátozását az ülésvezető vagy a közgyűlés bármely tagja jogosult javasolni. A javaslatról a közgyűlés vita nélkül - számozott határozattal - egyszerű többséggel határoz.

          (5) A vita lezárását megelőzően az ülésvezető felhívja a képviselők figyelmét, hogy a szavazógépen jelezzék hozzászólási szándékukat. Aki a felhívásra nem jelzi hozzászólási szándékát, annak a részére az adott napirendhez - ügyrendi kérdés kivételével - hozzászólási jogot az ülésvezető nem biztosít.

          (6) A tárgyalt napirendi pontot érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor jogosult szót kérni és legfeljebb 2 perces időtartamban javaslatot, észrevételt tenni, melyről a közgyűlés vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben tett hozzászólásnak minősül, ha a képviselő e rendelet eljárási, ügyrendi szabályának érvényesülésére hivatkozik.

25. §      A közgyűlésen történő képviselői felszólalás lehet:

a) interpelláció elmondása,

b) interpelláció elfogadásával kapcsolatos nyilatkozat,

c) kérdés elmondása,

d) kérdésre adott válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozat,

e) napirend előtti felszólalás,

f) ügyrendi jellegű hozzászólás,

g) érdemi vitában a napirendhez kapcsolódó felszólalás,

h) módosító javaslat bejelentése,

i) határozathozatal kezdeményezése,

j) önkormányzati rendeletalkotás kezdeményezése.

8. Az ülés rendjének fenntartása, az ülés elhalasztása, elnapolása 

 26. § (1)  Az ülésvezető közgyűlés ülésén a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy vitatni nem lehet.

 (2)  A hallgatóság a közgyűlés ülésén a részére kijelölt helyen foglal helyet és tetszést vagy nemtetszést nem nyilváníthat, az ülés rendjét nem zavarhatja.

     (3) A közgyűlés ülésén, a napirendi pontok tárgyalása közben beszélgetést folytatni nem lehet. Ez alól kivétel a képviselők, illetve a hivatalból megjelentek közötti, a napirendi pont tárgyalását érintően a döntéshozatalhoz szükséges információk átadása. Ideértve azt az esetet is, amikor az ülésvezetéshez kapcsolódó kérdést kell tisztázni.

27. §         Ha a közgyűlés ülésének megkezdését követően az ülés közben olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülésvezető az ülést határozott időre félbeszakítja. A közgyűlés csak az ülésvezető összehívására folytatódhat. Amennyiben az ülésvezető úgy ítéli meg, hogy a rendzavarás belátható időn belül nem szüntethető meg, az ülés elnapolásáról köteles szavazást elrendelni. Az elnapolás tárgyában a közgyűlés egyszerű többséggel határoz.

28. § (1)    A közgyűlés ülésének megnyitása előtt rendkívüli körülmények által indokolt esetben az ülésvezető az ülést új időpont kijelölésével elhalaszthatja.

(2)    Az (1) bekezdés szerinti esetben a ülésvezető az ülés elhalasztásáról annak indokaival együtt a meghívottakat írásban soron kívül értesíti.

(3)    Az ülés megkezdését követően a közgyűlés határozhat arról, hogy az ülést - további előkészítés végett - elnapolja és az elfogadott napirendek alapján az ülést egy későbbi időpontban folytatja. Az elnapolás tárgyában a közgyűlés egyszerű többséggel határoz.

(4)    Az ülés elnapolása vagy elhalasztása esetén az ülést 8 napon belüli időpontban folytatni kell. Ebben az esetben a már megkezdett ülés napirendjei alapján folytatódik a tárgyalás menete.

9. Határozathozatal

29. § (1)   Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő határozati javaslatokat minden esetben egyenként bocsátja szavazásra. Ha valamelyik döntési alternatíva megszerezte a döntés meghozatalához szükséges többséget, a többi döntési alternatívát nem kell szavazásra bocsátani.  

    (2)   Amennyiben a napirendi pont feletti érdemi vita során a közgyűlés módosító javaslatokat, indítványokat dolgoz ki, először a módosító javaslatokról, indítványokról az elhangzás sorrendjében szavaz a közgyűlés. Amennyiben a közgyűlés a módosítást elfogadja, először a módosítást, majd a teljes - módosított - határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani. Amennyiben a módosított határozati javaslatot nem fogadja el a közgyűlés, úgy ezt követően az eredetileg előterjesztett határozati javaslatot kell szavazásra bocsátani.

     (3) A tájékoztató napirend felett nem kell vitát nyitni, a tájékoztató elfogadásáról a közgyűlés számozott határozattal, egyszerű többséggel határoz.

(4)   A közgyűlés nyilvános és zárt ülés napirendjének elfogadásáról, napirendi pont levételéről, a meghívottak részére tanácskozási jog biztosításáról, a jegyzőkönyvvezető személyéről számozott határozattal, egyszerű többséggel határoz.

30. § (1)   Az ülésvezető, képviselő vagy a napirend előadója a szavazás megkezdése előtt bármikor javasolhatja a tárgyalt napirendi pont tárgysorozatból történő levételét. A levételről a közgyűlés vita nélkül számozott határozattal, egyszerű többséggel határoz.

(2)   A határozati javaslatról, illetve egyéb javaslatról, indítványról, rendelet-tervezetről történő szavazás előtt a jegyző kérésére az ülésvezető szót ad, a közgyűlés tájékoztatása érdekében a következőkről:

a) a határozathozatalnak van-e előzetes jogi akadálya,

b) van-e olyan jogszabály, amely a szavazás módját szabályozza, és

c) a határozathozatalhoz egyszerű vagy minősített többség szükséges.

 31. § (1)  A szavazás szavazógéppel történik. Minden képviselő a számára kijelölt gépen, saját kezűleg szavaz. Szavazni igennel, nemmel, vagy tartózkodással lehet.

      (2) A szavazógép meghibásodása esetén az ülésvezető kézfeltartásos szavazást köteles elrendelni. A szavazógépes szavazás során, ha a képviselő észleli, hogy a nem megfelelő gomb megnyomásával akaratától eltérően szavazott, e tényt a szavazás gépi összesítése után szóban jelzi az ülésvezetőnek. Ilyen esetben az ülésvezető egy alkalommal új szavazást elrendelhet el, vagy e tényt szóban azonnal jelzi a jegyzőkönyvvezetőnek.

32. § (1)   Név szerinti szavazást kezdeményezhet a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 48. § (3) bekezdésben foglaltakon túl:

a) a polgármester,

b) bármelyik alpolgármester, vagy

c) a közgyűlés valamely bizottságának elnöke.

       (2)   Név szerinti szavazás során az ülésvezető írásos névsorról felolvassa a képviselők nevét és a jelenlévő képviselők a nevük felolvasásakor felállva "igen"-nel, vagy "nem"-mel szavaznak, vagy tartózkodnak a szavazástól. A szavazás eredményét a jegyző írásban felvezeti a névsorra a képviselő neve mellett.

 33. § (1) Titkos szavazás kezdeményezésére jogosult:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a közgyűlési képviselők több mint 1/4-e, vagy

d) a közgyűlés valamely bizottságának elnöke.

 (2) Titkos szavazás elrendelése esetén a szavazólap tartalmazza

a) az eldöntendő kérdést, és

b) az „igen” és a „nem” szavazat lehetőségét.

 (3)  A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, szavazófülke és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásnál az eseti bizottságra vonatkozó szabályok szerinti szavazatszámláló bizottságot kell a közgyűlés jelenlévő tagjai közül választani.

 (4) A szavazás eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, mely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját,

b) a kezdő és záró időpontját,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat, és

f)  a szavazás eredményét.

     (5)              A szavazásról készült jegyzőkönyvet a bizottság tagjai írják alá. A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a jegyzőkönyv ismertetésével tesz a közgyűlésnek jelentést.

34. §         Az Mötv. 50. §-ban meghatározottakon kívül minősített többség szükséges:

1. a gazdasági program elfogadásához,

2. a hitelfelvételhez, értékhatártól függetlenül,

3. az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes használatba-, bérbe (haszonkölcsönbe), illetve tulajdonba adásához (ajándékozásához),

4. a 8 millió Ft feletti értékű vagyontárgy tulajdon - vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez,

5. bármely vagyontárgy tulajdon- vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzését, ha a megszerzéshez és a fenntartáshoz szükséges pénzügyi fedezet a költségvetésben nem áll rendelkezésre,  

6. nemzeti vagyon tulajdon- vagy használati jogának ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséhez értékhatárra tekintet nélkül,

7. a forgalomképes ingatlanok tulajdonjogának átruházása és hasznosítása 8 millió Ft értékhatár, vagy Ft/év bérleti díj felett,

8. a forgalomképes egyéb vagyon, valamint az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok feletti rendelkezés 8 millió Ft értékhatár fölött, 

9. a 2 millió forint vagy a feletti egyedi értékű ingó vagyon értékesítéséhez,

10. a kis összegű követelés összegen felüli követelések behajthatatlanság címén történő törléséhez,

11. a be nem hajtható követelés törléséhez, ha a követelés értéke a kis összegű követelés értékének 20-szoros mértékét - kötelezettenként - meghaladja,

12. a behajthatatlan követelés elengedéséről, ha a követelés meghaladja a bruttó 1 millió Ft-ot,

13. a más személy vagy szervezet tulajdonát képező vagyonon fennálló elővásárlási, vételi, visszavásárlási jogról történő lemondáshoz, vagy ezen jogok gyakorlásárhoz, ezekhez    kapcsolódó jognyilatkozatok megtételéhez, amennyiben az érintett vagyon értéke 8 millió Ft felett van,

14. az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatos megállapodás megkötéséről szóló döntés meghozatalához, amennyiben a tulajdoni hányad a 20 millió Ft-ot eléri vagy meghaladja,

15. az önkormányzati költségvetési szerv használatában lévő ingó vagyoni eszközök  értékesítésére, selejtezésére 2 millió Ft értékhatár feletti könyv szerinti érték esetében,

16. az önkormányzat rendeleteiben alapított díjak, kitüntető címek adományozásáról szóló     

döntéshez,

17. a helyi népszavazás elrendeléséhez (ide nem értve a kötelező elrendelés esetét),

18. a név szerinti szavazás elrendeléséhez,

19. a titkos szavazás elrendeléséhez,

20. az érintettség bejelentése elmulasztásának kimondásához, képviselői kötelezettségeit elmulasztó képviselő mulasztása megállapításához, és vele szemben jogkövetkezmény alkalmazásához,

21. a rendkívüli közmeghallgatás elrendeléséhez,

22. az eseti bizottság felállításához,

23. a költségvetés módosítását igénylő határozatok elfogadásához,

24. az e rendelettel meghatározott döntés meghozatalához.

10. Határozathozatal és rendeletalkotás kezdeményezése

 35. § (1) A közgyűlés rendes és rendkívüli ülésén a képviselő jogosult határozathozatalt vagy önkormányzati rendelet megalkotását kezdeményezni (a továbbiakban: kezdeményezés).

        (2) A kezdeményezést a képviselőnek a közgyűlési bejelentést követő 8 napon belül írásba foglalva kell benyújtania a polgármesternek, aki gondoskodik annak a következő rendes közgyűlés ülésére történő előkészítéséről és megtárgyalásáról. Amennyiben az írásba foglalt kezdeményezés benyújtására határidőben nem kerül sor, úgy kell tekinteni, hogy a képviselő kezdeményezését visszavonta.

        (3) A kezdeményezéséről szóló előterjesztést a hivatal tárgy szerint felelős szervezeti egysége készíti elő, melynek során a képviselővel együttműködik és részére az előterjesztés elkészítéséhez jogi és ügyviteli segítséget nyújt.   

11. Írásbeli módosító javaslat és a sürgősségi indítvány      

     36. §  (1)  Az írásbeli módosító javaslatot, indítványt a közgyűlés ülése előtt vagy a közgyűlés ülésén a szóbeli ismertetést követően az ülésvezető részére át kell adni.

     (2) Amennyiben a módosítás írásbeli javaslata a közgyűlés ülésén előkészítést igényel, a módosítást tevő kezdeményezésére az ülés elnöke legfeljebb 15 perc időtartamú szünetet rendelhet el.

37. § (1)   A polgármester, bármely bizottság elnöke, a jegyző vagy a képviselők több mint 1/3-a jogosult a közgyűlésnek javasolni a rendes nyílt vagy zárt ülésre vonatkozó meghívóban nem szereplő indítvány sürgős tárgyalását.

    (2)   A sürgősségi indítványt a közgyűlés a döntésének megfelelő számú napirendi pontként tárgyalja nyílt vagy zárt ülésen.

    (3)  A sürgősségi indítvány az illetékes bizottság véleményével kerül a közgyűlés elé.

         (4)   A sürgősségi indítványnak tartalmaznia kell a döntési javaslatot, a sürgősségi tárgyalás indokát.

    (5)  A sürgősségi indítványt legkésőbb a közgyűlési ülés napját megelőző nap 9,00 óráig kell a polgármesterhez írásban eljuttatni.

    (6)   Ha a polgármester, bármely bizottság elnöke, a jegyző vagy a képviselők több mint 1/3-a nyújtotta be a sürgősségi indítványt, akkor a polgármesternek haladéktalanul intézkednie kell az illetékes bizottság közgyűlés előtti összehívásáról. A bizottság ülésére meg kell hívni a sürgősségi indítvány benyújtóját.

12. Napirendi pontok előtti felszólalás

38. § (1)   A közgyűlés rendes ülésén a napirendi pontok tárgyalása előtt helyi jelentőségű, rendkívüli ügyben - ha az nem minősül képviselői, polgármesteri vagy sürgősségi indítványnak, vagy interpellációnak - bármelyik képviselő kérhet felszólalási engedélyt.

    (2)   A felszólalási engedélyt - amennyiben az megfelel az (1) bekezdésben írtaknak - az ülésvezető köteles megadni.

    (3)   A napirendi pontok tárgyalása előtti felszólalás időtartama 5 percnél hosszabb nem lehet.

    (4)   Ha a felszólaló a (3) bekezdésben írt időtartamot túllépi, vagy nem helyi jelentőségű, rendkívüli ügyben szólal fel az ülésvezető a szót tőle megvonhatja.

13. Interpelláció és az interpellációnak nem minősülő kérdés

  39. §  (1)  Az interpelláció olyan képviselői jogosítvány, melyet a képviselő a közgyűlés rendes ülésén gyakorol, helyi közügyben magyarázat kérése céljából.

 (2) Az interpelláció tárgya bármilyen helyi intézkedést feltételező kérdés vagy intézkedésre irányuló javaslat lehet, feltéve, hogy az kapcsolatban áll az önkormányzat Mötv-ben rögzített feladat- és hatáskörével.

 (3)  Az írásbeli interpellációt a rendes ülés napját megelőzően legkésőbb 8 nappal a polgármesternél kell írásban bejelenteni.

 (4) Az írásbeli interpellációnak tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát,

c) a személy megjelölését, akihez az interpellációt intézik, és

d) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.

(5)             A szóbeli interpellációt a rendes ülés napját megelőző 2. nap 9,00 óráig kell a polgármesternél írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) az interpelláló nevét,

b) az interpelláció tárgyát, és

c) a személy megjelölését, akihez az interpellációt intézik.

  (6)             A rendes ülés kezdetén az ülésvezető közli a képviselők által már benyújtott írásbeli vagy szóbeli interpellációk tárgyát, melyekkel a közgyűlés a napirendi pontok megtárgyalása után, zárt ülés elrendelése esetén pedig a zárt ülés megkezdése előtt érdemben tárgyal. A polgármester visszautasítja az interpellációt, ha azt nem a (3) vagy (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nyújtottak be.  Az ülésvezető e tényt jelzi az ülés kezdetén.

     (7)   Az interpellációk és azokra adott válaszok időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.

   (8) Az interpellációra adott szóbeli válasz elfogadásáról az interpellálónak nyilatkoznia kell. Amennyiben az interpelláló a választ nem fogadja el, a közgyűlés dönt az interpellációra adott válasz elfogadásáról, és egyidejűleg az interpellációt annak tárgya szerint illetékes bizottság elé utalja, mely azt megvizsgálja és határozati javaslattal együtt a közgyűlés következő rendes ülésére beterjeszti.

   (9)              A közgyűlés az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot is elrendelhet a tárgy szerint illetékes, vagy eseti bizottság felkérésével, melynek elvégzésére határnapot tűz ki. A vizsgálat eredményéről a felkért bizottság a határnapot követő első rendes közgyűlésen számot ad. A vizsgálat eredményének elfogadásáról vagy elutasításáról a közgyűlés egyszerű többséggel határoz. A vizsgálatról szóló előterjesztést a polgármesteri hivatal tárgy szerint illetékes szervezeti egysége készíti elő, figyelemmel a 17. § - 19. §-ban foglalt szabályokra.

  (10)                         A közgyűlés hozzájárulhat ahhoz, hogy az interpellációra az interpellált írásban adjon választ legkésőbb 15 napon belül. A választ az interpellálónak és a válasz másolatát valamennyi képviselőnek, továbbá a polgármesteri hivatal közgyűlési ülések előkészítését végző osztálya részére meg kell küldeni, annak jegyzőkönyvhöz csatolása végett. Az írásbeli válasz elfogadásáról a közgyűlés soron következő rendes ülésén határozattal dönt.

40. §  (1)                A közgyűlés rendes ülésén a nyilvános ülés berekesztése előtt a képviselők jogosultak választókerületük és a város egészét érintő interpellációnak nem minősülő kérdést intézni a polgármesterhez, az alpolgármesterekhez, a jegyzőhöz, a polgármesteri hivatal osztályvezetőihez. Kérdésnek minősül a választókerület, vagy a város egészét érintő képviselői, vagy lakossági kérések bejelentése is.

     (2) A kérdés és a válasz időtartama legfeljebb 3-3 perc lehet.

(3)   A kérdésre adott válasz elfogadásáról a közgyűlésnek nem kell döntést hoznia. Ha a feltett kérdésre a válasz azonnal nem adható meg, akkor az intézkedésre jogosult 15 napon belül, írásban köteles azt a kérdezőnek megküldeni. A válaszról a közgyűlés soron következő rendes ülésén, a két ülés közötti tájékoztató mellékletében a közgyűlés valamennyi tagját is írásban tájékoztatni kell.

14. Jegyzőkönyv

     41. § (1) A közgyűlés nyilvános üléséről 3 példányban kell a jegyzőkönyvet elkészíteni. A jegyzőkönyv példányaihoz mellékelni kell a meghívót, az írásbeli előterjesztéseket és a döntési javaslatokat, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet is. A zárt ülési jegyzőkönyv két példányban készül.

 (2)             A jegyzőkönyv egy példányát a polgármesteri hivatal közgyűlési ülések előkészítését végző osztálya kezeli, és egy példányt a polgármesteri hivatal közigazgatási osztályának kell megküldeni.

(3) A közgyűlés nyilvános üléseiről készült jegyzőkönyvek lakossági betekintését a polgármesteri hivatal közigazgatási osztályán, továbbá az önkormányzat hivatalos honlapján kell biztosítani.

 42. §      A zárt ülésről készült jegyzőkönyvet a polgármesteri hivatal közgyűlés üléseit előkészítő szervezeti egysége kezeli, és zárt helyen tárolja. A zárt ülés jegyzőkönyvébe kizárólag az ülésen részt vett személyek - a jegyzőnél - tekinthetnek be. A betekintést dokumentálni kell.

IV. Fejezet

 A közgyűlés és a választópolgárok kapcsolati rendszere

       15. Közgyűlés és szervei lakossági fórumai

    43. § (1) A közgyűlés évente egy rendes közmeghallgatást tart, december hónapban.

               (2)  A rendes közmeghallgatás tárgya:

                     a) a tárgyévben elvégzett helyi közfeladatok ismertetése, és

                     b) a következő naptári év városfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak bemutatása.

  (3) A rendes közmeghallgatás tárgyától eltérni nem lehet. A rendes közmeghallgatáson - a közmeghallgatás tárgyában - feltett lakossági kérdésre helyben, szóbeli választ kell biztosítani. Amennyiben a válaszadás azonnal nem lehetséges - a polgármesteri hivatal tárgy szerint illetékes szervezeti egysége - 15 napon belül ad választ írásban a kérdést feltevő személynek.

  (4)  A közgyűlés határozata alapján rendkívüli közmeghallgatást kell tartani. A rendkívüli közmeghallgatás tárgyától eltérni nem lehet. A rendkívüli közmeghallgatáson feltett kérdésekre a (3) bekezdésben meghatározottak szerint kell választ adni.

  (5)   A rendes és rendkívüli közmeghallgatás időpontját, helyét, napirendjét előre meg kell hirdetni a helyi írott és elektronikus sajtóban, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján, továbbá a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján is közzé kell tenni.

 (6)   A közmeghallgatásra egyebekben a rendes közgyűlés megtartására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

44. §  (1)       A polgármester minden hónap utolsó szerdai napján fogadóórát tart.

(2)   A polgármester és a közgyűlés egyéni választókerületi képviselői fogadóóráit a polgármesteri hivatal közgyűlés üléseinek előkészítését végző szervezeti egysége koordinálja és biztosítja a lebonyolításhoz szükséges tárgyi feltételeket, illetve a fogadóórák helyét és idejét. A közgyűlési képviselők a fogadóórákat a polgármesteri hivatalban biztosított helyiségben is megtarthatják. A polgármesteri hivatal közgyűlés üléseinek előkészítését végző szervezeti egysége a lakosság tudomására hozza a fogadóórák helyét és idejét a helyi írott és elektronikus sajtó, valamint az önkormányzat hivatalos honlapján.

16. Az önkormányzati rendeletek megalkotása

45. § (1)   A helyi köznevelés, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében, a nemzetiségi lakosságot e minőségében érintő önkormányzati rendeletet a közgyűlés csak az e lakosságot képviselő települési nemzetiségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.

      (2)    Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon 30 napra történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(3) A helyben szokásos módon történő kihirdetésnek, kifüggesztésnek, közzétételnek a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő elhelyezés, és az önkormányzat hivatalos honlapjára történő feltöltés minősül.

       (4)  A hatályos önkormányzati rendeleteket választási ciklusonként teljes körűen felül kell vizsgálni. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatát a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását követő naptári év júniusi rendes közgyűlése napján kell befejezni.

 (5)    A hatályos rendeletek megtekintését a lakosság részére a polgármesteri hivatal közigazgatási osztályán és az önkormányzat hivatalos honlapján kell biztosítani.

        V. Fejezet

       A közgyűlés szervei

          17. A közgyűlés állandó bizottságai

   46.  §  (1)   A közgyűlés az alábbi állandó bizottságokat (a továbbiakban: bizottságok) hozza létre:

Gazdasági- és Területfejlesztési Bizottság.  A bizottság tagjainak száma 9 fő, melyből 5 fő képviselő, 4 fő nem képviselő;

Közbiztonsági és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága. A bizottság tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő;

Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság. A bizottság tagjainak száma 9 fő, melyből 5 fő képviselő, 4 fő nem képviselő;

d)   Pénzügyi Bizottság. A bizottság tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő;

e)   Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság. A bizottság tagjainak száma 9 fő, melyből 5 fő képviselő, 4 fő nem képviselő;

f) Ügyrendi, Igazgatási és Jogi Bizottság. A bizottság tagjainak száma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő; és

 g)   Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Turisztikai Bizottság. A bizottság tagjainak száma    7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő.

(2)    A közgyűlés bizottsági tagjainak névjegyzékét a 4. függelék tartalmazza.

18.  A bizottságok összehívása és működési rendje

§            A bizottság összehívására, működésére a közgyűlés működésére vonatkozó szabályokat az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

48. §  (1)  A bizottsági ülést a bizottság elnöke meghívóval hívja össze. Amennyiben a bizottság elnöke akadályoztatva van, távollétében a bizottság elnök-helyettese hívja össze az ülést. A nyílt és zárt ülést külön meghívóval kell összehívni.

          (2)  A bizottsági ülés meghívója tartalmazza:

a) az ülés jellegét (nyílt vagy zárt),

b) az ülés helyét,

         c) az ülés idejét,

  d) a tervezett napirendi pontok felsorolását,

  e) a tervezett napirendi pontokat előzetesen tárgyaló bizottságok megnevezését,

  f) a tervezett napirendi pontok rövid tartalmát,

  g) a tervezett napirendi pontokhoz meghívott személyek nevét.

(3) A nyílt és a zárt ülésre vonatkozó külön meghívóval együtt kézbesíteni, továbbá elektronikusan elérhetővé kell tenni az előterjesztéseket. A bizottság tagjai részére az előterjesztéseket elektronikusan kell biztosítani. A bizottság elnöke részére az előterjesztéseket papír alapon is biztosítani kell. A napirendhez meghívott személy meghívásáról az adott napirend előkészítője gondoskodik a meghívó elektronikus és papír alapú megküldésével.  

49. § (1) A határozatképtelenség miatt elmaradt bizottsági ülés időpontját követő 5 munkanapon belüli időpontra a rendes ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint, - az előzetesen kitűzött napirendek mellé újak felvételének lehetőségével - ismét össze kell hívni.

(2) Az ülés ismételt határozatképtelensége esetén a bizottsági ülést a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint kell összehívni.

(3) Az írásban ki nem küldött napirendi pontot (előterjesztést) a meghívóban külön megjegyzéssel kell szerepeltetni. Az ilyen napirendi pontot a döntési javaslattal együtt a bizottsági tagok számának megfelelő példányban és ezen felül kettő példányban papír alapon az ülést megelőző nap 13,00 óráig le kell adni a polgármesteri hivatal, adott bizottság ügyviteli feladatait ellátó szervezeti egysége részére. A napirendet tárgyaló bizottságok tagjainak történő - ülések előtti - kiosztásról a napirend (előterjesztés) előkészítője gondoskodik.

(4) A polgármesteri hivatalnak a bizottságok ügyviteli feladatait ellátó szervezeti egységeit a 6. függelék tartalmazza.

50. §  (1) A bizottság ügyviteli feladatait ellátó osztály a bizottsági ülés meghívóját és előterjesztéseit a bizottsági ülés előtt legkésőbb 2 munkanappal elektronikus úton megküldi:

a)  a bizottság tagjai,

b) az állandó meghívottak, és

c) a jegyző részére.

 (2) A meghívónak az egyes napirendi pontokhoz meghívottak részére törtnő megküldéséről az adott napirend előkészítője gondoskodik.

19. A bizottsági ülés jegyzőkönyve, a bizottság határozatai

51. § (1) A bizottság ülését követő 2 munkanapon belül az ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

    (2) A bizottság - minden ülésén külön - alakszerű, számozott határozattal, egyszerű többséggel hozott határozatával dönt a napirendi pontok elfogadásáról, a napirendi pont levételéről, a meghívottak részére tanácskozási jog biztosításáról, valamint a bizottság elnöke mellett a jegyzőkönyvet aláíró (hitelesítő) bizottsági tag személyéről.

     (3)  A határozati javaslat elfogadásához szükséges szavazati arány (egyszerű vagy minősített) meglétét a bizottságok tekintetében is alkalmazni kell.

52. §           A Gazdasági és Területfejlesztési Bizottság döntésének formája a következő: „Gazdasági és Területfejlesztési Bizottság ……/20…… (hó, nap) GTFB. határozata, cím -ról/ről”.

53. § (1)   A Közbiztonsági és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága döntésének formája a következő: „Közbiztonsági és Társadalmi Kapcsolatok Bizottsága ……/20…… (hó, nap) KTKB. határozata, cím -ról/ről”.

 (2) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni az Esőemberek Szüleinek Dunaújvárosi Egyesülete képviselőjét.

54. §         Az Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság döntésének formája a következő: „Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sportbizottság ……/20…… (hó, nap) OKIS. határozata, cím -ról/ről”.

55. §    A Pénzügyi Bizottság döntésének formája a következő: „Pénzügyi Bizottság ……/20…… (hó, nap) PÜB. határozata, cím -ról/ről”.

 56. §  (1) A Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság döntésének formája a következő: „Szociális, Egészségügyi és Lakásügyi Bizottság ……/20…… (hó, nap) SZELB. határozata, cím -ról/ről”.

(2)   A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Mindannyian Mások Vagyunk Egyesület képviselőjét.

  57. §      Az Ügyrendi, Igazgatási és Jogi Bizottság döntésének formája a következő: „Ügyrendi, Igazgatási és Jogi Bizottság  ……/20…… (hó, nap) ÜIJB. határozata, cím -ról/ről”.

 58. § (1) A Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Turisztikai Bizottság döntésének formája a következő: „Városüzemeltetési, Környezetvédelmi és Turisztikai Bizottság  ......./20…… (hó, nap) VKTB. határozata, cím -ról/ről”.

A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a Mozgáskorlátozottak Együtt Egymásért Ifjúsági Egyesülete képviselőjét.

59. §       A bizottságok feladat és hatásköreit az 1. melléklet tartalmazza.

20. Eseti bizottság

 60. § (1)  Az eseti bizottság feladatát a közgyűlés egyedileg határozza meg, azzal, hogy az eseti bizottság nem láthat el olyan feladatot, amelyet e rendelet alapján valamely bizottság végez.

(2) Eseti bizottság létrehozása esetén, a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a tagok létszáma 7 fő, melyből 4 fő képviselő, 3 fő nem képviselő.

  (3)   Az eseti bizottság megszűnik, ha a feladata végrehajtásáról szóló bizottsági előterjesztést a közgyűlés elfogadja, vagy az eseti bizottságot a közgyűlés megszünteti.

  (4)   Egyebekben az eseti bizottság működésére a bizottságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

21. A közgyűlés tanácsnokai

61. §  (1) A közgyűlés a képviselők közül egyes önkormányzati feladatkörök felügyeletének ellátására az alábbi tanácsnokokat választja:

a) idősügyi és szociális tanácsnok,

b) közbiztonsági tanácsnok,

c) városfejlesztési tanácsnok.

(2)  A közgyűlés tanácsnokainak névsorát az 5. függelék tartalmazza.

(3)  A tanácsnokok a következő feladat és jogkörökkel rendelkeznek:

a) a polgármester egyedi megbízása alapján feladatkörükben képviselik az önkormányzatot,

b) nevük mellett használhatják a feladatkörüknek megfelelő tanácsnok elnevezést,

c) a hivatal szervezeti egységeinek vezetőitől feladatkörükbe tartozó felvilágosítást és közreműködést kérhetnek,

d) a feladatkörükbe tartozó közgyűlési előterjesztéseket véleményezhetik, e körben döntéseket kezdeményezhetnek,

e) figyelemmel kísérik a feladatkörükkel összefüggő közgyűlési döntések végrehajtását.

62. §      A polgármester, az alpolgármesterek vagy bármely bizottság elnökének kezdeményezése alapján a kiemelt jelentőségű helyi társadalmi, gazdasági kérdésekben közgyűlési döntést megelőzően egyeztetésre kerülhet sor. Az egyeztetés kezdeményezését a közgyűlés ülésén kell bejelenteni, melynek elrendeléséhez a közgyűlés minősített többséggel meghozott döntése szükséges.

22. Képviselői kötelezettségszegés és

érintettség bejelentésének elmulasztásához kapcsolódó szankciók

 63. §     A közgyűlés üléseitől való igazolatlan távolmaradással összefüggésben a képviselői tiszteletdíjat:

a) 1 hónapra 10 %-kal csökkenteni kell, ha a képviselő az adott naptári félévben megtartott közgyűlések legfeljebb felén vett részt,  

b) 2 hónap időtartamra 20 %-kal kell csökkenteni, ha a képviselő az adott naptári félévben a megtartott közgyűlések legfeljebb egyharmadán vett részt,

c) 3 hónap időtartamra 30 %-kal kell csökkenteni, ha a képviselő az adott naptári félévben a megtartott közgyűlések legfeljebb egynegyedén vett részt,

d) 4 hónap időtartamra 40 %-kal kell csökkenteni, ha a képviselő az adott naptári félévben a megtartott közgyűlések kevesebb, mint egynegyedén vett részt.

64. §      A képviselő bizottsági ülésről való távolmaradással összefüggésben az adott bizottsági tagságért, vagy bizottsági elnöki tisztségért járó tiszteletdíjat a 64. §-ban meghatározottak szerint kell csökkenteni.

65. § (1) Ha a képviselő személyes érintettségét nem jelenti be és azt a közgyűlés - köztudomásra való hivatkozással - megállapítja, úgy a közgyűlési határozatban rögzíteni kell, hogy a képviselő törvényben előírt kötelezettségének nem tett eleget.

(2) A személyes érintettség bejelentését elmulasztó képviselő tiszteletdíját 1 hónapra 10 %-kal csökkenteni kell.

 66. §     A kötelezettségszegést a tiszteletdíj csökkentésével együtt indokolással ellátott, minősített többséggel meghozott közgyűlési határozatban kell kimondani.

 67. §     A képviselők közgyűlési és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos nyilvántartást a polgármesteri hivatalnak a közgyűlés üléseinek előkészítését végző, továbbá az adott bizottság ügyviteli feladatait ellátó szervezeti egysége vezeti.

23. A polgármester, alpolgármesterek

 68. § (1)  A polgármester megnevezése: Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármestere.

   (2)  A polgármester tisztségét foglakoztatási jogviszonyban látja el.

(3) A polgármester illetményének, illetménye emelésének megállapítására a Gazdasági és Területfejlesztési Bizottság tesz javaslatot. Az alakuló ülésen a polgármester alapilletményére a korelnök képviselő tesz javaslatot. Amennyiben a korelnököt alpolgármesternek választották, a második legidősebb képviselő jogosult a javaslattételre.

69. §    A polgármester - a közgyűlés által átruházott hatáskörben eljárva - a 2. mellékletben előírt feladatokat látja el. A polgármester az átruházott hatáskörökön kívül a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben döntést hozhat.

70. § (1)   A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntéseiben utalni kell az átruházás tényére.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény hatálya alá nem tartozó ügyekben a döntés formája a következő: „Dunaújváros Megyei Jogú Város Polgármestere ……/20…… (hó, nap) PM határozata, cím -ról/ről”.

A határozatban meg kell határozni:

a végrehajtással kapcsolatos teendőket,

a végrehajtás határidejét, és

a polgármesteri hivatali azon szervezeti egysége vezetőjét, aki a határozatban foglaltak végrehajtásáért felelős.

71. § (1) A közgyűlés kettő fő főállású és egy fő társadalmi megbízatású alpolgármesteri tisztséget hoz  létre, melyek a következők:

                 a) főállású humán ügyekért felelős alpolgármester,

                 b) főállású gazdasági és stratégiai ügyekért felelős alpolgármester, és

                 c) társadalmi megbízatású koordinációs és városfejlesztési ügyekért felelős alpolgármester.

(2)  Az alpolgármesterek megnevezése: Dunaújváros Megyei Jogú Város Alpolgármestere.

24. Jegyző, aljegyző

72. § (1) A jegyzőt akadályoztatása és távolléte esetén a polgármester által kinevezett aljegyző helyettesíti.

(2)       A jegyzői és az aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, betöltöttség esetén együttes tartós akadályoztatásuk idejére, legfeljebb hat hónap időtartamra, a jegyzőt és az aljegyzőt a polgármesteri hivatal közgyűlési ülések előkészítését végző osztályának vezetője helyettesíti.

(3)       Tartós akadályoztatásnak minősül különösen a betegszabadság, fizetés nélküli szabadság.

73. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat - 59. §-ban és 69. §-ban rögzítetteken kívül további mellékletei:

3. melléklet: Az önkormányzat köznevelési intézménye,

4. melléklet: Az önkormányzat szociális, gyermekjóléti és egészségügyi intézményei,

5. melléklet: Az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok,

6. melléklet: Az önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása,

7. melléklet: Az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatai.

(2)  A függelékek naprakész állapotban tartásáról a jegyző gondoskodik.

VI. Fejezet

25. Záró rendelkezések

  74. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.

 (2) Hatályát veszti:

      1.  a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2013. (XII.20.)

           önkormányzati rendelet,

      2. a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2013. (XII.20.)      önkormányzati rendelet módosításról szóló 15/2014. (X.27.) önkormányzati rendelet,

      3. a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2013. (XII.20.)    önkormányzati rendelet módosításról szóló 16/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet,

       4. a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításról szóló 18/2015. (VI.18.) önkormányzati rendelet,

5. a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2013. (XII.20.)    önkormányzati rendelet módosításról szóló 5/2017. (I.20.) önkormányzati rendelet,

6. a Közgyűlés és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 39/2013. (XII.20.) önkormányzati rendelet módosításról szóló 16/2017. (V.09.) önkormányzati rendelet.