Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő-testületének

38/2017. (IX. 28.) önkormányzati rendelete

a közterületek rendjéről és a közterület-használat szabályairól

Kazincbarcika Város Önkormányzata az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

ELSŐ RÉSZ

Bevezető rendelkezések

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Az önkormányzati rendelet hatálya

1.§ (1) A rendelet tárgyi hatálya a Kazincbarcika város közigazgatási területén lévő közterületekre terjed ki.

(2) A rendelet VII. Fejezetének tárgyi hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az üzemképtelen járműre, a roncs járműre és az elhagyott járműre.

(3) A rendelet személyi hatálya a közterület tulajdonosára, használójára, igénybe vevőjére, természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiség nélküli társaságokra terjed ki.

(4) A rendelet VII. Fejezetének személyi hatálya kiterjed a (2) bekezdésben meghatározott járművek tulajdonosára, üzembentartójára, egyéb jogcímen használójára a (3) bekezdés megfelelő alkalmazása mellett.

(5) A rendelet területi hatálya Kazincbarcika város közigazgatási területére terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2.§ A rendelet alkalmazásában                

1. közterület: a tulajdonos személyétől, illetve a tulajdonformától függetlenül minden olyan közhasználatra szolgáló terület, amely mindenki számára korlátozás nélkül vagy azonos feltételek mellett igénybe vehető, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom elől el nem zárt részét is,

2. jármű: a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1. számú függelék II. cím a)-r/3. pontjában meghatározott fogalmak,

3. járműtárolás: a 3,5 t legnagyobb megengedett össztömeget meghaladó tömegű közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt és nem közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt jármű és járműszerelvény közterületen 22 óra és 6 óra között 1 óránál hosszabb ideig történő tárolása,

4. üzemképtelen jármű: üzemképtelennek minősül minden olyan jármű, amely hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkezik, és a közúti forgalomban ezek hiányában nemvehet részt, valamint az a jármű, amely sérülése következtében alkalmatlanná vált a közúti közlekedésre,

5. építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVII. törvény 2.§ 8. pontja szerinti építmény,

6. roncs jármű: minden olyan ingó dolog, amely rendeltetését tekintve nyilvánvalóan a közúti közlekedésben való részvétel célját szolgálta, és amely látható állapotát tekintve a forgalomba való visszahelyezésre már alkalmatlan,

7. elhagyott jármű: minden olyan közúti közlekedési közlekedésre alkalmas és hatósági jelzéssel rendelkező jármű, amelynek tulajdonosát, üzembentartóját, egyéb jogcímen használóját nem lehet megállapítani, és amelyet bármely okból a Kazincbarcikai Önkormányzati Rendészet (továbbiakban: Rendészet) jelzésétől, vagy az elhagyott jármű észlelésére vonatkozó bejelentéstől számítva a közterületen legalább hat hónap időtartamot meghaladóan úgy tárolnak, hogy azzal a forgalomban nem vesznek részt, és a tulajdonos, üzembentartó vagy a járművet egyéb jogcímen használó a közterület kizárólagos parkolás céljából történő használatára vonatkozó közterület-használati engedéllyel nem rendelkezik,

8. jármű tulajdonosa: az a személy, aki a gépjármű törzskönyvében a járműnyilvántartás alapján tulajdonosként van bejegyezve,

9. üzembentartó: a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 2. § 9. pontja szerinti üzembentartó,

10. egyéb jogcímen használó: az a személy, aki okirattal hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy a jármű használatára jogosult,

11. rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat: ha a használat a közterület mások általi rendeltetésszerű igénybevételét az e rendeletben foglaltak szerint akadályozza,

12. keresztirányú felbontás: az út tengelyére közel merőleges (45-90 fok között) irányú, teljes szélességben történő burkolatbontás,

13. hosszirányú felbontás: az út tengelyével közel párhuzamos (0-45 fok között) irányú burkolatbontás,

14. pontszerű felbontás: derékszögű szabályos idomban felbontott burkolat (munkagödör),

15. szakaszos felbontás: ugyanazon útszakaszon több kisebb burkolatbontás,

3. Alapelvek

3.§ (1) A közterületet a rendeltetésének megfelelő célra a jogszabályok keretei között bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) A szabályozás célja a természeti és épített környezet megóvása, a fenntartható fejlődés biztosítása, valamint a városképi szempontok érvényesítése.

(4) Az (3) bekezdésben meghatározott célok elérésében mindenki köteles közreműködni, és minden olyan tevékenységtől és magatartástól tartózkodni, amely ezen célok elérését veszélyezteti, valamint a jelen rendeletben foglaltakkal ellentétes.

(5) A közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használatára kérelemre az e rendeletben meghatározott módon, - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - díj ellenében, a szükséges mértékben és időtartamra adható engedély.

4. Ellenőrzés

4. § (1) Az Önkormányzat a rendeletben foglaltak betartását, a közterületek rendjének és használatának ellenőrzését a Rendészet útján látja el.

(2) A Rendészet a rendeletben foglaltak megszegése esetén jogosult a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ

A közterületek rendje

II. Fejezet

 A közterületek fenntartása és rendjének megtartása

5. A közterületek fenntartására kötelezettek

5. § (1) Az Önkormányzat tulajdonában álló közterületek és tartozékai, közterületi létesítmények, és eszközök fenntartásáról az Önkormányzat gondoskodik.

(2) A nem az Önkormányzat tulajdonában vagy használatában lévő közterületek és tartozékai, létesítmények és eszközök fenntartásáról, rendjének, tisztaságának megtartásáról azok tulajdonosai vagy egyéb jogcímen használatra jogosultjai kötelesek gondoskodni.

6. § (1) A közterületek fenntartására és rendjének megtartására vonatkozó további részletes szabályokat a köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet és a közterületi játszóterek használatának szabályairól szóló önkormányzati rendelet állapít meg.

(2) A közterületek rendjére vonatkozó egyes területek sajátosságaihoz igazodó, jelen rendeletben, valamint az (1) bekezdésben hivatkozott rendeletekben nem szereplő, további részletes, mindenki számára kötelező szabályokat az érintett területekre kihelyezett táblák tartalmazhatnak.

6.  A közterületek rendjével kapcsolatos tilalmak és egyes kötelezettségek

7. § (1) Tilos közterületen

• szemetelni
  
• üzemképtelen, roncs és elhagyott járművet tárolni,
• építmények, berendezések, utcabútorok rendeltetésellenes használata, helyükről való elmozdítása,
• a zöldterület, a zöldterületi növényállomány károsodását, a természetes állatvilágzavarását okozó minden tevékenység végzése,
• zöldterületen járművel külön engedély nélkül közlekedni, ott tartózkodni, zöldterületen kerékpározni,
• szeszesital fogyasztása, árusítása,
• szexuális szolgáltatásra ajánlkozni, szexuális szolgáltatást nyújtani,
• szexuális termékek árusítása, ingyenes osztogatása,
• közutakon sajtótermékeket, kiadványokat megvételre kínálni vagy ingyenesen osztogatni,
• ebet, ölebek kivételével közterületen póráz nélkül vezetni vagy szabadon engedni, kivéve a kijelölt kutyafuttatók területén,
• állatot – egészségügyi okból rászorulók által tartott vezető- és jelzőkutyák, a fegyveres és rendvédelmi szervek szolgálati kutyái, valamint a polgári védelem mentőkutyáinak – játszótérre beengedni, illetve bevinni,
• állatok tartása, etetése, legeltetése, mosása, fürdetése,
• fa bejelentés vagy engedély nélküli kivágása,
• szórólap szórva terjesztése.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjára vonatkozó részletes szabályokat a rendelet VII. Fejezete tartalmazza.

(3) Az (1) bekezdés f) pontjában foglalt tilalom nem terjed ki

a) nyitvatartási időben a közterület-használati engedéllyel rendelkező és szeszes ital árusítására jogosult vendéglátó üzletek terasz területére,

b) szeszes ital árusítására jogosító engedéllyel szervezett rendezvények területére,

c) az év utolsó és első napjára.

(4) Az (1) bekezdés j)-k) pontjaiban foglalt tilalomra vonatkozóan további részletes szabályokat állapít meg a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló önkormányzati rendelet II. fejezetének 4. alcíme.

(5) Az (1) bekezdés l) pontjában foglalt tilalom nem terjed ki az énekesmadarak madáretetőből történő etetésére.

8. § (1) Közterületen egészséges fa kivágására kérelmet kell benyújtani.

(2) Fakivágási engedély csak pótlási kötelezettség előírása mellett adható.

(3) Közterületen sérült, korhadt vagy balesetveszélyes fát a jegyző részére tett bejelentést követően lehet kivágni.

9. § (1) A közterületek rendjével kapcsolatos kötelezettségekre és tilalmakra vonatkozó további részletes szabályokat a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendelet, valamint a köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet állapít meg.

(2) A közterületek rendjével kapcsolatos egyes területek sajátosságaihoz igazodó, jelen rendeletben, valamint az (1) bekezdésben hivatkozott rendeletekben nem szereplő, további részletes, mindenki számára kötelező szabályokat az érintett területekre kihelyezett táblák tartalmazhatnak.

HARMADIK RÉSZ

Engedélyezés és a közterület-használati díj

III. Fejezet

A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának engedélyezése

7. Az engedélyezés általános szabályai

10. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatához az Önkormányzat írásbeli engedélye szükséges.

(2) Közterület-használati engedély szükséges

• pavilon, mobil árusító vagy tároló eszköz elhelyezéséhez, a gyalogosforgalom akadályozása nélkül,
• nem önkormányzati támogatással épült zárható szeméttárolók elhelyezéséhez,
• a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos, a közút területén kívül eső parkolóhely, állomáshely, indítófülke, pénztárfülke várakozóhelyiség elhelyezéséhez,
• távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény elhelyezéséhez,
• építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag elhelyezésére, építési törmelék tárolóeszközben való elhelyezésére, felvonulási épület, vagy mobil köztéri illemhely telepítéséhez,
• a közterületen, illetve alatta elhelyezett közművekkel - elektromos, gáz, távfűtés, távközlés, elektronikus hírközlés, víz, szennyvíz-, csapadékcsatorna, egyéb eszközök -kapcsolatos munkálatokhoz,
• közművek felszín feletti építményeinek elhelyezéséhez,
• alkalmi vagy mozgó árusításra, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. melléklete szerinti kereskedelmi tevékenység végzéséhez,
• vendéglátó üzlet közterülettel közvetlenül érintkező területének használatához, a gyalogos forgalom akadályozása nélkül,
• sport-, kulturális-, egyházi rendezvények, továbbá mutatványos és cirkuszi tevékenység céljára,
• szobrok, emlékművek, köztárgyak elhelyezéséhez, ha azt nem az Önkormányzat kívánja elhelyezni,
• kizárólagos parkolás biztosítására, mozgásában korlátozott személy gépjárműve forgalmi rendszámának megjelölésével biztosított parkolóhely használatához,
• egyes ünnepekhez, városi rendezvényekhez kapcsolódó alkalmi cikkek árusításához,
• közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt, 3,5 tonnát meghaladó össztömegű jármű tárolásához,
• javító- szolgáltató tevékenység végzéséhez,
• filmforgatás végzéséhez, a filmforgatási célú közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben foglaltaknak megfelelően,
• üzemképes, hatósági jelzés nélküli vagy lejárt hatósági jelzésű jármű, maximum 30 napig közterületen történő tárolásához.
• adománygyűjtéshez, közvélemény- és piackutatási tevékenység végzéséhez,
• minden olyan egyéb esetben, amely nem tartozik az a)-r) pontokban, valamint a 11-12.§-okban felsorolt esetek körébe.

(3) Az Önkormányzat vagy önkormányzati fenntartású intézmények, az Önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok által közterületen szervezett rendezvényekhez nem kell közterület-használati engedélyt kérni, kivéve, ha a rendezvényen kereskedelmi tevékenységet folytatnak.

(4) A (3) bekezdésben foglalt esetekben az intézményvezetőt, a gazdasági társaság vezetőjét, az önkormányzati rendezvény megbízott szervezőjét a rendezvény megkezdése előtt 3 munkanappal a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Fejlesztési Osztálya felé írásbeli bejelentési kötelezettség terheli. A bejelentési kötelezettség nem mentesít az egyéb jogszabályban előírt hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól.

11.§ Nem kell közterület-használati engedély

• a közút és tartozékainak - ideértve a kerékpártárolót és kerékpártámaszt is -építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közterület elfoglalásához,
• a közterületen, illetve alatta elhelyezett közművek - elektromos, gáz, távfűtés, távközlés, elektronikus hírközlés, víz, szennyvíz-, csapadékcsatorna, egyéb eszközök -azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárítása érdekében végzett munkákhoz, a munkavégzés megkezdésétől számított 24 óra időtartamra,
• tömbházas beépítésű területen a hulladékgazdálkodási közszolgáltató gyűjtő-járműveihez rendszeresített hulladékgyűjtő edényzetek és az azokat befogadó, önkormányzati támogatással megépült zárható szeméttárolók hulladékgyűjtés céljából tartós, közterületen történő elhelyezéséhez.

12. § Nem adható közterület-használati engedély

• szeszesital forgalmazására, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 15. §-ban foglaltak, valamint az Önkormányzat vagy önkormányzati fenntartású intézmények, az Önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló gazdasági társaságok által szervezett rendezvények kivételével,
• üzemképtelen és roncs jármű tárolásához a 36. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamot meghaladóan,
• hirdető berendezéssel ellátott jármű elhelyezéséhez, tárolásához,
• utcai árusító automaták elhelyezésére,
• szexuális termékek árusítására, osztogatására,
• árukirakodás és göngyöleg elhelyezésére, amennyiben az nem közterületi árusításhoz kapcsolódik,
• a közlekedés biztonságát zavaró - utak és útkereszteződések, csomópontok beláthatóságát, közúti jelzőlámpákat takaró - berendezések és anyagok elhelyezésére,
• amennyiben a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használat mások jogos érdekeit sérti,
• zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására,
• ha a közterület rendeltetésszerű használatával járó, eredeti funkciójának megfelelő használatot közérdek indokolja,
• a kérelmezőnek közterület-használati díj tartozása van,
• engedély nélküli közterület használat miatt eljárás indult, és az eljárás jogerős befejezésétől 1 év még nem telt el,
• a kérelem, és annak mellékletei nem felelnek meg a 17. § (1) bekezdésében foglalt szempontoknak,
• a szakhatóságok nem adták meg a szükséges hozzájárulást,
• amennyiben a kérelemben és mellékleteiben foglaltak nem felelnek meg a rendelet 14-16.§-iban foglaltaknak.
  

8. Eljárási szabályok

13. § (1) A közterület-használati engedély kiadása önkormányzati hatósági ügy, az eljárásra e rendelet, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni

(2) A Képviselő- testület a közterület-használati engedély kiadására vonatkozó hatáskörét a Polgármesterre ruházza át. A Polgármester a rendeletben meghatározott feladat- és hatásköreit a Polgármesteri Hivatal, illetve a Rendészet útján látja el. A polgármester jogkörében hozott határozata ellen Kazincbarcika Város Önkormányzat Képviselő- testületéhez lehet fellebbezést benyújtani.

(3) Ha a közterület rendeltetéstől eltérő célú használata olyan közterületre vonatkozik, amely a közúthálózathoz tartozik, a közterület-használat engedélyezése előtt kérni kell a közút kezelőjének hozzájárulását.

(4) Az önkormányzati tulajdonú, de üzemeltetésre másnak átadott közterületek rendeltetéstől eltérő célú használatának engedélyezéséről az üzemeltető írásbeli tájékoztatása szükséges az engedély kiadásával egyidejűleg az engedély 1 példányának megküldésével.

(5) A nem önkormányzati tulajdonú területek rendeltetéstől eltérő használatának engedélyezéséhez a tulajdonos írásbeli hozzájárulása szükséges, melynek beszerzése a kérelmező feladata.

(6) A közterület-használati engedély nem pótolja, vagy nem helyettesíti a tevékenység végzéséhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyek beszerzése a kérelmező feladata és költsége.

(7) Nem kaphat közterület-használati engedélyt, valamint az engedély meghosszabbítása nem engedélyezhető, ha a kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek fennálló közterület-használati díj tartozása van.

(8) Az a mozgásában korlátozott személy jogosult gépjárműve forgalmi rendszámának megjelölésével biztosított parkolóhely használatára, akinek mozgásszervi fogyatékosságát a  súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján állapították meg. A jelző- és a kiegészítő tábla beszerzése a kérelmező feladata és költsége.

9. Kérelem és mellékletei

14. § (1) Közterület-használati engedélyt a (2) bekezdésben foglalt kivétellel annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja. A kérelem benyújtása a közterület használatának megkezdésére nem jogosít.

(2) Ha a közterület rendeltetéstől eltérő célú, ideiglenes jellegű használata építési munka elvégzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelékelhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület rendeltetéstől eltérő célú használata építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építtetőnek kell megkérnie a közterület tényleges igénybevétele előtt. Meglévő építmények esetében a kérelmet az építmény tulajdonosa vagy használója nyújtja be.

(4) A közterület-használati engedély iránti kérelmet – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – legalább 3 munkanappal a tervezett igénybevétel előtt be kell nyújtani írásban. A benyújtás időpontja azonban nem lehet korábbi, mint a tervezett igénybevételtől visszaszámított 6 hónap.

(5) Rendezvények esetében – a 10. §  (4) bekezdésében foglalt esetek kivételével – a közterület-használati engedély iránti kérelmet legalább 15 nappal a tervezett rendezvény megtartása előtt be kell nyújtani.

(6) Ha egy adott közterület rendezvény célú használatára ugyanarra a napra több kérelmet is benyújtanak, kérelmek elbírálása a beérkezés sorrendjében történik.

15. § (1) A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell

• a kérelmező nevét, állandó lakó- vagy tartózkodási helyét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét bankszámla számát, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet esetén annak megnevezését, székhelyét, adószámát, cégjegyzék számát vagy egyéb azonosító számát,bankszámlaszámát,
• a közterület-használat célját, időpontját és időtartamát,
• a közterület-használat helyét,
• a keletkező hulladék gyűjtésének és elhelyezésének módját,
• rendezvények esetén tartalmaznia kell továbbá

ea) a rendezvény szervezője, vagy a rendezvény lebonyolításáért felelősséggel tartozó személy nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

eb) a résztvevők és a várható látogatók tervezett létszámát,

ec) a rendezvény részletes programját.

(2) A közterület-használati engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

• a közterületen folytatni kívánt tevékenység esetén a tevékenység gyakorlására jogosító okirat másolatát,
• építkezéshez szükséges építőanyag, törmelék, állvány, egyéb eszköz tárolásakor szükség esetén az építési, létesítési, bontási engedély, határozat másolatát, vagy nem engedélyköteles tevékenység esetén a kérelmező erről a tényről szóló nyilatkozatát,
• a közút területét érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes elsőfokú útügyi hatóság, az útkezelő és a rendőrhatóság hozzájárulását,
• a közvetlen fogyasztásra kerülő élelmiszer árusítást érintő közterület-használati engedély megadásához az illetékes Élelmiszerlánc- biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság előzetes véleményét;
• rendezvény, vagy vásár esetén hulladékgyűjtő edényzet elhelyezéséhez a szolgáltatóval kötött hulladékszállítási szerződés másolatát;
• rendezvény, vásár esetén a terület takarítására vonatkozó megrendelést, nyilatkozatot,
• a közterület-használat helyét bemutató helyszínrajzi vázlatot,
• rendezvény vagy vásár esetén az árusítás helyéül szolgáló pavilon, vagy mobil árusító eszköz leírását és fényképétvagy típusrajzát.

16.§ A kérelmező köteles beszerezni és a kérelemhez csatolni

• kereskedelmi, vendéglátó, ipari, szolgáltató tevékenységek esetén az elsőfokú ipari, illetve kereskedelmi igazgatási hatóságok által kiadott engedélyt, vagy a hatóság által átvett kérelem fénymásolatát,
• hangosító berendezést igénylő, vagy élőzenét szolgáltató rendezvény megtartására irányuló közterület-használat esetén, Kazincbarcika Város Önkormányzatának a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendelet alapján megtett bejelentés megtörténtének igazolását, vagy a rendezvény megtartására vonatkozó, Jegyző által kiadott engedély fénymásolatát.

10. A kérelem elbírálása

17. § (1) A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni az építészeti, településrendezési, városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, környezetvédelmi, közbiztonsági, esztétikai, kulturális szempontokat és dokumentumokat, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, és ellenőrizni kell az egyéb feltételek fennállását is.

(2) A közterület használata során kizárólag környezetbarát eszközök használata megengedett. A közterület-használat során gumiabroncs használata tilos.

(3) Az építészeti, településrendezési, városképi, műemlékvédelmi és esztétikai szempontok megfelelő figyelembevételéhez a Polgármester főépítészi állásfoglalást kérhet.

(4) Az engedély kiadása során figyelemmel kell lenni arra, hogy a közterületen lévő eszközök, berendezések, utcabútorok, szökőkutak, ivókutak, tűzcsapok,  növénykazetták, köztéri alkotások, fák, növények szabadon maradjanak, illetve ne károsodjanak, rongálódjanak.

(5) A város területén díszburkolattal fedett közterületre közterület-használati engedély csak kivételes esetben, a környezetvédelmi és városképi szempontok figyelembe vételével adható. Nem adható közterület-használati engedély díszburkolattal fedett közterületre, amennyiben a kérelmező 10 tonnát meghaladó tengelyterhelésű járművet kíván igénybe venni a közterület rendeltetéstől eltérő célú használata során.

(6) A 10. § (2) bekezdés n) pontjában meghatározott jármű tárolásához közterület-használati engedély kizárólag falusias lakóterület, valamint a kereskedelmi, a szolgáltató és az ipari beépítésre szánt területen adható ki.

(7) Az üzlettel rendelkező kereskedelmi tevékenységet folytatók árukészletüket az üzlet homlokzatával érintkező felületen is értékesíthetik, amennyiben a rendelet szerint közterület-használati engedéllyel rendelkeznek.

18. § (1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell

• az engedélyes nevét és lakó- vagy tartózkodási helyét, székhelyét vagy telephelyét, telefonos, valamint elektronikus elérhetőségét,
• a közterület-használat célját és időtartamát, illetve a feltétel bekövetkezéséig érvényes engedély esetében a feltételt,
• a közterület-használat helyének, módjának, terület nagyságának,feltételeinek pontos meghatározását,
• az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,
• az engedély megszűnése, vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,
• közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját, egyéb esetben a díjmentesség tényét,
• a közterület folyamatos tisztán tartásának, valamint a közterületi létesítménykarbantartásának és a közterület-használat folytán előállt rongálásnak a használó saját költségén történő helyreállítási kötelezettségét,
• a közterület-használattal járó járulékos költségek (pl.: víz, energia) megfizetésének módját,
• az engedélytől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést.

(2) Az anyagok, eszközök és szerkezetek tárolásával kapcsolatos közterület-használati engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a hatályos baleset-, tűz-, érintés-, villám- és munkavédelmi szabályokban előírt módon történhet.

(3) Az építési munka elvégzésére vonatkozó közterület-használati engedélyben, amennyiben szükséges

• elő kell írni a közterület felőlkerítés létesítését,
• abban az esetben, ha a járdát teljes szélességében el kell foglalni, és a gyalogos közlekedés a másik oldalon lévő járdára nem terelhető át, elő kell írni, hogy az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni.

19. § Az engedély megadása, megtagadása vagy visszavonása ügyében hozott határozatot közölni kell

• a kérelmezővel, engedélyessel,
• az engedélyezési eljárásban közreműködőkkel,
• a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal Gazdálkodási Osztályával, és
• a Rendészettel.
  

11. Az engedély érvényessége és alkalmazása

20. § (1) A közterület-használati engedély kiadható

• határozott időre, legfeljebb 1 évre,
• meghatározott feltétel bekövetkezéséig,
• 
  

(2) Az engedély a (3) bekezdésben foglalt kivétellel csak az engedélyest, annak bejelentett alkalmazottját és segítő családtagját, illetve jogi személy képviselőjét, vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak képviselőjét vagy a kérelemben bejelentett tagját jogosítja fel a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatára. Az engedély másra nem ruházható át.

(3) Rendezvény esetén az engedélyessel polgári jogi jogviszonyt létesítő, az engedélyben megjelölt közterületet használónak nem kell külön közterület-használati engedélyt kérnie, azonban a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatáért teljes egészében az engedélyes felel.

21. § (1) A közterület-használati engedély érvényessége megszűnik

• meghatározott idő elteltével,
• meghatározott feltétel bekövetkezésével,
• a jogosult halálával vagy jogi személy jogutód nélküli megszűnésével,
• ha a kérelmező a közterület- használat megszüntetését az engedély érvényességi idejének lejárta előtt bejelenti, vagy
• az engedély visszavonásával.

(2) A közterület-használati engedély visszavonható

• közérdekből bármikor, indoklással, a közterület-használati díj arányos mértékű visszatérítésével,
• ha a közterületet nem a 20. § (2) bekezdésében meghatározottak használják
• az engedély kiadásának feltételei már nem állnak fenn.

(3)  A közterület-használati engedélyt vissza kell vonni, ha

• az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja,
• a kérelmező a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig nem tesz eleget.

(4) A 21. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott okból történő közterület-használati engedély visszavonása esetén, a közterület-használati díj arányos mértéke nem illeti meg az engedélyest.

(5) Ha az engedélyes a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát – a közterület használat megszüntetése előtt legalább 3 nappal - az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak írásban bejelenteni.

IV. Fejezet

A közterület-használati díj

12. A közterület-használati díj mértéke, megállapítása

22. § (1) Az engedélyes az engedélyben megjelölt közterület rendeltetéstől eltérő célú használatáért a rendelet 1.  mellékletében foglalt díjat köteles fizetni, kivéve, ha jelen rendelet a díjmentességre ad lehetőséget. A közterület-használati díj az Általános Forgalmi Adót nem tartalmazza. A közterület-használati díj megállapítására napi, havi vagy éves díjtételként kerül sor, azzal, hogy az engedélyező hatóságnak lehetősége van a közterület-használati díjat időarányosan is megállapítani.

(2) A közterület-használati díj Kazincbarcika Város Önkormányzatát illeti meg. A közterület-használati díjat Kazincbarcika Város Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.

(3) A közterület-használati díj megállapítására vonatkozó területi kategóriákat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(4) A közterület-használati engedély iránti kérelmet a 24. § (1) bekezdésben felsorolt  esetekben is be kell nyújtani.

(5) A fizetendő közterület-használati díjat egy összegben, az engedély jogerőre emelkedésével egyidejűleg kell megfizetni. A kérelmező a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát nem kezdheti meg, amíg a közterület-használati díj megfizetését az engedélyezőnél nem igazolja.

(6) A közterület-használati díj alapjául szolgáló közterület nagyságának megállapításánál a ténylegesen igénybe vett terület nagyságát, a pavilon vagy mobil árusító hely négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó – az alapterületen túlnyúló – szerkezet, ponyva, tető, egyéb eszköz területének vetületével együttesen kell figyelembe venni. A számítás szempontjából minden töredék négyzetméter egy egész négyzetméternek számít, továbbá minden megkezdett naptári nap egy egész napnak minősül, azonban a havi díjat a megkezdett napok arányában kell számítani.

(7) A közterület VI. Fejezetben foglaltak szerinti használata esetén az engedélyes a közterület-használati díj megfizetésén túlmenően az 1. mellékletben foglalt kauciót is köteles megfizetni.

(8) A kauciót abban az esetben is meg kell fizetnie a közterületet használónak, amennyiben a) munkavégzése azonnali beavatkozást igénylő hibaelhárításra irányul, vagy

b) a közterület használatáért a 24. § értelmében nem kell díjat fizetnie.

(9) A kaució teljes összege visszajár az engedélyes részére, amennyiben a közterület használatát követően a 30.§ (3) bekezdésében foglalt, eredeti állapot helyreállításának ellenőrzése megtörtént, és az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a közterület eredeti állapotának helyreállítása szakszerűen megtörtént.

(10) Amennyiben a 30. § (3) bekezdésében foglalt ellenőrzés során az kerül megállapításra, hogy az eredeti állapot helyreállítása nem történt meg, az Önkormányzat jogosult az engedélyes által megfizetett kaució összegét az eredeti állapot helyreállítására fordítani. Az engedélyes részére ebben az esetben a kaució teljes összegéből az eredeti állapot helyreállítására fordított összeg levonása után fennmaradó része jár vissza.

(11) Amennyiben engedélyes a közterület használatát követően az eredeti állapotot nem állítja helyre, részére a kaució nem jár vissza.

23. § A már megfizetett közterület-használati díj időarányos része csak írásbeli kérelem alapján téríthető vissza, amennyiben a közterület rendeltetéstől eltérő célú használata a 21.§ (1) bekezdés c) – d) pontjai alapján szűnik meg.

24. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni

• a nem haszonszerzésre irányuló rendezvény megtartása esetén,
• közműszolgáltatóknak létesítményeinek elhelyezésére,
• a nem önkormányzati támogatásból megépült zárható szeméttárolók elhelyezésére,
• fegyveres szervek, rendészeti szervek, mentők létesítményei céljára igénybe vett területek után,
• postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezésére,
• szobrok, emlékművek, és köztárgyak elhelyezésére,
• régészeti feltárásra igénybe vett területek után,
• az Önkormányzat saját tulajdonú beruházásaihoz kapcsolódó tevékenység céljára igénybe vett területek után,
• a közvetlen életveszély vagy katasztrófahelyzet elhárítása céljából igénybe vett területek után,
• annak a mozgásában korlátozott személynek, akinek mozgásszervi fogyatékosságát a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet vagy a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet alapján állapították meg, és jogosult gépjárműve forgalmi rendszámának megjelölésével biztosított parkolóhely használatára.

(2) A Képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő nemzeti vagy helyi közérdekből – egyedi döntésében mérsékelheti, illetve felmentést adhat a közterület-használati díj megfizetése alól.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja vagy a (2) bekezdés alapján nem kell közterület-használati díjat fizetni, az engedélyes másoktól az engedély érvényességi ideje alatt díjat nem szedhet.

V. Fejezet

Kötelezettségek, jogkövetkezmények, ellenőrzés

13. Az engedélyes kötelezettségei

25. § (1) Az engedélyes köteles az általa használt közterületet rendben és tisztán tartani, állagát megóvni, és az engedély lejárta után az Önkormányzatnak a használat megkezdése előtti, eredeti állapotban visszaadni, amennyiben szükséges saját költségén az eredeti állapotot helyreállítani. A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatára vonatkozó jogosultság megszűnését követően a közterület  átvételére helyszíni szemle keretén belül kerül sor a 28.§ (1)-(2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően.

(2) Az engedélyes a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatával összefüggésben keletkező hulladékot naponta, a kihelyezett utcabútort a tevékenység befejezésével a közterületről köteles eltávolítani.

(3) Amennyiben az engedélyes az (1)-(2) bekezdésekben foglalt kötelezettségeinek önként nem tesz eleget, az Önkormányzat jogosult az engedélyes költségére a közterület tisztán tartásához szükséges munkákat elvégezni vagy harmadik személlyel elvégeztetni.

(4) A közterület-használati engedélyt, valamint a díjfizetési kötelezettség teljesítését igazoló iratot az engedélyes a közterület használatakor köteles magánál tartani és az ellenőrzésre jogosult szervek, személyek részére bemutatni.

14. A közterület engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő módon történő használatának jogkövetkezményei

26. § (1) Engedély nélküli közterület használat esetén a használó az engedélyező hatóság vagy az ellenőrzésre jogosult felhívására köteles a használatot haladéktalanul megszüntetni, és a közterület – használat előtti – eredeti állapotát saját költségén  helyreállítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat a kötelezett költségére és veszélyére az eredeti állapotot helyreállítja vagy harmadik személlyel a kötelezett költségére ezen munkálatot elvégezteti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 3 napon belül nem tesz eleget.

(3) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével a (2) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszélyes vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(4) Azt, aki a közterületet engedély nélkül használja a fizetendő közterület-használati díj 3 havi összegének megfelelő díj megfizetésére kell kötelezni.

(5) Ha a közterületet engedély nélkül használó az engedélyezés feltételeinek egyébként megfelel – kérelmére – a hatóság a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát engedélyezheti. Az engedélyezéssel azonban a kérelmező nem mentesül a (4) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény alól.

(6) Ha a közterület használója ellen az engedély nélküli közterület használat miatt eljárás indul, a határozat jogerőre emelkedésétől számított 1 évig nem kaphat újabb közterület-használati engedélyt.

(7) Aki a közterületet a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérően használja, az eltérő használat tartamára a fizetendő közterület-használati díj kétszeresét köteles megfizetni.

(8) Aki a közterületet a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérően használja, annak az engedélyét vissza kell vonni, valamint köteles a közterület használatával haladéktalanul felhagyni.

(9) A közterület közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérő használata esetén az (2)-(3) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket megfelelően alkalmazni kell.

27. § (1) Attól az engedélyestől, aki a számára megállapított közterület-használati díjat az engedélyben megjelölt módon és határidőn belül nem fizeti meg, a közterület-használati engedélyt meg kell vonni, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási végrehajtás szabályait kell alkalmazni.

(2) Az engedély megvonása  előtt az engedélyest fel kell szólítani tartozása 8 napon belüli rendezésére. 

(3) Az engedély megvonását követően az engedélyest fel kell szólítani az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben az engedélyes a felszólításban foglaltaknak nem tesz eleget, vele szemben a 26. § (2)-(3) bekezdésében foglalt jogkövetkezményeket kell megfelelően alkalmazni.

15. A közterület-használat ellenőrzése

28. § (1) Az e rendeletben foglaltaknak megfelelő közterület rendeltetéstől eltérő célú használatát a Rendészet jogosult és köteles ellenőrizni a közterület-használat megkezdésekor,  annak időtartama alatt, valamint a közterület használatának befejezését követően.

(2) A Rendészet a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának megkezdése előtt, illetve annak befejezése után írásbeli dokumentációt és fényképfelvételeket készít, rögzítve a közterület tényleges állapotát.

(3) A közterület használója köteles az ellenőrzésre jogosultak felhívására a használatra jogosító okiratokat ellenőrzéskor bemutatni.

(4) A Rendészet a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérő közterület- használat esetén haladéktalanul kezdeményezi a közterület-használati engedély visszavonását.

(5) A Rendészet a közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának ellenőrzése során tapasztalt károkozás elhárítása érdekében köteles azonnal intézkedni, felszólítani a közterület használóját, hogy tartózkodjon a további károkozástól, valamint írásbeli dokumentáció és fényképfelvételek készítése mellett felszólítani az okozott kár megtérítésére, valamint az eredeti állapot helyreállítására. Amennyiben a közterület-használatára jogosult a Rendészet felhívásának nem tesz eleget, vele szemben a 26.§ (6)-(8) bekezdésében foglalt jogkövetkezmények alkalmazhatók.

NEGYEDIK RÉSZ

A közterület-használat különös esetei

VI. Fejezet

16. Közterületen végzett munkálatok

29. § (1) Közterületen munkálatokat csak az Önkormányzat által kiadott engedély birtokában, az engedélyben meghatározott feltételek szerint lehet folytatni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően engedély hiányában is folytathatók ilyen munkálatok halasztást nem tűrő esetben, valamint élet- vagy balesetveszély fennállása esetén.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a munkálatokat haladéktalanul, de legkésőbb a munkálatok megkezdését követő munkanapon be kell jelenteni az Önkormányzat felé. Amennyiben a közterületen folyó hibaelhárítás, útfelbontás a rendszeres gépjárműforgalmat korlátozza vagy akadályozza, úgy arról a munkavégzés megkezdése előtt a Tűzoltóságot, a Mentőket és a Rendőrséget szóban és írásban tájékoztatni kell.

30. § (1) A közterületen végzett munkálatok megkezdése előtti állapotot írásban kell dokumentálni.

(2) A közterületen munkálatokat végzők kötelesek a munkálatok befejezését követően az (1) bekezdés alapján készített írásbeli dokumentáció szerinti eredeti állapot helyreállítására.

(3) Az írásbeli dokumentáció készítése és az eredeti állapot helyreállításának ellenőrzése a munkálatokat végző és a Kazincbarcikai Polgármesteri Hivatal illetékes ügyintézőjének feladata.

31. § (1) Út felbontása esetén azonos nemű anyagból a technológiai előírásoknak megfelelően a felületet érintő keresztirányú, vagy pontszerű felbontás esetén az igénybevett rész eredeti állapotát kell helyreállítani.

(2) Hosszirányú vagy hosszirányú szakaszos felbontás esetén - függetlenül a felbontott felület nagyságától - az érintett szakasz eredeti rétegszerkezetének helyreállításán túlmenően

a)  amennyiben az út burkolatának szélessége legfeljebb 6 méter, az útburkolat szélességének megfelelő teljes felületét új, legalább 4 cm vastagságú aszfalttal kell ellátni,

b)  amennyiben az út burkolatának szélessége a 6 métert meghaladja és a felbontás nem éri el a felület 50 %-át az útburkolat teljes szélességének 50 %-át (minden érintett forgalmi sávot, vagy parkolót) aszfaltburkolattal kell ellátni, a régi aszfalt réteg lemarásával, de legalább 4 cm vastagságban,

c) 50 %-nál nagyobb igénybevételű felbontás esetén a teljes felületet, az eredeti szerkezetnek és az eredeti szélességnek megfelelően kell helyreállítani.

(3) Járda felbontása esetén a járdát teljes szélességében kell helyreállítani.

(4) Díszburkolattal ellátott felületek felbontása esetén az eredeti állapot visszaállításánál

            a) 10 cm vastag homokos kavics ágyazatot,

            b) 10 cm vastag CKT betonalapot,

            c) 3 cm vastag 0,4-es homok ágyazatot és

d) amennyiben a felbontott díszburkolat nem sérült, akkor a felbontott díszburkolatot, vagy amennyiben sérült, a felbontott díszburkolattal megegyező díszburkolatot kell használni.

(5) Zöldterület felbontása, használata esetén a technológiai előírásoknak megfelelően

a) ha az igénybevett terület 1 - 40 %-a megrongálódott, akkor az igénybevevő a megrongált rész eredeti állapotát köteles helyreállítani,

b)    ha az igénybevett terület több mint 40 %-a megrongálódott, akkor az igénybevevő a teljes terület eredeti állapotát köteles helyreállítani,

c)    a téli, vagy technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(6) Zöldterület felbontása esetén a munkaárokból kitermelt talajt csak akkor lehet visszatölteni, ha az tömörítésre alkalmas, és nem tartalmaz idegen anyagot. A visszatöltött réteget legfeljebb 20 cm-es rétegvastagságban a talaj szerkezetétől függő tömörítő eszközökkel 10 napon belül T_rg 95%-ra kell tömöríteni, mely nem tartalmazhat idegen anyagot.

(7) Amennyiben a zöldterület felbontása során a növényzet sérül, a növényzet visszapótlását 10 cm vastag magas humusztartalmú földben kell elvégezni.

(8) A közterület tervezett felbontása és helyreállítása esetén a beruházó, a kivitelező az alábbi előírásokat köteles betartani, azaz

a)    a kivitelezés megkezdése előtt 8 nappal a közterület tulajdonosát értesíteni kell,

b)    új burkolat készítése előtt, valamint közterület alatt húzódó vezetékrendszer építése esetén fel kell hívni az érintett ingatlan tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) figyelmét, hogy a megadott határidőn belül végeztessék el a közműbekötéseket és gondoskodjanak a szükséges védőcsövek elhelyezéséről,

c)    az érintett terület lakóit a bontási munka megkezdése előtt 8 nappal értesíteni kell a bontás megkezdésének és a helyreállítás várható befejezésének időpontjáról,

d)    a közterület felbontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt (a végleges helyreállításig) a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély elhárításáról gondoskodni kell a bontás teljes szakaszán piros-fehér sávozású korláttal, rossz látási viszonyok esetén villogó sárga fénnyel, valamint a szükséges KRESZ-táblák kihelyezésével.  

e)    folyamatos munkavégzésről kell gondoskodni,

f)  a munkahelyet és a felvonulási területet tisztán kell tartani,

g)    a munka végzése során a növényzetet védeni kell, a földet, törmeléket, hulladékot csak fóliára vagy járműre lehet elhelyezni,

h)    a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan el kell szállítani,

i)    a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban kell tartani, a keletkező süllyedéseket folyamatosan és azonnal szintbe kell feltölteni,

j)  a műszaki átadás-átvételi eljárás során a teherbírás vizsgálatáról szóló mérések (jegyzőkönyvek) bemutatását, a tömörítésről készült műbizonylatot a közterület tulajdonosa kérheti.

(9) A beruházó a felbontásért, helyreállításért, valamint a felbontott közterület környezetének rendjéért teljes körű felelősséggel tartozik, továbbá a szakszerűtlen munkavégzésből eredő károkért a tulajdonosi hozzájárulás kiadását követő 5 éven belül felel.

(10) Abban az esetben, ha a közterület helyreállítását az arra kötelezett felszólítás és bírságolás ellenére sem teljesíti, és a kötelezett által fizetett kaució összege a helyreállítás költségét nem fedezi, a közterület tulajdonosa a helyreállítást a kötelezett költségére elvégzi.

32. § (1) Amennyiben a 29. § (1) bekezdésben meghatározott munkálatok elvégzéséhez közútkezelői hozzájárulás szükséges, a hozzájárulás kiadására a közúti közlekedésről szóló törvényben és az annak végrehajtására kiadott rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A kiadott közútkezelői hozzájárulást meg kell küldeni a Rendőrségnek és a Rendészetnek.

33. § (1) Közterületen nyílt csapadékvíz elvezető árok, csatorna lefedéséhez, járda átalakításához, vagy kapubejáró létesítéséhez, átalakításához a közútkezelő-hozzájárulása szükséges. A kérelem benyújtásakor mellékelni kell a közterület-alakítási tervdokumentációt (M=1:200) műszaki leírással és a szükséges részletrajzokkal, melyen fel kell tüntetni a meglévő fákat, egyéb növényzetet, kerékpárutat, gyalogos felületet, kapubejárót, útszegélyt, közművek műtárgyait és minden egyéb meglévő műszaki paramétert.

(2) Kapubejáró kialakítása esetén egyenként legfeljebb 5 m széles gépjármű bejáró létesíthető azzal a kikötéssel, hogy a bejáró kialakításához a kérelmezőnek a közút kezelőjével, csapadékvíz átvezetés megvalósítása esetén a hálózat üzemeltetőjével egyeztetnie kell az átvezetés anyag használatára és a folyásszint kialakítására vonatkozóan. Az egy vagy több kapubejáró kialakításának költsége az ingatlantulajdonost terheli.

VII. Fejezet

Járművek tárolása közterületen

17. Jogszerű közterület-használat

34. § (1) A tulajdonos, üzembentartó vagy egyéb jogcímen használó jogosult a járművet az erre kijelölt helyen közterületen tárolni, amennyiben a forgalomban való részvételhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik.

(2) Jogosult a jármű közterületen történő tárolására az a tulajdonos, üzembentartó vagy egyéb jogcímen használó, aki a közúti forgalomban ideiglenesen nem kíván részt venni, rendelkezik közterület-használati engedéllyel és azt a járművön ellenőrizhető módon elhelyezi.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott közterület-használati engedélyre a rendelet Harmadik Részében foglaltakat kell alkalmazni.

35. § A helyi közúton – fő- és mellékútvonalon – közterület-használati engedély nélkül tárolt üzemképtelen, roncs és elhagyott járművek tárolására és eltávolítására vonatkozó szabályokat a közúti közlekedés szabályairól szóló 1-1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, valamint a közterület-felügyeletről szóló törvény tartalmazza.

36. § (1) A 7. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt tilalom az üzemképtelen és roncs jármű 10 napon túli, közterületen történő tárolására vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon túlmenően, azonban legfeljebb 30 napig tárolható közterületen az üzemképtelen és a roncs jármű, amennyiben annak tulajdonosa, üzembentartója vagy egyéb jogcímen használója rendelkezik közterület-használati engedéllyel.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott közterület-használati engedélyre a rendelet Harmadik Részében foglaltakat kell alkalmazni.

18. Járművek engedély nélküli tárolásának jogkövetkezményei

37. § (1) A közterületen engedély nélkül, illetve a rendeletben foglaltakkal ellentétes módon tárolt járműveket a Rendészet jogosult elszállíttatni.

(2) Az elszállíttatásra a Rendészet saját észlelése vagy bejelentés alapján kerülhet sor.

(3) Amennyiben jármű elszállíttatásáról gondoskodik a Rendészet, az elszállítás elrendelésével egyidejűleg köteles a Rendőrséget értesíteni.

(3) Az elszállíttatáshoz a Rendészet kizárólag felelősségbiztosítással rendelkező szolgáltató közreműködését veheti igénybe.

(4) Az elszállított járművek listáját az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.

38. § (1) A jármű tulajdonosa, üzembentartója vagy egyéb jogcímen használója köteles megfizetni a jármű

            a) elszállításával,

            b) tárolásával,

            c) őrzésével,

            d) értékesítésével,

            e) a regisztrált bontó-hulladék részére történő átadással

járó költségeket (a továbbiakban: költségek).

(2) A költségek megállapítására a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. 16.) IRM rendelet szabályait kell alkalmazni.

19. A járművek elszállítása

39. § (1) A Rendészet a jármű elszállítására irányuló intézkedése előtt köteles írásban felszólítani a tulajdonost, üzembentartót vagy egyéb jogcímen használót, hogy a felszólítás kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül a közterület engedély nélküli használatát szüntesse meg.

(2) Ha a járművön hatósági jelzés nem található, és a tulajdonos, az üzembentartó vagy egyéb jogcímen használó személyét más módon sem lehet megállapítani, az elszállítást követő munkanapon a Rendészet képviselőjének jelenlétében írásbeli dokumentáció, valamint fénykép- vagy videófelvétel készítése mellett a járművet fel kell nyitni.

(3) Rendészet az engedély nélküli közterület-használat megszüntetésére kitűzött határidő eredménytelen elteltét követő napon, a járművet a megbízott szolgáltató útján, a szolgáltató által biztonságosan őrzött telephelyre szállíttatja, írásbeli dokumentáció és egyidejűleg fotó- vagy videófelvétel készítése mellett.

(4) Az írásbeli dokumentációnak tartalmaznia kell

a) a jármű elszállítását elrendelő megnevezését, székhelyét, annak a szolgáltatónak a nevét, címét, ahol a jármű kiváltása felől intézkedés kezdeményezhető,

b) azt a helyet, ahol az elszállított jármű található,

c) az elszállítás időpontját,

d) a jármű elszállítás előtti helyét,

e) ha van, a jármű forgalmi rendszámát, valamint gyártmányát, típusát, színét, és külföldi rendszámú jármű esetén az államjelzését,

f) a jármű elszállítás előtt látható sérüléseit és meghibásodását,

g) az intézkedő által a lezáratlanul talált járműben lévő ingóságok jegyzékét,

h) az elszállítás okát a jogalap megjelölésével.

20. A járművek elszállítást követő tárolása

40. § Az elszállított járművet a felelős őrzés szabályai szerint az elszállítás napját követő 6 hónapig tárolni és őrizni kell. Ezen idő alatt az elszállítást elrendelő köteles a jármű tulajdonosát, üzembentartóját vagy egyéb jogcímen használóját felkutatni, vagy azt megkísérelni.

41. § (1) Az elszállított járműveket a szolgáltató telephelyén a jármű tulajdonosa, üzembentartója vagy egyéb jogcímen használója költségére és veszélyére kell tárolni.

(2) Amennyiben a tulajdonos, az üzembentartó vagy az egyéb jogcímen használó kiléte megállapítható, a Rendészet köteles haladéktalanul felhívni a tárolt jármű és az esetlegesen abban fellelt egyéb ingóságok elszállítására, valamint a felmerült költségek megfizetésére.

(3) A költségek megfizetéséig a tárolást végző a jármű kiadását megtagadhatja.

21. Az elszállított járművek értékesítése

42. § (1) Amennyiben az elszállított jármű tulajdonosának, üzembentartójának vagy egyéb jogcímen használójának kiléte nem állapítható meg, vagy az ismert tulajdonos, üzembentartó, egyéb jogcímen használó a felszólítás ellenére az elszállítás napjától számított 6 hónapos időtartam alatt nem jelentkezik, az Önkormányzat a Rendészet útján jogosult a járművet árverés útján értékesíteni.

(2) Az értékesítésből befolyó vételár elsődlegesen a felmerült költségek fedezetére szolgál. A költségek megfizetését követően a vételárból fennmaradó részt az Önkormányzat elkülönített számlán köteles kezelni az elévülési idő végéig.

ZÁRÓ RÉSZ

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

43.§ (1) Ez a rendelet 2017. október 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépése előtt kiadott és érvényes közterület-használati engedélyek esetében a rendelet 1. mellékletében meghatározott díjtételeket 2018. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) A rendelet hatályba lépésével hatályát veszti a közterületek rendjéről szóló 5/1992. (III. 27.) önkormányzati rendelet, a közterülethasználat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról és a közterülethasználati díjak mértékéről szóló 13/1996. (IV. 17.) önkormányzati rendelet, és a közúti forgalmat nagymértékben akadályozó, valamint a közterületen engedély nélkül tárolt járművek elszállításáról szóló 12/2001. (IV. 27.) önkormányzati rendelet.

Kazincbarcika, 2017. szeptember 28.

A kihirdetés napja:

Kazincbarcika, 2017. szeptember 28.