Szikszó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 38/2017. (XII. 19.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2022. 06. 01SZIKSZÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 38/2017 (XII.19.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE
a településkép védelméről
Szikszó Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jogalkotási hatáskörében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában ésaz épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában, (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatala Építésügyi és Öröksédvédelmi Osztálya valamint a településfejlesztéssel, településrendezéssel és településkép-érvényesítéssel összefüggő partnerségi egyeztetés helyi szabályairól szóló 26/2017. (IX.22.) önkormányzati rendelet szerinti partner véleményének kikérésével akövetkezőket rendeli el:
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A rendelet célja Szikszó Város sajátos településképének védelme és alakítása
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,
c) a településképi követelmények szabályozásával,
d) a településkép-védelmi szakmai konzultációval,
e) a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (település-rendezési kötelezések: helyrehozatali kötelezettség; településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, közterület-alakítás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmény) rögzítésével,
f) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
g) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.
A helyi védelem célja
2. § (1) A helyi védelem célja Szikszó Város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) a védett helyi építészeti örökség fenntartása, használata és bemutatása,
(3) a védett helyi építészeti örökség veszélyeztetésének, megrongálásának, vagy megsemmisítésének megakadályozása.
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja az olyan területi védelmek kijelölése, amelyek az épített környezet olyan összefüggő, vagy azonos építészeti karakterű részeire, valamint olyan térre, utcára, utcaszakaszra terjednek ki, amelyek a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát dokumentálják, vagy ahol a település és a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
4. § (1) A rendelet területi hatálya SzikszóVáros közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet tárgyi hatálya Szikszó város településkép védelmére terjed ki.
(3) A rendelet személyi hatálya minden természetes személyre, jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetre terjed ki.
5. § (1) A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:
A HELYI VÉDELEM
A HELYI VÉDELEM FELADATA, ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI,
ÖNKORMÁNYZATI ÉS TULAJDONOSI KÖTELEZETTSÉGEK
6. § (1) Szikszó Város Önkormányzatának (továbbiakban: Önkormányzat) feladata a helyi védelem alá helyezhető építészeti örökség
a) meghatározása, - felkutatása, számbavétele, forráskutatása - dokumentálása és a közvéleménnyel való megismertetése,
b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása
c) a védett értékek fennmaradásának, helyreállításának, karbantartásának és hasznosításának elősegítése, az értékek károsodásának megelőzéséhez, a károsodás csökkentéséhez és elhárításához, esetleges megsemmisülés esetén az újjáépítéshez történő segítség-nyújtás,
d) a műemlék- és a helyi építészeti örökség védelme egymásra épülő kapcsolatának biztosítása,
e) az általános környezetkultúra, építészeti kultúra szemléletformáló terjesztésének és az erre való nevelésének támogatása,
f) a saját tulajdonú védett értékek károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve helyre-állítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése vagy megszüntetése, újjáépítése.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokat a városi főépítész irányítja.
7. § (1) A helyi védetté nyilvánítással kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy a védelem alá helyezés iránti írásbeli kérelem alapján indulhat, mely kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) a védendő érték megnevezését és rendeltetését, vagy körülhatárolását
b) a védendő érték pontos helyét, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész pontos megjelölésével,
c) a védendő érték rövid leírását,
d) a kezdeményezés indokát,
e) a kezdeményező nevét, személyes adatait, lakcímét, telefonos és elektronikus elérhetőségét,
(3) Amennyiben a kezdeményezés hiánypótlásra szorul, és azt az erre vonatkozó felhívás ellenére a kérelmező 15 munkanapon belül nem egészíti ki, a kezdeményezés nem kerül megvizsgálásra, melyről a kezdeményezőt értesíteni kell.
(3) A helyi építészeti értékek egyedi védelme és az egyes területi védelem fajták védetté nyilvánításának kérelméhez - ha az nem áll rendelkezésre- az Önkormányzat elkészítteti az értékvizsgálatot, az alábbi tartalom szerint:
a) a védendő értékek megnevezése, szükség esetén körül határolása, térképi ábrázolással,
b) a pontos hely, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész megjelölése,
c) a védendő érték leírása, dokumentálása (irodalom, fotók), egyéb adatok, tervek
d) a védendő érték fotódokumentációja,
e) a védetté nyilvánítás indokolása.
(4) A védettség elrendeléséről a Képviselő-testület dönt.
8. § (1) A helyi védelem megszüntetésével kapcsolatos eljárás hivatalból, vagy a védelem megszüntetése iránti írásbeli kérelem alapján indulhat, melyet a polgármesterhez kell benyújtani.
(2) Helyi védettség megszüntetése akkor kezdeményezhető, ha a védettséget alátámasztó indokok már nem állnak fenn. Az értékvizsgálati eljárást a benyújtott dokumentumok alapján le kell folytatni.
(3) Helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelmet lehet benyújtani, amennyiben
a) műszakilag indokoltható,
b) életveszély-elhárítása miatt,
c) a védett elemet országos védelmi kategóriába emelték.
(4) A helyi védelem megszüntetésére irányuló kérelemhez mellékelni kell
a) a védett elem teljes körű műszaki felmérését, mely magában foglalja alaprajzokat, metszeteket, homlokzatok dokumentációját, a védett elem minden irányú fényképes dokumentációját,
b) amennyiben szükséges, a történeti kutatás megtörténtét igazoló dokumentumot.
(5) A helyi védelem megszüntetése nem járhat a települési arculat kedvezőtlen irányú változásával.
(6) A helyi védelem megszüntetéséhez jelen rendelet módosítása szükséges, mely módosítás előfeltételeként a vonatkozó jogszabályokban előírt egyeztetési eljárásokat le kell folytatni.
(7) A védettség megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
9. § (1) Az előzetes értékvizsgálat elkészíttetéséről az Önkormányzat gondoskodik.
(2) A védetté nyilvánítással kapcsolatos javaslatot az értékvizsgálat elkészülte után8 napon belüla partnerségi rendeletben megfogalmazott előírások szerint partnerségi egyeztetésre kell bocsátani.
(3) A partnerségi egyeztetés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat megtekintését a településen biztosítani kell. A kezdeményezéssel kapcsolatosan a partnerségi rendelet szabályai szerint írásos észrevételt lehet tenni.
(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket 5 munkanapon belül az Önkormányzatnak értesítenie kell.
(5) A rendelet szempontjából érdekeltnek kell tekinteni:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát, haszonélvezőjét és használóját,
b) a kezdeményezőt.
(6) A helyi egyedi védelemre vonatkozó kezdeményezés esetén az értesítést az érdekeltnek írásban kézbesíteni kell. Amennyiben az érdekeltek felkutatása aránytalan nehézségekbe ütközne, úgy az értesítésük a helyben szokásos módon is történhet.
10. § (1) Egyes értékes, hagyományt őrző építészeti arculatú és sajátos megjelenésű építészeti örökséget az önkormányzat a 7-9. §-ban foglalt eljárás lefolytatásával helyi védett egyedi értékké nyilvánítja.
(2) A helyi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az ingatlan
aa) tulajdonosát,
ab) haszonélvezőjét, használóját a tulajdonos útján,
b) az illetékes földügyi hatóságot,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) illetékes állami főépítészt
e) az érdekelt közműveket,
f) a kezdeményezőt.
(3) A helyi védelemre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek tartalmaznia kell, hogy az ingatlan a rendelet alapján helyi védelem alá vont érték.
(4) A késedelmes bejegyzés, vagy annak esetleges elmaradása a védettség tényét nem érinti.
11. § (1) A helyi védettség alá helyezett értékekről a jegyző nyilvántartást vezet, amelyet közzé kell tenni az önkormányzat honlapján.
(2) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartása a rendelet 3. és 4. számú melléklet képezi.
(3) A helyi védettség alá helyezett értékek nyilvántartásának a védelem szakszerű, rövid indokolására és fotódokumentációjára vonatkozó elemeit a rendelet 2. és 3. számú függelékét képező adatlapok tartalmazzák.
12. § (1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti értéket „helyi védett érték” feliratú egységes táblával kell megjelölni.
(2) Az egységesen kialakított tábla tartalmazza, Szikszó Város Önkormányzata által védetté nyilvánított rendelet, a védetté nyilvánítás évét.
(3) A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles.
(4) A tábla elkészíttetéséről a jegyző, az elhelyezéséről és eltávolításáról a főépítész gondoskodik.
(5) A tábla fenntartása és karbantartása a tulajdonos feladata.
13. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos alapvető kötelezettsége.
(2) A tulajdonos kötelezettsége kiterjed a védelem alá helyezett érték minden alkotóelemére és részletére, függetlenül attól, hogy azok a rendeltetésszerű használathoz szükségesek-e vagy sem.
(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget az adott védett értéken végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja, és a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(4) A tulajdonos kötelezettsége:
a) jókarbantartás, állapot- és állagmegóvás, amely kiterjed a védett érték minden alkotóelemére és részletére;
b) a védett érték fenntartása és megőrzése, melyet elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani;
c) építési tevékenység (korszerűsítés, átalakítás, bővítés, részleges bontás) során a védett érték jellemzőinek, karakterének megőrzése.
(5) Védett értéket érintő felújítási, helyreállítási, színezési, bővítési vagy bontási munkálatokat megkezdeni és végezni, annak rendeltetését megváltoztatni csak a főépítész szakmai ajánlása szerint lehet.
(6) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
(7) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy meg-semmisüléséhez vezetne, úgy e használat a hatályos jogszabályok keretei között korlátoz-ható.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ÉS KIEMELT TERÜLETEK
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEI
14. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottságok alapján az önkormányzat az épített környezet településképi szempontból meghatározó alábbi területeit állapítja meg:
a) a településképi jelentőségű meghatározó területeka településképi arculati kézikönyvbenlehatárolt történeti, átalakuló és településközponti településrész területemelyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 1. melléklete tartalmazza,
b) a településképi szempontból jelentős, meghatározó útvonalak és a mellettük fekvő, az úthoz csatlakozó telkek sora, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 2. melléklete tartalmazza,
c) a helyi egyedi építészeti értékvédelemmel védett épületek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet3. mellékletetartalmazza,
d) a helyi védelem alatt álló műalkotások, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet4. melléklete tartalmazza.
e) a külön jogszabályban megállapított műemlék épület, műemlék épület telke, műemléki környezet felsorolását és térképvázlatát, leírását a rendelet 1. függeléke tartalmazza
f) a régészeti érdekű területek és a régészeti lelőhelyek, melyek felsorolását és térképvázlatát a rendelet 2. függeléke tartalmazza,
g) a természetvédelemmel érintett területek, melyek összefoglaló ábrázolását a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
(2) A település egyéb területei az (1) bekezdésbe nem sorolt területek.
AZ ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET TELEPÜLÉSKÉPVÉDELMI SZEMPONTBÓL KIEMELT TERÜLETEI
15. § (1) Az épített környezet településképvédelmi szempontból kiemelt területei:
a) a helyi értékvédelmi terület,
b) a helyi egyedi építészei értékvédelemmel védett épületek,
c) a műemlékek területe és a műemléki környezet,
d) a műemléki jelentőségű terület és műemléki környezete,
e) a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely.
(2) A természeti környezet településképi szempontból kiemelt területei
a) a természetvédelemmel érintett területek,
b) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.
(3) Az épített és természeti környezet településképi védelem szempontból kiemelt területeit a rendelet a5. melléklete tartalmazza.
(4) A természetvédelmi területeket, az országos ökológiai hálózat területeit, valamint a tájképvédelmi szempontból kiemelt területeket a rendelet 3. függeléke tartalmazza.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
ÁLTALÁNOS ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
16. § (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden a rendeletben nem szabályozott esetben.
(2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben
a) a környezetéhez igazodik,
b) a település építészeti karakterét megőrzi,
c) a meglévő formakultúrát megtartja,
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, és
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
Általános követelmények
17. § (1) A városképi illeszkedés érdekében új épület építése, vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult városszerkezetet, a településre jellemző építészeti karaktert sértő építészeti megoldás nem alkalmazható.
(2) A településképi szempontból meghatározó és a településkép-védelmi szempontból kiemelt területen lévő építményeket fenntartani, bővíteni, átalakítani, illetve új építményeket építeni egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet megjelenését biztosító módon kell. E tekintetben az épületek fő tömeg- és tetőformája, külső homlokzata, az alkalmazott anyag, azok színe, felületképzése meghatározó jelentőségű.
(3) A város közigazgatási területén a használaton kívüli, romos, felhagyott épület felújítását, bontását az Önkormányzat kötelezési eljárás keretében elrendelheti
a) a településkép védelmében,
b) a közbiztonság védelmében,
c) az élet- és balesetveszély elhárításának érdekében,
d) az épület hatásterületéhez tartozók védelme érdekében, vagy
e) az egyes területek leromlásának megakadályozása céljából.
(4) Építmények elhelyezésénél a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítására kell törekedni, a zöldfelületek kialakításánál a táji – és termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajok telepíthetők.
(5) A településszerkezet és a településkép védelme érdekében a település bármely területén, ahol a településre jellemzőtől eltérő szintszámú épület vagy eltérő magasságú építmény megvalósítását tervezik, az építés csak településképi vizsgálat alapján végezhető.
(6) Lakó-, iroda-, tároló- és szállítókonténert csak felvonulási épületként, valamint az ipari gazdasági területeken szabad elhelyezni.
18. § (1) Az egyéb területek - új építésű és átépült családi házas területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzat-burkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
b) a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(2) Az egyéb területek - intézményi területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzat-burkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
b) a hagyományos tetőfedés színeitől eltérő élénk színhasználat tilos.
(3) Az egyéb területek - gazdasági területek - helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményein tilos az élénk, erős, aföldszínektől, a pasztell földszínektől eltérő színű homlokzatfestés, homlokzati színezés, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
(4) Az egyéb területek helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó tiltó rendelkezések:
a) az épület, építmény építési korára jellemző anyaghasználattól eltérő homlokzatburkolás és az élénk, erős homlokzati színezés tilos,
b) a hagyományos tetőfedési színektől eltérő élénk színhasználat tilos.
(5) Az egyéb területek - külterületi mezőgazdasági és egyéb beépítésre nem szánt területek helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó területek építményeire vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
a) meredek domboldali adottság esetén tilos az építményt a domb tetején és annak közelében elhelyezni.
b) építményeken tilos az erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használata. Tilos a túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképzés, a tobzódó tömeg- és formai kialakítás.
c) nem alkalmazható az élénk, erős színű tetőfedés.
d) tilos az erős, élénk színű tömör fémlemez kerítés építése.
(6) Tetőfedés esetében nem alkalmazható
a) harsány, a természetes fedési módoktól eltérő színű fémlemezfedés a gazdasági területek kivételével nem alkalmazható,
b) főépületeken, illetve utcai homlokzaton műanyag hullámlemez,
c) felületkezelés nélküli, fénylő, káprázatot okozó fém tető.
(7) Új építmények építése, meglévő épületek héjazatának felújítása, cseréje során nem megengedett a hullámpala, trapézlemez valamint a bitumenes hullám- és zsindelyfedés alkalmazása. Cserepeslemez a városközpont kivételévek csak a környezetbe illeszthető színben alkalmazható.
(8) A közterület határán épülő kerítések esetén
a) a teljesen zárt, tömör fémlemez kerítés, színtől függetlenül, a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható,
b) Teljesen zárt, típus betonkerítés a gazdasági területek kivételével a közterületek felőli oldalon nem alkalmazható.
(9) A függőleges homlokzatfelületeken az ipari, gazdasági területeken lévő építmények és a felvonulási építmények kivételével nem alkalmazható a homlokzat felület 15 %-át meghaladó mértékben:
a) nád,
b) kezeletlen farost-, pozdorja-, faháncslemez, deszka,
c) kezeletlen fém,
d) műanyag lemez,
e) szürke műpala (eternit),
f) hagyományos bitumenes lemez.
19. § (1) A fényszennyezés megakadályozása céljából - a karácsonyi díszkivilágítás kivételével - nem alkalmazható a hideg fehér fényű világítás, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz, kizárólag 3000K alatti érték alkalmazható a kültéri világítás színhő-mérsékletére.
(2) Közterületen a fényt a szükséges helyre kell irányítani, a fény nem irányítható a gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé vagy az égbolt irányába. A közterületet egyenletesen és alacsony fényintenzitással kell megvilágítani.
(3) A fényeknek – még a díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.
II.FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
20. § (1) Ikres beépítésű épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén
a) az utcavonalra merőlegesen keresztszárny építhető, azonban ennek területe nem haladhatja meg a teljes homlokzat hosszának felét, a tető attika falának magassága az 1,5 métert,
b) az ikres beépítés másik ingatlan részének beépítésekor a már bővített szomszédos építészeti megoldásokhoz illeszkedni kell.
(2) Oldalhatáron álló beépítési módnál
a) utcaszakaszonként a főépületek esetében egységes oldalkerti épületelhelyezést kell megvalósítani,
b) utcaszakaszonként egységesmelléképület elhelyezést kell megvalósítani.
(2) A sajátos, egyedi telepítésű épület elhelyezésnél a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület elhelyezést kell alkalmazni.
(3)
21. § A magastető
a) építése egységes, teljes épületegyüttest magába foglaló módon történhet,
b) építése esetén önálló álló tetőablak nem építhető, kizárólag a homlokzattal egybeépített, a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó tetőfelépítmény létesíthető, melynek magassága nem haladhatja meg az emeletmagasság mértékét,
c) hajlásszöge a 45°-ot nem haladhatja meg,
d) építése esetén manzard tető csak a környezeti adottság által indokolt esetben engedélyezhető,
e) építése esetén nem építhető alacsony hajlásszögű, 15° alatti tetőszerkezet,
f) építése esetén a tetőtérben több önálló hasznos építményszint nem alakítható ki.
22. § A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó területeken legalább utcaszakaszonként, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével,
b) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell használni,
c) csak a környezetbe illő, stílusban nem idegen elemek, és építmények helyezhetők el,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kis-elemes, nagy-elemes beton),
d) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy területegységen belül egy tárgy-együttest alkossanak, vagy egyedi, vagy típus utcabútor család alkalmazásával,
e) nem engedélyezhető a stíluskeveredés, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezése,
f) a közterületekre elhelyezett tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és az elhelyezett többi tárggyal.
23. § A kerítés
a) építése során áttört kerítést kell létesíteni, kivéve
aa) forgalmi terhelés mérséklése,
ab) történeti hagyományok megtartása,
ac) utcaképi illeszkedés biztosítása, vagy
ad) építészeti koncepció érvényesítése céljából,
ae) vagy az ideiglenes jelleggel legfeljebb egy évre, vagy az építkezés idejére épülő kerítés esetében
b) magassága legfeljebb 2,0 méter lehet,
c) a tömör lábazat magassága legfeljebb 80 cm lehet,
d) a kapuépítmény legmagasabb pontja legfeljebb 3,0 méter lehet.
e) építése és fenntartása során kötelező
ea) az időtálló, minőségi anyaghasználat,
eb) az élénk színek kerülése, a harmonikus, telítetlen földszínek, vagy a fehér szín alkalmazása,
ec) a természetes anyagok használata,
ee) a balesetmentes kialakítás,
ef) műszaki állapotának folyamatos karbantartása.
24. § (1) Kerti építményt, műtárgyat hátsókertben kell elhelyezni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a) portaépület előkertben is,
b) földbe süllyesztett pince oldalkertben is,
c) közmű csatlakozási műtárgy, kizárólag növényzettel takartan, elő,- és oldalkertben is,
d) pad, játszótéri építmény, szobor, képzőművészeti alkotás, lugas, elő,- és oldalkertben is elhelyezhető.
25. § (1) A homlokzatok kialakítása során
a) a több önálló rendeltetési egységet magába foglaló épület esetében az egyes egységek homlokzati képe – különösen homlokzati tagolása, kompozíciója, anyagai, színei, feliratai, reklámberendezései, nyílászárói, portálja, előlépcsője, elő- és védőtetői, korlátai, csak akkor változtatható meg részben vagy egészben, és az egyes egységek, különösen előtérrel, tárolóhellyel, garázzsal akkor bővíthetők, ha
aa) az épület homlokzati képe formai szempontból alkalmas a homlokzaton megjelenő egyes egységek egymástól eltérő formai kialakítására,
ab) a változtatás – a másféle, illetőleg új homlokzati elemek megjelenése – az egész épület és a többi egység képével formai összhangban történik,
ac) a többi egység tulajdonosa hozzájárulását adja a változtatáshoz és vállalja, hogy a saját egysége külső megjelenésének megváltoztatása esetén ugyanezeket az építészeti elveket fogja alkalmazni, és
ad) az egy telken lévő építmények tömegei és homlokzatai kialakíthatók úgy, hogy azok egymáshoz illeszkedjenek és formai szempontból egységes építményegyüttes hatását mutassák.
b) az új lakó- és közösségi épületek földszinti, illetőleg bejárati padlómagasságát a közterület tervezett, vagy már kiépített magasságának figyelembevételével – az út kezelőjével előzetesen egyeztetve – úgy kell kialakítani, hogy az építmény megközelítése biztonságos, a külső képe pedig városképi szempontból elfogadható legyen,
c) az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból, formai megoldásokkal és színezéssel kell kialakítani,
d) a 30 m-nél szélesebb homlokzatokat építészeti elemekkel kell tagolni,
e) az átmenetileg takaratlan tűzfalakat vakolattal, színezéssel, indokolt esetben pedig díszítő tagozatokkal kell ellátni,
f) tilos a homlokzatok építészeti egységét részleges átalakítással vagy átfestéssel megbon-tani.
(2) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpont esetében az épület homlokzati képe akkor tekinthető formai szempontból alkalmasnak, ha
a) a homlokzat karakteresen tagolt, és
b) a változtatások nem érintik a tagolást adó homlokzati elemeket.
(3) A homlokzatok rekonstrukciója során feleslegessé vált közműveket környezetbarát módon kell felhagyni, és a terület helyreállítását el kell végezni.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ZÖLDTERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
26. § (1) A közutak építési területén - amennyiben műszakilag lehetséges -
a) legalább egyoldali zöldsávot, út menti fasort kell telepíteni, melyek helyét a közművek és az útburkolatok tervezésekor biztosítani kell,
b) új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani,
c) ahol a szabályozási szélességek és a közműadottságok lehetővé teszik, a meglévő utcákban is fasorokat kell telepíteni.
(2) A telek előkertként meghatározott részét zöldterületként kell kialakítani, mely a közterülettől legfeljebb 2,0 m magas áttört kerítéssel, vagy legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel választható el.
(3) A telek védőzöldsávként meghatározott, valamint a gazdasági területeken lévő telek más besorolású építési telkekkel határos, legalább 5,0 m széles sávját – kertépítészeti terv alapján – fásítani kell. A védőzöldsávban többszintes növényállomány telepítésével környezetvédelmi és látványvédelmi célú takaró fásítást kell kialakítani. A védőzöldsávban tilos épületet, – a közműépítmények kivételével – melléképítményt, és parkolót elhelyezni.
(4) Légvezeték alatt csak olyan kisnövésű fák, cserjék ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges.
(5) Burkolatkészítésnél, vagy annak felújításakor a burkolat területébe eső fás növényzet csak úgy vehető körbe burkolattal, hogy annak töve körül legalább 2,5 m2területű szabad, földes terület maradjon, melyet faverem-ráccsal kell ellátni.
27. § (1) A zöldfelület kialakítása során bármely
a) fás szárú, elsősorban nagy lombkoronát növesztő,
b) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,
c) a művi értékekkel egységben kezelt,
d) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,
e) nem allergén és nem invazív fajokat tartalmazó, és
f) közterületen, utcaszakaszonként egységes, minőségi megjelenést biztosítónövényzet telepíthető.
(4) Növénytelepítés során őshonos fajok telepítésére törekedni kell.
(5) A 4. függelék szerinti veszélyes növények telepítése nem engedélyezhető.
(6) A fásítás során a5. függelék szerinti inváziós és termőhely-idegen növényfajok telepítését kerülni kell.
(7) A Natura 2000 gyepterületeken az 6. függelék szerinti telepítésre nem támogatható növényeknövényfajok megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni, az állomány visszaszorításáról gondoskodni kell.
(8) A földhasználó és a termelő köteles védekezni az alábbi növények ellen:
a) parlagfű (Ambrosiaartemisiifolia),
b) keserű csucsor (Solanumdulcamara),
c) selyemkóró (Asclepiassyriaca),
d) aranka fajok (Cuscutaspp.).
(7) A zöldfelületen kerti építmény úgy helyezhető el, és burkolat úgy alakítható ki, hogy
a) egységes arculatot teremtsen,
b) ne eredményezzen zavarosan vibráló burkolatot,
c) teremtse meg az építmény és a burkolat összhangját,
d) a burkolt felületeket a szükséges mértékre korlátozza,
e) utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosítson, és
f) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviseljen.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ ELTÉRŐ KARAKTERŰ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
28. § (1) Kötelező területi építészeti követelmények:
a) beépítés telepítési módja: a helyi építési szabályzat szerint, a történelmileg kialakult, jellemzően oldalhatáron álló beépítési móddal;
b) jellemző szintszám, vagy az épület legmagasabb pontja: földszintes, tetőtér-beépítéses 4,50 méter építménymagassággal;
c) színhasználat: a környezetre jellemző világos meleg pasztellszínek alkalmazhatók, az élénk, harsány hideg pasztellszínek kerülni kell. A homlokzat teljes felületén kell a színezést elvégezni;
d) cégérek: utcai homlokzaton a cégérek, cégtáblák elhelyezése a nyílászárók rendszeréhez igazodóan, összhangban történjen;
e) kerti építmény, műtárgy: az utcai telekhatártól 6 méteren túl helyezhető el, tömege igazodjon a főépület kialakításához;
f) kerítés kialakítás: az utcára jellemző anyagú és arányú, épített lábazatos, oszlopos kialakítással, vakolt vagy tégla felülettel, a kerítésmezók fém áttört vagy fa anyagú kivitelben. Magasságban igazodni kell a környezetben lévő kerítésmagasságokhoz, amely legfeljebb 2 méter lehet. Utcai kerítésen legfeljebb2 darab gépkocsi behajtó nagykapu, és 1 darab 1,50 méternél nem nagyobb személyi kiskapu nyitható.
(2) Tiltó egyedi építészeti rendelkezések a kijelölt lakó- és intézményi területen:
a) anyag-, színhasználatra: építményeken, kerítéseken tilos a vakolt és festett felületképzéstől eltérő, valamint a történelmileg kialakult világos (szürke, okker, barna, fehér) színektől eltérő élénk színek alkalmazása. Tilos a homlokzat részleges festése;
b) tömegformálásra: a közterület felőli oldalon felújítás, átalakítás során a meglévő építmény tömegkontúrját tilos meghaladni. Új épületnél a szomszédos épülethez való igazodást nem lehet figyelmen kívül hagyni;
c) homlokzatképzésre: a meglévő épületeken tilos átalakítani vagy megszüntetni a történelmileg kialakult homlokzati architektúrát és homlokzattagolást, részletképzést, tagozatokat, díszeket. Átépítés során tilos annak a homlokzati nyílásrendnek, nyílásosztásnak a megtartása, amely történeti architektúrát szüntetett meg. Az épületek utcai homlokzatán műszaki berendezések (riasztó, tv-antenna, parabola) elhelyezése, égéstermék kivezetése tilos;
d) homlokzat: tilos reklámozás céljából a homlokzat letakarása bármely nagyságban, és tilos a kinyitható ajtó-, ablakszárnyakat, rácsokat reklámcélra igénybe venni;
e) zöldfelületek: utcai telekhatár előtt és a telken 3 méteren belül tilos tájidegen fás szárú növények, szemetelő, allergiakeltó fafajok telepítése.
(3) Megengedő egyedi építészeti rendelkezések:
a) anyag-, színhasználatra: a közterületről közvetlenül nem látható homlokzatokon a modern anyaghasználat megengedett;
b) tömegformálásra: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a modern tömegformálás megengedett;
c) homlokzatképzésre: a közterületről közvetlenül nem látható épületrészeken a hagyományos homlokzatalakítást felidéző, de modern nyílás- és tagozatképzés megengedett;
d) zöldfelületre: a közterületről közvetlenül nem látható udvari részeken vizuális lehatárolásra alkalmazható örökzöld növényzet.
Az eltérő karakterű területekre vonatkozó részletes előírások
29. § (1) A településképi szempontból meghatározó– történeti, átalakuló és településközponti karakterű – területeken kötelező területi építészeti követelmények:
30. §
A városközpont területe
31. §
A városközpont átalakuló területei
32. §
Kertvárosias lakóterületek
33. § Hagyományosan kialakult beépítésű kertvárosias lakóterületeken az épület fő gerincét az utcával párhuzamosan, vagy az oldalkert felőli oldalon azzal párhuzamos gerincű tetőként kell kialakítani, ha
a) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épületnek, vagy meglévő épület bővítésének tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 7,5 méternél,
b) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor.
34. § (1) Szabadonálló beépítés esetén a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálásra is tekintettel az épületek tagoltabb tömegformálásamegengedett.
(2) Ikres, oldalhatáros beépítés esetén
a) az oldalhatárhoz csatlakozó épületszárnyon félnyeregtető létesíthető, a tetőgerincet a szomszédos épülettel azonos magassággal kell kialakítani,
b) a magastetőnek a szomszédos épülethez utcafronti síkban kell csatlakoznia.
(3) Kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül melléképület csak a főépülettel egybeépítve az illeszkedési szabályok megtartása mellett valósítható meg.
35. §
Falusias lakóterületek
36. § A hagyományosan kialakult beépítésű falusias lakóterületeken
a) legfeljebb kétszintes, lehetőleg földszint + tetőtér beépítéses épület építhető,
b) az épület fő gerincét az utcával párhuzamosan, vagy az oldalkert felőli oldalon merőleges tetőgerincű kell kialakítani, ha
ba) az oldalhatáron álló beépítési mód szerint elhelyezett új épület, vagy meglévő épület bővítése esetén, a tervezett utcai homlokzatszélesség nagyobb 7,5 méternél,
bb) zártsorú, ikres beépítési mód szerint elhelyezett új épület építésére, vagy meglévő épület bővítésére kerül sor.
37. § (1) Szabadonálló beépítés esetén megengedett az épületek tagoltabb tömegformálása, azonban törekedni kell az egyszerűbb, a csatlakozó ingatlanokkal összhangban lévő tömegformálásra.
(2) Ikres, oldalhatáros beépítés esetén
a) az oldalhatárhoz csatlakozó épületszárnyon félnyeregtető létesíthető,
b) a magastetőnek a szomszédos épülethez utcafronti síkban kell csatlakoznia.
(3) Melléképület
a) oldalhatáron álló beépítés esetében a kötelező oldalkerti méretek betartása mellett szabadon állóan is elhelyezhető,
b) esetében a kialakult állapot szerint, az illeszkedés szabályaira figyelemmel, a szabályozott beépítési módtól eltérő, más beépítési mód is alkalmazható,
c) kismélységű telkek oldalkert felőli építési helyén belül csak a főépülettel egybeépítve, az illeszkedési szabályok megtartása mellett engedélyezhető.
38. §
Gazdasági területek
39. § (1) Pincés területen létesíthető
a) pince, borház,
b) idegenforgalmi, turisztikai szálláshely szolgáltató épület, kiszolgáló épület
c) zártkerti területen építhető épület,
d) támfaljelleggel létesített pincesor.
(2) Különleges pincés területen nem építhető lakóépület.
(3) Pincés területen egyedi és tömbtelek, valamint a tömbtelken belül úszótelek is kialakítható.
(4) Egyedi telek akkor alakítható ki, ha a hagyományos telekhasználat fenntartását nem akadályozza és nem ékelődik a közhasználat számára megnyitott területek közé, és ezzel nem okozza annak felaprózódását.
(5) A területhasználat és telekforma az övezeten belül lehet:
a) közterület
b) osztatlan közös tulajdonban lévő telek
c) egyedi telek
(6) A közterületen elhelyezkedő pincebokrok létesítése és meglévő fenntartása esetén
a) a közterületi jelleget meg kell tartani, mely során
aa) a pincebokor területe közterület marad, fenntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása az Önkormányzat feladata,
ab) a közterület sajátos használatát az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni,
ac) a közterület használatért az Önkormányzat díjat szedhet,
ad) a pincebokor területe az ott lévő (egyébként önálló helyrajzi számú) pincék tulajdonosainak osztatlan közös tulajdonába kerül, a terület fönntartása, zöldterületeinek létrehozása és gondozása a pincetulajdonosok feladata.
ad) a picebokor közterületi része a területen lévők pincék tulajdonosai számára értékesíthető, osztatlan közös tulajdonukba kerülhet, azzal, hogy a terület közterületi jellegét meg kell őrizniük és a terület nem elkeríthető.
c) telepszerű beépítési módot kell alkalmazni.
(7) Pincés területen elhelyezhető épület
a) alapterülete a környezetre jellemző, az illeszkedés elve szerint építhető,
b) A településen kialakult sajátos pincebokrok esetében amennyiben másik épület a telepítési vagy tűztávolságán belül van,
ba) homlokzata tűzgátló falként,
bb) nem éghető anyagokból,
bc) a bejárati főhomlokzat kivételével nyílás nélkül
építhető meg,
c) tetőfedése csak nem éghető anyaggal történhet,
d) tetőtérbeépítés esetében a tetőn álló ablak nem helyezhető el,
(8) Védett pincék, pincesorok és pincebokrok esetében a pince
a) közterületről nyíló homlokzatán legfeljebb 1 db 1,6 x 2,20 méteres ajtó helyezhető el,
b) homlokzatán legfeljebb 2 db 0,5 x 0,5 méteres szellőztetőablak helyezhető el,
c) előtt felépítmény nem helyezhető el, kivéve a fa szerkezetű előtetőt.
(9) A pincés területhez nem sorolt külterületi út tengelyétől számított 5-5 méteren belül kerítés, 10-10 méteren belül épület nem létesíthető.
(10) A különleges pincés területbe sorolt területek tömbtelkeinek közhasználat számára igénybe vett telekrészei nem keríthetők el.
40. §
Kertes mezőgazdasági területek
41. §
Települési zöldterületek és különleges zöldterületi intézmények
42. § (1) A közösségi célú zöldterületi intézmények telkeinek, udvarainak rendezése során a közterületeknek megfelelő színvonalú környezetalakítási, zöldterületi tervet kell készíteni.
(2) A zöldterületi intézmények fejlesztése előtt a teljes területre vonatkozó fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni.
(3) Az egyes beruházások a (2) bekezdés előírásainak megfelelően elkészített fejlesztési tanulmányterv ütemei szerint valósíthatók meg, törekedve mindig az egységes városképi megjelenés biztosítására.
(4) A sport célú területeken
a) sportépítmények és ezek kiszolgáló létesítményei,
b) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények,
c) parkolók
helyezhetők el.
43. § (1) A temető területének rendezése során a közterületeknek megfelelő színvonalú környezet-alakítási és a zöldterületekre vonatkozó fejlesztési tanulmánytervet kell készíteni.
(2) A temető területeken az urnafalakat a terepadottságok kihasználásával támfalszerűen, vagy részben földdel takartan kell megvalósítani.
(3) Sírbolt, kripta csak földdel takartan helyezhető el.
(4) Sírmezőkön belül az egyes sírok fölé önálló felépítmény nem építhető.
44. § (1) Az egyéb területek - lakó (helyi védelemmel nem érintett és településképi szempontból nem meghatározó terület) karakterű - építményei anyaghasználatára vonatkozó egyedi építészeti tiltó rendelkezések:
A TÁJKÉPVÉDELMI SZEMPONTBÓL KIEMELTEN KEZELENDŐ TERÜLETEKRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉS EGYEDI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
45. § A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken
a) a beépítés telepítési módjának tekintetében a történetileg kialakult, egyedi jelleg megőrzését biztosító épület-elhelyezést kell alkalmazni,
b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében
ba) földszintes,
bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó
épületet kell kialakítani,
c) a kerti építményeket, műtárgyakat
ca) a táji látványt nem zavaró módon,
cb) növényzettel a tájba illesztve,
cc) természetes anyagokból készülően,
cd) a főépülettel összhangban álló építészeti kialakítással
kell elhelyezni.
d) kerítés építés során
da) áttört kerítést, vagy
db) növényzetből kialakított
kerítést kell létesíteni.
e) a kerítés kialakítása és fenntartása során kötelező
ea) az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat,
eb) az időtálló, minőségi anyaghasználat
ec) az élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér alkalmazása,
ed) a természetes anyagok használata,
ee) a balesetmentes kialakítás,
ef) a műszaki állapotfolyamatos karbantartása.
Egyedi építészeti követelmények
46. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területekre vonatkozóan
a) az anyaghasználat vonatkozásában a 18. § rendelkezéseit,
b) a tömegformálás tekintetében a 21. § rendelkezéseit,
c) a homlokzatkialakítás során a 25. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
d) a zöldfelületek kialakítása során a 27. § (1) bekezdésének rendelkezéseit
e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása során a 31. § (2) be-kezdésének rendelkezéseit,
f) a sajátos építményfajták elhelyezése során
fa) a tájba történő beillesztését meg kell oldani
A HELYI TERÜLETI VÉDELEMBEN RÉSZESÜLŐ TERÜLETRE, A MŰEMLÉKI KÖRNYEZETRE VONATKOZÓ TERÜLETI ÉPÍTÉSZETI KÖVETELMÉNYEK
47. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó szabályokat e fejezet rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni.
48. § (1) A helyi területi, műemléki környezet terület védelme érdekében
a) helyileg védett területen meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telek-rendszerét, utcavonal vezetését, új telek kialakítása, vagy telekalakítás csak ezzel összhangban engedélyezhető.
b) a területen lévő építményeket, illetve új építményeket egymással összehangoltan, a jellegzetes településkép,valamint a műemlék megjelenését nem zavaró módon kell építeni, illetve a meglévőt fenntartani, bővíteni, átalakítani.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény tekintetében meghatározó jelentőségű az épületek
a) fő tömeg- és tetőformája,
b) külső homlokzata,
c) az alkalmazott anyag
ca) színe,
cb) felületképzése.
(3) A területen az új épületek tömegarányait, fő méreteit, a környezetében lévő hagyományos épületekhez való harmonikus illeszkedését, ezen épületek homlokzatszélességét, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.
(4) A területen meg kell tartani a hagyományos
a) kerítés- és kapuformákat,
b) építményfajtákat,
c) növényzetet.
(5) A területen a közterületek burkolatát, és berendezéseit különösen az utcabútorokat, a hirdető berendezéseket, a világítótesteket, a pavilonokat, az autóbuszvárókat az utcakép jellegzetességének megtartásával kell elhelyezni.
(6) A védett hangulathoz illeszkedően kell a szükséges műtárgyakat megvalósítani, különösen az utakat, a hidakat, az átereszeket, a támfalakat, a közműveket föld alá kell helyezni.
49. § (1) Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület alakítási tervet kell készíteni, mely tartalmazza
a) a burkolati terveket,
b) a mikroarchitektúra elemeket, és
c) a zöldfelületi kiviteli terveket.
(2) A közterületi terv készítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) a területen az utcai díszburkolatok kis-, közepes-, vagy nagyelemes burkolat egyaránt alkalmazható,
b) a kis-elemes beton anyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kis-kocka kő vagy a nagy-kocka kő jellegéhez hasonlít,
c) a burkolókő színe szürke, antracit vagy homok szín lehet, azzal, hogy legfeljebb a burkolatok harmada esetében eltérő színek is alkalmazhatók,
d) a burkolt felületek kialakításában kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek, különösen aszfalt, beton, kis- és nagy-elemes beton burkolat.
(3) A közterületeken elhelyezhető utcabútorok és egyéb tárgyak kiválasztásánál vagy tervezésénél és színezési terveinek elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy
a) amikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, lehetőleg egyedi tervezésű, vagy alkalmas típusú, illeszkedő, időtálló kivitelűek legyenek,
b) el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését,
c) a tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal,
d) a védett közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része lehet az egyes épületekre elhelyezett felirat, reklámhordozó arculatterve is.
50. § Helyi védettségű építészeti örökségen épületgépészeti berendezés kültéri egysége az építészeti értéket zavaró módon nem helyezhető el.
51. § (1) A homlokzaton, a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, kivéve, ha az eredeti formában van jelen és ahhoz illeszkedik.
(2) A homlokzat 1/3 részét meg nem haladó mértékben a homlokzat részeként megjelenő homlokzati hangsúlyt adó tetőfelépítmény megépíthető megszakított vagy végig futó tetőpárkánnyal, amennyiben az az eredeti építészeti karakterhez illeszkedik.
(3) Fekvő tetőablak egyedileg és sorolva is elhelyezhető.
(4) A homlokzaton nagy, összefüggő nyílásfelület, különösen szalagablak, erkélysor nem jelenhet meg.
(5) A nyílás és falfelületek aránya a meglévő arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenhet meg.
(6) Az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést a földszinti portálok esetében is alkalmazni kell.
(7) A területen igazodni kell a meglévő épületek párkánymagasságához.
(8) A területen lévő épület rekonstrukciója során az eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőfelépítményeiben.
HELYI VÉDELEMBE RÉSZESÜLŐ EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
52. § Az anyaghasználatnak
a) időtállónak,
b) minőséget képviselőnek,
c) természetesnek,
d) nem telítettnek és környezetétől nem elütő színűnek, és
e) árnyalatában pasztell földszínűnek vagy fehérnek
kell lennie.
53. § A tömegformálásnak
a) építészeti minőséget tükrözőnek,
b) arányosnak,
c) funkciójával összhangot mutatónak, és
kell lennie.
54. § (1) A homlokzat kialakításnak
a) a homlokzattagolást arányosan alkalmazónak,
b) a tagozatokat visszafogottan használónak,
c) díszítésében egyszerűségre törekvőnek,
d) pasztell földszíneket alkalmazónak vagy fehér színűnek,
e) nyílásrendszerében rendezettnek, és
g) természetes anyagokat alkalmazónak
kell lennie.
(2) A homlokzati nyílászárók cseréje esetén az épület homlokzatán alkalmazott nyílászárók színét és jellemző osztását meg kell tartani, kivéve, ha a homlokzaton minden nyílászárót egyidejűleg kicserélnek, azonban az illeszkedés és a történeti anyaghasználat ebben az esetben is megtartandó.
(3) Szabadlépcső legfeljebb 1,50 m szintkülönbségig alkalmazható.
(4) Építmény utcai homlokzatán égéstermék kivezető nem helyezhető el.
55. § (1) Az egyedi védelemben részesített épületek telkén ill. közvetlen környezetében a változtatásokat, beavatkozásokat, a helyileg védett épület településképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni.
(2) A helyi védett egyedi értékre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
56. § (1) A helyi védettségű építészeti örökség használata és fenntartása nem veszélyeztetheti az épület építészeti értékeinek megőrzését.
(2) Helyi védettségű építészeti örökségen és a helyi egyedi védettségű építmény közvetlen környezetében csak olyan építési, átalakítási munka, illetve olyan állapot fennmaradása megengedett, amely a helyi védettségű építészeti örökség létét, állagát nem veszélyezteti, vagy azt esztétikai szempontból károsan nem befolyásolja és az a jellegzetes településkép karakteréhez igazodik.
(3) A helyi védettségű építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását a védelem ténye nem zárja ki, amennyiben az építmény védelmére okot adó jellegzetességek nem változnak meg, azok eredeti helyükön megtarthatók.
(4) Helyi védettségű építészeti örökséghez történő hozzáépítés, ráépítés, vagy annak telkén új építmény, építményrész építése nem sértheti a védett építészeti érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét.
(5) A védett építészeti értéket lehetőség szerint eredeti állapotban kell megőrizni. Előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti építőanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító, konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.
(6) Amennyiben az eredeti állapot megőrzése nem lehetséges, a védett építészeti értéket anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni. Ennek során a tudományos és helyszíni kutatáson alapuló restaurátori módszerekkel történő konzerválást, esztétikai helyreállítást, restaurálást előnyben kell részesíteni.
(9) A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni a védett építészeti értékek fennmaradását, érvényesülését szolgáló és visszafordítható megoldásokat.
(8) A helyi védettségű építészeti örökség jókarbantartása keretében nem végezhető olyan tevékenység, amely a védett építészeti érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett építészeti érték megjelenésének megváltoztatásával jár. Az értékőrző helyreállítás során a jókarbantartási munkák elvégzését segítő szerkezeti megoldások alkalmazása és kiegészítő szerelvények rejtett elhelyezése szükséges.
A TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉS ELEKTRO-NIKUS HÍRKÖZLÉSI SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE
57. § (1) A hírközlési sajátos építmények elhelyezésére alkalmas területek:
a) az elektronikus hírközlési építményt elsősorban közterületen, meglévő hírközlési építmények közös eszközhasználatával, vagy más fizikai infrastruktúra elemeinek felhasználásával kell elhelyezni,
b) alkalmas területek a különleges közműterületek, közlekedési és közműterületek,
c) az elektronikus hírközlési építmény a legkisebb mértékben érintsen egyéb nem köztulajdonú ingatlant.
(2) A villamosenergia-ellátási, közvilágítási, távközlési vezeték elhelyezésére alkalmas területek:
a) a hálózat felszíni vezetése a nem védett külterületen lehetséges,
b) a településképi szempontból nem meghatározó (egyéb) belterületeken törekedni kell a föld feletti légvezetékek egyoldali közös oszlopsoron való elhelyezésére,
c) utak, utcák rekonstrukciója, közművesítése, szilárd burkolása során a vezetékek földkábeles megoldása elsődleges.
(3) A településképi szempontból meghatározó területeken a teljes település ellátását biztosító felszíni villamosenergia-ellátási és hírközlési sajátos építmények, műtárgyak nem helyezhetők el.
(4) A helyi védett egyedi értékek látványát befolyásoló helyeken az (1)-(2) bekezdés szerinti sajátos építmények és műtárgyak nem helyezhetők el.
(5) A csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetést a korszerűsítés, útépítés során zárt csapadékvíz-hálózatba kell átépíteni.
58. § (1) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a gazdasági területek,
b) a különleges területek közül
ba) a nagy kiterjedésű szállítmányozási-, raktározási és logisztikai terület,
bb) a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
bc) a nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület,
bd) a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület, és
be) a hulladékkezelő területe,
c) a közlekedési- és közműterületek,
d) különleges beépítésre nem szánt területek közül
da) a megújuló energiaforrás hasznosításának céljára szolgáló terület,
db) a nyersanyag feldolgozás céljára szolgáló terület, és
dc) a honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló terület
alkalmas.
(2) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére
a) a műemléki jelentőségű terület,
b) a műemléki környezet,
c) a helyi értékvédelmi terület,
d) a településképi jelentőségű meghatározó területek,
e) a településképi jelentőségű meghatározó útvonalak és a mellettük fekvő teleksor,
f) a településképi jelentőségű meghatározó védett zöldterületek és zöldterületi intézmények,
g) a természetvédelemmel érintett területek, az országos ökológiai hálózat területei, a tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek
nem alkalmasak.
(3) A település területén a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére területfelhasználás szerint
a) a lakó (nagyvárosias, kisvárosias, kertvárosias, falusias) területek,
b) vegyes (településközpont, intézményi) területek,
c) üdülő (hétvégi házas, üdülőházas) területek,
d) az (1) bekezdés b) pontjában nem szereplő különleges területek,
e) a zöldterületek,
f) az erdő (védelmi, gazdasági, közjóléti) területek,
g) a vízgazdálkodási területek,
f) a természetközeli területek,
g) az (1) bekezdés d) pontjában nem szereplő különleges beépítésre nem szánt területek.
nem alkalmasak.
A REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA VONATKOZÓ TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK
A TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÁS ÉS SZAKMAI KONZULTÁCIÓ
59. § Kötelező a szakmai konzultáció minden egyszerűsített bejelentésalapján végezhető építésitevékenység, valamint a településképi értelemben meghatározó és kiemelt jelentőségű területekenvégzett építési tevékenység megkezdése előtt, legyen az építési engedély köteles, egyszerű bejelentés köteles, vagy építési engedély és egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység.
60. § (1) A szakmai konzultáció lefolytatása a települési főépítész feladata.
(2) A szakmai konzultációt a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező írásban kezdeményezi az alábbi tartalmi követelménnyel:
a) tervezett tevékenység területi beazonosítása,
b) tervezett tevékenység rövid leírása;
c) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,
d) beépítési koncepció vázlatos bemutatása, a pontos anyag és színhasználat megjelölésével.
(3) A településkép védelme érdekében a főépítész tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít legfőképpen az alábbi településképi követelmények esetében:
a) építési helyen belüli építményelhelyezés
b) építési helyen belüli melléképület elhelyezése
c) az illeszkedés szabályainak megállapítása esetében
d) egy építési telken több épület elhelyezése esetén.
e) tetőidomok, tetőhajlásszögek, és tetőablakok megállapításánál
f) védelem alatt álló területen lévő épület felújítása, átalakítása során, reklámok, feliratok, közművek homlokzaton való elhelyezése esetén, annak érdekében, hogy az épület eredeti formavilágának megtartása biztosított legyen.
g) az épületek homlokzati színezésének, tetőformájának és tetőhéjazatának kialakításánál, változtatásánál, anyagának és színezésének meghatározásánál.
h) közterületen elhelyezkedő, és újonnan elhelyezendő mikroarchitektúra elemek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, térburkolatok, jelző és irányító táblák, és minden egyéb közterületi tárgy esetében
i) közterületről látható változást eredményez
j) kivitelezési időszakra, ideiglenesen felállított állvány, felvonulási épület, mobil wc, mobil mosdó-zuhanyozó építmény elhelyezése
k) vízfelület létesítése
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:
a) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények;
b) felvetett javaslatok
(5) A szakmai konzultáció során a főépítész javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára.
(6) A tervezés során ugyanazzal az építési munkával kapcsolatban az építtető, illetve az általa megbízott tervező több szakmai konzultációt is kezdeményezhet.
A TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS
61. § (1) Az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyhez kötött építési tevékenységekhez
62. § Az eljárás során a tervdokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi.
63. § A polgármester az önkormányzati főépítész alapján javaslataa kérelem beérkezésétől számított 15 napon belülmegküldi véleményét az építtetőnek, kérelmezőnek, és feltölti az elektronikus tárhelyre.
64. § (1) A kérelmező kérelmét a 7. melléklet szerinti tartalommal ÉTDR felületen terjeszti elő, melyhez hozzáférést biztosít a polgármester számára.
(2) A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető, kérelmező nevét, lakcímét, a tervezett építési tevékenység helyét, az ingatlan helyrajzi számát.
(3) A kérelemhez csatolni kell az építésügyi hatósági eljáráshoz szükséges kidolgozottságú építészeti-műszaki tervdokumentációt, és a követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentumokat.
(4) A településképi véleményezési eljárás során
a) településrendezési eszköznek való megfelelés tekintetében vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek és illeszkedési szabályoknak,
b) az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy
ba) a földszinti alaprajz, a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően, nem korlátozza, akadályozza vagy nem zavarja-e a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát,
bb) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének és homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését,
c) a határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység vagy építmény
ca) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát,
cb) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
cc) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,
cd) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozást és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatot,
ce) a közterület fölé benyúló építmény-része, szerkezete és berendezése befolyásolja-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.
d) vizsgálni kell, hogy
da) figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció során készült emlékeztetőben foglaltakat,
db) amennyiben da) pontban foglalt emlékeztetőben foglaltak mellőzésre kerülnek, az eltérő megoldás azzal egyenértékű vagy kedvezőbb-e,
e) vizsgálni kell, hogy a kérelem tárgya megfelel-e a rendeletben foglalt településképi követelményeknek.
(5) A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés ellen lehet fellebbezni.
(6) Ha a polgármester az megállapított határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.
A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS
65. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a 8. melléklet szerinti körben az építési tevékenységet megelőzően.
66. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatásának megindításához szükséges kérelmet a rendelet 9. melléklete tartalmazza.”
67. § (1) A bejelentést és a mellékletét képező dokumentációt a tevékenység megkezdése előtt legalább 15 nappal kell benyújtani a polgármesterhez.
(2) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester a főépítész szakmai álláspontját megismerve hatósági határozatban dönt.
(3) A településképi megfelelőség körében a rendeletben foglalat településképi követelményeknek való megfelelőséget kell vizsgálni, különös tekintettel az alábbiakra:
a) a településképi megfelelőség körében elsősorban
aa) a telepítés (környezetbe illeszkedés, a beépítés vagy az építészeti jellegzetesség és látvány, a helyi jelleg védelme) településképbe való illesztése, a helyi építészeti érték védelmének érvényre juttatása, azokra gyakorolt hatása,
ab) a településrendezési eszközöknek való megfelelést, a rálátás és kilátás követelményeinek való megfelelés,
ac) az épület homlokzatának és tetőzetének kialakítási módja,
ad) közterület mentén az épület kialakításának módja, feltételei,
ae) az építmény takaratlanul maradó és közterületről közvetlenül látható határfelületeinek kialakítási módja és feltételei, valamint
af) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítása.
b) a kialakult település-, illetve telekszerkezetnek való megfelelés,
c) a környezet kialakult illetve védendő építészeti valamint zöldfelületi adottságaihoz történő illeszkedés,
d) a tervezett jövőbeli beépítéshez történő illeszkedés,
e) a kialakult magassági adottságokhoz történő illeszkedés
f) a reklám-, illetve hirdető-berendezések kialakításával és elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak és követelményeknek való megfelelés
(4) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(5) A polgármester döntésében nem javasolja, illetve megtilthatja, ha a tervezett építési munka:
a) A helyi területi védettség esetén a meglévő utcaszerkezet, építési vonal, telekosztás, építmények tér- és tömegarányának, tetőformájának, párkány- és gerincmagasságának megváltoztatásával jár;
b) A helyi területi védettség esetén a településkép feltárulása szempontjából zavaró megjelenésű, színű, formájú, a település általános építészeti színvonalát rontja;
c) Helyi egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatainak, díszítőelemeinek, burkolatainak, tetőfelépítményeinek, kéményeinek, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával vagy elbontásával jár;
d) bármely védettségi és településképi szempontból meghatározó kategória esetén a környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzatkiképzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, és a védett érték vagy településkép megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná, vagy értékcsökkenését eredményezné.
(6) A polgármester döntésében a rendeletben foglalt településképi követelményt egyedileg is meghatározhatja az alábbiak szerint:
a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,
b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,
c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését vagy reklámhordozó elhelyezését, a portálokon és nyílászárókon elhelyezett reklámgrafikák megjelenését;
d) megtilthatja az építmények közterületről látható megjelenését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását;
e) előírhatja és korlátozhatja reklámhordozók, hirdetőfelületek, hirdető berendezések, cégérek, cégtáblák, címfeliratok elhelyezésének módját és formáját.
(7) A polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉSI ELJÁRÁS
68. § (1) A településképi kötelezés alapja a rendeletben foglalt településképi követelmények és eljárási kötelezettségek megsértése.
(2) A településképi kötelezés és a kötelezés alapján lefolytatott településképi kötelezési eljárásra a településképvédelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet szabályai az irányadók.
69. § (1) Amennyiben a kötelezett a településképi kötelezésnek a megadott határidőig nem tesz eleget, a jogsértő állapot továbbra is fennmarad, úgy a polgármester pénzbírságot (a továbbiakban: településképi bírság) szab ki. A kötelezésben foglaltak elmaradása, nem megfelelő teljesítése esetén a bírságot ismételten ki kell szabni.
(2) A településképi bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legnagyobb összege egymillió forint.
(3) A településképi kötelezési eljárásban a bírság kiszabásakor és mértékének meghatározásakor figyelembe kell venni
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyre-állításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(4) A településképi kötelezési eljárásban kiszabott bírságot az Önkormányzat bírságról szóló határozatában szereplő bankszámlaszámára kell megfizetni.
A HELYREHOZATALI KÖTELEZETTSÉG
70. § (1) A településkép javítása érdekében, az azt rontó állapotú építményekre helyrehozatali kötelezettség írható elő, a következő feltételek együttes teljesülésével:
A településképi kötelezettség megszegése és végre nem hajtása esetén alkalmazható bírság esetkörei és mértéke
71. § (1) Az 45. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá a településképi kötelezettségek megszegése és végre nem hajtása esetén a kötelezett 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő bírsággal sújtható.
(2) A bírságot a polgármester jogosult kiszabni.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
72. § (1) A pályázatot minden évben az Önkormányzat költségvetésének elfogadását követő hónapban kell kiírni, és a helyben szokásos módon közzétenni, amennyiben az Önkormányzat a költségvetési rendeletben erre forrást állapít meg.
(2) A pályázatok benyújtásának és elbírálásának szabályait a pályázati felhívás tartalmazza.
(3) A pályázat kiírásáról – a Főépítész közreműködésével – az épített környezet védelmével kapcsolatos feladatok felügyeletével megbízott bizottság (továbbiakban: bizottság) gondoskodik.
(4) A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható.
(5) A pályázati felhívás mintát a rendelet 10. melléklet, a pályázathoz benyújtandó kérelem-mintát a 11. melléklet tartalmazza
(6) A pályázat benyújtására csak a helyi védelem alá vont érték tulajdonosa jogosult és a támogatási összeg elnyerésére is csak ő jogosult, azonban a támogatási összeget az esetleges bérlőre, vagy használóra átruházhatja, mely szándékot már a pályázat benyújtásakor jeleznie kell.
73. § A pályázati adatlaphoz csatolni kell
a) az ingatlan tulajdoni lapjának 30 napnál nem régebbi hiteles másolatát,
b) építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
c) építési engedélyhez nem kötött építési tevékenység esetén az építési engedélyezési tervdokumentációnak megfelelő tartalmú és terveket, az elvégzendő építési tevékenység leírását, valamint a településképi véleményt, illetve a településképi bejelentési eljárásban kiadott igazolást
d) minimum 5 darab fényképből álló fotódokumentációt az építmény állapotáról, illetve az építési tevékenységgel érintett épületrészről,
e) a felújítás költségeit tartalmazó részletes költségvetést, elkülönítve azzal a többletköltség-igénnyel, mely különösen a homlokzati díszek és egyéb homlokzati elemek eredeti formában történő helyreállítása, a díszesebb kapuzatok, az oromzatok vagy a lábazatok miatt szükséges,
f) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és az építési tevékenység elkészültének határidejét,
g) a pályázó költségvállalási nyilatkozatát arról, hogy a támogatási összeg elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel, illetve amennyiben a támogatási összeg átruházását is megjelölte a pályázati adatlapban, hogy kire kívánja átruházni,
h) társasház esetén a közgyűlés, lakásszövetkezet esetén - az alapító okiratban meghatározott hatásköri szabályok alapján - a közgyűlés vagy a küldöttgyűlés hozzájárulását tartalmazó határozatot.
74. § (1) Az önkormányzati támogatás
a) a védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében végzett építési tevékenység költségének legfeljebb 50 %-áig, a Képviselő-testület egyedi döntése szerinti mértékigterjedhet,
b) teljes épületrész felújítása esetében egyedi támogatási összeg is megállapítható.
(2) Az ingatlanra eső támogatás mértékét – költségvetésben rendelkezésre álló forrás és a beérkező pályázatok száma alapján – a bizottság állapítja meg.
(3) A bizottság a benyújtott pályázat kapcsán jogosult a mellékleteként benyújtott költségvetés ár-érték szerinti ellenőrzésére, esetleges felülvizsgálatára, azzal kapcsolatban új ajánlat bekérésére.
(4) A támogatás mértékét, igénybevételének feltételeit a bizottság határozza meg, amelyről a nyertes pályázó és az Önkormányzat támogatási szerződést köt.
(5) A támogatási szerződés tartalmazza legalább a támogatott megnevezését, megítélt támogatás folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét és az ellenőrzés szabályait.
(6) Az elkészült munkát követően a kifizetés előtt az Önkormányzat szakértő bevonását is kezdeményezheti, annak megállapításához, hogy a munka minősége megfelel-e a támogatásban megfogalmazott követelményeknek és műszaki tartalomnak.
(7) A támogatási összeg kifizetésére az elvégzett munkáról szóló eredeti számlák és fényképek becsatolását követően kerülhet sor.
(8) A felújított épület védettsége nem törölhető a támogatást követő 15 éven belül.
(9) A tulajdonost a megvalósított homlokzati elem vonatkozásában
a) állandó homlokzati elem esetén 10 év,
b) ideiglenes homlokzati elem esetén legalább 5 év, illetőleg az adott érdekkör fennállásának időtartamáig
fenntartási kötelezettség terheli.
75. § Nem adható támogatás
a) olyan pályázónak, aki nem tudja igazolni, hogy az önkormányzati támogatáson felüli pénz-ügyi forrása rendelkezésére áll,
b) a pályázat benyújtását megelőzően elkezdett építési és építés-előkészítő munkákhoz,
c) azon épület tulajdonosának, aki 15 éven belül már támogatást nyert és a támogatási szerződésben megfogalmazott fenntartási kötelezettségének nem tett eleget.
d) pinceterületen lakóépület felújítás támogatására
76. § Amennyiben a támogatást nem a pályázatban megjelölt feladatokra, nem a megfelelő minőségben használják fel, úgy a támogatásban részesülő a támogatás összegét köteles egy összegben visszafizetni a támogatás nyújtó részére.
77. § A támogatás egyéb feltételeit, különösen folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatási szerződésben kell rögzíteni.
78. § A támogatási szerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a Főépítész feladata.
Záró rendelkezések
79. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.
(2) A rendelet előírásait a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
(3) A rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók jelen rendelet előírásai.
80. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti SzikszóVáros Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 20/2011. (X. 31.) önkormányzati rendelet VII. fejezet 43. § - 51§ előírásai.
1. melléklet
2. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
6. melléklet
7. melléklet
8. melléklet
9. melléklet
10. melléklet
11. melléklet
1. függelék a 11. melléklethez
2. függelék a 11. melléklethez
3. függelék a 11. melléklethez
A 3. melléklet a Szikszó Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2022. (V. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.