Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdés 5. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) E rendelet hatálya Budapest főváros XIV. kerület Zugló közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem teljed ki a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben szabályozott plakátnak a kampányidőszakban történő elhelyezésére, valamint a választási kampány során alkalmazott hirdetési célú berendezésekre.

(3) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet előírásait jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel együtt kell alkalmazni.

(4) E rendelet előírásait Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzatának Képviselőtestülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) Hirdetési célú berendezés: a reklámhordozó és a reklámhordozót tartó berendezés, az információs célú berendezés, a cégtábla és a cégér gyűjtőfogalma.

b) Információs célú berendezés: elsősorban valamely közérdekű információ megjelenítését szolgáló, jogszabályban meghatározott mértékben reklámfelületet is tartalmazó berendezés, mely lehet

ba) hirdetőtábla: változó tartalmú hirdetmények, közlemények elhelyezésére szolgáló, közterületről látható építmény, szerkezet vagy hirdetővitrin,

bb) totemoszlop: általában autószalonok, benzinkutak, bevásárlóközpontok bejáratánál elhelyezett oszlop, melynek magassága a 3 métert meghaladja,

bc) név- és címtábla: intézmény, vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla (névtábla),

bd) transzparens: építményen kifeszített, textil vagy texti1-jellegű egyéb anyagból készült hirdetési célú berendezés;

be) átfeszítés: építmények vagy más tartószerkezetek között átfeszített textil vagy texti1-jellegű egyéb anyagból készült hirdetési célú berendezés;

bf) felíró tábla: vendéglátó, kiskereskedelmi egység információs táblája, jellemzően a napi kínálat feltüntetésére szolgál

bg) ingatlan eladását, bérbeadását hirdető tábla.

c) Cégtábla: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla,

d) Cégér: valamely mesterség jelvényeként használt, rendszerint műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy vagy címerszerű ábra. Cégérnek minősül az üzlethelyiségnél nem a falsíkra kihelyezett tábla is, amely csak ugyanazokat az információkat tartalmazza, amely cégtáblán kerülhet elhelyezésre. Cégérnek minősül a kerítés síkjára merőlegesen kihelyezett, a cégér leírásának megfelelő tábla. Nem minősül cégérnek az olyan hirdető berendezés, amely nem közvetlenül az üzlet jellegével, hanem az ott árusított termékkel kapcsolatos,

e) Reklámfelület: reklámhordozón, információs célú berendezésen, építmény homlokzatán (felületén) elhelyezett gazdasági reklámnak minősülő hirdetés, felirat, grafika, valamint a reklámhordozó és az információs célú berendezés gazdasági reklámként kialakított része;

f) Cégfelirat: kereskedelem, szolgáltatás, vendéglátás célját szolgáló helyiség, helyiségegyüttes nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető felirat,

g) Hirdetmény: minden olyan közérdekű tájékoztatás, információ, amely kereskedelmi, fogyasztási tevékenységgel sem közvetlenül, sem közvetve nem hozható összefüggésbe, a lakosság részére közérdekű információt közvetít;

h) Tűzfalkép: a reklámozás céljait nem szolgáló, bármely építési technológiával készített alapfelületre festéssel vagy rokon technológiával készített felület, grafikai mű;

i) Megállító tábla: valamely üzlet, vállalkozás tevékenységéhez kapcsolódó, közvetlenül az üzlet, vállalkozás környezetében elhelyezett ideiglenes hirdetési célú berendezés,

j) Hangreklám: 15 m átmérőjű körzetnél nagyobb területen hallható információt közvetítő reklám, szignál;

k) Vetített reklám: falra, úttestre, levegőbe vetített, információt közvetítő reklám;

l) Fényreklám: saját fényforrással rendelkező, világító felületű, vagy külső fényforrással megvilágított hirdetési célú berendezés, felirat, vagy ábra;

m) Ünnepekhez köthető időszak: november 25. és január 5. közötti időszak.

n) Mezzanine szint: az egységes építészeti motívumokkal (pl. nyílás, boltív) összefogott belső szint, félemelet, a földszinti nyíláson belül megjelenő galériaszint

3. § Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) helyi területi védelem alá helyezi az 1. mellékletben meghatározott területeket és helyi egyedi védelem alá helyezi a 2. mellékletben meghatározott ingatlanokat.

4. § (1) A helyi védelem fokozata lehet teljes, részleges vagy bizonyos elemekre kiterjedő.

(2) A helyi védelem fokozatát helyi területi védelem alatt álló ingatlanok esetében az 1. melléklet, helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok esetében a 2. melléklet határozza meg.

5. § (1) A helyi védelem alatt álló értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, mely tartalmazza

a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,

b) a védelem típusát és fokozatát,

c) a védett érték helymeghatározásának adatait, területi védelem esetén a védett terület lehatárolását és

d) a védelem rövid indokolását.

(2) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a kerületi főépítész gondoskodik.

6. § (1) A helyi védetté nyilvánításra vagy annak megszüntetésére bármely természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a polgármesterhez írásban benyújtott – kezdeményezése alapján kerülhet sor.

(2) A helyi védetté nyilvánításra vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védelemre javasolt érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, területi védelem esetén a terület lehatárolását,

b) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását,

c) a védelem jellegével (védelmi fokozattal) kapcsolatos javaslatot és

d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

(3) A helyi védettség megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a védett érték megnevezését, egyedi védelem esetén címét, területi védelem esetén a terület lehatárolását,

b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását és

c) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.

7. § (1) A helyi védettség alá helyezés vagy annak megszüntetése iránti eljárás megindításáról a (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket értesíteni kell, továbbá az Önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

(2) A helyi védettség alá helyezési vagy megszüntetési eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

a) a javaslattal érintett ingatlan, ingatlanok tulajdonosait, vagyonkezelőit,

b) műalkotás esetén az élő alkotót vagy a szerzői jog jogosultját,

c) a kezdeményezőket,

d) az illetékes építésügyi hatóságot és

e) Budapest Főváros Önkormányzatát.

(3) Az ingatlan használójának értesítése a tulajdonos útján történik.

(4) A kezdeményezéssel kapcsolatban a (2) bekezdésben meghatározottak az értesítés átvételét követő 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

8. § (1) A Képviselő-testület a 6. § (2) vagy (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú kezdeményezés benyújtásától számított 6 hónapon belül dönt a helyi védelem alá helyezésről vagy megszüntetésről.

(2) A helyi védelemmel kapcsolatos képviselő-testületi döntésről értesíteni kell a 7. (2) bekezdésben meghatározott érdekelteket, és a döntésről az Önkormányzat honlapján tájékoztatást kell közzétenni, továbbá kezdeményezni kell a döntésnek megfelelően az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést vagy törlést.

9. § (1) A védett építmény, közterülettel határos építményrész, közterületi műtárgy csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia: Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata védetté nyilvánította – (évszám).

(2) A tábla elkészíttetéséről, elhelyeztetéséről a polgármester gondoskodik. A tábla elhelyezését az érintett ingatlan tulajdonosa tűrni köteles. A tábla megőrzése és karbantartása a tulajdonos feladata.

10. § Ha egy helyi védettség alatt álló értéket fővárosi helyi védelem vagy műemléki védettség alá helyeznek, a védettség közzétételével egyidejűleg a helyi védettség megszűnik. Ebben az esetben kezdeményezni kell a helyi védelemnek az ingatlan-nyilvántartásból való törlését.

11. § (1) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.

(2) A helyi védelem alatt álló érték karbantartása, fenntartása a tulajdonos kötelessége.

(3) Helyi védelem alatt álló elem fennmaradását nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja építési tevékenység, használat.

12. § (1) A tulajdonos helyi védelem alatt álló érték karbantartására, fenntartására vonatkozó kötelezettségei teljesítését az Önkormányzat az általa meghirdetett pályázat útján támogathatja.

(2) A helyi értékvédelmi támogatás forrását az Önkormányzat az éves költségvetésében határozza meg, melynek felhasználására évente pályázatot ír ki. A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatás nyerhető el.

(3) Helyi értékvédelmi támogatásban részesíthető az országos (műemléki) és a helyi (fővárosi vagy kerületi) értékvédelem alatt álló építmény a szokásos jókarbantartási munkálatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben felmerülő munkálatai.

(4) A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetési rendelet megalkotását követően a Képviselő-testület írja ki. A pályázat tartalmára vonatkozó részletes feltételeket a Képviselő- testület a pályázati kiírásban határozza meg.

(5) A beérkezett pályázatokat szakmai szempontból az Önkormányzat Képviselő-testülete által létrehozott Zuglói Értékvédelmi Munkacsoport előzetesen értékeli és javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a támogatás odaítélésére. A beérkezett pályázatokról a Képviselő- testület dönt.

(6) A támogatási szerződés megkötésére, módosítására, felmondására, a támogatás elszámolására, visszafizetésére és a támogatási összeg felhasználásának ellenőrzésére az önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott forrás átadásáról és államháztartáson kívüli forrás átvételéről szóló önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.

13. § (1) Budapest főváros XIV. kerület Zugló teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó terület.

(2) A településképi szempontból meghatározó területen belül a helyi (kerületi) területi és egyedi védelemmel érintett területek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi (kerületi) védelem alatt álló építészeti örökségre a 14–15. §-ban és a 16–22. §-ban meghatározott építészeti követelményeket a 30–32. §-ban meghatározott építészeti követelményekkel együtt kell alkalmazni.

14. § Az elbontott építmények telkeit megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.

15. § (1) Telekhatáron kerítés kizárólag áttört kialakítással létesíthető, melynek mértéke legalább 80%. Az áttörtség számítása során figyelmen kívül hagyható

a) a kerítéssel egybeépített hulladéktartály tároló vagy

b) az oldalsó vagy hátsó telekhatáron elhelyezett nyitott gépjármű tárolónál létesülő tömör kerítés szakasz.

(2) Oldal- és hátsókért esetén, a telekhatár mentén elhelyezett nyitott gépjármű tárolónál létesülő tömör kerítés minimum 1,60 méter magassággal kell kialakítani, és hossza nem haladhatja meg a gépkocsi tároló hosszát, de legfeljebb 12 méter lehet.

(3) Kerítés – a sportpályák határolására szolgáló kerítés kivételével – legfeljebb 2 méter magas lehet. Játszóterek lehatárolására szolgáló kerítés legfeljebb 1,40 méteres magassággal alakítható ki.

(4) Tömör lábazat magassága legfeljebb 60 centiméter lehet, melynek felülete nem számít bele az áttörtség meghatározott legkisebb értékébe.

(5) A kerítés tömör szakaszai közötti távolságnak legalább 1,5 méternek kell lennie.

(6) A belátás akadályozása céljából a kerítés takarására kizárólag növénytelepítéssel kerülhet sor.

(7) Közterületi telekhatárról vagy attól számított 1,0 méteren belülről induló gépkocsi lehajtó esetén kötelező kerítést és kaput építeni a közterületi telekhatárra.

(8) Közterületen kutyafuttató kizárólag kerítéssel körülkerítve alakítható ki, mely kerítés esetén az utcafronti kerítésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

16. § (1) Az épületek homlokzatainak és tűzfalainak részleges felújítása vagy átfestése – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel és zártsorú vagy ikres beépítés esetén a bontást követően visszamaradó takaratlan tűzfal ideiglenes védelmének kivételével – nem megengedett.

(2) Homlokzat részleges felújítása, átfestése kizárólag a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása vagy a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása vagy egyéb szükséges javítások elvégzése esetén lehetséges, ha az épület rendelkezik földszint feletti osztópárkánnyal. Ebben az esetben a homlokzat részleges felújítása, átfestése a homlokzat teljes földszinti sávjában történhet a homlokzat egészére vonatkozó színezési terv alapján.

(3) Épületek ideiglenesen vagy véglegesen szabadon maradó tűzfalaira tűzfalkép felfesthető, de csak egyenletes megvilágítással vagy megvilágítás nélkül. Tűzfalkép – a (4) bekezdésben meghatározott céglogó kivételével – reklám céljára nem szolgálhat.

(4) Képzőművészeti alkotás tűzfalon való létrehozása esetén a tűzfalfestmény legfeljebb egy szponzori céglogót tartalmazhat a tűzfalfestmény legfeljebb 5%-os felületén.

17. § (1) Magas- és alacsonyhajlású tető és előtető fedésére bitumenes zsindely, bitumenes lemez, cserepes lemez, műanyag és fém hullámlemez, hullámpala nem alkalmazható.

(2) Előtető és védőtető csak a homlokzat architektúrájához és színezéséhez illeszkedően építhető be.

(3) Pince vagy alagsor lejárata fölé új, az épületek homlokzati síkja elé nyúló (kiugró) védő építmény nem alakítható ki. A meglévő pince vagy alagsor lejárat védő építményeket az érintett homlokzati szakasz felújításával egyidejűleg az épület arculatához illeszkedő módon át kell alakítani.

18. § (1) Meglévő épület homlokzatán nem építhető be a homlokzatra jellemzőtől eltérő színű, valamint eltérő osztású nyílászáró.

(2) Tetőtér beépítés során homlokzatonként csak azonos szemöldökmagasságú tetőtéri ablak építhető be. Kivételt képez ez alól a tető és a kémények megközelítésére szolgáló tetőkibúvó ablak.

19. § (1) Közterületi pavilonok kivételével új kereskedelmi egység közterületre, magánútra vagy közhasználatra átadott területek felé eső földszinti homlokzatát legalább 50%-ban üvegfelületekkel kell kialakítani.

(2) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a portálok üvegfelületeinek egyenként legfeljebb 30%-a lehet át nem látszó vagy takart.

(3) Nagyméretű üvegfelületek létesítése esetén a védett madárfajok megóvása érdekében

a) speciális, ún. madárvédő üveget kell használni, mely a madarak számára látható módon veri vissza az UV-fényt,

b) az üvegfelületekre speciális, matt felületet képező fóliát vagy mintás (dekor-) fóliát kell felhelyezni, vagy

c) az üvegfelületek előtt külső árnyékoló szerkezetet kell alkalmazni.

(4) Meglévő kirakat átalakításánál vagy cseréjénél az épület eredeti építészeti kialakításától eltérő kirakatportálokat az építéskori tervek alapján vagy az építéskori nyílások geometriai méreteinek figyelembevételével kell helyreállítani.

(5) Közterületi pavilonok kivételével az üzletportált védő biztonsági berendezés kizárólag a portálfelület belső oldalán helyezhető el és átlátható rácsszerkezetként kell kialakítani.

(6) Kirakatszekrény a homlokzatok közterület felőli falfelületén, kerítésén és az előkertben nem helyezhető el, kivéve eredeti állapot szerinti visszaállítás esetén.

(7) Az épület kapualjában, belső udvari homlokzatán, passzázsban, falra vagy fal elé kirakatszekrényt csak akkor szabad elhelyezni, ha annak mérete és szerkezeti kialakítása az épület falazatának építészeti részletképzését, építéskori falfestését és falfestményeit, művészi felületképzését (gipszstukkó, dombormű, faragvány stb.) nem takarja el.

20. § (1) Meglévő épület esetén rácsozat csak az épület eredeti rácsozatával azonos kialakítással készülhet, az eredetitől eltérő új rácsozatot vagy betörésvédelmet szolgáló berendezést egységesen, azonos kialakítással és csak úgy lehet elhelyezni, hogy az épület meglévő architektúrájához, díszítményeihez, burkolataihoz és színezéséhez igazodjon.

(2) Új épület esetében rácsozat vagy betörésvédelmet szolgáló berendezés egységesen, a homlokzat részeként, azzal összhangban helyezhető el.

(3) Erkély vagy loggia áttört korlátjára utólagos takarás (például nád-, vászonszövet) nem helyezhető el.

21. § (1) Vendéglátó teraszok üvegezett, zárt módon nem létesíthetők; legfeljebb az épület színezésével összhangban lévő vászonárnyékolókkal fedhetők le. Az ernyő-, napellenző és esővédő szerkezeteknek illeszkedniük kell a környezethez, reklámot, terméknevet nem tartalmazhatnak.

(2) Teraszok, járdák burkolataként műfű nem helyezhető ki.

(3) Közterületi vendéglátó teraszok létesítésénél a közterület egyéb részeitől való elkülönítés céljából a környezettel összhangban lévő, természetes hatású anyagból készült utcabútorok, dézsák, virágládák, planténerek helyezhetők el, amelyek nem rögzíthetőek a térburkolathoz.

22. § (1) A közterületi játszóterek területének részleges árnyékolását fásítással kell biztosítani. Az újonnan telepített fák lombozatának megnövekedéséig az árnyékolást ideiglenes, bontható szerkezettel (például napvitorlával) kell biztosítani.

(2) Meglévő fasorok esetén a fapótlás – invazív fafajok kivételével – csak azonos fafajjal vagy egységes faültetési terv szerint történhet. Invazív fafajok alkotta fasorok esetén gondoskodni kell a fasor egyedeinek fokozatos cseréjéről.

23. § (1) Hirdetési célú berendezés a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illeszkedően csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza a térfigyelő kamera rendszer látószögét, a közterületek és az ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit, ne okozzon közlekedési veszélyhelyzetet.

(2) A kihelyezett reklámhordozón tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a reklámhordozó tulajdonosának nevét (megnevezését) és címét (székhelyét). Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(3) A hirdetési célú berendezés tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról, valamint arról, hogy a berendezés ne okozzon kárt az általa érintett létesítményben és annak rendeltetésszerű használatát ne korlátozza.

(4) Közterületről két- vagy több oldalról látható reklámhordozó csak valamennyi – közterületről látható – oldalát reklámfelületként kialakítva létesíthető.

(5) Hirdetési célú berendezésen nem alkalmazható

a) a KRESZ-ben szereplő táblaforma és színösszeállítás, valamint az azokra szabványosított tipográfia és j elrendszer,

b) villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület és olyan világítótest, amely a közlekedés biztonságát, vagy más építmény, telek használatát veszélyezteti.

(6) A hirdetési célú berendezés méretét a hordozó szerkezettel együtt kell meghatározni, függetlenül a rá helyezett hirdetés, hirdetmény, reklámfelület nagyságától. A szerkezetileg több elemből álló berendezés egynek minősül. Önálló betűk vagy ábrák esetében az összefüggő szöveg körbehatárolt idomainak felületét kell figyelembe venni.

(7) Hirdetési célú berendezés csak határozott időre vagy valamely feltétel bekövetkeztéig helyezhető el.

(8) A hirdetési célú berendezést az elhelyezője kártalanítási igény nélkül köteles haladéktalanul eltávolítani, ha

a) az építési vagy közterület-használati engedélyben, a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló igazolásban meghatározott határidő lejárt vagy a feltétel bekövetkezett,

b) a hirdetési célú berendezéssel érintett üzlet, intézmény, vállalkozás stb. vagy annak tevékenysége megszűnt, a hirdetési célú berendezés aktualitását vesztette, vagy műszakilag kifogásolható állapotba került,

c) a hirdetési célú berendezés elhelyezését szolgáló közterület városfejlesztési vagy más célú felhasználása válik szükségessé,

d) egyéb fontos közérdek (például út- vagy közműépítés) azt indokolja.

(9) A hirdetési célú berendezés akkor tekinthető leszereltnek, ha nem csak a hirdetőfelület, hanem annak tartószerkezete is (alapozással együtt) elbontásra kerül, helyreállítási kötelezettséggel. Amennyiben a tartószerkezet vagy annak része nem kerül elbontásra, a hirdetési célú berendezést meglévőnek kell tekinteni.

(10) Épületek tetőzetén reklámfelület nem alakítható ki.

(11) Az épület teljes homlokzatát érintő átalakítás, felújítás esetén az e rendeletnek nem megfelelő cégért, cégtáblát, cégfeliratot el kell távolítani.

(12) Hirdetési célú berendezést – a hirdetőoszlopok kivételével – csak belső megvilágítással, vagy hátoldali megvilágítással lehet kialakítani.

(13) Hirdetési célú berendezés megvilágításának elektromos ellátásához a vezeték csak a homlokzat síkján belül vezethető. A homlokzat falán kívül kábelcsatornában sem vezethető.

24. § (1) Közterületen az információs célú berendezések közül kizárólag hirdetőtábla, totemoszlop vagy átfeszítés helyezhető el.

(2) Az információs célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb 30%-án tehető közzé reklám, vagy helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés.

(3) Totemoszlop közterületi elhelyezése csak kivételesen engedélyezhető, ha az érintett ingatlan területén az elhelyezés nem lehetséges, vagy a létesítmény közterületen fekszik.

(4) Ingatlanonként 1 db, maximum 0,5 m²-es nagyságú, az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla az épület falán, ablakában vagy az ingatlan kerítésén, a homlokzat vagy a kerítés síkjában helyezhető el.

(5) Beépítetlen ingatlanon az ingatlan eladását, bérbeadását meghirdető tábla mérete nem haladhatja meg a 4 m²-t.

(6) Építmény homlokzatán csak olyan név- és címtábla helyezhető el, amely az épületben levő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(7) Név- és címtábla

a) felülete a 0,10 m²-t nem haladhatja meg,

b) anyaga kizárólag fém vagy üveg lehet,

c) elsődlegesen a kapubélletben, amennyiben ez nem lehetséges, a kapu két oldalán helyezhető el.

(8) A név- és címtáblákat kapuzatonként azonos anyag és méret alkalmazásával, összerendezve a kapuzat architektúrájához illeszkedően kell elhelyezni.

(9) Felíró tábla

a) a rendeltetési egység bejárata melletti faltesten, rendeltetési egységenként legfeljebb 2 darab helyezhető el,

b) felülete – annak tartószerkezetével együtt – a 0,75 m²-t nem haladhatja meg.

(10) Épületre kihelyezett transzparens és átfeszítés csak idegenforgalmi, tudományos és kulturális, és nemzeti eseményekhez kötötten helyezhető ki, mely időszak véghatárideje az esemény záródátumát követő 1 hét.

25. § (1) Közterületen álló épület homlokzatán cégér, cégtábla és cégfelirat elhelyezhető.

(2) Építmény homlokzatán csak olyan cégér, cégtábla és cégfelirat helyezhető el, amely az épületben levő rendeltetési egységre, az abban folytatott tevékenységre vonatkozik.

(3) Amennyiben az épületben olyan kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó egység létesül, melynek bejárata a közterületről közvetlenül nem látható, az épület földszintjének közterületről látható felületén gondoskodni kell e rendeltetési egységek cégtáblájának, cégérének vagy cégfeliratának elhelyezési lehetőségéről is.

(4) Az udvari rendeltetési egységeket jelző cégtáblák összevontan, egy szerkezeten is elhelyezhetők.

(5) Épület homlokzatán

a) cégér az épület homlokzati síkjára csak merőlegesen,

b) cégtábla az épület homlokzati síkjával csak párhuzamosan, a homlokzati síkból ki nem fordulva

helyezhető el.

(6) Rendeltetési egységenként a kirakatportál szerkezetén kívül 1 db cégér, valamint 1 db cégtábla vagy cégfelirat helyezhető el, kivéve a sarki rendeltetési egységet, ahol az eltérő homlokzatonként további 1–1 db cégér, valamint cégtábla vagy cégfelirat is elhelyezhető.

(7) Cégtábla felülete – a (9) bekezdésben foglaltak kivételével – nem haladhatja meg a rendeltetési egységgel határos homlokzatfelület 10%-át, vastagsága legfeljebb 0,15 méter lehet. Az (5) bekezdés szerinti cégtábla felülete legfeljebb 2,0 m²-ig növelhető.

(8) Cégér homlokzatra merőleges felülete nem haladhatja meg a 0,8 m²-t, vastagsága a 0,3 métert.

(9) A cégér homlokzati falsíktól számított kinyúlása nem haladhatja meg az 1,0 métert.

(10) A cégérek, cégtáblák tartó- és hordozó szerkezeteit, továbbá a cégfeliratokat úgy kell kialakítani, hogy

a) azok mérete, aránya, anyaga szervesen illeszkedjen az érintett épület építészeti megoldásaihoz, a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához,

b) naturális képeket, fotókat, a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, indokolatlanul elütő vagy erős színeket ne tartalmazzon,

c) épületdíszt, díszítő tagozatot ne takarjon él.

(11) Cégérek, cégtáblák és cégfeliratok elhelyezése

a) a földszinti portál részeként,

b) a földszinti portál felett, az osztópárkány alatti sávban, vagy

c) a mezzanine szintet az emelettől elválasztó sávban történhet.

(12) Magastetőn, lapostetőn cégér, cégtábla vagy cégfelirat nem helyezhető el, nem létesíthető.

26. § (1) Reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés közterületen csak úgy helyezhető el, hogy az ne akadályozza közúti jelzőtábla, jelzőeszköz láthatóságát, vagy a közterület más részeinek rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(2) Közterületen reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés kizárólag a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben foglaltakkal összhangban helyezhető el.

(3) Utasváró és kioszk felületének legfeljebb 30%-án helyezhető el reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés. A tetőn reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el.

(4) Út menti reklámberendezés kilométerenként összesen legfeljebb 5 db helyezhető el úgy, hogy azok egymástól mért távolsága legalább 50 méter legyen.

(5) Utak mentén ellenkező irányból láttatni kívánt reklámhordozó akkor telepíthető már meglévő reklámhordozó mögé, ha a talajszint feletti magasságuk és méretük azonos, szerkezetük kapcsolódik.

(6) Azonos útvonalon elhelyezett reklámhordozókat és reklámhordozót tartó berendezéseket azonos magasságban és rálátási szögben kell elhelyezni.

(7) Közterületen a hirdető oszlopok közül kizárólag közművelődési célú hirdetőoszlop helyezhető el azzal, hogy

a) nem fa köré kerül,

b) elhelyezése a gyalogosok biztonságos közlekedését nem akadályozza és

c) a palástja nem forog.

(8) Közművelődési intézmény homlokzatán a közművelődési intézményre vagy rendezvényeire vonatkozó reklámon a szponzori reklám legfeljebb 10% lehet.:

(9) Épületek üvegfelületein, közmű építményeken, közterület felőli kerítéseken, támfalakon, előkertekben hirdetési célú berendezés, reklámfelület nem helyezhető el, nem létesíthető.

(10) Építési reklám háló elhelyezhető az építmény homlokzatán végzett építési tevékenység idejére. Az építési tevékenység megkezdését építési napló-bejegyzéssel kell igazolni.

(11) Az építési reklámháló kizárólag az építménynek az építési tevékenységgel érintett fala elé épített állványzaton kerülhet elhelyezésre. Az épület falához rögzített, feszítőhuzalokra erősített reklámháló nem minősül építési reklámhálónak.

(12) Az építési reklámhálón a tervezett új homlokzat kialakításának rajzolatát és színezését mérethelyesen ábrázolni kell.

(13) Az építési reklámhálón kialakítható reklámfelület legfeljebb 6,0 m² lehet.

27. § (1) Vetített reklám a közlekedés biztonságát, más ingatlanok rendeltetésszerű használatát nem veszélyeztetheti, villogó effektust nem alkalmazhat.

(2) Hangreklám nem alkalmazható.

(3) Aszfaltmatricák elhelyezésére kizárólag rendezvény reklámozása céljából kerülhet sor. Az egyes matricák mérete nem haladhatja meg az 1 m²-t, mennyiségük pedig rendezvényenként a 10 db-ot. A matrica eltávolításáról – a rendezvény zárását követő 24 órán belül – a kihelyező köteles gondoskodni.

28. § (1) Évente összesen tizenkét naptári hét időszakra a polgármester eltérést engedhet a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges.

(2) A cégtábla és a cégér esetén a településképi bejelentési eljárás során a polgármester az e rendeletben meghatározott szabályok alól a homlokzat adottságait figyelembe véve eltérést engedélyezhet.

29. § (1) Közművezetékek felújítása, cseréje során a megszűnő, feleslegessé vált közművezetéket, közműépítményeket el kell bontani, felhagyott vezeték, műtárgy közterületen nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt, kivéve azon eseteket, ahol azt szakértői vélemény igazolja.

(2) Az új közművezetékek létesítése, meglévő közművezetékek más nyomvonalra történő áthelyezése, nyomvonalának meghosszabbítása – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – terepszint alatti elhelyezéssel történhet, kivéve az önkormányzati beruházásban megvalósuló közbiztonsági berendezésekhez (térfigyelő kamerákhoz) szükséges vezetékek.

(3) A díszkivilágítás elosztó szekrénye kivételével az új közműépítmények létesítése, meglévő közműépítmények cseréje, átalakítása esetén az elhelyezést – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában -

a) a b) pontban foglaltak kivételével a járdaszigeteken terepszint alatti kialakítással,

b) tömegközlekedési eszköz járdaszigeten elhelyezett megállója esetén terepszint alatti kialakítással vagy terepszint felett takarással,

c) az egyéb területeken terepszint alatti kialakítással, építményen belül, vagy terepszint felett takarással kell biztosítani.

(4) A közműépítmények terepszint feletti takarása történhet:

a) zöldterületeken, valamint a lakótelepek zöldfelületein növényzet telepítésével, legfeljebb 1,0 méter magasságig tereprendezéssel, takarást biztosító műtárggyal, amennyiben a helyszíni adottságok mindezeket nem teszik lehetővé, festéssel,

b) a járda és az úttest közötti berendezési sávban, amennyiben a sáv szélessége lehetővé teszi, növényzet telepítésével, takarást biztosító műtárggyal, a berendezési sáv megfelelő szélessége hiányában festéssel,

c) a gyalogos sáv és a telekhatár közötti sávban növényzet telepítésével vagy takarást biztosító műtárggyal.

(5) Több közműépítmény csoportos elhelyezése esetén az egységeket összevonva kell tervezni, a takarást egybefüggően kell kialakítani.

(6) Közműépítmény növényzettel történő takarását nyírható örökzöld cserjével szükséges biztosítani.

(7) Közműépítmény tereprendezéssel történő takarása esetén a földrézsűt gyeppel vagy talajtakaró cserjével kell fedni, a vízelvezetését biztosítani kell.

(8) A közműépítmény festése

a) közúti jelzéseket, azokkal összetéveszthető ábrákat, feliratokat, továbbá a közúti jelzéstechnikában alkalmazottal megegyező vagy ahhoz hasonló színeket,

b) gazdasági reklámnak minősülő feliratot nem tartalmazhat.

(9) A gyalogos sáv és a telekhatár közötti sávban elhelyezett közműépítmény takarását biztosító műtárgy kialakításával a mögötte lévő ingatlanon álló épülethez, kerítéshez

illeszkedni szükséges. A takarást biztosító műtárgy az épület díszítőelemét, nyílását részben sem takarhat] a el.

(10) A közműépítmény takarását biztosító műtárgy fényvisszaverő anyagból nem készülhet.

30. § A helyi (kerületi) területi védelem alá tartozó területen a telkek utcai szélességét, épületek, kerítések tagolását – telekalakítás esetén is – meg kell őrizni. Az utcaképet, az épületek tömeg-, tetőzet- és homlokzati ritmusát, jellegét építési tevékenységgel megváltoztatni csak az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján, az abban rögzített értékek megtartásával, védelmének biztosításával lehet.

31. § (1) A helyi (kerületi) egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán a nyílászárók színének, osztásainak, tok- és profilszélességének megváltoztatása csak a nyílászáró eredeti, építéskori állapot szerinti visszaállítása szerint megengedett. Az eredeti, építéskori állapot ismeretének hiányában az épület korára és stílusára jellemző módon kell helyreállítani. Az épületek felújítása, belső átalakítása, a meglévő homlokzat struktúrája, rekonstrukciója csak az épület eredeti tervei szerint, vagy az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet alapján, az abban rögzített értékek megtartásával, védelmének biztosításával lehet.

(2) A helyi (kerületi) egyedi védelem alatt álló épületek tetősíkjainak a hajlásszöge az eredeti állapotnak megfelelő lehet. Eredeti tervek hiányában a védett építészeti értékek megtartásával, azok védelmének biztosításával lehet.

(3) A helyi (kerületi) egyedi védelem alatt álló magastetős épületek tetőfedésének anyaga csak az épület építési időszakában ismert, használt anyagú lehet.

(4) A helyi (kerületi) egyedi védelem alatt álló épületek utcai homlokzatán külső tokos redőny beépítése és kirakatszekrény kihelyezése tilos.

(5) A helyi (kerületi) védelem alatt álló épületek homlokzati felületeinek részleges felújítása, átszínezése nem megengedett.

32. § (1) A Fogarasi út – Bátorkeszi utca – Bánki Donát utca – Kaffka Margit utca által határolt területen és a Bátorkeszi utca 1–49., Fogarasi út 69., Felsőbüki Nagy Pál utca 9. és 10., valamint a Boros Mátyás utca 9. és 10. sz. alatti ingatlanok (a továbbiakban együtt: Vitézi telkek), továbbá a Szervián utca – Kaffka Margit köz – Kaffka Margit utca – Bánki Donát utca – Bátorkeszi utca – Bolgárkertész utca által határolt területen (a továbbiakban: Tisztviselő telep) a meglévő épületek átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, bővítése esetén a (2)–(6) bekezdésben meghatározott speciális szabályokat az 4. mellékletben szereplő ábráknak megfelelően kell betartani.

(2) Tetőtérbeépítés esetén háromszög alakú és egyenes záródású kiemelt tetőablak egy tetőfelületen egyszerre nem alkalmazható. Tető síkban fekvő ablak háromszög alakú és egyenes záródású kiemelt tetőablak esetén is beépíthető ugyanazon a tetőfelületen.

(3) A kőlábazat jellege megőrzendő.

(4) Tetőfedésre kizárólag anyagában színezett, hódfarkú vagy hornyolt kerámia cserép alkalmazható.

(5) A kerítés és a faszerkezetek zöld színe RAL 6000, RAL 6001, RAL 6002, RAL 6005, RAL 6010, RAL 6011, RAL 6025, RAL 6026, RAL 6029 lehet.

(6) A kerítés egyenes és íves záródású is lehet.

33. § (1) Az önkormányzati főépítész kérelemre szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

(2) A szakmai konzultáció iránti kérelem benyújtható papír alapon vagy elektronikus úton.

(3) A szakmai konzultáció iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét,

b) a kérelmező elérhetőségét (telefonszám és amennyiben van e-mail cím),

c) az érintett ingatlan címét, helyrajzi számát és

d) a tervezett építési tevékenység rövid leírását.

34. § (1) A szakmai konzultáció a településképi követelményeken túl a településrendezési eszközben található követelményekre is kiterjed.

(2) A konzultációról készült emlékeztetőt a főépítész nyilvántartásba veszi és 15 napon belül postai vagy elektronikus úton eljuttatja a kérelmezőnek.

35. § Az építtető vagy az általa megbízott építész tervező köteles szakmai konzultációt kérni, ha a tervezett építési tevékenység a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik.

36. § Településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) kell lefolytatni a fővárosi helyi egyedi védelem alá vont építmények és a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak hatáskörébe tartozó építmények kivételével

a) új építmény építésének,

b) meglévő építmény közterületről látható bővítésének, átalakításának építési vagy fennmaradási engedélyezési eljárását megelőzően.

37. § (1) A polgármester a településképi véleményét Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Építészeti-Műszaki Tervtanácsa szakmai véleményére alapozza.

(2) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

38. § (1) A véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az 5. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.

(2) A településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációnak az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

a) műszaki leírás,

b) beépítési követelményeket igazoló idomtervek,

c) helyszínrajz a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények tetőfelülnézetével, a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával,

d) az épület tömegkialakítását meghatározó, eltérő szintek alaprajzai,

e) megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet,

f) építmény valamennyi jellemző külső nézetét ábrázoló homlokzati terv,

g) színezési terv a homlokzati anyaghasználat és szín pontos meghatározásával,

h) utcakép az illeszkedés megfelelőségének megállapításához szükséges számú szomszédos épületek ábrázolásával és

i) látványterv.

39. § (1) A településképi véleményezési eljárás során a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendeletben meghatározottakon túl vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció megfelel-e a településrendezési eszközben foglalt kötelező előírásoknak.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a beépítés módja – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

c) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását,

d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés vagy meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága, és

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat nem korlátozza vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, és

b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, továbbá a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban áll-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, és

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy a közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő és a telepítendő fákra, fasorokra.

40. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki (amely) a területen

a) jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b) reklám-berendezést helyez el, tart fenn vagy kíván elhelyezni, valamint ilyen céllal felületet alakít ki.

(2) A településképi bejelentési kötelezettség nem terjed ki

a) a nyilvántartott műemléki értéket, a műemléket érintő vagy műemléki környezetben, műemléki jelentőségű területen az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységre,

b) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerint egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységre, és

c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 34. pontjában meghatározottak szerinti tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközre.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az alábbi közterületről vagy magánútról látható tevékenységek végzéséhez:

a) meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje, kivéve a homlokzatfelület meglévővel azonos színnel történő újrafestése és a meglévő héjazat visszaépítése;

b) meglévő épület homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása;

c) meglévő épület homlokzatán, tetőzetén új nyílászáró beépítése;

d) meglévő, helyi (kerületi, fővárosi) védelem alatt álló épületen nyílászáró cseréje;

e) az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető építése, árnyékoló elhelyezése, meglévő átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása;

f) az épület homlokzatán erkély, loggia beépítése, meglévő beépítés átalakítása;

g) meglévő épület homlokzatán, kerítésen, vagy önálló tartószerkezeten hirdetési célú berendezés elhelyezése, cégfelirat vagy reklámfelület létesítése, meglévő átalakítása, megváltoztatása;

h) áru- és pénzautomata elhelyezése, ha

ha) meglévő építmény homlokzatán kerül elhelyezésre, vagy

hb) önálló építményként kerül elhelyezésre;

i) építési engedélyhez nem kötött, ünnephez köthető időszak kivételével kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület (pavilon, kioszk) építése, bővítése, ha közterületről látható;

j) közterület vagy magánút felőli telekhatáron, továbbá közterületi vagy magánút felőli telekhatáron álló kerítés hiányában a közterületi vagy magánút felőli telekhatártól számított 10 méteren belül kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, kivéve a kerítés meglévővel azonos színnel történő újrafestése, vagy azonos anyaggal történő helyreállítása, pótlása, ha az építési tevékenység során a kerítés geometriája nem változik meg;

k) építési engedélyhez nem kötött, új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, átalakítása.

41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfélnek a polgármesterhez benyújtott, papíralapú bejelentésére indul. A bejelentést a 6. mellékletben foglalt mintának megfelelő tartalommal kell benyújtani.

(2) A bejelentéshez egy példány 7. melléklet szerinti tartalmú dokumentációt kell mellékelni papír alapon.

(3) A bejelentési dokumentációt a 8. mellékletben meghatározottak szerint, a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.

(4) A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.

(5) Több, bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.

(6) Amennyiben a tervezett tevékenységre több, eltérő tartalmú településképi bejelentést tesznek, úgy a tevékenység megkezdése előtt a bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy melyik bejelentési dokumentáció szerint kívánja a kivitelezést folytatni.

42. § (1) A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.

(2) A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya

a) megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;

b) megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményeinek:

ba) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;

bb) alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;

bc) az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, és látványukhoz; bd) a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;

c) védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;

d) a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.

(3) A polgármester a településképi bejelentés benyújtásától számított 15 napon belül az (1)– (2) bekezdésben foglaltak alapján a tevékenység végzését – feltétel meghatározásával vagy anélkül – a tudomásul veszi vagy megtiltja.

(4) A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat birtokában – az abban foglalt esetleges feltételek figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése és tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.:

43. § (1) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a közléstől számított egy évig érvényes.

(2) Az épület utólagos hőszigetelése, színezése, a tetőhéjalás cseréje, valamint a teljes épületen egyidejűleg megvalósított nyílászárócsere esetén a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a közléstől számított két évig érvényes.

(3) A tevékenység tudomásulvételéről szóló határozat érvényességi idején belül megkezdett, de az érvényesség lejártának időpontjában befejezetlen tevékenység esetén a polgármester a megvalósult tevékenység készültségének figyelembevételével a szükséges továbbépítési munkákról, vagy az eredeti állapot helyreállításáról településképi kötelezési eljárás keretében dönt.

(4) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat érvényességi idejének lejárta előtt az érvényesség meghosszabbítása kérhető, ha a tervezett tevékenység műszaki tartalma nem változott meg.

(5) A polgármester a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat érvényét további egy évre meghosszabbítja, ha a településképi követelmények nem változtak meg.

(6) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás érvényességi idejének lejártát követően, vagy ha tervezett tevékenység műszaki tartalma megváltozik, a tevékenyég végzéséhez a településképi bejelentést ismételten be kell nyújtani.

(7) A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat érvényességének ideje alatt a bejelentett tevékenység tekintetében a bejelentő és jogutódja közös kérelemmel kérheti a jogutódlás megállapítását. A jogutódlás megállapítását követően a településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozatban megállapított jogok és kötelezettségek a jogutódot illetik meg.

44. § (1) Településképi kötelezettség megszegésének minősül

a) a településképi bejelentési eljárás lefolytatása nélkül,

b) a a településképi bejelentési eljárásban hozott döntésben foglaltak ellenére,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérően,

d) a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően,

e) a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a szakmai konzultáción rögzítettektől eltérő vagy anélkül,

f) a településképi követelmények megszegésével végzett tevékenység.

(2) Településképi kötelezettség megszegése esetén – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le.

(3) Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.

(4) A településképi kötelezettség megszegése esetén mellőzhető a településképi kötelezési eljárás lefolytatása, ha a tevékenységet a 42. § (2) bekezdés a)–c) pontjában foglaltak betartásával végezték.

(5) A településképi követelmények megsértésével elhelyezett reklám, reklámhordozó esetén a polgármester értesíti a fővárosi kormányhivatalt.

(6) Befejezetlen tevékenység esetén a polgármester a felhívás közlésétől számított 15 napos határidővel a továbbépítési munkák tekintetében településképi bejelentés benyújtására hívhatja fel az ingatlan tulajdonosát.

(7) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa a felhívásra a településképi bejelentést benyújtja, a polgármester a 45. § szerinti bírság kiszabását mellőzi.

(8) Amennyiben az ingatlantulajdonos a felhívásra az előírt határidőn belül a településképi bejelentést nem nyújtja be, a polgármester a településképi kötelezési eljárást bírság kiszabása mellett folytatja le.

45. § (1) A településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása esetén e magatartás elkövetőjével szemben településképi bírság szabható ki.

(2) Az e rendeletben meghatározott településképi bírság megállapításával és végrehajtásával kapcsolatos hatósági ügyekben a hatáskört Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzat Képviselő-testülete a polgármesterre ruházza át.

(3) A településképi bírság megállapítása szempontjából a településképi követelmények megszegése vagy végre nem hajtása tekintetében e magatartás elkövetője

a) a bejelentési dokumentációban és a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban foglaltaktól eltérően, valamint a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén a településképi bejelentésen Bejelentőként megnevezett személy,

b) a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén az építtető,

c) a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a kötelezett.

(4) A polgármester az építtető személyét az ingatlan tulajdonosának, önkormányzati tulajdon esetén a vagyonkezelőjének (a továbbiakban együtt: az ingatlan tulajdonosa) nyilatkozata alapján állapítja meg. Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építtetőt a polgármester felhívása ellenére nem nevezi meg, a településképi bejelentés nélkül végzett tevékenység esetén a településképi bírságot az ingatlan tulajdonosával szemben kell kiszabni.

(5) A településképi bírság Összege

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 20.000 forint,

b) tevékenység bejelentési eljárás során kiadott igazolás érvényességi idejét meghaladó időn túl történő folytatása esetén 20.000 forint,

c) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 1.000.000 forint,

d) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legfeljebb 500.000 forint,

e) bejelentési eljárás során kiadott igazolásban előírt kikötések végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 500.000 forint,

f) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legfeljebb 1.000.000 forint,

g) egyéb esetben (különösen a lakóépítmény egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó építési tevékenység esetén a szakmai konzultáción rögzítettektől eltérően vagy anélkül végzett építési tevékenység esetén és a településképi követelmények megszegésével végzett építési tevékenység esetén) legfeljebb 1.000.000 forint.

(6) A településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatban előírt kikötések,

valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a településképi bírság ismételten kiszabható. ¹

(7) A településképi bírságot – a 44. § (7) bekezdésben foglaltak kivételével – az építmény, építményrész felújításának, átalakításának, elbontásának elrendelése esetén is ki kell szabni.

46. § Ez a rendelet 2017. október 1-jén lép hatályba.

47. § (1) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti-műszaki tervtanács működésének rendjéről szóló 26/2013. (V. 27.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: tervtanácsi rendelet) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(2) A tervtanácsi rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(3) A tervtanácsi rendelet 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4) A tervtanácsi rendelet 2. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

48. § Hatályát veszti:

a) Budapest-Zugló Képviselő-testületének Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló 19/2003.(VII.08.) sz. rendelet (ZKVSZ–ZKSZT 2003)

1. 4. § (16) bekezdése,¹

2. 5. § (7) bekezdése,²

3. 7. § (3) bekezdése,

4. 9. §-a,

5. 10. § (2) és (3) bekezdése,

6. 11. §-a,

7. 12. § (3) és (6) bekezdése,

8. 16. § (1) bekezdés utolsó mondata, valamint (12) és (13) bekezdése,³

9. 21. §-a,

10. 26. § (7) bekezdése,⁴

11. 27. § (13) bekezdése, (14) bekezdés d) pontja és (15) bekezdése,⁵

12. 30. § (10) bekezdés utolsó mondata,⁶

13. 35. § (4) bekezdése és (6) bekezdés harmadik mondata⁷,

14. 36. § (4) bekezdés második mondata, (12) bekezdés c) pontja⁸, (15) bekezdés i)⁹ és j) pontja¹⁰, valamint (17) bekezdés f)¹¹ és g) pontja¹²,

15. 37. § (8) bekezdés c), f), i) és j) pontja,¹³

16. 42. § (14) bekezdés b), d) és g) pontja,¹⁴

17. 63. § (2) bekezdése,¹⁵

18. 65. §-a,

19. 66. § (3)–(5) és (14)–(15) bekezdése,

20. 8. sz. függeléke¹⁶

a Hungária körút – Hungária köz – Francia út – Semsey Andor utca, a Hungária körút – Mogyoródi út – Zászlós utca – Besnyői utca, a Mogyoródi út – Zászlós utca – Jurisich Miklós utca – Francia út, a Hungária körút – Egressy út – Gizella út – Semsey Andor utca és a Dévényi út – Szegedi út – 29834/10 hrsz.-ú KL–VA övezet – Teleki Blanka utca – Szőnyi út – Kacsóh Pongrác út – Hungária körút – Varannó utca – 29737 hrsz.-ú KL–VA övezet – (28039/2) hrsz.-ú közterület – (27816/2) hrsz.-ú közterület által határolt területeken.

b) Budapest-Zugló Képviselő-testületének Zugló Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatának, valamint Zugló Kerületi Szabályozási Tervének elfogadásáról szóló 19/2003.(VII. 08.) sz. rendelet (ZKVSZ–ZKSZT 2012)

1–3.¹⁷

4. 9. §-a,¹⁸

5. 10. §-a,

6. 11. §-a,¹⁹

7. 11/A. §-a,

8. 12. § (1), (3)²⁰ és (4) bekezdése,

9. 31. § (1) bekezdés b) pontjának utolsó mondata,

10. 61. § (2) bekezdése,

11. 62. §-a,

12. 63. §-a és

13. 66. §-a

a Hungária körút – Hungária köz – Francia út – Semsey Andor utca, a Hungária körút – Mogyoródi út – Zászlós utca – Besnyői utca, a Mogyoródi út – Zászlós utca – Jurisich Miklós utca – Francia út, a Hungária körút – Egressy út – Gizella út – Semsey Andor utca és a Dévényi út – Szegedi út- 29834/10 hrsz.-ú KL–VA övezet – Teleki Blanka utca – Szőnyi út – Kacsóh Pongrác út – Hungária körút – Varannó utca – 29737 hrsz.-ú KL–VA övezet – (28039/2) hrsz.-ú közterület – (27816/2) hrsz.-ú közterület által határolt területek kivételével.

c) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének az építészeti örökség helyi védelméről szóló 48/2011. (XI. 23.) önkormányzati rendelete,

d) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi bejelentési eljárásról szóló 25/2013. (V. 27.) önkormányzati rendelete,

e) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti-műszaki tervtanács működésének rendjéről szóló 26/2013. (V. 27.) önkormányzati rendelete 8. §-a,

f) Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének a településképi véleményezési eljárásról szóló 27/2013. (V. 27.) önkormányzati rendelete.