Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016. (VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról
Hatályos: 2017. 12. 29- 2017. 12. 29Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 39/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelete
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016. (VII.07.) önkormányzati rendelet módosításáról
2017-12-29-tól 2017-12-30-ig
Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Zala Megyei Kormányhivatal véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
1. §
A Zalaegerszeg Megyei Jogú Város építési szabályzatáról szóló 25/2016.(VII.07.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: rendelet) 29.§ (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(2) Az intézményi területek „Vi-1„ –„Vi-9„ jelű övezetekre tagozódnak, mely övezetek telkein az építési használat megengedett felső határértékei és a telekalakítás szabályai a következők:
Kialakítható legkisebb telekszélesség és terület | Beépíthető legkisebb telekszélesség és terület | Beépítési mód | Megengedett legnagyobb beépítettség mértéke | Megengedett legnagyobb beépítési magasság | Kialakítható legkisebb zöldfelület mértéke | |
Vi-1 | az övezet területe | kialakult | szabadon álló | 25 % | Homlokzatmagasság: 9,0 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-2 | 22 m, 1100m2 | kialakult | szabadon álló | 50 % | Homlokzatmagasság: 9,0 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-3 | 40 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 40 % | Homlokzatmagasság: 14,0 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-4 | 40 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 50 % | Homlokzatmagasság: 17,5 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-5 | 30 m, 3000 m2 | kialakult | zártsorú | 60 % | Homlokzatmagasság: 17,5 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-6 | 40 m, 3000 m2 | kialakult | szabadon álló | 50 % | Homlokzatmagasság: 23,5 m Épületmagasság: | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-7 | nem korlátozott | kialakult | zártsorú | 50 % | Homlokzatmagasság: 20,0 m Épületmagasság: 18,0 m | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-8 | 20m, | kialakult | zártsorú | 100 % | Utcai párkánymagasság: (1) Épületmagasság: 13,5 m | a be nem épített terület 50 %-a |
Vi-9 | az övezet területe | kialakult | zártsorú | 100 % | Homlokzatmagasság: 10,5 m (2) Épületmagasság: 9,0 m (2) | a be nem épített terület 50 %-a |
(1) - A 3623-3625 hrsz-ú telkek beépítése során a csatlakozó épületrész megengedett legnagyobb
párkánymagassága a 3622 hrsz-ú területen található épület csatlakozó párkánymagassága, további szakaszokon a párkánymagasság nem korlátozott.
- A Jákum és Munkácsy utca közötti tömb esetében 12 m.
(2) - A 3125/1 hrsz-ú telken a beépítettség magassága nem korlátozott.
- A Piac tér felőli homlokzat megengedett legnagyobb párkánymagassága 8,5 m.”
2.§
A rendelet 34.§ helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„Beépítésre nem szánt területek előírásai
Közúti közlekedési és közműterület
34. §
(1) A közúti közlekedés és a közmű elhelyezésére szolgáló övezet az országos és a helyi közút, a kerékpárút, a gépjármű várakozóhely (parkoló), a járda és gyalogút (sétány), köztér, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi építményei, a közúti, továbbá a közmű és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közúti közlekedési és közmű elhelyezés övezetében az utak és közművek építményeit az utak közlekedési szerepkörétől és a rendelkezésre álló területtől függően az 1. függelék szerinti mintakeresztszelvények figyelembevételével kell kialakítani.
(3) A közúti közlekedési és közmű övezetben elhelyezhető épület a közlekedést kiszolgáló, valamint a területet igénybe vevők ellátását szolgáló
a) kereskedelmi, szolgáltató, és szállás,
b) gépjármű tároló, illetve parkolóház,
c) üzemanyagtöltő állomás
rendeltetést tartalmazhat.
(4) A közúti közlekedési és közmű övezetben építési hellyel nem jelölt területen legfeljebb földszintes, 30 m2 beépített területtel rendelkező épület alakítható ki. 30 m2 beépített területnél nagyobb, vagy földszintesnél magasabb épület a szabályozási tervben e célra építési hellyel jelölt területen valósítható meg.
Terepszint alatti személygépkocsi tároló építménye, továbbá támfalgarázs az erre közlekedésileg alkalmas területeken helyezhető el. A terepszint alatti személygépkocsi tároló felett felépítmény épülhet az alépítmény alapterületének legfeljebb 10%-ával.
(5) A közműhálózatok és létesítmények számára az előírások szerint védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával folytatható.”
3. §
A rendelet az alábbi 34/A. §-al egészül ki:
„Vasúti közlekedési terület
34/A. §
(1) A vasúti közlekedésre szolgáló KÖk jelű övezet a közforgalmú vasutak és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A KÖk jelű övezet területén elhelyezhető
- vasúti közlekedési építmény,
- a vasúti közlekedéshez kapcsolódó, a közlekedést kiszolgáló kereskedelmi-, szolgáltató- és szálláshely rendeltetésű épület
- vasúti igazgatási épület.
(3) A KÖk jelű övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.”
4. §
A rendelet az alábbi 34/B. §-al egészül ki:
„Légi közlekedési terület
34/B. §
(1) A légi közlekedésre szolgáló KÖl jelű övezet a repülőtér és létesítményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A KÖl jelű övezet területén elhelyezhető
a) légi közlekedési építmények,
b) a légi közlekedést kiszolgáló kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely szolgáltató épület,
c) légi igazgatási épület.
(3) A KÖl jelű övezet területén az építmények kialakítására vonatkozóan normatív korlátozás nincs.”
5.§
A rendelet 1. mellékletében található szabályozási terv érintett szelvényei az 1. melléklet szerint módosulnak.
6.§
(1) Ez a rendelet 2017. december 29. napján lép hatályba és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
(2) E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. A rendelet előírásait a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.
Dr. Kovács Gábor sk. címzetes főjegyző | Balaicz Zoltán sk. polgármester |