Kisbajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017. (IV. 7.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 03.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2017. 04. 08- 2017. 04. 08

Kisbajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017. (IV. 7.) önkormányzati rendelete

a helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 03.) önkormányzati rendelet módosításáról

2017.04.08.

Kisbajom Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A község közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a) - hirdető (reklám) berendezés elhelyezése. Hirdető és reklámtábla különállóan lakótelken belül nem helyezhető el. Az épület homlokzatán 1 m2-nél nagyobb felületű hirdetési és reklámcélú építmény, reklámszerkezet, fényreklám és reklám-, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el.

b) - árusító pavilon (mozgó árusítóhely) létesítése,

c) - közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhely, töltőállomás) kialakítása,

d) - köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése,

e) - szobor, díszkút elhelyezése,

f) távbeszélő fülke elhelyezése,

g) építési munkával kapcsolatos létesítmények, állványok elhelyezése, ideiglenes építőanyag tárolás,

h) rendezvények építményei. Közterületen építményt az OTÉK 39. és 40. §-a alapján úgy kell elhelyezni, hogy az a közterület, közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását nem akadályozhatja.”

2. § A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Terepszint alatti építmény az OTÉK 1. sz. melléklete 77. pontja szerint bárhol létesíthető, de:

a) az építési telken csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

b) a terepszint alatti építmény feletti zöldfelületet is csak tetőkertként szabad számításba venni az OTÉK 25. §-ában rögzítettek szerint, )

c) terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetik.”

3. § A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A szabályzatban használt homlokzatmagasság meghatározása: az építmények egyes homlokzatfelületeinek külön-külön számított (az OTÉK 1. sz. mellékletének 23. pontja szerint) F/L értéke.”

4. § A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A területen az OTÉK 14. § (1) és (2) bekezdésében megnevezett építmények helyezhetők el.”

5. § (1) A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E területfelhasználási egység (terület) az OTÉK 26. § (1) és (3) bekezdésben leírt célra szolgál.”

(2) A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A közutak, vasutak építési területének legkisebb szélességét - ahol a szabályozási terv másként nem jelöli - az OTÉK 26. § (2) bekezdés szerint kell biztosítani.”

6. § A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közparkokban az OTÉK 27. § (4) és (5) bekezdése szerint helyezhető el építmény.”

7. § A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 25. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) E területfelhasználási egységben (V) az OTÉK 30. § (2) bekezdése, továbbá a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv. (vízügyi törvény) vonatkozó előírásai, a hullámterek, partisávok, vízjárta és fakadóvizes területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (111.18.) Komi. sz. rendelet, valamint a 4/1981. (IV. 1.) OVH rendelkezés (Országos Vízgazdálkodási Szabályzat) előírásai szerint lehet építményeket elhelyezni, illetőleg építési munkát folytatni.

(2) A területen belül építési tevékenységet folytatni az OTÉK 30. §-a szerint az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával lehet.”

8. § (1) A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A termőföldön történő építmény létesítéséhez az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a földhasználónak talajvédelmi szakhatósági hozzájárulást kell beszerezni az építési engedélyhez, elsősorban a humuszos termőréteg megóvása és a csapadékvizek megfelelő elvezetése ellenőrzésének érdekében.

a) Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen – elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet felhasználni.

b) Az igénybevételt az indokolt szükségleteknek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni.

c) A beépítésre szánt területek folyamatosan, a településfejlesztés megvalósításától függően vonhatók belterületbe.

d) Hatósági engedéllyel lehet külterületi földet belterületbe vonni. A termőföld más célú hasznosítását a területileg illetékes földhivatal engedélyezi.”

(2) A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 26. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Birtoktest - birtokközpont kialakítására vonatkozó szabályok:

a) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki az OTÉK 29. § 5 pontja szerint.

b) A 3%-os beépíthetőség a birtoktestet alkotó földrészletekre külön-külön vonatkozik.

c) A beépíthetőség alapján kiszámított épületeket a birtokközpont, vagy indokolt esetben kiegészítő központ telkén is el lehet helyezni, ha

ca) a telek területe a minimális 10 000 m2-t eléri,

cb) a létesítmény nincs a szomszédos telekre korlátozó hatással,

cc) a beépítettség a 45%-ot nem haladja meg.

d) A birtokközpontban/kiegészítő központban legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek létesíthetők. A legnagyobb építménymagasság értékét indokolt esetben meghaladhatja a technológiai szempontból szükséges építmények (kémény, stb.) magassága. Az indokoltságot az építési hatóság bírálja el.

kell kérni.”

9. § (1) A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 35. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik. [Jelenleg: a követelményeket a környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi Lili. törvény tartalmazza.]

(2) A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás (-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint. [Jelenleg: a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet határozza meg.]

(3) Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a közművesítés, különös tekintettel a szennyvízcsatorna- és csapadékvíz-elvezető hálózat kiépítésére, illetve a meglévő övezetek területein a közművek megvalósítására szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező. [Jelenleg: A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (111.17.) Kormányrendelet rendelkezik a kockázatos anyagok elhelyezéséről, továbbá azok felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezésről.]

(4) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetten vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni. [Jelenleg: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.]”

(2) A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 35. § (6)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(6) A vizek és közcélú vízi létesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell. [Jelenleg: A követelményeket a 120/1999. (Vili.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]

(7) Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni. [Jelenleg: A levegővédelmi övezet meghatározását a 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet 6. §-a és 2. sz. melléklete szerint kell elvégezni.]

(8) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket. [Jelenleg: A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény elvárásai figyelembe vételével.]”

10. § A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 36. § (1)–(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket. [Jelenleg: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott 21/2001. (11.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV. 19.) KöM, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]

(2) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: Az élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg.]

(3) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza.]

(4) A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket be kell tartani. [Jelenleg: A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékeket a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet tartalmazza.]

(5) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken. [Jelenleg: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.]

(6) Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

(7) Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete tartalmazza.]

(8) Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket. [Jelenleg: Az érvényesítendő zajterhelési határértékeket a 8/2002. (III.22.) KöM- EüM együttes rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.]”

11. § (1) A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 37. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységekére környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. [Jelenleg: A “környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (11.14.) Kormányrendelet határozza meg. A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait az 1995. évi Lili. törvény, illetve a 20/2001. (11.14.) Kormányrendelet tartalmazza.]

(3) Kisbajom a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint “B” érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint - engedély alapján - történhet. [Jelenleg: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a 33/2000. (111.17.) Kormányrendelet és a 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM- KHVM együttes rendelet határértékei betartása szerint történhet.]”

(2) A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 37. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(8) Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít. [Jelenleg: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (1.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]

(9) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a ,jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait. [Jelenleg: a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet és az 1. sz. melléklete szerint.]”

12. § A helyi építési szabályzatról szóló 9/2004. (VI. 3.) önkormányzati rendelet 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az új jármű-várakozóhelyeket az OTÉK 42. § (7) bekezdése szerint fásítani kell.”

13. § Ez a rendelet 2017. április 8-án lép hatályba.