Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017 (II.24.) önkormányzati rendelete

Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 64/2012.(XII.19) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2017. 03. 25- 2017. 03. 25

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2017 (II.24.) önkormányzati rendelete

Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 64/2012.(XII.19) számú önkormányzati rendelet módosításáról

2017.03.25.

Dunakeszi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 1. pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (1) bekezdésében, 62. § (6) bekezdésének 6. pontjában, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet a 32. § (1) bekezdés a) pontjában és 32. § (3) bekezdésben foglaltakra 45. § (2) ba) pontjában, foglalt felhatalmazás alapján eljárva, figyelemmel, a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek véleményére, illetve a partnerségi egyeztetés keretén szabályai belül kikért partneri véleményekre a következőket rendeli el:

1. §

.

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselő-testületének Dunakeszi Város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 64/2012.(XII.19) számú önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) 5. § 13. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„13. Szintterületi mutató
Az egy telken álló építmény(ek) összes szintterületének összege és a telekméret hányadosának értéke (m2/m2), melybe nem kell beszámítani
a) a lakás(ok)hoz tartozó személygépjármű-tároló területét az OTÉK-ban megállapított férőhely mértékéig, a térszín alatti építményszinte(ke)n kialakított tároló területeket
b) nyitott, fedetlen teraszok-, erkélyek padlószinti területét
c) az épület 1,90 méternél alacsonyabb szabad belmagasságú területeit.”

2. § A Rendelet 10. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(5) Fa szerkezetű lábakon álló fedett nyitott szgk beálló lakó-, vegyes-, és üdülő területeken építési helyen kívül az elő- és hátsókertben is elhelyezhető. Amennyiben ezen építmények elhelyezése a telek adottságai miatt akadályba ütközik, oldalkerti elhelyezését településképi véleményezési eljárás keretében kell tisztázni. A szgk beálló tetejének függőleges vetülete a telekhatártól legalább 0,5 méterre kell legyen.”

3. § A Rendelet 11. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3) Az 1000 m 2 –nél kisebb méretű ingatlanon –ha építési övezet/ övezet előírása másként nem rendelkezik- az alábbi kiegészítő rendeltetésű építmények helyezhetők el önálló építményként is a kertvárosias-, kisvárosias lakó területeken:

a) járműtároló,

b) egyéb tároló építmény

c) legfeljebb 6m2 alapterületű szauna,

d) műterem.”

4. § A Rendelet az alábbi 20. § (5) és (6) bekezdésekkel egészül ki:

„(5) A lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségekre és szgk. tárolókra vonatkozó követelmények:
a) Lakásonként minimum nettó 4 m2-es tároló helyiség kialakítása kötelező. Ezen tároló helyisége(ke)t közösségi közlekedőhelyről nyílóan, vagy külső bejárattal a földszinten, vagy pinceszinten kell elhelyezni. Amennyiben a szgk. tároló épületen belül, lakásonként zártan kerül elhelyezésre, a szgk. tárolóban egy lakás részére a tárolóhely megoldott, külön tároló nem szükséges.
b) 80 m2 nettó szintterületet meg nem haladó lakás építése esetén, amennyiben ahhoz szgk. tároló nem épül, a beépíthető alapterületből szgk. tároló nélküli lakásonként legalább 20 m2 beépítetlen területet szabadon kell hagyni szgk. tároló részére (a beépíthető alapterület ennyivel csökken az adott ingatlanon).
c) 80 m2 nettó szintterületet meghaladó lakás építése esetén, lakásonként legalább 1 szgk. részére garázs építése kötelező.
(6) Előírt legnagyobb beépítést meghaladó építések:
Az (5) és (6) bekezdés hatályba lépése előtt engedélyt kapott épületek esetében az
a) előírt beépítés fölött, lakásonként, de maximum 6 db, egyenként legfeljebb bruttó 15 m2 vetületi nagyságú további beépítés (2,5*6; 3*5) engedélyezhető, fa szerkezetű lábakon álló fedett nyitott szgk beálló,
b) előírt beépítés fölött, lakásonként, de maximum 4 db, a szgk tárolókon felül lakásonként bruttó 4 m2 további beépítés engedélyezhető kerti tároló részére, amelyek alapterületével a zöldfelületi mutató minimális érékének csökkentése megengedett.

5. § A Rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A kisvárosi lakóterületen a lakóterületekre vonatkozó általános előírásokon túl

a) elhelyezhető:

aa.) a megengedett rendeltetési egység számmal megegyező vendégszoba számú szálláshely szolgáltató épület.
b) nem helyezhető el önálló épületben:
ba.) garázs, kivéve a 20. § (6)-ban meghatározott szgk beálló építményeket
bb.) tároló,
bc.) műterem,
bd.) szauna.

6. § A Rendelet 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségekre és szgk. tárolókra vonatkozó követelmények:
a) Lakásonként minimum nettó 4 m2-es tároló helyiség kialakítása kötelező. Ezen tároló helyisége(ke)t közösségi közlekedőhelyről nyílóan, vagy külső bejárattal a földszinten, vagy pinceszinten kell elhelyezni. Amennyiben a szgk. tároló épületen belül, lakásonként zártan kerül elhelyezésre, a szgk. tárolóban egy lakás részére a tárolóhely megoldott, külön tároló nem szükséges.
b) 80 m2 nettó szintterületet meg nem haladó lakás építése esetén, amennyiben ahhoz szgk. tároló nem épül, a beépíthető alapterületből szgk. tároló nélküli lakásonként legalább 20 m2 beépítetlen területet szabadon kell hagyni szgk. tároló részére (a beépíthető alapterület ennyivel csökken az adott ingatlanon).
c) 80 m2 nettó szintterületet meghaladó lakás építése esetén, lakásonként legalább 1 szgk. részére garázs építése kötelező.”

7. § A Rendelet az alábbi 48/A. §-szal egészül ki:

„18. OKTATÁSI KÖZPONT
területének (K-o) előírásai

48/A. § (1) Az építési övezet a magas zöldfelületi arányú gondozási-, nevelési-, oktatási közintézmények ingatlana.

(2) A területen gondozási-, nevelési-, oktatási létesítmények rendeletetési célú főépület és kiszolgáló létesítményei helyezhetők el.

(3) Telken belül több épület elhelyezhető.

(4) Az építés feltétele a közművesítettség mértéke szerint: AT.

(5) Az építési övezetben a telkekre és építményekre vonatkozó jellemzőket a

2. számú melléklet 17/A. számú táblázat értékeinek alkalmazásával kell meghatározni.”

8. § (1) A Rendelet 1. számú mellékletének részét képező M=1:2000 térmértékű szabályozási tervlapjának SZ 10M2, SZ 06M4, SZ 03M és SZ 01M1 jelű szelvénye helyébe az e rendelet 1. számú mellékletét képező SZT-M1, SZT-M2, SZT-M3 és SZT-M4 jelű, M=1:2000 térmértékű szabályozási tervlapokkal módosított szelvények kerülnek.

(2) A Rendelet 2. számú melléklet 2/A. számú táblázata helyébe e rendelet 2. számú mellékletének 1. pontja lép.

(3) A Rendelet 2. számú melléklet 3/A. számú táblázata helyébe e rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja lép.

(4) A Rendelet 2. számú melléklet 4/A. számú táblázata helyébe e rendelet 2. számú mellékletének 3. pontja lép.

(5) A Rendelet 2. számú melléklete kiegészül az e rendelet 2. számú mellékletének 4. pontja szerinti 17/A. számú táblázattal.

(6) A Rendelet 2. számú mellékletének XIII/A. számú táblázata helyébe e rendelet 2. számú mellékletének 5. pontja lép.

(7) A Rendelet 3. számú melléklet 2/B. számú táblázata helyébe e rendelet 2. számú mellékletének 6. pontja lép.

(8) A Rendelet 3. számú melléklet 2/B. számú táblázata helyébe e rendelet 2. számú mellékletének 7. pontja lép.

(9) A Rendelet 3. számú mellékletének 3/B. számú táblázata helyébe e rendelet 2. számú mellékletének 8. pontja lép.

(10) A Rendelet 3. számú melléklet 4/B. számú táblázata helyébe e rendelet 2. számú mellékletének 9. pontja lép.

9. § Záró rendelkezések

(1) Jelen rendelet a 8. § (8) bekezdése kivételével a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43. § (1) bekezdése szerint a 43. § (2) bekezdés szerinti közlését követő 15. napon, de leghamarabb az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba, előírásait az azt követően indult és a folyamatban lévő eljárásokban is érvényesíteni kell.

(2) A rendelet 8. § (8) bekezdése 2023.október 08-án lép hatályba hatályon kívül helyezve az addig a rendelet 8. § (7) bekezdése szerinti előírásokat.

(3) E rendelet előírásai a hatályba lépésükkor folyamatban lévő és az azt követően indult eljárásokban is alkalmazandóak.