1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Öttevény Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9153 Öttevény, Fő u. 100.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(4) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(5) Az Önkormányzat képviselő-testülete polgármesteri hivatalának neve: Öttevényi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(6) Az Önkormányzat szervei: a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságai, és a Hivatal.

2. § (1) A község címeréről és zászlajáról, azok használatának szabályairól a képviselő-testület önálló rendeletet alkot.

(2) Az Önkormányzat által alapított kitüntetések és elismerő címek adományozásának szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

3. § Az Önkormányzat szervei az önkormányzati, az önkormányzati hatósági és az államigazgatási feladat- és hatáskörükben eljárva hozott döntéseiken, irataikon a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó bélyegzőt kötelesek használni. Az Önkormányzat szervei által használt bélyegzők leírását, lenyomatát és használatának rendjét az 1. számú melléklet tartalmazza.

4. § Az Önkormányzat honlapja: a www.otteveny.hu. A honlap a jogszabályokban előírt kötelező adattartalmon felül, a mindenkori településvezetés által meghatározott információkat tartalmazza.

5. § (1) Az Önkormányzat kötelező feladatainak meghatározása az Mötv rendelkezései alapján történik.

(2) A kötelezően ellátandó feladatokon kívül az Önkormányzat az Mötv. -ben meghatározott feltételek teljesülése esetén önként vállalhatja jogszabály által más szerv kizárólagos hatáskörébe nem utalt helyi közügy ellátását, illetve nagyobb gazdasági teljesítőképességű, lakosságszámú önkormányzat számára előírt kötelező feladat- és hatáskör ellátását

6. § (1) A képviselő-testület bizottságai részére a rendelet 2. számú mellékletében foglalt feladatkört állapítja meg., továbbá ebben a mellékletben határozza meg azon feladat- és hatásköreit, melyeket a bizottságaira ruház át.

(2) A képviselő-testület a jelen rendelet 3. számú mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit az ott meghatározottak szerint a polgármesterre és a jegyzőre ruházza át.

(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a bizottságok, a polgármester és a jegyző a soron következő rendes ülésen írásban beszámolnak a képviselő-testületnek.

(4) Az Önkormányzat részvételével működő társulások felsorolását a rendelet 4. számú mellékletet tartalmazza.

(5) Az Önkormányzat által ellátott tevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

7. § (1) Az Önkormányzat a feladatai körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel, így különösen a rendelet 2. sz függelékében meghatározott helyi civil szervezetekkel.

8. § (1) Az Önkormányzat gazdasági programja a képviselő-testület megbízatásának időtartamára szól.

(2) A gazdasági program előkészítéséért és képviselő-testület elé terjesztéséért a polgármester felelős.

(3) A gazdasági programban meghatározott célkitűzések eléréséről és a feladatok teljesítéséről a polgármester az önkormányzati ciklus végén beszámol a képviselő-testületnek.

9. § (1) A képviselő-testület éves munkatervének tervezetét a jegyző állítja össze, s azt a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, annak tárgyévet megelőző év decemberi ülésén.

(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

10. § A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, továbbá közmeghallgatást tart.

11. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésének kötelező napirendje a képviselők, a polgármester és az alpolgármester eskütétele. Az eskü- vagy fogadalomtételt követően a polgármester megállapítja és bejelenti a képviselő-testület megalakulását.

(2) Az alakuló ülésen az eskütételek után kerül sor a további napirend ismertetésére, elfogadására majd ezt követően a Mötv. 43. §-ban meghatározott témákban történő döntéshozatalra.

12. § (1) A képviselő-testület az üléseit havonta, illetve szükség szerint tartja. Évente legalább 6 ülést tart a munkatervében meghatározott időpontban, szerdai napon 16.00 órai kezdettel. Indokolt esettben a munkatervben eltérő időpontra is tervezhető testületi ülés.

13. § (1) A rendes ülésre szóló írásbeli meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselő-testület tagjai az ülést megelőző 5 nappal kézhez kapják. Ettől a polgármester csak indokolt esetben térhet el. A meghívó és az előterjesztések a meghívottak részére elsődlegesen elektronikus úton küldendő meg. Ez esetben a dokumentumok megküldéséről, a címzett egyidejűleg sms értesítést kap, amellyel a dokumentumok kézbesítettnek tekintendők. Ettől eltérni – a dokumentumokat papír alapon megküldeni - a levelezőrendszer működésképtelensége, illetve a címzett ez irányú írásban benyújtott kérése esetén lehet.

(2) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a polgármester a rendkívüli ülést telefon útján is összehívhatja. Ez esetben az írásos meghívó küldése mellőzhető, elégséges a rendkívüli ülés összehívására okot adó napirend közlése.

(3) A képviselő-testületi ülés meghívójának tartalmaznia kell:

14. § A polgármester és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését a Pénzügyi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

15. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános. A nyilvános ülésen bármely választópolgár részt vehet, továbbá 18 éven aluliak is részt vehetnek szülői vagy nevelői felügyelet mellett.

(2) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai esetében a zárt ülést az ülésvezető vita és szavazás nélkül rendeli el.

(3) Az Mötv. 46. § (2) bekezdésének c) pontja esetében a zárt ülés tartására vonatkozó javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel dönt. Több zárt ülés tartására vonatkozó javaslatról a képviselő-testület egy szavazással dönt. Bármelyik képviselő javaslatára a zárt ülés tartásáról külön szavazással kell dönteni.

(4) A zárt ülésen tárgyalt előterjesztésekben lévő és a zárt ülésen elhangzott információkkal a résztvevők nem élhetnek vissza. A zárt ülés dokumentumaival rendelkezőknek gondoskodniuk kell arról, hogy azokba illetéktelen személy ne tekinthessen be.

(5) A zárt ülés előterjesztéseibe csak az ülésen résztvevők, illetve a napirenddel közvetlenül érintett személyek tekinthetnek be.

16. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, illetve az alpolgármester vezeti (ülésvezető).

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

17. § (1) Az esetleges napirend előtti felszólalások után a polgármester javaslatot tesz az ülés napirendjének a megállapítására.

(2) A rendes ülés napirendjének meghatározására vonatkozó szabályok:

18. § (1) A képviselő-testületi döntések alapjául az előterjesztések szolgálnak. Előterjesztésnek minősül minden olyan írásban benyújtott, vagy szóban előadott döntési javaslat, beszámoló, amely a képviselő-testület alaki formában meghozott döntésének megalapozására szolgál.

(2) A képviselő-testülettel információkat közlő, de döntését nem kezdeményező írásos vagy szóbeli tájékoztatók nem minősülnek előterjesztésnek.

(3) Előterjesztésre jogosult:

19. § (1) Az írásos előterjesztés alakilag négy fő részből áll:

20. § (1) A képviselő-testület az általa megállapított és elfogadott sorrendben tárgyalja meg a napirendet, egyes tartalmában összefüggő napirendi pontok előterjesztését összevontan is tárgyalhatja. A polgármester az elfogadott sorrenden sürgősségi, célszerűségi okból változtathat.

(2) A polgármester a napirendi pont tárgyalása során:

21. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

22. § (1) Szavazni csak személyesen lehet.

(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott vagy írásban benyújtott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az elfogadott módosító és kiegészítő indítványokkal együtt dönt a határozati javaslat elfogadásáról.

(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában meghatározottakon túl a következő ügyek eldöntéséhez:

23. § (1) A képviselő-testület szavazása kézfelemeléssel történik. A képviselő szavazata igen, nem, vagy tartózkodás lehet. Szavazás közben felszólalni és a szavazatot indokolni tilos.

(2) A nyílt szavazás egyik formája a név szerinti szavazás. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt törvény írja elő. Név szerinti szavazást rendelhet el a testület minősített többséggel, bármelyik képviselő kezdeményezésére.

(3) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző névsor szerint felolvassa a képviselők nevét, s a jelenlevő képviselők a nevük elhangzása után "igen", "nem", vagy "tartózkodom" szóval szavaznak. A polgármester és az alpolgármesterek utolsóként szavaznak.

(4) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó, a jegyző által külön hitelesített névsort minden esetben a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

24. § (1) Titkos szavazást tarthat a testület mind azokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetőleg zárt ülést tarthat. Titkos szavazás esetén a polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.

(2) Titkos szavazás tartását kezdeményezheti:

25. § (1) A döntéshozatalból történő kizárást bármely képviselő kezdeményezheti a napirend határozati javaslatainak szavazásra bocsátásáig.

(2) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – az erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén dönt a képviselő tiszteletdíjának egy hónap időtartamra történő 50%-os csökkentéséről.

26. § A képviselő-testület döntése egyedi határozat, normatív határozat, vagy rendelet.

27. § (1) A képviselő-testület rendeleteit, a jogszabályszerkesztésre vonatkozó jogszabályok szerint kell elkészíteni.

(2) A rendeletalkotást a polgármesternél kezdeményezhetik:

28. § (1) A rendeletet a jegyző a helyben szokásos módon - a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel - hirdeti ki. A kihirdetés dátuma a kifüggesztés napja.

(2) A kihirdetett rendeleteket meg kell küldeni

29. § (1) A képviselő-testületnek a határozati javaslatot elfogadó vagy azt elutasító érdemi döntését szószerinti megfogalmazásban, számozott határozatba kell foglalni.

(2) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal, évszámmal, az ülés hónapjának római számmal és napjának arab számmal való megjelölésével kell ellátni a következőképpen:

30. § (1) A kérdés olyan az Önkormányzat feladat- és hatáskörbe tartozó ügyet érintő tudakozódás, amelyet a képviselők a testületi ülésen szóban tesznek fel a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek, vagy a bizottság elnökének, és amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni.

(2) A testületi ülésen elhangzó kérdésekre, valamint az azokra történő válaszadásokra a napirendi témák megtárgyalása után kerül sor. Az egyes kérdések és az azokra adott válaszok időtartama a 2 percet nem haladhatja meg.

31. § (1) A képviselő-testületi ülésről 1 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a jegyző kezel, és amelyet a naptári év végét követően be kell köttetni.

(2) A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt elektronikus formában meg kell küldeni Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatalnak.

(3) A jegyzőkönyv – az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

32. § A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videofelvétel készíthető.

33. § (1) A közmeghallgatáson résztvevők a kérdéseket közvetlenül a polgármesternek, az alpolgármesternek, a jegyzőnek (aljegyzőnek) és a települési képviselőknek tehetik fel, illetve javaslataikat hozzájuk intézhetik a testület által, esetenként meghatározott időtartamban.

(2) Az évente egyszeri kötelezően tartandó közmeghallgatás helyét és időpontját a képviselő-testület a munkatervében határozza meg. A közmeghallgatás időpontjáról és helyéről a lakosságot a Hivatal hirdetőtábláján és a község honlapján legalább 15 nappal a korábban tájékoztatni kell.

(3) Ha a közmeghallgatáson a képviselő-testület tagjai határozatképes számban nem jelennek meg, a rendezvény lakossági fórumként tartható meg, közmeghallgatásnak nem minősíthető.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

34. § (1) A képviselő-testület előre meghatározott közérdekű ügyben, illetve a jelentősebb települési döntések társadalmasítása érdekében az állampolgárok és társadalmi szervezetek tájékoztatása, azok véleményének megismerése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórumról, annak témájáról, helyéről és idejéről az érintetteket a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok szerint kell tájékoztatni.

(3) A lakossági fórumot a polgármester vagy az általa kijelölt személy vezeti.

(4) A lakossági fórumra a települési képviselőket és a jegyzőt meg kell hívni.

(5) A lakossági fórumról jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek tartalmazza a fórum helyét, idejét, a fórumon elhangzott tájékoztatás összefoglalását, valamint az elhangzott kérdéseket, válaszokat és hozzászólásokat. A fórumról készült jegyzőkönyvet a polgármester írja alá. A lakossági fórumon a megjelentek állásfoglalása kérhető, melyet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

35. § A helyi népszavazásra – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével- a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (továbbiakban: Helyi népszavazási törvény) 32-60. §-aiban fogalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

36. § A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt, a választópolgárok legalább 25%-a kezdeményezte.

37. § Az európai polgári kezdeményezésre, a Helyi népszavazási törvény 62. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

38. § A képviselő a képviselő-testület ülésén írásban kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.

39. § (1) A képviselő – az Mötv.-ben meghatározottakon felül - köteles:

40. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát. A munkavégzés miatti távollét csak ügyelet, készenlét, kiküldetés eseteiben fogadható el.

(3) A havi tiszteletdíj 25%-a legfeljebb 6 hónap időtartamra megvonható attól a képviselőtől (bizottsági tagtól), aki a képviselő-testület, bizottság egymást követő három ülésén igazolatlanul nem jelenik meg. A tiszteletdíj csökkentésének időtartamáról, a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

41. § (1) A képviselő-testület a fontosabb önkormányzati feladatkörrel kapcsolatos feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre,

42. § A bizottság általános feladatai keretében:

43. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság belső működési szabályait tartalmazó ügyrendjét – az Mötv. és jelen rendelet keretei között – maga állapítja meg. Jelen rendelet képviselő-testület működésére vonatkozó szabályai a bizottságok működése során is alkalmazandók azzal, hogy levezető elnök alatt a bizottság elnökét, akadályoztatása esetén elnökhelyettesét, képviselő és képviselő-testület tagja alatt pedig a bizottság tagját kell érteni. A bizottság elnökét akadályoztatása esetén a bizottsági elnökhelyettese helyettesíti.

(2) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le. Az ülést a bizottság elnöke úgy köteles összehívni, hogy az előterjesztéseket és a meghívót legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.

(3) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester, a képviselők és a jegyző (aljegyző).

(4) A bizottságok közötti hatásköri összeütközések esetén a képviselő-testület dönt.

44. § (1) A polgármester megbízatását fő állásban látja el.

(2) A polgármester felett a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(3) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés között felmerülő, a képviselő-testület határkörébe tartozó alábbi halaszthatatlan ügyekben dönthet:

45. § A polgármester - a Hivatalban - az általa meghatározottak szerint legalább hetente egy alkalommal fogadóórát tart.

46. § A képviselő-testület a saját tagjai közül, a polgármester helyettesítésére és munkájának támogatására egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

47. § Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, teljesíti a polgármestertől kapott megbízásokat és azokról beszámol. Az alpolgármester polgármestert helyettesítő, valamint a polgármester munkáját segítő feladatait, továbbá a feladatok elvégzéséhez szükséges időkeretét és beosztását a polgármester saját hatáskörében állapítja meg.

48. § A jegyző - egyéb jogszabályokban meghatározott feladatain túl - gondoskodik az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, továbbá:

49. § A jegyző írásban jelzi, ha a képviselő-testület elé kerülő döntési javaslat jogszabálysértő. A képviselő-testületi ülésen benyújtott módosító indítvány esetében a jegyző szóban jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. A jogszabálysértést a jegyző a képviselő-testület ülésén is – a döntés meghozatalát megelőzően – bármikor jelezheti.

50. § A jegyző, a Hivatalban legalább hetente egy alkalommal fogadóórát tart.

51. § (1) A jegyző helyettesítéséével kapcsolatos feladatokat, az aljegyző látja el.

(2) A jegyző és az aljegyző tisztség egyidejű betöltetlensége esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra - a jegyzői, aljegyzői feladatokat a polgármester által megbízott gazdálkodási ügyintéző látja el.

(3) A jegyző tartós távolléte, akadályoztatása esetén minden, a jogszabályok által jegyző hatáskörébe utalt ügyben, az aljegyző jár el.

52. § A Hivatal, a képviselő-testület által elfogadott alapító okirat és szervezeti és működési szabályzat szerint működik.

53. § (1) Az éves költségvetés készítését megelőzően költségvetési koncepciót készíthet. A képviselő-testület által elfogadott koncepció a következő évi költségvetés összeállításának lehet alapja.

(2) Az Önkormányzat költségvetési rendelettervezetét a tárgy szerint érintett önkormányzati költségvetési szervével költségvetési egyeztető tárgyalás keretében ismertetni kell.

(3) Az egyeztetési eljárásokat követően a rendelettervezetet a Pénzügyi Bizottság véleményezi.

(4) Az egyeztetett és véleményezett költségvetési rendelettervezetet nyújtja be a polgármester a képviselő-testületnek.

(5) A költségvetési rendelet módosítás tervezetének előkészítése során figyelembe kell vennie a költségvetési szervek javaslatait, be kell építeni az időközben hozott testületi döntések költségvetési vonzatait.

(6) A zárszámadási rendelet-tervezetben javaslatot kell tenni a pénzmaradvány felosztására, mely előirányzatokat a soron következő költségvetési rendelet módosításnál kell az éves költségvetésbe beépíteni.

54. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el. A gazdálkodással kapcsolatos feladatait a Hivatal szervezeti és működési szabályzata, valamint gazdasági szervezetének ügyrendje határozza meg.

55. § A polgármester évente egy alkalommal köteles tájékoztatást adni az önkormányzat vagyonának állapotáról, e kötelezettségének a zárszámadáshoz – külön jogszabályban meghatározott formában összeállított – vagyonkimutatás csatolásával tesz eleget.

56. § (1) A Pénzügyi Bizottság e rendelet 2. számú mellékletében foglalt feladatkörében látja el a külön jogszabályban részére megállapított és a Képviselő-testület által rábízott ellenőrzési feladatokat.

(2) Az Önkormányzat a gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső szakmai partnerrel kötött megállapodás alapján gondoskodik.

(3) Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzéséről az ellenőrzést végző szerv jelentését a képviselő-testület tagjainak meg kell küldeni.

57. § (1) E rendelet 2017. március 28. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Öttevény Község Önkormányzata Képviselő.- testületének a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 5/2016. (II. 12.) önkormányzati rendelet, valamint a Öttevény Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi népszavazás kezdeményezéséhez szükséges választópolgárok számáról szóló 8/2016. (II.24.) számú önkormányzati rendelet.