MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2017 (III.20.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

Maglód Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 4/2016.(III.3.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2017. 04. 04

Maglód Város Önkormányzat Képviselő-testületének

5/2017.(III.20.) önkormányzati rendelete

Maglód Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló
4/2016.(III.3.) önkormányzati rendelet
módosításáról

Maglód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. §. (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településfejlesztési eszközökről, valamint az egyes sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 32.§ (1) bekezdés b) pontjában és 32.§ (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel, a Tr. 9. számú mellékletben megjelölt véleményezési jogkörben eljáró szervek, illetve a partnerségi egyeztetés szabályai szerint a partnerek véleményének kikérésével Maglód Város Helyi Építési Szabályzatról szóló 4/2016.(III.3.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Alaprendelet) módosításáról a következőket rendeli el:

1. §

(1)   Az Alaprendelet 25. § (7) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(7)  Eltérő rendelkezés hiányában az Lk, Lke, Lf és Vt építési övezetekben:

  1. új fő rendeltetésű épületek

aa)  a 35 métert meghaladó mélységű telkek esetében (kivétel saroktelek) a telek utca­fronti telekhatárától mért 35 méteren belül, az oldal-, és hátsókertek megtartása mellett,

ab)  utcai homlokzati síkja az utcai telekhatártól legfeljebb 10,0 méterre

helyezhetők el.

ac)   homlokzat színezésben harsány, rikító színek nem alkalmazhatók.

  1. új fő rendeltetésű épületek –Lf-ben csak a lakó rendeltetésűek- tető kialakítása szerint:

ba)  magastetős vagy lapostetős lehet. Magastető hajlásszöge 25-45° hajlásszögű lehet. Az utcafrontról látható tetőgerinc vonala és a tető hajlásszöge a szomszédos épületekhez illeszkedően alakítható ki. Tetőtér csak egy szintben építhető be.

bb)  lapostető a közvetlen környezethez illeszkedve építhető. Ha a szomszédos épületekről való rálátás indokolja, zöldtető és/vagy tetőkert kialakítása javasolt.

bc)   tető héjalásánál hullámpala, hullámlemez, trapézlemez, műanyaglemez, bitumenes lemez nem alkalmazható. Tetőfedés színei csak az alábbiak lehetnek: antracit,- és grafit szürke, barna, vörös, bordó, natúr, kerámia sárga és ezen színek árnyalatai, kombinációi. A tetőfedésnél harsány, rikító színek nem alkalmazhatók.”

(2)   Az Alaprendelet 25.§ (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(9)  Építési övezetekben melléképítmények és kiegészítő rendeltetésű építmények kizárólag építési helyen belül helyezhetők el, kivéve

  1. a közmű-becsatlakozási műtárgy és hulladéktartály tároló,
  2. Lk építési övezetben meglévő főépület használatához utólagosan épülő „egyéb tároló épület” hátsókerti telekhatártól számított 1,0 méterre,
  3. Gksz és Gip-e építési övezetekben porta épület előkertben

történő telepítésének eseteit.”



(3)   Az Alaprendelet 25. §-a az alábbi (17) bekezdéssel egészül ki:

„(17)   Haszonállat tartás céljára szolgáló építmény elhelyezhető, kivéve

  1. Lk, Lke, Vt építési övezetbe-, és Kb-rek övezetbe sorolt ingatlanokon, továbbá
  2. élelmiszer-kereskedelemi-, vendéglátó és szálláshely szolgáltató-, nevelési-, és oktatási, valamint élelmiszer alapanyag feldolgozó és csomagoló épületek 100 méteres védőtávolságán belül.”

2. §

Az Alaprendelet 26. § (2) bekezdés bc) pont helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„bc)    A nem oldalkerti telekhatártól az épület homlokzati síkját maximum 1,5 méterre lehet telepíteni (csurgó-távolság),”

3. §

(1)   Az Alaprendelet 34. § (2) bekezdés és 36. § (2) felvezető mondatának helyébe az alábbi szöve­gezés lép:

„A jelen rendelet 69. § (3) bekezdése szerint feltételhez köthető és 2017. április 30-áig alkalmazható engedményes paraméterek:”

(2)   Az Alaprendelet 34. § és 36. § 1. és 2. számú táblázatainak 2c mezője a „szélessége” szó után az alábbi * lábjegyzettel egészül ki:

„*     kivétel: Amennyiben két egymás mellett fekvő, szomszédosan beépített telkekkel közrezárt ingatlanok szélessége nem éri el az előírt érték kétszeresét, úgy a minimum telekszélesség 14,0 méter.”

4. §

(1)   Az Alaprendelet 35. § (3) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(3)  A Lke építési övezeteiben nem elhelyezhető kiegészítő rendeltetésű épületek

a)  2. számú melléklet 10./ c) és d) pontjában foglaltak.

b)  újonnan beépülő telek esetén kiegészítő rendeltetésű épület nem helyezhető el. A tároló funkciók helybiztosításáról főépületen belül kell gondoskodni.”

(2)   Az Alaprendelet 35. § (4) bekezdés f) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

f)    zajos, bűzös, telepengedély bejelentés vagy telepengedély köteles rendeletetésű építmény, kivétel a vasút-, a 31-es számú főút-, a Katona József utca-, továbbá a Fő út Kölcsey Ferenc – Deák Ferenc utcai kereszteződésétől a 31. sz. főútig tartó szakaszán, azok 50,0 méteres védőtávolságával érintett telkeken.”

5. §

Az Alaprendelet 37. § (3) bekezdés a) pontjának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„a)   2. számú melléklet 10./ a)-i) pontokban foglaltak,”

6. §

Az Alaprendelet 41.§ (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(1)  A kereskedelmi, szolgáltató terület a környezetre jelentős zavaró hatást nem gyakorló termelő, gyártó gazdasági tevékenységi célú építmények elhelyezésére szolgál.”


7. §

Az Alaprendelet 2. számú mellékletének 10. pontjához tartozó fogalom magyarázat az alábbiak szerint változik:


„10

kiegészítő rendeltetésű építmény

A fő rendeltetés épület egységeinek rendeltetésszerű használatát, működtetését kiegészítő, melléképítménynek nem minősülő épít­mény, mint:

  1. önálló járműtároló,
  1. nyárikonyha, mosókonyha, szárító,
  2. mezőgazdasági tevékenységet szolgáló tároló (pl: szín, fészer, magtár, góré, csűr),
  3. gazdasági tevékenységet szolgáló tároló (pl: kisipari tevékenység folytatására szolgáló zárt műhely, mely megfelelően szigetelt, valamint az építési övezetben megengedett zaj és rezgéshatárértékeket nem lépi túl)
  4. egyéb tároló épület (tüzelőanyag, szerszámkamra),
  5. kazánház,
  6. barkácsműhely,
  7. műterem,
  8. üvegház,
  9.  gazdasági bejárathoz tartozó, 20 m2-t meg nem haladó porta”

8. §

Az Alaprendelet 1. sz. mellékletét képező SZT-02, SZT-03, SZT-07, SZT-08 jelű szabályozási tervlap szelvények helyébe e rendelet Melléklete szerinti  SZT jelű tervlap tartalmával egységes szerkezetbe foglalt SZT-02M1, SZT-03M1, SZT-07M1, SZT-08M1 jelű M=1:2500 térmértékű Szabályozási Tervlap szelvények lépnek.

9. §

 (1)  Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(2)   Hatályát veszti az Alaprendelet 24. § (2) bekezdés a) pontja, 26. § (2) bekezdés aa) pontja, a 37.§ (3) bekezdés b-e) pontja, valamint a 34. § és 36. § 1. és 2. számú táblázatainak 2c mezője szövegezéséből a mélység szó.

                   Tabányi Pál                                                                            Margruber János
                  polgármester                                                                                    jegyző

Kihirdetési záradék

A rendelet kihirdetésének időpontja: 2017. március 20.

                                                                                                                  Margruber János
                                                                                                                           jegyző

Mellékletek