Hódmezővásárhely Megyei jogú Város Közgyűlése az Alaptörvény 32. cikk (1) bek. a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjai alapján, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Csongrád Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Magyar Építész Kamara, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, a Körös- Maros Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a Város hatályos Partnerségi Egyeztetési Szabályzatában meghatározott Partnerek véleményének kikérésével a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.  A rendelet célja, hatálya és alkalmazása, értelmező rendelkezések

1. § (1) A rendelet (továbbiakban: R) célja Hódmezővásárhely város egyedi építészeti-városépítészeti arculatának, sajátos megjelenésének, jellegzetességeinek, építészeti-, településképi-, településszerkezeti értékeinek, a térség kiemelkedő hagyományainak, az ott élt és élő emberek tudását és kultúráját hitelesen tükröző épített és természeti környezetének a lakosság bevonásával kialakított konszenzuson alapuló, lehető legteljesebb megőrzése, továbbéltetése és átörökítése.

(2) Jelen R hatálya Hódmezővásárhely város teljes közigazgatási területére kiterjed.

(3) Jelen R 21-29. § hatálya Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve plakát elhelyezésére terjed ki.

(4) E rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is – aki (amely) a (3) bekezdésben meghatározott területen, ingatlanon reklámot, plakátot tesz közzé, reklámhordozót tart fenn, helyez el, valamint reklámot, plakátot, reklámhordozót kíván elhelyezni vagy ilyen céllal felületet alakít ki.

 (5) Jelen R alkalmazása a vonatkozó jogszabályok jegyzékében felsorolt, mindenkor hatályos, magasabb szintű jogszabályok előírásaival együtt, a jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt történhet.

(6) A R alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke

a) együtt kezelendő közterületek – a fenntartás és tervezés szempontjából összetartozó, a 2. melléklet 3. fejezetében felsorolt közterületek

b) környezeti mintaelem – az illeszkedés érdekében példaként tekintendő, paramétereiben és formai jellemzőiben mintaként kezelendő épület, vagy épületrészlet.

c) információs célú berendezés – az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;

d) közérdekű molinó – olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

e) közérdekű reklámfelület – olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

f) más célú berendezés – az ülő- és parki pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és közterületi illemhely.

g) E rendelet alkalmazásában szín:

ga) Harmonikus ~: a városban alkalmazható színek, melyek a következők lehetnek: föld-, pasztell-, mediterrán- (kisebb arányban), évszakszínek de kizárva a rikító-, élénk-, papagáj-, fagylalt-, a trópusi színeket, a semleges színek közül pedig a feketét és fehéret. Elsősorban meleg-, másodsorban hideg színek is alkalmazhatók.

gb) Meleg~: sárga, narancs, vörös, bíbor és árnyalataik, melyek a nap, a tűz, a vér fogalmához kapcsolódnak.

gc) Hideg~: zöld, kék, melyek a vízhez, a jéghez és a vegetációhoz köthetőek.

gd) Semleges hőmérsékletű~: citromsárga, lila és árnyalataik.

ge) Pasztell~: A színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehér tartalma van, fekete nincs. A "pasztell" egyben árnyalatjelző.

gf) Fagylalt~: Világos színek csoportja, de a pasztellnél telítettebbek, akár harsányak is lehetnek.

gg)  Papagáj~: A különösen harsány színre, vagy tarka színcsoportra mondjuk. Nemcsak a tolakodó tarkaságot, az erős és árnyalat nélküli színeket jelentik, hanem az anyag értéktelenségére is utalnak.

gh) Föld~: A barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé és közepesen sötét árnyalatait nevezzük földszíneknek. A természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.

gi) Mediterrán~: A Földközi-tenger menti országok tájaira és épített környezetére utaló színek. Rokonságban állnak a földszínekkel, de ezeknél vidámabbak, színesebbek.

gj) Trópusi ~: A trópusi tájak (buja vegetáció, élénk színű állatok, színes gyümölcsök) tarkaságára utaló színek.

gk) Évszak~: Az évszakok hangulatára utaló színek.

gl) Semleges ~: fehér, fekete, szürke.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2.1.  A helyi védelem feladata, általános szabályai

2. § (1) A város területén védeni kell a művi és természeti környezetet, ezen belül a történetileg kialakult építészeti, városképi, településszerkezeti hagyományokat, jellegzetességeket, az épített környezet értékeit.

(2) Épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése csak környezetbe illően, a beépítési, telekhasználati, homlokzatképzési, anyaghasználati hagyományok figyelembe vételével történhet.

(3) A város történetileg, építészetileg legjellegzetesebb, legértékesebb városszerkezeti elemeit, épületeit, építményeit, védetté kell nyilvánítani.

(4) A védettség fokozatai:      a) országos (műemléki) védettség

b) helyi védettség

(5) Azokat az (1) bekezdésben felsorolt szempontok alapján értékes területeket, illetve egyedi jellegzetességeket, amelyeknek műemléki védettsége nem indokolt, helyi védelemben kell részesíteni.

2.2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

3. § (1) Védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet. A városi főépítészhez benyújtandó kérelemnek tartalmaznia kell az építmény/terület adatait (utca, hsz., hrsz., tulajdonos, kezelő, stb.), az építmény védetté nyilvánítás szempontjából lényegesnek tartott részeiről készített fotókat, helyszínrajzot, valamint építész-, vagy településtervezési jogosultsággal rendelkező szakember által készített szakvéleményt.

(2) A kérelmet a városi főépítész a helyi tervtanáccsal véleményezteti, majd annak támogatása esetén értékvédelmi szakvéleményt készíttet az érintett ingatlanról (területről), amely annak város- és építészettörténeti, építészeti és műszaki jelentőségét, illetve állapotát mutatja be.

4. § (1) A helyi védelem alatt álló ingatlanokról naprakész nyilvánítást kell vezetni, amelyet a városi főépítész felügyel.

(2) A helyi területi és/vagy egyedi védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a helyi védelem alatt álló építészeti érték megsemmisült, vagy

b) az 5. § (1) bekezdésben előírt szakvéleményben foglaltak szerint a védelem megszüntetése indokolt.

(3) Helyileg védett épület bontása csak az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén lehetséges:

a) bontási dokumentáció (rajzi és fotó)

b) a védettséget megszüntető önkormányzati döntés (Határozat) másolata.

 (4) A fentieket nem teljesítő esetben a bontás, vagy átalakítás szabálysértésnek minősül és a mindenkor hatályos jogszabályok szerint szankcionálandó.

2.3 Önkormányzati kötelezettségek

5. § (1) A helyi védelemre irányuló eljárás megindításáról – az értékvédelmi dokumentáció kivonatának véleményezés céljából történő megküldésével egyidejűleg – tájékoztatni kell a tulajdonost, a műemlékvédelmi hatóságot, az állami főépítészt, továbbá a védendő területen érintett közművek üzemeltetőit. A javaslattal kapcsolatban az érdekeltek 30 napon belül írásban tehetnek észrevételt.

(2) A védetté nyilvánításról, illetve annak megszüntetéséről értesíteni kell:

a) az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét, használóját,

b) a védetté nyilvánításra, megszüntetésre javaslattevőt, és

c) a városi főépítészt.

(3) Területvédelem esetén a helyben szokásos módon, közszemlére tétel, illetve a sajtó útján is közölhető a védetté nyilvánítás, illetve a megszüntetés.

(4) A helyi védelem alá helyezés, illetve megszüntetés „jogi jellegként” való feljegyzését – a Közgyűlési döntés hatálybalépésétől számított tizenöt napon belül – az önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.

(5) Az építészeti örökség jelen rendelettel meghatározott körén kívüli elemei a továbbiakban akkor kerülnek helyi védelem alá, ha a Közgyűlés a Polgármester előterjesztése alapján védetté nyilvánítja azokat. A Közgyűlés a beérkező és szabályosan előterjesztett igényeket évente egy alkalommal tárgyalja.

3. A területi védelem meghatározása

A helyi területi védelem jegyzéke

6. § (1) Helyileg védett terület a város olyan összefüggő része, amely a jellegzetes, egyedi településszerkezet legkorábbi emlékeit őrzi, illetve a település történetében betöltött szerepe meghatározó, továbbá a helyi védelemben részesülő természeti területek.

(2) A város közigazgatási területén helyi területi védelem alatt álló területek: Belváros, Susán, Tarján és Tabán városrészeknek, továbbá a városi strand és a hajdani Népkert, továbbá a téglagyári bányagödrök területe az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében körülhatároltak szerint.

(3) A védelem a településszerkezet, a telekstruktúra és az utcavonal-vezetés jellemzőinek megőrzésére és értékóvó fenntartására, illetve a természeti értékek megőrzésére irányul.

4. Az egyedi védelem meghatározása

A helyi egyedi védelem jegyzéke

7. § (1) A város közigazgatási területén helyi egyedi védelem alatt állnak az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott

a) építmények

b) képzőművészeti alkotások

c) egyedi növényzet

(2) A helyi védettségben részesülő építmények H1 és H2 jelű védettségi fokozatba tartoznak.

(3) H2 védettségi fokozat esetében a védelem a teljes épületre, azaz annak tömegformálására, homlokzati kialakítására, külső anyaghasználatára és színezésére terjed ki.

(4) H1 védettségi fokozat esetében a védelem a (3) bekezdésben felsoroltakon túl az egyes épületek (jellemzően templomok) belső kialakítására is vonatkozik.

5. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

8. § (1) Az 1. melléklet 3. fejezetében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarban tartani, állapotát megóvni. Az adott építészeti örökség használata, illetve a rajta végzett építési tevékenység nem veszélyeztetheti fennmaradását, továbbá a védelem alatt álló jellegzetességeit.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökség bontása a 4. § (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint történhet.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

9. § (1) Településképi szempontból meghatározó terület a város jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó, lehatárolható része.

(2) A város közigazgatási területén településképi szempontból meghatározó területek a 2. melléklet 1. és 2. fejezetében megnevezett, illetve körülhatárolt városrészek.

(3) Hódmezővásárhely településképi szempontból meghatározó területei a hajdani tanyavilág tájképi szempontból országos jelentőségű máig fennmaradt részei, a Mártélyi Tájvédelmi Körzet közigazgatási területen elhelyezkedő része, továbbá a belváros, valamint a régi mezővárosi és az újonnan beépülő területek.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. Építményekre vonatkozó általános építészeti követelmények

7.1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános követelmények

10 §. (1) A település teljes közigazgatási területére – az építmények anyaghasználatára vonatkozó – követelmények a következők:

Tilos

a) közterületről látható homlokzat színezése esetén a harmonikus színektől eltérő, rikító-, élénk-, papagáj-, fagylalt-, a trópusi színezés,

b) közterületről látható homlokzaton, tetőfelületen és kerítésen hírközlési, gépészeti, energetikai és egyéb műszaki berendezést, szerelvényt – a napelemek és -kollektorok kivételével, takarás nélkül – elhelyezni,

c) festett fémlemez tetőhéjazatot, illetve ezen anyagokból egyéb, közterületről látható építményrészt (burkolatot, kerítést, stb.) építeni.

d) fehér színű műanyag nyílászárót beépíteni.

(2) Kivételek:

a) az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak az iparosított technológiával épített lakóházak esetében,

b) az (1) bekezdés c) pontjában foglaltak a szürke színű elemes burkolatok esetében, illetve színkorlátozás nélkül a város ipari gazdasági övezeteiben.

7.2. Építmények színezésére vonatkozó általános követelmények

11. § (1) Közterületről látható épületek, építmények, műtárgyak felületeinek színezése során a városképi és színdinamikai megfelelését a szomszédos épületek, ill. az érintett közterületszakasz épületszínezésének bemutatásával kell igazolni.

(2) A város közigazgatási területén csak harmonikus színek alkalmazhatók.

(3) Az épületek közterületről látható homlokzatait részleges színezéssel felújítani nem lehet (kivéve ha a földszinti kirakatportálok cseréje, átalakítása, az életveszély-elhárítás, a homlokzat egyes részeinek erős rongálódása, illetőleg egyéb szükséges javítások során az épület teljes földszinti sávját kell átszínezni. Ez esetben az átszínezés akkor lehetséges, ha a teljes homlokzathosszon az épület vízszintes tagolásához igazodik és a színezéssel nem érintett homlokzatfelületek eredeti színével azonos, vagy annak színvilágával harmonizál).

8. Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

8.1. Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó, kötelező területi követelmények

12. § A tájképi szempontból országos jelentőségű tanyás külterületre vonatkozó építészeti követelmények

(1) Az országos tájképvédelmi övezethez tartozó tanyás területeken, a 2. melléklet 2a. fejezetében kijelölt részek védelme a tájkarakter megőrzésére irányul. Ennek érdekében védeni kell – mai igényeket is kielégítő módon – a tanyás építkezések hagyományait, mint a városra jellemző népi építészet emlékét, illetve környezeti értékét.

 (2) Az újonnan létesülő építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata, továbbá a meglévők átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása és korszerűsítése során, az alföldi táj építési hagyományaira alapozva – a HÉSz-ben gazdasági célú területekként kijelölt üzemközpontok és egyéb ipari területek kivételével – meg kell követelni a táji-történeti adottságokhoz való illeszkedést.

(3) A vásárhelyi tanyavilágra jellemző szokásokra tekintettel

a) A lakó és az egyéb gazdasági funkciók különálló épületekben, a hagyományos tanyaudvar beépítéséhez hasonló, „keretes” beépítési módban helyezendők el.

b) A lakóépület szélessége max. 9,0 m, hossza max. 15,0 m lehet. Az épület „T”, vagy „L” alakot formázó is lehet, ebben az esetben a merőlegesen építhető egyetlen keresztszárny szélessége max. 9,0 m, hossza max. 5,0 m lehet.

c) A lakóépület építménymagassága max. 4,5 m, a tetőidom 30°-45° közötti hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtető lehet, a manzárd kialakítás kizárásával.

d) A gazdasági épület kizárólag földszintes, építménymagassága max. 7,5 m, a tetőidom 30°-45° közötti hajlásszögű, szimmetrikus nyereg-, vagy félnyeregtető lehet, illetve ezen pontban foglalt paraméterek – technológiai okokból – az építészeti-műszaki tervtanács véleménye alapján módosíthatók.

(e) az e) pont szerinti épületek fedésére hagyományos, mázatlan – piros, vagy barna színű – égetett cserép, vagy nád alkalmazható.

13. § A Mártélyi Tájvédelmi Körzetre vonatkozó, kötelező területi építészeti követelmények

(1) Az országos védettségű területen, a 2. melléklet 2a. fejezetében kijelölt részek védelme a tájkarakter megőrzésére irányul. Ennek érdekében védeni kell a Holt-Tiszát övező terület tájképi és környezeti értékeit.

(2) Az újonnan létesülő építmények elhelyezése, megformálása, anyaghasználata, továbbá a meglévők átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása és korszerűsítése során az épület

a) tetőidoma – a manzárd kialakítás kizárásával – min. 30 ^o, max 40^o lehet,

b) a tetőfelépítmény vízszintes vetületi hossza a homlokzat hosszának max. egyharmada lehet, és homlokzati oldalanként legfeljebb két felépítmény építhető.

c) egy építményen csak azonos – ezen belül a tető hajlásával és héjazatával is azonos – kialakítású tetőfelépítmény építhető.

(3) Az egyes építményekhez használható anyagok:

a) alépítmény: vasbeton, vagy – az alumínium kivételével – fém anyagú,

b) felépítmény függőleges fala: natúr fa, vagy natúr fával burkolt,

c) tetőhéjazat: hagyományos, mázatlan – piros, vagy barna színű – égetett cserép, továbbá vörösréz, illetve festetlen patinázott egyéb fémlemez. Tilos síkpala alkalmazása.

14. § A belterületre vonatkozó építészeti követelmények

(1) A településképi szempontból meghatározó területen – a belváros, a régi mezővárosi és az újonnan beépülő területek 2. melléklet 1. és 2b. fejezetében megnevezett, illetve kijelölt részén a Hódmezővásárhelyre jellemző – változatos, mégis összhangot eredményező, hagyományokra épülő – illeszkedési szabályokat kell érvényesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt területeken belül kiemelt városképi szerepet tölt be az Ady Endre u., Andrássy út, Bajcsy-Zsilinszky u., Bercsényi u.,Bocskai u., Deák Ferenc u., Dr. Rapcsák András út, Hódi Pál u., Hősök tere, Kálvin tér, Kinizsi u., Klauzál u., Kossuth tér, Lázár u., Petőfi u., Szegfű u., Tóalj u., Szőnyi u., Szt. István tér, Városház u. és Zrínyi u.

(3) A hajdani belterület déli határán árvédelmi céllal épített, országos műemléki védelem alatt álló, „Kőfal” a város legjellegzetesebb, egyedi városképi eleme. A falat teljes hosszában – fokozatosan – szabaddá, a rálátás biztosításával a városkép részévé kell tenni.

(4) A (2) bekezdésben felsorolt utcák és terek városképi összhangja és jókarban tartása különleges településrendezési/közösségi érdek.

(5) A (2) bekezdésben felsorolt utcák és terek beépítése során fokozott figyelmet kell fordítani az illeszkedésre. Zártsorú beépítés esetén a csatlakozó épület magassága max. ±60 cm-rel, illetve ikres, szabadon- és oldalhatáron álló beépítés esetén ±1,0 m-rel térhet el a környezeti mintaelem magasságától, kivéve az olyan épületet, amely tekintetében a HÉSZ szerint vonatkozó építési övezeti előírások a környezeti mintaelem magasságától eltérő magasság megvalósítását teszik lehetővé. Ebben az esetben a településképi illeszkedést építészeti megoldásokkal kell biztosítani.

(6) A zártsorú beépítés megszakadása következtében szabadon maradó tűzfal takarása, vagy „homlokzatosítása” biztosítandó.

(7) Zártsorú, előkert nélküli beépítés esetén a közműszolgáltatók kapcsolószekrényei kapun belül, egyéb beépítési mód esetén kerítésen belül helyezendők el.

(8) Az utak melletti zöldsávban a közlekedést akadályozó növényzetet – zárt sövény, vagy bokor, lehajló ágú fa, stb. – telepíteni az útburkolat szélétől min. 2,0 m távolságra lehet. Az ezen belüli sávot az útpadkáig, illetve a burkolat széléig gyepesíteni kell.

(9) A tulajdonos a telekhatártól az útburkolat széléig tartó zöldsávot gondozni köteles.

(10) Az utak mentén – a meglévő és tervezett közműnyomvonalaktól legalább 2,0 m távolságot tartva – utcánként egységes fafajú, legalább egyoldali fasor telepítendő, ill. a meglévő fasorok kiegészítendők a (12) pontban előírt fajok felhasználásával.

 (11) Az (1) bekezdésben foglalt területeken utcafásításra, pótlásra, cserére, továbbá a közterületről látható elő- és oldalkertben használandó fafajok: virágos kőris (Fraxinus ornus), gömbjuhar (Acer platanoides "Globosum"), gömbakác (Robinia pseudeacacia "Umbraculifera"), csörgőfa (Koelreuteria paniculata) díszkörte (Pyrus calleryana), gömbszivarfa (Catalfa bignonioides ’Nana’), díszszilva (Prunus cerasifert), galagonya (Crataegus laevigata), díszcseresznye (Prunus serrulata), ostorfa (Celtis australis), törökmogyoró (Corylus colurna), ámbrafa (Liquidambar Sp.), gömbkőris (Fraxinus ornus ’Mecsek’).

8.2. Településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. § (1) A 2. melléklet 1. és 2. fejezetében körülhatárolt városrészekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények (tömegformálás, homlokzati kialakítás, anyaghasználat) betartása és az illeszkedés érdekében az ún. környezeti mintaelem paramétereit és formai jellemzőit lehet alapul venni.

(2)       Az (1) bek. szerinti mintaelem: a szomszédos épületek, valamint egyéb épületrészletek (kerítés, kapu, kirakatszekrény, stb.) közül a jobb műszaki állapotú, várhatóan hosszabb ideig fennmaradó épületet, épületrészletet (továbbiakban: épület), a következők kivételével:

a) az egyik szomszédos épület országos, vagy helyi védelem alatt áll, vagy

b) mindkét szomszédos épület avult állagú, átépítésük rövidtávon esedékes, vagy

c) a jobb műszaki állapotú épület tömegaránya, formavilága és anyaghasználata igénytelen, alacsony építészeti színvonalú vagy

d) a szomszédos telkek beépítetlenek, vagy

e) városképi szempontból mindkét szomszédos épület azonosan értékelhető.

(3) A felsorolt kivételek esetében a környezeti mintaelem kiválasztása a (2) bekezdésben azonos betűvel jelzett kivételre vonatkoztatva, és azzal együtt értelmezve a következők szerint történhet:

a) műszaki állapotától függetlenül mindig a védett épület a meghatározó,

b) a közvetlen szomszéd helyett a legközelebbi következő szomszédos épület a meghatározó,

c) ebben az esetben választható az avultabb állagú, vagy a nem közvetlenül csatlakozó – de a tömbben álló – városképi szempontból megfelelő szomszédos épület is, azonban a lehetőségek szerint korrigálni kell a környezetet vizuálisan fertőző, igénytelen szomszédos épület kedvezőtlen adottságait is (pl.: tűzfaltakarás),

d) mint a b) pont alatti esetben,

e) mindkét szomszédos épület meghatározó, az illeszkedés ennek megfelelően alakítható.

(4) A területen álló építmények tetőfedésére – közterületről látható helyen – nem alkalmazható trapézlemez, hullámpala, illetve festett fém anyagú héjazat.

(5) A meglévő értékes növény-, illetve faállomány megvédendő és megőrzendő, az érintett területre készített dendrológiai szakvélemény alapján.

9. Helyi védelemben részesülő területre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

9.1 Helyi védelemben részesülő területre vonatkozó területi építészeti követelmények

16. § (1) A központi belterület helyi területi védelemmel érintett területein – Belváros, Susán, Tarján és Tabán városrészeknek az 1. melléklet 1. és 2b. fejezetében körülhatárolt részén:

Meg kell őrizni a település jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, az utcák vonalvezetését azok szabálytalanságaival együtt, ennek érdekében az utcavonal módosítása, utcaszélesítés, telekösszevonás egyedi szabályait a helyi építési szabályzatban meg kell határozni.

(2) A belváros területén utcafásításra, pótlásra ill. cserére, továbbá a közterületről látható magánterületen használandó fafajok: japán akác (Sophora japonica), magas kőris (Fraxinus excelsior), platán (Platanus X hybrida), gesztenye (Aesculus hippocastanum), díszkörte (Pyrus calleryana), díszszilva (Prunus cerasifert), oszlopos csörgőfa (Koelreuteria paniculata ’Fastigiata’), galagonya (Crataegus laevigata), ostorfa (Celtis australis), oszlopos tölgy (Quercus x Warei ’Regal Prince’).

(3) Susán, Tabán és Tarján  területén utcafásításra, pótlásra ill. cserére, továbbá a közterületről látható magánterületen használandó fafajok: ostorfa (Celtis occidentalis), ezüsthárs (Tilia argentea), akác (Robinia pseudoacacia), szivarfa (Catalpa bignonioides), gömbakác (Robinia pseudeacacia "Umbraculifera").

    4) A közterületi burkolatokat, utcabútorokat és egyéb építményeket a környezet jellemzőihez illően, igényes kialakítással kell megvalósítani. Biztosítani kell a közterület megfelelő színvonalú fenntartását, az oda nem illő létesítmények cseréjét, vagy eltávolítását.

(5) Megőrzendő a városi strand és a hajdani Népkert területének értékes faállománya, valamint a téglagyári bányagödrök szépen regenerálódott, vízállásos, nádas, gyepes-bozótos élőhely-együttese (sztyeppi maradvány növényfajok és gazdag fészkelő madárállomány).

9.2. Helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

17. § Egyedi építészeti követelmények

(1) A város építészeti karakterét legmarkánsabban őrző, az 1. melléklet 3. fejezetében meghatározott épület, vagy egyéb elem esetében kötelező:

a) Az egyes védett elem tömegét, homlokzatát, tetőformáját és anyaghasználatát – H1 esetben belső értékeit – eredeti kialakításában kell megtartani, illetve felújításkor abba visszaállítani. Megőrzendők, illetve helyreállítandók az épület egészének és részleteinek geometriai formái, azok rész- és befoglaló méretei, eredeti anyaghasználata, nyílászárói, épülettartozékai, és mindazon részei, amelyek a városképet befolyásolják.

b) Ha a védett elem egy részét, vagy részletét korábban szakszerűtlenül, a hiteles állapotot meghamisító módon alakították át (pl. felületképzés, tagozatok, nyílászárók, tetőfelépítmények, stb.), és az eredeti (építéskori) állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel, akkor azt a homlokzat épen fennmaradt elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek helyszínre adaptálásával kell helyreállítani.

c) Az épület, építmény külső megjelenését (homlokzat, tömeg-, tetőforma, tetőfelépítmény, kémény, stb.), illetve H1 esetében a védett belső jellegzetességeit módosító munkák esetén a következő munkarészek készítendők el:

c1) Homlokzat megjelenését érintő munkák esetén a meglévő és tervezett homlokzatok terve M=1:100 léptékben, a két szomszédos épület színezésével összehangolt, illetve harmóniába hozott színtervvel

c2) Tömeg, illetve tetőforma változtatása esetén:

c2a) a meglévő és a tervezett állapot helyszínrajza a tetőidom ábrázolásával M=1:250 léptékben,

c2b) a meglévő és tervezett homlokzatok terve M=1:100 léptékben,

c2c) a megértéshez szükséges számú metszet M=1:100 léptékben.

c3) H1 belső átalakításakor a meglévő és a tervezett állapot alaprajzi tervei M=1:l00 léptékben.

c4) Fotódokumentáció a megértéshez szükséges számú fotóval.

d) A terveket a városi főépítésszel/vagy a helyi tervtanáccsal véleményeztetni kell.

(2) Tilos:

a) Anyaghasználat: tetőhéjazat, illetve kerítés (betét és pótlás) esetén hullámpala, bitumenes zsindely, trapézlemez, illetve színezett fém anyagot alkalmazni, továbbá

közterületről látható helyen műanyag nyílászárót és -redőnyt, fém, vagy fémhatású üvegosztást, domború („TV”) üvegezést, műanyag ereszcsatornát beépíteni

b) Színezés: közterületről látható homlokzat színezése esetén a harmonikus színektől eltérő, rikító-, élénk-, papagáj-, fagylalt-, a trópusi színezés,

c) Tömegformálás: közterületről látható tetőfelületen a héjazat síkjából kiemelkedő tetőablakot létesíteni.

d) Homlokzati kialakítás: az eredeti, jellegzetes arányú és osztású nyílászárót megszüntetni, vagy átalakítani, továbbá közterületről látható helyen – homlokzaton, tetőfelületen és kerítésen, az ingatlanok elő- és oldalkertjében – hírközlési, gépészeti, energetikai és egyéb berendezést, szerelvényt takarás nélkül elhelyezni.

 (3) Megengedő követelmény:

a) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, esetleges bővítését, vagy funkcióváltását a védettség önmagában nem akadályozhatja. Támogatni kell a védett épületek mai igényeknek megfelelő használatát.

b) A bővítést úgy kell megoldani, hogy az eredeti épület tömege, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe – H1 esetében értékes belső tereinek jellege – a lehető legkisebb mértékben változzon és a tervezett bővítés, átalakítás a régi épület formálásával, anyaghasználatával összhangban legyen.

c) Az egyes védett épületek funkcióváltása esetén mérlegelni kell az önkormányzati tulajdonba vétel, illetve a védelmet jobban szolgáló hasznosítás lehetőségét.

9.3 Helyi védelemben részesülő területen lévő sajátos építményre, műtárgyra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények

18. § (1) A közterületi képzőművészeti alkotások (szobrok, díszkutak és egyéb alkotások) anyaghasználatáról az arra kiírt ötletpályázat nyertese, illetve ennek hiányában az állításra létrehozott ad-hoc bizottság – megfelelő szakemberek bevonásával – dönt.

(2) Az egyes köztéri alkotások tervét véleményeztetni kell az Építészeti-Műszaki Tervtanáccsal.

(3) Egyéb műszaki berendezések létesítése során biztosítani kell az időtálló, környezethez illeszkedő, jó minőségű anyagok használatát.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

10.1. Területek, amelyek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

19. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a 19. § (1) bekezdésben felsorolt területek kizárásával, elsősorban a Helyi Építési Szabályzatban meghatározott ipari gazdasági besorolású területeken helyezhetők el.

10.2. Területek, amelyek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére

20. § (1) Nem helyezhetők el a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak a város közigazgatási területének következő részein:

a) Az Országos Ökológiai Hálózat elemeinek területe

b) A Körös-Maros Nemzeti Park területe

c) A Kiskunsági Nemzeti Park területe (Mártélyi Tájvédelmi Körzet)

d) Ex lege védett kunhalmok területe

e) Élőhelyvédelmi Natura2000 területek

f) Madárvédelmi Natura2000 területek

g) A helyi védelemben részesülő természeti területek és a településképi szempontból meghatározó városrészek területe

10.3. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó anyaghasználati követelmények

21. § (1) Az alkalmazható anyagok időtállóak legyenek. A létesítmények karbantartása folyamatosan biztosítandó.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

11.1 Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látató magánterületen

22. § (1) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén reklámot, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni vagy közzétenni kizárólag 

a) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.), 

b) a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rr.),

c) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12.§ és 

d) a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X. 21.) Korm. rendelet  előírásainak figyelembe vételével, és településképi  bejelentési  eljárás  alapján lehetséges.

(2) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(3) A reklámhordozók közterületen történő elhelyezése szempontjából a 12/2016. (II. 05.) önkormányzati rendeletben meghatározott körzethatárok az irányadók.

23. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(4) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

24. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével

a) utcabútor alkalmazásával – a b) pont és a (3) bekezdés kivételével – a város teljes közigazgatási területén lehet

b) kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútoron

ba) a műemléki környezet területein

bb) a helyi védelem alatt álló területeken lehet.

     (3) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés

a) a műemléki védettség alatt álló építményen

b) a helyi védelem alatt álló építményen

c) közterületről látható építmények homlokzatán és tetőszerkezetén

d) telken, ha az közterületről látható.

11.2 Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

25. § (1) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(2) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(3) Közérdekű reklámfelület – az utasváró és a kioszk kivételével – a reklám, illetve plakát elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyötödén Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

(5) Közterületen reklám, illetve plakát reklámhordozón

a) horgonyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön

helyezhető el, az e) pont alattiakkivételével

e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el reklámhordozó – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését.

11.3 Reklámhordozó utcabútorra vonatkozó követelmények

26. § (1) A 23. § (2) bekezdés alapján elhelyezett utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolhatja.

(2) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.  Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(3) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

11.4 Közművelődési célú hirdetőoszlopra vonatkozó szabályok

27. § (1) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közigazgatási területen bárhol létesíthető.

(2) Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.

11.5  Információs célú berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok

28. § (1) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információ;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információ;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információ;

e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információ, és

f) egyéb gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ.

(2) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmadának az (1) bekezdés szerinti közérdekű információt kell tartalmaznia.

(3) Nem információs célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezést. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

11.6 Reklámok elhelyezésére vonatkozó eltérési szabályok

29. § (1) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedélyezhet a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

 (2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.

(3) Építési reklámháló kihelyezésének feltétele, hogy építési napló-bejegyzés igazolja az építési tevékenység megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy az építtető vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja az építési tevékenység megkezdését.

(4) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti eltérés engedélyezése kérelemre a vonatkozó településképi bejelentési eljárásban történik. A polgármester a kérelemről a településképi bejelentési eljárás során dönt. A polgármester döntésével szemben Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűléséhez lehet fellebbezni.  Az (1) bekezdés szerinti eltéréshez településképi bejelentési eljárást nem kell lefolytatni.

(6) Az un. „információ-hordozó” (cégfelirat, üzlettábla, cégér, stb. a Tr. szerint) nem tartozik a reklám fogalma alá. Ezek elhelyezése a homlokzat erre alkalmas falmezőiben történhet oly módon, hogy ne takarjon építészeti tagozatot. Több rendeltetési egység esetén azok stílusa, mérete, anyag- és színhasználata összehangolandó, illetve egységesítendő.

11.7 Reklámok közterületi elhelyezésére vonatkozó szabályok

30. § (1) A város területén kihelyezett egységes információs célú berendezés-rendszeren hirdetési, reklámozási, információs felületet bérleti szerződés alapján lehet igénybe venni.

(2) A bérleti szerződést az önkormányzat, mint bérbeadó nevében a polgármester köti meg.

(3) Az egyéb közterületen elhelyezett reklámhordozók után – amennyiben azok az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelnek – az engedélyes a 12/2016. (II. 05.) önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint közterület-használati díjat köteles fizetni.

12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

31. § (1) A város teljes közigazgatási területén meg kell követelni, hogy az egyes közmű-üzemeltetők és -szolgáltatók által végzett hálózatbővítés-korszerűsítés építése során az épületek utcai homlokzatán, valamint a közterületekkel határos egyéb felületeken vezeték- és egyéb szerelvényépítés csak igényes formában, illetve rejtett módon  történjen. Az épített környezet minőségét rontó, igénytelen köztárgyak, közmű- és egyéb vezetékek, műtárgyak fokozatosan felszámolandók, illetve megfelelő módon átépítendők.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

13. Rendelkezés a szakmai konzultációról

13.1. A kötelező szakmai konzultáció esetei

32. § (1) A szakmai konzultáció a 2. melléklet2a. és 2b. fejezetében kijelölt, településképi szempontból meghatározó területeken, a közterületről látható épület, építmény, köztárgy, kirakat, utcabútor létesítése/átépítése esetén kötelező.

(2)     A város közigazgatási területének közterületnek nem minősülő bármely részén 2 m² felületet meghaladó reklám, reklám- és információhordozó létesítése/cseréje.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl egyéb esetekben is kezdeményezhető szakmai konzultáció.

13.2. A szakmai konzultáció szabályai

33. § (1) A szakmai konzultáció a kérelem papír, vagy elektronikus úton történő benyújtásával kezdeményezhető.

(2) A szakmai konzultáció az önkormányzat hivatalos helyiségében, a kijelölt időpontok között történik.

(3) A szakmai konzultáció az önkormányzati főépítész feladata, azonban indokolt esetben a településrendezési eszközök tervezője, illetve a TAK készítője bevonható, vagy véleménye kikérhető. Azonban ebben az esetben is a főépítész feladata a konzultáció.

(4) A szakmai konzultáció díjmentes.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

14. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei

34. § Építmények, amelyek építésére, bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont, vagy fennmaradási engedélyezési eljárásaihoz a polgármester településképi véleményét a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontjára alapozza

(1) Helyi területi védelem alatti területen (1. melléklet, 1., 2. fejezet) álló ingatlanokon tervezett építmény, funkciótól és terjedelemtől függetlenül.

(2) Helyi védelem alatt álló építmény.

(3) Valamennyi olyan építmény és építmény-együttes – rendeltetéstől függetlenül – amely közterületről, vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható és nettó össz-alapterületének nagysága a 200 m²-t meghaladja, vagy 4-nél több rendeltetési egységet tartalmaz.

(5) Lakóparkokban, telepszerű, illetve csoportházas beépítésű területen épület, épületegyüttes, legalább 3 szomszédos önálló épületegység esetében;

(6) Tanyás külterületen a 11. § (3) bekezdésében foglalt paraméterek bármelyikétől – technológiai okokból – eltérő jellemzőkkel tervezett gazdasági épület.

(7) Önálló reklámtartó építmény, amelynek a mérete az építési, bővítési, településképet érintő átalakítási tevékenység után meghaladja

a) beépítésre nem szánt területen a 6,0 m magasságot,

b) beépítésre szánt területen a 3,0 m magasságot.

15. A véleményezési eljárás részletes szabályai

15.1.  A véleményezési eljárás részletes szabályai

35. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 21. és 26. §-ában meghatározott esetekben. Az eljárást a polgármester végzi azon építési engedélyezési eljárást megelőzően, amelyeknél a Kr. számára hatáskört állapított meg. Az eljárás során megfogalmazott településképi vélemény a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontján alapul.

(2) A kérelmezőnek (építtetőnek) településképi vélemény iránti kérelmet papír alapon a Polgármesteri Hivatalhoz kell benyújtani.

(3) A kormányrendeletben foglaltakon túl – amennyiben a benyújtott tervdokumentáció munkarészeit nem a véleményezéshez szükséges tartalommal, vagy részletezettséggel dolgozták ki – a polgármester véleményében engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet.

(4) A (2) bekezdés szerinti véleményezési kérelem elmulasztása ellenére is kiadható a szükséges településképi vélemény, a (4) bekezdésben foglaltak szerint.

15.2.  A véleményezés részletes szempontjai

36. § (1) A településképi vélemény kialakítása során – a vonatkozó Kr-ben meghatározottakon túl – az alábbiaknak való megfelelést kell vizsgálni:

a) illeszkedés a kialakult településszerkezethez, területfelhasználáshoz és településképhez,

b) a védendő (megmaradó) adottságok tiszteletben tartása,

c) a város hatályos településrendezési tervében tervezett, távlati előírások figyelembe vétele

d) magassági illeszkedés, megfelelőség.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

16. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

16.1.  A kötelező településképi bejelentési eljárás esetei

37. § Építési tevékenységek

(1) Meglévő épület utcai homlokzatának megváltoztatása – színezése, a homlokzat felületképzésének és rajzolatának stb. módosítása – esetén.

(2) Meglévő építményben – alapozást nem igénylő, közterületről, vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható – új, önálló égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

(3) Közterületről, vagy közforgalom céljára átadott magánterületről látható előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.

(4) Megfelelőség igazolással vagy teljesítmény-nyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló

a) vendéglátó, kereskedelmi, sportolásra, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény.

(5) Szellőző-, klímaberendezés építményen való elhelyezése, vagy áthelyezése.

(6) Utcai kerítés építése a városközpont területén, továbbá a hatályos településrendezési eszközben (HÉSz) meghatározott, országos és a jelen rendelet 1. melléklet 1. és 2 fejezetében körülhatárolt, helyi védelem alá tartozó területen.

38. § Reklámok elhelyezése

(1) A reklámok elhelyezése az általános szabályok szerint, minden esetben bejelentési eljárás-köteles.

39. § Építmények rendeltetésének megváltoztatása

(1) Az építésügyi és településrendezési fogalmak szerinti rendeltetés-változás esetén, amennyiben az új rendeltetés parkoló-igénye növekszik.

17.  A bejelentési eljárás részletes szabályai

40. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a Kr. 23. és 24. §-ában foglalt, építési engedélyhez nem kötött, jelen rendelet 36., 37. és 38. §-ában foglalt építési tevékenység esetén.

(2) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során az alábbiaknak való megfelelést kell vizsgálni:

a) illeszkedés a kialakult településszerkezethez, területfelhasználáshoz és településképhez,

b) a védendő (megmaradó) adottságok tiszteletben tartása,

c) a város hatályos településrendezési eszközeiben (továbbiakban: TrT) tervezett, távlati előírások figyelembe vétele,

d) magassági illeszkedés, megfelelőség.

 (3) Amennyiben a tevékenység megfelel az (2) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklámelhelyezés vagy rendeltetésváltoztatás tudomásul vételéről hatósági határozatot bocsát ki, amelynek érvényességi ideje – ha az igazolás másképpen nem rendelkezik:

a) állandó építmény esetén végleges,

b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,

c) reklámcélú hirdetmény és hirdető-berendezése – kivéve cégér – esetén 1 év

d) cégér, valamint cégjelző- és címjelző hirdetmények és hirdető-berendezései esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig,

e) útbaigazító hirdetmény esetén 2 év, de legfeljebb aktualitása időpontjáig.

(4) A polgármester a hatósági határozatot a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai álláspontja alapján bocsátja ki.

(5) Amennyiben a polgármester hatósági határozatot nem bocsát ki, azt megadottnak kell tekinteni a (3) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.

(6) A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, és ha bármilyen mulasztást, vagy eltérést észlel, arról 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

18. A településképi kötelezési eljárás

18.1.  A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

41. § (1) E rendeletben foglalt településképi követelmények megsértése esetén a polgármester felhívja az érintett ingatlan ingatlantulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2) A (1) bekezdésben foglalt határidő eredménytelen eltelte esetén településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.

18.2.  A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei

42. § (1) A 41. § (2) bekezdésben foglalt kötelezéssel egyidejűleg a polgármester a hatósági kötelezésben megjelölt határidő elmulasztása esetén a kötelezettel szemben 200.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendeli el.

(2) Az e rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével, továbbá a településképi bírság kiszabásával kapcsolatos hatósági eljárásra a közigazgatási hatósági eljárást szabályozó törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

43. § (1) A bírság kiszabásának esetei:

          a) a településképi eljárás elmulasztása;

          b) a bejelentésben vagy döntésben meghatározottaktól eltérő tevékenység végzése, a településképi követelmények be nem tartása;

          c) a kötelezés végrehajtásának elmulasztása.

(2) A bírság mértékének megállapításánál – az általános szabályokon túl – figyelembe kell venni, hogy a jogsértés milyen mértékben sérti, vagy gátolja a város településképi értékeinek megőrzését és érvényesülését.

(3) A településképi kötelezettségek megsértése miatt alkalmazható helyszíni bírság legmagasabb mértéke százezer forint.

20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

44. § (1) A kiszabott bírságot a kötelezett a döntés jogerőre emelkedését követő 30 napon belül köteles az önkormányzat számlájára megfizetni, a jogsértő részére átadott készpénz-átutalási megbízáson.

(2) A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság, továbbá a meg nem fizetett bírság miatti késedelmi pótlék köztartozásnak minősül, és azokat adók módjára kell behajtani

IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

21. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

45. § (1) Országos, vagy helyi védelem alatt álló épület hasznosítása során – a befektető többletráfordításainak ellensúlyozásaként, az általánosan érvényesíthető adókedvezményen túl, különleges településrendezési okból – további kompenzációs lehetőségek érvényesíthetők.

     Az érvényesítés feltételei:

a) az érintett védett épület felújítása/helyreállítása az eredetinek megfelelő formában, hitelesen és szakszerűen történjen,

b) a hasznosítás a lakófunkció kizárásával, kizárólag közösségi célú legyen, ezáltal kiemelt közösségi érdeknek minősüljön,

c) a tervezett hasznosításhoz szükséges telekbővítés – a környező tulajdoni és beépítési jellemzők alapján – kizárható legyen.

(2) Az 1. melléklet 1. és 2. fejezetében körülhatárolt helyi védelem alatt álló városrészeken (Belváros, Susán, Tarján, Tabán) országos, vagy helyi védelem alatt álló épület, illetve 1945. előtt épült polgárház hiteles és szakszerű felújítása, továbbá lakó-funkcióra történő hasznosítása az (1) bekezdésben foglaltakhoz hasonlóan különleges településrendezési/közösségi érdek, ezért ezek az építési munkák rendkívüli anyagi támogatásban részesíthetők. A támogatás odaítélését és mértékét – az épület elhelyezkedése, nagysága és műszaki állaga, illetve az Építészeti Tervtanács szakvéleménye alapján – a vonatkozó, 15/2014.(06.18.) K.gy./önkormányzati rendelet határozza meg.

X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

22. Hatálybalépés

46. § (1) Jelen Rendelet (TKR) 2018. január 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet előírásait a rendelet hatályba lépésének napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

23. Hatályon kívül helyező rendelkezések            

47. § (1) A TKR hatálybalépésével hatályát veszti a településképet meghatározó reklámok, plakátok elhelyezéséről valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló 39/2017.(11. 15.) önkormányzati rendelet, továbbá a HÉSZ településképi követelményeket meghatározó része.

                    Hegedűs Zoltán s.k.                                           Dr. Korsós Ágnes s.k.

   alpolgármester polgármesteri jogkörben                                     címzetes főjegyző