Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2017. (V. 2.) önkormányzati rendelete
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2017. 05. 05- 2017. 12. 31Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2017.(V.2.) önkormányzati rendelete
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat képviselő-testületére és annak szerveire.
(2) A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester,
b) a képviselő-testület e rendeletben meghatározott bizottságai,
c) a polgármesteri hivatal,
d) a jegyző,
e) a társulás.
2. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sajószentpéter Városi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat). Székhelye: 3770 Sajószentpéter, Kálvin tér 4. szám. Működése: Sajószentpéter város közigazgatási területe. (Az önkormányzat választókerületi beosztását az 1. függelék tartalmazza.) Honlapjának elérhetősége: www.sajoszentpeter.hu
3. § (1) Az önkormányzat hivatalos jelképei: Sajószentpéter város címere, zászlója és díszpecsétje, melyek leírását, valamint azok használatát az önkormányzat 19/1991.(XI.18.) önkormányzati rendelete szabályozza.
(2) A városi kitüntető díjak alapítását az önkormányzat 10/2008.(IV.29.) önkormányzati rendelete tartalmazza.
2. Az önkormányzat feladat- és hatásköre
4. § (1) Az önkormányzat a jogszabályban meghatározott kötelező feladatok ellátása mellett – a Mötv. szabályai szerint – önként vállalhatja további feladat- és hatáskörök ellátását.
(2) A feladat- és hatáskör vállalásáról szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell a megvalósításhoz szükséges költségvetési források ismertetését.
(3) Az önkormányzat a kötelező feladat- és hatáskörein túl biztosítja:
a) a városban lakó fiatal házasok első lakása megszerzésének – a 13/2009. (IV. 28.) önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerinti – támogatását,
b) a járóbeteg-szakellátás működtetését,
c) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás működtetését,
d) a támogató szolgálat működtetését,
e) az adósságkezelési támogatást,
f) a helyi média támogatását.
(4) Az önkormányzat tevékenységének szakfeladatait a 4. függelék tartalmazza.
5. § (1) A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit a Mötv. 42. §-a tartalmazza.
(2) A képviselő-testület
a) polgármesterre átruházott hatásköreit az 1. melléklet,
b) bizottságokra átruházott hatásköreit a 2. melléklet,
c) a jegyzőre átruházott hatásköreit a 4. melléklet,
d) a társulásra átruházott hatásköreit az 5. melléklet
tartalmazza.
3. A képviselő-testület működése
6. § (1) A képviselő-testület tagjai: a polgármester és a megválasztott önkormányzati képviselők. A képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő.
(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. függelék tartalmazza.
7. § (1) A képviselő-testület alakuló, munkaterv szerinti (rendes), rendkívüli és ünnepi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület alakuló ülését a megválasztott polgármester - a választást követő tizenöt napon belüli időpontra - hívja össze.
(3) Az alakuló ülés meghívója kézbesítésének időpontjára a rendkívüli ülésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(4) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásának eredményéről. Az alakuló ülésen a települési képviselők és a polgármester esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt.
(5) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester választásáról, a polgármester és az alpolgármester illetményéről.
(6) A képviselő-testület az alakuló ülésen az alpolgármester választásának titkos szavazással történő lebonyolításához a tagjai sorából 3 fős Szavazatszámláló Bizottságot választ.
4. A rendes és rendkívüli ülés
8. § (1) A képviselő-testület havonta – július hónap kivételével – legalább egy ülést tart a munkatervben meghatározott napon. Az ülések helye: Polgármesteri Hivatal tanácskozó terme.
(2) A határidőhöz kötött, illetve fontos és halaszthatatlan napirend megtárgyalására rendkívüli képviselő-testületi ülés hívható össze, melyet – a Mötv. 44. §-ában meghatározottakon túl – indítványozhat:
a) a polgármester,
b) nemzetiségi ügyekben az érintett nemzetiségi önkormányzatok képviselői.
(3) A képviselő-testület rendkívüli ülését a polgármester az ok felmerülésétől, vagy a kezdeményezéstől számított 15 napon belül hívja össze.
(4) A rendkívüli ülés összehívását kezdeményező indítványt a napirendi pontként javasolt előterjesztéssel együtt a polgármesterhez kell benyújtani. Az indítványban meg kell jelölni a rendkívüli ülés összehívásának indokát.
(5) A sürgősségi előterjesztések és a rendkívüli ülés napirendjére kerülő előterjesztés tárgyalásának – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – nem feltétele az előzetes bizottsági vélemény beszerzése.
(6) A képviselő-testület a Város Napja alkalmából ünnepi ülést tart.
5. A képviselő-testület munkaterve
9. § (1) A képviselő-testület munkatervét a polgármester irányításával a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti jóváhagyás végett a képviselő-testület elé.
(2) Az önkormányzat féléves munkatervet készít. Az I. féléves munkatervet az előző év december havi, a II. féléves munkatervet a képviselő-testület június havi ülésén hagyja jóvá.
(3) A munkaterv összeállítása előtt javaslatot kell kérni:
a) a képviselő-testületi tagoktól,
b) a képviselő-testület bizottságaitól,
c) a jegyzőtől,
d) a nemzetiségi önkormányzatoktól,
e) az önkormányzati intézmények, társaságok vezetőitől,
f) figyelembe kell venni ezen túlmenően a lakossági fórumokon elhangzott javaslatokat, észrevételeket.
(4) A beérkezett, de a munkaterv tervezetének összeállításánál figyelembe nem vett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben tájékoztatja a képviselő-testületet.
(5) A munkaterv tartalmazza:
a) az ülések tervezett helyét és időpontját,
b) a képviselő-testületi ülés napirendjét,
(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a város polgárai számára megismerhető legyen.
6. A meghívó
10. § (1) A képviselő-testület ülésére a testület tagjainak és a meghívottaknak írásbeli meghívót kell kézbesíteni. Az ülést a polgármester, akadályoztatása, vagy távolléte esetén az alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját olyan időpontban kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és a meghívottak az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A meghívónak tartalmaznia kell:
a) az ülés helyét és időpontját,
b) a javasolt napirendi pontokat,
c) a napirendek előterjesztőit,
d) az ülés minősítését (alakuló, rendes, rendkívüli, ünnepi).
(3) Kötelezően a meghívó mellékletét képezik:
a) a meghívottat érintő napirendi pontokhoz kötődő írásbeli előterjesztés teljes szövege,
b) a határozati javaslatok,
c) rendelet-tervezetek.
(4) A 8. § (2) bekezdésében foglalt esetekben a polgármester a meghívót az ülés előtt 24 órával küldi ki, vagy azt rövid úton (telefonon) is összehívhatja. Ez utóbbi esetben az írásbeliség mellőzhető, azonban a sürgős, halaszthatatlan összehívás okát közölni kell.
(5) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) az országgyűlési választókerület országgyűlési képviselőjét,
b) a nemzetiségi önkormányzatok elnökeit,
c) a napirendi pont tárgya szerint illetékes szerv vezetőjét,
d) bizottság beszámoltatása és bizottsági előterjesztés esetében a bizottság nem képviselő tagjait,
e) a jegyzőt,
f) az aljegyzőt,
g) a főépítészt,
h) a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit, valamint
i) akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges és erre az előterjesztő javaslatot tett.
(6) A képviselő-testület ülésére meghívást kap és tanácskozási joggal részt vehet a közbiztonságot érintő napirendek tárgyalására a Sajószentpéteri Polgárőr Egyesület képviselője, valamint az esélyegyenlőséget érintő napirendek tárgyalására a Mozgáskorlátozottak Sajószentpéteri Egyesületének képviselője.
(7) A képviselő-testületi ülésről értesíteni kell a helyi sajtó képviselőit. A Sajó-TV-ben közzé kell tenni a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban.
7. Az előterjesztés
11. § (1) Előterjesztésnek minősül
a) a munkatervbe felvett írásbeli előterjesztés,
b) sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,
c) rendkívüli indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés,
d) szóbeli előterjesztés, továbbá
e) beszámoló és
f) tájékoztató.
(2) Az előterjesztés anyagát legkésőbb az ülést megelőző 8 nappal korábban kell leadni a polgármesternek, illetőleg a jegyzőnek. A határidőtől fontos közérdekből, és méltányolható egyéb okból – a polgármester előzetes engedélyével - lehet eltérni.
(3) Az előterjesztések döntési javaslatainak törvényességét a jegyző előzetesen véleményezi.
(4) A képviselő-testület ülésének meghívóját és azzal együtt az előterjesztéseket
a) elektronikus formában a www.sajoszentpeter.hu internetes elérhetőségről történő letöltés útján, vagy
b) nyomtatott formában a képviselő, meghívott által megjelölt postai címre
kell kézbesíteni.
(5) Írásbeli képviselő-testületi előterjesztést nyújthat be:
a) polgármester, alpolgármester,
b) képviselő, képviselő csoport,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) jegyző, aljegyző,
e) Polgármesteri Hivatal osztályvezetője és a főépítész,
f) azon szerv vezetője, aki beszámol, vagy tájékoztatást ad,
g) az, akit a polgármester előterjesztőként felkér.
(6) Az írásbeli előterjesztés szöveges része tartalmazza:
a) a tárgy pontos meghatározását,
b) az előterjesztők, elkészítők pontos megnevezését,
c) a rendelettervezet, vagy a határozati javaslat megértéséhez szükséges – az előterjesztő által lényegesnek tartott – előzményeket, magyarázatot, tényeket, adatokat, jogszabályokat,
d) utalást arra, hogy a képviselő-testület foglalkozott-e korábban a tárgykörrel, ha igen, milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,
e) az újabb döntés okainak bemutatását, azokat a körülményeket, összefüggéseket, amelyek a döntési javaslat elfogadását indokolják,
f) az eltérő vélemények megjelölését és annak indokait,
g) az előzetes hatásvizsgálat eredményéről szóló tájékoztatást, valamint a rendelettervezet indokolását.
(7) Az írásbeli előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó döntés-tervezettel szembeni elvárások:
a) kapcsolódnia kell szervesen az előterjesztés megállapításaihoz,
b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie,
c) ha a döntésnek vagy a végrehajtásnak több módja lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat,
d) rendeznie kell az azonos témakörben hozott korábbi döntés sorsát (hatályon kívül helyezése, visszavonása, esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában),
e) határozat-tervezet esetében meg kell jelölnie a végrehajtásért felelős szervezetet vagy személyt és a végrehajtás határidejét. A végrehajtás határideje naptár szerinti, azonnali vagy folyamatos megjelölést tartalmazhat, ez utóbbi esetben a végrehajtásról a téma újabb napirendre tűzésekor kell számot adni.
(8) Az előterjesztésnek mindenkor lényegre törőnek, konkrétnak és tömörnek kell lennie. Az előterjesztéseket az illetékes bizottságoknak előzetes megvitatásra ki kell adni.
12. § (1) Sürgősségi indítvány az a napirendi javaslat, amelyet a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak a meghívó mellékleteként, vagy ettől függetlenül legalább az ülést megelőző 3 munkanappal nem küldtek meg.
(2) A napirendi javaslatra felvett ügyekkel össze nem függő – halaszthatatlan döntést igénylő – előterjesztés sürgősségi tárgyalását kezdeményezhetik a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a bizottságok elnökei, a képviselők és a nemzetiségi önkormányzatok testületei. A sürgősségi indítványt a napirend elfogadása előtt a polgármester köteles ismertetni.
(3) A sürgősségi indítványt legkésőbb az ülést megelőző munkanap 11.00 óráig a polgármesterhez írásban kell benyújtani. A sürgősségi indítványnak tárgyalásra és döntéshozatalra alkalmasnak kell lennie. Tartalmaznia kell annak tárgyát és indokát, a döntési javaslatot, valamint a javaslattevő aláírását.
(4) A sürgősségi indítvánnyal előterjesztett írásbeli előterjesztés formai és tartalmi követelményeire a 11. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) A képviselő-testület a napirend megállapítása során - vita nélkül, minősített többséggel - határoz arról, hogy napirendre tűzi-e a sürgősségi indítványt.
13. § (1) Szóbeli előterjesztést tehet:
a) polgármester,
b) alpolgármester.
(2) Szóbeli előterjesztés keretében a képviselő-testület kizárólag ülései időpontjával, helyével kapcsolatos döntést tárgyalhat.
14. § (1) A beszámoló
a) önkormányzati hatáskör gyakorlásáról,
b) a képviselő-testület határozatainak végrehajtásáról,
c) az interpelláció kivizsgálásáról,
d) a képviselő-testület és szervei működéséről,
e) az önkormányzati feladatot ellátó szervezet vagy jogszabályban beszámolásra kötelezett szerv tevékenységéről készíthető.
(2) A beszámoló benyújtására a polgármester, bizottsági elnök, jegyző, továbbá jogszabály alapján beszámolásra kötelezett jogosult.
15. § (1) A tájékoztató olyan írásos információk képviselő-testület elé terjesztését jelenti, amelyek az önkormányzati döntések meghozatalát általános jelleggel támasztják alá, illetve nem önkormányzati szerv tevékenységének megismerését segítik elő.
(2) Tájékoztató benyújtására a polgármester, bizottság, a jegyző, a jogszabály alapján tájékoztatásra kötelezett, továbbá a polgármester által felkért személy vagy szervezet vezetője jogosult.
(3) A tájékoztató jellegű napirendi pont esetében nem kötelező vitát nyitni.
8. A képviselő-testület ülése
16. § (1) A képviselő-testület nyilvános üléséről kép- és hangfelvétel készül.
(2) Az ülésen megjelent hallgatóság a részükre kijelölt helyen foglalhat helyet. A polgármester esetenként hozzászólási jogot biztosíthat az ülésen megjelent állampolgároknak, amelynek időtartama maximum 3 perc lehet.
(3) A képviselő-testület zárt ülést tart törvényi rendelkezés, az érintett kérése és a képviselő-testület döntése alapján a Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint.
(4) A személyi ügyek tárgyalásakor a képviselő-testület ülése előtt a jegyző köteles beszerezni az érintett nyilatkozatát az ülés jellegét érintően.
(5) A zárt ülésen hozott közérdekű és közérdekből nyilvános adatokat tartalmazó határozatot a polgármester nyilvános ülésen kihirdeti. A tájékoztatás nem sérthet jogszabályi rendelkezést és a zárt ülés alapjául szolgáló érdeket.
9. Az ülés vezetése
17. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása vagy távolléte esetén az alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke vezeti. Az ülés vezetőjének munkáját a jegyző segíti.
(2) A polgármester ülésvezetési feladatai, jogköre:
a) az ülés megnyitása, berekesztése, szünet elrendelése,
b) határozatképesség megállapítása, folyamatos figyelemmel kísérése,
c) napirendi javaslat előterjesztése,
d) az ülés vezetése, a szó megadása a bejelentkezés sorrendjében, megtagadása, megvonása,
e) tárgyra térésre való felhívás, rendre utasítás, az ülés félbeszakítása,
f) javaslattétel a napirendi pontok összevont tárgyalására, sorrendjének megváltoztatására, tárgyalásának elnapolására,
g) szavaztatás, a szavazás eredményének megállapítása,
h) a tanácskozás rendjének fenntartása.
(3) A polgármester megnyitja az ülést, és megállapítja a határozatképességet. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 7 települési képviselő jelen van. A határozatképesség biztosítása érdekében a polgármester 20 percet meg nem haladó várakozási időt rendelhet el.
(4) A polgármester a határozatképességet az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri és a határozatképtelenség bekövetkeztekor az ülést félbeszakítja. Amennyiben a határozatképesség rövid idő alatt ismét biztosítható, úgy a polgármester tárgyalási szünetet rendel el.
(5) A határozatképtelenség vagy bármely egyéb ok miatt félbeszakított ülést 15 napon belül újból össze kell hívni, melynek napirendjén új napirendi pontok is szerepelhetnek.
18. § (1) Az ülés megnyitása után a napirendre a polgármester tesz javaslatot, amely a tárgyalási sorrendet is tartalmazza. Az ülés napirendjének végleges megállapítása előtt a képviselő-testület bármely tagja ügyrendi javaslatként kezdeményezheti a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. A javaslatról a képviselő-testület - vita nélkül - minősített többséggel dönt. Ezt követően kerül sor a végleges napirend elfogadására.
(2) A napirendi pontok tárgyalási sorrendjétől – ügyrendi javaslatra – el lehet térni.
(3) A napirendi pontok tárgyalási sorrendje a meghívóban szereplő sorrend, amelytől a képviselő-testület egyszerű szótöbbségű szavazással eltérhet.
10. Az előterjesztések vitája
19. § (1) A polgármester a napirendi pontok tárgyalása során minden előterjesztés felett külön nyit vitát, de az egyes napirendi pontok összevont tárgyalását is javasolhatja.
(2) Tájékoztató jellegű napirend esetében vitát kell nyitni a polgármester, vagy a jelenlévő képviselők egynegyedének javaslatára.
(3) A vitát megelőzően a napirend előterjesztője az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítést tehet. A napirendi pont előterjesztőjének kiegészítését követően a bizottságok véleményét kell meghallgatni.
(4) A napirend előterjesztője a vita megkezdése előtt módosíthatja, kiegészítheti a döntési javaslatot, ez esetben a módosított, kiegészített döntési javaslat eredeti javaslatnak minősül.
(5) Az előterjesztőhöz és a szakértőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt választ kell adni.
(6) A hozzászólás joga a jelentkezés sorrendjében a képviselő-testületi tagokat, majd a tanácskozási joggal rendelkezőket illeti meg.
(7) A napirend előterjesztője a szavazás megkezdése előtt javasolhatja az előterjesztés napirendről történő levételét. A javaslatról a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(8) A vita lezárására a képviselő-testület tagja javaslatot tehet, melyről a testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.
(9) A vita lezárása után a szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
20. § (1) A tárgyalt napirendi pontot érintően bármikor szót kérhetnek és ügyrendi észrevételt, javaslatot tehetnek a képviselő-testület tagjai és a jegyző.
(2) Az ügyrendi javaslat, észrevétel a testületi ülés vezetésével, rendjével, a szavazás módjával, a vita lezárásával összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozhat.
(3) Az ügyrendi javaslat, észrevétel előterjesztőjének a polgármester elsőbbséggel adja meg a szót. Az ügyrendi javaslatról, észrevételről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel azonnal határoz.
(4) Amennyiben a polgármester megállapítja, hogy a hozzászólás nem azonnali döntést igénylő ügyrendi javaslat, észrevétel, a képviselőtől megvonja a szót. Ez esetben vitának helye nincs.
11. Kérdés, interpelláció
21. § (1) Kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntés-előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás. A kérdésre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni. Kérdés esetében a képviselő-testületi tagnak viszontválaszra nincs joga, a képviselő-testület az adott válasz elfogadásáról nem határoz.
(2) Az interpelláció olyan felvilágosítás kérés, amelynek tárgya szoros kapcsolatban áll a képviselő-testület hatáskörének ellátásával, illetőleg az valamely szervezetének, intézményének feladat- és hatáskörét érinti.
(3) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzett az ülés előtt legalább 3 munkanappal írásban megkapta.
(4) Amennyiben a (3) bekezdésben írt határidőn túl, vagy az ülésen nyújtanak be interpellációt, az érintettnek csak abban az esetben kell a képviselő-testület ülésén választ adni, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.
(5) Az ülésen az interpellációra adott válasz elfogadásáról – ha az interpelláló nem fogadta azt el – a képviselő nyilatkozata után a képviselő-testület határoz. Ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, úgy külön napirendben folytatott vitában dönt a szükséges intézkedésről. Az interpelláció kivizsgálásában való részvételt fel kell ajánlani az interpelláló képviselőnek.
(6) A bonyolult, vizsgálatot igénylő ügyben interpellálónak az ülést követő 15 napon belül írásban kell választ adni. Az interpellálónak megküldött válasz másolatát valamennyi testületi tagnak meg kell küldeni.
(7) Az interpellációkról a jegyző – a hivatal útján - rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
12. Az ülés rendjének biztosítása
22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan, az ülést zavaró magatartást tanúsít,
b) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy akinek a hozzászólása másokat sértő,
c) a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonhatja a szót, amelynek következményeként az illető személy ugyanazon napirendi pont tárgyalásánál nem szólalhat fel,
d) amennyiben az ülésen olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést a polgármester az általa meghatározott időre felfüggeszti.
(2) Az ülésen megjelent tanácskozási joggal nem rendelkező személyek tetszésüket vagy nemtetszésüket nem nyilváníthatják ki, az ülést nem zavarhatják. Rendzavarás esetén a polgármester a rendzavarót figyelmezteti, szükség esetén távozásra szólítja fel.
(3) Ha a polgármester szünetet rendel el, a tanácskozás nem folytatható. Szünetet kell elrendelni abban az esetben is, ha azt bármelyik képviselő indítványára a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel elfogadja.
13. Döntéshozatal
23. § (1) A képviselő-testület a határozatait általában egyszerű többséggel hozza meg. Egyszerű többség esetén a javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének „igen” szavazata szükséges.
(2) Minősített többség - legalább 7 fő települési képviselő „igen” szavazata – szükséges a Mötv-ben felsorolt döntéseken túl az alábbi ügyekben:
a) a képviselő-testület hatáskörének átruházása,
b) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás,
c) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek alapítása, szabályozása,
d) a polgármester fegyelmi felelősségének megállapítása,
e) önkormányzati vagyonnal való rendelkezés,
f) helyi népszavazás elrendelése,
g) településszerkezeti terv jóváhagyása.
(3) Először a vitában elhangzott módosító, kiegészítő döntési javaslatokat kell az elhangzás sorrendjében egyenként szavazásra bocsátani. Átfogalmazott és írásba nem foglalt határozati javaslat esetén az ülés levezetője a szavazás megkezdése előtt szó szerint köteles – akár az előterjesztőt megismételve is – ismertetni az új határozati javaslatot, majd ezt követően az előterjesztésben szereplő eredeti – esetleg már a módosult, vagy kiegészült – döntési javaslatot.
(4) A módosító, kiegészítő indítvány elfogadásához – a döntési javaslat részleteit érintő esetben is – ugyanolyan szavazati arány (egyszerű többség, vagy minősített többség) szükséges, mint a döntés egészéhez.
(5) Az alternatívákat tartalmazó döntési javaslatok esetében, ha bármelyik javaslat a szavazás során megkapta a szükséges többséget, úgy a többi javaslatot nem kell szavazásra bocsátani.
(6) Ha a vita során nagy számú alternatív határozati javaslat születik és e miatt egyik sem kapja meg a szükséges szavazatszámot, a két legtöbb szavazatot kapott javaslatot a polgármester újra szavazásra bocsátja.
(7) Ha a szavazás tárgya vagy eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, a polgármester a szavazást köteles megismételtetni.
24. § (1) A szavazás történhet:
a) nyílt szavazással szavazatszámláló géppel, amikor a képviselők „igen”, „nem”, „tartózkodás” gomb lenyomásával szavaznak, üzemzavar esetén kézfelemeléssel,
b) titkos szavazással.
c) Nyílt szavazás esetén – a képviselő-testület bármely tagjának kezdeményezésére - a képviselők által leadott szavazatokat a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
d) Bármely képviselő indítványára név szerinti szavazást kell elrendelni. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(2) Név szerinti szavazás „igennel”, vagy „nemmel” és „tartózkodással” történhet. A képviselők a polgármester felkérésére személyesen, élő szóval közlik szavazatukat, amelyet a szavazatszámláló rendszer kezelője a képviselő neve mellett rögzít.
(3) Napirend elfogadása tárgyában, illetve ügyrendi kérdésben név szerinti szavazás nem rendelhető el.
(4) A név szerinti szavazás tényét és eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
25. § (1) A titkos szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a jegyzőnek kell biztosítani.
(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, külön helyiségben, szavazóurna igénybevételével történik.
(3) Lebonyolítása az alakuló ülésen létrehozott Szavazatszámláló Bizottság, megválasztását követően pedig a Jogi és Ügyrendi Bizottság feladata. E feladat ellátása során:
a) ismerteti a szavazás módját és elkészíti a szavazólapokat,
b) összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,
c) a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza
ca) a szavazás helyét, napját,
cb) a bizottság jelenlévő tagjainak nevét és tisztségét,
cc) a szavazás során felmerült körülményeket,
cd) a szavazás során a bizottság megállapításait és a hozott határozatait,
ce) a szavazás eredményét,
d) a szavazásról készített jegyzőkönyvet a bizottság tagjai aláírják,
e) a szavazás eredményéről a bizottság elnöke jelentést tesz a képviselő-testületnek.
(4) A titkos szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.
14. A képviselő-testület döntései: az önkormányzati rendelet és a határozat
26. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők,
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
d) a helyi társadalmi és civil szervezetek vezető testülete,
e) a nemzetiségi önkormányzatok testületei.
(2) A kezdeményezést a polgármesternek nyújthatják be, a rendeletalkotás szükségességéről a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt. Ez esetben meghatározza a rendelet-tervezet előkészítését végző személyeket, előírja az előkészítés menetét, a tervezet esetleges kifüggesztését, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét.
(3) A rendelet-tervezetet – eltérő rendelkezés hiányában - a polgármesteri hivatal készíti el. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, esetleg külső szakértő. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot. A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.
(4) Az indoklásnak (előterjesztésnek) tartalmaznia kell a rendelet megalkotásának szükségességét, a szabályozás indokait, továbbá, hogy az előkészítésben kik, vagy mely szervek vettek részt. Fel kell tüntetni az esetleg eltérő véleményeket és azok mellőzésének okait.
(5) Minden rendelet-tervezet előkészítése során ki kell kérni a Jogi és Ügyrendi Bizottság, valamint a jegyző törvényességi véleményét.
27. § (1) Az elkészített rendelet-tervezetet a polgármesteri hivatal társadalmi egyeztetés céljából az önkormányzat honlapján közzéteszi.
(2) A társadalmi egyeztetés keretében az állampolgárok, a nem állami és nem önkormányzati szervek, szervezetek (továbbiakban: véleményezésre jogosultak) a rendelet-tervezettel kapcsolatosan véleményt nyilváníthatnak a titkarsag@sajoszentpeter.hu elektronikus levélcímen. A rendelet-tervezeteket legkésőbb az azt tárgyaló képviselő-testületi ülés összehívásával egyidejűleg közzé kell tenni. A vélemények elküldésére a képviselő-testületi ülést megelőző nap 10 óráig van lehetőség.
(3) A véleményezésre jogosultak széles körét érintő rendelet-tervezettel kapcsolatos vélemények megismerése érdekében a Képviselő-testület lakossági fórumot szervezhet.
(4) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani
a) a költségvetésről, a költségvetés módosításáról szóló,
b) a helyi adókról szóló,
c) a költségvetés végrehajtásáról szóló,
d) az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelet-tervezetet,
e) az önkormányzati rendeletet módosító rendelet-tervezetet, ha a módosítás a felhatalmazást adó magasabb szintű jogszabály változása miatt szükséges,
f) az államháztartáson kívüli források átadás-átvételéről szóló, valamint
g) a polgármester döntése szerint azt a rendelet-tervezetet, melynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(5) Nem kell figyelembe venni az elkésett, névtelenül, vagy nyilvánvalóan álnéven beérkezett véleményeket, valamint azokat, amelyek nem kapcsolódnak a rendelet-tervezet szabályozási tárgykörébe.
(6) Az önkormányzat a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét e rendelet érdekében kezelheti. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást az adatkezelés tekintetében megadottnak kell tekinteni. E tényre a vélemény megadása előtt a véleményező figyelmét fel kell hívni. A beérkezett véleményeket, a véleményező adatait a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül törölni kell.
(7) A beérkezett véleményekről a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet és javaslatot tesz a rendelet-tervezet esetleges módosítására.
28. § (1) A képviselő-testület rendeletének megjelölése: Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …./… év (…hó … nap) önkormányzati rendelete …………………………………………(ról/ről) (a rendelet címe)
(2) Az önkormányzat rendeleteit évenként folyamatos növekvő arab számmal és évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni, továbbá meg kell határozni a rendelet címét.
(3) Az önkormányzati rendelet hiteles szövegének a rendeletet elfogadó képviselő-testületi ülés jegyzőkönyve mellékleteként kezelt rendelet szövegét kell tekinteni.
(4) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület a szakirányú bizottsága hatáskörébe utalhatja.
(5) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban tartani.
(6) Az önkormányzati rendeletek a döntést követően 5 munkanapon belül, kivételes és sürgős esetben 1 munkanapon belül elkészítésre és kihirdetésre kerülnek. A rendeletek kihirdetésének módja: a Polgármesteri Hivatal (Kálvin tér 6.) épületében elhelyezett hirdetőtáblán történő kifüggesztése.
(7) A jegyző gondoskodik arról, hogy az önkormányzat rendeleteiről a város lakossága értesüljön, az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről, illetve, hogy az önkormányzat rendeleteit az érdeklődők bármikor megtekinthessék. A rendeleteket az aláírást követő 15 napon belül egységes szerkezetben a város hivatalos honlapján közzé kell tenni.
29. § (1) A testület határozatainak megjelölése: Sajószentpéter Városi Önkormányzat Képviselő-testületének …./… év (… hó…nap) határozata ……………………………….. (ról/ről) (tárgya)
(2) A képviselő-testület határozatait évenként folyamatos arab sorszámozással és évszámmal kell ellátni.
(3) A testületi határozatokról a Polgármesteri Hivatal nyilvántartást vezet és felelős a határozatok írásba foglalásáért és kiadásáért. A határozatot a jegyzőkönyv vezetője hitelesíti.
15. A Képviselő-testület jegyzőkönyve
30. § (1) A Képviselő-testület üléséről szerkesztett jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) A jegyzőkönyv – a Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - tartalmazza:
a) az ülés minősítését,
b) a napirend előtti felszólalásokat és azok lényegét,
c) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat,
d) a polgármester ülésvezetéssel összefüggő intézkedéseit, a képviselő-testület ülésén történt fontosabb eseményeket,
e) külön indítványra az elhangzott bizottsági kisebbségi véleményt,
f) az ülés bezárásának időpontját.
(3) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó;
b) a jelenléti ív;
c) az előterjesztések és azok mellékletei;
d) az írásban benyújtott hozzászólás (a képviselő kérésére);
e) titkos szavazás esetén az eredményt megállapító jegyzőkönyv.
(4) A képviselők és más felszólalók a jegyzőkönyv elkészítését és aláírását követően a jegyzőnél bármikor írásban kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik meg az általuk előadottakkal. A jegyző indokolt esetben köteles a javításról 8 munkanapon belül gondoskodni.
(5) A jegyző köteles gondoskodni arról, hogy a jegyzőkönyv az aláírását, vagy – kiigazítás esetén – a kiigazítását követő 8 napon belül Sajószentpéter város honlapjáról letölthető legyen.
(6) Az ülésről az eredeti példányban készült jegyzőkönyv a Polgármesteri Hivatal Jegyzői Titkárságán elhelyezésre kerül.
(7) A nyilvános képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvének másolati példányát a választópolgárok a Városi Könyvtárban megtekinthetik.
31. § A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, alakszerű határozat meghozatala nélkül dönt:
a) a napirend meghatározásáról,
b) az ügyrendi kérdésekről,
c) a tájékoztató jellegű anyagok tudomásulvételéről,
d) a képviselő interpellációjára adott válasz elfogadásáról,
e) a rendelet-tervezet, vagy a határozati javaslat módosítására, kiegészítésére tett indítványokról.
16. Közmeghallgatás, lakossági fórumok
32. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 54. §-ának megfelelően – tárgy megjelölése nélkül - közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás nagy nyilvánosságot biztosító testületi ülés, melyen a választópolgárok tanácskozási joggal rendelkeznek.
(2) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, lehetőleg azonnal kell válaszolni. A megválaszolatlanul maradó kérdést, kezdeményezést, javaslatot a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy a jegyző a képviselő-testület által meghatározott határidőig megvizsgálja, annak eredményéről a következő ülésen tájékoztatást ad és a kérdés feltevőjét is tájékoztatja.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott, nem a képviselő-testületet és szerveit érintő feladat- és hatáskörbe tartozó kérdéseket, észrevételeket haladéktalanul továbbítani kell a hatáskörrel rendelkező illetékes szervhez.
(4) A polgármester, alpolgármester, illetve a képviselő-testület tagjai a város vagy a választókerület lakosságának széles körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthatnak. A lakossági fórumok szervezéséről a képviselő-testület esetenként dönt.
(5) A lakosságot a lakossági fórum és a közmeghallgatás helyéről és időpontjáról annak megtartása előtt legalább 10 nappal korábban értesíteni kell. A meghívót a polgármesteri hivatal hirdetőtábláin ki kell függeszteni és meg kell jelentetni a Sajó-TV Képújságában.
(6) A fórumot a polgármester, az alpolgármester vagy az önkormányzati képviselő vezeti. A fórumról az elhangzott vélemények, állásfoglalások lényegét tartalmazó feljegyzés készül. Elkészítéséről a fórum vezetője gondoskodik.
17. A képviselő-testületi tagok jogai és kötelezettségei
33. § (1) A települési képviselő a gazdasági programban megfogalmazott célkitűzések, az önkormányzati feladat- és hatáskörök megvalósításáért a település egészéért vállalt felelősséggel vesz részt választói érdekeinek képviseletében.
(2) A települési képviselő jogaira és kötelezettségeire a Mötv. és jelen szabályzat rendelkezései az irányadóak.
(3) A képviselő főbb jogai:
a) Megbízatása idejére képviselői munkájához igénybe venni az önkormányzat által térítésmentesen biztosított informatikai szolgáltatásokat, valamint a részére átadott – az önkormányzat tulajdonát képező – táblagépet és mobiltelefont.
b) A képviselőt a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, az aljegyző, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetői, az önkormányzat irányítása alá tartozó intézmények vezetői munkaidő alatt soron kívül kötelesek fogadni, és az általa előadott közérdekű ügyekben érdemi választ adni.
(4) A képviselő főbb kötelezettségei:
a) Képviselő-testületi vagy bizottsági felkérés alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban.
b) Írásban vagy szóban köteles bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület vagy a bizottság ülésén nem tud részt venni, vagy ha egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van.
c) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti és magán titkot köteles megőrizni. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll.
d) A testületi ülésen a döntést megelőzően bejelenti személyes érintettségét, amennyiben az ügy őt, vagy közvetlen hozzátartozóját személyesen érinti.
e) A képviselő-testület vagy a bizottság nevében történő eljárásról a következő testületi ülésen beszámolni.
(5) A képviselő-testület a kötelezettségeit megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját legfeljebb 25%-kal, maximum 12 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(6) Ha a bizottság tagja a bizottsági ülésekről indokolatlanul, sorozatosan távol marad, úgy a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület dönthet a bizottsági tagság megszüntetéséről. E rendelkezések, valamint a (4) bekezdésben foglalt kötelezettségek irányadók a bizottság nem képviselő tagjaira is.
(7) Ha a települési képviselő és a bizottság nem képviselő tagja a (4) bekezdés d) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztja, akkor a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt a képviselő egy havi tiszteletdíjának 10 %-os csökkentéséről. A polgármester és az alpolgármester, ha a bejelentési kötelezettségét elmulasztja a képviselő-testület a képviselői tiszteletdíj 10 %-ával azonos összegű rendbírsággal sújtja.
18. A képviselő-testület bizottságai
34. § (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése érdekében, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
(2) A bizottság tagjait és az elnökeit a képviselő-testület választja meg. A bizottságok személyi összetételét a 2. függelék tartalmazza.
(3) A bizottságok tagjainak a személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyet a polgármester a képviselő-testület elé terjeszt.
(4) A bizottságok nem képviselő tagjait az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényben meghatározott időszakonként és tartalommal nem nyilvános vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség terheli.
(5) A bizottságok a munkájuk segítése érdekében szakértőket vonhatnak be.
35 § A képviselő-testület állandó bizottságai és létszáma:
a) Pénzügyi Bizottság 5 fő
b) Szociális, Kulturális, Sport és Köznevelési Bizottság 7 fő
c) Jogi és Ügyrendi Bizottság 5 fő
36. § (1) Az állandó bizottságok feladata, hogy folyamatosan segítsék a képviselő-testület tevékenységét, illetve munkájának eredményességét. Az állandó bizottságok feladatai:
a) Dönt:
aa) ügyrendjének meghatározásáról,
ab) a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.
b) Előkészíti: a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek koncepcióját, valamint a képviselő-testület által hatáskörébe utalt további előterjesztéseket.
c) Állást foglal, illetve véleményezi:
ca) a hatáskörébe tartozó előterjesztéseket,
cb) az önkormányzat költségvetési koncepciójának, valamint gazdasági programjának tervezetét a bizottság feladatkörét érintő kérdésekben,
cc) az önkormányzat költségvetési rendelet-tervezetét,
cd) a feladatköréhez tartozó önkormányzati intézmények intézményvezetői vezetői pályázatait, a vezetők kinevezésére, megbízására, felmentésére, a fegyelmi eljárásra irányuló előterjesztéseket,
ce) a feladatkörét érintő intézmények, gazdasági társaságok, egyéb szervezetek alapításával, megszüntetésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciókat, előterjesztéseket.
d) Kapcsolatot tart: a feladatkörét érintő területen működő közigazgatási szervekkel, más szervekkel, civil szervezetekkel, önszerveződő közösségekkel.
e) Figyelemmel kíséri: a szakterületén működő önkormányzati intézmények tevékenységét.
f) Egyéb feladatok: a ciklus végét megelőző 30. napig beszámolót készít tevékenységéről.
(2) Az állandó bizottságok részletes feladatait és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.
37. § (1) A képviselő-testületi munka segítésére, egy-egy konkrét feladat ellátására a képviselő-testület ideiglenes bizottságot hozhat létre.
(2) A képviselő-testület esetenként állapítja meg az ideiglenes bizottság feladatát, a feladat teljesítési határidejét és választja meg tagjait.
(3) A feladat elvégzéséről szóló beszámoló elfogadásakor, vagy a képviselő-testület által meghatározott időpontban az ideiglenes bizottság megszűnik.
(4) Az ideiglenes bizottság működésére az állandó bizottságra vonatkozó szabályok megfelelően irányadóak.
(5) A bizottsági ülésekre állandó meghívott a polgármester és a jegyző.
(6) A bizottság ülését az elnök vezeti. Az elnök távolléte, tartós akadályoztatása esetén az általa felkért bizottsági képviselő tag gyakorolja az ülés vezetés jogkörét. Megbízás hiányában a bizottság dönt az elnök helyettesítéséről.
(7) A bizottságok üléseiket a többi bizottsági ülés időpontjára is figyelemmel a képviselő-testület ülésének hetén tartják, az elnök által a tagokkal egyeztetett napon és időpontban.
(8) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. A Polgármesteri Hivatal osztályvezetői a bizottságok munkájának eredményességét rendszeres tájékoztatással, személyi és tárgyi feltételek biztosításával segítik elő.
(9) A bizottságok munkájához a technikai segítő feladatokat a Polgármesteri Hivatal alábbi vezetői és osztályai kötelesek ellátni:
a) Pénzügyi Bizottság: Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztály, Városüzemeltetési és Beruházási Osztály,
b) Szociális, Kulturális, Sport és Köznevelési Bizottság: Intézményirányító és Szervezési Osztály, valamint Igazgatási Osztály
c) Jogi és Ügyrendi Bizottság: jegyző, aljegyző.
(10) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben azt a Mötv. kötelezővé teszi, vagy megengedi. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott titkot megőrizni.
(11) A bizottság szükség szerint tart ülést. A közösen jelentkező feladatok végrehajtására a bizottságok együttes ülést is tarthatnak. Ebben az esetben az elnökök megállapodnak egymással az elnöki teendők ellátásáról.
(12) A bizottsági ülések anyagát a Polgármesteri Hivatal az ülést megelőzően legalább 5 nappal kézbesíti a 11. § (4) bekezdésben foglaltak szerint a meghívottaknak. Minden bizottsági tag számára a tárgyalandó napirendek teljes előterjesztését kell kézbesíteni.
(13) A szavazás után a bizottság kisebbségben maradó tagjai bejelenthetik, hogy kisebbségi véleményt terjesztenek elő. A kisebbségi véleményt a képviselő-testület ülésén a bizottság többségi véleményének ismertetése után, a kisebbségi álláspontot képviselő bizottsági tagok által maguk közül választott előadó ismerteti.
(14) A bizottság határozatainak megjelölése: …………………………………….. Bizottság …./ …..év (…hó … nap) határozata …………………………….. (ról/ről) tárgya
(15) A bizottság elnökének feladatai különösen:
a) a döntéshozatalt követően ismerteti a bizottság határozatát,
b) kiadmányozza a bizottság döntéseit,
c) ellenőrzi a bizottság határozatainak végrehajtását.
(16) A bizottság zárt és nyílt üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyre az Mötv. 60. §-ában foglaltak az irányadók. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a megjelentek által aláírt jelenléti ívet, vagy annak másolatát. A bizottság munkáját a jegyző által kijelölt jegyzőkönyvvezető segíti.
(17) A bizottságok elnökei a ciklus utolsó képviselő-testületi ülésén beszámolnak a képviselő-testületnek a megválasztásuk óta végzett tevékenységükről.
19. A polgármester, alpolgármester
38. § (1) A polgármester az önkormányzat választott vezetője. Megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester feladatai:
a) a képviselő-testület működésével összefüggően:
aa) ellátja a képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladatokat, és az átruházott hatáskör gyakorlásáról az önkormányzati ciklus vége előtt beszámol a képviselő-testületnek,
ab) javaslatot tesz az alpolgármester személyére,
ac) meghatározza az alpolgármester feladatait, számon kéri azok végrehajtását,
ad) segíti a képviselő-testületi tagok munkáját,
ae) összehívja és vezeti a képviselő-testületi ülést,
af) felelős a testületi ülések színvonalas, koordinált előkészítéséért, az ülések rendjéért, a döntésekre vonatkozó javaslatok megalapozottságáért, a testületi döntések végrehajtásának megszervezéséért, irányításáért, a végrehajtásról a testület tájékoztatásáért,
ag) kapcsolatot tart a vonzáskörzet és más települések önkormányzataival, továbbá a helyi, megyei és országos szintű - az önkormányzat működését befolyásoló - szervekkel és szervezetekkel,
ah) ellátja az önkormányzat képviseletét.
ai) Kiemelt feladata a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése, továbbá együttműködés a társadalmi szervekkel és a lakosság önszerveződő közösségeivel.
b) a bizottságok működésével összefüggően:
ba) indítványozhatja a bizottság összehívását,
bb) gondoskodik a bizottságok tevékenysége előkészítése és összehangolása érdekében a megfelelő tájékoztatásukról,
bc) ellenőrzi a bizottságok határozatainak, javaslatainak intézését, a bizottságokkal kapcsolatos hivatali tevékenységet.
c) a hivatallal összefüggő főbb jogosítványai:
ca) a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
cb) kapcsolatot tart a hivatal osztályvezetőivel,
cc) értékeli – a jegyző véleményének kikérésével – a hivatal munkáját.
d) Minden szerdai napon 10.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart.
(3) A polgármester – a Mötv. 68. § (3) bekezdése szerinti – két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben történő döntési jogköre az alábbi ügyekre terjed ki:
a) döntés pályázat benyújtásáról az önkormányzat nevében,
b) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,
c) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele,
d) területszervezési eljárásokkal kapcsolatos véleménynyilvánítás,
e) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére.
(4) A polgármester tisztségének megszűnése esetén munkakörét – új polgármester, alpolgármester hiányában – a Jogi és Ügyrendi Bizottság Elnökének adja át.
39 § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ. Az alpolgármester főállásban látja el a feladatait.
(2) Az alpolgármester feladatai:
a) A polgármester irányításával látja el a feladatait. A munkamegosztás kialakítása, a konkrét feladatok meghatározása a polgármester jogkörébe tartozik.
b) Minden szerdai napon 8.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart.
20. A jegyző, aljegyző
40. § (1) A képviselő-testület hivatalának szervezetét a jegyző vezeti. Az önkormányzati és államigazgatási feladatait a hivatal bevonásával látja el.
(2) A jegyző a jogszabályban meghatározott feladatai mellett:
a) megszervezi a képviselő- testület, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
b) tájékoztatja a képviselő-testületet az önkormányzatot érintő új jogszabályokról,
c) gondoskodik a testületek és a tisztségviselők munkájának segítéséről, a munkájukhoz szükséges feltételek megteremtéséről,
d) rendszeres kapcsolatot tart azokkal a nem önkormányzati szervekkel, amelyek tevékenységi köre az önkormányzati ügyintézéssel összefügg (Ügyészség, Bíróság, stb.),
e) irányítja a közigazgatási munka egyszerűsítésével és korszerűsítésével kapcsolatos feladatok végrehajtását,
f) elemzi, értékeli, ellenőrzi a hivatal döntés-előkészítő, a végrehajtást szervező tevékenységét,
g) biztosítja a hivatal működési rendjét és fegyelmét.
(3) A jegyző a képviselő-testület ülésén jelzi, ha a döntési javaslat jogszabálysértő, mely tény a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül.
(4) Minden szerdai napon 8.00 órától 12.00 óráig fogadóórát tart.
(5) A jegyzőt távolléte, vagy akadályoztatása esetén az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző feladatát a jegyző határozza meg.
(6) A jegyzői és aljegyzői tisztségek egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat az Igazgatási Osztályvezető látja el, legfeljebb 6 hónap időtartamban.
21. A polgármesteri hivatal
41. § (1) Az egységes polgármesteri hivatal a képviselő-testület által elfogadott szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amely meghatározza a hivatal feladatait, a munka- és ügyfélfogadás rendjét és idejét.
(2) A hivatal elnevezése: Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: hivatal).
42. § (1) A hivatal szervezeti egységei az osztályok, melyeket főosztályvezető-helyettesi szintű vezetői megbízatású köztisztviselők vezetnek.
(2) A hivatal belső szervezeti egységei, és a jegyző közvetlen vezetése és ellenőrzése alá tartozó munkatársak:
a) Igazgatási Osztály,
b) Intézményirányító és Szervezési Osztály,
c) Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Osztály,
d) Városüzemeltetési és Beruházási Osztály,
e) Belső ellenőr,
f) Társulási referens,
g) Jegyzői referens,
h) Projektiroda,
i) Városi főépítész (megbízási jogviszony).
(3) A hivatal pecsétje, amelyet a hivatal osztályai használnak: „Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
22. A társulások
43. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt.
(2) A képviselő-testület által kötött társulási megállapodások jegyzékét a 3. függelék tartalmazza.
23. Az önkormányzat gazdálkodása, költségvetése, vagyona
44. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) A polgármester gondoskodik arról, hogy program készüljön a képviselő-testület megbízatásának időtartamára a gazdálkodás és a településfejlesztés irányelveiről, célkitűzéseiről, a helyi közszolgáltatások szervezésének, a település üzemeltetésének feladatairól.
(3) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben állapítja meg.
(4) A polgármester a költségvetési évet követően a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót (zárszámadást) terjeszt a képviselő-testület elé.
(5) Az önkormányzat a vagyonával kapcsolatos rendelkezéseket önkormányzati rendeletben szabályozza.
24. Együttműködés a települési nemzetiségi önkormányzatokkal
45. § (1) Sajószentpéter városban az alábbi közvetlenül megválasztott települési nemzetiségi önkormányzatok működnek:
a) lengyel,
b) német,
c) roma.
(2) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók értékeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a települési nemzetiségi önkormányzatokkal.
(3) Az önkormányzat valamennyi települési nemzetiségi önkormányzat részére biztosítja a működésükhöz szükséges tárgyi feltételeket, így különösen hivatali munkaidőben - a nemzetiségi feladatellátáshoz szükséges tárgyi és technikai eszközökkel felszerelt - a Sajószentpéter, Kálvin tér 4. szám alatti épületben a helyiséghasználatot.
(4) Az önkormányzat a Sajószentpéteri Polgármesteri Hivatal útján gondoskodik a települési nemzetiségi önkormányzatok működésével kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.
(5) Az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó ügyekben a települési nemzetiségi önkormányzatok elnökei a nemzetiségi közügyek intézése érdekében a polgármesternél kezdeményezhetik a képviselő-testület eljárását, ilyen ügyekről tájékoztatást kérhetnek, továbbá a képviselő-testület részére javaslatot tehetnek.
(6) A polgármester a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njtv.) előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(7) Azon előterjesztések esetében, amelyek vonatkozásában az Njtv. alapján a nemzetiségi önkormányzatot egyetértési, véleményezési jog illeti meg, annak beszerzéséről a polgármester gondoskodik.
(8) A (7) bekezdés szerinti véleményezési, egyetértési jog gyakorlására a véleményezési, egyetértési jog jogosultjának az erre irányuló kezdeményezés kézhezvételét követő 30 napos jogvesztő határidő áll rendelkezésére.
(9) A települési nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a nemzetiségi önkormányzat elnöke a polgármesternek küldi meg. A véleményezésre, egyetértésre jogosultak nyilatkozatának tartalmáról, a nyilatkozattétel elmaradásáról a képviselő-testületet az előterjesztő tájékoztatja.
25. A helyi népszavazás, a népi kezdeményezés
46. § A képviselő-testület önkormányzati rendeletben szabályozza a helyi népszavazás feltételeit, az eljárás rendjét.
26. Átmeneti és záró rendelkezések
47. § (1) A rendelet 2017. május 5. napján lép hatályba.
(2) A nem képviselő bizottsági tag a 34. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségének első alkalommal a rendelet hatályba lépését követő 30 napon belül köteles eleget tenni.
(3) Hatályát veszti Sajószentpéter Városi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 17/2014. (X. 22.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet
2. melléklet
1. A Szociális, Kulturális, Sport és Köznevelési Bizottság dönt:
a) a rendkívüli települési támogatás iránti kérelmekről,
a) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás díjfizetési kedvezményéről,
c) a szociális földprogramban való részvételre irányuló kérelmekről,
d) a fiatal házasok első lakáshoz jutásának támogatása tárgyában a támogatás visszafizetésének felfüggesztésére irányuló kérelmekről,
e) gyógyszertámogatás iránti kérelmekről,
a) az adósságcsökkentési támogatással kapcsolatos kérelmekről,
g) temetési támogatás ügyekben.
3. melléklet
4. melléklet
5. melléklet
1. Az Észak-magyarországi Regionális Hulladékkezelési Önkormányzati Társulásra átruházott feladat és hatáskör:
Gondoskodik a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 33-37/A. §-ában meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok és hatáskörök ellátásáról.
2. A Sajószentpéter Környéki Önkormányzati Társulásra átruházott feladat és hatáskör:
a) A társulás által fenntartott intézmény útján ellátott, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben (továbbiakban: Sztv.) meghatározott feladatok:
aa) az Sztv. 63. §-ában foglalt házi segítségnyújtás;
ab) az Sztv. 64. §-ában foglalt családsegítés;
ac) az Sztv. 65. §-ában foglalt jelzőrendszeres házi segítségnyújtás;
ad) az Sztv. 65/C. §-ában foglalt támogató szolgáltatás.
b) A társulás által fenntartott intézmény útján ellátott, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben (továbbiakban: Gyvt.) meghatározott feladatok:
ba) a Gyvt. 40. §-ában foglalt gyermekjóléti szolgálat;
bb) a Gyvt. 42. §-ában foglalt bölcsődei ellátás.
c) A társulás, mint önálló jogi személy által ellátott, az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás.
1. függelék
Választókerület |
N é v |
Választókerülethez tartozó közterületek: |
|
|
Ady Endre utca, Árpád utca, Attila utca, Bajcsy-Zsilinszky E. utca., Csiba László utca, Csurgai Árpád utca, Daru utca, Gábor Áron utca, Gyöngyvirág utca, Hunyadi utca, Iskolaszög, József Attila utca, Kálvin tér, Kossuth Lajos utca páratlan házszámok 19-67-ig és a páros házszámok 2-24-ig, Pálóczy Mátyás utca, Patika tanya, Pilta tanya, Radnóti Miklós utca, Rákóczi Ferenc utca, Szuhai Hacienda dűlő |
|
|
Batthyány utca, Bercsényi utca, Jókai Mór utca, Kossuth Lajos utca páros házszámok 26-108-ig és a páratlan házszámok 69-119-ig, Kossuth Lajos utca páratlan házszámok 171-végig, Lévay József utca, Margit kapu, Móra Ferenc utca, Nagyállomás, Semmelweis utca, Somogyi Béla utca Thököly Imre utca, Vasútállomás, Zrínyi utca |
|
|
Bánkút utca, Baross Gábor utca folyamatos házszámok 45-végig., Benedek Elek utca, Bocskai utca, Bükkalja u. páratlan 35-től végig, Harica utca, Kinizsi utca, Kossuth Lajos utca páros házszámok 110-174-ig és a páratlan házszámok 121-169-ig, Major köz, Patak utca, Péch Antal utca 2. házszám, Petőfi Sándor utca, Pozsonyi utca, Rózsa utca, Sas utca, Szénégető dűlő, Szondy György utca, Vakúr dűlő |
|
|
Aranyeső út, Álmos utca, Bartók Béla utca, Borsodsziráki Vízmű telep, Dankó Pista utca, Eperjesi utca, Fecske út, Gedely utca, Ibolya utca, Katalin utca, Kazinczy Ferenc utca, Király utca, Mária utca, Melinda utca, Munkácsy Mihály utca, Rezeda utca, Táncsics Mihály utca, Tulipán utca, Váci Mihály utca, Vízmű, Wesselényi utca. |
|
|
Arany János utca, Bányász utca 2. házszám, Bem József utca, Bethlen Gábor utca, Kossuth Lajos út páros házszámok 178-218-ig, Kölcsey Ferenc utca, Május 1. utca, Tárna utca, Tompa Mihály utca |
|
|
Alkotmány utca, Bányász utca páros házszámok 4-végig, és a páratlan házszámok 1-végig, Baross Gábor utca a páratlan házszámok 17-43-ig, Borsvezér utca, Bükkalja utca páros és páratlan házszámok 1-33-ig Déryné utca, Gagarin utca, Kassai utca, Péch Antal utca a páros házszámok 4-végig és a páratlan házszámok 1-végig, Pécsi Sándor utca, Rácz Ádám utca, Tizeshonvéd utca |
|
|
Alacskai út páros és páratlan házszámok 1-42-ig, Baross Gábor utca páratlan házszámok 1-15-ig, Damjanich utca, Deák Ferenc utca, Élmunkás utca, Harmat utca, Irinyi János utca, Kandó Kálmán utca, Katona József utca, Kodály Zoltán utca, Kossuth Lajos út páros házszámok 222-végig, Kökény utca, Könyves Kálmán utca, Kurucz utca, Labdarúgók utca, Móricz Zsigmond utca, Orgona utca, Pázsit utca, Sport utca páratlan házszámok 1-11-ig és a páros házszámok 2-16-ig, Toboz utca, Újbánya telep, Vörösmarty utca |
|
|
Alacskai út a páros és páratlan házszámok 43-ról végig, Berzsenyi Dániel utca, Csaba utca, Csalogány utca, Dózsa György utca, Erkel Ferenc utca, Erőmű utca, Erzsébet telep, Hársfa utca, Hazafias utca, Hegyalja utca, Hősök utca, Ibolya telep, István király utca, Madách Imre utca, Mátyás utca, Sport utca páratlan házszámok 13-végig és a páros házszámok 18-végig, Széchenyi István utca, Üveggyár telep, Zöldfa utca, Zsigmond Király utca |
|
|
- |
|
|
- |
|
|
- |
2. függelék
3. függelék
I. Sajószentpéter Környéki Önkormányzati Társulás
II. Észak-Magyarországi Regionális Hulladékkezelési Önkormányzati Társulás
III. Miskolc Környéki Rekultivációs Önkormányzati Társulás
4. függelék